Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

Péntek, 1959. augusztus 7. 6 SOMOGY! NÉPLAP Kezdődhet a bérletszervezés? „Népgazdaságai érdekből . . .éé Városunk nagyobb üzemei­nek, vállalatainak szakszerve­zeti kultúrfetelosei csakhamar kézhez vehetik a Csiky Ger­gely Színház 1959—60-as évad­jára szóló bérletszervezési megbízását. Nyilvánvalóan az­zal a buzdítással, hogy lássa­nak hozzá mielőbb a közönség- szervezés nagy munkájához;, ezúttal is segítsék színházun­kat abban, hogy hívó szava el­jusson a dolgozó emberek szé­les tömegeihez. A bérletszervezés korai kez­dését élénken helyeseljük, mi­vel az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy egy hónap alatt nem lehet e munkát , min­den területen átfogóvá szélesí­teni. Tehát az, hogy a szak- szervezeti kultúrfelelösök. akiknek munkájában különös jelentősége van a színház vi­szont támogatásának, s hogy az üzemi közönségszervezés már most dologhoz láthat, he­lyes. De... az semmiképpen sem helyeselhető, hogy a szok­ványos szabályokat tartalmazó bérletszervezési felhívás birto­kában láthatnak csupán fel­adatukhoz. Jóllehet, ha meg­kapnának minden segítséget, szeptember 3-tól október 5-ig a színházra csak a bérletezés adminisztratív teendői, a bérle­tek árusítása jutna. Mi az, ami akadályozza az eredményes munkát? Az, hogy egyelőre hivatalos szerveink­nél is csak találgatásokkal ta­lálkozhatunk akkor, amikor a 'színház jövő évi műsortervé­ről kérdezősködünk. Talajta- lanná teszi az üzemi kultúro- sok közönségszervező munká­ját, hogy nem tudják tájékoz­tatni a színház terveiről dolgo­zó társaikat a bérletezés nép­szerűsítésekor. . Pedig az embereket erősen foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen a színház műsor­terve, milyen bemutató dara­bokat várhatnak az új évad­tól ötödik életévébe lépő szín­házunktól. Hivatkoznunk kell a tavalyi közönségszervezés tapasztala­taira. Természetes, hogy mi­előtt a dolgozó ember bérletet vált, kérdez: — Mit kapok? — Tavaly a kultúrfelelösök a műsorterv birtokában láttak hozzá a szervezéshez. Még nem volt hibátlan az üzemi, válla­lati közönségszervezés. Sok helyütt a szakszervezeti kul­túrfelelösök nem kaptak meg­felelő támogatást sem a válla­latok vezetőitől, sem a szak- szervezettől magától, sem {Je­tiig a helyi párt- és tömegszer­vezetektől. Az idén, mindent meg kell tennünk, hogy a kö­zönségszervezés — melyet igen bölcsen társadalmi alapokra helyeztünk korábban — meg­javuljon. A mostani bizonyta­lan kérdés azonban nem szol­gálja ezt. Úgy látjuk a közönség ér­deklődéséből, hogy nem pa­naszkodhat színházunk, éppen ezért nem veheti zokon, hogy a bérletszervezés indításakor figyelmeztetjük egy hibára. Arra, hogy műsorterv nélkül a közönségszervezés funda­mentuma hiányzik! Ezen pedig még most kell segíteni! Rossx szódásüvegek Több esetben hallottuk és ta­pasztaltuk a faluban, hogy a szó­dásüvegek nem működnek rende­sen. Vagy nem jön ki belőlük a szóda, vagy egyszerre kifolyik az összes. Eosszak az üvegek. Talán úgy lehetne legjobban megoldani ezt a problémát, hogy az árusí­tók figyelmeztetnék a vevőket, ők pedig megjelölnék és visszaadva félreraknák a rossz üvegeket, hogy gondoskodhassanak az illetékesek a hibásak megjavításáról. Erdő Endréné Cserénía. Csökkeni 2 csecsemőhalandóság Új körzeti ápolónői! Megvizsgálják a kutak vízét (Tudósítónktól.) a csurgói járásban A napokban tartotta meg félévi munkaértekezletét a csurgód járás egészségügyi cso­portja. A beszámolóban dr. Major Rezső, a járás tisztifő­orvosa a többi között ’ ezeket mondotta: / — Mióta a csurgói járás á tsz-járásokhoz csatlakozott, megszaporodott, az egészség- ügyi dolgozók munkája. Töb­ben veszik igénybe az ingye­nes orvosi kezelést és a ked­vezményes gyógyszereket. Kör­zeti orvosainkat néha több év­tizedes betegségekkel is felke­resik. Az elmúlt félévbein két körzeti ápolónőt állítottunk be, s rendszeresen látogatják a fekvő betegeket. A járásban jelentősen csökkent a csecse­mőhalandóság. Az egészség­ügyi ellenőrzéseken üzleteket, üzemi konyhákat, bölcsődéket, iskolákat vizsgálunk meg, a hiányosságok pótlására írásban hívjuk fel az illetékesek fi­gyelmét. A csoport a járás ivó­kút jaiból vízmintát vesz, ezit a KÖJÁL-hoz küldi vizsgálat vé­gett. Ezután az egészségügyi cso­port szociálpolitikai előadójá­nak, Pál Margitnak a beszá­molója következett. A járásiban az első félévben 114 esetben összesen 28 500 "fo­rint gyorssegélyt utaltunk ki — mondotta. — 14 ízben össze­sen 20 000 forintot fizettünk ki sokgyermekes anyáknak. In­gyenes csecsemőkelengye-utal- ványt 27-en kaptak kb. 11 000 forint értékben. A beszámolót hozzászólások követték; MEGBOLYGATTÁK A PE­DAGÓGUS TÁRSADALMAT. Mint minden évben ilyenkor, kapunyitás előtt. Sok a panasz, a siránkozás: joggal és jogta­lanul. És minden évben nehe­zebb igazságot tenni. Talán nem is lehet, azaz hogy nehéz elképzelni csaknem két és fái ezer ember egyetértését egy megyei intézkedéssel, még ha nem érinti is valamennyiüket. A rendelkezések nyomán meg­indul a vándorlás, s helyenként tovább növekszik a már nyár áthelyezési papírokat rég kéz- képzeteseivel, basítették már. S aki ismeri A párt művelődéspolitikai önmagát, tudja, hogy nincs irányelvei színvonalbeli javu. egészen rendben a szénája — lást követelnek oktatási intéz- mert ilyen is. akad —, nem kér- menyeinktől is. Ez pedig nem dezi senkitől, hogy miért he- megy másként, csak ha erősít- lyezték át. De sok embernek juk a tantestületeket, ha meg­előreléptetést jelent az áthelye­zés; vagy éppen a falu érdeke kívánja, hogy ott adja át szak­tudásét az új nemzedéknek, ö nem tudja, hogy miért kell ott­hagynia munkahelyét. Kétség­beesik, marcangolja a bizonyta­lanság, mert senki sem beszélt elejétől tartó sértődöttség, bi- vele, senki sem mondta el, zonytalanság, méltatlankodás, hogy miért. Gondatlanság ez? Nem helyes állandóan he- Több, rosszabb annál, lyezgetni a pedagógusokat. VANNAK TILTÓ R.ENDEL- Nem is végleges cél. De ma KEZÉSEK, igaz. De mi is len- még — ha egyre kisebb mérték- ne akkor, ha már áprilisban ben is — szükséges, elkerülhe- mindenki az áthelyezésekről teilen. Ezt megérteni nehéz, sugdosna? A hivatali titoktar- megoldani nehezebb. És töké- tás a megszabott határidőig kö­tetesen megoldani lehetetlen. Mert ahány ember, annyi jel­lem, annyi vágy, tudás, elkép­zelés, s ugyan ki tudna egy­szerre mindenki kedvére tenni? telező: ám a minisztérium sem írta elő, hogy vágjuk oda csak úgy pedagógusaink fejéhez az áthelyezési papírt, aztán majd önmaguk felfedik a »titok" Kiváltképp, ha közösségi érdek nyitját. Nézzünk csak magunk- is van a világon, s ez a mi tár- ba. Kényelemből, nemtörődöm- sadalmunikban elsődleges. ségből vagy időhiányra hivat­Sok a panasz szerte a magyé- kozva sokszor elmulasztottunk ben. Egyesek csak a városban 1 1 1 érzik jól magukat, mást a csa­ládja, beteg szülei, háza, in­gatlana, jókedve köti a helyhez, ahonnét most mennie kell. Népgazdasági érdekből. Néme­lyek csak fedőnévnek tekintik e meghatározást, mely szerin­tük rosszindulatot, egyéni ér­dekeket takar. Tévednek. Mert van ilyen, hogy ■ népgazdasági érdek legfeljebb a lebonyolítá­sába csúszhatnak tévedések, hi­bák. Ezt orvosolni kell. És emberek sorsáról kell dönteni, nem a rendelkezésünkre álló létszámról Némelyeket csak a száraz közlés keserít el; az em­Pedig joggal beszélni az emberekkel, szükségünk van. rá, igénylik. »Népgazdasági érdekből.« Fejlődő közoktatásunk egyre több szakembert kíván. Ner.í nézhetjük el, hogy középiskolai tanár általános iskolában tanít­son, s az általános iskola felső tagozataiban sok tanító-szakké­pesítés nélkül. Nagy gond ez, idén sem oldhatjuk meg. De a törekvés helyes, hegy minden- , , ,, ,, kit a maga helyére. És be kell ^tott ^kaptárakban, s tölteni azokat a helyeket is, ahonnét saját kérésükre éltá­feleiő pedagógusok állnak kellő felkészültséggel és erköl­csi alappal — gyermekeink elé. NEHÉZ LENNE KUTATNI A HIBÁKAT, pedig vannak. És világért sem mentenénk elkö­vetőiket. De a mi társadal­munkban összeegyeztetjük a közösségi érdeket az egyéni­vel, s ha egy mód van rá, fi­gyelembe vesszük az ©gyén kí­vánságait. Mégis, ha akadá­lyokba ütközünk, a pedagógus érdekeit is védi a törvény, fel­lebbezhet. Gyakorta él is eszel a jogával, sokszor olyankor is, amikor nincs alapja. Késlekedünk. Mindig csak késlekedünk. Augusztus köze­pe lesz lassan, s a tantestüle­tek sorai még korántsem ren­deződtek. Mi az óka? A megyei művelődésügyi osztály már áp­rilisban tervezett. Három mun­kaerőgazdálkodási értekezletet is tartottak a járási vezetők részvételével, s a tervek szerint mintegy 70 pedagógus áthelye­zd tárol volt szó. Csakhogy eze- • n felül 448 áthelyezési kére- i érkezett az osztályra! Óriá­si szám, szinte érthetetlen. Megkezdődött a munka lázas ütemben. Sok kifogás akadt, pedagógusaink vállalták, nem vállalták az áthelyezést, fel­lebbeztek, s az egyeztető bizott­sági tárgyalások húzzák az időt. Káosz van most, mint a feil­a Területi Egyeztető Bizottság csak augusztus 15-e utánra voztak a pedagógusok. Sok te- igér_ döntést minden ültben. - __ nárt, tanítót nyugdíjaztak Há- ^ te™ek íe^ beri szó, az okos érvelés feléfo- zasság, betegség és néhány pe- az u-iak. nehez?f s * resztené a hivatástudatot, mely dagógus alkalmatlansága nehe- Jetnek- Pedig ^egyensulyozot­»mindegy hogy hol, csak tanít- Z1'ti a munkaerőgazdálkodást, hassak« jelszóval ösztökéli a Szükséges hát az áthelyezés? hivatásának élő pedagógust.:. Igen! Még akkor is, ha nem Követtünk el hibát? Igen, Az egyezik mindenkor az egyén el­Erfurti séta A megyei székhely egyes ré­gi utcái Bomfácius, Luther és Schiller nevét viselik. A város­háza előtti teret Halpiacnak, az ott lévő vendéglő-éttermet táv Adolf svéd király; 1806- ban Napoleon időzött itt; 1891- ben a Német Szociáldemokrata Párt országos vezetősége e vá­rosban tartott ülésén alkotta A városháza Céhek Házának hívják. Ezek az elnevezések is arra valla­nak, hogy gazdag múltból fa­kad Erfurt jelene. Induljunk el ismerkedő sétára e város történelmében. A Gera-folyó termékeny völ­gyét apró paraszti települések borították a VII. században. A hadi útvonalakkal átszelt vidé­ken választófejedelemséget ala­pítottak, majd Észak-Thürin- gia misszionáriusa, Bonifácius kezdeményezésére püspöki székhely létesült 742-ben. Ezt az évet számítják a város ala­pítása esztendejének. Ám a földből kinövő kápolnák, plé­bániák mellett csakhamar malmok, kézműves házak és középkori kereskedelmi léte­sítmények egész sora is megje­lenik. Erfurt 805-ben megszer­zi a jogot arra, hogy a Duna— Tisza között élő szlávokkal és avarokkal közvetlen kereske­delmi kapcsolatba lépjen. A XIV. században húszezer la­kost számlál .a város, a leg­utóbbi 130 év gyorsabb gazda­sági fejlődése pedig kétszáz­ezerre növelte lakosságának számát. Az erfurtidk történelmi tényként említik, hogy 1631- ben városukban lakott Gusz­meg az úgynevezett erfurti programját. Büszkék arra, hogy Schiller __ jelenlétében mutatta be színházu\ a költő két drámáját. Az Augusztus­kolostor egyik szobáját ma is Luther-cellának nevezik, ugyanis e helyen tanult a ké­sőbbi vallás-reformátor. A vá­ros egyeteme 1392-ben alakult. Könyvtárában nagy gonddal őrzik egy, a XV. század elején élt tudós kézzel írott művét, az Amploniánát. Az óváros épületei a gőt, ro­mán, reneszánsz és barokk stí­lus remekei. A legrégibb er­furti dóm, a Marienkirche na­ponta a látogatók száza érdek­lődésének középpontjában áll. Hajója, karzata a német góti­ka egyik legnagyszerűbb alko­tásává avatja. A térről a templom bejáratáig 70 lépcső vezet, onnan 240 lépcsőn jut fel az ember a 117 méter ma­gas toronyba. A Glorióza nagy• tan, megfelelő körülmények között, kedvező, nyugodt lég­körben kellene már készülni az új .tanévre. Az időhúzás, az aktatologatás csak árthat. Kevés a száktanárunk. A csurgói járás hármat, a nagy­atádi egyet, a kaposvári né­gyet, a tabi egyest, a siófoki járás kettőt és Kaposvár ket­tőt kapott a fiatalokból. Hat­vannégy általános iskolai gya­korló tanítónkat helyezték él a megye különböző iskolái­ban. Ezek a fiatalok már szí­vesebben mentek vidékre, ke­vesebb gondot okoztak, s ez jó. DE MÉG MINDIG NINCS REND. Türelemre szükség van, de Időhúzásra nincs. Em­beriességre, humánumra, sze- retetteljtes beszélgetésekre, gondoskodásra, a. családi éö szociális körülmények figye­lembevételére szükség van, de méltatlankodásra, rosszindu­latú rágalomhadjáratra nincs! Ma még — sajnos — az élet velejárója e nagyfokú éven­kénti áthelyezési; holnapra már megnyugszanak a kedé­lyek, 6 előbb-utóbb eljutunk oda, hogy minden pedagógus hivatásból fakadóm egy isko­lához, egy faluhoz kösse éle­tét, mert ez jó neki, és jó a társadalomnak. Mert minden pedagógus csak környezetét, a falu lakóit ismerve válhat iga­zán a kis közösség igaz ne­velőjévé; Krämerbrücke A Mariendom a Severikirchével fiarang súlya 275 múzsa, át­mérője 260, magassága 240 centiméter. A városháza folyosóit, ter­meit híres freskók díszítik. A freskók mondákból vett jele­neteket és történelmi esemé­nyeket ábrázolnak. A Gera vize csendesen föly- dogál a házak alatt. Az épü­leteket tartó hidat a kalmá­rokról Kmmerbrückének ne­vezik. A folyó partján itt is, ott is festegető emberekre buk­kanunk, akikkel ecsetet ragad­tatott a vágy, hogy megörökít­sék e városrész ódon szépsé­gét. Zakatol a Schildchens Mühle, s hiába csengetünk, nem jön kaput nyitni a vizes malom molnára — nyilván sok az őrölni való. Napjainkig még csupán a templomok, egykori neves em­berek lakóházai, az évszáza­dos középületek érdemelték ki a műemlék tis^eletet ébresztő címét. A késői utókornak, a jövő látogatójának azonban a ma létesítményei — Erfurt új arculatának jegyei is történel­met fognak mesélni. A polikli- nika, az orvosi akadémia, az iparitanuló-iskola modern épü­lete, a megyei tanács nyolc­emeletes irodaháza, s a Mao Ce-tung téren a szakszervezeti székház és a többi új alkotás a munkás-paraszt hatalom nevé­hez fűződik. A gyermekkaca­gástól hangos játszóterek, a vi­rágokban pompázó kultúrpark környékén, a külvárosban tég­larakások, betonelemek állnak össze munkáslakásokká, hogy majdan elmondják a napjaink történése iránt érdeklődőknek: a Német Demokratikus Köz­társaság fennállásának első év­tizedében hozott létre bennün­ket a gyárak, üzemek dolgo­zóinak közös akarata, népi ál­lamunk lakásgond-enyhítő tö­rekvése. Kutas József 18—28 éves férfiakat betanuló munkára, valamint szakképzett szabó­és varrónőket felvesz a Kaposvári Ruhaüzem. A TRANSZVILL kapos­vári gyára nagy gyakor­lattal rendelkező anyag­beszerzőt keres felvételre. Jelentkezni tehet aug. tó­ig a személyzeti osztály­nál;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom