Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szerda, 1959. szeptember Wfe Vetik a gabonát a Fonói Gépállomás körsetében Akárcsak a tavaszi és nyári munkákban, most, az őszi ta­lajelőkészítés és vetés idősza­kában is fel kell tűrőzködni a Fonói Gépállomásnak, hogy megbirkózhasson a feladatok­kal. A tavalyi 500 kataszteri holddal szemben a tsz-fejlödés következtében az idén 31 ezer kataszteri holdra nőtt körze­tük termelőszövetkezeteinek földterülete. Számottevően nö­vekedett ugyan gépparkjuk is, de a feladatok igy is nagyok voltak. — Nem riadtunk vissza — mondja Major Javas igazgató. Terveinket a rossz időjárás el­lenére is nagy részben teljesí­tettük. Helyes munkaszerve­zéssel, erő- és gépátcsoportosí­tásokkal gyorsítottuk a mun­kát. Nem volt hiábavaló. A cséplést tíz nappal ezelőtt be­fejeztük. Negyven gépünkkel 1250 vagon gabonát csépeltünk el. Az ősszel 32 500 normálhol­das tervük vár teljesítésre. Ez a tavalyi egész évi tervüknek felel meg. A megnövekedett igények kielégítését nehezítette eddig a szárazság. A talaj ke­mény, göröngyös volt A gépek emiatt kisebb teljesítménnyel végezték a szántást és a burgo­nyaforgatást. Persze dolgoztak, igyekeztek ennek ellenére is. Hogy a talajelőkészítés gyor­san haladhasson, a szántásban bevezették a kettős műszakot. A lekerült kalászosok < helyén már mintegy négy és fél ezer holdon végeztek a keverőszán­tásokkal. A silókukoricák és a kapásnövények betakarításával párhuzamosan tovább halad ez a munka. Eddig körülbelül 650 holdról vágták le a silótakar­mányt, ezen a területen befe­jezték a talajelőkészítést is. 63 szántótraktoruk elegendő. Bizonyos mértékben azonban hátráltatja munkájukat az, hogy mindösszé 18 gyűrűshen­gerük van. Burgonyaforgató gép nincs elegendő. Négy gé­pükkel 630 hold szerződé­süknek kell eleget tenni, de még csak 130 holdon végeztek. A termelőszövetkezetekkel egyetértésben ezért elhatároz­ták, hogy annak a szövetkezet­nek nyújtanak hathatósabb se­gítséget, amelyik a legkevesebb gyalogerővel rendelkezik. Vetési tervük teljesítésében előreláthatólag nem lesz fenn­akadás. 6500 holdra van szer­ződésük. 36 gépük elegendő lesz e feladat ellátásához. Körzetükben több helyen, így Kazsckban, Büssűben, Göl- lében, Zimányban stb. már elkezdték a vetést. Eddig több mint 300 hold őszi árpa és őszi takarmánykeverék magját hin­tették el a földbe. Most, a több napos eső után igazán vetés alá »-értek« a föl­dek. A gépállomás traktorosai­tól becsületes, lelkiismeretes munkát várnak a tsz-ek. Igye­kezzenek úgy dolgozni a trak­torosok, hogy ne okozzanak csalódást körzetük termelőszö­vetkezeteinek. A SIÓFOKI KENYÉRGYÁR ÉLETÉBŐL Véget ért a gyártási fő idény a Siófoki Kenyérgyárban. Ebben az időszakban 180 mázsa kenyeret sü­töttek naponta, sőt szombatonként 300 mázsát is. Ezenkívül 17-féle fe­hérárut készítettek. Tervük, hogy Siófok központjában mintaboltot nyitanak, így az igényeket még Jobban ki tudnák elégíteni. Ké­peink a kenyérgyári dolgozók munkájának néhány részletét örö­kítik meg. Berakják a kenyeret a kemencébe. Sülé Kálmán szerelő a lisztkeverő tartályt és a felvonót ellenőrzi. Perjés! Ferencné és Katona Lászlóné árukiadók az elszállításra váró kenyeret teherautóra rakják* 943 ezer forintos nyereséget ért ei a Mernyei Gépállomás A Gépállomások Somogy me­gyei Igazgatóságán most vég­zik a félévi mérleg összesítő munkáit. Gépállomásaink több mint 379 ezer normálholdnyi munkát végeztek a cséplésen kívül a termelőszövetkezetek­nek és az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Kilenc gépállomás zárta nyereséggel ezt az idő­szakot, s a legjobb eredményt a memyeiek érték el. A Mernyei Gépállomás 17 ezer normálholdnyi szántást, több mint 15 ezer normálhold­nyi egyéb munkát végzett a kör­zetében gazdálkodó termelő- szövetkezetek földjein. A taka­rékos gazdálkodás nyomán egy normálhold költsége 106 forint 42 fillér: a legjobb eddig a me­gyében. A takarékosság mel- ett a körültekintő szervező cs rányító munka is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gép­állomás traktorosai ez év első felét 948 ezer forintos nyere­séggel zárták. Ezzel kivívták a megye gépállomásai között az első helyet. A második fél év munkájá­nak sikeres elvégzéséhez pon­tos tervet készítettek, s úgy számolnak, hogy az év végére — a tavalyihoz hasonlóan — egalább egyhónapi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés­hez jutnak a gépállomás dol­gozói. Tíz nappal a határidő előtt ( Tudósítónktól.) Nem lehetetlen, hogy a két­Kép vagy hang? E kérdés foglalkoztatja mostanában a niklai mozilátoga* tókat. Az előadás előtt néhány nappal találgatni kezdi a kö­zönség, vajon látható lesz-e a kép — és akkor a hangot kény­helyi fmsz épületére ismét fel- I[ telenek nélkülözni —, vagy pedig hallani fogják a beszédet* a kísérőzenét. így viszont a szem nem kapja meg a magáét: remegő, vibráló, elmosódott képet láthatnak csupán. Márpe­dig a kettő csak szerves egységben nyújt művészi élvezetet. Mi az oka annak, hogy a kép és a hang így kerülgeti egymást? A mozikezelő szerint az — amiről már nem egy íz­ben hangzott el panasz a falusi vándormozik látogatói részé­ről —, hogy agyonhasznált, kopott filmeket küldenek a fa­lusi keskenyfilmvetítőknek. Vajon meddig kezelik méf mostohagyermekként a falusi vándormozikat? Hány nagyobb törődést kérő levelet kell még írniuk a községek népművelőinek? Meddig töltik még ki a népművelési értekezletek nagy részét a falusi mozik üzemel­tetésével kapcsolatos panaszok? kerül a »kiváló földművesszö­vetkezet" kitüntető cím. E földművesszövetkezet csaknem negyven dolgozója a tavasszal csatlakozott a pártkongresszus tiszteletére indított versenyhez. Első negyedévi munkájukkal kiérdemelték a kiváló fmsz cí­met, Volt tehát mire alapozni a második, majd a harmadik negyedév munkájának sikerét. A jó szervezés és verseny­szellem meghozta gyümölcsét. A negyedév lejárta előtt tíz nappal, szeptember 20-ra telje­sítették vállalt tervüket. A kiskereskedelem kétmillió­négyszázezerre, a vendéglátó- ipar négyszázezerre, a felvá­sárlók nyolcvanegyezer Ft-ra teljesítették felajánlásukat. Az eredmények megszületésében a kongresszusi versenynek volt a és a dolgozók élővé tették a nemes versengést, s ki-ki a ma­ga posztján fáradhatatlanul dolgozott. A jól dolgozók közül is kitűnt lelkiismeretes munká­jával Guth László, Balázs La­jos és Babodi András boltveze­tő. A vagyonvédelem is meg­felelő. A választott felügyelő bizottság tagjainak köszönhető, hogy két év óta ismeretlen fo­galom Kéthelyen a leltárhiány. A harmadik negyedév határ­idő előtti zárásából, a munka­verseny töretlen lendületéből, az eddigi eredményekből arra lehet következtetni, hogy a második fél év végén ismét el­Klssolgálás sötétben Karád nem tartozik az olyan községek közé, ahova még nem juthatott el a szocializ­mus fénye. Az olajmécs és petróleumlámpa talán az em­lékezetből is kiveszett már. legnagyobb szerepe. A vezetők i[ &g a villany, rádiók százai szórakoztatnak, sőt televízió is van már a faluban. A föld­művesszövetkezet 6-os számú élelmiszerboltjában mégis sö­tét van esténként, vakoskod- nak a vevők és az eladó. Az történt, hogy Halász Im­re saját házában visszakapta a bolthelyiséget, a földműves­szövetkezet pedig a ház má­sik, nagyobb termében ren­dezkedett be. A villanyt itt is beszerelték annak idején, a drótok ma is kacérkodva in­tegetnek, mégis sötét van. A vezetéket odaát elvagdalta a tulajdonos mondván, hogy úgyis külön órát kell besze­relni a boltba. Tökéletesen igaza van. Hely­telen lenne, ha a földműves­szövetkezet akár csak egyet­nyeri az fimsz a kiváló címet. ![ lßn napig is más pénzén vilá­Beíejeződött a balatoni nyári üdültetés ( Tudósítónktól.) A Balaton partján is bekö­szöntött az ősz. Bezárták ka­puikat a májusban megnyílott és szeptember végéig működő szakszervezeti üdülők is. A nyári hónapokban orszá­gosan majd százezer dolgozó és több mint 25 000 gyermek pi­hent a szakszervezeti üdülők­ben. A Balaton-part déli olda­lán mintegy 50 000 felnőtt és 10 000 gyermek töltött el kei­két kellemes hetet. A tavaly bevezetett úgyne­vezett együttlakásos családos üdültetés rövid idő alatt igen népszerűvé vált. A Dél-Balato- non 1958-ban még csak 7 üdü­LEVELEZŐINK ÍRJÁK „Jól sikerült“ szüreti bál Kaposfőn Kaposfőn is megrendezték a KlSZ-fiatalok a hagyományos szüreti bált. Nagy érdeklődés előzte meg. A KISZ-fiatalok kocsikon és óháton vonultak végig az ut­cán. Az egyik kocsin a bíró ült hosszú szárú pipájával bí- rónéja mellett. A többi kocsin fiúk és lányok énekszóval ad­ták jelét annak, hogy vidám napja van a községnek. Az érdeklődők kíváncsian várták a kisbíró szereplését, liszen ó az, aki összeszedett humorát dobra veri, és megka­cagtatja a közönséget. De saj­nos, a humor elmaradt. A kis­bíró ugyan igyekezett kötele­zettségének eleget tenni, de amit mondott, az nem volt hu­moros. Nem tudom, mennyi­ben lehet a humort azonosíta­ni olyan trágár, erkölcstelen kifejezésekkel, amiket idézni sem lehet, mert a nyomdafes- ék nem bírná el. Igen sokan megbotránkoztunk ezen. Ma tán László Gyermehvárótvrem vagy raktár ? Szeptember 24-én este 8 óra­tor érkeztem Kaposvárra öt­éves kislányommal, aki a vo­naton is aludt már. Sajnos, úgy látszik, a kaposvári állo­máson hiába van gyermekvá- róterem. Akkor este éppen egy Kerékpárt őriztek benne. Aki hosszú úton utazik, annak jól­esik. egy rövid pihenő, amikor az anya gyermekét egy kicsit leteheti. Nemcsak rólam van szó. Körülbelül nyolcán vol­tunk kénytelenek a folyosón, illetve az előcsarnokban tar­tózkodni gyermekeinkkel. Az illetékesektől több körültekin­tést várunk. Ha már államunk olyan sokat költ az ilyen intéz­ményekre, ne raktárnak hasz­nálják. Koncz Pálné lő, 1959-ben pedig már 19 üdü­lő működött családosként. Jö­vőre körülbelül 35-re emelke­dik a »családos« üdülők száma a Balaton déli oldalán. A külföldiek csereüdültetése szinte teljes egészében Bala- tonlellén bonyolódott le. A Szovjetunióból és a népi de­mokratikus országokból több ezer szakszervezeti dolgozó töl­tött élményekben gazdag, kel­lemes heteket a magyar tenger partján. A szakszervezeti üdültetés az idén lépett tizedik évébe. Az üdülőket megfelelően felkészí­tették a jubiláris évre. A Bala­ton déli oldalán több mint 12 millió forintot költöttek a szak- szervezeti üdülőházak felújítá­sára, karbantartására, szépíté­sére, berendezésük, felszerelé­sük kiegészítésére, cseréjére. Igen nagy gondot fordítottak a parkok szépítésére, csinosítá­sára. Még szeptemberben is gondozott, virágoktól pompázó parkok fogadták a vendégeket. A nyaralásnak vége, de az üdülésnek nem egészen. Két üdülő (a Csepel Művek siófoki üdülője folyamatosan, a Bá­nyászszakszervezet siófoki üdü­lője pedig december elejétől) egész évben várja a beutalta­kat. gítana. De miért kellett a vil­lanyóra beszerelése előtt meg­szakítani az áramkört? Vagy ha már így történt, miért nem végeztetik el a szerelést? Több mint egy hónapja nincs villany a boltban, s az üzletvezető egy órával előbb kénytelen lehúzni a rolót. Pe­dig tudvalevő, hogy a nagy munkaidőben csak este ér rá vásárolni a falusi ember. Ért­hető bosszúsága, ha zárt ajtó­kat talál. És mindig így van ez, ha csak a boltvezető saját pénzén nem vásárol egy szál gyertyát, hogy lángjának sá­padt fényénél megkülönböz­tethesse a tíz- és húszfillére­seket. Többször panaszolták már ez áldatlan állapotot a földművesszövetkezet vezetői­nek, sőt tudomásunk szerint a járási központ is értesült a dologról. Intézkedés azonban még nem történt. Reméljük, hogy 1960 máju­sáig azért nem húzódik el a villanyóra beszerelése... A balatonendrédi Zöldmező Tsz hírei Befejezték a földrendezést a balatonendrédi Zöldmező Ter­melőszövetkezetben. Ezen az őszön már nagy táblákon lát­nak hozzá a tagok a jövő évi gazdálkodás megalapozásához. A vetésre váró 1050 holdas te­rületükből eddig több mint 400 holdon készítették elő a ta­lajt. Fajtiszta nemesített vető­magot vetnek. A szükséges ár­pa- és rozs-vetőmag már ren­delkezésükre áll. A termelőszövetkezet tagjai szorgalmasan gyűjtik állatállo­mányuk téli takarmányát. Ed­dig 180 hold silókukoricát ta­karítottak be, illetve silóztak. Most a sarjúszéna betakarítá­sán munkálkodnak. Legfőbb gondjuk a lábon álló lucerna lekaszálása. Nagy munka vár a tsz tag­jaira a csaknem 600 hold ku­korica és 35 hold burgonya be­takarításában. A szedés meg­kezdődött, és zavartalanul ha> lad. A szállítás azonban prob­lémát jelent, mert vele egyide­jűleg kell hazafuvarozni a Za- márdiban levő 140 ezer téglát a közös istálló építéséhez. Ülést tartottak a Tahi Járási Tanács állandó bizottságai öt állandó bizottság tagjai tartották meg szokásos megbe­szélésüket Tabon, a járási ta­nács épületében. Az Oktatási Állandó Bizott­ság a járás oktatása személyi tárgyi feltételeinek biztosítá­sával foglalkozott. Megállapí­tották, hogy némelyik általá­nos iskolában és óvodában tan­erőhiány van. Intézkedést ja­vasoltak a hjány megszünteté­sére. A Művelődési A. B. a téli terv előkészítésével foglalko­zott. Meghatározta azokat az irányelveket, amelyeknek alap­ján fel kell mérni a falvak kulturális helyzetét. E munká­hoz a bizottság tagjai jelentős segítséget nyújtanak. Szüksé­gesnek tartják, hogy az őszi­téli programban szerepet kap­janak a régi népi hagyomá­nyok. Támogatják a karádi és tengődi népi tánccsoport mun­káját, valamint azt a kezde­ményezést, hogy Tabon népi együttest hozzanak létre a fiú­gimnázium, a KISZ és egyéb résztvevők által. Az á. b. tag­jai megbeszélték a művelődési ház munkája megindításának körülményeit is. Döntöttek a könyvtár emeleti elhelyezésé­ről és öt szakkör szervezéséről. Az állandó bizottság tagjai megígérték, hogy saját közsé­gük színjátszó és tánccsoport­ja, valamint a híres zicsi ének­kar fellép majd az otthon szín­padán. Az Egészségügyi A. B. nem helyesli, hogy a gyermekeket a környező falvakból Tabra hoz­zák orvosi vizsgálatra. Inkább az egészségügyi kocsinak kel­lene a falvakat sorra látogatni. A bizottság tagjai kérték a tisztifőorvost, vizsgálja meg, miért nőtt a csecsemőhalandó­ság arányszáma Tengődön. Ugyancsak vizsgálatot kíván­nak a bonnyai cigánygyerme­kek fertőtlenítése ügyében is. Az ipari és kereskedelmi ál­landó bizottságok elsősorban a vagyonvédelem helyzetét vizs­gálták meg. A beszámolóban kitértek a járás sütőüzemeiben készített kenyér rossz minősé­gére. Megállapították azt is, hogy a járás egyes községeiben indokolatlanul sok a vásár. Csökkentésére néhány vásár- tartási jog megvonására tett javaslatot az á. b. Az Ipari A. B. tagjai kon­zervgyár vagy háziipari üzem létesítését javasolták (itt kü­lönböző háncs-, illetve gyé­kényáruféleségek készülnének). Az alapanyag biztosítva volna. A megyei tanács fel millió fo­rintot adna egy ilyen üzem lé­tesítésének céljaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom