Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

Vasárnap, 1959. október 11. SOMOGYI NÉPLAP ŐSZI GONDOK Kilenc esztendő összefogása- leszűrheti a látogató: nagy az nak eredménye, tapasztalata Igyekezet, a törekvés a Szabad, áll a somogyvári Szabadság ság Tsz minden tagjában. Termelőszövetkezet tagsága Mit mutatnak az eredimé- mögött. Ez meglátszik a sző- nyék? Fullér József elnök és vetkezetem Jóleső érzéssel néz Vörös István agronómus soréi­kor ül az ember a, tsz portáján, ja fel azokat. A tanyaközpontba modem kö- — Nem panaszkodhatunk, a vés út visz. Nemrégen készült tervezettnél jobb eredményeket el, augusztus 20-án adták át értünk el. Búzából a tervezett rendeltetésének. Az 1200 méter 12,5 mázsa helyett 13,8, rozs­hosszú út másfél millió forint- ból 9 mázsa helvett 13,37, őszi ba került. A tagok is segítettek árpából 12 helyett 16.20 mázsa építésében: hordták a követ, és termett egy-egy holdon. Min- földmunkát végeztek. . dent összevetve tervünket 130 Ami azonban megkapja az százalékra teljesítettük. Jövő- ember figyelmét: a tsz-ben re vonatkozó terveink? 500 mindenütt lázas ütemű épít- hold szántóval rendelkezünk, kezes folyik. A modern, gépe- Búza vetésterületünket 60 sített tehénistállóban a vízve- holdról 105-re. az őszi árpáét zetéket szerelik. Odébb egy 60 holdról 100-ra. a burgonyáét 250 férőhelyes sertésíiaztató fa. 8 holdról 30-ra emeljük. Ve- lazásán szorgoskodnak a kőmű. tünk ezenkívül 30 hold repcét vesek. Sürgölődő, embereket korai pénzelő növénynek és 50 látni a leendő művelődési ház hold bíbormagot, amit azelőtt épületén is. A külső jelekből is nem tettünk. Schamberger János szerelő a tehénistálló sét végzi. vízvezetékszerelé­A kőművesek a 250 férőhelyes sertésfíazlató • goznak. falazásán dol­— ÁUatáHományunkból vár. nyésztési központot létesítse- juk jövedelmünk jó részét. 60 nek, állataik ugyanis különbö- darab extrém hízómarhánkért ző helyeken vannak. Erre a 500 000. 600 darab hízósertésün- legmegfelelőbb lenne a tsz­kért pedig egymillió forintra központtól mintegy másfél ki­számítunk. Sajnos, nincsenek lométerre levő Mániapuszta,, tenyészsertéseink, ugyanis ko- amely a Keszthelyi Gyapjúter- rábban kipusztultak. Van meló Gazdaság tulajdona. A ugyan 53 kocasüldőnk, s efcek- puszta valamikor a szövetkezé­ből várunk szaporuíatot, de té volt, de elvették tőle. Je- azért mintegy 100 anyaállattal lenleg nem törődik vele senki, növeljük sertésálloimányunkat. Az istállók roskadoznak, a Takarmányunk elegendő. 18 va- padlást felszedik, egy 50 va­gon szénát takarítottunk be, gonos magtár kihasználatlanul úgyhogy erre egyetlenegy fü- áU A tez korábban rendbeho- lért sem kell kiadnunk. Ez is ... , . . , , elősegíti, hogy a tervezett 45 zatott itt tizenegy lakást, hogy forint helyett 55 forintot ősz- az állatgondozók beköltözhes- turuk majd részesedéskor mun- Sene.k. A lakások is tönkre­kaegységenként. mennek. Az ablakdeszkákat ki­Persze gondjaik is vannak; Most éppen azon tanakodnak, szedik, pusztítanak, rongálnak hogy jövőre hol létesítsenek a felelőtlen emberek. Most me-g- megszüntetett fonyódi és len- ígérték a tez-nek, hogy 1960- gyei tóti piaci elárusító helyek ban ismét tu]ajdonába kerül, helyett masakat. De ez csak a ... , kisebbik gond. Minden törek- s akkor kialakíthatna az allat- vésük, hogy megfelelő állatte- tenyésztési központot. SS Savanyú a szőlő"? — A SZŐ VOSZ figyelmébe — A róka hiába kapaszko­dott, ne: í érte el a szőlőt. — Savanyú, nem is kell — mondta, és odébb állt. Hogy a kaposváriak mit mondanak, azt nehéz leijne mind feljegyezni. Nem 'hi­szem, hogy a mesebeli róká­hoz hasonlóan azzal áltatnák magukat: savanyú; s legyintve mennének ■ tovább: nem is kell. Valószínűbb, hogy bosz- szankodnak, esetleg néhány »jókívánságot« küldenek gon­dolatban azokhoz, akiket il­let. A MÉK Május 1 utcai bolt­jában csütörtök reggel volt harminc rekesz otelló. Dél­után 4 órakor már semmi sincs belőle. — Mit szól ehhez? — kér­dezem egy kisfiúval várakozó fiatalasszonytól. — Semmit. — Mérgesen rám néz, s biztosan azt gon­dolja magában: jobb lenne, ha nem bosszantanám még én is. Aztán beszélni ' kezd: A Barneválnál dolgozik, min­den este szőlőt is szokott ha­zavinni a családnak. Most nem vihet. Számára — érthetően — nem vigasz, hogy háromfajta alma és kétfajta körte kap­ható meg gesztenye. Az al­ma jó, és nem is drága (2,80) áz egyik vevő szerint, aki vá­sárlása után elégedetten tá­vozik. A bolt általában kétnapon­ként kap csemegeszőlőt. A Május 1 utca 16. szám alatti csemegebolt már in­kább gondolt a munka után hazatérő vásárlókra. Csemege- szőlőjük nincs ugyan, de volt az előző napokban. — Hamarosan megint lesz — tájékoztat a bolt vezetője. A pécsi testvérbolt ígért és szállít Kaposvárra, ott köny- nyebb a beszerzése. A 201-es füszerbolt (Ady E. u. 2.) ezen a napon semmiféle gyümölcsöt nem árusított. Az Ady Endre utcai MÉK- bolt este 7-ig tart nyitva. Al­ma, körte bőséggel található, s a bolt vezetője gondolt az esti szőlővásárlókra is, ugyan­is még fél 6 után is található •gy kevés otelló a faltban. Csemegeszőlő nincs ugyan, de erről nem ő tehet. Az Élelmiszer Kisker és Csemege szerződéses viszony­ban áll a MÉK-kel. Az előbbi néha panaszkodik: nem kap ezt vagy amazt. A szerződés­hez a Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékeseinek jó­váhagyása szükségés. A mi­nisztériumból azonban még nem küldték vissza a szeptem­ber közepén elkészített szer­ződés példányait. A MÉK en­nek ellenére is ad szőlőt (csemegét is) néha más vál­lalathoz tartozó boltoknak. Megyénkben kevés a cse­megeszőlő. Jelentősebb meny- nyiséget a Balatonboglári Ál­lami Gazcláság termel. Ennek egy részét exportra küldik, s tetemes mennyiséget ledarál­tak. Azt mondják, így többet keresnek vele. Ez igaz lehet, ám a megye amúgy sem ki­elégítő _szőlőellátását még in­kább hátrányos helyzetbe jut­tatták. A MÉK számtalanszor írt már és telefonált a SZöVOSZ illetékeseinek, ugyanis csak az ő révükön kaphat szőlőt a megye. Leveleik, telefonsür­getésük eredményeként az utóbbi két hétben öt teher­autó csemegeszőlőt szállított Gyöngyös és Kecskemét. En­nél azonban jóval többre volna szükség ebből az igen értékes és keresett gyümölcs­ből. V. P. Soroza így ár tásra kerül az „Ural —2“ A moszkvai számító- és analitikai gépek gyárában elkészült az »Ural—2« típusú új, gyorsan mű­ködő számítógép. A gép átlagban 5 ezer műveletet végez másodper­cenként. A gép sorozatgyártására már folynak az előkészületek. Károm kilométerre A Finommechanikai Válla- . a várost jelző névtáblán vala- lattól három kilométerre, a To- j mivel túl van. Kell a megol- ponári úti volt szemcséző | dáshoz a miniszter engedelye. üzemben helyezték el a válla-. Uj üzemről, új körülmények- lat lakatosrészlegét. Emlék- ről van szó. s , nemcsak a val- szem arra, milyen örömet vál-! lalat ügyéről. A minisztériumi tott ki a dolgozókból a megyei engedély sem marad el bizo , ,\ íi'- . •‘1 ___jl__ m «»»-««-* A.. í-n 1 „,-« 1- TYi inrlPD t anácsnak az a határozata, amely a volt szemcséző üze­met a Finommechanikának juttatta. Azt jelentette ez, hogy újabb munkalehetőséget te­remtettek a városban, meg­szüntették a Finommechanikai Vállalat zsúfoltságát, lehetővé tették a készárugyártás kor­szerű továbbfejlesztését. Arra is emlékszem, hogy az először odakerült lakatosok milyen lel­kesedéssel vertek tanyát az új telepen, amit lehetett, megcsi­náltak, amit nem. azt a tanács­tól, a vállalattól, egyszóval má­soktól várták. A minap beszóltak az új te­lep, lakatosai, .hogy menjünk ki hozzájuk, mert nincs rend­ben valami... És válóban, több minden nincs rendben a' Toponári úton. Nem tudta még elkészíteni az Építőipari Vállalat a volt szemcséző ha­talmas csarnokát a készáru­gyártás számára azért, mert ezer és ezer más fontos munká­ja miatt az idén nem vállal­kozhatott rá. Nincsenek még kinn a telepen azok a vasvá­zas épületek sem, amelyeket ideiglenesen a fedetlen munka­helyen dolgozók számára ké­szíttet a tanács. De azok is kinn lesznek hamarosan, ha a Kábelgyár is. mely készíti őket, úgy akarja. A teljesítmények számfejtése körül is akadnak eltérések, nem mindenben egyezik a kintieké a bentieké­vel. A vállalat vezető; és a ta­nács segítségével — mint meg­tudtam — ezen is lehet hama­rosan változtatni. Nincs autó­buszközlekedés. A MÁVAUT vállalná a munkások kiszállí­tását, de elfogadhatatlan uta­zási költséget szab meg. Ezen is lehetne segíteni? Ok­vetlenül! Abban a pillanatban, mihelyt a MÁVAUT vezetői­nek is megmagyarázzák, hogy a heti 17 forint utazási költség sok. A Textilművekbe csupán 7 forintért szállítja el a dol­gozókat, noha arra nagyobb a távolság. Mint mondják, a 17 forinthoz azért köti magát a MÁVAUT, mert a lakatosüzem nyára. Egyszóval sok mindent el lehetett volna már és el le­hetne intézni, ha ... Ha az a három kilométer, amely a la­katosrészleget elválasztja a Fi­nommechanikai Vállalat köz­pontjától. a bentiek és a kin­tiek egymástól elszakadását nem jelentené. A kintiek és a bentjek kapcsolata sajnos, in­kább csak utasításokból, köz’e. menyekből áll, a feladatok közlésére szorítkozik g központ részéről. A vállalat gazdasági vezetői, a párt- és szakszervezet eddig még nem keresett módot arm. hogy ott kinn, részletesen beszélgessenek á munkások a problémákról, közöljék velük, mit miért tesznek. Azt mond­ták nekem többen, higgye el, elvtárs, megértenénk sok min­dent, csak jönne ki valaki, és beszélné meg velünk . .. Iga­zuk volt. A munkások zöme tudja, hogy egy most születő telepen nem kaphatnak min­dent készen. Alig egy-két em­bertől hallottam olyasmit, amely arra vallott, felejtik, hogy a telepet az ő érdekük­ben hozták létre. A Finommechanikai Vállalat történetében először történt, hogy egy részlegük távolabb került a központtól. Nem hi­szem, hogy szándékosan mel­lőzték, hanyagolták volna el a lakatosrészleget. A mostani fi­gyelmeztetést azonban meg kell szívlelniük. Minden szerv segítse lelkiismeretesen azt a törekvést, hogy az új telep mielőbb teljesen rendbejöjjön. De különösen tegyen sokat ér­té elsősorban a vállalat. Ke­rüljön közelebb a kinti dolgo- * zókhoz. Szót értve egymással, azt a távolságot, amely kap­csolatukban az utóbbi időben támadt, és ezzel együtt a hi­bákat is, gyorsan megszüntet­hetik. Szegedi Nándor FALURÓL JÖTTEK AZ ÜZEMBE Mindig izgalommal töltött el, amikor arról volt szó, hogy számomra eddig ismeretlen embereket fogok megismerni közelebbről. A közelebb szón azt érteni, hogy a puszta be­mutatkozáson kívül megtudha­tom, ki is tulajdonképpen az illető, hogyan él, milyen em­ber ... ... Míg ott állt a gépénél, előttem ismeretlen munkásnő­je volt a Kefeanyag Kikészítő Recsmegi kilincsel Recsmegi, a sze­gény autótulajdonos kilincsel. Bemev-t a munkaügyi osztályra, majd, a vállalat veze-. tőjéhez, szerényen kézbe tartva kalapját, leült a sarokba a leg­kisebb székre. Aztán előadta mondókáját. — He-he .. . ked­ves igazgató kartárs. Igazán lekötelezne, ha a feleségemet fel­venné a vállalathoz — ... Ne vicceljen, kedves Recsmegi kar- társ .,. Csak. nem a1 ar pont velem tré­fát űzni? ön túlságo­san is jómanyagi kö­rülmények közölt él, autótulajdonos ... In­kább arról hallanék, milyen lesz az új ko­csi? Mint értesültem, a mostanit hamaro­san elcseréli, pedig igazán szép a jelenle­gi is .. — Lehet, hogy egy­szer kicserélem. Majd szólok, és ki­kérem kedves igazga­tó kartárs vélemé­nyét. Most rrcg-novd- hatnÁ-u, hogy akkor mire is számíthatok, kérem szépen a fele­ségem ügyében. Az igazgató ösz- szeráncolta homlokát, és határozottan így válaszolt: — Nézze Recsmegi kartárs, ős.intén szól­va kellemetlen hely­zetbe kerülnék, ha az ön feleségét, aki­ről mindenki tudja, hogy egy unatkozó ifiasszony, alkalmaz­nám a vállalatnál. Rövid idővel ezelőtt küldtem el egy két­gyermekes özvegy­asszonyt azzal, hogy nincs hely. Kérte, ha lesz alkalom, szóljak neki. Én megígértem, értesítem, ha lesz hely. Képzelje el, ha most az ön feleségét... — Elnézést a zava­rásért, kedves igazga­tó kartárs, majd köz­löm a feleségemmel, hogy unatkozzék egy kicsit tovább, törje a fejét azon, milyen lesz az új típusú ko­csi, vagy tegye le ad ­dig a vezetővizsgát. De szeretném, hu az új kocsiban az első úton ön is velünk tar­tana, igazgató kar­társ... He-he... jó­napot kívánok. Közben, két hónap telt el. Recsmegi megszagolta, hogy az utóbbi időben meg­üresedik a pénztáros; állás és újra kilincsel­ni ke.dett. — ... Hanem az az új kocsi, Recsmegi kartárs — mondta az igazgató —, pompás, ha mondom, és ked­ves felesége milyen jó társaság ...! — Hát még ha itt dolgozhatna az ön irányításával. Az ön határozottsága jóté­kony hatással lenne rá! — Látja, ez igaz — mondta az igazgató. — Picit puhány a kedves felesége, és ezen csak munkával lehetne segíteni. Meg­álljon csak ... Halló, munkaügyi osztály ? Ugye, holnaptól üres a pénztárosi állás? — ...Nézze, ked­ves Recsmegi, azt tudnám ajánlani, hogy küldje el a fele­ségét a pénztárba. Vegye úgy, hogy fel­vettem ... Recsmegi mélyen meghajolt, és kifelé indult. Az ajtónál félreurjrott, mert befe­lé jött egy asszony. — Az állás, felől ér-, deklődnék, igazgató kartárs... — mondta a jövevény. — Maga az áz öz­vegy ugye, aki a múltkör is itt volt? Hát nézze lelkem, egyelőre nincs felvé­tel. Mondtam magá­nak, hogy majd szó­lok .. Az asszony elment, de visszafordult az ajtóból. Úgy látszott, mintha mondani akart volna valamit. Ha 'tudta volna, amit már Recsmegi tu­dott, akkor talán azt mondta volna, szé- gyelje magát igazga­tó kartárs ... Ettől talán Recsme­gi is elpirult volna. Sz. N. Vállalatnak. Mikor megálltam mellette, leállította gépét. — Gelencsér Istvánná — mu­tatkozott be. És beszélgettünk. Munkájáról érdeklődtem elő­ször, mi az, amit csinál, ne­héz-e vagy könnyebb fajtája az üzemi teendőknek. — No, és honnan, hogyan került ide? — kérdeztem. — Somogysárdról, 1951-ben. A szakszervezetnél kellett ideiglenesen helyettesítenem, de aztán ott tartottak. Két év múlva, ötvenháromban eljöt­tem ehhez a vállalathoz, és azóta itt vagyok. — Hogy hol volt jobb? — ismétli meg kérdésemet. — Hát azt hiszem, nem cseng ha­misan,"ha azt mondom, itt a városban lényegesen könnyebb. S ezzel mintha minden za­var feloldódott volna, beszél, beszél... A gyerekkoráról, amikor egészen fiatalon nap­ról napra hajnalban kellett kelnie és sötétedésig kinn dol­gozott, amikor szülőfalujában a fiatalság minden szórakozá­sa a kocsma volt, — Ma persze egészen más — folytatja —, ott is van mozi, ott is van kultúrotthon. Szó­rakozni nemigen járok itt sem — a mozi, színház kivételével —, mert mikor bejöttem a vá­rosba, újra kellett kezdenem mindent... Egy kicsit elszomorodik, el­gondolkodik, amikor rosszul sikerült házasságára emléke­zik. Mindössze néhány pillanat ez, aztán ismét folytatja. — Nem volt semmim, ami­kor ide kerültem. Azóta vet­tem részletre rádiót, majd bú­tort, ágyneműt. Apránként si­került mindent beszereznem. — S az üzem? — Nagyon szeretem ezt a munkát — most már lassan hat éve, hogy ezt csinálom —, és úgy látom, engem is be­csülnek. Eleinte furcsa volt a városi élet, a gyár, de meg­szoktam. Azt hiszem, tötíbet jelent azonban, ha azt mon­dom: kiegyensúlyozott, bol­dog vagyok ... ■ % * * * Hosszú, - fekete hajából egy tincs a homlokába hullott, míg a Ruhaüzem munkaterme- , ben gépétől felkelve felém igyekezett. Takács Marikának hívják, Kisasszondról került ide. S hogy mikor? — Három hónapja vagyok Kaposváron. Fiatal, mindössze 16 éves. A város csábította el hazulról. — Hogy jutott arra az elha­tározásra. hogy ide jöjjön? — Tavaly 'itt tanultam varr­ni egy varrónőnél — már kis­lánykoromtól fogva az volt az álmom —, aztán ő hívta fel a figyelmem, hogy jöjjek a Ru­haüzembe. Most jár le a ta­nulóidőm. — Azt nem kérdem, hogy szereti-e munkáját, biztosan szereti, ha ez volt az álma, in­kább ai;ről mondjon valamit, hogy él itt, hol szórakozik? Szégyenlősen * elmosolyodik, meghúzza a vállát. — Van itt egy barátnőm — mondja —, vele szoktam mo­ziba járni. Egyébként nem já­rok sehova, szombatonként ha­zautazom, meg hát három hó­nap nem n idő, nemigen ismerek még senkit. Itt . az üzemben érzem magam legjob­ban, s bár még nem vagyok XISZ-tag :— most szeretnék belépni'—, el szoktam járni a gyűlésekre. Szerétek közöttük lenni, nagyon kedvesek mind­annyian ... * * * Két ember, akik itt a város­ban találták, meg céljukat, itt érzik jól magukat, itt boldo­gok. Néha hazatérnek még a szülői környezetbe, de a szí­vük idehúz, ide, a zúgó gépek mellé, ahol — úgy érzik — teljesül minden álmuk. Vörös Márta t

Next

/
Oldalképek
Tartalom