Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Yasámap, 1959. szeptember 13$ A tsz Is, a gépállomás is... A minap élénk tanácskozás zajlott le Csurgón. A termelő­szövetkezetek és a helyi ta­nácsok elnökeivel tárgyalták meg a járási pártbizottság és a tanács vezetői a gabonabe­takarítás és cséplés sürgető tennivalóit. Lassanként szep­tember derekára érünk és lát­ni még búzakereszteket szá­mos község határában, s a cséplés helyenként eltart még két hétig is. A jelenlévők többsége bí­rálta — és csak bírálta — az Iharosberényi Gépállomás munkáját. Kár volna tagadni, hogy bírálatra adott Is okot a gépállomás egyes vezetői­nek hanyagsága, mulasztása. De az erejét meghaladó mun­ka gyors elvégzését nem le­het várni a gépállomástól. 21 univerzális gépe húz naponta pótkocsit — s a szövetkezeti járás 22 közös gazdasága egyidejűleg szeretné a gépe­ket magánál üzemeltetni. Éves szinten 800 normálhold- nyi munka végzése jut a gépállomás minden traktor- egységére (a megyei átlag 196 nh.). A tavaszra és nyár­ra szerződött 33 207 normál­hold helyett augusztus 31-ig 37 739 normálholdat teljesített Iharosberény. Ezeket a szám­adatokat is illik figyelembe venni. A gépállomáson tapasztal­ható fogyatékosságokat senki sem próbálja menteni — van javítani váló munkájukban. De egyes szövetkezetek veze­tői és tagjai is magukba száll­hatnának, és jól tennék, ha a gépállomás summás elmarasz­talása helyett hozzáfognának saját hibáik kijavításához. Vajon Porrogon szülcséges volt a búcsú előtti nap dél­utánján kifogni a gabonás kocsik elöl a lovakat? Avagy az egyik szövetkezet helyén­valónak tartja, hogy 10—12 zsák zabbal közlekedteti a gépállomási vontatót, 'elvon­va azt ezáltal olyan tsz-től, amelynek jobban kellene a gép? És talán az is csak a gépállomás hibája, hogy akad olyan termelőszövetkezet, amely ebédhordásra állítja be a Beloruszt? Az iharosi tsz-el- nök, Makár János vasárnap sódert fuvaroztatott házához vontatóval, amikor ünnepen is inkább búzát kellene hor­dani — ha nem Iharosban, akkor másutt. És nemcsak . a gépállomás számlájára Írandó az sem, hogy a cséplőgépek napi tel­jesítménye 60—70 mázsa. Ko­rábban keljenek és minél ké­sőbbig dolgozzanak a terme­lőszövetkezeti cséplőcsapatok. A lemaradás emlegetése mit sem használ a gabonabetaka­rítás ügyének. A gépállomás is, meg a csurgói járás min­den termelőszövetkezete is tegye meg ezekben a napok­ban a magáét jobban, szerve­zettebben és nagyobb felelős­séggel, mint eddig. így juttat­hatják most már minél sürgő­sebben a magtárba a búzát, rozsot, árpát és zabot. Bevezetik a kettős könyvelést a zimányi termelőszövetkezetben (Tudósítónktól.) A simánxi Béke Termelőszö­vetkezet ez év március 10-én alakult. Az alakulást követően hamarosan hozzákezdtek a kö­zös állatállomány kialakításá­hoz. Zimány évtizedek óta törzsállattenyésztéssel foglal­kozik. Hogy továbbra is meg­őrizhessék hírnevüket, arra törekszenek, hogy szarvasmar­ha- és sertésállományuk között több legyen a törzskönyvezett vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló egyed. A tagok 154 szarvasmarhát, 104 lovat és 61 sertést vittek a közösbe. Ez utóbbi állományuk már 240-re szaporodott. A közös állatállo­mány elhelyezéséhez egy 100 férőhelyes szarvasmarhaistál­lót, egy 50 férőhelyes növen- dékmarha-istállót és egy 600 férőhelyes süldőszállást építe­nek. Saját erőből felépítettek már egy 50 férőhelyes sertés­ólat. ménye a cséplés után mutatko­zott. Búza és őszi árpa terme­lési tervüket több mint húsz százalékkal teljesítették túl Tagjaiknak rendszeresen osz­tanak készpénzelőleget Most az őszi munkák kötik le a tagok idejét A betakarí­tással egyidejűleg rendben fo­lyik a talajelőkészítés. A föld- rendezés befejeződött. A vetést már nagyüzemi táblákon vég­zik. A brigádok között felosz­tották a területet figyelembe véve az egyes táblák minősé­gét abból a szempontból, hogy melyik brigád területe milyen növénynek a legmegfelelőbb. Irodai munkájuk naprakész. Egyelőre csak rovatos könyve­lést végeznek, de a zárszám­adás után már a kettős könyv­vitelt alkalmazzák. Tagjaik ugyanis gyakran érdeklődnek az egyes termények és termé­kek költségei iránt de ezt megnyugtatólag csak a kettős könyvelés mutathatja ki. ALKU Bodri József, a bábonyme- gyeri Aranykalász Tsz tagja toppant be a balatonendrédi Zöldmező irodájába; — Meghoztuk a hat te­nyészkost — mondja köszönés után. — Az elnök vagy vala­ki hivatalos személy keze vo­nása kellene arról, hogy át­vették. — Szépek? i— érdeklődik Dvoracsek László agronómus. — Azok. Állítom, hogy szé­pek. Szó szót követ, szakembe- nek ha találkoznak, nem érik bg. csak egy jónapottal. Az agronómus azt mondja, hogy nekik még kellene juh. Kétszáz sincs, pedig ezer is elférne — e ennyit is akar­nak — az endrédi hepehupán. — A birka minden lépése aranyat ér — így a messzi­ről jött tsz-tag. —.Tudok én Tabon 170-et. Igazi, szép ál­lomány. — Nem betegek? — Nem a’. Vegyék csak meg, holnap, ha akarják, tele­fonálok, s jöhetnek megnézni. — Rendben van. áll az al­ku -v nyújtja kezét Dvora­csek László. — Telefonáljon. A gyapjú mindig kell, és sok kihasználatlan terület van még, ahol jól megél a juh. JOVO évi kenyérért SZEPTEMBERBEN a mező már tele van az ősz üzenetével A határ érett színeit simo­gató paraszti tekinteteknek ezer jel hirdeti: érik a kukorica, szedésre vár a burgonya, kár petrencékben hagyni a sarját, a dohánynak jobb helye van a pajtában, és hogy itt a vetés ideje. Mindenekelőtt a jövő évi kenyérért kell mozdulni a kezeknek. Helyenként még gaz van a tarlón s talán le se törölték mindenütt a vetőgépekről a port. Pedig ebben az évben is legalább annyi búzát és rozsot kell vetni, mint tavaly. Rangsorban először az őszi árpának kell a magágy, ez azonban nem jelenti azt, hogy a búzának meg a rozsnak egy szántás is jó lesz. A megyében csaknem 150 ezer hold földbe kerül kenyérgabona. Tapasztalat — ki tudja hány évi — bizonyítja, ha valamit nem végzünk el idejében, akkor nem is számítha­tunk eredményre. Ki mint vet, úgy arat! Jó ezen elgondolkozni, de nem a cselekvés ide- jéni Akkor már késő. A 188 ezer holdhyi területből — ide számít­va az őszi árpa, őszi takarmánykeverékek te­rületét is — jut minden termelőszövetkezet­nek, egyéni gazdának. Valamennyi gazdaság­ban — akár nagyüzemi, akár egyéni — azo­nosak a feladatok. Hiába a csávázott, jó mi­nőségű vetőmag, ha a földről, arpibe az ke­rül, vetés idején még az avatatlan is meg tud­ja mondani, mj volt benne, mert a baráz­dák közül kilátszik a tarló. Nem elég csak a jó termés feltételei közül egyet-kettőt biztosí­tani, valamennyi összetevőre szükség van: jól előkészített földre, tiszta magra, műtrágyára egyaránt A munka megszervezésével, anya­gok, gépek, eszközök számbavételével nem szabad késlekedni. Ha a tsz-tag vállára veszi a vetőmaggal teli zsákot, ne kelljen letennie azért, mert még nem állt elő a szekér. Vagy ha már elindult a kocsi, a fogatos már tudja, hova, melyik táblára hajtson. Apró kis dolgok ezek. de a kihasználatlan percekből órák, napok lesznek, az idő pedig drága. A parasztok munkáját a városok nemcsak figyelik, hanem segítik is. Az aratás és a be- takarodás idején az üzemek, gyárak kapuin nem egy teherautó kanyarodott kifelé, hogy segítséget vigyen- az ország mindennapijáért fáradozó falusiaknak. A munka legtöbbje azonban rréü-ynak a földművelőké. Az esz­tergályos nem mehet el szántani, ezt nem is kívánhatja senki. Küldenek ők annyi gépet, amennyit csak tudnak. Ha a parasztok a fa" lukat körülö'elő mezőkön szorgalommal s ere­jük teljes latbaveté'ével végzik tennivalóju­kat. akkor az ideinél még dúsabb kalászo­kat ringathat a sz.r. Az ősz üzenete elsősorban a falunak szól. Reagálni kell minden kis jelre. A gazdálko­dás ezer fortélyát értő parasztok, tudomány­nyal is felvértezett szakemberek felelősséggel tartoznak nemcsak önmaguknak, hanem min­denkinek, aki ebben at országban becsülettel dolgozik. A mező az ő frontjuk. Nekik a szél, az eső, a napfény a barátjuk vagy ellenfelük — mikor hogyan. Nem lehet sorsúktól idegen a gépállomás vagy a MÜNÖSZER. Megyénk gépállomásai mintegy 220 vető­gépet tudnak adni a vetési munkákhoz. Hogy melyik tsz-be többet és előbb, ne ezen vitat­kozzanak. Azt kell eldönteni, hol van rájuk nagyobb szükség, miképpen lehet idejében és mindenütt végezni. Nyilvánvaló, hogy ahol kevesebb a fogat- és gépierő, oda több kell. VAN MÓD A TALAJ KELLŐ ELŐKÉSZÍ­TÉSÉRE, vetőmagból sincs hiány, műtrágyá­ból a tavalyinál ióval több áll rendelkezésre; Ha ezekhez a feltételekhez a még hiányzókat — szervezést, szorgalmat — biztosítja az em­ber, akkor a jövő évi kenyér magja idejében kerül a földbe. Gőbölös Sándor Nagyra nőtt a kender 100 holdon termel kendert a so mogyszentpáli Béke Tsz. Bula Sándor elnök örül a magasra nőtt termésnek. Megtartotta fogadalmát Erös * o-n határozott jeliemu ember Boksa Sáitdor, a patalomi tanács és tsz el­nöke. Még csak 37 éves, de hajában már sűrűn vegyül­nek az ősz szálak. Fiatal ko­rában sok igazságtalanságban és mellőzöttségben részesült, de nem tört meg. Sőt, éppen a vele szemben elkövetett igazságtalanságok erősítették, acélozták meg benne az igaz­ságba, az emberek ' szeretett­be vetett hitet. Apja is ilyen volt. Talpig becsületes, mások gondjával, bajával törődő em­ber. Sokszor visszaemlékszik rá, a törhetetlen parasztra, aki a szolgabíró előtt is ki merte jelenteni: »Azoknak az embereknek árverezik, el a birtokát, akik, ha ekéjük egy száraz rögöt kivet a dülőútra, azt is képesek visszatenni ke­zükkel, hogy ezzel se legyen kevesebb.« Miért tette ezt és az ehhez hasonló kijelen­téseket? Jobb lett neki? Nem, hiszen »lazításért» börtönnel válaszolt a rend. De nem riadt vissza. Tudta, ha mások jo­gaiért, igazáért harcol, a sa­játját is védi 7 940-ben meghalt ez az J ember. Boksa Sándor 18 éves volt ekkor. S igazán csak ekkor kezdődött meg el­Zapszámadás elüti a zamárdi Béke Ts*-ben; Az ősszel egyénileg elvetett .JVVVVVUWUWUWVyVVUWWWllVVWv$wvw,Avw'wwvwwvwwuvuwn,wuwwvuwvuvvvwwwvwftw gabonaneműek tavaszi mun-j káit elvégezték. Kukoricából' csaknem 400 kataszteri holdat vetettek a nagy létszámú ál-, latállomány részére. A növényápolással még az| aratás megkezdése előtt vé­geztek. Munkájuk első ered-i A csurgói ^ iparitcmuló-iskolábcm S; is megkezdődött a tanítás. Az? 1959—tí0-as tanévben tíz tan-ij tárgyból — öt közismereti ésj« öt szaktantárgy — három ősz-!; tályban képezik á 80 ipari ta-ó nuíót. Erre a tanévre 22-vel? iratkoztak többen, mint tavaly.í MÉG MESSZE VAN a zár­számadás ideje, amikor a za­márdi Balaton Tsz-ben is szá­mot vetnek majd az első kö­zös esztendő eredményeivel. A határban még kinn a burgo­nya, répa, kukorica. Az istál­lókban még so,k állat vár el­adásra. Mindezzel végezni kell, mielőtt sor kerülhet az eléyt eredmények mérlegelésére, ' a jövedelem arányos elosztására. De azért mind többet gondol­nak már rá. Vajon meglesz-e a munkaegység tervezett ér­téke? — ez a kérdés foglalkoz­tatja őket. Csak ennek tisztá­zása után tudnak tervezni a tagok, hogy mire és mennyi pénzt fordíthatnak majd a ré- _ szesedés kiosztásakor. Ji Fiatal tsz a zamárdi Balaton. ? Ez év március 15-én alakult meglesz-e? Mindenesetre dől- .nagy segítséget nyújtott pat- felszaporították a közös állat- gozni kellett, s kell érte még ran álójuk, az Északsomogyi állományt. Szarvasmarhából ma is. S ez a munka nemegy­szer nehéz: lel kiismer etet és áldozatot követelő. MÚLTAK A kételkedtek is. NAPOK, s ha azért munká­Atlami Erdőgazdaság. Ennek például 97-et terveztek,, s most í, köszönhető, hogy a cséplés is 152 van. Ebből húsz hízómar- J lassan befejeződik. hát eladtak, tízet extrém, tízet ■ A tervek a sok nehézség él- első osztályú minőségben. 173 J lenére is rendre megvalósul- ezer forintot vágták zsebre ér-! nak. Megerősítve a tagok bi- tűk. Ezenkívül még a zárszám- j Érdekes előadásokkal folytatódon a higiénikusak kanfeienciája A higiénikusok nemzetközi kon-u 206 tarral, 2235 hold. területen, ferenciája szombaton is szakülések-/ Ebből mindössze 1005 hold a re tagozódva tárgyait. Az Országos«! szántó, a többi rét. legelő, ná- Közegészs égügyi társai a legutóbbi mekbénulásos járványainak tanul-J« gonddal, bajjal kellett meg- ságait i> összegezték. Rámutattak,? küzdeniük. A belépés után is hogy a betegség megelőzésében!, akadlak kételkedők, tár a tér- milyen nagy jelentősége van vezéskor reálisan mérlegelt a megfelelően alkalmazott véd óoltás-vezetőség. 49 456 munk.aegysé­esö sók idejüket elrabolta. Csaknem egy teljes hónapot. A gépek az 1000—1100 négy­szögöles kisparcellákon nem tudtak nagy segítséget nyújta­ni. 160 hold kukoricájukat csak egyszer kapálták meg. (Ennek azonban nemcsak az időjárás, hanem egyes tagok hanyagsága, lelkiismeretlensé- ge is okozója volt.j A sok csa­padék következtében 250 hold rétjük víz alá került. A Pécsi nagy napot, az első adást. A hét mázsár hüvelyesek holdanként 11 má- forint üti a markukat zsát fizettek. Búzából 11 és fél A tervezett 120-szal szemben mázsa termett holdanként, 474-re szaporodott sertésállo. • lene a hajsza. Az akkori ta­nító és a falu vezetői gon» doskodtak arról, hogy még színdarabban se játszhasson. Ha meg jogos sértődöttségből nem nézte meg előadásukat, azért bántották. Nem volt nyugta, nem volt becsülete előttük. Azonban nem csüg­gedt el. Lelke mélyén egy egész életre megfogadta, hogy apja nyomdokain jár, s örök ellensége lesz a régi rétid­nek, az igazságtalanságnak, a nép rosszakaróinak. S ez a fogadalom vezette tetteiben. 1944-ben, a német megszállás után a Függetlenségi Nép­front röplapjait terjesztette. Behívták katonának, majd fogságba esett. Itt sem szűnt meg kérlelhetetlen gyűlölete a népelnyomók ellen. A Szov­jetunióban háromhónapos antifasiszta tanfolyamot vég­zett. lYJiután hazakerült, 14 hold földjén gazdáikén dott. Hamarosan beválasztod» ták a földművesszövetkezet igazgatóságába, majd a DÉ- FOSZ elnöke lett. A tanács megalakulásától ötvennégyig v. b.-elnökhelyettes, ötven­háromban belépett a pártba, ötvennégy óta v. b.-elnök, a falu sorsának intézője. Sok hivatalt vállalt, de egyet sem saját érdekében, hanem hogy pártfogolhassa és irányíthassa a becsületes embereket. Helyét az ellen- forradalom ideje alatt sem hagyta el. Sőt, látva, hogy néha az erélyes szavak és törvények sem elegendők az ellenséggel szemben, ötvenhat után belépett a munkásőrség» be. Ez év tavaszán pedig, hogy az egész falu a közös gazdálkodást választotta, a gazdák egyöntetű kívánságá­nak eleget téve elvállalta a tsz-elnöki tisztséget is. Köny- nyű volt lemondania a föld köt tettek a tagok. Közösbe közelebb hozva a adás előtt újabb 37 hízott mar­vittek a vetőmagot, állataikat, nagy nap0t, az első zárszám- hát adnak le az Allatíorgalmi- ? nena utolsósorban szorgalmú- a(jást. A hét mázsára tervezett nak. Tejpénzből havonta 13 000 kát. Elvetettek a tavasziakat. Majd jött a kapálás időszaka, a második nagy próbatétel. Az , ....... __J|_____________________ m ásfél mázsával több a terve- mányuk. Ebből eddig 26 hízót ^ magántulajdonáról, melyet zettnél. Rozsból 8 mázsa volt a adtak el 42 ezer forintért, s«| akárcsak apja, o is veg.ele- terv, ezzel szemben 9 mázsa 32 még a zárszámadásig újabb ^ ttül szeretett? Nem, nem volt kilót takarítottak be holdan- 100 hízót értékesítenek. i könnyű. De elsőként ertette tp-f „ *. meg a faluban, hogy így is GYŰLIK. SZAPORODIK A «J ne& te‘em a jöld> többet AZ EREDMÉNYEK LÄT- PÉNZ a zárszál.lás napjáia, ^ . olcsóbban mint azelőtt TÁN nőtt a bizalom. Ehhez bizonyítva, hogy a kezdeti ne-.; PéLdával jár{ elöl. Egy üszőt, hozzájárult még az is, hogy hézségek ellenére jól gazdal-tehenet vitt a közösbe, és havonként a teljesített egy-egy kodtak. Túljutottak a munkák ^ ^elajánlotta összes gazdasági munkaegységre 10 forint előle, nehezén, de még csak fele fo-;; eszközét. Az emberek látva get osztanak. gyott el a felhasznalasra keru-? magabiztosságát és wtét> egy. — A növénytermesztésben is lo munkaegységnek. Ebből elő-. másután követték_ _______a-----1_ wi/inzj-iu rel áthatol a 2 rmnt.esv 9—10 000 „a e gy? ‘“dek gyer’í terület "aT*toduláskoT Sk Igazgatóságtól kap- j6k az eredményi- mondja «láthatólag mintegy ÄljÄÄ „meg- munkaegységreSZ eső" “ mire eltávolították a vizet a — de az állattenyésztésben laposabb iflszen levő 45 hold- m^g jobbak. Főleg ennek kö­ról, már csak egyszer kaszál­hattak. munkaegységre szilárdítja. A gabonák dőltsége miatt el­húzódott az aratás is. A 410 52 nak. ? get terveztek az egesz évi Több érdekes előadás hangzott-.; munkákra, egy-egy munkaegy­el a szilikózisról. Bank József, Pál|! ségre pedig csaknem 47 forin- hold kalászosból csupán Tibor és Seres Viktor a pécsi szén-i bányászok között folytatott vizs­gálataik eredményeiről be. (őITX) zén-2 tot. holdat segített levágni a gép- sertéstelepét. vlzs_;, _ Szép, szép, ebből valóban állomás. Hatvan kaszapárnak szarvasmarha­szönhetjük, hogy meg tudjuk tartani a tervezett munkaegy­ség-értékét A tavasszal átvették a szé­kesfehérvári vágóhíd szántódi így rengeteg és sertésférő­számoltak? ki lehetne jönni — mondogat- kellett nekigyürkőzni, hogy helyhez jutót* k. Éltek is a le f táv jó páran —, csakhogy végezhessenek, A böhotdásban hetőségekkej, Nagymértékben- . A mi a Sándornak jó, az érteket ? zl nekynk sem lehet rossz í — mondogatták a falubeliek. Meglesz a 46 forint 76 fülé-? ,T ~ ­rés munkaegység-érték. Meg- í s nem csalódtak. Termeloszo- valósul, amiben kezdetben jó-5 vetkezetük jó úton halad. páran még nem hittek. S ha? Benne Baksa Sándor is elé- eljön a nagy nap, az első zár-£ dettnek érzi magát. Föld- szamadas ünnepe, tömött er- ? . ,. , . .. fényekkel térhetnek haza aj ***** senkl sem árverezheti ;agok. ? el,- az egész falu közösen vi­Sj ,.Ui Sándor* győz rá. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom