Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-17 / 218. szám
SOMOGYI NÉPLAP CsfitörtSk, 1959. szepfemliw R Á mezőgazdasági kiállítás tapasztalatairól öregbedett Somogy állattenyésztő hírneve A jövedelmező mezőgazdasági termelés alapja a fejlett állattenyésztés. A növénytermelés sem nélkülözheti ezt, mert a talaj tápláló erejének növeléséhez sok és jó minőségű trágya kell. Az idei mezőgazdasági kiállítás bizonyítja az egyes állat- tenyésztési ágakban elért minőségi javulást. Figyelemmel kísérhetjük, hogyan fejlődött évről évre állattenyésztésünk termelékenysége. A kiállítás célja: bemutatni az állattenyésztés eddigi eredményeit, megtanítani arra, hogyan érték ed élen járó állattenyésztőink ezeket az eredményeket, és mik az állattenyésztés további feladatai. A kiállításon a minőség és a 'ermelékenysóg javulását k ilö- nösen a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben látjuk. A múlt évihez képest jóval több, sok és zsíros tejet termelő tehenet, sok egészséges malacot eldő és felnevelni tudó kocát és ilyenektől származó fiatal apaállatot találtunk. A kiállítás anyaga szembeszökően mutatja be azokat a tenyésztési eljárásokat, melyek a minőség javítását, a termelékenység és szaporaság fokozását eredményezték. Szemlélteti az élettanilag helyes takarmányozási eljárásokat, a felnevelésnek azokat a helyes módozatait, melyek az egységes, nagy teljesítményekre alkalmas szervezet kialakulásának kedveznek. A bemutatott ta- karmá/nytermesztés, takarmánytartósítás haladó módszerei lehetővé teszik az állati szervezet szükségleteinek kielégítését, a nagy és olcsó termést. Naf?v fejlődést mutatnak szocialista nagyüzemeink, állami gazdaságaink és mezőgazdasági termelőszövetkezeteink állat- tenyésztési eredményei, melyeket a helyes tenyésztési, takarmányozási és üzemszervezési módszerek alkalmazásával értek el, igazolva a nagyüzemi állattenyésztés fölényét. A kiállításra való jelentkezések már sejtették, hogy ez évben nagyon magas szinten mutatkoznak be tenyésztőink. A felhozatal igazolta ezt; az elmúlt 25 évben még nem v<Jl a budapesti kiállításon ennyi kiváló külemű és termelésű egyed. Nehéz dolga volt a bírálóbizottságoknak a nagyon sok jó és értékes állat közül igazságosan kiválasztani az összes követelményeknek megfelelő legjobbakat. A bírálat eredményeit állattői ig: majdnem minden bemutatott tenyészet díjazásban részesült. Eredmény: 2 első, 4 második és 3 harmadik díj. Szektoréiig megosztásban: termelőszövetkezet 2 első, 1 második és 1 harmadik díj, egyéni tenyésztők: 1 második, 1 harmadik díj, állami gazdaság: 1 második díj. Tenyésztőink a kiállítandó e'"•edeket már fiatalabb korukban gondosan kiválasztották, jól ápolták, nevelték és gondozták őket, s az eredmény meg is mutatkozott. Ez a kiállítás és az elért siker serkentse állattenyésztőinket további céltudatos és kitartó munkára. Szerzett tapasztalataikat széles körben és bátran alkalmazzák a szebb és nagyobb eredmények elérése céljából. Ga.idi Imre megyei főállattenyésztő. faj és nem szerint a múlt hé- ; Dr. Münnich Ferenc látogatása az Országos Mezőgazdasági Kiállításon ten már közöltük. Megállapítható, hogy megyénk a nagy és erős mezőnyben megállta helyét, öregbedett Somogy állat- tenyésztő hírneve. Olyan eredményekkel dicsekedhet, melyekre még nem volt példa. A bemutatott szarvasmarhákból hetet díjaztak (2 első, 2 második és 3 harmadik), öt elismerő oklevelet nyert. A bemutatott 12 szarvasmarha egy állami gazdaság, 10 termelőszövetkezet és egyéni tenyésztő tulajdona. Nagyon szép eredményt értek el a megye sertéstenyészDr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke szerdán meglátogatta a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. A Minisztertanács elnöke Tömpe Istvánnal, a földművelésügyi miniszter első helyettesével és Kovács Mihálynak, a kiállítás igazgatójának kíséretében részletesen tanulmányozta a növénytermes-'fési és az állattenyésztési eredményeket. (MTI) PILL 4NATKÉPEK CSERÉNFÁRÓL p app István idevalósi ember. Azt mondja, csak három gerenda kell rá, s akkor Cserénfa akár pokolnak is beit lené k. —■ No, de azért szeretem ám ezt a fészket. Ha más táján vagyok az országnak, nevetés ebben a csupa ragyogásban. A szeptemberi fény föl- szíttá már a ködöt, s a falut őrző dombok felébredtek álmaikból. Látni, hogy a tömött lombokat percről percre dézsmálja az ősz. De csak szedhazavá- * f n,ydr, f*“**;, Aranyszínű szalmakazlak jelzik, hogy az gyom, «Je vissza, a dombok emberek kenyere már a padlásziközött lapuló csendes kis getre. A falu valóban kicsi. Félezer lakója sincs, szántója mindössze 740 hold. Hivatásos pásztort nem fogadlak a gazdák. Ráérő órájában ki-ki maga legelteti a tehenét: kislány, feleség vagy a férj őrködik —, aki éppen ráér a családból. Még tán föl sem száll a reggeli köd, a hűvös acélsínek mentén — a vasúton túl és innét — máris megjelennek a korán kelő gazdák. Kezükben az elmaradhatatlan ostor, vagy bot. Amíg az állatok javázzák a füvet, a »pásztorok« kicserélik gondolataikat, Papp István bácsi a poklot emlegeti, igaz, mosolyog hozzá. Tudja ő, hogy Cserénfa egyáltalán nem hasonlatos a Dante 7' álmodta szörnyűséghez, de hát J mondja. Miért ne tréfáljon az * ember, hisz olyan jólesik a j esemény nem hetek múlva esemény Cserénfán. Az idevalósiak is tudják, mi történik napról napra az országban. Foglalkoztatja őket a s?*-'’tce- zés gondolata. »A környéken már közösen dolgoznak. Nekünk is egyszer szakítani kell a régi gazdálkodási formával, a jövő követeli ezt.« Mines olyan nap, hogy fel ^ ’ ne vetődne ez. És hogy helyes minél előbb igent mondani, azt könnyűszerrel kiszámíthatják a gazdák. A szö- földet, hogy majd jó ágya le- vetkezet szarvasmarháira egy- gyen a magnak, ha parancsot két ember is tudna vigyázni, ad a vetésre az idő. nem kellene annyi pásztor, s — A dombok magasak, ta- a. magasabb csúcsokra mégis- vasztól őszig sokat fáradoznak csak felérnének egymás kezét a cserénfaiák - mondja Lő- ***■ Minél magasabbra, többet látni és jobban élni! — neson van. A határ színeivel együtt a kukorica is érik, miközben gyérülnek a lombok, a gazdák ekéi felhasogatják a rincz János tanácselnök. — Itt sok minden nem érvényes, máskéné kell számolni, mint ott, ahol sík a terep. Ha termelőszövetkezet alakul, nekünk 20 hold földre kell egy pár ló. Gépek, fogatok egyaránt nehezebben járják ezt a vidéket. És ezt figyelembe kell vennünk. A községből, mikor Kaposváron piac van, igen sokon indulnak befelé a városba. Friss hírekkel térnek vissza. Egy-erv kik is ez a céljuk. G. S. Marietta-pusztai kísérletek Lucernatelepítésünk négy éve — HEJ, HA NEKÜNK LUCERNÁNK VOLNA! — de sokszor elhangzott és még elhangzik ma is homoki gazdák részéről ez az óhaj. Az állattenyésztés és állattartás egyik legfontosabb kérdése: van-e lucerna? Még akkor is fennáll ez a kérdés, ha történetesen a vöröshere és szarvaskerep biztonságos termesztése már nem probléma. Sajnos, a somogyi homokterületek jelentős részén ma még a vöröshere termesztése is gond, illetve a vöröshere js hiánycikk. A szarvaskerep termesztése csak kisegítő megoldás lehet: sem mennyiségben, sem minőségben nem vetekedhet a vörösherével, különösen nem a lucernával. Ma már nyugodtan elmondhatjuk több évi kísérleteink eredményeképpen, hogy a somogyi savanyú homoktalajokon a vöröshere termesztése nem probléma, illetve nem szabadna annak lennie. Persze ne próbáljunk pillangóst telepíteni az egészen laza, futóhomok jellegű homokháton. A vetésforgók kialakításakor a takarmányos forgó tábláit — melyekbe a pillangós takarmánynövények is kerülnek — lehetőleg a mélyebb fekvésű, de nem víznyomásos területeken jelöljük ki. Gondosan ügyeljünk arra — mivel a laza, szerkezet nélküli homoktalajokon legfontosabb a humuszgyarapítás és tartósítás —, hogy a takarmányos forgón belül az istállótrágyát a takarmánykeverékek (őszi takarmánykeverék. zabosbükköny) alá adjuk. így elősegíthetjük a nagyobb mérvű gyökérképződést, s ez műtrágyákkal dúsítva az utónövények számára elegendő mennyiségű és minőségű szerves anyagot szolgáltat. Mivel a vöröshere bizonyos mennyiségű mész jelenlétét is igényli a talajban: katasztrálís holdanként 60 mázsa mésziszapot is adjunk a leszántandó istállótrágyával együtt, ügyelve mind az istállótrágya, mind a mésziszap egyenletes elteregetésére. Természetesen a 60 mázsa mésziszap csak irányszám, mi ezt a mennyiséget alkalmazzuk kísérleteinkben, a pontos mennyiséget helyi talajvizsgálat alapján állapítják meg. Az ily módon ellátott talajba vetjük az őszi takarmánykeveréket vagy zabosbükkönyt, s ez alá, illetve rá vetjük el tavasz- szal a vörösherét. így kedvező időjárás esetén már a vetés évében két kaszálást ad. NAGYOBB KÖRÜLTEKINTÉST KÍVÁN a lucerna telepítése. Előre bocsátom, hogy a KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kálmán Endrének, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete igazgatójának és Betlen Oszkárnak, az MSZMP Központi Bizottsága Párt történeti Intézete tudományos munkatársának a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenységük elismeréséül, 50. születésnapjuk alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja nyújtotta át (MTI) megyében propagált ún. Mezősi-féle lucerfiatelepítés a nálunk korábban beállított lucernatelepítés metodikájára épült. A mi módszerünk — melyet 1955-ben dolgoztunk ki és alkalmazunk —, a javítóanyagoknak réteges bemunkálásán alapszik, de különleges talajművelő eszköz — rigolírozó eke — és hatalmas mennyiségű javítóanyag felhasználása nélkül. Mezősi Béla szerint kb. 10 000 forintba kerül 1 kh lucerna telepítése. Célunk ez volt, hogy a gyakorlat számára a rendelkezésre álló gépi felszereléssel és istállótrágya termelési kapacitással egyszerűen megoldható módszert dolgozzunk ki. Köztudomású, hogy homoki gazdaságainkban egyelőre a gyenße állattartás miatt kevés az istállótrágya, ezért a lucematelepítésnél sem számolunk nagyobb mennyiséggel, mint katasztrá- lis holdanként 150—200 mázsával Ismertetem azokat a kezelési módokat, melyeket az 1955- ben beállított lucernatelepítési kísérletünknél alkalmaztunk. 1; tőzeg felületi bemunkálás, 2: tőzeg mély bemunkálás, 3: mész felületi bemunkálás, 4: tőzeg felületi plusz mész felületi bemunkálás. .5: tőzeg mély plusz mész felületi bemunkálás, 6: mész mély bemunkálás, 7: mész mély plusz tőzeg felületi bemunkálás, 8: mész mély plusz tőzeg mély bemunkálás. A mély bemunkálás azt jelenti, hogy a meszet (mésziszapot) vagy tőzeget az istállótrágyával együtt 30 cm-re leszántottuk; a felületi bemun- káláskor pedig a javítóanyagot a leszántás után szórtuk ki. és betárcsáztuk a talajba. Az egyes kezelések évi három kaszálással zöldtermésben ka- tasztrális holdra átszámítva a következő eredményt adták eddig: 1956 1957 1958 1959 1. sz. kezelés 77,15 q 218,66 q 290,44 q 315,62 q 2. sz. kezelés 88,66 q 229,44 q 306,63 q 357,16 q 3. sz. kezelés 93,52 q 260,28 q 265,26 q 353,65 q 4. sz. kezelés 99,81 q 214,87 q 228,40 q 339,90 q 5. sz. kezelés 124,72 q 247,41 q 300,33 q 319,67 q 6. sz. kezelés 109,70 q 253,36 q 274,26 q 338,55 q 7. sz. kezelés 111,77 q 271,79 q 297,64 q 374,97 q 8. sz. kezelés 103,41 q 247,34 q 317,42 q 390,97 q A telepítés 1955. augusztus majd az egészet szántsuk le 30 második felében történt tiszta cm mélységre lehetőleg altavetésben. Nálunk a nyárvégi la j lazítás ekével, de ha ez vetés biztonságosabb a tavanincs, jó a normál eke Is. A színál, mivel a csapadékviszonyok lehetővé teszik a növényzet kellő megerősödiásét a tél beálltáig, s a gyomosodás veszélye is kevésbé áll fenn, mint a rendszerint későn elvégezhető tavaszi vetésnél. így már nincs szükség beámyéko- lásra, s a takarónövényzet nem rabol el semmit a homoktalajokon oly féltve őrzendő tápanyagból sem. Természetesen a lucematelepítés rentabilitását elsősorban az dönti el, hogy hány évig szolgáltat kellő mennyiségű és minőségű takarmányt. Viszont a homoktalajokon nem léphetünk fel olyan igényekkel a tartamhatást illetően a lucernával szemben, mint i kötöttebb talajtípusokon. S ha a táblázatot nézzük, nyugodtan elmondhatjuk, hogy eredményei alápján ez a lucematelepítés eredményes volt még akkor is, ha az ötödik évben kipusztulna. Természetesen még kötött talajokon is — homoktalajokon még inkább — ajánlatos a lucernát forgón kívüli dűlőben telepíteni, mert élettartama bizonytalan, így a vetésforgó rendjét nagyon megrontaná. A SOMOGYI HOMOKI GAZDASÁGOKNAK a lucernatelepítéssel kapcsolatban a következő eljárást javasoljuk: lehetőleg mélyebb fekvésű, de nem magas vízállású és nem víznyomásos területen egyenletesen teregessünk el kataszt- rális holdanként 150—200 mázsa jó minőségű istállótrágyát, 30—40 mázsa cukorgyári mésziszapot és 90 mázsa tőzeget, szántást eimunkálatlanul hagyva teregessünk rá 30—40 mázsa cukorgyári mésziszapot, 90 mázsa tőzeget, 180 kiló szuperfoszfátot és 60 kiló kálisót katasztrálís holdanként, s ke- resztbe-hosszába tárcsázzuk be a talajba. Utána fogas, henger, fogas és ismét henger következzék. E műveletek által tökéletesen sima, aprámorzsás talajfelszínt s kellően tömött talajt nyerünk. Ezután szintén egyenletesen elszórunk holdanként 100 kiló pétisót. Majd jöhet a vetőgép; kát. holdanként 15—16 kiló jó csíraképességű, tiszta magot vessünk. Utána tüskeborona, végül tien- ger következzék. így biztosak lehetünk benne, hogy a kelés tökéletes lesz. Reméljük, hamarosan azt fogjuk hallani s egyre több he- l”“r: De jó, hogy lucernánk van. Váradi Gyula tudományos kutató „Műfehén1 Jól fizeí a dohány Angol tudósok a London környéki Rothamsfcead kísérleti állomáson olyan készüléket szerkesztettek, amely fűből és falevélből kiválasztja a fehérjét, és ehető formába önti. A »műtehén« által »elfogyasztott* füvet egy készülék felaprítja, egy másik pedig kisajtolja. A kisajtolt nedvben alig van cellulóz, viszont benne van a növények csaknem teljes fehérjemennyisége. Ezt azután gőz segítségével választják ki. A »műtehén* sokkal termelékenyebb a valódinál. Az élő tehén tejében ugyanis az elfogyasztott fűben levő fehérjének csak 5 százaléka található, a műtehén készítette anyag viszont több mint 50 százalékát tartalmazza. A műtehén készítette tápanyagot egyelőre sertéseken próbálták ki. Kitűnően híztak tőle. Még nem állapították meg, hogy az embereknek ízlik-e majd a »műtehén* »műteje«, vagy inkább megmaradnak a valódinál. A botéi Zöldmező Tsz-ben a 12 hold dohinyföldröl holdanként átlag 10 mázsa termést várnak a tagok. Jankó Ferencné és Pozsár Józsefné törik a dohányleveleket, és szép sorjában kupacokba rakják, A leszedett dohányleveleket Tóth István fogatával hordja « pajtába. Naponta s-^io-si m fordul. Egerszegi Károlyné naponta 30—35 zsinórt • dohánylevelekkel. tűzdel fet
