Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-07 / 184. szám
MÁSKÉNT ÉLNI í^saládi harmónia, nyugodt családi élet. Milyen egyszerűen, természetesen hangzanak ezek a szavak! Könnyű és mégis milyen nehéz megteremteni. Nagyon sok mindentől függ, nagy a házastársak között megértés és békesség uralkodjék. Talán a szeretet és az egymás iránti megbecsülés a legfontosabb. Ha ezek hiányzanak, megpattannak a szálak, melyek egymáshoz fűzik a házastársakat. Az alábbi történet is híven igazolja az itt elmondottakat: N. N. bizony kicsit későn szánta rá magát a nősülésre: néhány évvel a negyvenen felül. Még rosszabbul tette, hogy egy fiatal lányt vezetett az anyakönnyvvezető elé. Teltek az évek mindkettőjük felett. Az ember most hatvan éves, a felesége pedig néhány esztendővel múlt harminc. A feleség — az egykori fiatal falusi lány — annak idején azt gondolta: megállapodott embernek lesz a felesége, aki meg tudja majd becsülni. Hogy a férfi milyen gondolatokkal nősüli meg, arra csak következtetni lehet... Az első években meg is voltak úgy-ahogy. Keményen dolgoztak. Az asszony vállvetve az urával, mindennap ugyanolyan fáradtan jött haza a mezőről, mint az embere. Munkájuknak meg i volt a látszata. Vettek egy kis földet meg egyebet is, szóval nem láttak szükséget. Közben két gyermekük született: egy lány meg egy fiú. Ahogy teltek az évek, úgy kezdett változni a férj. Egyre jobban szekírozta az asszonyt. Ha valakivel szóba mert állni, napokig nem volt nyugta. Nem győzte hallani: »Már megint gavallérok után nézegelődsz?« Tőlük féltette feleségét reggel, délben és este. Ha az asszony alkonyaikor kiment a kacsákhoz, már rohant utána, hogy kivel kapja rajta. Meg volt győződve, hogy a kacsahápogás titkos jeladás az udvarlólcnak. D edig az asszonynak ki- * seb6 gondja is nagyobb volt annál, hogy a <*•gavallérokkal~ törődjék. Elég gondot adott neki az egész napos munka a mezőn, onnan hazatérve pedig a két gyermek nevelése. Ezt sehogy sem akarta a férj elhinni. Meg 'aztán más bogarai is voltak neki, Valahogy semmibe vette feleségét, a családot, A föld, a Jószág volt mindene. Közben nőttek a gyerekek, iskolássá serdültek, s füzetekre kellett a pénz, Az apa nem állta meg szó nélkül, és elmondta a maga elmaradott álláspontját a következőképpen: *»Azok is bolondok az iskolában. Mi az ördögnek kell több irka egy elemistának? Bezzeg az én időmben elég volt egy palatábla, míg kijártam az iskolát.« A feleség, mióta férjhez ment, nem volt moziban, szórakozni sosem jártak. Az ember mindenre sajnálja a pénzt. Nem is sajnálja, hanem egyenesen félti. Volt oliyin időszak, amikor nem is tartotta otthon, elvitte valamelyik ismerőséihez, nehogy az asszony elköltse. Féltékenységével, zsugoriságával elviselhetetlenné tette felesége életét. Az asszony korábban azért nem tett semmit, mert a gyerekek kicsik voltak, s azokat tekintette. Inkább túrt, hallgatott értük, s megpróbált komolyan beszélni az emberrel. Az meg is ígérte, hogy változtatni fog életükön. Szavát meg is tartotta, de csak egy hétig. Utána ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az asszony hosszas vívódás után elszánta magát: elválik a férjétől. Perük már folyik is. Am az ember nem akar válni, csalja vissza feleségét, ígéri, hogy minden másképp lesz, mint azelőtt volt, hogy szépen fognak élni. Hasztalanul, mert az asszony hallani sem akar róla. ll/Fásként akar élni, mint lrj- eddig. Szabadulni akar a bilincsektől. Az állandó rágalmazástól, a maradi, kibír- hatatlan életfelfogásból. Úgy akarja nevelni gyermekeit, hogy azok a mai világban nőjenek fel, amelyben minden más, mint évtizedekkel ezelőtt volt. Fiatalkori tévedéséért, meggondolatlanságáért nagy árat fizetett. Nem kapta meg férjétől a megbecsülést, a sze- retetet, amit várt. [MODERN bitó Fűk A Német Demokratikus Köztársaság évek óta egyetlen hatalmas építkezés. Az ipari építkezések mellett, amelyek a gazdasági felemelkedés alapjait képezik, mind nagyobb jelentőségre tesznek szert a lakásépítkezések. A második világháború alatt az NDK területén elpusztult 620 000 lakásból a második ötéves terv végére 550 000 felépül, és 1960- tól kezdve évente 100 000 lakást adnak át a lakosságnak. Az új lakásojy, átlagos lakóterülete 55 négyzetméter, ebből a lakószoba mintegy 17—18 négyzetméter, a hálószoba 15 négyzetméter, a gyermekszoba 9,5—10,5 négyzetméter, a konyha mintegy 6 négyzetméter. A bútoripar feladata, hogy ezeket a lakásokat úgy rendezze be, hogy azok kielégítsék a mai ember igényeit a célszerűség, a kényelem és szépség szempontjából. Tehát nemcsak Utä&k. .... 18 * iD" ufl % mmS §gj!- i üw f 4* 1 ' '* í t rJ A gyümölcsmosás A gyümölcs fogyasztása nem- cr.ak azért ajánlatos, mert üdít, tíiisít, kellemes es jóízű, hanem azért Is, mert elősegíti az emésztést, fokozza az anyagcserét, csökkenti a szomjúságot, és magas vitamintartalmánál fogva is használ a szervezetnek. A gyümölcsfogyasztás egyik feltétele a gyümölcs gondos megmo- sása és tisztántartása. A gyümölcs héja nemcsak a szedéskor és a szállításkor, nemcsak a piacon, a gyümölcsösboltokban szennyeződhet, hanem a fán, a még érintetlen gyümölcsre is rá- hordhatják a legyek a fertőzőképes kórokozókat. Ezért nem szabad még a házilag szedett, piacot, gyümölcsüsboltot sohasem látott szilvát, körtét, almát, szőlőt, őszibarackot sem mosallanul elfogyasztani. Hiba, ha egyesek - arra való hivatkozással, hogy csak a belsejét fogyasztják — mosás nélkül hámozzák meg a gyümölcsöt. Az Így fogyasztott gyümölcsök között az első helyen a dinnye áll. Meg- mosásához kétségkívül elég nagy mennyiségű víz szükséges, de mégsem szabad elhanyagolni. A gyümölcs héján levő kórokozók a héjról a kézre, majd a kézről a gyümölcs belére kerülve bélfertőzést, bélhurutot, hasfájást okoznak. A gyümölcsöt - még a diny- nyét is - lehetőleg bő, csurgó vízben mossuk meg. A vízár taloni A nyári melegben sokat izzad az ember. Minél több vizet iszik, annál jobban izzad, mert a megivott víz izzadtság alakjában hagyja el a szervezetet. Az izzadtságnak három tized százaléka só. Az izzadás- sal tehát a szervezet nemcsak vizet, hanem sót is veszít. Ezzel szemben a megivott viz sót nem tartalmaz. Ennek az a következménye, hogy a szervezet nedvei felhígulnak, és a sócsökkenés fáradtságérzés, étvágytalanság, gyengeség, levertség, sőt néha eszméletvesztés alakjában jelentkezhet. Ezt az állapotot nevezzük vízmérgezésnek vagy vízártalomnak. Az izzadás nem betegség. Nem szükséges és nem kell megakadályozni, , legfeljebb csökkenteni úgy, hogy a szervezetbe nem juttatnak felesleges folyadékot, és ésszerű ruházkodással a hő elvezetéséről gondoskodnak. Hogyan viselkedjék az ember nagy melegben erős szomjúság esetén? Nyugodtan igyék vizet, de csak kis adagokban, és nem túlságos hidegen. Gondoskodjék arról, hogy az ital kellemes, üdítő, megfelelő hőfokú legyen. A nedvdús táplálék, a leves, a híg főzelék, gyümölcs, saláta, kovászos uborka csökkenti a szomjúságot, és jobbá teszi a közérzetet. Az alkoholtartalmú italok a forj róságérzetet és az izzadást egyaránt növelik. Pálinkát, bort ilyenkor ne igyunk. Tűző napon, nagy melegben nehéz munkát végző, erősen izzadó földművesek fogyasszanak egy kissé több sót. Sós levest, esetleg tejet, mert a tejnek is van sótartalma. Ha erre nincs mód, igyanak olyan szénsavas vizet, amelynek egy literje egy-két gramm sót tartalmaz. Az ilyen víz kellemes ízű, enyhíti a szomjúságot, és pótolja a szervezet megcsökkent sómennyiségét. A fogak szépsége Nem kell hosszasabban magyarázni, hogy a szép, egészséges fogsor mennyire emeli az arc szépségét. A fogak gondozása a legelemibb kultúrszük- ségletek közé tartozik. Az esti fogápolás fontosabb, mint a reggeli fogmosás, mert éjszakán át a fogak között maradt ételmaradékok iszonyú pusztító munkát végeznek a szájüregben és a fogak között. Keserves kínlódás és fájdalmas kezelés jár az elhanyagolt fogakkal. De az elhanyagolásnál is sokkal végzetesebb hibát követ el némely szülő akkor, amikor kisgyermekének fogait nem kezelteti megfelelő módon. Igen sok szülő él abban a téves meggyőződésben, hogy a tejfogakat, minthogy azok úgyis kihullanak, nem kell gyógyítani, betömni, ha lyukasak. Pedig a romló, rosz- szul növő tejfogak örökre tönkre teszik a foghúst, s ahelyett, hogy hivatásuknak megfelelően előkészítenék az állandó fogak helyét, tönkreteszik azokat. Beteg foghúsban nem fejlődhetnek egészséges, szép fogsorok. Erre gondoljanak a szülők, s ha kisgyermekük fogfájásról panaszkodik, okvetlenül vigyék fogorvoshoz. a technikai problémákat kell megoldani, hanem politikai és kultúrpolitikai feladatokat is. A kapitalista korszak szokásos garnitúrái sem méreteik, sem célszerűség szempontjából nem felelne* meg a mai követelményeknek. Ezt a célt szolgálják a beépített szekrények, amelyek úgy kapcsolódnak a tűzhelyhez és a mosogatóhoz, hogy a munkát folyamatosan lehet elvégezni. A hálószobáknál alapelv, hogy a szekrényeket lehetőleg be kell építeni. A beépített szekrényekben el lehet helyezni a ruhákat és mindazt, ami# a szekrényekbe vagy a szekrények tetejére szoktak rakni. Ha a beépítés lehetősége nem áll fenn, egymás mellé illesztett szekrényekből szekrényfalat lehet létrehozni. A 150x190 cm-es úgynevezett francia ágy különösen alkalmas kis lakásokba. A képeinken látható VEB Ostthüringer Möbelwerke Zeulenroda sorozat modelljét nagy tetszéssel fogadták. Hasonlóképpen sikert aratott a képen látható Ifjúsági szoba. Ez a bútor értékes importfa felhasználása nélkül a kulturált lakás benyomását kelti. A farészekre íur- nirozott bükkfát használtak fel, a felületeket plasztiktól Iákkal burkolták. A plasztikfólia, ez az új vegyi anyag igen jól bevált a bútoriparban. Lehetővé teszi az importfumirok megtakarítását, és színei kellemes, lakályos hatást keltenek. Természetesen szerepet játszik ebben a mintázat is. Az NDK bútoripara két éve dolgozik ezekN / ‘ íxryv <MM?:W&&, kel a plaaztikfóliákkaL A gyártó iparral együttesen új mintákat dolgoztak ki, és kipróbálták azok színtartósságát, úgyhogy az ipar jó nyersanyagot fog rendelkezésre bocsátani. A plasztikfólia további előnye, hogy lemosható. A megfelelő fólia kiválasztásában sok függ a színérzéken és jó ízlésen. Éppen a szin és a minta kiválasztásával sokat lehet nyerni* de sokat is lehet rontani. A lakószobák számára többnyire kis bútordarabokat készítenek: az úgynevezett kiegészíthető egyes bútordarabokat keresik inkább. Az ilyen bútor szolgálja legjobban a lakószoba céljait. (Az Uj Németország c. lapból.) Gyermekeknek KUTYA SZERETNE LENNI w . ^ Egyszer volt egy gazdaember, s annak egy nagy kamasz fia. Kimegy ez a gazdaember a mezőre, vele a fia is. Mentek a cselédjei, a napszámosok, gyűjtötték erősen a szénát, hogy csak-úgy csurgóit le róluk a verejték. Mindenki dolgozott, csak a gazda kutyája nem. Az ott heverészett a bokor tövében, a jó árnyékban. Látja ezt a gazda fia, megirigyli a kutya dolgát, s fölsóhajt keservesen: — He), édesapám, de szeretnék kutya lenni! — Szeretnél-e fiam? — mondja az ember. — No, ha szeretnél, feküdj a kutya mellé. ' Ne dolgozz, én nem bánom. Hiszen a legény kétszer sem mondatta magának, lefeküdt a bokor alá, nagyot aludt, míg a többiek dolgoztak, s esze ágában sem volt, hogy megfogja a villa nyelét. No, hanem elkövetkezett az ebéd ideje. A gazda a cselédjeivel, meg a napszámosaival a tál elé ült, s kanalazták a kaszáslevest, de a legényt közel sem eresztették a tálhoz, csak csontot meg kenyérhajat dobtak neki, éppen, mint a kutyának. Hiszen a legény nem bánta erősen, mert még nem volt éhes. Ebéd után megint lehe- veredett a bokor alá, s ott hevert uzsonnáig. Előjönnek a cselédek és a ua^számosok az uzsonnához, de bezzeg fölkelt a legény is ^ a bokor alól. Odament, hogy ; neki is adjanak valamit, — Várj csak sorjára, fiam\ —> mondotta a gazda —, majd te is megkapod becsületesen a magadét, amikor a kutya .v — s megint csak kenyérhéjat £• dobiak neki. De már estefelé:J zöldet-vöröset látott a szemeÁ s azt mondta apjának: % — Édesapám, elég volt at kutyaságből, nem leszek ént többet kutya, mert mégiscsak] igaz az, hogy a kutyának kutyául van dolga. — Látod, fiam, látod — $ mondotta a gazda, az ember]: legyen ember, a kutya legyen 9 kutya. &
