Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-24 / 224. szám

Csütörtök, 1959. szeptember 24. 6 SOMOGYI NÉPLAP Ink ei gondok A busz jóval 8 óra előtt ért a (kocsma előtti megállóhoz. A tanács házán már folyik az élet. Szakos Klára adminisztrátor (kisegítőnek van itt. Kisberkes Józsefné két szerződött serté­sének papírját intézi. Klári kü­lönben nem szeretne az újság­ba kerülni, csak egy esetben: ha nyert a lottón. Egy másik teremben a föld­mérők dolgoznak. A hónap vé­gére befejezik a földrendezést. Inke termelőszövetkezeti falu, két tsz-e, a Béke és a Rákóczi tavasszal alakult, őszi kezdésre. A németek annak idején fel­robbantották a református templomot, mert valamilyen állásaikba nagyszerűen be le­hetett látni a tetejéről. A rom melletti, gerendákból ácsolt harangláb tetején két kis ha­rang egy 78 éves öreget bú­csúztat. Református — katoli­kus. A vallás régen szétválasz­totta, egymás ellen fordította az embereket. Ma senki sem törődik már ezzel. Béke — Rá­kóczi. Talán a két tsz teszi leg­szemlélte többé a két világ — az elmúlt és a mai ■— közötti különbséget* A föld gazdái Azt mondják, jól indulnak. Az egyik szérűn 12, a másikon 16 a közöst éppen csak kóstol­gató csépelt együtt. A szalmát egybeviszik már. Hídvégi Jó- zsefék portáján búg a gép. Vé­geztek az emberek, egymás szavába vágva, egyszerre töb­ben is beszélve mondják gondjaikat. Szavaik hallatán az jut a hallgató eszébe, hogy tö­rődnek ezek az emberek min­dennel, terveznek, panaszkod­nak is* A tanácselnök szabadságon van- De előkerül, és elmondja, hogy 20-a táján kigyúl a falu­ban is a villany* A községfej­lesztésből 500 ezret adtak a több mint egymillió forintos beruházáshoz. A szerelők a fa­lu széltén-hosszán ügyesen il- lesztgetik vaskapaszkodóikat a betonoszlopok oldalán. Tizenöt­ezer forintot fordítottak arra is* hogy a közigazgatásilag lüké­hez tartozó fazekasdencsi Győ­zelem Tsz telefont kapjon* Iskola épül* Csak felújítás — így mondják hivatalos fogal­mazással* így vagy úgy kell is mondáid, a kb. egymillió forint mindenképpen ráment. A felújítás Helyesebben a felújítás fel­újítása. Nem tudni, az ÉM So­mogy megyei Építőipari Válla­. lat megtakarította-e az előbbi munkákkal azt a többletet, ' amit most ismét az iskolára kell fordítaniuk. Az iskola szeptember elején nem nyitha­tott. Augusztus 26-án a felvett ! műszaki átadási-átvételi jegy- j zőkönyv több mint negyven i minőségi hibát sorol fel. Eze­ket szeptember végére ki kell javítaniuk. Meg kell említeni e hibákat, mert a vállalat több esetben mutatott fel hasonló »eredményeket«. A pedagógus­lakáson. tantermeken sok ab­lak csukló nélküli, esetleg más hibáért zárhatatlan. Az épület műemlék. Eredeti stílusában való helyreállítása a gyakorlat­ban azt jelentette, hogy az egyik oldal árkádjainak vona­lát ízléstelen, csúnya, cikcak- kosra készítették. A folyosó néhány részén meghagyták a régi törött kövezetei. Az új­ban sem nagyon sok a köszö­net: Herzsenyák László, az is­kola igazgatója — joggal — fogadkozik: ő nem szakember, de így ő is megcsinálta volna. Az egyik kémény -szabadon maradt, a pincének nem csinál­tak ablakot: fürdőszoba van ugyan, de valamelyik kútról kell majd telememi a kádat — vizet nem vezettek be; az ab­lakpárkányt egy-két szög ugyancsak labilisán tartja stb. — sorolni lehetne a hibák hosszú sorát. Ha a vállalat így is tervezi landóan javításokat kell végez­ni a jegyzőkönyvek megállapí­tása szerint —. az még ennél is felelőtlenebb, hogy a mun­kások (főleg tanulók!) estén­ként a faluban erre-arra vé­gezték a magánházak javítga­tását, festését. E munkájuk gyakran éjszakába nyúlott. Ezért, s amiről ez árulkodik: az ellenőrzés hiányáért kell most sok mindent újra javítani az inkei iskolában. Vezetők váltogatása A művelődési ház vezetőinek állandó váltogatása nem ered­ményezhetett és nem is ered­ményezett semmi jót. Ellentétek. A tanács és a pe­dagógusok, és ez utóbbiak kö­zött is. A fiatal nevelők nóhá- nya abban látja a megoldást, hogy elmenjen innen. Kijaví­tani persze nehezebb a hibákat, mint vonatra ülni. és a megye másik végébe utazni. Herzse­nyák igazgatónak kellene meg­teremtenie azt a légkört, ahonnan nem akarnak költöz­ködni a nevelők. S a tanács? Igen, ők a község vezetői. Le­váltások helyett vigyázzák okos gonddal a falu életének e területét is* munkáját — mármint, hogy ál­Virányi Pál Kerékpárral élvezetesebb a kirándulás. Fekete Sanyika és Mezei Rózsika hazafelé tartanak a hegyi kerékpárkirándulás­ról. SZAKMÁT TA NIJLN A K Évről évre szaporodik az AKÖV-nél szakmát tanuló fia­talok száma. Az idén 23 első­éves kezdte meg a munkát a vállalat Zalka Máté utcai tele­pén. 18 autószerelő és 5 érett­ségizett autóvillamossági mú- szerésztanuló ismerkedik az új környezettel. De néhány map élég, hogy megszeressék a mun­kát, s otthonosan mozogjanak a javításra váró tehergépkocsik és autóbuszok között. Az udvaron frissen festett munkapad szárad. — Ez már a tanulók önálló munkája — mondja Palvölgyi Péter műszaki osztályvezető, aki a vállalat munkatermeiben kalauzol. — A fiúknak külön tanulóműhelyük is van, ide ke­rül majd az asztal. Jó kezekben vannak Benn a teremben gépet sze­réinek. Ez is megkönnyíti a ta­nulók munkáját. Itt irányit Kreisler Ferenc, a vállalat egyik kiváló dolgozója. O a ta­nulófelelős, 31 év óta dolgozik a szakmában. — Már vagy nyolcvan tanu­lót szabadítottam fel, amióta a fiatalokkal foglalkozom — köz­li. — Nem olyan nehéz ám a munka velük, mint hinné az ember. Minden területen fog­lalkoztatom az elsőéveseket. Megtanulják az alapismerete­ket, s megfigyelem, ki melyik reszortra a legalkalmasabb. Amikor már a nagyműhelybe kerülnek, azt a munkát kap­ják, amit a legszívesebben csi­nálnak. Tavaly egy tanuló, Dö­bel Henrik mindig a karosszé­riák körül forgolódott. Ma már segéd, karosszérialakatos lett belőle. Bemegyünk az autóvillamos­sági műszerészek műhelyébe. Csak érettségizett fiatalok ta­nulnak itt. Szilák bácsi az ok­tatójuk, 67 éves, de frissen, fürgén mozog, sorra mutatja a különböző gépeket. Az adagoló bemérő villamossági próbapa­dot körülállják tanulói, figye­lik, jó-e a transzformátor. Csutorás István már másod­éves. — Eredetileg fogtechnikus akartam lenni, de most már nem bánkódom, hogy ide jöt­tem. Változatos, érdekes ez a munka. Most egy elosztófejet javítok, perselyezés lesz. Van munkájuk az elsőéve­seknek is. Lehoczky József most tömítést csinál, de mint mondja, előzőleg dinamókat szedtek szét, megnézték, mi van belül. Akik már önállóan dolgozhatnak A tanműhelyből kifelé jövet benézünk a szerelőműhelybe. A másod- és harmadévesek már itt munkálkodnak. Ságvá- ri Károly önállóan hegeszt egy tehergépkocsin. — Karosszérialakatos leszek — mondja. — Nincs különösebb baj a munkájával. Itt-ott még egye­netlen a hegesztés, de az már csak szépséghiba — jegyzi meg Lövi János tanulófelelős. Az önálló munka persze na­gyobb óvatosságot kíván. Igaz, hogy minden fiatal megfelelő védőfelszerelést használ, de nem ártana például az útban heverő különböző felesleges eszközöket félreállitani. Ezzel is csökenne a baleseti veszély. Uj tehergépkocsi érkezik. Körülállják a fiatalok, nézik, vajon milyen javítanivaló akad rajta. A végzősök nagy bizton­sággal mondják a hibát, az el­sőévesek pedig csodálattal hallgatják a szakkifejezések áradatát. Palvölgyi Péter ezalatt arról beszél, hogy szabadulás után minden fiatalt tudnak foglal­koztatni, hiszen a megye gép- kocsiparkja állandóan növek­szik. Szükség van az új szak­munkásokra. Minden fiatal megtalálja számítását itt. Ezt tudják a szülők és a fiatalok is, és annyian jelentkeztek au­tószerelőnek, hogy sokat visz- sza kellett utasítani. Más a helyzet az autóvillamossági műszerészeknél. Ide csak érett­ségizetteket vesznek föl, ők azonban még húzódoznak a fi­zikai munkától. Pedig csak Csutoráé Istvánt vagy Lehoczky Jóskát kellene megkérdezniük, jó-e az AKÖV- nél. A válasz határozott igen lenne. Paksa György Igény és igénytelenség A BESZÉLGETÉS ÚGY KEZDŐDÖTT, hogy a jóhírű barcsi színjátszó csoport mun­kájáról érdeklődtem. S hogy másutt kötöttünk ki, igazán nem a véletlen szertelen játé­kának köszönhető. Műsorpoli­tikán, módszereken, a közön­ség véleményén cikáztunk át, míg egyszer csak megfenek­lett a gondolat, egyetlen pontra koncentrálódott a fi­gyelem. Statisztikai adatok jutottak birtokomba, s ha né­ha hajlamos is az ember ar­ra, hogy csak száraz adato­kat lásson, bizonyos esetek­ben élő, eleven emberekké s az emberek műveltségi szín­vonalának mércéivé válnak ezek a számok. Azt mondta a művészeti előadó: színjátszó csoportjuk csak vidéken játszik, mert a barcsi közönségnek már nem kell. Műveltebb, igényesebb, többre vágyó. Voltaképpen nagyszerű dolog lenne ez. De az igény inkább csak a hiva­tásos művészek előadására terjed ki, s nem a mű mű­vészi, emberi, társadalmi ér­tékeire. Hirtelenében azzal bi­zonyítanék, hogy a színját­szók Földindulás c. előadá­sát két alkalommal összesen 250-en nézték meg, s a Fü­tyül a vonat, indul a bakter- házat egy előadáson 593-an. De nem szólok most a szín­játszókról, kik évek óta ne­mes kultúrmissziót teljesíte­nek falun. Külön téma ez, érdemes lenne feldolgozni. A közönségnek azonban — úgy mondják — hivatásos művé­szek kellenek, s a különböző rendezvényekből nincs is hiány. A Csiky-színházon kí­vül a Pécsi Nemzeti Színház és az Országos Rendező Iro­da művészei látogatják Bar­csot igencsak változatos mű­sorukkal. Valami azonban nincs rend­jén, s engedtessék meg, hogy egy kicsit elkanyarodjak a té­mától. Nem a pécsi színház A Los Angeles-! Edward L. Rice szobafestő ellen válópert indított felesége. A bíróság még a válóper befejezése előtt úgy intézkedett, hogy a férjnek le kell vemiie az autójára szerelt feltűnő táblát, amelyen a következő szöveg állt: »A feleségem a legalávalóbb nő az egész világon... « * * * A chicagói Reymond C. Van Dam kártérítési pert Indított el­vált felesége szülei ellen mondván, hogy anyósa és apósa elidegenítet­ték tőle a feleségét; az anyós ugyanis azt tanácsolta a lányának, hogy ne szüljön gyermekeket, mert azok esetleg a férjére hasonlíthat­nának. Az exférj egymillió dollárt követel volt felesége szüleitől. * * * Los Angelesben egy válóperes tárgyaláson Mary Lieblich felperes kérésére a bíróság úgy döntött, hogy az asszony megtarthatja a gyakori vendégszereplése el­len ágálok, de ugyan mi szük­ség van rá, hogy azokkal a darabokkal jöjjenek, amit megyénk színháza is tálcán kínálgat, nem is rossz elő­adásban. A Viktóriát, a Bás­tyasétányt, a Nem vagyunk angyalokat, a Nebáncsvirágot, a Csárdáskirálynőt pécsi elő­adásban látta a barcsi közön­ség. Érdemes lenne elgondol­kozni ezen a kultúrház veze­tőinek. Az ilyenfajta szerve­zés nem a közönség hibája... BARCSI MEGFOGALMA­ZÁS SZERINT a közönség­nek sajnos, csak a limonádé kell... Talán így is van. Mert nem kap mást, vagy csak ki­sebb arányban. Érdekes meg­figyelni, hogy míg a Cidet 182-en, a Szélvihart 297-en nézték meg, a Gyertyaíényke- ringöre 522 néző jelentkezett. No de ez a kaposvári színi / előadása volt — mondhatná valaki rosszindulattal. (Mert ilyen hangokat sajnos, halla­ni Barcson!) Más példa is van a tarsolyomban. Az ŐRI rendezésében bemutatott Nagy sikereinket (Kiss Fe­renc, Tőkés Anna) 183-an, a Táncoló ritmusok, a Színe ja­va, a Dzsesszparádé, a Szív küldi című műsorokat 520-an, 501-en, 510-en, illetve 519-en nézték meg. És az ilyen mű­sorokból kap többet a közön­ség. Kár. Nézem a számokat, s igé­nyességet, de igénytelenségét is fedezek föl mögöttük. A barcsi közönség valóban igényli a színházat, a kul­túrát, csak nem nagyon jutott túl a népszerű operettek, bár­gyú zenés darabok s főként a tánczenei parádék határvona­lán. Szó se érte: ez is kell. De a közönség igénye az elmúlt években nem, vagy csak alig fejlődött valamicskét, s ezért nem a közönség felelős. Erie a gondolatra — úgy érzem — érdemes több szót pazarolni. Érdemes, mert a férjével közösen szerzett kisku­tyát, a férj számára viszont biz­tosította a jogot, hogy rendszere­sen látogathassa a »kicsikét«. * * * Az ifjú Charles Fagint akkor tartóztatta le a San-Diego-i rend­őrség, amikor éppen az egyik nagy áruházat akarta kifosztani. Az ifjú elmondta, hogy őt és öt testvérét a szülei tanították meg lopni. A Fagin-testvérek családi betörő-tan­folyamon vettek részt: a szülők megtanították, hogyan viselkedje­nek, hogyan meneküljenek el, szó­val kioktatták őket a tolvajlás »technikájára«. A gyerek azt is bevallotta, hogy tudomása szerint a fivérei és általa elkövetett 600 »apró« bűntett egy év alatt több mint kétmillió frankot hozott Fa- ginék konyhájára. Egyébként egyik fivére és legkisebb húga nem volt hajlandó lopni, őket a szülők ki­tagadták a családból. statisztika szerint =■*■ aá egyébként jól működő — já­rási kultúrház vezetői hivatá­sukat csak részben teljesítik: szinte tömik a közönséget kü­lönböző rendezvényekkel. De az utóbbi hárem év példája bizonyítja: alig igyekeznék formálni, alakítani a közönség ízlését, növelni igényét a mű­vészetek, az örökértékű iro­dalmi remekek, általában a prózai művek iránt. Igaz, ez nehezebb. Egyszerűbb és nép­szerűbb is a közönség jelen­legi igényére bízni egy fon­tos művelődési központ mű- scrpolitikáját, csakhogy ez nem vezet célhoz. Nehéz len­ne most megállapítani, hogy milyen erőt fejt ki a kultúr­ház egy-egy tánczenei, kaba­réműsor, vagy egy prózai mű közönségének megszervezésé­hez. Gondolom, az előbbi szinte magától megy. És ezért kellene minden erőt összpon­tosítani, ha a közönségnek olyan műsort adunk, amitől ma még idegenkedik kissé. LIMONÁDÉ KELL A KÖ­ZÖNSÉGNEK? Igen, mert azt ismeri. De aki látta a Cidet, a Szélvihart, bizonyára megváltoztatta véleményét. S fokozatosan megváltoztatná minden ember, ha a műsorpo­litika irányítói, a kultúrház vezetői hozzásegítenék a bar­csiakat. Három év műsorában véletlenül sem találtam iro­dalmi estet. Pedig egy-két művésszel színvonalas, kez­detben könnyedébb, hangula­tos előadást lehetne produ­kálni. És Barcson ez nem is túl nehéz, mert az emberek hozzászoktak már a színház­hoz. Csak egy kicsit többet kellene törődni továbbfejlődé­sükkel, igényeik kiteljesedé­sével. Járási kultúrházainknak ez a hivatása, s az évad kezde­tén nem árt számot vetni a múlttal, jobban, tartalmasab­ban előkészíteni a jövőt. Jávori Béla Új fúróberendezés a Mont Bianc-alagútban A franciák újabban a Mont Blanc-alagút építésénél óriási acélszörnyeteget alkalmazna k, amely hat méter hosszú fúrók­kal 80 négyzetméteres terüle­ten létesít robbanóüregeket a hegy belsejében. Az újfajta fú­rógép, amely síneken közleke­dik, 9 méter magas, kb. 50 mé­ter hosszú és 75 tonna súlyú. A Mont Blanc-alagút fran­ciaországi oldalán 200 méterre hatoltak be eddig a hegy bel­sejébe. Heves vízbetörések és egyéb természeti nehézségek következtében eddig nehezen tudtak előrehaladni. Az olasz- országi oldalon az építkezés tervszerűen folyik. FURCSA TÖRVÉNYSZÉKI HÍREK Apróhirdetések Apróhirdetés ára: hétköznap sza­vanként lt- Ft, vasárnap 2,- Ft. Legkisebb hirdetés 10 szó. Az első szó két szónak számít. Hirdetése­ket felvesz a Somogyi Néplap Ki- adóhivatala, Kaposvár, Latinka Sándor utca 2. Telefon: 15-16. A vidékiek postán is feladhatják hir­detésüket. Árát a megjelenés után közöljük a feladóval, s befizetési csekket küldünk. ADÁS-VÉTEL Zongora (bécsi, rövid, páncéltő­kés) eladó tizenháromezerért. Hu­nyadi János u. 2. (778) Egy legújabb kiadású fekete Pannónia eladó. Érdeklődni: Köl­csey u. 1. alatt. (784) Eladnám príma állapotban lévő Jawa motorkerékpáromat. Szomba­ton és vasárnap megtekinthető. Zelenyák Sándor, Somogybabod, 19. sz. (9988) ÁLLAS A Somogy megyei Épületszerelő Vállalat könnyebb munkára, 6 órás műszakkal, havi 500 Ft bérért azonnali hatállyal felvesz 16—18 éves fiúdolgozókat. (765) Eladó kétszobás családi ház (5 éve épült téglából) gazdasági épü­letekkel. Érdeklődni lehet: Ötvös- kónyi, Kossuth L. u. 46. (779) 700 km-t futott fekete, oldalko­csis Pannónia külön is eladó. Ta- szár, 12-es épület, Sárosi főhad­nagy. Megtekinthető minden dél­után 15 óra után. (780) Az Iharosberény és Vidéke Föld­művesszövetkezet 300 000 Ft-os, va­lamint 170 000 Ft-os vegyes bolt­jaiba szakképzett boltvezetőt ke­res. Feltétel: szakképzettség, er­kölcsi bizonyítvány. Jelentkezés a földmű vesszövetkezet ig.-elnóké- nél. (9986) VEGYES Bútorozott szoba-konyhát kiad­nék biztos fizetésű albérlőnek. Azonnal elfoglalható. Cím a Kiadó­ban. (10258) A Kaposvár és Vidéke Körzeti FöJdmüvesszövetkezet szennai szeszfőzdéje üzemben van. Min­dennemű kertigyümölcs feles és adó megfizetése melletti főzését váUaija a termelőknek. A szövet­kezet központjában, az állomással szemben egy darab gumikerekű lovaskocsi sürgősen eladó. Ugvan- itt eladók 400 literestől 700 litere­sig boroshordók és 400-tól 1000 li­teres fakádak. (767) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: SOSDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon; 15-10, 15-LL Kiadja: a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 15-16« Felelős kiadó: WIRTH LAJOS, Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kanosvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. — 3209 Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető: a helyi posta hi vatr- KnáJ é$ pustéskézbesitőknél Előfizetési díj egy hónapra 11Ä- ¥% Amiről az egész világ beszél: HRUSCSOV AMERIKÁBAN (külön kiadás) Az első filmfelvételek a szovjet minisztere'nők amerikai látogatásáról. Kísérd műsor a Vörös Csillag Filmszínházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom