Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

Szerda, 1959. október 28. 4 SOMOGYI NÉPLAP A megyei pártbizottság beszámolója ★ ■■■■hhhwmmmmbhmm' (Folytatás a 3. oldalról.) A gépállomások vállalták, hogy november 10-ig minden tsz-ben befejezik a vetést, és ‘arra törekednek, hogy ebben az évben elvégezzék a mély­szántási munkálatokat, ame­lyeket ez ideig Somogy megyé­ben még egy évben sem sike­rült elvégezni. A m'mk'íh z lelkesen for,t; k hozzá, és 'ólul tűzté:< erőgépenként 680 nor­málhold teljesítését. Jól dol­goznak, amiért csak dicsérni lehet derék traktorosainkat, gépállomási vezetőinket. Ugyanakkor a gépállomásokon dolgozó kommunistáknak és pártonkívülieknek egy pilla­natra sem szabad megfeled­kezni arról, hogy a gépállo­mások nem szántóvető vállala­tok, hanem a munkásosztály előretolt bástyái, amelyeknek a falun élő embereket is ne­velni kell a párt, a munkás- osztály politikájának megfele­lően. A gépállomás kommunistái és vezetői harcoljanak a ma még sok gépállomáson meg­található pazarlás és hanyag­ság ellen. Ne tűrjék a fegyel­mezetlenséget. Szoktassák ar­ra a dolgozókat, főleg a trak­torosokat, hogy ápolják és védjék gépeiket, traktoraikat, a nép vagyonát. A megyei pártbizottság bízik abbant hogy gépállomásaink vezetői, kommunistái, dolgozói a meg­levő és a jövőben alakuló ter­melőszövetkezeteink politikai és gazdasági megszilárdításá­ban még hathatósabb segítsé­get nyújtanak. Állami gazdaságaink betöltik hivatásukat 12 állami gazdaság tartozik a megyei igazgatóság irányítá­sa alá. Ezek mellett vannak még kísérleti és célgazdasá­gok. Állami gazdaságaink hi­vatva vannak arra, hogy irá­nyított, tervszerű termeléssel segítsék az ország ellátását élelmiszerrel és mezőgazdasá­gi nyersanyaggal. Ezenkívül mint szocialista nagyüzemek nyújtsanak messzemenő gaz­dasági és politikai segítséget termelőszövetkezeteinknek. Ál­lami gazdaságaink évről-évre eredményesebben tettek eleget említett kettős .feladatuknak. Véleményünk szerint állami gazdaságaink számottevő se­gítséget adtak a tavaszi fej­lesztés során és utána is a tsz-eknek a gazdasági és poli­tikai megszilárdításban. Jelen­tős volt az újonnan megalakult termelőszövetkezeteknek nyúj­tott segítség. Tanácsot adtak, termelőszövetkezeteinknek több szakembert engedtek át. Sok helyen tenyészállatokkal lát­ták el a termelőszövetkezete­ket. Helyesnek, jónak bizonyul az a módszer is, hogy egyes ál­lami gazdaságok rövid tanfo­lyamokat szerveztek a terme­lőszövetkezetek állattenyésztői, gondozói részére. Az állami gazdaságok veze­tőinek, a párt- és szakszerve­zeti tagoknak harcolni kell azért, hogy a még sok gazda­ságban megtalálható hiányos­ságokat megszüntessék. Ezek: a munkafegyelem lazasága, a túl magas termelési költség, a munkaeszközük, gépek, felsze­relések nem kellő megőrzése és nem utolsó sorban az állami vagyon nem elég gondos vé­delme. Harcoljanak a válla­lati veszteségek mielőbbi meg­szüntetéséért. Arra kérjük ál­lami gazdaságaink vezetőit, hogy továbbra is nyújtsanak messzemenő segítséget a ter­melőszövetkezeteknek. A betegellátás fontos ténye­zője, a szakorvosi és rendelő­intézeti ellátás. Megyénkben ezen a területen jelentős a le­maradás. Kevés a rendelőinté­zet. Ennek következtében a kaposvári rendelőintézet erő­sen le van terhelve. A megyei rendelőintézetet annak idején 10 ezer biztosítottra méretez­ték. A biztosítottak száma azonban, ennek már többszö­röse. A megyei rendelőintézet betegforgalma 1954-ben 210 ezer beteg volt. Ez a szám 1958-ra — tehát öt esztendő alatt — 337 ezerre növekedett. Ezen a helyzeten az elkövet­kező öt évben javítani fogunk azzal, hogy kiépítjük a járási rendelőintézetek hálózatát, s a kaposvári rendelőintézetet is jobb munkafeltételekhez segít­jük. A fekvőbeteg-ellátás helyze­tének ismertetése után szólt az óvodákról, napközi ottho­nokról, majd ezeket mondotta: Az elmúlt években ugrás­szerűen nőtt a társadalombiz­tosítás. Ez a megye mezőgaz­daságának szocialista átszer­vezésével függ össze. A bizto­sítottak száma az elmúlt évben 56 ezer volt, ez évben már el­érte a 80 ezer családot. A biz­tosítottak létszámának ilyen arányú növekedése körzeti or­vosaink és egészségügyi szer­veink elé még nagyobb köve­telményeket állít. E kérdés kapcsán végezetül ezeket mondotta a megyei pártbizottság első titkára: Megyénk egészségügyi és szociális helyzete azt mutatja, A vetés as egéss nép érdeke Kedves Elvtársak! Külön ki szeretnénk emelni íz időszerű mezőgazdasági nunkák kellő időben való el­végzésének fontosságát. Jelen- eg a mezőgazdaság minden izektorában a legfontosabb eladat, hogy a vetést mielőbb tefejezzék. Arra kérjük a dol- ;ozó parasztokat,, az állami ;azdasági és gépállomási dol- [ozókat, a szövetkezeti tago- :at, hogy 'a vetést legkésőbb íovember 10-ig, az őszi beta- :arítási munkákat november 5-ig fejezzék be. Végezzenek ilyan talajmunkát a mélyszán- áskor, ami elősegíti a jövő vben a magasabb termés el­írásét. Az idén nagyobb termés olt kenyérgabonából, tekar- nánygabonából és kukoricá­iéi, mint a megelőző években, /tégis, különösen kenyérgabo- lából kevesebbet vásároltunk el, mint az elmúlt évben, .értésből alig 10 ezer darab­ol többet. Nagy a tartaléko- ás. ■ Ennek oka: nem magya- áztuk meg elég világosan, logy ha a tsz-be lép az egyéni .azda, megvan a biztos megél- letése, és hogy a tsz-tagok kő­iül az ingadozóknak sem érde- nes tartalékolni. A városi la- :osságnál is tapasztalható tar- alékolás, némely esetben pekulációs törekvés is. Java- oljuk: minden elvtárs a maga erületén magyarázza meg az ■gyénileg dolgozó parasztok­iak és tsz-tagoknak egyaránt, logy amint az ipari munkás­lak kötelessége ellátni ruhá- •al, cipővel és egyéb eszkö- ökkel a parasztságot, a pa­rasztságnak is kötelessége, íogy mind többet termeljen, is fölösleges terményét a munkásosztály rendelkezésére jocsássa. Ez a parasztság be- :sületbeli ügye. I Javult megyénk egészségügyi és szociális helyzete Az egészségügyről és a szo- :iális helyzetről szólva megal­apította Szirmai elvtárs, hogy negyénkben átlagosan 3103 tőre jut egy orvos. Ez jobb, mint az országos átlag. De ikséges. hogy megfelelő át jedésű körzetek megosztásával tovább javítsuk a lakosság or­vosi ellátását. hogy orvosaink és egészség- ügyi dolgozóink sokszor ne­héz körülmények között vé­gezték munkájukat, s ezért^cl- ismerésünket fejezzük ki. Biztatóan fejlődik az iskolai oktató-nevelő munka Az elmúlt év nyarán pár­tunk Központi Bizottsága mélyrehatóan elemezte az or­szág kulturális helyzetét, és kidolgozta a párt művelődési politikájának irányelveit. Az irányelvek megvalósítása' terü­letén megtettük az első lépé­seket, megteremtettük a lehe­tőségét annak, hogy a szo­cialista kulturális forradalom nagyobb lendületet vegyen. Az elmúlt években — külö­nösen a művelődéspolitikai irányelvek megjelenése után — előbbre léptünk a közokta­tás területén. Mindenekelőtt tovább szilárdult a tantestü­letek eszmei-politikai egysége, a pedagógusok között erősö­dött a párt befolyása. Az el­múlt oktatási évben több mint kétszeresére nőtt az ideológiai oktatásban résztvevő pedagó­gusok száma, ez a megye pe­dagógusainak majdnem fele. Pozitív hatása volt pedagó­gusaink ideológiai fejlődésére, hegy közülük sokat bevontunk az elmúlt év választási és az idei tsz-szervezés, valamint tpz-megszilárdítás munkájába. A tantestületek politikai fejlődésének következménye, hogy az elmúlt évben javult a tanulók világnézeti nevelése. Erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy az oktatás középpontjába a kommunista erkölcsi, politikai, világnézeti nevelést állítsák, hogy megfe­lelő helyet kapjon a nevelő­munkában az internacionalista nevelés, a kommunista erköl­csi nézetek, szokások és he­lyes viselkedés kialakítása. Bi­zonyos kezdeti eredmények portosítással, a nagy kitér- vannak a munkásmozgalom forradalmi hagyományai fel- használásában az oktitó-ne- velő munkában. Az iskolai ne- velómunkában azonban még sok a javítani való. Nem ke­vés az olyan nevelők száma, akik nem élnek a tananyag adta nevelési lehetőségekkel, s csak pusztán ismeretanyagot közöl­nek. Azt várjuk pedagógu­sainktól, hogy a jövőben kö­vetkezetesebben végezzék vi­lágnézeti nevelési feladatukat. Javult általános iskoláink tantermekkel való ellátása is. 1958- ban 19, az idén 41 új tan­terem létesült. 1960. évig a ter­vezett 88 új általános iskolai tanterem építését befejezzük. Az általános iskolák mellett biztató fejlődést mutat a kö­zépiskolák munkája is. Az 1959— 60-as tanévben 13 száza­lékkal növeltük a munkás-pa­raszt tanulók arányát.. Az el­múlt tanévben csökkenteni tudtuk a munkás-paraszt ta­nulók lemorzsolódását, bár még mindig magas azoknak a száma, akik év közben kima­radnak középiskoláinkból. Ja­vult középiskoláink nevelő­munkája. Ehhez eredményesen járultak hozzá a középiskolai KISZ alapszervezetek. Fejlő­dés van a diákotthoni nevelő­munkában is. Ma már a diák­otthonok nem egyszerű szálló- és étkezőhelyek, hanem egyre inkább kezdenek a nevelés fontos műhelyeivé válni. Az elmúlt tanévben na­gyobb gondot fordítottunk a ta­nulóifjúság életére, nevelésére. Előtérbe helyeztük a politech­nikai képzést, mert ez igen al­kalmas oktatási forma a munka megszerettetésére és megbe­csülésére. Az idei tanévben öt középiskolában és 26 általános iskolában folyik politechnikai oktatás. Megyénk közművelődési éle­tében fontos állomás volt a felsőfokú tanítóképző' intézet létrehozása Kaposvárott. Az intézet magas szakképzettségű tanítókat nevel iskoláink szá­mára. Ezután a város és falu isko- lánkívüli népművelési helyze­tét ismertette, majd hangsú­lyozta : Javulás van a TIT ismeret- terjesztő munkájában is. Ez elsősorban abban mérhető le, hogy kezdenek az üzemek fe­lé fordulni, másrészt ismeret­terjesztő munkájukban több a világnézeti állásfoglalás, a politikai nevelés. Kulturális életünkben is érvényesíteni kell a párt vezető szerepét Fair aink kulturális élete ugyancsak javult. Mind ma­gasabb fokon tudjuk kielégíte­ni , a falu kulturális szükség­leteit. , A falusi öntevékeny kuíhírcsoportok tartalmi mun­kája is megjavult. Sok eset­ben azonban a műsor megvá­lasztásában még hiba van. A falvak túlnyomó többsé­gében rendszeres filmvetítés folyik, és népkönyvtár műkö­dik. A pártbizottság által el­fogadott téli tervben nagy gondot fordítottunk a falusi ismeretterjesztő munkára. Rendszeresebb és hatásosabb lett . az ismeretterjesztés, emelkedett az előadások szín­vonala és a hallgatóság száma. A dolgozók művelődésének egyik legjelentősebb intézmé­nye a művelődési otthon. Me­gyénkben jelenleg 158 művelő­dési otthon működik. Ezek az Intézmények már sokat tettek a dolgozók neveléséért. Mun­kájuknak azonban nem sza- had leszűkülni a kulturális élet egyik vagy másik részte­rületére, különösen nem szű­külhet le a szórakoztatás szer­vezésére. Javult az üzemi és a falusi könyvtárak munkája is. Az utóbbi években nőtt a falusi olvasók száma. De tovább kell szélesíteni a könyvtárak mun­káját, elsősorban a felnőtt munkás- és parasztolvasok be­szervezésére kell. törekedniük. Községi tanácsaink az utób­bi időben több segítséget ad­nak a falusi kulturális mun­kának, így a könyvtár-mun­kának is. A községfejlesztési tervekben nem egy helyen szerepel kulturális beruházás, könyvvásárlás. Előfordul azon­ban olyan hiba is, hogy a kul­turális célokat szolgáló épü­leteket, könyvtárhelyiségeket más célokra vesznek igénybe. Dolgozóink nevelésében igen fontos szerepe van a filmnek. Kulturális téren ezzel az esz­közzel tudunk a legszélesebb rétegekhez eljutni. Ma már alig van nagyobb település megyénkben, ahol legalább időszaki filmvetítés ne volna. Sokat kell azonban még javí­tani elsősorban a falusi mozik kulturáltságán, de nem keve­sebb a javítanivaló a közön­ségszervezés területén. Megyénk kulturális eleiében a kaposvári Csiky Gergely Színház ugyancsak fontos sze­repet tölt be. Sokat javult az elmúlt évben a színház műsor­politikája. Művészi értékű klasszikus darabok mellett mai témájú darabok bemuta­tására is törekszik. Javult színházunk művészi munkájá­nak színvonala is, melyet mű­velődésügyi országos szerveink elismerése is kifejezésre jutta­tott. Tájelőadásaik tartásá­val magas színvonalú művé­szetet adnak kulturális gó­coktól távol eső községeink­nek is. Kulturális életünkben új színfoltot jelent a Somogy me­gyei Irócsoport tevékenysége. Az irócsoport tömöríti és ne­veli azokat az embereket, akik megyénkben írással foglalkoz­nak. Miként gazdasági és politikai életünk minden területén, a kulturális életben is nélkülöz­hetetlen a párt és az állam irányító, szervező tevékenysé­ge. Szükséges ezt. aláhúzni azért is, mert bár egyre ke­vésbé nyíltan, de még mindig találkozunk olyan vélemények­kel, melyek a kulturális élet pártirányításával szemben áll­nak. Megállapíthatjuk azt, hogy. a műveCődéspolitikai irányelvek megjelenése óta a kulturális élet párt- és állami irányítása megjavult. Pártszer­vezeteink, állami szerveink fel­ismerve a kulturális terület je- jelentőségét, egyre nagyobb gondot fordítanak a kulturális munkára. Járási szerveinkig bezárólag, ha nem is mentesen a hibáktól, a kulturális mun­ka irányítása jónak mondható. Községeinkben azonban mind pártszervezeteink, mind taná­csaink igen sok hibával vagy helyenként szinte sehogy sem foglalkoznak ezzel a területtel. Jelentősen nőtt dolgozóink életszínvonala Tisztelt Pártértekezlet! , A megyei pártbizottság a Po­litikai Bizottság útmutatása alapján igyekezett úgy dolgoz­ni, irányítani a párt-, állami és gazdasági szervek munkáját, hogy megyéink lakosságának jobb életét előmozdítsa. Min­den ■ törekvésünk az volt, hogy a megyében ne legyen munka- nélküli ; hogy munkaalkalmat teremtsünk; javítsuk a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeit; fejlesszük az ipart, a mezö|azdasójgot, és emeljük a kulturális színvonalat. E tö­rekvésünkkel ,a kommunisták és a pártonkívüliek tízezrei ér­tettek egyet, és támogattak ben­nünket. Pártunk Központi Bizottsá­gának határozatai alapján, a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései nyomán és a megyében folytatott közös munkánk eredményeképpen elmondhatjuk, hogy a három év alatt jelentősen emelkedett a dolgozók életszínvonala. Nőtt a munkások keresete, javult életkörülményük. 1956 óta 26 százalékkal emelkedett a dol­gozók bére, s jelenleg a mun­kások havi átlagkeresete 1333 forint. A parasztok életszínvonala is számottevően emelkedett. A kormány megszüntette ' a be­gyűjtést, rendezte a termé­nyek, állatok árait, ezáltal je­lentős jövedelemtöbbletre tet­tek szert a dolgozó parasztok. Még jelentősebb mértékben nőtt a termelőszövetkezeti pa­rasztság életszínvonala. Emel­kedett a pedagógusok, egészség­ügyi Uoígozók, műszaki vezetők életszínvonala is d fizetésrende­zéssel. Ha mindehhez hozzászámít­juk a nyugdíjrendezést, az egyéb szociális, kommunális juttatásokat, altkor bátran áll­hatunk megyénk dolgozói elé, hogy mondják meg: helyes-e a párt politikája, ezt helyesen hajtottuk-e végre, a dolgozók érdekében cselekedtünk-e. Bi­zonyosak vagyunk abban, hogy megyénk dolgozóinak döntő többsége szilárd híve népi de­mokratikus rendszerünknek, egyetért a párt célkitűzéseivel. Hajlandó ezt a politikát nem­csak támogatni, hanem az első vonalban harcolni is annak megvalósításáért úgy, ahogyan a cukorgyári, a textilüzemi és • * A megyei pártbizottság beszá­molójának elhangzása után dr. Widermann János, a megyei re­víziós bizottság elnöke számolt be a megyei revíziós bizottság mun­kájáról. Ezt kővetően megkezdődött a vita, melynek során tegnap dél­után öt elvtárs szólalt fel. (A vi­tára holnapi számunkban vissza­térünk.) Kocsis László előterjesztette ez­után a mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését, amelyből kitűnt, hogy a megyei pártértekezleten 282 kUldött jelent meg. Az elnöklő Hevesi elvtárs beje- [ lentette, hogy a pártértekezlethcz több mint száz távirat érkezett a pártszervezetektől, üzemektől, gép­állomásoktól, állami gazdaságok­tól, termelőszövetkezetektől, hi­vataloktól és intézményektől. A táviratok között több olyan van, amelyben egy-egy termelőszövet­kezet jelenti, hogy csatlakozott az igall Aranykalász Tsz kezdemé­egyéb dolgozók mondják: »Tás mogatunk benneteket, veletek vagyunk, harcolunk a szocializ­mus építéséit* ." étien uk az elhisakotláiíKÓgra Mégis azt ke-11 mondani, nincs ok az cl’ izakodottsagra. A be­számoló is tükrözi, hogy sok még a tennivaló az ipar fej'esz- tése, a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése és megszijá-di- tása, az életszínvonal emelése, a lakásprobléma megoldása és egyebek területén, tízért a me­gye kommunistáinak a pártén kívüli dolgozó tömegekre tá­maszkodva, velük együttesen híven kell követni pártunk út­mutatását, és dolgozni annak megvalósításáért. Mi, kommu­nisták dolgozzunk szerényen, komm un is‘a módra, hogy mél­tók legyünk a nép bizalmára, szeretettre. Mert a párt azért van. hogy a nép ügyéért dol­gozzék, szolgálja s népet. Ezért akarunk dolgozni hí­ven szolgálni sokat szenvedett népünket, fc-lépiteni hazánkban a szocializmust. Három évvel ezelőtt e’iindultunik a helyes úton. Azóta tények bizonyítják, hogy helyes volt. a párt célkitű­zése, a párt politikája, és min­dem gazdasági, politikai intéz­kedése. Az eddigi eredmények Somogy megyében is azt mu­tatják. hogy jó úton haladunk, bátran mehetünk tovább ezen az úton. i Elvtársak! Megjelentek a párt komgres-z- szusi tézisei. Mi ezek lényege? Az. hogy megmondják: a párt politikája változatlan marad. A Központi Bizottság ezt a poli­tikai irányvonalat javasolja el­fogadni a pártkongresszusnak. A tézisek kimondják, hogy az ötéves terv ideje alatt a szocia­lista társadalom, alapjait le­rakjuk hazánkban. Az irányel­vek világosam foglalnak állást a legfontosabb elvi kérdések­ben, mint például a párt veze­tő szerepe, a proletárdiktatúra, a Szovjetunióhoz való viszony kérdésében. Nagyok azok a feladatok, amelyeket meg kell valósítani, de a dolgozókra támaszkodva a mi megyénkre háruló tenniva­lókat közös erővel sikeresen el tudjuk végezni. E nagyobb cé­lok nagyobb erőfeszítést köve­telnek. Ez szükségessé teszi, hogy tovább erősítsük pártunk, népünk egységét, hogy minden becsületes embert felsorakoz­tassunk a párt által kitűzött célok megvalósítása érdekében. Ma már minden becsületes, jó­zan gondolkodású embernek megmondhatjuk: Elvtársak, dolgozók, nézzetek körül az or­szágban és megyénkben, mit tettünk a felszabadulás óta, mit akarunk tenni, érdemes-e ezért dolgozni, harco'ni. És ak­kor-azt felelik, hogy érdemes, mert jó úton haladunk. Végre van hazája népünknek, érde­mes alkotni, dolgozni, és ha kell, harcolni érte — fejezte be a megyei pártbizottság be­számolóját Szirmai elvtárs. t * nyezéséhez, és a megyei pártérte- kéziét tiszteletére tett vállalását teljesítve befejezte az őszi kalá­szosok vetését. Ilyen tartalmú táv­iratot küldött többek között a vízvári Vörös Csillag, a balaton- szabadi Új Élet, a potonyi Petőfi, a somogyaszalói Béke, a darányi Új Élet, a csökölyi Május 1, a drá- vatamási Kossuth, a babócsai Üj Világ, a szentborbási Béke, a cso- konvavísontai Zöldmező és Kos­suth, a kapolyi Szabadság Terme­lőszövetkezet és Szülök, Drávagár- dony, Somogyszil termelőszövet­kezetei. Ugyancsak táviratban je­lentették a megyei pártértekezlet­nek, hogy Somogyaracs, Bclhó, Bélavár és Heresznye egyéni dol­gozó parasztjai is befejezték az őszi vetést. A küldöttek tegnap este közö­sen megtekintették a Csiky Ger­gely Színházban Kodály Zoltán Háry János című művét. A pártértekezlet ma folytatja nácskozását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom