Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-16 / 243. szám
SOMOGYI NÉPLAP § Péntek. 1959. október 16. edz őszi kezdés után (Szent/érbe ti Balcsics József magtáros este átment szomszédjához, s így szólt hozzá: »Te, Jancsi! Elhatározta a vezetőség, hogy csak blomfcérozott gabonát vetünk. Elviszünk holnap délután Marcaliba 33 mázsa árpát kicserélni. Fel kell rakni a zsákokat a vontatóra. Én ott leszek a magtárban, gyere te is«. S Balog* János — a szomszéd — nem várt több hívásra. — A köves út mellett szedem a répámat. Déltájban, ha megérkezett a vontató, ugorj el értem motorral, aztán a magtárnál is segítek, meg Marcaliba is elmegyek — mondta. A magtárosnak nagy kő esett le a szívéről. Nem merte remélni, hogy a szomszédnál az első hívó szó is megteszi hatását. Innen boldogan ment tovább. — Jól van, ott leszek — felelte Gulyás József, aiki 1952—53-ban »jó tagja« volt az Uj Életnek, amelyben Baksács elvtárs is dolgozott. — Most még egy ember kellene. Ki legyen az? Megpróbálkozom Simon Jóskával — döntött ma- gában a magtáros. S így is tett. — Hárman már vagyunk — és elsorolta a jelentkezők nevét: — gyere te is, és hozd magaddal a bélyegzőt, az elnöktől megkapod — így beszélt a magtáros Baksics Józsefnek tehát sikerült három tsz-tagot bevonni a közös munkába. Bármennyire aprónak tűnik is az ügy, mégis nagy jelentősége van ennek Szervéren. A község összes egyéni parasztjai a tavasszal termelőszövetkezetet alakítottak Búzakalász néven. Elhatározta a tagság, hogy a közös munkát az új gazdasági év elején, tehát ősszel kezdi meg. Persze, eddig is tettek egyet, és mást együttesen, öt és fél vagonnyi szénát összeadtak, s ötven férőhelyes, félig kész istállójuk rendbehozatalát rábízták a mesteremberekre. Ezek voltak az első közös lépések. Mégsem hitte mindenki a községben, hogy ősztől kezdve valóban áttér a szenyéri parasztság a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Akadtak, akik hangosan örülték, amikor azt látták, hogy egyesek nem nagyon igyekeznek gyakorlattá változtatni a szövetkezés eszméjét és tavasszal aláírásukkal szentesített fogadalmukat. »Ne tegyünk odébb egy szal- maszalat se a közös érdekében, akkor úgysem lesz itt szövetkezet« — ez a nézet, a visz- szafelé kacsingatás mind a legutóbbi időkig fogságában tartotta a szenyéri parasztok egy részét. A »nem lesz itt szövetkezet« jelmondattal fel- cicomázott hiedelemnek tápot adott az is, hogy nincs a Búzakalásznak könyvelője, aki rendezné az ügyvitelt. Ám a traktor, ez a szocializmust építő termelőeszköz megtette a magáét. A földrendezés után eltüntette a mezsgyehatárokat. öt gép ekéje szántott új barázdát a Búzakalász határában. S akik eddig kételkedve fogadták a felvilágosultak jelszavát: — mégis lesz szövetkezet Szenyérben — azoknak hangját ma már túlharsogja a traktorok pöfögése. A bíbor, a repce, a takarmánykeverék magja közös földbe hullt. A búza 400, a rozs 40 és az őszi árpa 200 holdjának termését a Búzakalász tagsága aratja le a jövő nyáron. Hogy gazdag legyen az első közös aratás, azért most kell megdolgozni. Mennek is a traktorok, hadd olvadjanak bővebben termő nagy táblákká a száz négyszögölek. A traktorosnak dolga akad a Tapsonyi Gépállomáson? Nem áll meg az eke: Bódis József tsz-elnök ragadja meg a G—35-ös kormánykerekét. Vetni kell, és nincs ember, aki a vetőgépeket kezelje? A vezetőségi tagok közöl Balogh István és Németh József (tüzér) vállalják ezt a munkát, sőt biztatják Fábos Andort, engedje neki a Zetort, ahogy csak lehet, hadd menjen a földbe a mag. A szövetkezet leendő majorjába egymás után fordulnak be a szekerek. Burgonyát hoznak. Most'éppen Kálóczi József hat zsák burgonyája van a mázsán. A magtóros pontosan mérlegel. Magyar János segít a zsákolásnál. Azután pedig prizmába rendezi a tsz jövőévi vetőburganyáját, amit a tagok adnak össze a behozott földterület arányában... Igyekezni kell a mázsáüóssal, mert bekanyarodott a majorba Káplár Mihály szekere is, nyolc mázsa burgonya-vetőgumó van rajta. Folyamatosan végzi tehát az őszi munkákat a marcali járás egyetlen őszi kezdésre alakult szövetkezete, a szenyéri Búzakalász Tsz is, amely magában foglalja a község összes dolgozó parasztját. Ahogy sokasodnak a közös vonások a tsz tevékenységében, úgy nép- telenedik el majd végképp a rosszindulatú hírverés által megtévesztettek maroknyi csoportja. Mert a közösen végzett munka első sikered a leghatásosabb érvek a hamis, csalóka illúziók szétfoszlatására. S ezek az érvek naponta gyarapsza- szanak és izmosodnak. Kutas József BESZÉLGETÉS A BOLT ELŐTT Trniulncsk-e a vízvári asszonyok? TAVALY A SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK ELŐTT vagy után rendszeresen megtartott írás- és olvasási gyakorlatokkal kezdődött. A vízvári iskolában a gyerekekről, viselkedésükről, tanulásukról folyt a szó (mint szülői ' értekezleteken lenni szokott), az itteniek azonban különböztek a többiektől. Tanultak a szülők, frissítgették a régebben tanultakat, ismerkedtek a számukra sok újjal. Az idén a nőtanács mozgalmat indított: — Most lehetőség van rá, hogy aránylag rövid •idő alatt (tíz hónap) megszerezzék az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályáról a bizonyítványt. akiknek eddig nem volt. Fizetni sem kell érte, a tanítók óradíját az állam fedezi. A vízvári nőtanács tagjai és Horváth Sándoraié, az elnökhelyettes rögtön fogadko- zofet: ő maga lesz az első jelentkező, de gondoskodik arról is, hogy a faluban ne hagyják kihasználatlanul az asszonyok sem ezt a lehetőséget. S most nem jelentkezik? Dehogynem, csak egy kicsit megijedt, egy kicsit húzódozik. Fél attól is, hogy kinevetik, ha ezt vagy azt nem tudja. És az osztályzatok. a vizsgák... A megyei és járási mőtanácstól járnak nála. s ez ügyben érdeklődnek. A szövetkezet boltja előtt folyik a szó, hamarosan csatlakozik a kis csoporthoz Marties Imréné is. Horváthnét tréfásan kioktatják: azt kellett volna mondania, hogy igenis, ő tudja: nem lehet lemaradni az asszonyoknak sem férjük mögött stb. ezért tanul majd .:: ÚJSÁGÍRÓ? — Horváthné megijedt. Mindegy, már nem ezeket mondta, és én örültem neki, mert emigy sokkal természetesebb. nem mesterkélt, megrendezett — A gyerekeim kinevetnek — veti ellen Marticsné, amikor őt is invitálják az esti iskolába. * — Dehogyis, inkább jó lesz, tudsz majd segíteni nekik, egyik éppen a hetedik osztályba jár. Nem tudom, csak azért nem mond-e továbbra is határozottan nemet, mert fél: esetleg ezt is megírja az újságíró, vagy tényleg belátja a tanulás hasznát. Ha többet gondolkodott még a dologról, akkor eldöntötte bizonnyal magában az utóbbi fontosságát. MÁR JÓNÉHÁNYAN JELENTKEZTEK a faluban, sőt a szomszéd községből, Bélavár- ról olyan is akadt . — Győrii Kálmánné —. aki kerékpárral jár be az előadásokra. A vízváriak még nem tudnak; amíg az őszi betakarítás és egyéb munkák tartanak, addig nem érnek rá. Majd november elején, akkor megkezdik, jönnek ők is. S jönnek a fiatalok. Soós Dezső iskolaigazgatóhoz azzal lállított be nemrégiben valaki: engedjék meg néki, hogy eljárjon az órákra, sokat felejtett már. Tizennyolc, tizenkilenc évesek, akik nem végezték el a nyolc osztályt, most tanulni akarnak. Komlón vagy Sztálin- városban dolgozott a fiú, elküldték. Most otthon van, és megfogadta: elvégzi azt az iskolát, hiába, nem lehet így. Nagyon keveset bíznak aara, akinek nincs meg. Az állomásfőnök felesége csatlakozik csoportunkhoz. Jó, hogv jön. A helybeliek örömmel fogadják. — Nagyszerű szervező — magyarázzák nekem —, ha ő hozzáfog valamihez, az mór majdnem siker. — PERSZE. HOGY ELVÁLLALOM — nem húzódozik most sem. — Lesz Itt annyi tanulójuk, hogy győzzék csak mindet megtanítani — mondja az igazgatónak. S nemigen' akad. aki kételkednék ebben. Virányi Pál Ha egy diák nem köszSn Az egyik diók köszön tanárjának, a másik nem. Akad olyan fiú, aki még eüi is bújik, nehogy köszönnie kelljen, A másik diák keresi az alkalmat a köszönésre, és mélyen bántja a dolog, ha tanára nem veszi észre. Megvannak a gyökerei. Sokszor az iskola és a szülői otthon ellentétét nem tudja feloldani a többéves közös munka sem. Úgy megy ki a fe’nőtt, érettségizett diáik az iskolából, hogy nem hagyott maga után tartósabb érzelmeket sem tanáraiban, sem diáktársaiban. A közösség melegét nem tanulta meg átérezni, .nem tanult meg »együtt« örülni. De sokat is vívódik önmagával. Tanulmányait nem képességeinek megfelelően végzi, szórakozott, s ha megbízzák "•>1 amivel, cselekvésképtelennek bizonyul. Aztán jönnek a iisy címeztetek, intők, rovok, hogy igazságot szolgáltassanak a szülői otthonnak, de az eredmény sokszor fordított A diák elveszti önbizalmát, megrokkan a munkájában. Mire felnő — ha sikerül érettségiznie — kifogy belőle mindéin melegség, amit az iskola iránt táplálhatna. A szülők be sem .léztek a szülői értekezletre s ő a gondjaival magára maradt. Most még köszönni sem igen akar, minek? Minden kötele- ’ö? Még a köszönés is? Hogy a lényegre tapintsunk, súlyos hibát követett el a szülői otthon ilyen esetben, mert nem a fiú jövőjét tartotta szem előtt, hanem a maga mindennapi kényelmét. Ezzel intézte el: — Na, mi van az iskolában7 Titeket is jól befognak azok a tanárok. De kell is az nektek! Az ördög bírna veletek. Az ilyen szemléletű »otthon« nagyon megnehezíti az iskola munkáját, és a gyermeket is rossz sorsra ítéli. Mennyire idegein ez a mi társadalmunk nevelő’ szándékától! Hány és hány olyan diáit van, aki évek múltán is visszaemlékszik iskolájára, tanáraira, és milyen jól esik a köszönés, találkozás, mell a diákévekben volt harmónia az otthon és az iskola között, s ez kihatott a fiú fejlődésére. Tehetséges, tisztalelkű, szorgalmas ember lett belőle. Tengernyi ok, összefüggés rejlik amögött, hogy egy diák köszön vagy nem. S ilyenkor a szeretet, a megéri,és mércéjét kell vizsgálni: mi jutott egy főre belőle otthon és az iskolában? A szőlő tartósításáról Néhány jé tanács háziasszonyoknak A borax kitűnő kozmetikai szer: puhítja a vizet. Tegyünk belőle mosdó- és fürdővizünkbe. Használhatjuk tojáskonzerváló szemek is. Egy liter vízhez két kanál boraxot adjunk, és helyezzük el benne a tojást úgy, hogy ellepje a folyadék. * * * Fekete, ritka szövésű anyagok (tűül, zsorzsett stb.) olyanók lesznek, mint az új, ha feketekávéba mártjuk, amelyhez néhány csepp gumiarabifaumot adunk hozzá. Az ilyen anyagot azonban nem szabad vasalni, hanem gombostűvel [kifeszíteni és úgy szárítani. * * * A dohányfüst áporodott szagát úgy tüntethetjük el, ha szellőztetés után éjszakára nedves szivacsot helyezünk el a szobában. * * * Az olajfestményeket felvert tojásfehérjébe mártott puha ruhával vagy vattáival tehetjük tisztává. Utána nedves, tiszta ronggyal törölgessük le a képeket. * • • Ha néhány csepp terpentint teszünk a keményítő oldathoz, ez megkönnyíti a fehérnemű vasalását, és megakadályozza a vasaló ragadását. * * * Szőlő cukorban. A szőlőfür- töket megmossuk, megszárítjuk. A szemeket ollóval levágjuk, hogv uv-Z ne repedjenek, és üvegb • rákiul». Egy kiló cukorhoz fél liter vizet véve langyosan ráöntjük a szőlőre, és az üveget légmentesen lezárjuk. Deszkára rakjuk, s nunnnap pár órára langyos sü- be vagy sütés után kemen- be tesszük. Onnan kivéve ásnapig vastag ruhával leta- írjuk. Ezt az eljárást addig mételjük meg, amíg a zöld ölöszemek teljesen megsár- ílnak. akkor hűvös, szellős, áraz helyre rakjuk. Ha a kifőzött, teából kipréseljük a nedvességet — politúrozott bútorok tisztítására használhatjuk. A tisztítást puha ruhával végezzük, majd egy másik száraz ruhával szárazra tweljMik, Négyszögletes vitrin terítőcske t sor: 82 láncszemet horgolunk. 2. sor: 2 láncszem, és egy ráhajtással minden negyedik szembe beleszúrunk, így 19 lyukat kapunk, majd ezt ismételjük, úgyhogy 19xl9-es négyszögletes lyuksort kapjunk. 3. sor: Ezt a négyszöget körülhorgol- juk rövidpálcával, minden lyukba három rövidpálca és egy a pálcába. A négy sarkán lévő lyukba hat rövidpálca jön. 4. sor: A rövidpálcákra ismét két láncszem és egy rá- hajtásból lyuksor következik, minden oldalra tizenhét lyuk. minden negyedik rövidpálcába beleszúrva, a négy saroknál húsz láncszemet horgolunk. 5. sor: A húsz láncszembe tizennyolc egyráhajtásos pálca jön és egy-egy a pálca tetejébe; így húsz pálca lesz. Minden második lyukba két egy rá- hajtásos pálcikát horgolunk, egy-egy a pálca tetejébe, igy négy darab pálcát kapunk. A négy pálca között két láncszemből álló lyukat horgolunk, igy az előző tizenhét lyukban kilenc lyuksor és nyolc pálcacsoport lesz 6. sor: A terítő sarokszélénél a húsz pálca tetejébe Ismét húsz egyráhajtásos pálca jön, utána négy láncszemmel beleültünk az előző sor negyedik pálcájába, és Ismétlődik az ötödik sor, csak ebben a sorban egy lyukkal és egy pálcacsoporttal kevesebb lesz. (Hét pálcacsoport, hat lyuk.) 7. sor: A húsz pálca fölé Ismét húsz kétráhajtásos pálcát horse- lünk. közte egy levegőszem, most hat pálcával megyünk át a következő oldalra, ugyanúgy horgoljuk, mint az 5—8. sort. Itt már csak hat pálcacsoport és öt lyuÄ iesz. 8. sor: Megint húsz kétszer csavart pálca jön, a négy sarkában közte két levegőszem (az előző húsz pálca fölé). Most nyolc láncszemmel megyünk át az előző sor negyedik pálcájába, ezzel már csak öt pálcacsoport és négy lyuksor lesz. 9. sor: Az előző sor húsz pálcája fölé az elején három kétráhajtásos pálca, közte két levegőszem. A harmadik lyukba két kétráhaj- lásos pálca, egy-egy az előző pálca lábába. Utána két levegőszemből lyuk, a következő pálcába négy egyráhajtásos pálca, közte két levegőszem, ez négyszer ismétlődik. A negyedik pálcacsoport után két levegőszem, és a tizedik lyukba négy kétráhajtásos pálca, és folytatódik, úgy, mint az előző oldal. Tíz láncszemmel megyünk ét a következő pálca- és lyukcsoportba, most már négy pálcacsoport és három lyuk lesz. 10. sor: Tizenkét láncszemmel megyünk a következő sarokra, ahová két kétráhajtásos pálcát horgolunk, az előző pálca tövébe. (Közte két levegőszem.) Utána három levegőszem és az előző négy pálca fölé négy kétráhajtásos pálca jön, utána három levegőszem és a második lyukba négy egyráhajtásos pálca, közte két levegőszem, ez háromszor ismétlődik, megint három levegőszem. és a sarok középső négy kétráhajtásos pálcájába megint négy kétráhajtásos pálcát horgolunk. A sarok másik fele ismétlődik, megint tizenkét lévegőszem, és átmegyünk a pálcacsoportba. Most három pálcacsoport és két lyuk lesz. Ismétlődik végig a soron. 11. sor: Tizennégy láncszemmel megyünk át a sarokba. kétráhajtásos pálca az előző pálcára, közte két levegőszem, négy láncszem, négy kétráhajtásos pálca az előző pálcák fölé. Három láncszem és négy egyráhajtásos pálca az előző lyukba két levegőszem, négy egyráhajtásos pálca az előző lyukba két levegőszem, négy egyráhajtásos pálca ismét az előző lyukba, négy levegőszem és a sarok közepén négy kétráhajtásos pálca, négy láncszem, és ismétlődik a sarok másik fele. Megint tizennégy láncszem, átmegyünk a pálcacsoportba, . most két pálcacsoport és egy lyuk lesz. 12. sor: Most az utolsó, egyben a pikó sor is. Háromszor négy láncszemet horgolunk és közte két pikó, négy egyráhajtásos pálca bele az előző és utolsó lyukba. Ismét a pikós láncszem. Két kétráhajtásos pálca, az előző pálca tövébe. Három láncszem, egy pikó, három láncszem az előző négy kétráhajtásos pálca fölé, négy két- ráhajtásos pálca, köztük egy-egy pikó. így három pikót kapunk. Három láncszem, egy pikó, három láncszem és a sarok középső négy kétráhajtásos pálcája fölé négy kétráhajtásos pálca, köztük egy- egy pikó, így ismétlődik a sor végéig.