Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-18 / 245. szám
SOMOGYI NÉPLAP s Vasárnap. 1959. október 18» ■A somogyszili Petőfi Tsz életéből Jól megrakott kocsik hordják a kukoricaszárat Silógödrök zárására, burgonya- és répaprizmák fedésére és nyári szállások oldalához használják fel. Hamarosan elkészül egy 80 kutricás sertésfiaztató 400 ezer forintos költséggel. A 126 anyakocának a fele már az új íiaz- tatóban ellik a hónap végén. Szabó Ernő, Lengyel József és Horváth Ignác ácsok igyekeznek a fafaragással, hogy a kétszer 50 férőhelyes szabadszállásé« istálló a növendékállatoknak és a kétszer 50 férőhelyes, szintén szabadszállásos tehénistálló még ez évben elkészüljön. Ezeket az épületeket önetetővel, önitatóval, kifutóval is felszerelik. Tej házat is építenek. A 11 katasztrális hold takarmányrépa termését az istálló mellett prizmázzák, hogy közelebb legyen a takarmány. Új ifjúsági szövetkezet A somogyszobi földművesszövetkezet mezőgazdasági üzem- ágvezető.ie az általános iskola igazgatójával és pedagógus ka- rával közösen megalakította az iskolán belüli ifjúsági szövetkezetét. A szövetkezetbe 5 pedagógus és 55 tanuló lépett be. A fiatalok öttagú intéző bizottságot és háromtagú felügyelő bizottságot, valamint több munkacsapatvezetőt választottak. Az ifjúsági szövetkezet a »Szorgalom« nevet vette feL A szövetkezet kertészettel és szántóföldi növények termesztésével foglalkozik majd; s célja. hogy megszerettesse a fiatalokkal a mezőgazdasági munkákat. A tagok nagy lelkesedéssel fogadták a szövetkezet megalakulását Erősödik a% áttolni Március 21 Tss A fiatal szövetkezet a gondokat igyekszik sikeresen megoldani. A tavasszal még köny- nyen elhelyezték a 132 szarvas- marhát. de most vásárlás, szaporulat folytán 250 marháról, 308 sertésről. 155 juhról kell gondoskodni. Az állam 621 ezer forintos hitellel sietett segítségükre, saját erőből 216 ezer forinttal járultak hozzá az építkezéshez. Már átalakítottak egy régi. 60 férőhelyes sertésólat. rend behoztak egy 100 férőhelyes hizlaldát. Novemberben elkészül a 100 férőhelyes marhaistálló, a tavaszra fejezik be a juhhodály és a magtárpadlásos modem marhaistálló építését. Nem lesz baj az állatok téli takarmányával sem, hiszen 600 köbméter zöld&Uö már készen van, a 400 köbméter silóta- karmány is idejében meglesz. Elég lesz a szemestakarmán y is. A földben van 22 hold takarmánykeverék vetése. A tsz dolgozói bizakodóan néznek a jövőbe. Szorgalmasan végzik a vetést Már elvetettek 160 hold őszi árpát, a búza talajelókészítése nagy részben befejeződött Szerződést kötöttek 50 hold cukorrépára, 20 hold borsóra, 40 hold kukoricára és még sok más terményre. Nem aggódnak a zárszámadás miatt sem. hiszen majd mindenki példamutatóan dolgozott. Kiss Károly József és családja eddig 595. Küla Sándor 70 éves gyalogos munkás 163, Kalocsa József fogatos 265, Horváth Ferencné pedig 115 munkaegységet szejgzett. Önkiszolgáló bolt ' Segesden A kulturáltabb kereskedelmi forma bevezetésére a se- gesdi fmsz önkiszolgáló boltot létesített A csinosan berendezett üzlet megnyitását a se- gesdi vásárlóközönség nagy érdeklődéssel várta. Az első vásárló háztartási cikkekből ösz- szeállított csomagot kapott. Az újonnan létesített bolt átalakítása és berendezése 25 ezer forintba került. Őszi és téli árubemutatót rendeznek a tabi járás ímsz-ei (Tudósitónktól.) A negyedik negyedévi terv- feladatok megvalósítása céljából a tabi járás több községében, így Andocson, Gamá- son, Karúdon. Törökkoppány- ban stb. a földművesszövetke- zetek őszi és téli árubemutató vásárt rendeznek. Ezenkívül több község földművesszövetkezetében divatbemutatót, ajándék- és könyvvásárt szerveznek. Ami felmérgesíti az agronómust Omlik róla a verejték, amint ebéd után belép az irodába, pedig nem tűz a nap. Laki István más miatt izzad: mindig siet, sohasem nyugtathatja meg magát azzal, hogy hiánytalanul elvégezte, amit mára tervibe vett. Nem ráérős és nem kényelmes ember. Most meg különösen sok a fut- kozni valója: alig félesztendős az egész falut átfogó szövetkezet, amelynek adogatja át szakmai tudását. Meg egyéb, nagyüzemi tapasztalatait. Mert a rend érdekében olyan dolgokat is magára vállal, amelyeket nem a mezőgazdász kötelességei között találnánk meg a nagy könyvben. Itt van például ma ez a krumplihistória ... Az öreg brigádvezető, Göncz István a pénztáros asztalánál áll meg: — A listáért jöttem, fiam. — Még nincs készen — mondja a megszólított: Skoff István. — Reggel jöjjön érte. Göncz bácsi már távozna is; hiába, ami nincs, azt nem lehet elvinni. Erre aztán elpárolog a maradék türelem is az agronómusból, s hangja betölti a tágas irodahelyiséget: — Hogy holnapra csinálod meg? S azért most öntözzék a zsákokból a prizmába a krumplit, reggel pedig merjék föl újra? Arról szó sem lehet. Lépjen csak vissza Göncz bácsi. A felindultság még ott vibrál szavaiban, s miközben felteszi szemüvegét, megleckézteti a fiatal irodai dolgozót. — Ne a nyolcórázás járjon az eszedben, hanem a munka. Három példányban ' kell megcsinálnod a behozott felszerelés leltárát? Hát istenem, nyújtsd meg pár órával a munkaidőt néhány napig. Aztán majd szólsz az elnöknek, s kipihenheted magadat. Van kimutatás, vagy nincs: te nyugodtan hazamennél öt órakor, a szövetkezet vérkeringése pedig álljon meg arra az időre, amire szép komótosan elkészíted azt a papírt? Nem, ez így nem mehet nálunk. Itt rendnek kell lenni, és mindent a maga idejében megcsinálni. No, add csak ide Pisti azt a tömböt, s diktáld az adatokat. Hogy az olvasó is megérthesse, miről van szó, elmondom a körülményeket. Az öreglaki Kertészeti Tsz a tavasszal kért *az új belépőktől vetöburgonyát, kölcsönbe. — A szedés után visszadjuk — Vállalta a vezetőség. A kölcsönzési kimutatást őrzi a szövetkezet irattára.. Most arról a papírról lemásolják brigádonként az adatokat, s az utalványozás alapján a szántóföldről egyenesen a kölcsönmásolatot. így Gaál Lászlói Bojtos János és a brigád 17 tagja még aznap hazavihette a burgonyát, Még kezeben a ceruza, amikor benyit Kapitány József fogatot: — Pista bácsi, síneket kellene huzatnom, de írás nélkül mm csinálja meg a kovács. — Okosan teszi — vágja rá a mezőgazdász, és előbb kimegy, megnézi az utcán álló szekér kerekeit, aztán máris írja az utalványt. A határban járunk a hintó■ ■ > '' • ő , : v; • 'w v * Át’*:'*}' u \í < fci/.'-. •• b:; 2 m , - * zökhöz lehet vinni a lemérlegelt burgonyát. Ehhez kell az a bizonyos lista Göncz bácsinak. S ha az agronómus nem avatkozik közbe, egy dologból kettőt csináltat a pénztáros: ma kiöntözteti, holnap újra felméreti a burgonyát. Mindezt azért, mert nem tette élénkebbé munkatempóját. De hát nem időmilliomos a szövetkezet annyira, hogy ilyen huzavonát megengedhessen magának. Ezért forrt fel a méreg a mezőgazdászban. Kézbe vette hát Lakis István a tömböt, s tíz perc alatt elkészítette a Tsz-ek a közellátásért Sok kukorica a piacon — csökkent az ára Termelőszövetkezeteink mind nagyobb szerepet játszanak az ország közellátásában. Amerre járunk a megyében, látjuk a piacokon a tsz-ek pavilonjait. ahol saját termesztésű zöldséget, gyümölcsöt értékesítenek. A cséplés után a teherautók. vontatók egész sora szállította a gabonaféleségeket az állam raktáraiba. Most pedig, a kukoricatörés idején megjelennek a- termelőszövetkezetek a piacokon, hogy a városi takarmányszükségletet kielégítsék. A répáspusztai Első Ötéves Terv Tsz az elmúlt héten hosszú kocsisorral jött a kaposvári piacra és jelentős mennyiségű csöves kukoricát bocsátott áruba mázsánként 120 forintos áron. A lakosság örömmel fogadta a tsz kocsijait, s vonzotta a vevőket a kukorica .kitűnő minősége is. A termelőszövetkezeti felhozatalt előnyösen egészítette ki az egyéni termelők árufelho- zatala és az állami árusítás. Az elmúlt héten Kaposvárott — piaci napon — 10 vagont is meghaladó csöves kukoricát találták a vásárlók. Ara a nagyarányú felhozatal következtében 30—40 forinttal csökkent, s nagyjában azonos az elmúlt évek hasonló időszakában kialakult árakkal. Szűrei Az őszi nap csalo- gatóan vetődik be hi- vatali helyiségem széles ablakán, és vakítóan csillog az asztallap üvegén. Fényes sárga pasztájában vidáman kergetörik a temérdek porszem. Bent hűvös van, be kéne fűteni, de hát, ug%te, a költségvetés... A hivatalsegéd lép be a szobába. — Igazgató eU'társ, szeretnék szabadságot kérni. — Mi célból? — Van egy kis szőlőnk, ugye. és hát holnapra tudnak megjönni a sógorék. Mit tehetek? Jó termést, vigságot kívánok, és kegyesen engedőimet adok a holnapi szüretre. Mi m ás t határozha tok ? Hiszen ez a Józsi olyan szép virágokat nevel a szobám díszítésére, meg mindig tudja, honnan lehet olcsón jó bőrt szerezni. Fél óra múlva sofőröm kopog be. — Somogyi elvtárs (vele ugyanis bizalmasabb viszonyban vagyok), a feleségem is holnapra kap szabadságot, szeretnénk az apósom szőlőjét leszedni. Ha lehetséges volna... — Persze, szüretelni szeretne menni. No, jó, holnap akkor nem megyek vidékre, legalább elkészítem a három nap múlva esedékes beszámolómat. Mit határozhattam volna mást? Sofőröm igen rendes ember, sose szól, ha véletlenül elakadunk valamelyik pincénél. Szakítsam meg vele a csaknem baráti, de legalábbis cinkostársi kapcsolatot? Inkább szedje le az apósa szőlőjét, ami különben biztosan rajt rohadna a tökén. No, van még egy órám. Most megkezdeném, szépen a b"S$ám-l'í készítését, és holnap befejezem Hivatom a gépirónőm-’t. — Tegyen be három példányt, Mancika, beszámolót írunk. Aztán amíg a mindig szófogadó munkatársam a papírokkal bíbelődi’', és szórakozottan a hengerre tekeri. lesütött szemm’l kezdi mondókáját: — Egy nagy kérésem lenne az igazgató elvtárshoz: A nagymamámnál holnap.. — .;. Tudom-, szüretelnek, és el akar kéretőzni. Igaz? — Igen. Miből tetszett gondolni? — Mert olyan felségesen édes szőlőillat csapta meg az orromat délben, adcrgy kisétáltam a kertbe. Gondoltam, most már a Mancika nagymamájánál is megérett a szőlő. így hát a gépírónő sem áll rendelkezésemre^ holnap. De hát éppgn őt ne engedjem el? Mikor olyan jó, erős feketét szokott készíteni, és a szendvicskészítésben is nagy gyakorlatra tett szert. Csak menjen! De mit csináljak én holnap? Se gépíró, se sofőr. Apr ovo! Leszedem a kerti luga-om- ról azt a kis termést. Legalább én is szüretelek! — sk — val. Akivel találkozunk, mindenki »Pista bácsi»-nak, vagy »Laki kartárs-r-nak szólítja a mezőgazdászt. Ismerik, hiszen 22 esztendő óta eszik örégláki kenyeret. A felszabadulás előtt gróf Jankovich intézője volt, utána a helyi állami gazdaságba került. Márciusban a falu szövetkezeti agronómus- nak hívta meg. S ő jött. Magával hozta szaktudását és nagyüzemi tapasztalatait. Tudta, nem kell tartania attól, hogy határozott fellépése esetén bárki is odamondja neki: »Agronómus kartárs, ne akarja ismét megjátszani az intéző urat.« Ma sincsenek ilyen gátlásai. Amint jómagam is tapasztaltam, becsülik, tisztelik a szövetkezetbeliek. Mondják, hogy a nxfáron vita volt: résziből vagy Vnun- kaegységre menjen-e aJ aratás. Laki István beszélt a részes mellett kardoskodókkal s munkaegységre aratott le a falu. Szénahordáskor a brigád- vezető két fogatot a mezőre akart vezényelni. — Előbb bemegy a széna, csak utána vetjük a bíbort — hangzott az ellenérv. A tekintélyes, nagy tudású gazdász magyarázata nem volt hiábavaló: földbe került a bibormag is a takarmánybetakarítással egy időben. Érvel, vitázik, magyaráz — néha pedig ki is fogy a béketűrésből, Mindenképpen jó ügyet szolgál; az egész falu érdekében emel szót a lazaságok ellen még akkor is, ha olykor-olykor keményebben megnyomja , a szavakat. — Higgyje el — fordul felém —, hogy jobban szeretném, ha egész nap nem kellene egy szót sem szólnom. Nem az az én feladatom, hogy a tsz mindennapos, apró ügyeit elintézzem, hanem az, hogy helyes szakmai tanácsokat adjak a vezetőségnek. De ilyen a természetem, s ilyen is marad, szólok én, ha hibát, tehetetlenséget vagy nemakarást látok, akár tetszik egyeseknek, akár nem. Nem kiforrott nagyüzem az öreglaki Kertészeti Tsz —> most kezd kialakulni. S az agronómus a szövetkezet nagyüzemi jellegének felvételéig még bizonyára jó párszor földhöz csapja a sapkáját mérgében, de aztán fel is vészit hiszen a sapkának a fejen a helye... Kutas József
