Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-15 / 216. szám

Kedd; 1959. szeptember IS. 2 áOMOGYl NÉPLAP Megérkezett a Holdba az első (Folytatás az 1. oldalról.) hét a Holdat fedő porréteg vastagságára és a kőzetek szilárdságára. Az itt megfigyelt gy.űrűfelhők bizonyítják, hogy az a porré­teg vagy hamuréteg, amelyet radarhullámokkal végzett kí­sérletek 20—70 centiméter vas­tagságúnak mutattak, valóban létezik. Ezzel a nagyszerű tu­dományos eredménnyel tehát a szovjet tudomány megtette a Hold elérésére vonatkozó el­ső lépést. A következő feladat való­színűleg egy olyan űrraké­ta felbocsátása lesz, amely Moszkva. Szeptember 14-én moszkvai idő szerint 0,02 perc 34 másodperckor, amikor a második szovjet űrrakéta, el­érte a Holdat, Moszkva nem aludt. A szerkesztőségekben állandóan szólt a telefon, min­egyszer vagy többször is megkerüli a Holdat és a beépített rakéták segítsé­gével ismét visszatér a Föld közelébe. Az adatokat tároló berendezés a Föld' közelében földi hívás­ra leadja majd az útközben felvett adatokat, ilyenformán televízióberendezés segít­ségével lehetővé válik, hogy az emberi szem meg­láthassa a Hold másik fe­lét. Ezt követően a Föld—Vénusz, vagy a Föld—Mars közt záró­dó pályára lőhetnek fel raké­denünnen éVdeklődtek, bekö­vetkezett-e már a történelmi jelentőségű esemény. Amikor villámgyorsan szétfutott a vá­rosban. a hír, hogy a szovjet űrrakéta elérte a Holdat, min­denütt csoportokba verődtek tát. Az eddigi mérések szerint a Föld körül veszélyes sugár­zóna helyezkedik el, amelyben a kozmikus sugarak intenzitá­sa a normálisnak többszázszo­rosa. Ez a sugárzás a Vénusz közelében valószínűleg még erősebb. Embert csak akkor lehet majd . az űrbe indítani, amikor ezt kitanulmányozták. A Mars közelében másik prob­lémával állunk szemközt, ott a meteorsűrűséget kell első­sorban kitanulmányozni. És ha ezek a rakéták adataikkal visszatérnek a Föld közelébe, indulhat el az első ember a világűrbe. az emberek, és nagy örömmel tárgyalták a szovjet techniká­nak új világraszóló diadalát. Lekin, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia titkára így nyilatkozott az eseményről: »Két évvel ezelőtt indult el út­jára az első szovjet szputnyik, alig több mint fél évvel ez­előtt az első szovjet űrrakéta. Az emberiség akkor először jutott ki a kozmikus térségbe. Most pedig a világűrbe való utazás korszaka nyílt meg. A szovjet technika igazi győzel­me ez«. Leningrad (TASZSZ). Vsze- volod Saronov, a fizikai és matematikai tudományok dok­tora, a leningrádi egyetem csillagvizsgálójának igazgatója a TASZSZ munkatársának ki­jelentette: Az új szovjet űrrakéta súlyban és technikai tö­kélyben minden eddigit felülmúlt. Semmi kétség aziránt, hogy az emberiség hivatása más vi­lágokat, a Holdat, bolygókat és mellékbolygókat elérni, meg­hódítani és benépesíteni. Ma már nem álom és nem fantá­zia az,' hogy az ember munká­jával a mi kis földgömbünk határain túl- is leigázza a ter­mészetet. uz első nyilatkozatok a szovjet űrrakéta Holdra érkezéséről Megnyílt a világűrbe való utazás korszaka A világ tudományos és laikus közvéleménye csodálattal adózik a szovjet tudomány újabb sikerének Elismerő méltatások Angliában London (MTI). Angid tudó­sok és lapkommentárok nagy elismeréssel méltatják a szov­jet rakétatudopiány hőstettét, azt a tényt, hogy a második szovjet holdrakéta az előzetes számításokat rendkívüli mér­tékben megközelítő pontosság­gal érkezett a Holdra. Ebből arra a következtetésre jutnak: az amerikai rakétatudósoknak még nagy utat kell megtenni­ük, hogy utolérhessék a szovjet tudomány pontosságát az űr­repülésben, A lelkes csodálatba az a meggyőződés is vegyül, hogy Hruscsov nagyszerűéül kiját­szott »indulónappal« rendelke­zik Washingtonnal szemben, A sarló és kalapács jelvényének elhelyezése a Holdon hatékony és nagy képzelöerőről tanús­kodó »jó utazást«-kíváu- ság a szovjet miniszter- elnök amerikai utazásának előestéjén ír-í írja az AP, A hétfői angol lapokban a szovjet rakéta célba érkezésé­ről szóló hírek foglalták el az első helyet A Daily Herald azt írja: Colambus felfedezte Amerikát — Hruscsov tudósai felfedezték a Holdba vezető ra- kétautat. Hatalmas és dicsőséges tel­jesítmény ez. A Yorkshire Post kommen­tárja szerint a «célpont« in­kább Washington volt, mint a Hold. »A Holdat valószínűleg nem kavarta fel a világ­űrből érkezett rakéta, de annál inkább felkavarta a Földet. A világ közvéleménye a szov­jet tudomány szakértelme újabb megnyilatkozásának le­hetett, a tanúja.« ......... Á- Daily Mirrorban Roland Bedford azt írja, hogy két tény van, amelyet ez a rakéta­kísérlet világosan megmutat. Az egyik az, hogy a szovjet tudósok legalább öt évvel előzték meg az amerikaiakat a hatalmas rakéták tervezésében és elkészítésében, a másik pedig az, hogy a szov­jet üzemanyagszakértők feltű­nést keltő haladást értek el olyan üzemanyagok előállítá­sában, amelyek sokkal na­gyobb lendületet adnak a ra­kétának, mint azok, amelyeket az amerikaiak használnak. Hatalmas érdeklődés az Egyesült Államokban Washington, Az amerikai fő­városban a tudósok őszinte csodálatot éreznek szovjet kol­légáik iránt. A szovjet tudo­mánynak ez a nagy eredmé­nye a politikai vezetőkre is mély hatást tett, de bizonyára jobb szerették volna, ha az amerikai—szovjet megbeszélé­sek után következik be. Washingtonban úgy vélik, hogy a Szovjetunió ismét óriá­si lépést tett, amely alkalmas arra, hogy uralja az egész vi­lág kéDzeletét. Ez a szovjet tudomány tagadhatatlan dia­dala— írja az AFP. — Wash­ington cgak akkor nyerheti vissza elvesztett tekintélyét, ha az űr első meghódítója ameri­kai pilóta lesz, és élve tér vissza a földre. A szovjet rakéta Holdba érkezése foglalja el a hét­fői New York-i sajtónak csaknem összes hasábjait. Az első oldalak nagybetűs cí­mei, fényképek és magyarázó rajzok, a kutatások ismerteté­se Keplertől napjainkig — mindez tanúskodik arról a hatalmas érdeklődésről, ame­lyet az amerikai lapok a szov­jet tudománynak e sikere iránt tanúsítanak. Új korszak kezdete . .. STOCKHOLM A hétfői stockholmi lapok nyolchasábos cikkekben szá­molnak be a szovjet űrrakéta Holdba érkezéséről. A Svenska Dagbladet kommentárjában hangsúlyozza e tudományos eredmény fontosságát, és ki- I sei. jelenti: »Ez az esemény új korszak kezdetét jelenti.« Elismerés és ünnep­rontó fog csikorgat ás Párizsban PÁRIZS Valamennyi párizsi lap óriá­si főcímmel adja hírül, hogy — amint a szélső jobboldali­Aurore fogalmazza meg — »Első ízben érts el a., Holdat ember gépezete, a Lvmyik II., a szovjet rakéta/« A Combat megállapítja, hogy »a szenzációs teljesítményt lel­kesedéssel köszöntötték az egész világon.« A Figaro a Hruscsov—Eisen - hower találkozó előestéjén a Szovjetunió propaganda tűzijá­tékáról ír, amelynek a holdra­kéta volt »a legmesteribb szá­ma«. A jobboldali és a kormány­sajtó egyébként Párizsban szí­vesen ad helyet annak a homni hivatalos kommentárnak is, amely a holdrakétával azt sze­retné bizonyítgatni, hogy Hrus­csov amerikai látogatása »in­kább propaganda, mintsem a komoly tárgyalás jegyében áll majd!« Az ünneprontó fogcsikorga- tás megnyilvánulásai mellett azonban a különböző cikkírók­tól származó beszámolók, tu­dományos magyarázatok még a jobboldali lapok hasábjain sem fukarkodnak az elismerés­— A politikai és ideológiai fenntartások semmivé válnak — írja a. Figaro moszkvai tu­dósítója. Az amerikaiak megismétel­hetik a szovjet teljesítményt, de az már »nem lesz ugyanaz«. Minden becsületes ember tehát ma azt mondja: bravó. A baloldali és egyéb haladó sajtó természetesen fenntar­tás nélküli őrömmel és lelke­sedéssel köszönti a szovjet tu­domány világraszóló eredmé­nyét. BELGRAD A belgrádi sajtó vezető he­lyen több hasábos főcímekkel foglalkozik a szovjet holdraké­ta út jóval, sikeres célbaérésé- vel és nemzetközi visszhangjá­val. A Borba és a Politika első oldalán kommentálja a, nagy jelentőségű eseményt. Szívből köszöntjük a Szovjet embereket: a tudósokat, mér­nököket, a technikusokat és más dolgozókat — hangoztat­ja a. Politika. — Mindezt ab­ban a meggyőződésben tesszük, hegy nagy tettük »kis földgo­lyónkon« — amelyről rakétá­juk a Holdba repült — új és egyre gazdagabb lapokat ír majd be minden ember és nép életébe. „Az egész világ tapsol az or oszolt sikerének6í Újabb külföldi visszhangok a szovjet holdrakéta sikeres útjáról NEW YORK (MTI). A hétfői New York-i lapok közleményei tükrözik, milyen óriási hatást keltett az amerikai közvéleményben a szovjet holdrakéta sikere. A New York Times nyolc­hasábos, elsőoldalos címben hangsúlyozza, hogy másodperc­nyi pontossággal kiszámították a szovjet rakéta megérkezését a Holdra. A lap szerkesztőségi cikkben foglalkozik az eseménnyel. »A világ tudósai és fővárosai tap­solnak-az űrkutatásban elért orosz sikereknek, s megállapít­ják, hogy a sikerek bámulatra méltóak« — írja. A New York Herald Tribu­ne megállapítja, hogy a szov­jet holdrakéta sikere szenzá­cióként hatott az Egyesült Ál­lamok tudományos, politikai köreire. Az egyik magasrangú kormánytisztviselő, aki űrku­tatásokkal foglalkozik, kijelen­tette: »Fantasztikus ered­mény«. A tudósító kiemeli, hogy múlyen rendkívüli pontosság­gal számították ki a szovjet rakéta repülésének útvonalát, Majd így folytatja: — Ami a dolog tudományos részét illeti, a rakétán elhe­lyezett műszerek rendkívül ér­tékes adatokat juttathatnak el a Földre a Holdról, különösen a Hold mágneses tulajdonsá­gairól. KAIRÓ A kairói lapok kivétel nél­kül első oldalon, vastagbetűs címekkel jelentik, hogy a szov­jet űrrakéta elérte a Holdat. Mahmud Hairi, a heluani csillagvizsgáló igazgatóhelyet­tese kiemeli a szovjet űrraké­ta tökéletességét és a segítsé­gével elért felbecsülhetetlen tudományos eredményeket. DELHI »Grandiózus újdonság« • — jelentette ki Nehru miniszter- elnök a szovjet űrrakéta ered­ményéről. Valamennyi köz­ponti lap első oldalon ismer­teti a szovjet tudomány újabb diadalát. A Times of India részletes beszámolójának ezt az egész oldalos címet adta: »A szovjet holdrakéta elju­tott a Holdra — az emberiség legkiemelkedőbb hőstette«. TOKIÓ A japán tudósok hangsúlyoz­zák: az a tény, hogy a szovjet rakéta elérte a Holdat, »a szovjet technika példátlan fej­lődését bizonyítja«. A szovjet holdrakéta célba jutásának tu­dományos jelentősége rendkí­vül nagy. Ennék alapján a to­vábbiakban olyan fontos tu­dományos kutatásokat lehet végezni, amelyek a Földről tel­jesen lehetetlenek. Itokava professzor, a tokiói műszaki kutató intézet tanára kijelentette: ez a tény kor­szakalkotó tudományos jelen­tőségű. Ha a szovjet és az amerikai tudósok és műszaki szakemberek között létrejönne az együttműködés, akkor még nagyobb eredményeket lehetne elérni. Nincs messze az idő, amikor emberek indulhatnak a Holdba. űrrakéta rr ^ ^ A Magyar Űrhajózási intézőbizottság üdvözlete a szovjet űrhajózás szakembereinek Óriási sikert ért el a szov­jet rakétatechnika, mikor 1959. szeptember 13-án az esti órákban második űrraké­tája elérte a Holdat. A jel­zések megszűnése, amelyről a világ valamennyi rádióadója azonnal beszámolt, annak a pillanatnak az időpontját rög­zítette, amikor először csapó­dott idegen égitestre ember alkotta szerkezet. A jelzések megszűnését a Magyar Űr­hajózási Intézőbizottság rá­kosligeti rádióállomása szin­tén észlelte. Nagyszerű érzés volt halla­ni a rádióadó elhallgatását. Olyan pillanat volt ez mind­nyájunk számára, amelyben a magasbatörö emberi szel­lem pontot tett a világűr meghódítása egyik alapvető kérdésének végére. Olyan új fejezet nyílott ezzel az űrha­józásban, amely lehetővé te­szi a naprendszer, a világűr alaposabb megismerését. Ebből a nagyszerű alkalom­ból az Űrhajózási Intézőbi­zottság üdvözletét küldi a szovjet tudósoknak, a szovjet szakembereknek, akiknek munkája, először vitte diadal­ra az idegen égitestek elér­hetőségének célját. Sinka József, a Magyar Űrhajózási Intéző­bizottság titkára. Csen Jí kínai külügyminiszter beszéde és az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának határozata Peking (Uj Kína). Csen Ji, a Kínai Népköztársaság mi­niszterelnökhelyettese és kül­ügyminisztere az Országos Né­pi Gyűlés Állandó Bizottságá­nak vasárnapi nyolcadik ki­bővített ülésén nagyjelentősé­gű beszédben fejtette ki a kí­nai kormány álláspontját a kí­nai—indiai határkérdésben. Beszédében utalt Csou En- laj miniszterelnök és Nehru indiai miniszterelnök levélvál­tására és ismételten leszögez­te, hogy az egész kínai—Indiai határ még nincs kijelölve. Csou En-laj miniszterelnök rá­mutatott erre a tényre Nehru előtt, amikor az indiai minisz­terelnök 1954-ben Kínában járt. Nehru azonban azt a né­zetet vallotta, hogy Kína és India között nincs semmiféle határkérdés. A kínai külügyminiszter ez­után hangsúlyozta, hogy a kí­nai—indiai határkérdés rop­pant bonyolult,. mert történel­mi hátterét Nagy-Britannia Kína elleni agressziója jelenti. Amióta azonban Kína és In­dia felszabadult az imperializ­mus alól, független és baráti országgá vált, bekövetkeztek azok a körülmények, amelyek közepette rendezni lehet a kí­nai—indiai határkérdést. A kínai fél következetesen arra törekedett, hogy tárgyalások útján segítse elő a határkér­dés általános rendezését. In­diai részről azonban arra tö­rekedtek, hogy Uj-Kínára rá- kényszerítsék a Maemahon-vo- nalat, amelyet a brit imperia­lizmusnak sohasem sikerült a kínai kormánnyal elfogadtat­ni. Csen Ji a továbbiakban a kínai—indiai határkérdés bo­nyolultságára való tekintettel azt javasolja, hogy mindkét fél továbbra is tartsa fenn a határ régóta fennálló status quo-ját. A kínai kormány vé­leménye szerint a status quo fenntartása mellett Kína és India egyes térségekre nézve ideiglenes megegyezésre is jut­hat. A kínai kormány javas­latának célja megkönnyíteni a határkérdés általános rendezé­sét és biztosítani a határöve­zetek nyugalmát, valamint a kínai—indiai barátság fenn­maradását. Az indiai kormány szeptem­ber 10-én India kínai nagykö­vetsége útján jegyzéket nyúj­tott át, amelynek példányait szétosztották az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának tagjai között. A jegyzékben az indiai kormány hajlandóságát fejezi ki, hogy a kínai—indiai határ keleti övezetének három vitás pontjáról tárgyalásokat kezdjen a kínai kormánnyal. A jegyzék azonban felkérte a kínai kormányt, hogy vonja vissza csapatait Longzsuból. A kínai kormány hamarosan vá­laszolni fog erre a jegyzékre. — Szükségesnek tartom — mondotta ezzel kapcsolatban Csen Ji —, hogy újból hang­súlyozzam: Kína a kínai—in­diai határ nyugati övezetének kérdésében mindig szigorúan ragaszkodott a hagyományos és megszokott határvonalhoz, ami pedig a keleti övezetet illeti, kínai csapatok sohasem lépték át az úgynevezett Macmahon- vonalat. Határviliongások csak­is abból keletkeztek, hogy az egész határ merjtén indiai csa­patok és közigazgatási tisztvi­selők léptek át kínai területre és megszálltak ilyen területe­ket. Csen Ji külügyminiszter a továbbiakban rámutatott, hogy ami Longzsut illeti, ez egy ideig indiai csapatok megszál­lása alatt volt, most azonban kínai csapatok állomásoznak ott, mert a ténymegállapító vizsgálat eredményeképpen be­bizonyosodott, hogy ez a hely a Macmahon-von áltól északra van. Ennek ellenére a kínai kormány következetes állás­pontjának megfelelően, még mindig hajlandó tárgyalni az indiai kormánnyal a fent em­lített helyek sorsáról — jelen­tette ki Csen Ji. A kínai külügyminiszter ez­után visszautasította Nehru- nak azt az állítását, ..hogy Kí­na kényszert igyekezett alkal­mazni Indiával szemben, s utal rá, hogy a tibeti lázadás kitörése óta eltelt hat hónap­ban India barátságtalan tevé­kenységet folytat Kínával szemben. Itt különösen hangsúlyozni szeretném — mondotta Csen Ji —, hogy az indiai kormány ismételten kijelentette, csak menedékjogot adott Indiában a dalai lámának és a tibeti lá­zadóknak, de nem engedi meg, hogy a dalai láma és a tibeti lázadók kínaellenes politikai tevékenységet folytassanak. Ennek ellenére a dalai láma, a tibeti lázadók uszítására, kí­naellenes politikai tevékeny­ségbe kezdett és az úgyneve­zett tibeti kormány nevében az ENSZ elé terjesztette az ügyet, ezzel pedig messzeme­nően túllépte a menedékjog nemzetközileg elfogadott fo­galmát. — Mi mindig baráti ország­nak tekintettük Indiát. Ter­mészetes, hogy még baráti or­szágok között is előfordulhat­nak ellentétek és viták. Mi látjuk, hogy a Kína és India között az elmúlt hat hónapban támadt viszályok — nagy táv- I latokban szemlélve — mind­össze epizódot jelentenek a két ország sok ezer éves ba­rátságában. Ha azonban ma­gát az ügyet nézzük, az összes viszályok elvi jelentőségűek és ezeket becsületes és ésszerű módon kell rendezni, mert ez mindkét baráti ország érdeke. Mélységes meggyőződésünk, hogy amennyiben mindkét fél megbecsüli kölcsönös barátsá­gát és ragaszkodik a békés együttélés öt alapelvéhez, Kí­na és India összes ellentétei 'tárgyalások útján rendezhetők lesznek. „ Csen Ji végezetül örömmel üdvözölte Nehrunak az indiai parlamentben tett kijelentését, hogy mindig törekedni fog a kínai—indiai határkérdés bé­kés megoldására. Az Országos Népi Gyűlés Ál­landó Bizottsága vasárnap ha­tározatot fogadott el, amely teljes mértékben támogatja a kínai kormánynak a kínai—in­diai határkérdésben elfoglalt álláspontját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom