Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Vasárnap. 1959. október 18» ■A somogyszili Petőfi Tsz életéből Jól megrakott kocsik hordják a kukoricaszárat Silógödrök zárására, burgonya- és répaprizmák fedésére és nyári szál­lások oldalához használják fel. Hamarosan elkészül egy 80 kutricás sertésfiaztató 400 ezer forintos költséggel. A 126 anyakocának a fele már az új íiaz- tatóban ellik a hónap végén. Szabó Ernő, Lengyel József és Horváth Ignác ácsok igyekez­nek a fafaragással, hogy a kétszer 50 férőhelyes szabadszál­lásé« istálló a növendékállatoknak és a kétszer 50 férőhelyes, szintén szabadszállásos tehénistálló még ez évben elkészül­jön. Ezeket az épületeket önetetővel, önitatóval, kifutóval is felszerelik. Tej házat is építenek. A 11 katasztrális hold takarmányrépa termését az istálló mellett prizmázzák, hogy közelebb legyen a takarmány. Új ifjúsági szövetkezet A somogyszobi földművesszö­vetkezet mezőgazdasági üzem- ágvezető.ie az általános iskola igazgatójával és pedagógus ka- rával közösen megalakította az iskolán belüli ifjúsági szövet­kezetét. A szövetkezetbe 5 pe­dagógus és 55 tanuló lépett be. A fiatalok öttagú intéző bizott­ságot és háromtagú felügyelő bizottságot, valamint több munkacsapatvezetőt választot­tak. Az ifjúsági szövetkezet a »Szorgalom« nevet vette feL A szövetkezet kertészettel és szántóföldi növények termesz­tésével foglalkozik majd; s cél­ja. hogy megszerettesse a fia­talokkal a mezőgazdasági munkákat. A tagok nagy lel­kesedéssel fogadták a szövet­kezet megalakulását Erősödik a% áttolni Március 21 Tss A fiatal szövetkezet a gon­dokat igyekszik sikeresen meg­oldani. A tavasszal még köny- nyen elhelyezték a 132 szarvas- marhát. de most vásárlás, sza­porulat folytán 250 marháról, 308 sertésről. 155 juhról kell gondoskodni. Az állam 621 ezer forintos hitellel sietett se­gítségükre, saját erőből 216 ezer forinttal járultak hozzá az építkezéshez. Már átalakí­tottak egy régi. 60 férőhelyes sertésólat. rend behoztak egy 100 férőhelyes hizlaldát. No­vemberben elkészül a 100 férő­helyes marhaistálló, a tavasz­ra fejezik be a juhhodály és a magtárpadlásos modem mar­haistálló építését. Nem lesz baj az állatok téli takarmányával sem, hiszen 600 köbméter zöld&Uö már készen van, a 400 köbméter silóta- karmány is idejében meglesz. Elég lesz a szemestakarmán y is. A földben van 22 hold ta­karmánykeverék vetése. A tsz dolgozói bizakodóan néznek a jövőbe. Szorgalma­san végzik a vetést Már elve­tettek 160 hold őszi árpát, a búza talajelókészítése nagy részben befejeződött Szerző­dést kötöttek 50 hold cukor­répára, 20 hold borsóra, 40 hold kukoricára és még sok más terményre. Nem aggódnak a zárszám­adás miatt sem. hiszen majd mindenki példamutatóan dol­gozott. Kiss Károly József és családja eddig 595. Küla Sán­dor 70 éves gyalogos munkás 163, Kalocsa József fogatos 265, Horváth Ferencné pedig 115 munkaegységet szejgzett. Önkiszolgáló bolt ' Segesden A kulturáltabb kereskedel­mi forma bevezetésére a se- gesdi fmsz önkiszolgáló boltot létesített A csinosan berende­zett üzlet megnyitását a se- gesdi vásárlóközönség nagy ér­deklődéssel várta. Az első vá­sárló háztartási cikkekből ösz- szeállított csomagot kapott. Az újonnan létesített bolt átalakí­tása és berendezése 25 ezer forintba került. Őszi és téli árubemutatót rendeznek a tabi járás ímsz-ei (Tudósitónktól.) A negyedik negyedévi terv- feladatok megvalósítása céljá­ból a tabi járás több közsé­gében, így Andocson, Gamá- son, Karúdon. Törökkoppány- ban stb. a földművesszövetke- zetek őszi és téli árubemutató vásárt rendeznek. Ezenkívül több község földművesszövet­kezetében divatbemutatót, ajándék- és könyvvásárt szer­veznek. Ami felmérgesíti az agronómust Omlik róla a verejték, amint ebéd után belép az iro­dába, pedig nem tűz a nap. Laki István más miatt izzad: mindig siet, sohasem nyugtat­hatja meg magát azzal, hogy hiánytalanul elvégezte, amit mára tervibe vett. Nem ráérős és nem kényelmes ember. Most meg különösen sok a fut- kozni valója: alig félesztendős az egész falut átfogó szövet­kezet, amelynek adogatja át szakmai tudását. Meg egyéb, nagyüzemi tapasztalatait. Mert a rend érdekében olyan dolgo­kat is magára vállal, amelye­ket nem a mezőgazdász köte­lességei között találnánk meg a nagy könyvben. Itt van például ma ez a krumplihis­tória ... Az öreg brigádvezető, Göncz István a pénztáros asz­talánál áll meg: — A listáért jöttem, fiam. — Még nincs készen — mondja a megszólított: Skoff István. — Reggel jöjjön érte. Göncz bácsi már távozna is; hiába, ami nincs, azt nem le­het elvinni. Erre aztán elpá­rolog a maradék türelem is az agronómusból, s hangja betöl­ti a tágas irodahelyiséget: — Hogy holnapra csinálod meg? S azért most öntözzék a zsá­kokból a prizmába a krump­lit, reggel pedig merjék föl új­ra? Arról szó sem lehet. Lép­jen csak vissza Göncz bácsi. A felindultság még ott vib­rál szavaiban, s miközben fel­teszi szemüvegét, megleckéz­teti a fiatal irodai dolgozót. — Ne a nyolcórázás járjon az eszedben, hanem a munka. Három példányban ' kell meg­csinálnod a behozott felszere­lés leltárát? Hát istenem, nyújtsd meg pár órával a mun­kaidőt néhány napig. Aztán majd szólsz az elnöknek, s ki­pihenheted magadat. Van ki­mutatás, vagy nincs: te nyu­godtan hazamennél öt órakor, a szövetkezet vérkeringése pedig álljon meg arra az idő­re, amire szép komótosan el­készíted azt a papírt? Nem, ez így nem mehet nálunk. Itt rendnek kell lenni, és mindent a maga idejében megcsinálni. No, add csak ide Pisti azt a tömböt, s diktáld az adatokat. Hogy az olvasó is megért­hesse, miről van szó, elmon­dom a körülményeket. Az öreglaki Kertészeti Tsz a ta­vasszal kért *az új belépőktől vetöburgonyát, kölcsönbe. — A szedés után visszadjuk — Vállalta a vezetőség. A köl­csönzési kimutatást őrzi a szö­vetkezet irattára.. Most arról a papírról lemásolják brigá­donként az adatokat, s az utalványozás alapján a szán­tóföldről egyenesen a kölcsön­másolatot. így Gaál Lászlói Bojtos János és a brigád 17 tagja még aznap hazavihette a burgonyát, Még kezeben a ceruza, ami­kor benyit Kapitány József fogatot: — Pista bácsi, síneket kel­lene huzatnom, de írás nélkül mm csinálja meg a kovács. — Okosan teszi — vágja rá a mezőgazdász, és előbb ki­megy, megnézi az utcán álló szekér kerekeit, aztán máris írja az utalványt. A határban járunk a hintó­■ ■ > '' • ő , : v; • ­'w v * Át’*:'*}' u \í < fci/.'-. •• b:; 2 m , - * zökhöz lehet vinni a lemérle­gelt burgonyát. Ehhez kell az a bizonyos lista Göncz bácsi­nak. S ha az agronómus nem avatkozik közbe, egy dologból kettőt csináltat a pénztáros: ma kiöntözteti, holnap újra felméreti a burgonyát. Mind­ezt azért, mert nem tette élén­kebbé munkatempóját. De hát nem időmilliomos a szövetke­zet annyira, hogy ilyen huza­vonát megengedhessen magá­nak. Ezért forrt fel a méreg a mezőgazdászban. Kézbe vet­te hát Lakis István a tömböt, s tíz perc alatt elkészítette a Tsz-ek a közellátásért Sok kukorica a piacon — csökkent az ára Termelőszövetkezeteink mind nagyobb szerepet játszanak az ország közellátásában. Amer­re járunk a megyében, látjuk a piacokon a tsz-ek pavilon­jait. ahol saját termesztésű zöldséget, gyümölcsöt értéke­sítenek. A cséplés után a te­herautók. vontatók egész sora szállította a gabonaféleségeket az állam raktáraiba. Most pedig, a kukoricatörés idején megjelennek a- termelő­szövetkezetek a piacokon, hogy a városi takarmányszükségle­tet kielégítsék. A répáspusztai Első Ötéves Terv Tsz az el­múlt héten hosszú kocsisorral jött a kaposvári piacra és je­lentős mennyiségű csöves ku­koricát bocsátott áruba má­zsánként 120 forintos áron. A lakosság örömmel fogadta a tsz kocsijait, s vonzotta a ve­vőket a kukorica .kitűnő minő­sége is. A termelőszövetkezeti felho­zatalt előnyösen egészítette ki az egyéni termelők árufelho- zatala és az állami árusítás. Az elmúlt héten Kaposvárott — piaci napon — 10 vagont is meghaladó csöves kukoricát találták a vásárlók. Ara a nagyarányú felhozatal követ­keztében 30—40 forinttal csök­kent, s nagyjában azonos az el­múlt évek hasonló időszaká­ban kialakult árakkal. Szűrei Az őszi nap csalo- gatóan vetődik be hi- vatali helyiségem szé­les ablakán, és vakí­tóan csillog az asztal­lap üvegén. Fényes sárga pasztájában vi­dáman kergetörik a temérdek porszem. Bent hűvös van, be kéne fűteni, de hát, ug%te, a költségvetés... A hivatalsegéd lép be a szobába. — Igazgató eU'társ, szeretnék szabadságot kérni. — Mi célból? — Van egy kis sző­lőnk, ugye. és hát holnapra tudnak meg­jönni a sógorék. Mit tehetek? Jó ter­mést, vigságot kívá­nok, és kegyesen en­gedőimet adok a hol­napi szüretre. Mi m ás t határozha tok ? Hiszen ez a Józsi olyan szép virágokat nevel a szobám díszí­tésére, meg mindig tudja, honnan lehet olcsón jó bőrt szerez­ni. Fél óra múlva sofő­röm kopog be. — Somogyi elvtárs (vele ugyanis bizal­masabb viszonyban vagyok), a feleségem is holnapra kap sza­badságot, szeretnénk az apósom szőlőjét le­szedni. Ha lehetséges volna... — Persze, szüretel­ni szeretne menni. No, jó, holnap akkor nem megyek vidékre, legalább elkészítem a három nap múlva esedékes beszámoló­mat. Mit határozhattam volna mást? Sofőröm igen rendes ember, sose szól, ha véletle­nül elakadunk vala­melyik pincénél. Sza­kítsam meg vele a csaknem baráti, de legalábbis cinkostársi kapcsolatot? Inkább szedje le az apósa szőlőjét, ami külön­ben biztosan rajt ro­hadna a tökén. No, van még egy órám. Most megkezdeném, szépen a b"S$ám-l'í készítését, és holnap befejezem Hivatom a gépirónőm-’t. — Tegyen be há­rom példányt, Manci­ka, beszámolót írunk. Aztán amíg a min­dig szófogadó munka­társam a papírokkal bíbelődi’', és szórako­zottan a hengerre te­keri. lesütött szemm’l kezdi mondókáját: — Egy nagy kéré­sem lenne az igazga­tó elvtárshoz: A nagy­mamámnál holnap.. — .;. Tudom-, szü­retelnek, és el akar kéretőzni. Igaz? — Igen. Miből tet­szett gondolni? — Mert olyan fel­ségesen édes szőlőil­lat csapta meg az or­romat délben, adcrgy kisétáltam a kertbe. Gondoltam, most már a Mancika nagy­mamájánál is meg­érett a szőlő. így hát a gépírónő sem áll rendelkezé­semre^ holnap. De hát éppgn őt ne engedjem el? Mikor olyan jó, erős feketét szokott készíteni, és a szend­vicskészítésben is nagy gyakorlatra tett szert. Csak menjen! De mit csináljak én holnap? Se gépíró, se sofőr. Apr ovo! Lesze­dem a kerti luga-om- ról azt a kis termést. Legalább én is szüre­telek! — sk — val. Akivel találkozunk, min­denki »Pista bácsi»-nak, vagy »Laki kartárs-r-nak szólítja a mezőgazdászt. Ismerik, hiszen 22 esztendő óta eszik örégláki kenyeret. A felszabadulás előtt gróf Jankovich intézője volt, utána a helyi állami gaz­daságba került. Márciusban a falu szövetkezeti agronómus- nak hívta meg. S ő jött. Ma­gával hozta szaktudását és nagyüzemi tapasztalatait. Tud­ta, nem kell tartania attól, hogy határozott fellépése ese­tén bárki is odamondja neki: »Agronómus kartárs, ne akar­ja ismét megjátszani az inté­ző urat.« Ma sincsenek ilyen gátlásai. Amint jómagam is tapasztaltam, becsülik, tiszte­lik a szövetkezetbeliek. Mondják, hogy a nxfáron vita volt: résziből vagy Vnun- kaegységre menjen-e aJ ara­tás. Laki István beszélt a ré­szes mellett kardoskodókkal s munkaegységre aratott le a falu. Szénahordáskor a brigád- vezető két fogatot a mezőre akart vezényelni. — Előbb be­megy a széna, csak utána vet­jük a bíbort — hangzott az ellenérv. A tekintélyes, nagy tudású gazdász magyarázata nem volt hiábavaló: földbe került a bibormag is a takar­mánybetakarítással egy idő­ben. Érvel, vitázik, magyaráz — néha pedig ki is fogy a béke­tűrésből, Mindenképpen jó ügyet szolgál; az egész falu érdekében emel szót a lazasá­gok ellen még akkor is, ha olykor-olykor keményebben megnyomja , a szavakat. — Higgyje el — fordul felém —, hogy jobban szeretném, ha egész nap nem kellene egy szót sem szólnom. Nem az az én feladatom, hogy a tsz min­dennapos, apró ügyeit elintéz­zem, hanem az, hogy helyes szakmai tanácsokat adjak a vezetőségnek. De ilyen a ter­mészetem, s ilyen is marad, szólok én, ha hibát, tehetet­lenséget vagy nemakarást lá­tok, akár tetszik egyeseknek, akár nem. Nem kiforrott nagyüzem az öreglaki Kertészeti Tsz —> most kezd kialakulni. S az agronómus a szövetkezet nagy­üzemi jellegének felvételéig még bizonyára jó párszor földhöz csapja a sapkáját mér­gében, de aztán fel is vészit hiszen a sapkának a fejen a helye... Kutas József

Next

/
Oldalképek
Tartalom