Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-28 / 253. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. október 38. A megyei pártbizottság beszámolója it it it (Folytatás a 2. oldalról.) Na.fjy erőfeszítéseket tettünk az iparfejlesztés érdekében. Kidolgoztuk megyénk iparfejlesztésének távlati tervéit, amely azt célozza, hogy előre jussunk az iparosításban. Ez azért szükséges, hogy növeljük a munkásak számát, így szélesítsük Somogybán is a párt szilárd bázisát; hogy felszámoljuk az iparban levő elmaradottságunkat, hogy munkaalkalmat teremtsünk megyénk dolgozóinak. Az iparfejlesztésben bizonyos részeredményeket értünk el. Meg kell dicsérni a ruha- I vei nőtt a foglalkoztatottak üzemi elvtársakat, hogy bátran száma, mégis az iparfejlesztés- \ ál alva a kockázatot, a lényt ^en csak a munka kezdetén álgében manufakturális üzemük helyébe modem ruhaüzemet hoztak létre. Felsőbb segítséggel létrejött a TRANSZVIU, és a Kábelgyár. Ezek ugyan lünk. Két dolog szükséges, hogy előrelépjünk. Az egyik: jobban használjuk ki saját erőforráúj munkásokat még nem vehet- j saimkat, s olyan ipart fejlesztek fel, de állandó biztos mun- szünk, ami megyei nyersamyag- kaalkalmat jelentenek a dől go-| ra támaszkodni; és bátrab- zók számára. Fejlődik a Tex- I ban vonjuk be a fejlesztésbe a tilmüx>ek is és néhány helyi munkásakat és műszakiakat, ipari vállalat, mint pl. a Fi— j ^ másik pedig: a központi nommechanikai Vállalat. Bár™76*- * Minisztertanács, , , | a Tervhivatal — is nagyobb nem csekély eredmény, hogy segítséget adjanak az ipa-rfej- Kaposváron mintegy ezer fő-, lesztéshez. Az iparban legfontosabb feladatunk a munka termelékenységének emelése. A termelés volumenje jelentősen emelkedett, vele párhuzamosan azonban nem nőtt a munkatermelékenység, mert a volumen emelkedését újabb munkaerők beállításával értük el A továbbiakban az egyes üzemekben tapasztalható lazaságokról beszélt, majd a közlekedés és a kereskedelem helyzetének ismertetése után a mezőgazdaság kérdéseinek taglalására tért át Erőteljesen fejlődött megyénk 1sz-mozgalma Megyénk mezőgazdasági jellegű. Ezért ezzel a kérdéssel a pártbizottság beszámolójában részletesebben kívánunk foglalkozni — mondotta Szirmai elvtárs, majd a felszabadulás előtti és a földosztást követő helyzet ismertetése után így folytatta: 1956-ban, az ellenforradalom előtti időszakban a megyében 327 termelőszövetkezet gazdálkodott mintegy 145 ezer kh. területen. A szövetkezeti családok száma 14 852 volt. Az ellenforradalom alatt és után az ellenség a legdühöd- tebb támadást a párt mellett a termelőszövetkezetek ellen intézte. Több helyen — mint például Komlósdon — fegyveresen verték széjjel a termelőszövetkezeteket, máshol gyújtogattak és fenyegették a termelőszövetkezetek tagjait Az ellenforradalom Somogy megyében okozta a legnagyobb kárt a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Lényegében 15 olyan termelőszövetkezetünk maradt — pl. a balatonőszödi, répáspusztai, stb. —, amelyben a munka rendesen folyt. Két feladat állt előttünk. Az egyik, hogy változatlanul segítsük a kisparaszti gazdaságok termelését — ez most is változatlan feladatként jelentkezik. A másik pedig, hogy a parasztságot felvilágosító munkával rávezessük a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezt a feladatot eredményesen kezdjük megoldani. A feladat nem volt könnyű. A legfontosabb volt a meglévő szövetkezetek megerősítése, gazdálkodásuk példamutatóvá tétele. Ezt alapjában véve elértük. Nehezítette a helyzetet, hogy egyesek visszaélve a kon- jukturális helyzet adta lehetőségekkel, nyomást gyakoroltak a falu ama rétegeire, amelyek szívesen választották volna a szövetkezeti gazdálkodás útját A párt és a kormány intézkedései, a megyében folytatott politikai munka eredményeként, ha lassan is, de megindult a számszerű fejlődés. 1958. december 31-én 108 termelőszövetkezet a megye szántóterületének 7 százalékán gazdálkodott. A falu szocialista átalakításában való gyorsabb előrehaladás feltételei azonban csak 1959 tavaszára értek meg. A Központi Bizottság 1958 decemberi határozata világosan, határozottan mutatta meg a tsz-mazgalom továbbfejlesztésének útját. A megyei pártbizottság és a megyei tanács — figyelembe véve a KB határozatát — elérte, hogy a párt és állami szervek mellett valamennyi tömegszervezet, üzem, intézmény a falu szocialista átalakítása ügye mellé állt, és hathatós segítséget nyújtott ehhez a munkához. Az elismerés és dicséret hangjó.n kell szólnunk azokról az elvtársakról, akik üzemből, intézményből mentek a falvakba, és a helyi erőkkel együtt időt és fáradságot nem kímélve világosították fel a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és szükségességéről. Szólni kell a derék, példamutató dolgozó parasztokról, akik megértették pártunk helyes politikáját, látták, hogy az ő érdekükben javasoljuk a szövetkezést, és ennek alapján bizalommal választották ezt az új utat. E nagyarányú politikai szervező munkának az eredménye, hogy jelenleg a megyében 247 termelőszövetkezet van, amelyekben 32 876 parasztcsalád 42 633 taggal dolgozik. Területük a megye szántóterületének 48 százaléka. A tavaszi szervezés során e termelőszövetkezetek — a mezőgazdasági munkákat ez ideig pár község kivételével jól végezték. A harmadik fontos feladatnak a közös állatállomány megteremtését tekintjük. Ebmegalakult és a számszerűen ben jelentős eredményeket érmegerősödött termelűszövetke- zetek némely vonatkozásban eltértek az 1956. október előtti termelőszövetkezetektől. Vegyünk sorra néhány jellemző vonást. A tavaszi szervezéskor 146 község dolgozó parasztságának egésze választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. 100 községben sikerült érvényesíteni azt az élvet, hogy egy falu egy termelőszövetkezet legyen Űj vonás a tavasszal indult termelőszövetkezetekben az' is, hogy mindjárt a legfejlettebb szövetkezeti formát választották. A tavasszal alakult és felfejlődött termelőszövetkezetek tagságának mintegy félé középparaszt, tehát a középparasztság tömegesen indult meg a szövetkezetek felé. Ez pozitívan éreztette hatását a termelőszövetkezetek munkájában. Üj vonásként jelentkezik, hogy a megye leggazdagabb területein alakultak meg a szövetkezetek, mint a Kaposvöl- gye, a siófoki járás stb. Fontos feladat volt a Központi Bizottság március 6-i határozata alapján o megalakult termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása. Nem térünk ki erre részletesen, csupán pár fő gondolatot vetünk fel. A megyed párt/fcdzotfcságnak nagy gondot okozott az, hogy az újonnan alakult és felfejlődött termelőszövetkezeteket hogyan tudja segíteni megfelelő szakmai káderekkel. Tapasztalatunk az, hogy termelőszövetkezeteink általában olyan embereket választottak meg vezetőknek, akiket a falú lakossága tisztel és becsül. Ahol nagy volt a területi, valamint a számszerű felfej- iődés, és helyileg megfelelő vezetőt nem tudtak találni, azokba a termelőszövetkezetekbe a pártközponttól kapott létszámból és a megyében található szakemberek közül 50 elnököt, 171 agronómust és 42 könyvelőt csoportosítottunk át. Szükséges Volt, hogy a tszel r.ököknek segítséget adjunk. Azelőtt a maguk 5—10 holdján gazdálkodtak. Most pedig több száz vagy ezer holdas gazdaságot kellett irányítani, mégpedig úgy, hogy több száz parcellában volt a terület. Csak az elismerés hangján lehet beszélni a termelőszövetkezeti elnökök, vezetőségi tagok, b rigádvfzetők többségének munkájáról. A kezdeti nehézségeket sikeresen leküzdötték. A másik feladat az volt, hogy a mezőgazdasági munkákat idejében és jó minőségben végezzék el. A munkák jói indultak. Egészen júniusig kiválóan végezték a mezőgazdasági munkát Talpalatnyi parlag- terület sem volt található a tsz-ek határában. Az esős időjárás következtében azonban munkatorlódás keletkezett, s ez elég nehéz helyzetet idézett elő. Több vezető elvesztette fejét, így sok helyen a kukoricakapálásban igen lemaradtak, és az aratás is túlságosan elhúzódott. Mégis alapjában véve, e. hibák ellenére is — tekintettel arra, hogy most alakultak tünk el. A termelőszövetkezeti tagok ez évben 14 225 lovat, 12 000 szarvasmarhát vittek be a közösbe. Ebből mintegy 4200 a tehén. Bevittek továbbá 5911 juhot és mintegy 3000 sertést. Az állatállomány mennyisége kielégítő, hiba azonban, hogy nem a legjobb állataikat adták be a parasztok a termelőszövetkezetekbe. Ez ideig saját erőből épített, és az úgynevezett sima forintos hitelből átalakított istállókban tudtuk elhelyezni az állatokat. Akad olyan községünk — mint Gölle —, hogy az állatállomány 60 helyen van elhelyezve. A termelőszövetkezetekben nagyon fontos a politikai munka, hiszen azzal, 'hogy a parasztok beléptek a szövetkezetbe, tudatuk azonnal nem változott meg, sok problémával küzdenek. Ezért nagy gondot fordítottunk a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek létrehozására, munkájuk megjavítására. 'Mivel lényegében most kezdtek hozzá a politikai munkához, színvonala még alacsony. Ezen feltétlen javítani kell. A termelőszövetkezetekben a kedvezőtlen időjárás és az előbb említett nehézségek ellenére kalászosokból és kapásokból a közepesnél jobb a termés. Az eddigi becslések szerint a termelőszövetkezetek átlagtermése kalászosokból 10—12, kapásokból 10—15 százalékkal magasabb, mint az egyéni parasztok Átlagtermése. Ha nincs a mostoha időjárás, és a tsz-tagság is nagyobb odaadással és jobb munka- szervezéssel dolgozik, akkor még nagyobb eredményeket érhettek volna el. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében, politikai és gazdasági megszilárdításában az idén — különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy pár hónapos szövetkezetekről van szó — olyan eredményeket értünk el, amelyekre minden Somogy megyei kommunista, a termelőszövetkezeti mozgalom minden hive, minden becsületes ember csak büszke lehet. A legfontosabb feladat a politikai, felvilágosító munka megjavítása. A megyei párt- bizottságnak és a járási párt- bizottságoknak nagy gondot kell fordítani arra, hogy a tsz-ek pártszervezeteinek munkája megjavuljon, hogy választ adhassanak a tsz-ta- gok kérdőéire, és helyes irányba tudják segíteni a tsz-ek fejlődését. El kell érni, hogy a tsz-ek kommunistái példamutatóan dolgozzanak és ezen keresztül is mozgósítsák a szövetkezet egész tagságát. Arra kell törekedni, hogy a lehetőséghez képest rendtkívü li tagok felvételével is létrejöjjön minden nagyobb tsz-ben a pártszervezet. A felvilágosító munka hatékonyabbá tétele céljából brigádonként párt- csoportokat építsünk ki. Mind a párt-, mind a társadalmi szervezetek arra törekedjenek, hogy eltűnjön a kis- és középparasztok közötti ellentét, és segítsék elő az egységes, öntudatos szövetkezeti parasztosztály kialakítását. A gazdasági kérdésekre áttérve így folytatódott a beszámoló: Termelőszövetkezeteink a tájegységnek megfelelő gazdálkodást alakítsanak ki. A Balaton mentén, Kaposvár környékén, a Nagyatádi Konzervgyár körzetében a zöldség- és gyümölcstermelést kell szorgalmazni. Ahol mód van rá, öntözéses kertészetet kell létrehozni. A barcsi, nagyatádi járás homokos területén a burgonya és a dohány termelésére fordítsák a legnagyobb gondot, az egész megyében pedig az állattenyésztésre. Úgy mondhatjuk, hogy Somogy megye fő termelési iránya az állattenyésztés, és ezt minden szinten központi kérdésnek kell kezelni. Már az idén ki kell alakítani nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges táblákat. Ezért a mezőgazdasági munkát a tsz-eknek úgy kell megszervezni, hogy idejében takarítsák le arról a területről a termésüket, ahol vetni akarnak, és biztosítani kell, hogy táblában történjék a vetés. Igen fontos, hogy idejében és jó minőségben végezzék el a betakarítási és vetési munkálatokat. A termelőszövetkezetek tűzzék ki célul, hogy már 1960-ra az utolsó 5 év átlagterméséhez viszonyítva 10. százalékkal emelik a termésátlagot. Nagy gondot kell fordítani a talajjavításra. Törekedjenek arra, hogy egyelőre 5 évenként, majd 4 évenként kapjon szervestrágyát minden szántóföld. A homokos területek javítását tudatosan, előrelátóan állandóan végezzék. A jövő évben 6000 k. holdon végezzenek talajjavítást. A pártértekezlet küldötteinek egy csoportja. Feladatok a kosos állattenyésstésben Arra kell törekedni, hogy minden tsz-ben megfelelő törzsállomány legyen: szarvas- marhából, sertésből legkésőbb 1960-ra. A Kaposvölgye falvai, Csürgó és környéke arra törekedjenek, hogy minél előbb törzstenyésztő községekké váljanak, s hogy a megye többi tsz-ét is elláthassák jó minőségű állatállománnyal. A közös törzsállományt elsősorban a községekben levő állatállományból kell megteremteni bevitel és felvásárlás útján. Igen nagy gondot kell fordítani a sertésállomány növelésére, mert ebben elmaradtunk. A tsz-ek az eddiginél jobban foglalkozzanak baromfitenyésztéssel, elsősorban ott, ahol ennek feltételei megvannak, ahol hozzáértő állattenyésztő van. A pártbizottság javasolja, hogy 100 hold szántóra a jövő év december 31-ig szarvas- marhából a jelenlegi 9,3 darabbal szemben 13,5 darab jusson, és ebből legalább 5 tehén legyen a jelenlegi 2,9- cel sztemben; sertésből 100 hold szántóra 1960. december 31-ig 20 darab jusson a jelenlegi 12,9 helyett, és legalább 3,5 koca legyen a jelenlegi 0,8 darabbal szemben. A népgazdaságnak a háztáji állománnyal együtt 100 holdra vetítve a jövő évben legalább 55 mázsa húst adjanak. Ebből 30 mázsa sertés és 25 mázsa marhahús legyen. Biztosítani kell a takarmánybázist. Ennek érdekében pillangós takarmányt a szántóterület 15—20 százalékán, fővetésű kukoricát a közös terület 20—22 százalékán termeljenek. Számosállatonként 10 köbméter silótakarmányt készítsenek. Hozzák rendbe a legelőket és a réteket, s emeljék terméshozamukat Nagy gondot kell fordítani a nagyüzemi férőhelyek megteremtésére. Itt az állami erő mellett elsősorban a saját erőt, a saját hozzájárulást kell előtérbe helyezni. A párt és a kormány a legmesszebbmenő anyagi támogatást adja. Ez évben csak férőhelyek megteremtésére 60 millió forintot kaptunk. Ebből 39 magtárpadlásos szarvasmarhaistállót építünk. Ebben a hónapban megkezdték ezeknek az istállóknak az átadását Somogyszil, Somogyjád, Kőröshegy, Csököly, stb. községekben. Jobban kell szorgalmazni a favázas épületek kivitelezését. 19 sertésfiaztató, 21 juhhodály és 38 növendékistálló építésére kaptunk keretet. Ennek azonban még a fele sem épült meg. Ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani az átalakításokra, s arra, hogy határidőre befejeződjenek. Ezen a területen a legtöbbet kezdeményezett a siófoki és a kaposvári járás: saját erőből tetemes összegeket fordítottak a közös férőhelyek megteremtésére. A jövő évi építkezésekre már most fel kell készülni. Ezért a tanács gondoskodjék arról, hogy kavicsbányát létesítsünk, hogy téglagyáraink terven felül kielégítsék a téglaszükségletet. Némely tsz saját maga is égessen téglát. A fakitermelési engedélyek kiadásánál vegyék figyelembe a tsz-ek építési igényeit, s nádat termeljenek a tsz-ek, illetve halgazdaságok. Tehát lehetőleg megyei nyersanyagot biztosítsunk az istállók építéséhez. A tsz-ben folyó munkában jobban érvényesíteni kell az anyagi érdekeltség elvét. Ezért javasoljuk kidolgozni a premizálási rendszert. Ennek lényege, hogy a mennyiség mellett a jó minőségű munkát is díjazzák és premizálják. Termelőszövetkezeteink politikai és nem utolsósorban gazdasági megszilárdításához jelentősen hozzájárult a budapesti és a megyei üzemek, intézmények segítsége is. A tsz-eket segítő üzemek, intézmények kommunistáinak és dolgozóinak a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezi ki. A patronáló üzemek a gazdasági támogatás mellett jelentős politikai segítséget adtak, mindez erősítette a munkás-paraszt szövetséget. Helyeselni lehet azt a módszert, amit a budapesti patronáló üzemek alkalmaznak: a termelőszövetkezetek közgyűlésére és párttaggyűlésére is lejárnak, és ott felszólalásaikkal útmutatást adnak. A tsz- tagok nagy figyelemmel, érdeklődéssel és szívesen hallgatják az üzemek küldötteit. Olyan módszert is meghonosítanak, hogy a tsz-tagok felutaznak a patronáló vállalatokhoz, s ott személyesen ismerkednek meg az üzemi munkásokkal, életükkel. Patronáló üzemeink továbbra is segítsék a politikai, felvilágosító mimikát a tsz-ek- ben. Kedves Elvtársak! A vezetőségválasztó taggyűléseken megemlítették és a megyében több helyen felvetik, hogy tovább fogunk-e menni, szervezünk-e új tsz-eket. Hallatszanak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy öt évig leállította a párt ezt a munkát, nem lesz tsz-szervezés. Mit mondhatunk erre'' Azt; hogy a párt sohasem titkolta — még a legnehezebb helyzeit- ben sem —, hogy falun is a szocializmust kell építeni. Tehát o Központi Bizottság márciusi határozata alapján, az őszi mezőgazdasági munkák befejezésével folytatjuk a tsz- szervezést. Tovább fogunlt menni a parasztság akaratára támaszkodva, az élenjáró parasztok felvilágosító munlcája nyomán és a munkásosztály segítségével megyénkben a tsz- mozgalom további szélesítésének és a falu szocialista átalakításának befejezése útján A gépállomások jól dolgosnak A mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a nagyüzemi gazdálkodás eredményes munkájának feltétele a korszerű gépesítés. Gépállomásaink jó vagy rossz munkájának nagy része van abban, hogy termelőszövetkezeteink milyen eredményeket érnek el. Megyénkben 15 gépállomás működik. A megye 15 gépállomásának gépparkja többek között 1573 traktort, 66 kombájnt, 75 burgonyaszedő- és 339 vetogépet számlál. Termelőszövetkezeteink számszerű és területi növekedésével együtt nőtt a gépállomások feladata is. A megnövekedett területnek megfelelően pártunk, kormányunk segítséget nyújtott megyénk gépállomásainak, hogy a tsz-ek igényeit ki tudják elégíteni Jelentős mértékben segítette I gépállomásaink munkáját a Szovjetunióból érkezett t55 Belorusz traktor. Ezenkívül számos más mezőgazdasági gépet is kaptunk. így gépállomásaink a viszontagságos időjárás ellenére, sokszor nehéz körülmények között is jó munkát végeztek. A tapasztalat azt mutatja, hogy gépállomásaink a rendelkezésűkre álló gépeket az idén nagyobb mértékben tudták kihasználni, mint a korábbi években. Ezt bizonyítja munkájuk eredménye is. Gépállomásaink a tavaszi terveket 114,4 százalékra, nyári tervüket pedig 105,4 százalékra teljesítették. Reméljük, hogy gépállomásaink a párt- kongresszus tiszteletére tett vállalásukat — éves viszonylatban 40 ezer normálhold terven felüli munka elvégzését — teljesíteni fogják. (Folytatás a 4. oldalon)