Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Sserda. 1353= augusztus 19= Túlteljesítették felajánlásukat a BELSPED dolgozói A versenytábla előtt munká­sok állnak, a BELSPED dolgo­zói megelégedéssel nézegetik az eredményeket. Bólogatnak, és talán egy kicsit büszkék is — joggal —, mert szép ered­ményekről beszélnek ezek az adatok. Kovács elvtárstól, az sz. b.-elnöktől érdeklődtünk, hogyan folyik vállalatuknál a kongresszusi munkaverseny. — Február eleién tartottuk azt az értekezletet — mondot­ta Kovács elvtárs —, melyen megszülettek a felajánlások. Vállalati tervünk 1959 első fél­évére 3 millió 817 ezer forint volt. Dolgozóink vállalták, hogy a tervet 4 százalékkal túlteljesítik. — Csak erre vonatkozóan történt felajánlás? — Nem. Azt is vállaltuk, hogy súlytervünket 5 százalék­kal túlteljesítjük, és az önkölt­séget csökkentjük. — Sikerült-e a felajánlásnak eleget tenni? — A félévi értékelés sze­rint az eredmények a követ­kezők: a 4 százalék helyett 9,1 százalékkal teljesítettük túl tervünket, ami forintértékben 4 312 200 forint. A felajánlott 5 százalékos súlyterv növelés helyett 10,3 százalékot értünk el, azaz 158 ezer tonnát. A ver­seny egyik fontos célkitűzése az önköltségcsökkentés volt. Ezzel 409 600 forintot takarí­tottunk meg. Bíró János, Vá­sáros Imre, Szőke Imre hajtők, Gelencsér György, Fábos Imre rakodóknak igen nagy részük van e szép eredményekben. A jó versenyszellemnek, a szilárd munkafegyelemnek kö­szönhető, hogy az Autóközle­kedési Vállalat pécsi igazga­tósága által indított munka­versenyben a kaposvári BELS­PED lett az első, maga mögött hagyva a szekszárdi, pécsi, za­laegerszegi vállalatokat. Mos­tantól kezdve tehát a kapos­váriak őrzik a vándorzászlót. V. M. Száz kapolyi család kenyere A határban már szánt a trak­tor, hogy 192 holdon jól előké­szített földbe kerüljön az ősz­szel a búza vetőmagja. A fo- gatosoik, a cséplőmunkások még azon fáradoznak, hogy mielőbb biztos helyre juttassák a 175 hold kenyérgabona szem­termését. Az irodában pedig Marosi János elnök a számokat faggatja: mennyi kell a tag­ságnak kenyérre, mennyi tar­talékra, és a várható fölösleg­ből mennyit adhatnak el ter­ven felül az államnak. Az eddigi cséplési eredmény azt mutatja, hogy a tavalyi 802 kilós hóldankéhti átlaggal szemben az idén 12 mázsát ad a búza holdja. Aggódásra nincs ok: futja a jó termésből az egységenként tervezett 2,30 kilós kenyérgabona részese­désre. Igen ám, de a kapolyi Szabadság Tsz tavaszi fejlő­dése módosítja az elképzelése­ket — ezért sokasodnak a szorzások, osztások, kivonások, összeadások az elnök papír­ján. Tegyük hozzá: a mostani számolgatás egy már érvény­ben lévő közgyűlési határozat megvalósulása következmé­nyeit méri föl. Miről van szó? Válaszként két példát említ az elnök. Az egyikhez figyelembe kell ven­ni, hogy az új tagok csak csonka évet dolgoznak a szö­vetkezetben. Gerliczki János például feleségével együtt — előreláthatólag — 300 munka­egységet teljesít október 31-iij. A terv szerinti részesedés ese­tén 840 kiló kenyérgabonát kapna. Hogyan tartaná el ebből öttagú családját? A másik példa: a régiek kö­zül Szabó Károlyék 1000 munkaegységig eljutnak. Va­jon mit kezdenének a 28 má­zsa búzával, hiszen nem töb­ben: négyen vannak a család­ban. Meg kell gyorsítani Nagyatád városiasodását (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a leg­utóbbi ülésén a Nagyatádi Köz­ségi Tanács munkáját tárgyal­ta meg. A v. b. elé Tamás La­jos elnök terjesztett beszámo­lót. Ebben többek között fog­lalkozott a tanács tömegkap­csolatával, az állandó bizottsá­gok, a szakigazgatási szervek, az adóügyi csoport munkájá­val, majd különböző mezőgaz­dasági kérdésekről szólott. A beszámolót élénk vita követte. A hozzászólók többsége a já­rási székhely városiasodásának meggyorsításával foglalkozott. Kovács Ferenc elvtárs azt hangsúlyozta, hogy a községi tanács vezetőinek nagyobb gondot kell fordítani az iparo­sításra. Szólt arról is, hogy a községi tanácsnak támogatni kell a járási művelődési há­zat, hiszen az elsősorban a székhely lakosságának kulturá­lis igényeit elégíti ki. Javasol­ta a községi tanácsnak, hogy a párt-, állami és tömegszerve­zeti vezetők, szakemberek be­vonásával készítsék el a táv­lati fejlesztési tervet. El kell érni, hogy Nagyatád 15 eszten­dő alatt várossá fejlődjön. Molnár József elvtárs, a Já­rási NEB elnöke beszámolt az egészségügyi ellenőrzések ta­pasztalatairól. Horváth Ferenc bírálta a községi tanácsot, mert több v. b.-határozat végrehaj­tását elmulasztotta. Javasolta, hogy a napközi otthoni felvé­teleket ne egy-két személy vé­gezze, alakítsanak erre társa­dalmi felvételi bizottságot. Dr. Donáti Aladár, a járási ügyész­ség vezetője lakásproblémák­kal foglalkozott. Szerinte a községben több olyan ház van, melyre emelet húzható. Janota József a kivadári fürdő rend­betételét szorgalmazta. Java­solta azt is, hogy az atádi gyógyfürdőnek sokkal nagyobb propagandát kell kifejteni, mint eddig. A vezetőség idejében felfi­gyelt ezekre a várható gon­dokra. Ezért állt új javaslattal a közgyűlés elé: az idén nem munkaegységre, hanem szük­séglet szerint osszuk el a ter­ményeket. A javaslatból hatá­rozat lett, s a tagság eszerint kapja meg gabonarészesedését. Az elsődleges célt tehát el­éri ez a rendelkezés: a Szabad­ság Tsz minden tagjának meg­lesz az évi kenyere. De más hasznot is hoz ez a döntés. Mindent egybevetve, a terve­zettnél több gabonát adhat el az államnak a szövetkezet. Ma­rosi elvtárs kiszámította: a ter­ven felüli búza nagytételben való eladásából, a szövetkezet áruértékesítési előirányzatának teljesítéséből akkora többlet- bevétele lesz a közösnek, hogy 1.50 forinttal növekszik min­den munkaegység értéke. A kapolyi Szabadságban az összes terményre vonatkoztat­ják a szükséglet szerinti el­osztás tervét. Arra természete­sen ügyelnek, hogy ne menjen a közös gazdaság rovására az új módszer: így a tagság köz­vetlenül is, közvetve is, jobban jár. A munkaegység forintosí­tása, vagyis a részesedés pénz- beni elszámolása új kezdemé­nyezés ebben a tsz-ben. Az eddigi elképzeléseket a gyakor­lat közben — szükség esetén — lehet majd finomítani. Már­is megfontolhatnák: kelil-e annyi búzát számítani egy-egy családtagra, amennyit megha­tározott a közgyűlés. Ha csu­pán a tényleges szükségletet veszik alapegységnek, akikor még több gabonát adhatnak el nagyüzemi felárral. így nem­csak a száz szövetkezeti csa­lád évi kenyerét biztosítják, hanem a tervezett 45 forintos részesedéshez is jönne egy kis újabb ráadás■ Kutas József Csaknem ezer mérnöknő végzett alkotmányunk tizedik évében Tíz éve, hogy alkotmányunk kimondta a nők egyenjogúsá­gát. A felszabadulás előtti hat jogásznővel szemben a legutób. bi tanévben 587-en végeztek az állam- és jogtudományi karo­kon. A műszaki egyetemet 1937—1938-ban hét nő végezte el. 1949—1950-ben, az alkot­mány első évében már 305 mérnöknő került ki a műszaki egyetemekről, és ez a szám az alkotmány tizedik évében 971- re emelkedett. Ennek megfe­lelően az iparban is egyre job­ban tért hódítottak a női mű­szakiak. Számarányuk 1957- ben 7,5 százalék volt, de van olyan iparág, mint a vegyipar, ahol a mérnökök 26,4 százaléka nő. MTI W~ lev AR OVALOV ÉZGOl B FORDÍTOTTA:BÁRÁNDI KOMOR VILMA ^ Volt benne valami megfog­hatatlan és megmagyarázha­tatlan, amellyel még nem ta­lálkoztam más nőnél. Az volt az érzésem, hogy mint a polip, állandóan tapogat maga kö­rül a csápjaival. — Mondja, volt már maga igazán szerelmes? — kérdezte tőlem váratlanul, angol nyel­ven. Itt, a kórházban, legszí­vesebben angolul beszélt ve­lem. — Hogyne — feleltem. Egy férfi az én koromban ... Harminéves vagyok es vőle­gény ... — De nem, én nem egy min­dennapi, szokványos szerelem­re gondolok — szakított félbe türelmetlenül Janköwska. — Szeretett-e már egy nőt úgy, hogy megfeledkezett miatta az eszéről, becsületéről, lelkiisme­retéről? Az volt az érzésem, hogy most olyan játékba kezd ve­lem, amelynek elkerülhetetle­nül áldozatává válók.. Ugyanakkor nem lett volna helyes kiábrándítanom. — Nem tudom — mondtam bizonytalanul — valószínűleg nem, még nem találkoztam olyan nővel... Arra gondoltam: vajon nem szökhetnék meg a segítségével? — Hát belém tudna-e sze­retni? — kérdezte suttogva, váratlan nyíltsággal. — elfe­lejteni mindent, ha beleegyez­9. nék én is, hogy maga a . Haschke felé fordítottam a fejem. Békésen szuszogott, nyilván álmában. — Alszik — mondta Jan- kowska hanyagul. = És kü­lönben sem érti. — Azt sohasem lehet tudni — véltem kétkedőn, és mivel időt akartam nyerni, hozzátet­tem: — Majd beszélünk még erről..: — Egy igazi férfi nem této­vázik, ha a nő ilyen kérdéseket tesz fel neki — mondta Jan kowska bosszúsan. — Még lázas varrnak — fe­leltem — azonkívül sötét is van, és így nem tudom, hogy nem nevet-e ki... — Igaza van — hagyta hely­ben Janköwska. — Az alkony és a láz együtt jár. Felállt, az ajtóhoz ment, es felgyújtotta a villanyt. — Alszik? — kérdezte han­gosan németül, és Haschkéhoz fordult. — Nem — felelte az, — meg nem vacsoráztunk. Janköwska elnevette magát, köpenye zsebéből egy tábla csokoládét vett elő, kettétörte és elfelezte kettőnk között. _ Köszönöm — mondta H aschke, és nyomban enni kezdte. — És maga? — fordult hoz­zám Janköwska. Megráztam a fejem, — Nem kívánom az édessé­get. Janköwska kutatón nézett a szemembe. — No, nem baj. Fogja még kívánni — mondta, és mind­kettőnk felé bólintott. — Mi­előbbi gyógyulást kívánok. El sem búcsúzva, kiment a kórteremből. — Az ilyen asszonyok éde­sebbek minden csokoládénál — jegyezte meg Haschke, mint­egy jóváhagyóan. Reggel a Gestapo-őmagy a kísérője nélkül látogatta meg Haschkét. Az írnoknak már nem volt dolga. Leült vele szemben. — Hogy érzi magát? = kér­dezte. — Kitűnően — hangzott Haschke válasza. — Szerencsésen rendbejött — vélte az őrnagy. — Megóvott a Gondviselés és a Führer — szavalta Hasch­ke. — És mit szándékozik tenni a továbbiakban? kérdezte az őrnagy. — Amit a Führer és ön, őr­nagy úr, kijelöl számomra —, felelte Haschke. Az őrnagy egy kis ideig hallgatott. — Nos, figyeljen rám — szólalt meg végül. — Mi fog­lalkoztunk az ön sorsával, és lehetőséget kívánunk adni ar­ra, hogy bebizonyíthassa, ma­ga iaazi német. Ragyogó lehetőségeket csil­logtatott meg előtte. Annak el­lenére, hogy Haschke Oroszor­szágban született és nőtt fel, mégis öntudatos németnek bi­zonyult. A Gestapo bízik ben­ne. Úgy határoztak, hogy Ri­gában marad, mint a Gestapo tolmácsa. Kezdetnek megkapja az őrvezetői rangot, a többi aztán esák rajta múlik. Nyomban felötlött bennem a gondolat, ha Haschke bejut a Gestapóhoz, ott is megmutatja, kicsoda. — Noé, mit szól a javasla­tomhoz? — érdeklődött az őr- nan- — Nem siettetjük, van idő a megfontolásra. — Nincs mit fontolgatni őr­nagy úr — mondta Haschke ha­tározottan. — Köszönöm a bi­zalmat, és igyekszem kiérde­melni. Az őrnagy mosolygott, és leereszkedően vállon veregette Haschkét. — Nem csalódtam önben. Amint kiengedik a kórházból, jelentkezzék a Gestapónál. Haschke kikísérte jövendőbe­li főnökét, azután nyomban le­feküdt, hogy aludjék. Én vi­szont .. j Gondolkodtam egy órát, két órát, hármat. Haschke nyugod­tan aludt, én pedig töpreng­tem . . Mitévő legyek? Meg kell szöknöm! Csak a szökés marad hátra. El kell jutnom az enyéimhez. Ez per­sze nem olyan egyszerű, de az az egyetlen kivezető út ebből a lehetetlen helyzetből. Nem szívesen haltam volna meg, de elhatároztam, honn — ha úgy hozza a sors — az életemet nem adom olcsón. Azután Haschkéra terelődtek gondolataim, öt el kell tennem láb alól. Megérdemli az árulá­sért, a Gestapóban úgyis min­denképpen arra törekedne, hogy érdemeket szerezzen... De hogyan tehetném el láb alól? Egy könyv jutott az eszembe, amelyben az volt le­írva, ho - -"n végeztek az em/ik koncentrációs táborban a pro­vokátorral. Párnát nyomták a fejére, és addig tartották raj­ta, amíg meg nem fulladt. Erőm van elég.. — Folytatjuk — Készülődés a jk>t»íválaszt»§ra Taggyűléseken beszélték meg feladataikat a nagyatádi járás kommunistái A nagyatádi járás kommu­nistái készülnék a szeptemberi vezetőségválasztásokra. A pártszervezetek e havi taggyű­lésének is ennek megbeszélésé volt az egyik fontos Célja. A taggyűléseken ismertették a vezetőségválasztó taggyűlés időpontját, több lrrWitt azt is megvitatták, mit í mázzon, és hogyan készül ion a beszá­moló. Gyakorlati segítséget kíván adni az ünnepi taggyűlések levezetéséhez a járási pártbi­zottság oly módon, hogy az el­ső fonalgyári vezetőségválasz­tó taggyűlésre meghívják a já­rás több párttitkárát. A fonal­gyári pártszervezet beszámoló­jának elkészítéséhez a járási pártbizottság is segítséget nyújt. Munkacsoportok készítik a Kaposvári Városi Pártbizottság beszámolóját Október 18-a — amikor a városi pártértekezlet lesz Ka­posvárott — még távol van, de a városi pártbizottság máris hozzáfogott a beszámoló elké­szítéséhez. Hogy ebben számot adhasson a pártmunka minden területéről, a pártbizottság há­rom munkabizottságot küldött ki a beszámoló vázlatának ki­dolgozására. A tapasztalt kom­munistákból álló bizottságok alaposan megvizsgálják mun­katerületüket, adatokat, javas­latokat gyűjtenek, s a városi párt-végrehajtó bizottság,' e munkabizottságok jelentései alapján fog hozzá a pártérte­kezlet beszámolójának végleges megszövegezéséhez. ŐSZI TERVEK Négy alapszervezete van a Kaposvári Textilművek KISZ- szervezetének. Az ötödik most alakul meg. Körülbelül 280 KISZ-tag van az üzemben. Ed­digi eredményeikről Szabolcsi János elvtárs. a KISZ és a szakszervezet kultúrosa tájé­koztatott minket. — Jelenleg az őszi oktatás megszervezése folyik. Az »A« műszakból 26, a »B« műszak­ból 41, a »C«. műszakból pedig 16 fiatal jelentkezett oktatásra. Mindhárom műszak a »Világ térképe előtt« című előadásso­rozatot választotta. A KISZ vezetőségi tagok, valamint az irodai alapszervezet 19 tagja pártoktatásban is részt vesz. — Szeptember végétől má­jusig minden csütörtökön if­júsági napokat tartunk. Itt is­meretterjesztő előadások lesz-, nek TIT-, esetleg üzemi elő­adók részvételével. Az ifjúsági napok tavaly is igen jól sike­rültek. Az első fél évben átla­gosan 148. a másodikban 122 hallgató vett részt egy-egy előadáson. Az üzemi általános iskola VII—VIII. osztályát is most szervezzük. Eddig 23-an jelentkeztek. Jórészt olyan KISZ-fiatalok. akik valamilyen okból nem tudták befejezni ta­nulmányaikat, de megtalálha­tók köztük üzemünk idősebb dolgozói is. — A VIT tiszteletére július 26-án szavalóversenyt rendez­tünk 13 fiatal részvételével. Egv kötelező és egy szabadon választott verset kellett elsza­valni. — A »B« műszak tánccso­portja részt vett 'á budapesti országos fesztiválon, az »A« műszák pedig Fehér Klára Te­remtés koronája című darabját tanulja. A bemutató előrelát­hatólag szeptemberben lesz. Az üzemi könyvtárba is igen sok kiszes jár. A 680 olvasó jó részét fiatalok alkotják. — Hány könyve van a könyvtárnak? — Július végén 38 086 köte­tünk volt. Azóta már újabb könyvszállítmány érkezett. — Milyen írókat olvasnak a fiatalok? — örvendetesen javul érdek­lődési körük. Igen sokan kér­nek világ- és szovjet klasszi­kusokat, és mai íróink is köz­kedveltek. Elekes Erzsébet Thackeray Hiúság vasárát, Ju­hász Erzsébet a Hét évszázad magyar verseit, Németh Lajos- né Szabó Pál Hajdú Kláriját vitte haza olvasni. Könyvállo­mányunk állandóan javul. Évente tíz-tizenötezer forintot fordítunk fejlesztésére. Mindig érkeznek űj kiadások. — Mi a legközelebbi terve a KISZ-nek? — Két napra felmegyünk az Országos Mezőgazdaság; Kiállí­tásra. Hatvan-hetven főre szá­mítunk. Szeretnénk összekötni ezt az utazást egy budapesti textilüzem meglátogatásával A MÁV 66 százalékos kedvez­ményt biztosított számunkra, így a fiatalok olcsón feljuthat­nak Pestre, s a mezőgazdasági kiállítás mellett még egy test­vérüzem fiataljaival is talál­kozhatnak. Megtartják adott szavukat a zákányt téglások (Tudósítónktól.) Az időjárás sokszor megza­varta a pártkongresszus tisz­teletére felajánlott terv teljesí­tését a téglagyárban. De a dol­gozók lelkes, odaadó munká­jukkal leküzdötték a rendkí­vüli időjárás viszontagságait. Július havi tervük nyerstég­lából 406 ezer volt. s ők 501 ezret gyártottak. Ez 122 száza­lékos tervteljesítést jelent. Pél­damutatóan dolgozott Gilián Mária KlSZ-íitkár. Kocsmár Teréz. Horváth Antal és a nyerstéglagyártó brigád, min­den tagja. A mennyiség ugrás­szerű emelkedésén kívül a mi­nőség is jelentősen megjavult. Az eredmény szembetűnő, hi­szen ebben a munkakörben túlnyomórészt nők dolgoznak. Jó munkájuknak köszönhető, hogy a nyerstéglagyártás felül­múlta az eddigi évek termelé­sét.' Az elmúlt hónapban 270 ezer égetett tégla előállítását vállalták. Ezt 20 ezerrel túltel­jesítették. A dolgozók a július 27-i üzemi értekezleten elhatá­rozták. hogy ezután még jobb téglát gyártanak. Ez már való­ra is vált, mert a laboratóriu­mi vizsgálatok szerint az ége­tett tégla minősége, szilárdsá­ga, tartóssága jelentősen meg­javult. Az agyagbányászok is seré­nyen dolgoznak. Gócsa József és csoportjának tagjai jelentő­sen hozzájárulnak az üzem szép eredményeihez. A gyár dolgozói remélik, hogy tervü­ket minden nehézség ellenére sikerül teljesíteni. 16 300 lakás épült fél év alatt Az év első felében meg­gyorsult a lakásépítkezés: ösz- szesen 16 300 lakást építettek az országban, mintegy 40 szá­zalékkal többet, mint a múlt év első felében. A magánépít­kezések jelentős emelkedésén kívül az átlagosnál nagyobb ütemben folytatódik az álla­mi lakásépítkezés. Fél év alatt állami erőből 4900 lakás épült, csaknem kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Magán­erőből, nagyrészt állami köl­csönből és támogatással 11 40® lakást emeltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom