Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-11 / 213. szám

Segítsük első osztályos gyermekünket A hatódik életévét betöltött gyermek környezeté az iskolá­ba lépés alkalmával jelentő­sen megváltozik. A családi kö­zösséget, amelyben eddig éle­tének javarészét töltötte, most felváltja a szervezett iskolai élet, az osztályközösség. Más személyekkel (nevelővel, osz­tálytársakkal) kerül közeli kap­csolatba, ami hol simán, höl némi megrázikódtatással ala­kul ki. A hatéves gyermekben ugyan már kialakult a szabály tudat meg tudja tartani a közösségi életből reá háruló feladatokhoz szükséges parancsokat, tilal­makat, de nemegyszer megtör­ténik, hogy a környezetválto­záskor időlegesen fel-felbom- lik a már kialakult helves ma­gatartásmód. Fersze, ez fordít­va is tapasztalható, amikor az otthon észlelt magatartásbeli hiba az iskolába lépés meg­történtekor viszonylag hamar eltűnik. Az első osztályos gyermek közösségbe illeszkedése szem­pontjából nagyon eredményes, ha a szülő már az első napok­ban tárgyilagosan tájékoztatja a nevelőt gyermeke lelki sajá­tosságairól, magatartásáról, esetleg zavarairól, képességei­ről. így a nevelő már az első napokban szinte kész képet kap a gyermekről, s ennek megfelelően tud eljárni. Nem lelnek el tehát hetek, amíg a tanító megismerheti őt. Azzal segítsük a2 első osztá­lyos . gyermeket elsősorban, hogy önbizalmát fokozzuk Az új; számára idegen kör­konfliktust okozhat, mert az iskolába lépés eddig nem ta­pasztalt kötelességtudatót igé­nyel. A látszólag gondtalan kisgyermekkort a másnapra való gondos felkészülés váltja fel, amit rendszeres számonké­rés kísér. Az iskolába lépés időpontja tehát a gyermek éle­tének egyik legfontosabb idő­pontja. Hogyan főkozzuk a gyermek önbizalmát az eiső időkben? Délutánonként melléje ülünk a leckekészítéskor. Megmutat­juk a helyes ülést, ceruzaío- rást. Később már csak elkér­jük füzetét, és m~—-r-ccr idő­közönként. Egy-egy délután ezt többször is megtesszük, s ezzel terét en­gedünk az egyre bontakozó önállóságnak. Közben szóval irányítjuk: -Szépen írtál!« -Csak továbbra is így!« Vagy: -Ez nem sikerült úgy, mint az előbbi. Próbáld meg szebben húzni a vonalat.« A gyengébb képességű tanuló kezét az el­ső időben meg is foghatjuk. A Sok segítséget jelent a tan­testület munkájában a szülők­kel valló jő kapcsolat. Köze­lebb kerülnek tanulóikhőz, jobban megismerkednek ott­honi problémáikkal, nehézsé­geikkel, amelyekből következ­tetni lehet a gyerekkel való foglalkozás módszerére. Ezt a feladatot — a kapcsolat építé­sét — oldják meg elsősorban az iskolai szülői munkaközös­ségek. legtöbb gyermeknél ez termé­szetesen szükségtelen. Arra na­gyon ügyeljünk, hogy az előírt betűformát ne torzítsuk el. A gyermek helyett sohase készítsük el a feladatot. Ezzel becsapjuk magunkat, gyermekünket, s Csak utolsó­sorban a nevelőt. Segítő tevé­kenységünk a feltételek meg­teremtésére irányuljon. Ha se­gítünk a számtan feladatok el­készítésében, a feladat kérdé­sének me^ér+ésére töreked­jünk. A megoldás mindig a ftvermek önálló munkája le­gyen. Az olvasásnál arra vigyáz­zunk, nehow kívülről tanulja meg gyermekünk az olvasni­valót. Alkalmazzuk a válogató olvasásit, amikor összevissza olvastatunk a szövegből. Ezzel elejét vesszük a szöveg biflá­zó megtanulásának, ami aka­dályozza az olvasási készség kialakulásét. ‘utasáért tesznek gyerekeik ér­dekében. így van ezzel a s*ü- lői munkaközösségek elnöke. — Majdnem szóra sem ér­demes a mi ténykedésünk — mondogatják. — Amit mi te­szünk, azt szívesen tesszük — fiainkért, lányainkért —, de hát azok nem falrengető dol­gok. — Hát ami igaz, az igaz. Ha nem . is -rázza meg a fa­lakat- az édesanyák összefogá­sa, mégis összefogásuk nyo­mán szép eredményeket köny­velhetünk el a szülői munka­közösségek számlájára. nvezet sok esetben A szülők néha nem sokra tartják azt a segítséget, amit érzelmi a jó közösségi szellem kiala­Szülők a gyermekekért Fiúknak — lányoknak ILLIK - NEM ILLIK Beszélgetés, társalgás j Ne lármázz, ne beszélj túl hangosan, ne vi­hogj, ne nevess ordítva, mert ez neveletlenség. Az utca másik oldaláról ne folytass társalgást. Ne hadarj, de ne is nyögd a szavakat. Ebben nevelheted magad, mert ez csak szokás dolga. 13eszed közben ne magyarázz kézzel, lábbal. Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz, ez az őszinteség, nyíltság jele. Olvass sokat, hogy jó beszédstílusod legyen. Ne szakíts félbe mást beszéd közben, várd meg, amíg befejezi mon­danivalóját. Illetlenség beszélgeiés közben ásí­tani: lássák meg rajtad külsőleg is, hogy fi­gyelsz a veled társalgóra. Udvarias ember magáról keveset beszél, inkább barátja, barát­nője érdeklődési körében keresi a társalgási témát. Soha ne kérdezz így: Mi? Micsoda? Mi kell? Hm? Sokkal egyszerűbb és kedvesebb ez a szó: tessék. Ne szólj bele olyanba, amihez nem értesz. Távollevőről sohase mondj rosz- szat. Senkit se tégy nevetségessé, ne köss be­le másokba. Ne kedveld a pletvkázókat. Az idősebbekkel mindig tisztelettel beszéli és bánj. A lányokat mindig tiszteld, hiszen ők a gyengébbek, védelemre szorulnak. Aki velük gorombán beszél, őket zaklatja, az saját ma­gáról mondta ki a műveletlenség, közönségesség és neveletlenség súlyos ítéletét. Étkezés Mindig kézmosás előzze meg, a piszkos kéz csúnya, s a beteg égek terjesztője. Nem illik leülnöd, amíg az idősebbek el nem foglalták helyűket. Az evőeszközzel ne csörömpölj, ne játssz. Kezed csak csuklóig legyen az asztalon. Étkezés közben zárd magadhoz könyököd, másnak is el kelj férnie melletted. Asztalon keresztül illetlenség kezet fogni. A levesbe csak kanállal illik belenyúlni, villával ne ha­lászd a tésztát belőle. Ha felállsz az asztaltól, a széket tedd mindig a helyére. Illetlenség a kanálban levő ételt fújni. Levesevés közben ne szürcsölj. Az egész étkezést olyan halkan vé­gezd, hogy még a közvetlen szomszédod se halljon abból semmit. Illetlenség a kést száj­hoz venni, és veszélyes is, megvághatod nyel­vedet. A tányérodra kiszedett ételt ne egy­szerre vagdald fel, mindig csak annyit vágj fel, amennyit villádra, szádba tudsz tenni. Ihiha dolgokhoz (hal, édes tészta) csak villát használj. A sültet, még a kirántott szárnyast sem illik kézbe venni. Ne púpozd meg tá­nyérodat, inkább kétszer szedj. Evés közben tele szájjal ne beszélj. A kenyérszeletet villá­val vedd ki a kenyerestálból. A kenyeret csak tördelni szabad, vágná, harapni neveletlenség. Akkor igyál, ha az ételt már lenyelted. Ivás előtt töröld meg a szádat, hogy a pohár ne legyen piszkos. Poharat ne tölts csordultig, csak szalagjáig, mert kiömölhet. Ne kezeddel, hanem a késeddel nyúlj a sótartóba, más is '■kar venni belőle. Szád megtömésére zseb­kendőt ne használj, ez nem tiszta. Még ke­vésbé használd erre a célra az asztalterítő szé­lét, erre való az asztalkendő vagy papírszal­véta. ______________________ Ö ltözködés I Öltözködésed a jó ízlés törvényei irányítják. ■Tói áll az, ami egyszerű és finom. Az sosem baj, ha ruhád kopott vagy foltos, csak tiszta, vasalt legyen. Örökös és legszebb divat az egyszerűség. Ruházkodásodban ne legyen sem­mi kiabáló és feltűnő. Korodhoz illően öltöz- köcj. Ünnepélyes alkalmakkor öltözz úttörő egyenruhába. Egyenruhád is tiszta, rendes le­plen. Ingeden, blúzodon gomb ne hiányozzék. Ha teheted, nyomban pótold, varrd fel. Ösz- szejövetelen, kiránduláson mindig viseld a vö­rös nyakkendődet. Cipőd legyen mindig tiszta, ápolt. Sapkád ne húzd a szemedre, és né told a tarkódra. Ruhádat vállfára akasztva, kike­félve helyezd gondosan a szekrénybe. A pe­csétet nyomban távolítsd el ruhádból. Nadrá­god vasalt legyen. A zseb nem lomtárnak ké­szült! Otthon se legyen hanyag a külsőd. Bár­milyen ruhában lásd is meg az embert, jól jegyezd meg' ha nem a ruha is teszi az em­bert, ruhád állapota elárulja rendszeretetedet. Tisztálkodás Műveltséged egyik fokmérője: mennyi szap­pant használsz. Rendszeresen tisztálkodj. Edd- zed magad hidegvizes mosakodással is. Lábad rendszeresen mossad állott vízben. Harisnyát gyakran váltsál, nem izzad majd a lábad. Fo­gaidat tartsd tisztán, használj fogkefét és fog­krémet. Hajad ne legyen lompos, borzas, gyak­ran nyiratkozzál. Körmöd ne legyen se hosz- szú, se piszkos, se hegyes. Tiszta és rendes külső ruhádon kívül hajad, kezed és cipőd minősít meg külsőleg. 'Szoknya blúzzal Apró kockás sző* vetblúz ferde pántdíszítéssel, a hón alatt elütő színű masni befű­zéssel. (1. minta.) Szegőzött puplin- blúz, a szegők között hímzéssel. (2. minta.) Milyen hosszú a szoknya az őszi divatban A párizsi Dior utódai, a már szokmyahosszat terveztek divatdiktátornak számító Saint- őszi kollekcióhoz. Laurent őszi-téli bemutatójá­val hatalmas vihart kavart fél a divat világában. A vihar oka a szoknya hossza, vagyis a rö­vidsége. Diómnál ugyanis a A pesti szoknya szoknya a térd közepéig ér, hivatallosán mérve 53—54 cm a földtől számítva. A töb­bi szalón sokkal normálisabb szoknyahosszat mutat. A szok­nya jól eltakarja a térdet, s a földtől számítva 40—44 cm hosszúságú. A párizsi divat nagy kérdése tehát, hogy a térd takart vagy talkaratlan le­gyen-e? Ez váltja ki a nagy izgalmat, erről vitáznak nem­csak a francia, hanem az an­gol lapók is. Dior állja a vi­hart, és továbbra is mutogat­ja a rövid szoknyát és a tér­det. A pesti divattervezők — a Ruhaipart Tervező Vállalatnál kabét kivágásába bújtatva vi-' - nyugalommal fogadták a «elünk. Uj divatszín Párizsban az ametisztzöld, a rókavorós, riasztó divathírt, és még na- sok a fehér-fekete és fékete- gyobb nyugalommal »-rendes« piros színösszeállítás. hossza 38—40 cm a földitől szá­mítva. És Dior ide, Dior oda, nekünk ez tetszik jobban! Ele­gánsabb, szebb, előnyösebb még a fiataloknak is, mint a térdet mutogató Dior-szoknya. Az új modelleknél a csípő általában kihangsúlyozott, akár úgy, hogy a kabát a de­réknál sveifolt, akár úgy, hogy övvel összefogott, és lefelé bő­vülve kiemeli a csípő vonalát. Feltűnik az őszi divatban a tunika vonal is. A sveifolt kabát 9/10-es hosz- szúságú, és majdnem a szok­nya aljáig ér. A szoknyából körülbelül 5 cm látszik ki a kabát alól. A harmadik kosztüm típus kabátja egyénes, lefelé kissé bővülő, s a derékvonalnál eny­hén sveifolt. Sok a szőrmedí­szítés, hordható széles sálgal­lér, kendőszerű sál, amelyet a. !sötétszürke kasha alj. Az öv vilá­gosszürke szövettel paszpolózótt* KÍMÉLJÜK LÁBUNKAT! A háztartásiban már sok mindént modernizáltunk, de az asszonyok nagy része még mindig pazarolja erejét. így többet álldogál, mint szükség lenne. Ma is előfordul, hoj szomszéd asszony megszólja azt, aki ülve mosogat, törölget, vasal, vagy gyümölcsöt hámoz. Pedig sok korai visszémek vagy más bete k lehetne elejét venr! -ivr.v lenne, ha a bútoripar érre a célra több forgatható széket gyártana, és ezeket nemcsak a hangszer-üzletekben lehetne beszerezni, mint ma.) Törőd­jünk azzal is, hO»v a világos­ságot lehetőség szerint halról kapjuk, és hogy karunk ne helyezkedjék el se túl magasan, se túl alacso­nyan. A háziasszony ereje leg­alább olyan érték, mint ideje a konyhai munkánál is kímél- és mint az anyag, amellyel nók magukat annyira, min* dolgozik, tehát takarékoskod- más munkahelyen. (Persze jó nunk kell ezzel is. VAVWWWWWWVWVW Gyümölcsfélék eltevése SZILVÁSOK Négy liter víz, egy toló síllVa; 0,80 kg cukor, 1 dkg élesztő szük­séges hozzá. A megmósott szilvát klmagózzuk, nagy (S lit.) üvegbe helyezzük, és rászórtuk a cukrot, felöntjük a felforralt és klhűtött vízzel, belemorzáoljuk az élesztőt, 8—10 napig tiszta ruhával lekötve szóbahőrrlérsékleten tartjuk. Ekkor pergamenpapirral kötjük le. 2—3 hét múlva lefejthető. Újból fel le­het önteni, a második felöntés Is Jóminőségű bort ad. PIÄOS paprika húsának tartósítása Hozzávaló: 1 kg kinOagőzott piros paprika, 20 dkg asztali só. Készí­tése: A klmagvalt húsos, érett pi­ros paprikát húsdarálón ledarál­juk, és sóval Jól összekeverjük. Lenyömkodva üvegekbe rakjuk; hogy levegő ne maradion közötte. Lekötözve sötét, hűvös helyen tartjuk. Kitűnő Ízesítő magyaros ételekhez. Ha ezt a készítményt használjuk ízesítésre, az ételt a paprika berakása után sózzuk, de először ízleljük meg. ASZTALI KOMBÁJN Kombájn az asztalon — kép- munkálatok egész sorát végzi, ban is. A kombájn tésztát gyúr lelenségnek hangzik. Pedig A kombájn 3 perc alatt tisztít és sodor, amilyen vékonyra a nincs szó egyébről, mint a jö- meg 1 kiló burgonyát, 4 perc háziasszony akarja. Ezenkívül vő technikájának újabb vív- alatt megdarál 1 kiló, húst, kávét darál, diót tör, és nedvet mányáról, amelyet hamarosan gyümölcs- vagy zöldségszele- facsar a citromból, narancsból minden háztartásban megtalál- telest, illetőleg hámozást is stb. Az új miniatűr kombájnt hatunk. A kombájn rendkívül elvégez. Segítséget nyújt a re- Grinberg szovjet mérnök szer­univerzális gép, s konyhai szelés vagy szitálás munkájú- késztette. A FÜLEMÜLE (UKRÁN MESE) A földesúr fogott egyszer egy fülemülét, és éppen ka­litkába akarta dugni, mikor a madárka így szólt hozzá: — Ha elengedsz, adok két jó tanácsot. Még hasznodra válhat. A gazdag ember megígérte, hogy elengedi a fülemülét, az pedig elmondta az első taná­csot: — Sohase keseregj az után, amit nem tudsz visszaszerezni. Aztán a fi'. 'V'-üle elmondta a másik tanácsot is: — Oktalan beszédnek ne higgy. A gazdag földesúr ekkor el­engedte a fülemülét. A ma- átorka felröppent, és így szólt: — Rosszul tetted, hogy sza­badon engedtél. Ha tudnád, micsoda kincset hordozok! Egy diónyi igazgyöngy van a be­gyemben. Nagyot ugrott a földesúr, hogy újra elfogja a fülemülét, de az még feljebb röppent, és csúfomdárosan így szólt hozzá: — Most már látom, hogy nemcsak kapzsi vagy, hanem ostoba is. Azon keseregsz, amit nem tudsz visszaszerezni, és hittél az én oktalan beszédem­nek is. Nézz rám, milyen pi­ciny vagyok. Hogyan férne el a begyemben egy diónyi igaz­gyöngy? Ezzel a fülemüle gúnyosan füttye lUett és tovaszálit. Furfangos válasz Egy nagy úr a következő pa­rancsot adta birtoka őreinek: — Aki földemre lép, kérdez­zétek meg, miért jött. Ha ha­zudik, fojtsátok vízbe, ha iga­zat mond, akasszátok föl. így a vándorra mindenkép­pen halál várt. El is terjedt en­nek a híre, bizony nem is mert senki a kegyetlen úr földjeire lépni. Egyszer aztán mégis arra vetődött egy paraszt. — Mi szél hozott ide? Miért jöttél ide, ml? — kérdezte az ör. — Azért jöttem, hogy vízbe fojtsanak — felelte a paraszt. Az őr nehéz helyzetbe került. Vízbefojtás hazugságért jár, ha azonban tényleg vízbe fojtja, akkor tényleg igazat mondott, és ez esetben fel kellene akasz­tani. Ha viszo.nt felakasztja, a paraszt hazugságban marad, te­hát vízbe kellene fojtania. Vé­gül is megdühödött az őr, éi elengedte a parasztot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom