Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-24 / 224. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Csütörtök, 1959. szeptember 91* EGYRE KÖZELEBB A FET SJÁNLÁSOK TELJESÍTÉSÉHEZ Lassan az utolsó negyedévé­be lép a kongresszusi munka­verseny. Üzemeink, vállala­taink nagy része pótfelajánlás­sal toldotta meg eredeti válla­lását, s most azért folyik a küzdelem, hogy a pótvállalás­nak is eleget tegyenek. Az Útfenntartó és Parképítő Vállalatnál havonta ismertetik a brigádve- zfctök a dolgozókkal az értéke­lés adatait, és aszerint fokoz­zák a munka lendületét. Szep­tembertől kezdve munkaver- seny-híradót készítenek, s azon részletesen és színesen közük az eredményeket. Eredeti fel­ajánlásukat már a fél év végére 77,5 százalékra teljesítették. Ezután 70 ezer forintos pótvál­lalást tettek az anyagtakaré­kosságra és a munkák ésszerű elvégzésére. Minden brigád is­meri saját feladatát, és egy­mással vetélkedve igyekszenek túlszárnyalni vállalásaikat. Si­mon József aszfaltozó brigádja adhat számot a legszebb ered­ményről: augusztusig bezáróan 154,7 százalékra teljesítette fel­ajánlását. Nemigen marad el mögötte Buzsáki Gyula brigád7 ja sem 142 százalékos, Kovács János rakodó brigádja 142,8 százalékos, a kövező brigád 129,7 százalékos eredményével. A vállalat legidősebbjei, a 60 év körüli öregek is bekapcso­lódtak a versenybe, s bár ők túlteljesítésről nem beszélhet­nek, minden igyekezet megvan bennük, hogy ne valljanak szégyent a fiatalok előtt. Részben havonta, részben negyedévenként veszik szám­ba az eredményeket a Víz- és Csatorna­műveknél. E vállalatnál már nem válik külön az eredeti és a pótfel- ajánlás fogalma, s közel állnak így is ahhoz, hogy a felemelt vállalási szintet elérjék. A dol­gozók szinte mindennap kér­dezik, mennyi vein még hátra a vállalások teljesítéséből. Az utolsó havi kiértékelés két adata bizonyítja: jó úton ha­ladnak. Tonnakilométer csök­kentéssel 2 filléres megtakarí­tást ajánlottak fel, és 13 fillért értek el. ezzel 19 ezer forintot takarítottak meg. Vállalták, hogy 500 forinttal csökkentik a költséget a hülladékanyag új­rafelhasználásával. Ezt 400 százalékra teljesítették. Augusztus végéig teljesítik vállalásukat a Textilművek dolgozói. Itt a2 értékelések már arról beszélnek, hogy mennyivel szárnyalták túl a felajánlásu­kat. A fonó I. részleg a termelési tervet 0,16 százalékkal teljesí­tette túl. A fonó II., a gyár most épülő része is bekapcso­lódott a versenybe. Vállalták, hogy az üzem régi géptermé­be beszerelnek ide szánt gépe­ket, és megkezdik a termelést. Feladatukat a termelésben 3 százalékkal lépték túl. A ter­melékenység mutatója 3,3 szá­zalékkal szökkent tovább a fel­ajánlást jelző értéken. Egyedül az önköltségcsökkentés ered­ménye az, amit majd csak a negyedév végén tudnak megál­lapítani pontosan. A mezőgazdasági termelés időszerű kérdései Új célkitűzések a gyümölcstermesztésben Megyénk állami gazdaságai mindinkább a belterjesség és az árutermelés fokozásának út­jára lépnek. A gyümölcsterme­lés mint belterjes termelési ág új üzemi módszereit célszerű a termelőszövetkezeteknek követniük. A termelőnek mindig az az érdeke, hogy áruját minél ki­sebb költséggel állíthassa elő. A szocialista szektornak foko­zottan ez a célja, mégpedig azért, hogy a dolgozók asztalá­ra még olcsóbb gyümölcs ke­rüljön. Az előállítási költség leszállítását az export végett is előtérbe kell helyeznünk. A magyar gyümölcs (természeti adottságaink következtében) különleges jó zamatéval, tet­A jó munkáért szép jutalma- ; szető.s színezetével, kiváló aro- kat kapnak a dolgozók. A leg- j májával és ízével lehetővé tet- jobbakat már az első fél évben, te, hogy exportlehetőségeink szinte korlátlanok. Ahhoz azonban, hogy a külföldi álla­jutalomban részesítették. A műszakok között indított ver­senyben a legjobb műszak pénzjutalmat kapott. A legtöb­bet, a legjobban fejlődő dolgo­zókat juttatják kitüntetéshez, hogy ezzel Is kifejezzék a jól dolgozók iránti megbecsülést. Nem várt találkozás Cokáig nézték egymást. Lacival közös tűzhelynél me le- Agronómus lettem, én, akinek Mintha az volna a fon­tos, melyikük szeme körül több a szarkaláb. — öregedtél, pajtás — szó­lalt meg a kérgesebb kezű. — Pedig nem is olyan régen volt, amikor elköszöntünk. Emlék­szel? Sehogy se akart vége szakadni a búcsúzkodásnak. Apámék már messze jártak. A kocsizörgést elnyelte az éjsza­ka. Te noszogattál: »Menj, Kalcényes messze van, s valami baj is lehet az úton.« Akkor láttalak utoljá­ra... Apádék? Velük mi van, élnek? gedeit. Hatalmas szénakazlak az apja urak kapcája volt. tövében próbálgatták erejüket. Most itt vagyak, ide jöttem Vajon ő az erősebb még most Kökényesre. Rajtad kívül nem. is? A szürke szemek az övébe ismerek senkit. Horváth Pétert, kapcsolódtak. a tsz brigádvezetőjét küldték — Mit nézel? — tört elő elém az állomásra, ö vezetett csöndesen a szó Dániel Mi- ide. Azt mondta, ez lesz a la- hályból. — Azt hiszed, az Esz- kásom... Te Mihály, ki itt az tér ül veled szemben? Blzto- elnök? Szeretnék vele .miha- san meghódítottad. Mondd marább beszélni. Úgy volt, csak feleségül vetted? hogy másik szövetkezetbe me­Turi László alatt megrecs- gyek, de a járásiak azt mond- csent a szék. Fájdalom felhözle ták, válasszam ezt. Nagy gaz- be arcát. dóság a Dózsa, elkel ott az ng­— Nem, Mihály. Esztert el- ronómus. Reggel aztán távira- lemettiik. Negyvenhárom nya- loztam. Hát így történt, rán belezuhant a dobba. — Kelteni kell a szakember, A másik, a szürke szemű, jól Agyonhajszolta a robot. Egy különösen most, a felfejlődés megtermett férfi, mintha n-:m is hallotta volna a kérdést, székét húzott maga alá. — Ülj le te is, könnyebb így a szó. Az előbb azt mondtad, Kökényes messze vám. Akkor bizony, ott a Simon-tanyán nem gondoltuk, hogy 18 év múlva és itt, Kökényesen szo­rítunk csak kezet. Azóta nagy darab földet bejártunk, te is, én is. De miért nem ülsz le? Nem intéző iroda ez. — Nagy darab út, hát az igaz — mondta a látogató, s cigaretta után kotorászott zse­kis szédülés, s apróra zúzta a után. Ezer darabban van a cséplőgép. Cselédet is őrölt az határ, össze kell tartani a fa- uraság. Eszter vére pirosra lut. Különben az elnök én vol- festette a szalmát. Apádat — nék. Azért jöttem, hogy még­ha jól emlékszem — negyven- nézzem, milyen fából faragták kettő őszén tessékelték ki a az agronómust. Mondhatom, tanyáról. Eszter a rákövetkező meglepődtem, mikor meglátta­nyáron halt meg. AJihály nem tudott mit szólni. Eloltotta a cson­kig égett cigarettát. A könnyű hamuba belemarkolt az abla­kon beáramló tavaszé levegő. — Huzat van. — Az — bólintott Mihály. lak. — Te? Te vagy itt az elnök? Hisz ez nagyszerű, — ujjongott Túri László. T T jra, meg újra Mihályra nézett, s ő is látta a szi­kár jegenyéket, a Simon-tanya közepén árválkodó nagy kutat. milyen — No, de hol is hagytuk ab bében. — Sosem hittem volna, ba? Eszter meghalt. Apámat Milyen régen volt, hogy valaha is felvirrad, igen tavaly temettük, anyám még messze van mindez! hosszú volt az éjszaka. él. En negyvenöt után 19 éves — Mihály, nagyot változott Képzelete egyre csak a múlt- fejjel tanulni mentem. Tudod, a világ, nagy út van mögót- ban időzött. A szikár jegenyé- szerettem a könyvet. Csak ak- tünk — mondta csöndesen, két látta, meg a köddel takaró- kor a mi fajtánknak nem le- — Az. Nagy út. De ne félj, zó cselédházakat. Nagyot szip- hetett többre tömi. Most igen, előttünk is van még jó darab, pantott, mintha a közös kony- most lehet. Tizenöt év múlt el. csak győzzük befutni, ha illatát akarná visszaérezni. Tizenöt év óta élek. Tudod 0 ezzel a szürke szemű Túri milyen jó dolog ez, Mihály? Gőbölös Sándor mokkái tarthassuk a versenyt, például az alma önköltségét országosan kát forint alá kell leszorítani. (1957-ben 2,98 Ft, 1958-ban 2,70 Ft volt.) Sok ten­nivalónk van e cél elérése vé­gett Az állami gazdaságok Bábol­nán megrendezett ankétjának határozata értelmében a gyü­mölcsösökben semminemű köz­test termeszteni nem szabad! Kivétel a zöldtrágya-növény, melynek alászántásával az is­tállótrágyát helyettesítjük. Zöldtrágyának — mint a szán­tóföldi kultúráknál — meszes talajon somkórót, savanyú ta­lajon csillagfürtöt kell hasz­nálni. Jó még a mustár, a fa­cél i a és a bükkönyös őszi ke­verék is. Nagy örömmel fogad­ta ezt a határozatot minden kertész szakember, hiszen fia­tal gyümölcsöseink egy része Somogy megyében is .a helyte­len haszonköztes áldozata. Még a zöldtrágya köztest is csak a termőre fordulásig ajánlatos alkalmazni. A csurgósávot le­hetőleg tartsuk ugaron, és rendszeresen lássuk el szerves­és műtrágyával. A gyümölcstermesztés sikere nagyban függ a talajműveléstől is. Gépesítésünk foka és eddig meghonosított telepítési rend­szerünk mellett az oldalazó tárcsa a gyümölcsös egyetlen művelő eszköze, ez egész éven át porhanyósan és gyomtala- nul tarja a talajt. A tárcsa után természetesen fogast kell kapcsolni. Az őszi szellőztető szántást a gyümölcsösnek is meg kell ad­ni, hogy a talaj aerobaktériu- mai részére kedvező’ feltétele­ket biztosítsunk, és a téli csa­padékot a lehető legjobban fel­fogjuk. A szellőztető szántást se végezzük azonban mélyen, mert a felszínhez közel lévő gyökerek megsérülhetnek. A jövőben célunk a teljes gépesítés. E célból ki kell ala­kítani a megfelelő sor- és tő­távolságokat, valamint a ko­rona alakokat. A jövő ültetési rendszere a széles soros ülte­tési rendszer. A régi megszo­kott 10x10 m-es (főleg téli al­mára vonatkozó) telepítés he­lyett 7x13 m-es kötésben ül­Négyzetes telepítés: Sor- és tőtávolság Gyümölcsfa méter db/kh 5x5 230 6x7 180 7x7 118 8x8 90 A széles soros telepítésnek számos előnye van. A sor kö­zökben a géppel művelhető te­rület 4 m-től 9 m-ig terjed, a különböző sortávolságra ülte­tett őszibarackos területből 4 méter művelhető. A 13 m-re ültetett téü almásnál valamivel több mint 9 méter művelhető oldalazó eszközzel. Általában a terület. 70 százaléka gépi mű­velés a’á vonható. Egy irány­ban míg akkor is eljárhat a gép, amikor a koronák a sor­ban teljesen összenőttek. A széles sor lehetőséget nyújt arra. hogy univerzál- traktort alkalmazhassunk olyan művelő eszközökkel, me­lyek tökéletes gépi talajmun­kát végeznek. Nem kell külön építésű törpetraktor, azonos tí­pusú géppel elégíthető ki a gyümölcstermesztés és a me- mezőgazdaság igénye. A növényvédelem fejleszté­sére is új lehetőségek nyílnak. A légporlasztásos, nagy telje­sítményű permetezőgépek tel­jesítő képességét ki lehet hasz­nálni. mert tartani lehet a szükséges 3—4 méter távolsá­got a gép és a permetezendő felület között. Ugyancsak hasz­nálatba vonhatjuk a habköd- permetezőgépeket is. A fasor­szerű kiképzés folyamatos per­metezést és permetlé-megtaka- rítást tesz lehetővé. A széles soros telepítés elő­nye még az állandóan járható és kár nélkül művelhető sor­közökben van. Pl. a 7x13 m-es téli almásban a szabadon jár­ható faköz 6 méter még a ko­ronák teljes kifejlődése utón is. Ez új telepítési rendszer be­vezetése tehát magas fokú gé­pesítésre ad lehetőséget, ugyanakkor a területegységre jutó növény számának emelé­sével magasabb termelékenysé­get érünk el. és belterjesebbé tehetjük gyümölcstermeszté­sünket. tessünk. Előnye, hogy a lát­szat ellenére 5 fával többet tu­dunk elhelyezni 1 kát. holdon, mint eddig. Az alábbi táblázat összeveti a két ültetési rend­szer adatait. Széles soros telepítés: Sor- és tőtávolság Gyümölcsfa méter db/kh 4x6 240 4,5x7,5 171 5x9 128 5,5x10,5 63 Üzemi adatok szerint a széles soros telepítés éves költségét tekintve kát. holdanként több mint 2000 forint megtakarítást eredményez a négyzetessel szemben. Mindezek alapján ja­vaslatként közlünk néhány le­hetőséget a telepítés tervezésé­hez. Cseresznyét meggyel váltva — egy cseresznye, egy meggy — telepíthetünk, 5x9,5, 5x10,5 m-re. Őszibarack-, mandula- és birs telepítésnél sekély ter­mőrétegű talajon a 4x6 m-es, jobb talaj esetén a 4,5x7,5 mé­teres rendszert javasolom. Té­li almából IV. típus alanyú bo­korgyümölcsöst 4,5x7,5 m-re telepíthetünk. Vadalanyú fák esetén homokos területen 5,5x10,5 m-re, jobb talajon 6,5x11,5 m-re, tápdús, jól mű­velt talajon 7x13 m-re ültes­sünk. Szilvánál 4.5x7,5 vagy 5x9, kajszinál 5x9—7x13 m-ig kell meghatározni a helyi adottságok szerinti legmegfele­lőbb rendszert. A diótelepítés­nél a 10x10 m-es rendszernek megfelelő 7x13 m-es telepítést alkalmazzuk olyan módon, hogy a dió fejlődése során — esetleg a 12—15. évben — a 7 m-es sorból minden másodikat ipari fának értékesítjük, és beáll a 13x13 m-es végleges ül­tetvény. Ezek azok az új irányelvek, amelyekkel meg kell ismerked­ni a magyar kertész szakem­bereknek, és nagyüzemi szem­léletként el kell fogadniuk^ Ezt az utat kell járnunk azért, hogy az előttünk álló felada­toknak, az önköltség rohamos csökkentésének és a fokozott exportigény kielégítésének ele­get tehessünk. Merényi Károly mezőgazdasági mérnök A zákánytelepi határban Nagy László földjén megkezdődött a burgonyaszedés. Bakos Józsefné és Szalontai Istvánná segí­tenek % munkában. (J, képj — Szaporán telnek a zsákok, ez lesz * 13- — mondja — Nagy né. (2. kép4 Nem lehet? Kétségtelenül nehéz meg­oldani azt a problémát, amit a Barcsi Fűrészüzem munká­sai tettek szóvá. Mint mond­ták, sokat bosszankodnak amiatt, hogy a harmadik és negyedik negyedévben a tele­pen lévő rönk jó része kor­hadni kezd. Először egy, majd fokozatosan több centiméter mélyen gyűrűszerűén berot­had. Ez főként a múlt évről maradt fánál következik be. Az igazgató szerint az üzem nem tud ezen segíteni. Az erdőgazdaság ugyanis narn termel egész évben, s télen a kivágott fát egyszerre szállít­ja le a fűrészüzembe. Itt a gondos tárolás ellenére is be­következik ez a pusztulás. Kevesebb volna a kár, ha az üzem készlete csupán addig tartana, amíg az erdőgazdaság ismét megkezdi az új vágást. Ám, a gyakorlat mást mutat. A készlet az idén is jóval na­gyobb a szükségesnél. Ez jó­részt az ellenforradalom zűr­zavarának következménye. Az üzem vezetői szerint a jelen­legi készlet túlhaladja a szük­séges egyhavi tartalékot. Már pedig a tartalék sokáig időzik a telepen feldolgozatlanul, s nemegyszer megéri a követ­kező esztendőt is. Oka ennek az is, hogy az üzem se tudja mindig rendszeresen feldol­gozni a fát. Egyes fafajták ugyanis — mint például a bükk — a gyors romlás miatt a feldolgozásnál előnyt élvez­nek. Ha bükkszállítmány ér­kezik, a tölgy feldolgozása későbbre marad. így egyes fafajták felfűrészelése túlsá­gosan is eltolódik. A munkások fájó szívvel selejtezik ki a korhadt részt* Csökkenti a körfűrészesek teljesítményét, kár a népgaz­daságnak. Hogyan lehetne megakadá­lyozni ezt a pusztulást? Nem könnyű a feladat, de megold­hatnák, ha az üzem, az erdő- gazdaság, az iparági igazgató­ság közösen cselekedne a cél érdekében. Az üzem már meg­tette az első lépést. amikor elhatározta, hogy csökkenti a nagy tartalékkészletet. Vég­eredményben azonban az er­dőgazdaságon áll vagy bukik a vállalkozás sikere. Nem kí­vánja senki, s nem is lehet a téli termelésről a folyamatos termelésre átállni. De azt megtehetné az erdögazdasag, hogy tervszerűbben. üteme­sebben lássa el az üzemeket; Jól összehangolt szervezéssel, együttműködéssel lehetne je­lezni, alaposabban beütemezni az egyes szállítmányokat. So­kat segítene az is, ha az erdő­gazdaság elkerülné a túlvá- gást, amelyet az üzemeknek terven kívül kell feldolgozni. Egy szó, mint száz — szak­emberek bevonásával lehetne javítani a helyzeten. Segítsen megszervezni és kivitelezni a tetteket az iparági főigazgató­ság. A közösen végzett mun­ka nem lesz eredm-Tiv'elen. Sz. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom