Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

Vasárnap, 1959. október 18. 4 SOMOGYI NÉPLAP Megjött a* űj gép A vállalatnál tudták, hogy jön. Az utcán nem sejtették. A kődarabok megmunkálására is pekhez. Miklós lehetőségük nyilik. Eddig a helyvezető és járókelők csak akkor szaladtak Textilmüvekbe meg a Kábel- méltóképpen fogadták az ajtó­Ferenc mű-t A f0(jras2 mar a tizedik munkatársai j arcrói vakarta le az engedet­Még idejében vo’t össze, amikor az Áramszolgál­tató daruja belemarkolt a 40 mázsás, 14 lóerős esztergapad »üstökébe«, hogy leemelje a szállító kocsiról. Mindenki megállt az utcán, és nézte, nézte szájtátva, drukkolva, el- birja-e a kisebb telje'sítményű daru acélzsinórja a Finomme­chanikai Vállalat új eszterga- padját. —* Micsoda óriási, és milyen gyönyörül — mondogatják. A ott a királynő — Hó-rukk! Emeljétek! -r- hangzott a munkások kiáltása, s néhány centire fölemelke- munkások verejtékezve' erői- dett a nagy test. Az összeverő- ködtek, hogy a budapesti szer­számgépgyárból érkezett szür­ke színű vendég meg ne üsse magát a kaposvári utcán. Csak úgy félvállról, nevetve bökték gyárba kellett elvinni az ilyen ban, és megmutatták azt a he-j munkát, és megkérni őket szé- lyet, ahol negyven mázsájával ; pen. segítsék ki a bajból a vál- szépen megpihenhet a beton-, lalatot. Ráadásul a múltkor alapon. f azt a szivattyú-tengelyt rosszul Még ki sem pihente magát j csinálták meg. No de kutya az új vendég, megjeleni két < bánja most már, ennek is vé- jó esztergályos egy másik\ ge. Létrejön a forgácsoló rész- üzemből. Töviről hegyire meg-\ leg, és ez a gyönyörű gép lesz nézték az új gépet. — Kétezer { milliméter csúcstávolság/ Ez < igen! — mondták. — 950-es i fordulatszám! Hol van ehhez o( mi 650-esünk? — A vizit so­káig tartott, végül az igazga-l . ...................... , . tói irodában végződött, s kö-i d ö t nézokózonseg úgy bámult ZÖUe a két eJergálvós, hogy mintha csak kmek-kinek n konyhaszekrényét hozták vol­na meg a bútorüzletből. A da­ru vékony zsinórja mintha oda a körülöttük élcelödő csak a szurkolók kedvéért áll­nyugdijasoknak: — Igazuk van, nem művészet ezen dol­gozni a mai fiataloknak. Hogy maguknak nehezebb volt ré­gen? Hát miért nem csináltak ilyeneket? — Mondom, ott volt az utca valamennyi arrajáró- ja. Az igazgató határozottan azt állította, nem százezerbe került a gép, hanem száznyolc­vanba. A főmérnök máris szá- mitgatta, mennyivel emeli a termelékenységet az eszterga­pad, amely annyira hiányzott +már .,. Most a nagyobb mun­ta volna ezt a neki igen nagy terhet. A pesti szerszámgép- gyárban könnyen feltették megfelelő darukkal, de már le­venni ezt az érzékeny »idegü- gépet nagyon nehéz. Egy utol­só erőfeszítéssel mégiscsak föl­det ért a várva várt vendég... A találékony munkások gyor­san olyan talpat hegesztettek neki, amelyen szépen, méltó­ságteljesen begördülhetett a műhelyig. Ezen a bevonulón ott szorongott mögötte min­denki, aki kicsit is értett a gé­Milyen lesz a kaposvári kenyérgyár ? Az Élelmezésügyi Miniszté­rium egyetért azzal, hogy Ka­posvárott kenyérgyárat építse­nek.' Ezt ismételten akkor hangsúlyozta, amikor a felkül­dött gyáralapítási programmal kapcsolatos módosítási javas­latot eljuttatta a megyei ta­nácsnak. Ez a javaslat határo­zottan leszögezi, hogy a ke­nyérgyár ne 240, hanem 200 mázsa kenyeret süssön napon, ta. — Milyen fhódoeitást java­sol még a minisztérium? — kérdeztük Műdig Istvántól, a kenyérgyár építési program­jának készítőjétől. — A leglényegesebb az a ja­vaslata, hogy a mi korábbi ter­vünktől eltérően »Nezhánd«­. rendszerű alagútkemencét építsünk. — Mit jelent majd a város­nak a kenyérgyár? — Nemcsak a város, hanem a környező falvak ellátását is megjavítja. A modem dagasz- tókkal, gépsorral, csészékkel és víztárolóval felszerelt gyár­ban a korszerű sütésteohnoló- gia segítségével szebb, ízlete- sebb kenyeret sütnek majd, mint a régi. valamikor kisipari célra készült kemencékben. A kenyérgyárban jól felszerelt szociális, kulturális létesítmé­nyek is épülnek. Ezenkívül lényegesnek tartam, hogy az új gyárban az eddiginél biz­tonságosabban tárolhatja a sü­tőipari vállalat a tüzelőt és az anyagot. A társadalmi tulaj­don védelme hathatósabb lesz. — Hogyan érezteti hatását az új gyár a süteményellátás­ban? A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE A vállaltnál 123 ezer forinttal több megtakarítás < a BARNEVÁL-nát A BARNEVÁL kongresszu­si versenye szép eredménnyel jár. Felajánlották, hogy ebben az évben 514 ezer forintot ta­karítanak meg, s a megtakarí­tás összege a harmadik ne­gyedév végén már elérte az 510 ezer forintot. A harmadik negyedévben több jó minőségű tojással és baromfival a kitű­zött 130 ezer forint helyett 246 ezer forint többleteredményt értek el. A tojás anyagfelhasz­nálási normánál azonban a fel­ajánlott 59 ezer forint helyett csak 30 ezer forintot takarítot­tak meg. Igaz, e cél elérését hátráltatta a gyenge tojásfel­hozatal is. Az üzem dolgozói tudják, hol kell többet tenni a vállalás tel­jesítéséért. Minit mondják, az említett munkaterületen pótol­ják a mulasztottakat. ■ A most induló idény módot ad arra, hogy a versenyben vállaltakat 120—125 százalékra teljesítsék. — A jelenleg kenyeret sütő üzemek közül azokban, ame' lyek még ió állapotban van­nak, csak süteményt készít _a vállalat, mégpedig igen bő vá­lasztékban. így minden igényt kielégíthet. — Hol épül fel az üzem? —- Erre még nem tudok pon­tosan válaszolni. Bizottság fog­ja majd a helyet kijelölni. Elő­reláthatólag vagy a Textilmű- vek, vagy a Patyolat környé­kén épül fel a kaposvári ke­nyérgyár. v tolakodás ide, tolakodás oda, szívesen dolgoznának ezen az esztergapadon, ha lehetne ró­la szó. Hiába, aki egyszer a gép szerelmese, az nem fél a vallomástól seVn. Akt egyszer működtette ezt a gyorsan per­gő jószágot, amelynek ugyan f~~’~ szíve nincs, csak vezérlő ja és pontos nyomógombja, az... Hogy nincs szíve ? Én is mindig azt hittem, hogy a gép­nek nincs szíve. De amikor láttam azt a szeretetteljes fo­gadtatást, amiben ezt a szürke monstrumot részesítették itt, amikor láttam, milyen jól érzi magát a számára elkészített új helyen, amikor hallottam, hogy hamarosan kipróbálják — de vigyázva, egyelőre csak üres­járatban —, akkor valami a szívembe markolt. Ennek a gépnek mégiscsak lehet szíve. Mint az igazi barátnak, a hű segítőtársnak. Meg kell nyerni a rokonszenvét, vigyázni kell rá. Van szíve, amely akkor kezd dobogni, ha az első fém­forgácsok repülnek ki a csúcs­távolságok közül. És mindig, de mindig úgy dobog, ahogy azt a vele együtt dolgozók ikarják... len szőrzetet, amikor újabb »páciens« lépett be. — Szervusz, bátyám! — kö­szöntötte a fodrászt, és az öl­tözőbe igyekezett. — Eljöttem érte ... — Elviszed? Akkor oda­adom ... — mondta a fod­rász a nyurga, jóképű fiatal­embernek. Az zsebre vágott valamit, és elsietett. Az ajtó­ból még visszakiáltotta: — Nagyon köszönöm addig is. Majd visszajövök. Most sie­tek. * Az előttünk lévő nagy tü­körbői rám nézett a fodrász, és beszélni kezdett. — Tudja, úgy volt az, hogyi... ... Későre járt a vendéglő­ben. A poharak gyakran koc­cannak á sűrű füstben. Az iménti fiatalember bódultán dülöngél egy kétes hírű nő társaságában. » ... Elvesztet­te, tyuhaj az este... rece...ce, rec... ce ... ce« — kurjantja, aztán előrántja pénztárcáját. Lehanyatlik a székre, s az er­szényből piros százasok csúsz­nak végig az asztalon. Éhes szemek merednek az elszaba­dult bankókra, és ekkor ... Ekkor felfigyel a pultjM áll­dogáló fodrász is. Leteszi po­harát, odasiet az asztalhoz, összeszedi a százasokat. Oda­megy velük a pulthoz, meg­számolja együtt a kiszolgá­lókkal. Pontosan tiz darab. Visszamegy a szerelőhöz, és azt mondja: — Nézd, itt a pénzed, én viszem el. Hallod? Énnálam megtalálod! Akár a fsleséged, akár a gyereked jön érte, átveheti. No, szer­vusz ... A szerelő felnéz, aztán bambán csak annyit kérdez: — Ne ... nekerti nem is hagysz itt semmit? — De! Ott van a kezedben az a h úszas ... A fodrász szembefordul ve­lem. — Így történt. Nem a fe­leségét küldte, ő maga jött el a pénzéért. Ügy látom, sür­gős, nagyon kell neki a pénz. Amikor tegnap megláttam a kocsmában, ahogy elszórta az asztalon, valami belém nyi­lallt, s úgy éreztem, mintha az ablakon dobta volna ki. Láttam sorsát, ha nem lépek közbe: leitatják, aztán volt, nincs ezer forint. Családja van, az ezer forintokat pedig nem úgy dobálják be az ab­lakon. No, mit szól hozzá? — A meglopott, kifosztott ittas emberek története he­lyett szívesebben hallanék ilyen társadalmi segítségről máskor is. Sz. N. Szegedi Nándor A tárgyalóteremből Áz elkényeztess ide vezet IV emrég az anyák felelős- •*-’ ségéről írtam. Az anyá­tól nagyon sok függ. Elsősor­ban az, hogy milyen jellemű lesz gyermeke, hogy jóra vagy rosszra hajliik-e. Két olyan anyát mulattam be. aki meg­ből. szökésből és hosszú bor- észrevenni, milyen rossz úton tönöüntetésből szerezte... jár a gyerek. 1950-ben, 11 éves A * korában már bíróság foglalko­P ajtásai nem szeretik, él­húzódnak mellőle az is- , A kővetkező ey majd mm- kólában, mert üü-veri őket. hónapjában lop valamit __ _ _#„1____i Februárban síléc. áprilisban é rtve hivatása fontosságát, he- . ' ., ® . , / női kerékpár, szerszámok, já­lyesen. követésre méltó módon mi ■ven nevelest kapha ^ kerül Irmas. útién hír­nevei! gyermekét. Most egy f hon, ez. a,^k- fk‘ szem‘ olyan fiatalról lesz szó, aki a telenul viselkedik velük szem­mindent elnéző anyai »szere- ben 187 A™31- akj a l3™81 került a tét« következtében lejJíle7 ... iskolába megbeszélni a fiával Mit tudhat meg az eletrol kapcsolatos problémákat. Mol- egy 1939-ben született fiú? námé azonban, akinek egyéb- Jóformán semmit... Most kelle- ként is kötelessége volna az is­ték stb. kerül lopás útján bir­tokába. 1954. október 24-én a fiatalkorúak bírósága javító­nevelésre küldi Aszódra. Nem többször hívják: jöjjön el az 8okái* . van ,ott- megszökj „ fiáról Visszaviszik, újra megszokik; tanács oktatási előadója volt, Az utcájukban levő Haris-vil­lát feltöri, egy napig ott buj­kál, majd anyjához megy, s ó Aszódra viszi. December 1-i ne ismerkednie vele. De a kola ellenőrzése, elengedi füle aíkXávTí^okon húszesztendős. Fonyódon a Le- mellett a figyelmeztető szót. Ä mn utca 27. szám alatt lakó Az asszony külőnvaltan el haza. Legközelebb december Molnár István már sok min- férjétől, s talán azért élné- \g^n ßzökilk meg ismét egye- dent »tapasztalt« mln^ont i»aKK O^.irr __ ---- ’ & A míg a virsli eljuí odáig Erdélyi József, egyik legrégebbi, legjobb szakmunkása a vál­lalatnak. Sertésoldalast darabol. Régi, korszerűnek semmi­képp sem mondható épület­ben. és berendezéssel dolgozik a város szélén a Somogy me­gyei Húsipari Vállalat. Az üzem napi 30—35 mázsás ter­melését a dolgozók 50 mázsára növelték. A megye — nyáron a Balaton-part. egy részének megnövekedett igényeit is ők elégítik ki —. bízvást mond­hatjuk, hogy jól — finom hentesáruval. Munkájuk annál inkább elismerésre niél tó, mert ilyen körülmények között érték el kiváló eredményeiket. Némely árujuk jobb minőségű, mint a pesti üzemeké. Maguk mögött hagyták Pápát is — a minisztérium szóbeli dicsérete tanúsította ezt. sok mmdent zobb gyermeke :rant. Pedig nesen a Haris-villába megy, s-tud« Sajnos azonban »ta- volna mire felfigyelni, s meg- ott Van karácsony másnapjáig; hasztalant«, »ludasat« betöre- tenni mindent, hogy fiat jo Pusztit, rongál betöri az abla­kból. javítom te zeti neveles- útra terítse. De o nem akarja _ kokat_ a horgászboto­' kát, a rádiót, a ruhákról levag­dalja a gombokat, ami élelmet talál, elfogyasztja. Innen át­megy a Hajdú-villába, 1 itt is ugyanúgy pusztít, mint első rejtekhelyén. Közben baromfit és légpuskát lop. Rendőrök fogják el. A rendőrségi zárká­ból is meg akar szökni, ké­ménybontás közben érik tet­ten. Bíróság elé kerül, s bűncse­lekményeiért két és félévi börtönre ítélik. Büntetését Sá­toraljaújhelyen tölti. 1956. de­cember 2-án feltételesen sza­badon bocsátják, de alig ér ha­za, újra lop, a többi között egy motorkerékpárt. lemezját­szót. Büntetése szigorú: két­évi és öt hónapi börtön. * * » x A nyját hallgatva úgy le- hetne vélekedni, hogy Molnár István véletlenül — mert barátai lejtőre vitték — tévedt a rossz útra. — A gye­reket szigorúan fogtuk, ellen­őriztük. Baj van az idegrend­szerével. Azért került ilyen I helyzetbe, mert rossz lányok-, kai barátkozott — hangoztatta Molnárné vallomásában, í A tények azonban cáfolják állításait. Azt, hogy a fiú mi- . ért került lejtőre, hogy milyen szülői nevelésben • részesülhe­tett, egyik nevelőintézeti ta­nárnak véleménye mutatja leg­jobban. — Durva, követelőző, elkényeztetett gyéreik. Tele ál­romantikával. aki azért lop, szökik meg, mert ezt hősies­ségnek tekinti. Amikor a fiút kihallgatása­kor megkérdezték, miért lo­pott, miért pusztított, rongált az idegen lakásokban, miért szökött meg a nevelőintézet­ből, így válaszolt: — Unatkoz­tam. szórakozásból tettem. Lám. ez a húszéves fiú véle­ménye. s azért tölti most már az ötödik esztendőt börtönben; * ♦ * T1 alán ez a példa figyel- meztető lesz néhány szülő, anya számára. Nem szabad elnéznünk gyermekeink hibáit, hanem azokat már kez­detben gyökerestül 1 ki kell gyomlálni. Tudni kell gyerme­keink minden lépéséről, is­merjük barátait, adjunk ne­kik elfoglaltságot. Nehogy ak­kor döbbenjünk rá az elhibá­zott nevelésre, amikor már ké. Naponta 250 sertés fejezi be földi pályafutását az üzemben. Csenterics Gyula a tölteléknek valót darálja. Egy helyiségben dolgoznak a csontozok, keverék, töltők. Illés Ferenc másodéves tanuló a virslipárokat kötözi egybe, s a tároló állványra viszi a hosz- szú rúdon. Töltenek szalámit, virslit, párizsit, szafaládét, krinoLint kb. 35—40-féle stb., » árut összesen A vállalat gépkocsija járja a megyét, s elviszi mindenfelé a húsüzem ízletes készítményeit. Szalai László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom