Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-11 / 239. szám
' OMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1959. október Ö> r VI L L /\ M — fa n em teafa Szereplők: a községi tanácstitkár és a községi művelődési otthon igazgatója. Színhely: A tanácstitkár hivatalos helyisége. Amikor a függöny felmegy, .a titkár íróasztala mögött, a karosszékben ül, előtte idegesen járkál az igazgató. Élénk vita. Titkár (erélyesen): Márpedig a vasárnapi bált a sportkör tartja, és ezzel a vita végére pontot tettünk. Igazgató: Inkább vesszőt. A titkár elv- társ ugyanis bizonyára élénken emlékszik az alig egy hónappal ezelőtti egyezségünkre. Eszerint az összes előforduló táncmulatságot • — mint ahogyan a színdarabokat és a köz- ünnepek műsorait is — a művelődési otthon közösen rendezi a helyi KISZ-szel. Titkár: Az már régen volt. Most a sportköré a báltartás joga és kész. Igazgató: És hol van ia sportolók nagyszerű — és ahogy a jelenlegi eljárásból is kitűnik — eléggé aktív testületé, főképp vezetősége, amikor . az évi népművelési program keretében hozzá kellene járulni az ismeretterjesztő és művészetit munika sikeréhez? Titkár: Hogy hol van? Az most nem fontos, kérem. Az a lényeg, ha szükséges, és arra megfelelő időjárás van, a sportpályán legyen, s ott jól szerepeljen mindnyájunk nagy örömére és épülésére. Igazgató: Úgy legyen. Most azonban a báli engedélyt nem fogom .aláírni, anélkül pedig az nem érvényes. Titkár: Ezt ' csak bízza ránk. Semmi szükség az ön aláírására. Elvégre mi vagyunk az államhatalom helyi szerve, nem igaz? Igazgató: Kétség nem fér hozzá. Nem is vitázom tovább, mert ilgen hatásos érvre már nincs ellenérvem. Mielőtt azonban vesztesként eltávoznék a csatamezőről, fájdalomdíjként egyet kérek a titkár elvtárstólmiért ragaszkodik megállapodásunk ellenére a sportkör báltartásá- nak engedélyezéséhez? Titkár (pillanatnyi gondolkodás után, megenyhültem): Teg- . napeilőtti választottak meg a sportkör elnökévé, és szeretnék rászolgálni a bizalomra. — sk — A CSALÁDTAGOK BEVONÁSÁVAL MEZEI PARLAMENT Gondolnivaló, hogy alkalmilag verődött össze valahány résztvevője, s olyan emberekből, akik megszokták, hogy segítsék egymást. Ma Benedek Jóska kukoricájára került sor, itt is van mindenki, aki a már elvégzett vagy ezután végzendő kölcsönmunka révén ide hivatalos. Nemrég óta csinálják, de egészen jól belejöttek a i»kis tsz«-életbe; tüya- nok, mintha egy család tagjai volnának. A többséget persze az asszonyok képviselik, akik különös jókedvvel ébredtek a mai ködös reggelre. Elevenek, mint a csík, semmi sem kerüli el figyelmüket, se vége, se hossza az ugratásoknak, csintalan meséknek. S van ennek haszna igen nagy. Egyrészt jobban m.egy a munka, ha jókedv melegíti az embert sietségre, másrészt pedig (fontos dolgokban tud szót érteni az ember. A sebesen motoüáló kezeket nem köti a vidám beszéd, de a legkomolyabb eszmecserék sem. Ök nevezték el masukat mezei parlamentnek túláradó kedvükben, és ne vitassuk el tőlük a címet. A híres szentbéki — azaz szentbe- nedeki papról folyik a beszéd. Még a szekéren kezdődött a dolog, amire Rozi néni morgolódva cihelődött fel reggel. Ott fújta ki tegnap esti mérgét az ütés zsáköltőn - trónolva, mesélve, hogy tegnap meglátogatta a kisvap, a káplán, és árról érdeklődött, megkapja-e a. párbért végre. — Megmondtam neki, hogy ne jöjjön többet, mert ád a papoknak elegendő fizetést az állam! Nem tetszett neki. 'Párbér, hol vagyunk már attól? A csoport tagjai jót mulattak Rozi néni haragján, még ugratták is. — Hitta volna meg, néném, kukoricát szedni, hogy akkor vifieti a párbért! — Híjjá a rossz nyavalya. Nincs nekem vele a templomon kívül semmi dolgom. Mondtam is neki, de nagyon elhúzta a szíját, és istentelennek nevezett. E ngemet, értitek-e? Engem! Szóval, így kezdődött, s azzal fejeződött be, hogy az úristen ott az égben ugyancsak, sok mérget megehet a papjai miatt. Mert mit cs-\'űt a szentbéki pap például égy időben? Nem gyóntatott ingyen a fránya! Vagy húsz fillér volt a taksa, vagy tojás. Másképpen nem szabadulhatott meg az ember a. bűneitől. — Hát ha Olyan nagy szüksége volt a tojásra, Rozi néném! — kiáltotta vissza a gazda kajánkodva. — Hát a Papp Jani hogy járt? Egyik nap meggyónia, hagy ómát lopott az urasági gyümölcsösből, másnap meg jól megpenitenciázták a csendőrök, meg még a kommandójából is. levonták azt a wpár szem alánét. — Mind semmi az! Én emlékszem, hogy a húsvéti son.- kát is úgy szentelte, hogy tojást kellett adni, de kettőt ám! A nap deleidre ij'gott, de még most sem fogyott a *»felszólalások*< száma. Mindenkinek volt még egy meséje, igaz történeté, s mondta jószívvel, ahogy csak a sokat dolgozott ember tud beszélni azokról, akik mit sem tesznek azért, amit hirdetnek, és eszük ágában sincs, hogy arcuk verejtékével keressék meg a kenyerüket. Vallástalanokká leltek? Távolról sem, hiszen még a kispapra mérgelődő Rozi néni sem marád el soha a templomból. Csak éppen nyitottabb szemmel járnak a világban, és nem törődnek vele, hogy csuklik, akit emlegetnek. Már elmondják, mi tetszik nekik, mi nem. Szellemükben új horizont felé magasodnak, s ezért nem haszontalan semmi beszédük, még akkor lsem, amikor állásfoglalása ikra kukoricaszedés körben kerül sor. De jó is lenne, ha tisztelendő uraimék hallanák, s nemcsak a pénz-., csörgésre lenne olyan jó fülük! L. I. Az ebéd befejeztével mindennap benépesül a szentgálos- kéri Zöldmező Termelőszövetkezet irodája. Három hét óta ebben az időpontban beszélik, meg a brigádvezetők a következő napi tennivalókat. — Nagy szükség yolt erre az intézkedésre — mondja Szigeti László tsz-elnök —. mert régebben az esti megbeszélések után, csak nagyon ,későn vagy másnap reggel értesíthettük a tagokat a feladatokról. Most már délután tudja mindenki, hogy ß következő reggel hová kell mennie, és hozzá is tud ehhez készülni. Fiatal tsz 0 Zöldimező. |A tavasszal alakult 277 taggal 2500 hold területen. A sok föld, kevés munkáskéz, a korábbi kedvezőtlen időjárás és a nagyüzemi gazdálkodás tapasztalatainak hiánya miatt a tavaszi és a nyári munkák nagyon eltolódtak. Csupán a cséplés miatt egy hónapi kiesésük volt. Meg kellett és meg kell ragadniuk minden lehetőséget, hogy a mulasztottakat pótolva az őszi vetést és a ter- ménybetakarításit idejében elvégezhessék. Igen fontos intézkedést tettek e célból. Sok olyan' családtag van a faluban, aki nem tagja a termelőszövetkezetnek. A kölcsönös előnyök alapján az ő munkaerejükre korábban is alapoztak. Most még fokozottabban igyekeznek bevonni őket a közös munkába. Kesz- ler Róbertné 24 éves fiatalasz- szony 180 munkaegységet szerzett. Istvándi Sándornak eddig Á pártkongresszus tiszteSetére tett vállalásaik teljesítésében szép eredményeket értek el a tahi járás földmüvesszövetke- zetei. A harmadik negyedévben kiskereskedelmi tervét a földművesszövetkezetek közül a kányái 108, a bábomymégyeri 129.5, a (kiisbárapátá 117,7. a somogyacsai 111.8, a somi 113.5, a nágocsi 102, a gamási 101,5 százalékra teljesítette. A vendéglőipari terv teljesítésében a bábonymegyeri földművesszövetkezet érte el a legjobb eredményt: 114,9 százalékot. 260 egységet írtak javára. A termelőszövetkezetben 200— 250 kívül álló családtag dolgozik, mert értelmet látja. A tsz eddig 10 forint előleget fizetett ki munkaegységenként. Ezenkívül azok a tagok, akik családtagjaikkal együtt részt vesznek a betakarításban, egy kataszteri hold kukorica leszedéséért egy mázsa csöves 1;enge;:it kapnak. A munka jó megszervezése és a kívül állók munkába való bevonása eredménnyel, járt. Több mint ezer hold őszi vetésük ágyát 900 holdon előkészítették. Ezzel egyidejűleg . végezték a műtrágyázást. Holdanként egy és fél mázsa szüperfószfátot, egy mázsa - pétisót és 50 kg káliumtartalmú műtrágyát szórták^ ki. A 32 hold burgonyát felszedték, az 550 hold kukoricájukból'ffedig 25—30 holdat takarítottak be a, vetés előtt. Ezeken a terüle- ‘ 'ken már. szántanak. Eddig 15 hold aoenótot, 20 hold őszi takarmánykeveréket, 150 hold inzi' árpát vetettek. Mihelyt a csere-vetőmag megérkezik, megkezdik a búza vetését is. A vetéssel párhuzamosan végzik az őszi mélyszántást és istállótrágyázást. Eddig több mint 200 holdat szántottak fel, s a jövő évi cukorrépa alá 25 holdra csaknem 50 vagon trágyát hordtak ki. A közösség gondoskodik* róluk A tavasszal, a termelőszövetkezetek alakulásakor sokan kérdezték aggodalommal: mi lesz a tsz-ekbe lépő idősebb emberekkel, azokkal, aki nem bírnak dolgozni, akik kezéből elszállt már a fiatalos erő, . és segítség, támasz nélkül maradtak. A múltban, tudjuk, mi várt zösbe, akik már egyáltalán nem bírnak dolgozni. Őket teljesen a tsz tartja el. A 68 éves özvegy . Szinyákovics Pálné 1953 óta egyedül él. Három hold földje bérletéből tengette életét. Szilövici Pál bácsi fölött is elszálltak, az évek, most 77 éves. Nyolcszor ■ hullottak le a falevelek „azóta, hogy ferájuk. A gyermektelen, telje- j lesége, az egyetlen hozzátarto- san magukra maradt öregek f zó ja is meghalt. Jártányi ére- szinte észrevétlenül éltek és; je is alig van. Tizennégy hold haltak meg. Senki sem törő- j földet vitt a közösbe, ö is. a dött velük. A rokonokat, szóm- I földje feles műveléséből élt. szádokat és ismerősöket saját i Szvlovics A.nna 60. éves,. beteg, gondjaik, bajaik kötötték le. A mumikaképitelesi asszony. Há- községi bíróknak, jegyzőknek í rom hold földjét nem bírta sem okozott különösebb prob- j egyedül megművelni. Tsz-tag. lémát a; szegény, mindenkitől j A tanácstól is kap minden neelhagyott emberek élete. Nem- j gyedévben 200 forint szopiális csak, hogy anyagi támogatás- juttatást. ban nem részesültek, de bízta- j Egyikük sem dolgozik á kötő, az öreg, társtaian embereik- i zösben. Nincs munkaegységük, nek oly jól eső melég, baráti j De a tsz, - a falu szövetkezeti szavakat is csak nagyon ritkán I útra tért munkabíró .tagjai ró* hallottak. | luk is gondoskodnak. Klinger így éltek az öregek hajdan, j Sándor, a tsz fiatal elnöke sze- potonypusztai káptalani bír-! retetteT beszél a megöregedett, tokon is. Azóta sokat, felmérhetetlenül nagyot változott a világ. A pusztán tíz év óta termelőszövetkezet működik. Megbecsülés és tisztelet övezi a munkából kiöregedett embereket. A 72 éves Horváth István bácsi, . a tsz egyik alapító erejükét vesztett emberekről. — Ezután mi, a közösség viseljük majd gondjaikat •— mondja. — Kaptak már 800 négyszögöl háztáji földet. Födidjjeilk után a legmagasabb föld.iáradékot fizetjük.. A csép- lést követően 200 kilogramm tagja tavaly ment nyugdíjba.1 kenyérgabonát osztottunk ne- A havi 380 forintból és 800 ölj kik. Adunk még. 50 kg árpát háztáji földjéből gondtalanul és 50 kg zabot is. Gondosko- . él. A tavaszi felfejlődéskor; olyan tagok- is beüéptek a köAlmaszüret a Kaposvári Állami Gazdaságban Az ősz, ,a csapadék nélküli száraz ősz nagyon kedvezett a gyümölcstermésnek. A Kaposvári Állami gazdaság központját délről szegélyező gyümölcsösben szinte földig hajolnak az ágak. Már több mint egy hónap óta tart az almaszüret. Naponta 60—70 hozzáértő leány, asz- szony és férfi foglalatoskodik! a hatalmas kertben. Hazai Dénes központi agronó- mus kalauzol bennünket a gyümölccsel rakottabbnál ra- kottabb fák között. — A pa.izstetű ellen indított invázióról elmondhatjuk,- hogy száz százalékos eredménnyel. járt. Szépek, igazán szépek 3 fák dicsekszik az agronómus. A 35 holdas gyümölcsös éke a gazdaságnak, jó jövedelemforrása, s az idén sem csalatkoznak benne. Az állandó törzsgárda tagjai meg az idénymunkások is lelkiismeretesen nyúlnak minden gyümölcs után. A szüretelő kezek olyan óvatosan babrálnak az ágak között, mintha nem is almát, hanem tojást szednének a kosarakba. Vétek volna elfecsérelni a készet, vagy hanyagul dolgozni, hisz megfizetik munkájukat. — Hatvan forintot is keresünk naponta, de ennél többre is rúghat — attól függ.:. — mondja Rosta Jánosné. A fiatal Fehér Sanyi szeptember 2-án jött ide. O sem panaszkodik, de vele Is elégedettek a vezetők. ' A fasorok között, vándorol a kettőslétra ..; Telnek az edények. ' Minden munkafolyamatot a legpontosabban végeznek el. S talán ennek is köszönhető, hogy az állami gazdaság almatermésének 75 —80 százalékát exportálják. Már eddig is több vagon alma f utott ki a kaposvári állomásról. Szovjetunióba, Csehszlovákiába. Németországba vitte a mozdony a kaposvári lányok válogatta gyümölcsöt; Dunántúli viszonylatban — a területhez mérten .■— a minőséget. és a mennyiségét illetően is almatermelésben az # elsőik között van ez a gazdaság. Bár azt mondják a vezetők, jobb csalt nyugtával dicsérni a napot. Azonban annyit elmondhatnak, ha vállon kellene elcipelni azt a mennyiséget, ami terven felül termett, hát ő.k nem vállalkoznának arra. a munkára. Az almaszüret, tjefejeztéig még sokszor kifordul a gépkocsi az állomásra. A csoma- golóból egy re-másra kerülnek ki az exportszállításra ízlésesen előkészített ládák, De jut belőle belföldi fogyasztásra is. dunk burgonya- és zsírellátásukról. Év végén pedig mindegyiknek 500—500 forintot is adunk a termelőszövetkezet szociális alapjából. Ezek az emberek már boldogabbak, ezerszerte jobban és emberségesebb körülmények között élnek, mint a hajdani öregek. Mert a közösség, a szocialista 'emberek . közössége gondoskodik róluk. Vadászfegyver injekciós tűvel A bajorországi erdészeti hivatalban újabban olyan puskát használnak, amelyet nem golyóval, hanem egy ampullához hasonló, kábítószert tartalmazó »tölténnyel«« töltenek. Ha ezzel eltalálják a vadakat, azok nyomban elkábulnak, de komoly bajuk nem történik, Ext a módszert alkalmazzák, ha az állatokat az egyik területről a másikra akarják szállítani, vagy állattani kutatásokat 'végeznek. ££& v PL fej: .... * ' > * i %: m m , - -fc i . ? L ; mm: Jf&p ■ 'itt P ppÍ r'--' í Szép, aki szedi, s az alma is, a mit szed. — Képünkön Horváth Mária, a szüretelök egyike. Sorakoznak a ládák. Címkékkel látják el a külföldre külden. A felvétel a vagonban készült. — Nem panaszkodhatnak a du árut; minőségre Némethonban sem — mondják a szakértők,. I
