Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-11 / 187. szám
P' MOOYI SPfT Ap s Kedd, 1959. augusztus 11« 1 Hatmillió forint a jövő évi beruházásokra (Tudósítónktól.) Még messze az év vége, még javában folynak a tsz-ekben az építkezések, de a nagyatádi járásban már elkészítették az 1960-as évi beruházási terveket. Az elmúlt hetekben a járás 23 termelőszövetkezetében közgyűléseken, megbeszéléseken vitatták meg a jövő évi terveket. Különösen nagyok lesznek a feladatok az építkezési, gépvásárlási és talaj javítási beruházások terén. A jövő évben hatmillió 300 ezer formt értékben építkeznek és vásárolnak gépeket az idei 5 millió forinttal szemben a járás tsz-ei. Ebből a pénzből 500 szarvasijának. 1200 sertésnek, era- juhnak tudnak korszerű férőhelyet biztosítani. Ebből az összegből készül el kb. 2000 köbméternyi sdlógödör, 25 kh. dohánytermés tárolására kalmas pajta is. Gépek sárlására szövetkezeteink millió forintot fordítanak ját erőből. Teherautót, tort, pótkocsit vásárolnak. Több mint egymillió forintért vesznek munkagépeket, alvá1 saZeMéltó módon ünnepük alkotmányunkat (Tudósítónktól.) Csurgón és a járás valamennyi községében méltóan kívánják megünnepelni alkotmányunk törvénybe iktatásának tizedik évfordulóját. A járás több községében már az előestén megrendezik az ünnepséget a különböző tömegszerveze- tek közreműködésével. A KISZ- és az úttörőbervczetek adnak műsort. Csurgón az ünnep reggelét zenés ébresztővel köszöntik. Kora délelőtt térzenével szórakoztatják a lakosságot. Délután a sportpályán ünnepi sportműsort ren deznek. Az ünnepély este ß órakor kezdődik a járási művelődési házban. Az ünnepi aktus alatt a három csurgói tsz új kenyeret ad át község három üzemének, ők pedig megfelelő terméküket adják cserébe a munkás-paraszt szövetség szimbólumaként. Az ünnepélyt táncmulatság követi. &&iti&yy,ixáw&L fet elitjeik nak értékelése; a búzaföldadó szorgalmazása és egyéb feladatok ismertetése. A tanácsülésen az iskolai oktatás helyzetéről beszél az iskola igazgatója, a lakosság ellátásáról pedig a földművesszövetkezet elnöke. Későbbi terv, hon*" a szeptemberi tanácsülésen az őszi munkák végrehajtását és a gyógypedagógiai intézet munkáját vizsgálják meg. ... Teljes erővel folyik a csép- lés. Harminc vagon gabonát már elcsépeltek, még körülbelül hetven vagonra számítanak. Az adófizetés folyamatosan halad. A III. negyedévben már 180 000 forint adót fizettek be a gazdáfc »'▼TTYTYYTTTYYfTTTYTYYYYTTTYYTYTTYY'rYYYYTYTfYYTTTYTTTYYTTrYTYT' Július 28-án v. b.-ülésí tartottak a községben. Ezen elsősorban augusztus 20-a előkészületeiről esett szó. A párt- a KISZ, valamint a tömegszervezetek képviselői megbeszélték, milyen is legyen az ünnepség. Elhatározták, hogy augusztus 20-án három 1919-es somogyvári veteránt tüntetnek ki a Tanácsköztársaság emlékéremmel: id. Gresa Imre, Hegyi Ferenc és Simon József érdemeit jutalmazzák az alkotmány ünnepén. * * * Augusztus 11-én, ma ismét lesz v. b.-ülés. Napirendi pontjai közt szerepel a községi tanács közeljövőben megtartandó ülésének tervezeteit az egészség- ügyi feladatokról szóló beszámoló; a malom munkájáSzendrei Antal zselickislaki gazda sajá,t tejfölöző gépével helyettesíti a csarnok munkáját. Egyetlen tehene után napi 25—30 liter tejet fölöz. NAQY BÁCSI, A NYVQDlIAS TSZ-TAQ (Tudósítónktól.) A szabási Győzelem Tsz kovácsműhelvében dolgozgat, segédkezik Nagy, Károly nyugdíjas termelőszövetkezeti tag. A háta mögött hagyott 71 esztendő és a 8 éves szövetkezeti tagság után méltán érdemelte meg a nyugdíjat. Na^ry fcícsi a felszsbadidás előtt uradalmi kovács volt báró Talián bélaházi birtokán. Nehéz volt a megélhetésük, bizony sokat kellett ütni-verni a vasat, hogy héttagú családjának meglegyen a betevő falatja. lányai, fiai azóta felnőttek. Imre fia, aki Pestre kerii't szakmunkásként, már az esti egyetemet is elvégezte, mérnök leit. Büszke is rá az édesapja. Egy fia kereskedő, egy pedig gépállomási dolgozó, Az egyik lanya Bohonyére ment férjhez, a másik a Győzelem Tsz könyvelője. Mindegyiknek megvan a tisztességes megélhetése, jó keresete. Gyermekei támogatnák Károly bácsit, de amint mondja, nem szorul már segítségre. Feleségével együtt szépen éldegélnek a nyugdíjból, no meg a munkaegység után a természetbeni járandóságból. Mert Nagy bácsi évente száz munkaegységet is szerez. Meg sem tudna lenni munka nélkül. Idén már 70 munkaegysége van. Az őszi osztásig biztosan meg lesz a száz. Nagy Károly nyugdíjas tsz- tag még jó erőben van, jó egészségnek örvend. Sorsával megelégedett, s azt mondja, ha még egyszer kellene határoznia, újra a termelőszövetkezetet választaná. Gondolatok megyénk állattenyésztéséről Irta: SZIRMAI JENŐ S omogy megye állattenyésztő és állattartó megye. Kiváló tenyészáll%taink országos hírnevet szereztek a megyének. Különösen a Kapós- völgye, a Koppányvölgye és Porrog vidéke hozzáértő parasztjai ezreinek szorgalmas munkáját, hozzáértését dicsérik az elért eredmények. Megyénkben ez év tavaszán új helyzet teremtődött. 32 ezer paraszt-család mintegy 320 000 kát. hold földdel a szocialista gazdálkodás útját választotta. Ha ehhez hozzászámítjuk az akkor Somogy megye mezőgazdasági területének mintegy 65, állami gazdaságok és vállalatok kezelésébpn lévő földeket, —68 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Ez a helyzet kedvező lehetőséget biztosít az állattenyésztés fejlesztéséhez, ahhoz, hogy megfelelő tenyészállatokat, több tejet és húst bocsássunk a népgazdaság rendelkezésére. A lehetőségekhez tartozik, hogy megfelelő törzsállományokat gyorsabban tudunk kialakítani, hogy az állategészségügy terén mérföldes léptekkel tudunk előbbre jutni, s ez állattenyésztésben és hizlalásban a tudomány révén eddig elért eredményeket a szakemberek segítségével hasznosíthatjuk. A lehetőségek mellett azonban látni kell a ma már világosan jelentkező némely veszélyt is. Melyek az állatállományunk fejlesztésében már most, vagy a közeljövőben adódó problémák? . 1956 óta még a hagyományos állattenyésztő községekben is indokolatlanul előtérbe került a szarvasmarha hizlalása, ez pedig a tenyésztés rovására megy. Az állathizlalásban túlzott előnyben részesül a szarvas- marha a sertéssel szemben, s ez veszélyezteti a sertéshús-ellátást. Az újonnan alakult termelő- szövetkezetek közül még többnek nincs megfelelő férőhelye, takarmánya, több helyen hiányzik a hozzáértő ember is. Mindez olyan tényező, amely lassítja a közös állatállomány megteremtését. Több egyéni parasztgazdaságban — különösen a marcali járás északi felében és a kaposvári járás Osztopán környéki vidékén — termelési bizonytalanság mutatkozik: nem foglalkoznak megfelelően állattenyésztéssel, »szabadulni« akarnak az állatoktól. Ez a nézet helytelen, hiszen ha az egyéni gazda belép a termelő- szövetkezetbe, azonnal megkapja a bevitt állatokért járó összeget. A megnövekpdett feladatokhoz több jól képzett szakemberre volna szükség — főleg állatorvosra és állattenyésztőre —, elsősorban olyanokra, akik értenek a nagyüzemi állattenyésztéshez. Ebben azonban hiány mutatkozik. A veszélyek azonban elháríthatok, és az okos, állattenyésztéshez értő, állatokat szerető parasztemberek, tízezreire, a szakemberekre támaszkodva eredményes harcot tudunk folytatni a téves nézetek és a helytelen gyakorlót ellen. A termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok a Kormány gazdaságpolitikájában nyújtott lehetőségek, a közös gazdaságok, ezen túlmenően a nagyüzem adta lehetőségek megfelelő felhasználásával fel tudják lendíteni a megye állattenyésztését. Somogy megyében az a legfontosabb, hogy a szarvasmarha és a sertés tenyésztésére megfelelő gondot fordítsunk. így elláthatjuk a megyét megfelelő tenyészanyag- gal, segítséget nyújhatunk más megyéknek is, és megteremthetjük a biztos alapot a hizlalásra. Felvetődik a kérdés: milyen irányban javasoljuk fejleszteni az állatállományt, és milyen fajtákat tenyésszünk? A legnagyobb gondot — a megye adottságaiból kiindulva — a szarvasmarha tenyésztésre fordítsuk. A szarvasmarlehetőséget a megfelelő hízómarhák beállításához, ezenkívül a sertéstenyésztés és növénytermelés hozamának fokozásához is. A fajtajelleget tekintve a szakemberek — helyesen — a magyartarka tehenet javasolják tenyészteni, mert jó tejelő, és húshozamra is megfelelő. Egyes helyeken — mint pl. Gölte környékén — helyesnek tarjuk a szimmentá- li vagy a magyartarka és a szimmentáli keresztezéséből származó egyedek továbbte- nyésztését. A másik fontos állatfaj a sertés. A sertés nagyon szapora állat. Ha ügyesen gazdálkodunk, sok pénzt hoz, és gyorsan megtérül a tenyésztésére forditott költség. Fajtajelleg szerint az egész megyében — pár község^ kivételével, mint örtilos — fehérhússertést javasolunk. Órtiloson és a hozzá hasonló községekben a mangalica tenyésztése a célszerűbb. Érdemes-e állatok tenyésztésével foglalkozni? Egyértelműen keH megmondani, hogy igen, érdemes. Mind a termelőszövetkezetnek, mind az egyénileg dolgozó parasztnak érdemes, mert kifizetődik. Lássunk egy-két példát ennek bizonyítására. A szarvasmarha tenyésztéssel kapcsolatosan: javasoljuk, hogy törzskönyveztessék az állatokat, mert így nagyobb bevételhez jutnak. Pl.: a 86 pontos, 5500 kg-os tejtermelésű tehenet vagy annak vemhes üsző utódát kg-ként 19,20 forintért veszik át. Ez azt jelenti, hogy egy 600 kg-os és az említett minőségi követelményeknek megfelelő állatért a tenyésztő 11 520 forintot kap. De nemcsak a törzskönyvezett, hanem a nem törzskönyvezett szarvasmarhákat is érdemes tenyésztésbe beállítani, mert ez is kifizetődő. Például egy nem törzskönyvezett 600 kilós szarvasmarháért — a minőségtől függően — 8—9 ezer forintot kap a tenyésztő. Ugyanilyen súlyú hízómarháért viszont ennél 2—3 ezer forinttal kevesebbet fizet a vállalat. A termelőszövetkezeteknek a nőivarú állatok mellett érdemes és kifizetődő bikaborjút is tenyésztésre felnevelni. Egy 18 hónapos és a követelményeknek megfelelő bikáért ugyanis 20 000 forintoí is kaphat a tsz, viszont ha vágóra szerződik, a legjobb esetben is 7—8 ezer forintért adhatja át állatát. Milyen következtetésre jutunk tehát? Arra, hogy feltétlenül törekedjünk a szarvasmarha tenyésztésének fokozására, és minél több tenyésztési egyedet állítsunk elő. Ugyanez vonatkozik a sertésre is. A törzskönyvezett elit kocák származékait kilónként 24—32 forintért lehet eladni, a kanokat 30—35 forintért. Tehát a hízott sertések árának kétszerese jár a tenyészanyagért. De nemcsak az elit kocákat érdemes bebúgatni, hanem feltétlenül szükség van a nem törzskönyvezettek tenyésztésbe állítására is. Sokkal kifizetődőbb ugyanis, ha a tsz saját maga állít elő süldőket, mintha azokat vásárolná, mert egyrészt'olcsóbb. másrészt kisebb a veszélye annak, hogy elhullanak a süldők, harmadrészt megfelelően tudják falkásíta- ni, és így magasabb árat kapnak értük. A fentieken kívül fontos a tenyésztés azért is, mert egész mezőgazdaságunkat, szocialista alapra helyezzük. Az ősszel ismét folytatjuk a tsz-szervezést, és nem kétséges — hogyan a tavasszal láttuk —, most is a parasztok ezrei fogják választani a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját. A tapasztalatok szerint az újonnan alakult termelőszövetkezeti községek nem adnak el sem szarvas- marhát, sem sertést más szövetkezeteknek, mert ezekre a közös állatállomány megteremtéséhez nekik is szükségük van. Ezért minden szövetkezet már most gondoskodjék arról, hogy ne máshonnan vásárolt állatokból, hanem saját erőből szarvasmarháról, akár sertés-' vállalat Ilyen esetben minden ről van szó. Ez biztosítja ez új büntetés nélkül- felbontja a termelőszövetkezetek gazdasá- szerződést. gi megalapozását, a már működő tesz-ek további erősödését. A Javasoljuk továbbá, hogy az Állatforgalmi vállaia'tai kös- senik szerződén a választott borjúk, a, és ezek köz 'l bizonyíts idő mu tán ki tudják választani a tenyéizteire alkalmas egyedikét, a többit pedig z állattenyésztéssel szorosan összefügg a illzlu- ! lás. A szarvasmarha hizlalás jövedelmezőségét nem kell kü- lön hangsúlyozni, ezt núneten ™Shlzlsl/ák termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt tapasz íaiát- ból tudja. Más a helyzet viszont a sertéshizlalásnál. Némely termelőszövetkezetben olyan helytelen nézet uralkodik, hogy nem , .. , ,, , ... kifizetődő sertést hizlalni Pe- ket a paláira beállított a la- Kinze.oao sertest hizlalni. Pe (tck ke,üj lfli Vagy ha A sertéseket illetően: a közéjben fellelhető elit kocákat ti" ami segítséggel vásárolják, fel. vagy máshonnan szerezzenek be iörzSáVományt. Javasoljuk, hogy a nem elit kocákat, de a külemre szép kccasüldőmód van rá, a köt-éa’-rn vásárolják meg, és búgassák be őket. Javsroltuk tehát, hegv a szarvasmarhánál és a sertésnél egyaránt a tényé'? legfontosabb, mert ez :ztés a hiZtKÍtH ríyo löt ?ník tartjuk, hegy a dig a jobb szövetkezetek mint a barcsi, répósi stb. — példája mutatja, hogy igenis érdemes. Egy évben három eso-1 portot meg lehet hizlalni. így | a befektetett összeg gyorsan megtérül. A termelőszövetkezetek nagyüzemi felárat is kap- ' nak. Ha 50 db-nél többre szer- la a )őuő hítóanyagít Is. ződifck, a rendelet értelmében kilónként 1,50 forint mennyi-* ségi felárhoz jutnak. , , szükséges fsrónelyek megie- A serteshizlalás gazdaságos- rcmtétékor elsősorban salát ságát egy példával szeretném erejűkre tárna~zkadjanak a bizonyítani. Egy tsz beállított tsz-ek. A lényeg az, hc-gy mi- “’í db’ gyenként 35 kg súlyú nél keve-sbb anyagi eszköz süldőt, összsúlyuk 1525 kg ráferdíterával kapjunk megfe- * volt. A süldőkért — 14,50 fo- lelő férőhelyeket. Ehhez a párt rintos kilónkénti árat számít- és a kormányzat is ad segítsé- ™ ~ 2J ®112’f° forintot fizet- get. Ez évben állami erőből tek. A hizlalás és tartás, ta- több m'nt 50 mí'lló forintot karmanyozas /te 7i2,55 forintba költöttünk új istállók épitésé- Számítsunk hozzá még re, illetve átalakításokra. A ouoo forintot különböző vesz- A szarvasmarhaistállck mellett eségie. Az összes ráfordítás a a sertétfiaztátókra és h'zlal- i.^daf fonatában 77 625.05 dákra is gondot kel fordítani, , ^ értékesítéskor az át- és a legegyszerűbb megoldáso- , lagsiüy lio kg tehat az 55 hí- kát kell választani. Erre a céU 6 osszsulya 6050 kg. Az eladá- ra nem kastélyok kellenek, hanem sertésfiaztatók. sí ár kilónként 17 forint, így összesen 102 850 forint a bevétel. Ha ebből kivonjuk az ösz- szes ráfordítást, akkor hizlalá- si nyereségként 25 224,95 forint mutatkozik. Ez a példa is bizonyítja, teremtse elő a tenyészanyago- kát és általuk a hizlaláshoz szerződésileg, nem kell A tenyésztéshez és hizlaláshoz megfelelő takarmányra van szükségük a termelőszövetkezeteknek, nehogy egyoldalúvá váljék a takarmányohogy érdemes“ a term^szövete 'd?on “ te™és ár7 kezeteknek hizlalni Nem vétet ' pábó1’ «^“takarmányból, jo len, hogy a répáLpuszUi Eteö ^ ígérkezik kukoricából ötéves Terv Tsz 1000 sertést jravasolJuk- h08y nagy gondot állított be hizlalásra | fordítsanak a közös állatállov |ménv szükségletét fedező :\tafoi-i-ot-a.. ™elosz^v.etkezetben karmány biztosi ására. A mun- t „történjék kaegységenként tervezett ■ J a tf^ lekötött süldő- mennyiségnél többet ne ossza- 70 kg kö-| niak ki, mert hz káros lehet a szövetkezet közös gazdálkodására, ennélfogva a termelőszövetkezeti tagok jövedelmére is. Az állattenyésztés és hizlalás akkor lehet eredményes, ha rül van, és a tagnak nincs ta-! karmánya: átvegyék vagy ne. Javaslatunk, hogy a .tsz vegye át, mérlegelje te, de hizlalásra hagyja ott a tagnál, és adjon rá takarmányt, egyezzenek meg úgy, hogy 1 mázsa takar- „ , , .. . ,, mányért 20 kg súlyt hizlal rá. megfelelő gondozókat valasz- Miért ezt javasoljuk7 Mert ha ^unk ^ ^ jószágot ne bízzak akárkire, hanem azokra, akik értenek az állatokhoz, és szeretik azokat. Ezenkívül helyes beállítani állattenyésztő szakembereket. Javasoljuk, hogy az állatgondozókat tegyék anyagilag is érdekeltté az állattenyésztés és hizlalás nagyobb eredményeinek elérésémegmozgatunk -ilyen súlyú süldőket, nagy a súlyveszteség, másrészt pedig kimarják egymást a falkából. A kisebb súlyú sertéseknél pedig azt- .javasoljuk, hogy a termelőszövetkezet vegye át. Az egyénileg dolgozó parasztnak javasoljuk, hogy kössön szerződést ben. (Prémium és egyéb foraz Állatforgalmi Vállalattal, és mában egyaránt.) Igaz, hogy a egyénileg adja te akkor is ha legjobban lefoglalt ember az „ ,, ___., „ I állattenyésztő, de ő a legjobb elép a termelőszövetkezetbe. I ban kereső is A barcsi vörös A tenyésztésnek és a hizla- CsiHagbsm akad olyan állat- lásnak a termelőszövet- gondozó, a^i több mint 30 ezer ' , r i forintot keres évenként. Tehát kezetekben neg> a apfeltétele érdemes az ánatok mellett van: megfelelő állatállomány/ dolgozni, kifizetődő az mind a férőhely, takarmány, és jól tsz-tagnak, mind a termelőképzett állatgondozó. Ha ezek szövetkezetnek. a feltételek megvannak, akkor Megyénkben nagyok a lehea tenvésztés és hizlalás a tér- tőságek a szövetkezeti állatte- a rem esztes es mziates a tér- nyésztés fellendítésére. A műnmelőszovetikezet jövedelmének ka kezdetén vagyunk még, jelentős részét biztosítja. Miből teremtsék meg most kell megteremteni a következő évek alapját az állat- . tenyésztésben és hizlalásban tsz-ek a közös állatállományt? egyaránt. Biztos vagyok abban^ A szarvasmarhatenyésztés hogy a termelőszövetkezeti ta- alapját a bevitt állatok képezik. Ezeket felül kell vizsgálI gok a szakemberek segítségével, a párt- és az állami szerni és osztályozni. Megteremthetik a közös állományt a községben lévő egyedek felvásárlása, vagy az állam által történő kölcsönnel való felvásárlás útján. Emellett az Állatvek támogatásával, megfelelő erőfeszítések árán felvirágoztatják megyénkben az állattenyésztést és -hizlalást. ’pjainkban a pártkongresszus tiszteletére az országban fellendül a forgalmi Vállalat által leszér- termelő- és alkotómunka. BíN egész ződött szűzüszők és a hizlalásra beállított nőivarú marhák közül az állatorvos segítségével ki kell választani azokat, amelyek továbbtenyésztésre alkalmasak. S ha te van kötve hatenyésztós teremti meg a szükséges egyedeket is, akár hanem be kell fedeztetni. A zunk abban, hogy azok, akikre tartozik, minden tőlük telhetőt megtesznek a közös állatállomány megteremtéséért és az állattenyésztés fejlesztéséért. ök ezzel készülhetnek legméltóbban pártunk kongresszusára.
