Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-30 / 203. szám
Vasárnap, 1959. áuruKrtns S®. 4 SOMOGYI NÉPLAP 9 NIOJiMlsaOK Gutenberg feltalálta a köny v- nyomtatást. De nem is ez a lényeg, mert ha nem ő, akkor valaki más találta volna fel. És szívet, szakmaszeretetei már nem adhatott. Ez, ha nem születik is vele az emberrel, bizonyára valamilyen elkötelező szükségszerűséggel szabja meg az egyén életét. Nagyatádon hagyománya van a szép nyomtatvány készítésének. A nagy albumukban őrzött meghívókat, üdvözlő kártyákat, ízléses levélfejek mintáit — az államosítás előtt a Benyák-féle nyomda leginkább ezeket készítette — szívesen és büszkélkedve mutatják az érdeklődőknek. Az idősebbek közül sokan itt dolgoztak már akkor is. A fiatalabbak meg, ki ennyi, ki annyi éve. S ha tudásuk hiányosabb is, mint az »öregeké«, fiatalos lendületük igyekszik eltüntetni az amazok szakmabeli fölényéből eredő különbségeket. Nyolc éve már, hogy az apró ablakos — ismeretlen nézege- lődő lakóháznak gondolhatta volna —, szerény külsejű, régi épület a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat nagyatádi telepe nevet kapta. A munkások száma még a fél százat sem éri el. Mégis, nem kis részük volt nekik is abban, hogy a vállalat már kilencszer nyerte el az élüzem címet. Munkájuk folytatása a réginek. A Nagyatádi Fonalgyár készítményei az itteni Újabb ’sikerekért küzdenek a balatonszentgyörgyiek A battyánypusztai volt uradalmi kastély öreg falai sok mulatozásnak voltak már tanúi Valamikor mumkásember be sem tehette ide a lalábát. Ma a dolgozóké. Ebben a kastélyban ünnepeltek nemrégiben a balatonszentgyörgyiek. Földművesszövetkezetüfc az első félévi eredmények alapján elnyerte a kiváló címet. A balatonszentgyörgyi földművesszövetkezet néhány évvel ezelőtt — még az elmúlt évben is — veszteségesen működött Sok baj volt a munkai egyedolgozói, s ezért tettek újabb vállalásokat a pártkongresz- szus tiszteletére. László elvtárs, az fmsz igazgatóságának elnöke a földművesszövetkezet vezetői és dolgozói nevében ígéretet tett arra, hogy megőrzik kivívott jó- hírűket, s jobb munkaszervezéssel fokozzák eredményeiket. Erre biztosíték az új kollektíva és a szövetkezeti tagság támogatása. Garai Imre FJK-előadó, Fonyód. nyomda dobozaiban jutnak el Törökországba, Egyiptomba, közel- és közép-keleti országok asszonyainak, lányainak kezébe. Éppen az exportkészítmények jelentették eléggé gyakran munkájuk egyik hátráltatóját- Az Újpesti Cérna- gyár (a Fonalgyár felettes szerve és irányítója) nem mindig megfelelő ütemben és negyedévenként előre meghatározva adta a rendelést. Ebből aztán sürgős munkák és nagy szállítmányok esetén következett az anyaghiány, ez egyébként is csaknem állandóan Damoklész kardjaként fejük fölött lógó veszedelem. A régi kis épületet lebontották. Az udvari részen a raktár már régebben elkészült, itt székel most a dobozüzem. És az utcafronton magasodnak már a falak, nagy, széles ablakuk .mögött a gépterem talál helyet majd, az emeleten pedig a mosdók, vécék, öltözők, iroda és étkezde is. Bővül a nyomda gépparkja, ' hamarosan megérkezik Pécsről a motoros stancoló és a Hungária tégelysajtó. Tálas Ferenc egyelőre lábbal hajtja sarkozó — nyomdász nyelven: stancoló — gépét, és elmondja, hogy ebben aa évben több mint kétmillió doboz tetejének sarkozását végezték el. A számítás nem nehéz: a doboznak alsó része is van, ezzel pedig ugyanannyi a munka, mint a felsővel, tehát e szám dupláját sarkozták ki. Kilenc éve, hogy e nyomdában dolgozik, ismeri a vágógép kezelését, a rollózást és egyebeket is. A Hungária 7-es típusú nyomógép asztalán (felvételünkön) sorakoznak valamelyik cérna- vagy fonalféleség majdani dobozának tetői. Zelkó Imréné gyors, ügyes mozdulatai elárulják a hét év gyakorlatát Azt ő maga árulja el, hogy ezen a napon van éppen házasságkötésük második évfordulója. A többiek mellé így ezt a fényképet is meglepetésnek, ajándéknak kapja az ifjú férjnél van, ebédre, aki nem megy haza, egy gépre terített papíron tálal magának. Már nem nagyon sokáig. Ha a terv ebédlővé is változik, méghozzá a kiszabott határidőre, november 15-re, akkor a modem neonvilágítású termekből délben a kényelmes étkezde asztalához ülhetnek ebédjüket elkölteni Gutenberg szép mesterségének nagyatádi folytatói. Virányi Pál A fejlődés Itiissöbén A FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT Visszapillantás és előretekintés a termelési értekezleten A csavarok törvénye Ilyen is van. Mégpedig így fogalmazható meg: ha van elegendő facsavar, szög, akkor hamarabb készülnek el a babakocsik Ha nincs, akkor — mint ezt a készáru-gyártó részleg két negyedévi eredményei is bizonyítják — nem sikerül a tervet teljesíteni. Mit szólnak ehhez a jól teljesítő részlegek dolgozói, akiknek munkája nyomán 108 százalékos tervteljesítéssel zárta a fél évet a Finommechanika? Miért van a világon <tj. anyagosztály, és miért tartja pesti beszerzőit a vállalat? De hát az anyagosztályt. és a pesti beszerzőket nem marasztalhatják el, hiszen jól dolgoztak. Ezt az elfekvő anyagok felszámolása. a többi részleg folyamatos «anyagellátása bizonyítja. A tanulság inkább az, hogy idejében kell jelezni az anyaghiányt. Ha pedig a Csurgói Faipari Vállalat nem képes ellátni fával a Finom- mechanikát. más megoldást kell keresni. Hónap vége van. Háromszáz babakocsi elkészítése vár még a részlegre. Teljesül, nem teljesül a terv? De lehet-e totózni ezzel, amikor ettől is függ, hogy a jelenlegi nyereségrészesedés növekszik még, vagy elúszik? A dolgok összefüggnek A becsülettel végzett munka már az üzemben a mindenütt előtérbe helyezett ember, a dolgozó érdekét szolgálja. És üzemen kívül? Ha tartós, jó minőségű a babakocsi, akkor ebből a vásárlónak haszna van. Ha nem, akkor úgy érzi, kidobta pénzét az ablakon. Nem az ember, a dolgozó érdekét szolgálja az olyan szemlélet, hogy gyorsan össze kell dobálni a babakocsikat, mert akkor több lesz a kereset, vagy a csavart csavarozás helyett kalapáccsal kell a helyére verni. Kipotyog az, alig hagyja el az üzemet. De azoknak.az érdekét se szolgálja, akik az állítólagos nagyobb kereset végett összecsapják az árut. Hány reklamációra fizetett rá tavaly az üzem! Ez a pénz a nyereségből ment el. Még most is tart a tavalyról áthúzódó egyik minőségi vita. Szerencsére az idén nem akadt minőségi kifogásolás, de ... A termelési értekezleten nem ok nélkül kongatták a vészharangot jobb minőséget sürgetve. Azok a munkások beszéltek helyesen, akik azt mondták, hogy a minőségen van még javítanivaló, nézzék át darabonként az árut a meo- ban. Annál is inkább, mert ez már nem is csak a nyereségrészesedésnek, a vásárlók megelégedésének, az ezzel összefüggő életszínvonal-emelkedésnek, hanem elsősorban a létfontosságú üzemi piacok megtartásának ‘lényeges kérdése. Szót értve Hosszú évek óta megoldatlan az autójavító részleg mosdó és fürdő problémája. Végre valakinek eszébe jutott, hogy a korábbi években a mosdó korszerűsítésére összeraktak már 15 ezer forintot. Hogy miért nem szolgálta e célt, arra senki seni tudott megnyugtatóan válaszolni. Megmozdult valami az emberekben, amikor azt mondta valaki erre vonatkozóan: »Szégyen, hogy 15 ezer forint birtokában nem csinálÉlüzemavatás Marcaliban Tizenegy évvel ezelőtt, 1948ban egy korszerűtlenül felszerelt szűk helyiségben, alig néhány munkással kezdte meg működését Marcaliban a sajtüzem. 1956-ban másfél millió forintos költséggel átalakították, s azóta jelentősen megnőtt az üzem kapacitása. 1952- ben még csak 4 mázsa volt a napi termelése, jelenleg pedig 16 mázsa jó minőségű, exportra is alkalmas sajtot ad át a kereskedelemnek. Az üzemnek most sikerült először megteremteni az élüzem cím elnyeréséhez szükséges feltételeket: első félévi termelési tervüket 110 százalékra teljesítették. Az avató ünnepségen a legjobb dolgozók — Kövesdi Ferenc, Csajkás Zoltán, Gyimesi István, Horváth Lajos, Sipos János, Vinqze Lajos — pénzjutalomban részesültek, az üzemi pártszervezet -két munkást könyvvel jutalmazott meg. tak jó mosdót ott. ahol ennyi szakember van«. Hol volt a szakszervezet, amikor szóhű kellett volna a munkásoknak, hogy egy-egy órát társadalmi munkában szenteljenek a célnak? Mert csak egyszér kellett volna szólni, s ahogyan az értekezleten beszélő munkások elmondták, szívesen mentek volna. De senki sem mondta se ezt, se azt, hogy »elvtársak, nincs pénz fürdőre, nincs akkor, amikor egymillió-kétszázezer forintot kell biztosítania a tanácsiak az idén a Finommechanika új toponári üzemrészének befejezéséhez, megfelelő munkaalkalom megteremtéséhez.« Mivel ezt senki sem mondta, már furcsa színt öltött a fürdőhistória. Mindenki külön utakon járt ahelyett, hogy közös nevezőre hozták volna, ezt a kérdést. A munkások. elhallgatták panaszukat a vállalat vezetői előtt, a vezetők nem közölték a problémát a munkásokkal. NEVELŐSZÜLŐKNÉL lemmel. A felsőbb irányító ,vjwvuvjvjvw.vjwwjw, szerveiket már az a gondolat1“ foglalkoztatta, hogy felszá-J móljaik a szövetkezetét. A tag-1! ság ezt nem akarta, más. meg-5 oldást keresett. Uj vezetőket? állítottak a szövetkezet élére.? A megváltozott körülményi meghozta az eredményt. Meg-| szilárdult a mumkafegye'iem.i Az első félévi nyereségtervü-] két 336, a 4 600 000 forintos; kiskereskedelmi áruforgalmij tervet 117,1, a vendéglátóipa-i rit 108, a felvásárlásit 115,6[ részjegyalapmövelésd tervüketi 106, tagszervezési tervüket 200] százalékra teljesítették. Az fmsz három alkalmazott-1 ja kapott kiváló dolgozó okle-! velet, heten kaplak elismerő? okiratot, s 5000 forint pénz-5 jutalmat osztottak szét. ? Egy régi »jutalmazási ün-[í népségre« is emlékeznek a dől-? gozók: a gróf rendezte ugyan-? ezen se kastély udvarán. Egy? öreg cselédjének adott csekély? jutalmat 50 éves szolgálatáért.^ Nagyon megszolgált volt ez a? »jutalom«, s nem akadt xrigy-5 lője. Mennyivel más a mai ünnep- ség! Tudják ezt a szövetkezet^ Önkisrolgéló fco't i\ nyílik Kaposvárott £ A Vöröshadsereg úti 300-as ]| sz. boltban gyors ütemben / végzik az átalakítási mun- k kádatokat. Az Élelmiszer Kis- ? kereskedelmi Vállalat itt hoz- ? za létre Kaposvárott az első ? modern fűszer-csemege önki- ? szolgáló boltját. Ügy terve- í zik, hogy az új üzletet októ- ? bér elsején adják át a keres- ? kedelemnek. Ezt követően ? még az idén két önkiszolgáló *> bolt nyílik a városban. í TT ülönböző okok miatt: szüleik elhaltak vagy különváltak, eltűntek stb., ezért kerültek állami gondozásba. S ezért talán még nagyobb szeretetet, gondoskodást érdemelnének, mint azok a gyermekek, akik szüleik házánál nevelődnek. Kétszáz gyermek él megyénkben nevelőszülőknél ... Megkapják-e azt a szeretetet, gondoskodást, ami emberré válásukhoz szükséges? J\,f odern, kétablakos ház, ami ritkaságszámba megy Nagybajomban, a Kunmajor utcában. Itt laknak Pázmány Andorék, s itt nevelődik náluk a 16 éves Menyhárt Imre. A ház nemcsak kívülről, de belülről is rendes. Szép, nagy, tágas szobák. Szentképek, keresztek mindenfelé■ De vajon szerétéiből vették-e magukhoz Pázmányék az államilag gondozott gyereket, azért-e, hogy emberré neveljék? Imre sovány, testileg, szellemileg visszamaradt gyermek. Mi lesz vele? Ha betölti tizennyolcadik esztendejét, elmegy nevelőszüleitől Pécsre, a nehéz körülmények között, egyedül élő anyjához ... — Mindig ilyen nagy gyereket fogadunk, mert ketten vagyunk csak az urammal. Az Imre szeles, rendetlen gyerek, visszabeszél az uramnak... De a munkájára nincs paivisz ... Mintha sajátunk volna, úgy tartjuk . •.! , Nézem az ócska, rongyos ruhában lévő fejletlen, sebhelyekkel borított fiút. Nem, nem látszik rajta a túlságos nagy szeretet, kényeztetés ... Ruhái is ezt. mutatják. Két intézeti ruha, néhány ing, cipő, meg egy olcsó pulóver és svájci sapka — ezt kapta egy esztendő alatt nevelőszüleitől. Dolgozik a 11 holdban, amit tud, amíg nagykorú 'nem lesz, aztán mehet tovább, szakma, jövő nélkül. Pázmányék pedig fogadnak egy másik, hasonló korú gyereket... zL tizenöt év alatt, amióta Kardos Vendelék a 18 éves Molnár Máriát nevelik, soksok esetben adták tanújelét a kislány iránti szeretetüknek. Először akkor, amikor a 3 éves, súlyosan beteg gyermeket gondjaikba fogadták, ápolták- Mária a kórházban dolgozik, most megy majd kétéves csecsemőgondozói tanfolyamra... Gyenge fizikuma csak köny- nyebb munkát enged neki végezni. Szüleiről semmit sem tudnak — állítólag nem élnek —, így most már teljesen a Kardos-családhoz tartozna ... Jó helye van náluk. S bár Kardos Vendel rokkant, 520 forint nyugdíjból él, mégis sokat költenek Máriára. Kises- télyi ruha, blúzokat pulóverek, különböző nyári, őszi ruhák, cipők bizonyítják, hogy a leány édesgyermekük... Valami mégis hiányzik! Kardosék egyszer már örökbe akarták fogadni a kislányt, ez akkor valami miatt nem intéződött el- Most pedig az örök- befogadást különböző orvosi vizsgálatokhoz kötik. — Márpedig én nem megyek egy lépést sem ... Akkor nem jöttek vizsgálódni, amikor a beteg gyereket idevettük — mérgelődik Kardos bácsi... Nincs igaza ... Panaszkodik, hogy a kislány nem segít otthon,, nem viszonozza kellően szeretetüket. Talán csupán az orvosi vizsgálaton múlik ... Lehet, hogy a névleg is hozzájuk tartozó kislány sokkal nagyobb szeretettel viszonozná gondoskodásukat, mint eddig tette... * * * A nagybajomi Rózsa utca legutolsó házikójában lakik özv. Berényi Ferencné államilag gondozott gyermekeivel. Hűvös, esős az idő. Az ajtó előtt mezítelen álsótesttel, mezítláb, piszkos ingecskében két gyermek. Béniről sírás, verés zaja hállik. S bár a tanács azt a felvilágosítást adta, hogy Berényiné szereti a gyermekeket, s azok jó kezekben vannak, megdöbbenve torpanunk meg . -. Elhanyagolt, szellőzet- len, földes kunyhó. A rozoga ágy takarót, ágyneműt csak valamilcor látott. Szellőzetlen, áporodott a levegő, egészségtelen szag terjeng, mert a csirkék is ott tanyádnak az egyetlen helyiségben ... Nincs kút, nincs vécé sem. Berényiné 60 éves, nem tud írni, olvasni. A gyermekek a fejlődésben visszamaradtak. Az asszony azt sem tudja pontosan, hány esztendősek. — Négy-öt évesek lehetnek •. .• — mondja bizonytalankodva. Ruháik belegyűrve egy ládába... Csak azt csodáljuk: a község gye\mekgondozónöje hogyan írhatta be nyugodt szívvel a gyermekek ellenőrzési könyvébe: »Minden rendben-i. S hogyan hagyhatja a tanács e három gyermeket itt. ahol visszafejlődnek, s tüdőbaj leselkedik rájuk... A tapasztalatok arra inte- nek, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítani az államilag gondozott gyermekek elosztására. Helytelen, hogy 200 gyermek közül Nagybajomra 55 jut‘ így ne is csodáljuk, ha nem tudják őket megfelelő körülmények közé elhelyezni. Törődjenek többet tanácsaink ezekkel a gyermekekkel, s figyeljéjc, hogy kiknél, miképpen nevelkednek. Sok államilag gondozott gyermek lassan betölti a 18. évét, de még nincs munka a kezében, jövője nincs biztosítva. Helyes lenne, ha a nagyobb üzemek: a Textilművek, a Cukorgyár, a TRANSZVILL, a Ruhaüzem stb., valamint más vállalatok, állami gazdaságok kezükbe vennék egy-egy gyermek sorsát. Ruháznák, taníttatnák, gondoskodnának jövőjéről. Olyan »befektetés« lenne ez, mely csak haszonnal járna a társadalom számára. Nagyobb határozottsággal A Finommechanikai Vállalat fejlesztését bizonyítja az, hogy megkapta a szemcsáző üzem toponári úti épületeit. A másik, hogy tárgyalásokat folytatnak az AKÖV-vel egy új telephely, szerzéséről a szerviz számára. Az ellenben semmiképp sem válik a tanács dicsőségére, hogy még ma sem dön. tött a telephely átadása ügyében. Joggal tart a Finommechanika attól is, hogy a szem- cséző üzem épületét későn alakítják át, és emiatt profilt veszít, vagy szabad ég alatt ’ éri a hideg a lakatosokat. Tévedés persze azt hinni, hogy az egymillió-kétszázezer forint biztosításával csupán a tanács feladata az iparfejlesztés. A künn dolgozó lakatosok megérezték a vállalat felélős- ségét is. amikor saját erejükből teremtettek megfelelőbb körülményeket odakünn. Csak. hogy még mindig embermagasságú a gaz a szemcséző körül. Időt nyerhetne a vállalat, ha társadalmi munkával rendbe tenné a környéket. Országszerte szép példái vannak hasonló társadalmi megmozdulásoknak. Annál is inkább, mivel a dolgozók maguknak építenek; Amit megtakarítanak, az az üzem nyereségén látszik meg. A tanácsnak amúgy is nagy erőfeszítés az egymillió-kétszázezer forint biztosítása. wvuyw/Nem lehet mindent tőle várni. ^ Amikor most az építőipari .?vállalat kijelentette, hogy csak Ijúgy vállalja a szemcséző épí- Stését, ha a lakatosmunkát a /Finommechatikai Vállalat eh cvégzi, az igen kimondásával /már eddig sem lett volna sza- ibad várni. Azoknak a munkásoknak is igazuk van, akik a /vállalat műszaki gárdájának ^rugalmasságának hiányát, kifo- ?gásolják. Valóban küldhették ?volna ifjúmunkásokat Pestre, /hogy a tekercselést, a motorja- Ívítást kevesebb minőségi ki forgással tudnák elvégezni. Az üzemszervezéssel nagy erőpróba előtt áll a műszaki gárda is. Keresse hát a munkásokkal Ivaló szorosabb együttműködést és véleménycsérét. A visszapillantás eredménye: ^biztató, harmonikusabb gazdálkodás. céltudatosabb munka az ‘ első fél évben. Sokat segített a kongresszusi verseny. Előrepil- lantás: nagy feladatok. Elvégzésükre csak akkor lesz képes a válMat. ha eredményesen zárja az idei gazdasági évet; Ha az apróbb problémák megoldásának is jelentőséget tulaj- jdonítanak; ha megfelelő helyen hagyják a megfelelő embereket: ha összekovácsolódik _végre a vállalat, és kialakul a ítörzsgárda. Azt a lendületet, /amely a feladatok megoldáséihoz kell, csak így tudják biztosítani. Tanulni kell azoktól a "munkásoktól, akiket a jó verseny idején elfelejtettek példaképül állítani. Fejlődés küszöbén állnak; Amit e hónapban tesz vagy elmulaszt a vállalat vezetősége, I|a munkásgárda, az kihat az Vizem jövőjére is. A termelési /értekezleten kitűnt, hogy tudatában vannak ennek. Mégvan ? i) feltétele, hogy ez a tudat a ','selekedeteken is meglássák. Szalai László ? Szegedi Nándor
