Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

Vasárnap, 1959. október 25. SOMOGYI NÉPLAP Ötletszerűség helyett alaposság Villáminterjú a megyei tanácson A megyed tanács ipari osztá­lyán Perjést Ferenc, a műszaki csoport mérnöke iratok fölé .hajol. —' Mi célból? — kérdez­zük. — A Kaposvári Faipari és a Fámommecharákai Vállalat fej­lesztési programjával foglalko­zunk — válaszol. — Hogy ho­gyan készül? Annyit mondha­tok, hogy sokkal alaposabban, körültekintőbben, mint ahogy azelőtt készültek a hasonló programok. — Hogy éntá ezt’ — Ügy. hogy amikor egy-egy 6j létesítmény elkészítéséről vagy régebbi üzemek fejleszté­séről vaa\ sző, könnyen bele­esik az ember az ötletszerűség hibájába. Azt értem ezen, hogy kevésbé megalapozottan gon­dolkozóik. eszébe jut valami, ami az első látszatra talán jó is, de hogy valóban jó-e, az csak később derül ki, esetleg akkor már, amikor nem lehet változtatni rajt. Noha idejében gondoltunk volna rá, talán lét­re sen jött volna az új üzem, vagy nem láttunk volna neki a fejlesztésnek — Mi a biztosítéka, hogy a Faipari Vállalat és a Finom­mechanikai Vállalat, általában a fejlesztésre kerülő üzemek korszerűsítése, bővítése, új lé­tesítmények létrehozása cél­szerű lesz? A mérnök teleírt jegyzetfü­zete fölé hajol, és azt mondja: — igyekszünk elkerülni, hogy hirtelen támadt, megté­vesztő ötletek érvényesüljenek. Alaposan megvizsgáljuk, hogy' szükséges-e az új létesítmény, vagy a régi fejlesztése Kiszá­mítjuk, milyen lesz a várható gazdasági eredmény, a terme­lési felfutás, a létszám leköté­se Milyen hatása lesz az ön­költségre, hogyan hat a bérre, mekkora lesz az egy főre eső termelés. Nem ütközik-e a lé­tesítmény a városfejlesztési programiba, milyen hatású lesz az építőipari kapacitásra, és természetesen nem utolsósor­ban, hogy mennyibe kerül. — Mindent elsorolt? — Nem. Itt van például még egy szempont: a jelentkező igények kielégítése. A Finom­mechanikai Vállalatnál azért fejlesztettük elsősorban a laka­tosrészleget, mert e részleggel szemben az építkezéseknél ma is és később is nagy az Igény. Azért fejlesztjük a Faipari Vállalatot, mert keresett cikk a bútor és így tovább. Azt mondhatom, hogy a tervszerű­séget a legmesszebbmenőkig igyekszünk egyeztetni a cél­szerűséggel, és így nem érhet bennünket csalódás. Ezt a munkamódszert ajánl­juk másoknak is, üzemeink­nek, vállalatainknak. ÁLL A VÁSÁR ke­HIVATALOSAN szombaton társnak, aki a ,tűzhely haza- megy fizetni. 354 forintba reggel kezdődött meg a ka- szállításáról gondoskodik. Dél- riilt..; posvári őszi vásár. De akkor- előtt 10 óráig 8 kályha, 12 asz- • * * ra már százan és százan leip- taltüzhely talált gazdára. Elfő- MÄR MESSZIRŐL CSALO- ték el a sátrakat, üzleteket. A gyott a vásárba kihozott 20 da- GATJA a megéhezett Vásárló­látogatók előbb csak nézeget- rab rakéta porszívó is. kát a répáspusztai Első ötéves ték. hol, mit lehet venni, ml- * * * Terv Tsz .pecsenyés sátra. A lyen áru mennyibe kerül. A NAGY A TOLONGÁS az sülő hurka, kolbász, pecsenye pecsenyés-lacikonyhás sátrak Élelmiszer Kiskereskedelmi illata mindenkit arra késztet, már a kora reggeli órákban Vállalat Kossuth téri büféje- hogy megálljon itt. A répás­zsúfoltak voltak reggeliző, fala- néL Parasztemberek, postások, pusztaiák mintegy 8 mázsa tozó vendégekké. Ugyanilyen vasutasok, no meg a közeli hi- hurkát, kolbászt, 200 kiló pe- népszerűségnek örvendtek a vatalokból kiszaladó dolgozók csenyehúst, 300 kiló ízletes há- borkóstolók, poharazók is. S fagyasztanak el egy-egy pár zikenyeret hoztak a vásárra, amikor Homyák Mihály, a forró debrecenit, virslit, utána Finom halászlé is kapható ná­megyei tanács v. b. elnökbe- pedig egy üveg sört vagy egy luk. Aki pedig a finom enni­lyettese 9 órakor üdvözölte a pohár finom bort. Gál István- valótól megszomjazott, nem megjelenteket, a kereskedelmi né, aki Balatonkeresztúrról kell messzire mennie, mellett dolgozókat, már javában állt a jött kislányával a vásárra, itt tűk van a nagybereki Győze- vásár: Megnyitó szavaiban el- reggelizik a finom sült kolbász- lem Tsz borkóstoló-sátra, s le­mondotta, hogy mintegy 50 bői. De nemcsak neki ízlik, hét oltani a szom jat... millió forint értékű az az áru, másoknak is. A büfé vezetője , * * * melyből a vásárolni szándéko- szerint már a kora reggeli EGY KICSIT BORÚS az idő, zók válogathatnak. órákban 35 kg sült kolbász, 65 de ez nem rontja el a tarka A NÉPBOLT VÄLLALAT Ég sült hurka fogyott el... vásári tömeg derűs hangulatát, vas-műszaki részlegénél is igen A pezsgo-pohar a zó n ál s mellét­ig „ A NAGYÁRUHÁZ MEL- te a Vendéglatoipari Vállalat sok az érdeklődő. Közeledik a leértékelt áruk sát- 12 faita bort árusító sátránál tél, sokan most szándékoznak LETT levo leertekelt. áru sat- egyaránt nagy a tömeg megvásárolni a. tűzhelyet, kály1 raban ugyancsak sok az erdek- Sokan mennek el a Vörös hát és az egyéb szükséges ház- lődd A gyapjúholmik, készru- Csillag Filmszínház folytatóla­hák. felöltők, télikabátok, fér- Sós filmelőadására, és a cuk­fi-, női és gyenmékruhák igen rászipari kiállításra is. tartási felszerelést. Cservenka Mihályné Ady “ > ' A kereskedelmi szakemberek Endre utca 41. szám alatti la- érdeklik a vásárlókat. Nagy szerint az eddigi eredmények kos is azzal a céllal lőtt, hogy Vendelné kisasszondi lakosnak sokkal jobbak, mint amire szá- túzhelyet vegyen. Hosszas né- különösen a koSztümök tetsze- mítottak. Pensze: hogy sike- zelodes után meg is tetszett , , , . rül-e a kitűzött forgalmat el­neki egy fehér zománcozott nek- Kl 15 választ egyet a hoz- érni_ a mai nap eredményétől tűzhely. Az ára is megfelelt: závaló szoknyával. Felpróbálja, függ..; 1183 Ft-jába került. S már jól áll rajta, megnyerte tetszé­diktálja is a címet Zsolnai elv- sét a színe is, ára is, s máris Sz. L. Minőségi verseny a laboratóriumban Miről beszél Pesten a somogyi tégla? Sz. N. Minden téglagyárból tíz darab téglát küldenek fel évenként Budapestre a Tégla- és Cserépipar Központi Labo­ratóriumába. Itt különféle minőségi Vizsgálatnak vetik alá. Az eredményről tájékoz­tatják a téglagyárak központ­ját. A Bánya- és Építőipari Egyesülésnél tíz gyár minő­ségi bizonyítványába tekin­tettünk bele. 150 kg négyzet- centiméterenként A legfőbb vizsgálati szem­pont az, hogy milyen a tégla nyomószilárdsága, azaz hány kiló súlyt bír el négyzetcenti­méterenként. A Marcali Tég­lagyár téglái megálltak helyü­ket a laboratóriumi vizsgála­ton : négyzetcentiméterenként 150 kg terhelést bírtak el. A minősítési adatok szerint I. osz- iályú fali téglának bizonyultak. Ugyancsak első osztályúnak minősítették 135 kg négyzet­centiméterenkénti terhelésnél a balatonszentgyörgyi, 152 kg- nál a zákányi, 113-nál a ka­darkúti, 137-nél a rinyaújlaki, 102-nél a böhönyei, 112-nél a jutái, 129-nél a kéthelyi, 116 kg-nál a kaposszerdahelyi gyár tégláit. A téglások réme a mészkő. Természetesen nem kerüli el a laboratóriumok figyelmét sem. Ha a téglába ugyanis olyan mészkő kerül, mely nem ég porrá, rendkívül meg­növekszik a tégla megrongáló­dásának veszélye. Ha az ilyen tégla megázik, és utána szá.- razság éri, szétfeszül, haszna­vehetetlenné válik. Fia beépí­tés után éri nedvesség, vala­mivel csökken ugyan a szét- porlódás veszélye, de így sem marad biztonságos építőanyag. A laboratóriumban gőzölés­nek vetik alá a téglákat, és megfigyelik milyen a gőzölés utáni kipattogzás. A tégla- és cserépipari laboratórium a bi­zonyítványon külön pontban jelöli ezt. A legutóbbi értéke­lés szerint a rinyaújlaki, a ba­latonszentgyörgyi, a zákányi, a kadarkúti, a csurgói, a ka­posszerdahelyi, a kéthelyi, a jutái gyár tégláiban gőzölés után kipattogzás nem fordult elő. Zsugorodás több hibát. Első osztályú a balatonszentgyörgyi, a jutái, a rinyaújlaki, a marcali, a bö­hönyei; az átlagnál valamivel rosszabb a zákányi, a kéthe­lyi; nem elégíti ki a szab­ványkövetelményt a kapos­szerdahelyi, a kadarkuti és a csurgói tégla. A pontatlanságot úgy ke­rülhetik el téglagyáraink, ha minden újabb földterület ki­használásakor, minden újabb keveréskor pontosan kimérik a száradási és égetési zsugo­rodás nagyságát, összehangolva a szájnyílással még akkor is, ha ehhéz több idő kell. A szakemberek szerint csakis ettől, nem pedig a géptől függ a tégla nagysága. A laboratóriumi vizsgálat a súly, a nagyság és az anyagi összetétel mellett kiterjedt a tégla vízfelvevő képességére is. Sz. N. Javító-nevelő munkára Bírósági hír: »Cz. Máriái a társadalmi tulajdon ha­nyagságból eredő megkáro­sításáért 10 százalékos bér- csiikkentéssel négyhónapi javító-nevelő munkára ítél­ték«. Vége a munkaidőnek, de Cz. Mária még nem indul ha­za. Kabátja gyűrött, s elható rozza, mielőtt hazamegy, kiva­salja. Nincs ugyan engedélye rá. de úgy gondolja, semmi kö­vetkezménye sem lesz, nem tudja meg senki. A többiek fi­gyelmeztetésére — mit kell annyit vasalni — fölényesen csak ennyit mond: semmi kö­zötök hozzá. Azért mégis siet, nehogy feltűnjön bennmara­dása, s másnap fejmosás le­gyen belőle. A kapkodás, sie­tés következménye pedig: a vasalózsinórt elfelejti kihúzni a konnektorból, tűz támad. Ruhák, szövetek, vasalók ég­nek el, 15 000 forint kár ke­letkezik. Ezért került bíróság elé, ezért ítélték négyhónapi javí­tó-nevelő munkára. Az a né­hány forint, amit levonnak tő­le, hiányzik ugyan, mert apja beteges, és szüleit, *öccsét is segíti, de tanulság is, állandó figyelmeztetés, hogy máskor nagyobb gonddal, körültekin­tőbben dolgozzék. Harmadik hónapja, hogy a bírósági ítélet elhangzott, és munkatársai az első naptól kezdve tapasztalják, milyen nagy hatással volt ez rá, mennyire megváltozott, átfor­málódott. Régebben bizony makacs, önfejű lánynak ismer­ték, aki visszabeszél az idő­sebbeknek, nem fogadja meg tanácsukat. Most pedig? Farkasné, a részleg vezetője ezt mondja róla: — Mária nagyon megválto­zott. Szerény, nem beszél visz- sza, szót fogad, sőt kéri taná­csainkat. Csak még nem elég szorgalmas. Férfi-alsónadrágo­kat vasal jelenleg. Egyik nap csupán 58 darabot vasalt ki, míg mellette egy idős, beteges asszony 150-et. Egy kicsit megmostuk a fejét. Másnap már azzal dicsekedett, hogy 160 darabot vasalt ki. Igyekezzék önszántából, ne várjon bizta­tást. Hiszen az nemcsak válla­latunk, hanem az ő érdeke is, mert többet keres... Jellemének alakulásával elé­gedett a vállalat vezetője, Mül­ler elvtárs is. Törődnek Cz. Máriával, figyelemmel kísérik munkáját, magatartását. Még­sem lehetünk azonban telje­sen nyugodtak, mert a K1SZ­szervezet, mely legtöbbet te hetne es kellene is hogy te gyen érte, eddig még nem is merte fel, milyen fontos sze repe volna Cz. Mária jellemé nek formálásában. — A KISZ-gyülésekre eljár de máskor a munkaidő utál mindig hazamegy. Nem tudtul elérni, hogy részt vegyen ( vállalat kultúr- vagy tánccso portjában — mondja Szombat helyi hén KISZ-titkír. Cz Mária azonban mást említ Nincs még ugyan tagkönyve de azért KISZ-tagnak érzi ma gát. Egy másik vállalat tánc csoportjában működik közre mert — állítása szerint *— it senki nem hívta sem az egyik sem a másik csoportba. Cz. Máriának segítségre erős kezekre, őszinte barátok­ra■ van szüksége. Nagyon bán­ja tettét, szégyellt magát, most is sír még, ha eszébe jut c hanyagságból keletkezett kár. Hívják maguk közé a kiszesek, már csak azért is, hogy érez­ze: munkájával, szorgalmával feledtetni tudja tettét. Meg azért is, mert Cz. Mária szü­lei vidéken élnek, akikhez he­tenként csak egyszer megy ha­za. Érjék el a kiszesek, hogy ne csak munkaideje alatt, ha­nem azután is magáénak érez­ze a vállalatot. Tanuljon, szó­rakozzon a többi, vele egyko­rú lánnyal, s a munkaidő le­telte után ne rohanjon el úgy, mint aki nem érzi magát ott­hon. Amióta javító-nevelő mun­kán dolgozik Cz. tylária, nem volt vele semmi baj. Hátravan azonban még másfél hónap. Segítsen neki a KISZ abban is, hogy semmi olyan ne történ­jék vele, ami a bíróságot a javító-nevelő munka börtönre való átváltoztatására késztet­né. Ugyanis a bíróság ítélete kimondja: ha a javító-nevelő munka ideje alatt hasonló kárt okozna, illetve fegyelmé­vel, magatartásával bajok len­nének, igazolatlanul mulasz­tana, a hátralévő időt börtön­ben kell eltöltenie ... Cz. Mária fiatalkorú, igy a bíróság ítélete nem fog sze­repelni erkölcsi bizonyítvá­nyában, büntetlen előéletűnek számit. Ügyéből ne csak ő, hanem mások is tanuljanak. S az üzem-ek, vállalatok KlS/j- szervezetei neveljék fegyelme­zett, gondos munkára a fiata­lokat, hogy megelőzzék a ha­sonló eseteket. Szalai László Szabvány határozza meg azt, hogy a tégla két párhuzamos síklapjának egymástól való távolsága 6 cm-től 6,7 cm le­het. A téglagyárakban ezért kötelező a tégla zsugorodását mérni. A száradás és égetés utáni zsugorodás természete­sen sok mindentől, elsősorban a föld minőségétől, keverésé­től függ. A gyáraltban kell te­hát eldönteni, hogy az adott körülmények között mekkora szájnyílással kell készíteni a gépen a téglát, hogy az a szá­radási és égetési zsugorodás után megfeleljen a szabvány­nak. E téren találták a leg­A helyszínen tárgyalta meg a Kéthelyi Községi Tanács munkáját a Marcali Járási Tanács (Tudósítónhtól.) | se^b termelésre való áttérés. A ta­Kéthely község tanácsának és nácsl munka fogyatékosságait ele- végrehajtó bizottságának igazgatá- mezve megállapította, hogy a ta­sk irányító és ellenőrző munkáját nacstagok ebben az évben egyálta- tűzte napirendre a Marcali Járási ^n tartottak beszámolót vá­Tanács októberi ülése. Az ülésre lasztoiknak, továbbá, hogy az ál­meghívták a községi tanács tag- lancJó bizottságok tevékenysége jait is rendszertelen, s tartalmi munkájuk Németh István, a községi tanács ! s,em kielégítő. Pozitívumként em- elnöke jól rendszerezett, a tanács- htette meg, hogy a község a har- munka egészét felölelő beszámoló- madik negyedévi adóbevételi ter­mában a többi között hangsúlyozta: vt^ ^ százalékra teljesítette, a község mezőgazdaságának szín- A hozzászólások főképp a község vonala — az utóbbi évben tapasz- kulturális és mezőgazdasági hely- talható fejlődés ellenére — megle- zetével foglalkoztak. Kiss Zoltán, a hetősen alacsony. Egyre sürgetőbb művelődési otthon Igazgatója a tö- f eladat a munkaigényes, bel tér je- megszervezetek kulturális passzi­vitásáról beszélt. Bodó Ferencné já­rási tanácstag a szocialista átala­kulás és a művelődéspolitikai mun­ka összefüggését elemezte. Hosszú Mátyás, a Somogy szén tpáii tsz tag­ja saját példáján bizonyította be a közös gazdálkodás előnyeit, s hív­ta fel a kéthelyieket a szövetke­zésre. Kula József, a járási tanács v. b. elnökhelyettese a kenyérga­bona felvásárlásának problémájá­ról beszélt. Végezetül Papp E’erenc, a járási tanács v. b.-elnöke elemezte a köz­ségi tanács eddig végzett munká­ját. rr Az Őszi Vásáron keressen fel bennünket, vásároljon boltjainkban és kitelepült sátrainkban! A vásár mindkét napján a következő boltjaink lesznek nyitva: Készruha- boltunk Május 1 utca 21. CARMEN illatszer-bolt Május 1 utca 4. Maradékbolt Ady Endre utca 3. Rövidáru-bolt, kézimunka 11 11 12. Női divat-kötöttáru-bolt „ 1. Ü veg-porcelán bolt ti 11 „ 5. Bútorbolt 11 » 11 12. Kossuth téri áruház Hangszerbolt t* 11 „ 4. Gyermekruházati-bolt 11 11 8. és Ruházati-bolt Kossuth tér 5. Kosár-cipészkellékbolt 11 1» 7. Onkiválasztó cipőbolt M M 13. Háztartási vegyi-bolt Kossuth tér 5. Vasáru-bolt 11 ii „ 9. Üveg-edény-műanyag-bolt ti M 15. Önkiszolgáló cipőbolt Ady Endre utca 1. Papír-játékbolt tf 11 „ 11. Sport-játékbolt ft H 6. Készruha-méterár u-bo! t 11 11 13. Ezenkívül a vásárban megtalálja a Kossuth téren a leértékelt áruk boltját, a villamossági szakboltot, továbbá játék, töltőtoll, illatszer, ajándék, műanyag pavilonjainkat. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat K i Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat \

Next

/
Oldalképek
Tartalom