Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-16 / 243. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Péntek, 1959. október IS. Ki mit mond a munkaverseny eredményéről a Kefegy árban? Megyénk üzemei szép ered­ményeket értek el a pártkong­resszus tiszteletére indított munkaversenyben. A Kefe- anyagkikészítő Vállalatnál azonban csak a második ne­gyedévig mutatkozott többlet­eredmény üzemi szinten. Mi okozza a lemaradást? Mit mon­danak a kérdezettek? Piacsek László verseny felel ős — Amikor megindítottuk a munkaversenyt, szem előtt tar­tottuk, hogy a kefegyárak, amelyeknek dolgozunk, igé­nyesek. Ezért elhatároztuk, hogy csak jó minőségű sertét gyártunk. Ezt a szándékunkat az is erősítette, hogy nagyobb mennyiségű árut exportálunk. Mivel a serteiparban nehéz az anyag beszerzése, úgy döntöt­tünk, hogy takarékoskodunk. Kiszámítottuk, hogy ezzel mintegy 300 ezer forint több­leteredményt érünk el. Véle­ményem szerint a munkaver­seny célkitűzésének megvaló­sításából egy cseppet sem en­gedett az üzem. Harmadik ne­gyedévi elmaradásunkat annak tulajdonítom, hogy nem kap­tuk meg az ígért nagy teljesít­ményű kaparógépet. Pedig ez­zel a Pécsen termelt magyar sertét mi is feldolgozhatnánk az első munkafolyamattól a befejezésig. Így azonban arra kényszerülünk, hogy a pécsi sertét a Fővárosi Szőr- és Bőr­kikészítő Vállalattól (amelynek tulajdonában maradt a kapa­rógép) vegyük meg félkész ál­lapotban. ők 18 forintért ve­szik a sertét Pécsen, és 136-ért adják nekünk. Ez a maga« át­vételi ár nyolc százalékkal nö­veli önköltségünket Nagy Béláné man kié — Ott dolgozom, ahol iga­zan lemérhetem: teljesítjük-e a munkaversenyben vállaltakat A verseny sikeréért mi sokat teszünk. Hiszen a jő minőség javítja az üzem hírnevét, pia­cot biztosít készítményeink­nek. A verseny sikerétől függ nyereségrészesedésünk is. A serte kikaparásakor sok hul­ladék keletkezik. Laduvecz Ferencnével, Fiüöp Józsefié­vel, Nagy Istvárméval, Dániel Oszkámévál és a többiekkel úgy határoztunk, hogy a hul­ladékot újra és újra felhasz­náljuk. Eddig minden sikerült. 165 kg helyett így 140-ből is kihozzuk a szükséges 100 kg jó minőségű anyagot. Eleinte nehezen ment, de most már nem vesszük át attól az anya­got, akinél még feldolgozásra alkalmas hosszú szálú sertét találunk a hulladékban. Úgy érzem, hogy sikerül a 300 ezer forintot megtakarítani. Mór Győzőné igazgató — Nehogy eredménytelennek nevezze munkaversenyünket, mert 220 ezer forinttal elma­radtunk. Ez a munkaverseny- felelős által már említett ok miatt következett be. Nem is az a fő baj, hogy még mindig a Fővárosi Szőr- és Bőrkiké­szítő Vállalaté a sertekaparó gép, hanem hogy az ezzel ott elkészített félkész árut igen magas áron adják, és önkölt­ségünket növelik. Noha ugyan­akkor az övék (a gép birtoká­ban) feltűnően csökken. Tár­gyalunk már, hogy legalább 106 forintért kapjuk meg a félkész anyagot, ekkor ugyan­is már nyereséges lehet az üzem. Megígérték, hogy a ne­gyedik negyedévben a szüksé­ges 40 mázsa sertét már ezen az áron adják, sőt visszamenő­leg is térítenek. Nemes Ferencné munkás — Nemrég túlságosan ke­vert, rossz anyagot kapott részlegünk. Nagy türelmet kö­vetel a válogatás. Ma valaki megfeledkezett a takarékos­ságról, és nyomban figyelmez­tettük: »-Munkatársnő, vegye fel a sertét, az még feldolgoz­ható". Valenta Lászlóiénak megmondtuk, ne diskuráljon annyit Ha elbeszélgetjük az időt, nem lesz eredmény. Ő új munkás, de megértette figyel­meztetésünket. Ügy látom, hogy az új munkások, Farkas Sándorné, Dériné meg a töb­biek is értik már dolgukat. Segítettek a nevelésben a ré­giek, a párttagok, a többi kö­zött Zemanlcó Gyuláné is. Ha rendezik az anyag átvételi árát év végére teljesítjük vál­lalásunkat Kötelez bennünket az export is. Nemrég járt itt egy holland üzletember, ér­deklődött, s tetszett neki a munkánk. Lehet, hogy Hollan­diába is nemsokára eljut a serténk... • • • New Yorkba már eljutott Az egyik csomagolt sertecsomó papírján ez áll: »Kapos produ­ce of Hongary-“. Igen, a Kefe­üzem rálépett az eredményes gazdálkodás útjára, s ha az ob­jektív akadályt is megszünte­tik, év végére nyereséges lesz. Az iparági főigazgatóság fi­gyelmébe ajánljuk a leírtakat. Ha ők is magasnak tartják az átvételi árat, módosítsák azt. A dolgozók további jó munká­ján kívül ez is szükséges ah­hoz, hogy annyi veszteséges év után a tavalyihoz hasonlóan ezt az esztendőt is eredménye­sen zárja a Kefeüzem. Smgedi Nándor Szüret utón lesz az esküvő Községi páríépíekezlefet tartottak a nagyatádi koaimuaigták (Tudósítónktól.) A nagyatádi MSZMP alap­szervezetek küldöttei pártérte­kezletet tartottak, s újjáválasz­tották a községi pártbizottsá­got A beszámolót Szakos Fe­renc titkár mondta éL A be­számoló a való helyzetnek megfelelően elemezte és ismer­tette a község gazdasági, politi­kai életének alakulását, válto­zását. — Az ellenforradalom utáni zilált helyzetben a kommunis­ták nagy erőfeszítéseket tettek a munkafegyelem megszilárdí­tásáért. A Fonalgvárban, a Konzervgyárban és az erdő- gazdaságban megalakult párt- szervezetek tagjainak fő fel­adatuk a termelés megindítása, folyamatos biztosítása volt. — A községi pártbizottság irányításával az MSZMP-be való átigazolások ideje alatt alapszervezeteink jelentősen megerősödtek. Aktivista brigá­dokat hoztunk létre, s azok üzemről-üzemre járva segítet­tek az átigazolásokban. Jelen­leg a nagyatádi alapszerveze­tekben 395 kommunistát tar­tunk nyilván. A pártépítő munkában eredményeink mel­lett vannak hibáink is. Na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk arra, hogy a termelésben élen járó, a párt és a kormány politikájával egyetértő munká­sokat felvegyük sorainkba. Az eddigieknél sokkal nagyobb gonddal kell foglalkoznunk a dolgozó parasztok és értelmi­ségiek felvételével is — mon­dotta Szakos elvtárs, majd ar­ról szólott, hogy a helyi kom­munisták derekas munkát fej­tettek ki a mezőgazdaság szó* ciaüsta átszervezéséért is. A nagyatádi Szorgalom Tsz a ta- vasszal még csak 10 családot számlált, most pedig 72 család dolgozik a közösben. Földterü­letük megközelíti a 800 holdat; Persze — mondotta Szakos elvtárs — a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének befe­jezéséig sok tennivaló vár még a nagyatádi komm-unistákrat A beszámoló foglalkozott a KISZ-szervezetek, a nőtanács, a szakszervezetek munkájával, rámutatva az eredményekre és a fogyatékosságokra, s meg­szabta a következő időszak fő feladatait. Ezután megválasztották a já­rási pártértekezlet küldötteit és az új pártbizottság tagjait: Űj titkárnak Kovács Jánost választották meg. A növekvő vásárlóerőről tanúskodik a kis­kereskedelem és a vendéglátóipar forgalma Teljesítették harmadik ne­gyedévi kiskereskedelmi és vendéglátóipara tervüket me­gyénk fökknűvesszövetkezeteá, pedig a kiskereskedelemben 14,7 százalékkal, a vendéglátó­iparban pedig 14,2 százalékkal volt magasabb a terv az előző évinek Balogh István és Szíjártó Bona Datmandról Jöttek d a karika­gyűrűt megvásárolni... Kovács jenőné, az Ekszerbolt vezetője azonnal megtalálja az éppen nekik valót. 35 év alatt — ennyi ideje dolgozik itt — bizony sok-sok ifjú pár térhetett be a boltba, s a.mrnt eltávoztak, talán még inkább összesimultak. Megyénk összes boltjainak 210 millió forint értékű áru­forgalmat irányoztak elő a harmadik negyedévben. A földművesszövetkezeti és kis­kereskedelmi egységek ezzel szemben 217 millió forintnyi árait adtak ei. Csupán a barcsi és a marcali járás maradt adós egy-két százalékkal a terv tel­jesítésében. A legjobb ered­ményt a fonyódl járás üzletei érték el: 31.5 millióval szem­ben 34.3 millió forintos forgal­mat bonyolítottak le. összessé­gében a kiskereskedelem terv- teljesítése 16,8 százalékkal volt magasabb a múlt évinél, Ki kell emelni a könyvesbol­tok eredményeit. A hait járási könyvesboltnak 1 millió 100 ezer forint értékű könyv el­adása volt a feladata. Az ezen­felül eladott könyvek értéke megközelíti a 180 ezer forintot, ami a terv 116.3 százalékos tel­jesítését jelenti. A vendéglátóipar 44 millió forintos tervét 2 millió 201 ezer forinttal teljesítette túl Csak a siófoki járás nem tu­dott megfelelni feladatának, itt 96,2 százalékra teljesítették a tervet A legjobb eredményt a barcsi járásban érték el 109,2 százalékos tervteliesítésseL ják, hogy mindenütt komolyan vették a kongresszusi versenyt. Úgyszólván valamennyi föld­művesszövetkezeti kiskereske­delmi és vendéglátóipara egy­ség dolgozója csatlakozott a munkaversenyhez. Segítette a tervek teljesítését az is, hogy a paraszti vásárló­erő a termelőszövetkezetek fej­lesztése után igen nagymér­tékben emelkedett. Sok millió forintot fizettek ki megyénk­ben a tsz-ek tagjainak a bevitt állatokért Az áruellátásban sem volt különösebb hiba. Nagy válasz­ték áll a falusi vásárlók ren­delkezésére. A fejlettebb kereskedelmi for­mák bevezetése is hozzájárult a szép eredmények eléréséhez; Sok önkiszolgáló-élelmiszer­bolt működik már falvainkban; Az önkiválasztó méteráru és cipőrészlegeket minden szá­mottevőbb fmsz-bofltbon megta­láljuk. Több nagy községben szakosított üzletek működnek, így az iparcikkekből is nagy választékot biztosíthat az fensz egy-egy boltja. O. & Milyen mezőgazdasági szakkönyvek jelennek meg a közeljövőben? A kézi eszközök, a gépek és a mezőgazdasági technika fej­lődése megköveteli az azzal bánók szaktudásának növelését is. Ezért a szakkönyvek a ter­melés minden ágában, így a mezőgazdaságban is mind na­gyobb szerepet töltenek be. Je­lentőségük ma már nemcsak a nagyüzemek munkásai, hanem az egyénileg dolgozók körében is vitathatatlan. Az elmúlt években már sok hasznos szak­könyv jelent meg. A közeljö­vőben ismét jó néhánnyal gaz­dagodik a mezőgazdaság. Ezek­ről adunk rövid tájékoztatót: »A hibridkukorica-vetőmag nagyüzemi termesztése, előké­szítése és felhasználása« cím­mel Gonda—Kovács szerzők könyvükben részletesen ismer­tetik azokat a módszereket, , melyeknek alkalmazásával a Az eredmények azt bizonyít- gazdák megtöbbszörözhetik ^tfwwwwwwwwwwwwwwwwvwwwww^v^^^^^^^^^^^^^^^ kukorica-terméshozamukat. Fejér Ferenc »-Gyakorlati LEV OVALOV AREZGOMB FmiTÖTTkBÁR/ÍNDI KOMOR VILMA kezdett. írásait olvasták, ügy férfiaknak, s 6 sz&mítóam csak beszélt Lengyeországról, mint azokat engzd.e magához közel. 55. a feleségéről — egyetlen rossz szót se mondott rá senki. Ár­talmatlan ember volt, és ma­gára vonta a figyelmet. Ilyen­fajta emberekre van szüksége minden parlamentnek. Bevá­lasztották. a szejmbe. Ekkor egyszerre megoldódott a nyél­akiktől barátait érdeklő híreket szerezhetett. Amikor 1939-ben Lengyelországot leigázták a hit­leristák, Jankowska Londonba emigrált. 1940-ben pedig Rigá­ba érkezett Blake segítségé­re... Jankowska sohasem beszélt Mindenestre nemcsak magá­nak tartotta fönn, hanem ott helyezte el óvodáját is, amely a megmentett árvák számára a lehető legjobb megoldás volt. Annál is inkább, mert a villa meglehetősen messze esett a váróétól. Ebben a villában én sohasem jártam, de Jankow'ka gyakran kiutazott oda a professzorral. Nem tudom, mennyire közeli kapcsolatban állt Grönerrel, de mindenesetre a háziasszony szerepét töltötte be nála. Az asszony különben szállo­dában lakott, és egész életmód­ja egy közepes színésznő élet- módjá a emlékezhetett, aki rö­vid vendégszereplésre érkezett a városba. Ritkán artózkodot.t odahaza, alig volt néhány hol­mija, egyszóval úgy élt, mint aki bármelyik pillanatban el­hagyhatja ideiglenes tartózko­dási helyét. Ajtaja körül időnként nap­barnított arcú férfit láttam őgyelegni. Először nem figyel­tem föl rá, hiszen egy szálloda folyosóján a legkülönbözőbb emberek is megfordulhattak. Amikor azonban már másod­szor, harmadszor, vagy negyed­szer láttam, Jankowskátál: megkérdeztem ve. Vagy minisztert kellett esi- így összefüggően magáról. Éle­nálni dúlni belőle, vagy megszaba- tőle. Diplomáciái páiyá­— Ki ez az alak, aki itt az ra helyezték, hiszen filológus ajtaja előtt őrködik? volt, és beszélt nyelveket. Jan­— Ja, ez... — A falon ke- kovíska sok országot járt be tében sok volt a rejtély, ame­lyekről okosabbnak tartotta hallgatni. Sok mindent nem mondott el, mégis fokozatosan, az esetenként elejtett monda­resztül intett fejével. — Ez az apjával. Apja arisztokrata szó- tokból elém tárult egész élete, én testőröm, aki vigyáz rám és kásokat vett fel. Kártyázni a kalandomő és az eléggé pártfogo'.tjaimra. kezdett. vett fel Kártyázni Itt Jankowska va- Válasza — mint általában — lamit elhallgatott. Apja feite­semmi magyaré attal nem szolgáit, de mindenesetre meg­erősített abban a meggyőző­désben, hogy Jan.kowskának vannak, olyan ügyei, ismeretsé­gei, amelyekről nekem halvány sejtelmem sincs. Általában keveset tudtam róla. Amikor faggattam, szűk­szavúan számolt be élettörté­netéről. Apja nemesember volt, kisbirtokos, de csak há­hetően kiadhatott valami ál­lamtitkot, és egy külföldi hír­szerző szervezet szolgálatába szegődött, több, mint valószí­nű, hogy az angolokéba, mert Anglia mindig is érdeklődött Lengyelország ügyei iránt. Azu­tán különös körülmények kö­zött meghalt. Hirtelen mon­dott búcsút az ámyékvüágnák, halálát nem előzte meg beteg­ség. Jankowska akkor tizen­zuk és kertjük volt a faluban, nyolc éves veit. Pénz nélkül, semmi több. A krakkói egyete­men végzett, filológus lett, az­tán Varsóban tanítóskodott. A faluba csak nyáron utazták le, mint a nyaralók általában. Édesanyját ötéves korában vesztette el. Apja bánatában nekibátorodott, politikával kéz dett foglalkozni, sűrűn eljáro­otthon nélkül, minden rokon nélkül -maradt magára. Apja külföldi ismerősei között nem egv Lengyelország »barátjá­nak« vallotta magát. Azt a ta­nácsot adták Jankow kának, hogy térjen ham, és tájékoz­tassa őket mindarról, ami Len­gyelországban történik. Ök qatott hazulról gyakran felszó- majd anyagilag támogatják 7alt. Olyan sokat beszélt az élet Jankowska okos vott, vakmerő «ehó--égéiről hoc '-«hallgat és nem félt sem—- ni Szabad, ták. Újságokban is írogatni független életet élt. Tetszett a a kalandomő és az eléggé könnyen kapható nő élete. Mellesleg az elbeszélése nyo­mán kibontakozó élettörténet némi kételyt ébresztett ben­nem ... Az ilyen Jankowska-féle em­berek végeredményben annak adják ki maguka, akinek ép­pen akarják! Egyformán mondhatta magát eloroszoso- dott angol nőnek, ellengyelese- dett francia nőnek, avagy lett­országi svédnek.. Azon a napon, amikor az események olyan fergeteges gyorsasággal kezdtek peregni, mint valami kalandregényben, Jankowska figyelmeztetett a hajamra: Már megint kezd bámulni — legyezte meg. — Nem szabad megfeledkezni a külsejéről. Újra az »ellenállhatatlan szőkék« csalhatatlan szeréhez kellett folyamodnom. — Folytatjuk — tanácsok termelőszövetkezetek vezetőinek« c. műve elsősor­ban a termelőszövetkezeti ve­zetőknek készült, de használ­hatja valamennyi termelőszö- [vetkezeti dolgozó. Különösen az újonnan alakult tsz-ek tag­ijainak nyújt sok segítséget. Hajas—Rázsó: »Szántóföldi gépesítés« c. háromszáz olda­las könyve a mezőgazdaságban [dolgozó műszaki képesítésű szakemberekkel ismerteti meg a mezőgazdaság gyakorlati problémáit De okulhat belőle a nagyüzemi gazdálkodásban kevésbé jártas olvasó is. A mű röviden összefoglalja a gépta- ni alapfogalmakat majd a ga­bonafélék, a kukorica, szálas­takarmányok, cukorrépa, bur­gonya, valamint a népgazda- ságilag fontos, de kisebb ve­tésterületű növénycsoportokkal kapcsolatos munkák gépesíté­sével foglalkozik. Rajzai köz­érthetően szemléltetik a gépe­sítés minden lényeges mozza­natát Atanaszov és társai: »A do­hány termesztése«. Atanaszov bolgár professzor e művében — amely a baráti országok kö­zös mezőgazdasági könyvki­adásának eredményeként jele­nik meg — a magyarországi dohányterületek sajátos viszo­nyaira is érvényes, és a spe­ciális magyarországi dohány­termesztési eljárásokat ismer­teti. Herke—Prettenhoffer: »Gaz­dálkodás szikeseinken«, Mohá- csy Mátyás: »Gyümölcster­mesztés a házi- és háztáji ker­tekben« című munkái s ezeken kívül még mintegy tizennyolc különbőz» témájú hasznos me­zőgazdasági szakkönyv jelenik meg a közeljövőben. A szakkönyvek előjegyezhe­tek bármelyik állami könyves­boltban. Mozi vagy kocsma? Helyiséggandokkal bajlódik a babócsai KISZ-szerVezet. A kultúrház egyik terme ugyan birtokukban van, de nem tud­ják úgy használni, ahogyan szeretnék. Ha bált tartanak az épületben, akkor söntés céljait szolgálja, ha színházi előadást, akkor a várócsar­nok szerepét tölti be. Ez aka­dályozza őket, hogy kedvük szerint berendezzék. Most még nagyobb vész tornyosul fejük fölé. A kul- túrotthont a község át akarja adni a Somogy megyei Mozi­üzemi Vállalatnak. Ugyanis a régi mozihelyiség nem meg­felelő, és szeretnének a kes- kenyfilm helyett normálra áttérni. Ezért van szükség a kultúrotthonra. A KISZ-he- lyiség pedig vett tófűikévé alakulna át. — Mi lesz? — kérdezik a fiatalok, s nem mernek ter­vezgetni. Pedig eddig jól mű­ködtek. Most a Mézeskalács című daljátékra készülnének, de nem merik ell ^zdeni, mert hátha hiába próoálnak. A szerepeket azért gépelik. Reménykednek. Velük együtt kiszorulnának a kultúrotthon- ból a szakkörök is. Várai elvtárs, az otthon igazgatója nem szívesen egye­zik bele, hogy a Moziüzemi Vállalat vegye kezelésbe a helyiséget. A nagyteremben lerögzítenék a székeket, ak­kor hol tartanának bálokat — kérdezi. Talán a kocsmában? Hiszen eddig azon voltunk, hogy onnan kihozzuk a fia­talokat, most vigyük vissza őket? — Ha építenének néhány helyiséget az épülethez, ak­kor lehetne szakköri foglal­kozásokat, összejöveteleket tartani. De így? ... Jól meg kell fontolni, hogy mit tesznek, mert nem lenne ugyan rossz egy normálmozi, de gondolni kell • fiatalokra is. R. r.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom