Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-30 / 203. szám
SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1959. augusztus 30„ SZÉLJEGYZET i fa pénz ezután már a közösből jön A termelőszövetkezeti dolgozók egészségvédelmére pagy gondot fordít az állam. Ez nemcsak a betegbiztosításban, a jó körzeti orvosi ellátásban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy különleges egészségügyi vizsgálatokat végeznek. Ezen a nyáron Balatonsza^a- di után Kőröshegy termelőszövet-' kezeti község dolgozóit látogatta meg az Országos Fogászati Intézet vándorgépkocsiia azzal a céllal, hogy orvosai megvizsgálják a község aparajának-nagyjának fogát, s kihúzzák vagy betömjék a beteg fogakat, valamint hogy fogápolási szaktanáccsal, javaslattal lássák el a fa*u lakóit. A munka döcögősen indult. A vizsgálatokat budapesti fogászok végezték, s a jelentkezők száma meglehetősen alacsony volt. Am amikor egy Időre a somogyi orvosok » élükön a fogászfőorvos- sal - a Vöröskereszt felvilágosító munkája mellett szintén bekapcsolódtak a vizsgálatokba, a korábbi napi öt-hat betegvizsgálat 30—35-re szaporodott, és a környező községekből is sokan megvizsgáltatták magukat. Ez a somogyi fogászokra nézve mindenképpen elismerést jelent. Mert a fogászati vizsgálatokra is áll, hogy jobb az eredmény, biztosabb a siker, ha körültekintőbben, jó egészségügyi propagandával, nagyobb lelkiismerettel végzik. Mindennap találnak dcxlgot a fcelegi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. A héten a cséplés és a szénabetakarítás kötötte le idejüket. A 12 vagonnyi gabona fele már zsákokban vagy a padlásom van. Vetett takarmányból és réti szénából hét. kazlat raktak eddig. Kovács János meg a segéderők a közös állatok helyéül kiszemelt három pajta átalakításán dolgoznak. A Szabadságban, a faló másik szövetkezetében is hasonló a munka meg a tempó. Közös szérűn csépelik a gabonát, a kazlaktól nem messze dohánypajta készül, tíz hold termésének befogadására alkalmas. A tavasz óta — márciusban alakult mindkét termelőszövetkezet — felépítettek egy 40 férőhelyes istállót, új kutat fúrtak. A Petőfiben 62, a Szabadságban 44 család dolgozik. Mindkét termelőszövetkezetben valamennyi tag munkaerejére számítottak már az alakuláskor. Ha közösség, hát legyen igazán az, s tehetségéhez mérten mindenki végezze el feladatát. Erre az elvre alapozott a vezetőség, ezt tartotta szem előtt a tagság nagy többsége a Petőfi és a Szabadság Tsz-ben is. Beleg termelőszövetkezeti község. Az utcáit végigjáró azt Bonyodalmak egy szecskavágó körül Az ügy, amint ez a címből is kitűnik, nem egyszerű. A zicsi Búzakalász Tsz vezetősége április elején elhatározta, hogy vásárol egy nagy teljesítményű szecskavágót. A MEZÖSZÖV kaposvári kirendeltségétől pár nap múlva haza is szállították a 12 500 forintért vásárolt KDC-G mintájú szecskavágót MIB-motor- ral együtt Gyönyörködött a tagság a szép gépben. De nem sokáig. Két hét múlva eltörött a 106-os számú fő fogaskerék. Ekkor kezdődött a huzavona, amire a jóhiszemű Tátrai József elnök és a tagok igazán nem számíthattak. De ne vágjunk elébe a dolgoknak. Az elnök becsomagolva az eltörött kerék nagyobbik darabját, beállított a kaposvári boltba, hogy kicserélje az eltörött alkatrészt. Fogaskerék helyett azonban csak egy címet kapott: — Budapest, Baj- csy-Zsilinszky utca 57. szám alatti alkatrészbolt. Ott biztosan lesz — mondta a vezető. Pesten nevető arccal fogadták, mikor előhozakodott kérésével. — Nemhogy nincs, de nem is/ volt, kérem — világosította fel az elárusító. Ellenben, hogy ne üres kézzel távozzon, ott is kapott egy címet és egy nevet. — Menjen el a központunkba, és Vadas főmérnököt keresse. Elment. A főmérnök azzal engedte útjára, hogy a fogaskerék többi darabját is küldje el a gépet gyártó Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnak. Ö pedig a fogaskereket táviratban megrendeli a tsz-rek. Egy héten belül megérkezik. Az elnök elküldte a fogaskerék darabjait, és nyugodtan várt. Egy hónap múlva azonban kezdte elveszteni türelmét. Vonatra ült, és irány Budapest Bekopogott a Földművelésügyi Minisztériumba és egy országos napilap szerkesztőségébe. Az újság rövid cikket közölt a dologról. Ennek hatására két nap múlva megérkezett a fogaskerék. Igaz, hogy 278 forintot kért érte a gyár, de hát nem bánták a zicsiek. Ismét üzemképessé vált a gép — ez a fontos. Az előzőnél most még gondosabban vigyáztak rá. Állandóan olajozták, naponta csak egy-másfél órát dolgoztak vele. Hiába volt minden. . Két hét múlva — mégpedig üresjáratban — újra eltörött a fogaskerék — még több darabra, mint először. A darabokat gondosan összecsomagolta az elnök, és megint útnak vált. Felkereste a budapesti MEZOSZÖV-központot. Amikor előadta panaszát, csak fejüket ráztál-: az illetékesek. — Utazzon haza, elv- társ, és adja fel az egész. gépet a "~"-ár címére — mondották neki. — Ok a jótállás idején belül vagy kijavítják, vagy újat adnak helyette. így tett az elnök. A gépet elküldte Ceglédre; Sokáig várt, de nemhogy a gép, de -a kísérő levélre válasz sem érkezett. Egy hónap elteltével újabb levelet küldött a gyárnak. Végre e hónap 25-én megérkezett — no, nem a gép, csak a válasz, de ebből kettő is. Mert közben az országos központ is sürgette a gyáriakat, s így az augusztus 21-én a MEZÖSZÖV-nelc írt levél másodpéldányát is mellékelte Cegléd. Az előbbiben szó szerint ez olvasható: ...levelükre hivatkozva közöljük, hogy a zicsi Búzakalász Tsz 015. sz. szecskavágójának meghibásodása a kezelési utasítások be nem tartása miatt történt. Ezt az 1659. év július 31-én közösen felvett jegyzőkönyv is igazolja. Garanciális kötelezettség keretében díjmentesen tehát nem áll módunkban kijavítani.-“ Zicsre pedig röviden csak ennyit írtak: »-Kérjük, hogy szíveskedjenek a gép javítására vonatkozó megrendelésüket beküldeni, mert addig a javításhoz hozzákezdeni nem tudunk.-“ Eddig jutottunk a zicsi el? szecskavágójának történetében. Hozzáfűzni valónk csak annyi volna, hosv több mint. 200 km távolságból miként sikerült megállapítani a ceglédi vállalat vezetőinek, hogy a tsz nem az előírásoknak megfelelően használta a gépet... Mert a »közösen felvett« jegyzőkönyvről a termelőszövetkezet nem tud. Ennyit ér hát a vállalat garanciális kötelezettsége? Mindegy, a zicsi Búzakalász Tsz már megjárta a kálváriát — közben, hogy azért a 120 szarvasmarhájuk el ne pusztuljon, 1500 forintért vettek ecv kisebb teljesítményű szecskavágót —ami megtörtént, azon nem lehet változtatni. Ellenben minden részvétünk a Tolna megyei szed- resalsóapáti sertéstenyésztő gazdaságé; a gazdaság ilyen típusú szecskavágójának ugyanis nemrég törött el a fő fogaskereke. Nekik még sokat kell futkosniuk, mire megállapítja a vállalat Cegléden: nem az előírásoknak megfelelően használták. Nem állítjuk, de hátha ez esetben a vállalat tévedett, és nem a követelményeknek megfelelően készítette a gépet. Szentai Sándor látja, hogy lakói versenyt futnak az idővel, s szeretnék mielőbb fedél alatt tudni a gabonát, kazalba rakni az állatok télire való -.takarmányát. A kép nem hamis. Akiket a cséplőgépek vagy a szénás szekerek mellé parancsolt a kötelesség, dolgoznak. De akadnak a közössel kevésbé vagy egyáltalán nem törődő tagok is. Az esős időszakban a szövetkezetből kiszivárogni akarók — nem sokan vannak ilyenek — igencsak dédelgették a kételyeket. A Petőfiben 50 éven felül van az átlagos életkor. Kevés a fiatal. Az öregebbek szívéhez könnyen utat talált a bizonytalankodás. Amikor zubogott az eső, s kasza, kapa pihent, kisebb-nagyobb adag makrancosságot tett a tagok asztalára egy-két, a szövetkezeti gondolattal nehezen békü- lő ember. S ma tagadás, mindkét szövetkezetben akadtak olyanok, akik »megették« ezt a táplálékot, s mikor kisütött a nap, kétszer is fel kellett keresni őket, álljanak munkába. A Petőfiben Szabó János, Fodor Sándor, Mezei Julianna, Nagy Lajosné, Héjjas József- né — ninci hely valamennyi nevet felsorolni — nem kérették magukat. Tudták, hogy a cenyér, a pénz ezután már a rözösből jön, s amit terem a 700 hold, az az övék. Nem valami idegen földnek tekintik a Petőfi birtokát. Eddig az egyszerű és világos íövetkez/tetésig a nagy többség már eljutott mind a két szövetkezetben. A kezdeti huzavona káros hatását azonban kérdés, fel tudják-e számolná az év végéig. Bálint Józsefnének — a Szabadság Tsz tagja — művelésre kimért 470 öl cukorrépája, és 440 kvadrát takarmányrépája ott lapul a gazban. Egyelni még csak megegyelte, de azóta talán ( feléje sem nézett. A gondjaira bízott kukoricát silózni kellett. Vajon mit szóinak a többiek, akik megkapálták a rájuk esőt'.' S hogy néz ezek szemébe Bálintné? Szabad-e ebből olyan következtetést levonni, hogy a termelő- szövetkezet nem jó, mert kevés a jövedelem? Az ilyen mu5 la sztárokért az egyén, s nem a mozgalom a felelős. A termelőszövetkezetben soha nem jutnak jövedelemhez azok, akik neve után a munkaegység-nyilvántartásban üresen áll a rubrika. A Bálintné- féle szorgalom, törekvés idegen a közösség munkaerkölcsétől. Másmilyen szorgalomra van szükség. Olyanra, amilyent tapasztalni a búgó cséplőgépek körül szorgoskodó tagoktól. Egyáltalán nem a munkából el-elmaradozó tagoknak köszönhető, hogy a Petőfiben, meg a Szabadság Tsz-ben is most már teszik a dolgukat az emberek, hogy lesz hova aggatná a dohányzsinórokat, hogy egy talpalatnyival sem lesz kevesebb az őszi vetés, mint tavaly; MUNKÁBAN A SILÓKOMBÁJN fPfli! » i. A csurgói táblájáról Zrínyi Termelőszövetkezet 12 holdas napraforgó- silókombájnnal takarítják le a termést. Az új gépnek sok szemlélője akad. A mezőgazdasági termelés időszerű kérdései Emeletes falusi iskolák Lassított a böhönyci benzinkútnál, az útkanyirban gépkocsink. Talán éppen ezért vehette észre Törekes Ferenc a bal oldalon magasodó, frissen vakolt falú épületei. — Mi ez? — kérdezte. Gyorsan rávágtam: — Iskola, új iskola. A mai lapban adtunk hírt avatásáról. — Korán indultunk, neki míg nem volt kezében a mai Vi'ríy. De most, hogy megtudta az emeletes épület rendelteié sót, még egyszer visszapillantott i büszkén emelkedő sárQn falakra. A Textilviv-ek. személyzeti felelőse, aki falun és városon hirdeti immáron másfél évtizede a párt igazát, jóleső érzéssel nyugtázta, megint egy lépéssel előbbre jutott Böhönye a művelődés, a szellemi haladás utján. Újból elolvasom a szűkszavú hirt: »Átadták rendeltetésének az újonnan épített, hat tantermes, szertárakkal és szolgálati lakással ellátott, egyemeletes általános iskolát Böhönyén. A helyi tanács 400 ezer forinttal járult hozzá az építkezéshez a községfejlesztési alapból.« Szcllősgyörökön a hónap elején jártam. A tanácselnök előbb a gabonabehordásról, cséplésről beszélt, majd másra terelte a szót: »Rövidesen elkészül az új iskolánk■ Négy tanterem lesz benne. A mesteremberek most végzik az utolsó munkálatokat: parkettáznak, meszelnek, festenek. A költség nagyobb részét az állam viseli. A község 150 ezer forintot adott az építkezéshez. Senki sem sajnálta rá a pénzt. így legalább emeletes iskolában tanulhatnak gyerekeink az ősztől fogva.» Másutt is hallottam hasonló újságot. Inkén, az egykori úri kastélyban kapott helyet a héttantermes iskola. Még az oly eldugott kis településen is, mint Töreki puszta, tízezer forintot költöttek a nyáron egyetlen oktatási létesít ményilkre. Megyerikben most 175 tanteremmel több van, mint egy évtizeddel ezelőtt. Egyre jobb tanulási körülmények közé jutnak tehát a diákok. Gondoskodik népi rendszerünk a kisebbekről is. Bala- tonkilitiben most szerzik be az anyagot az óvoda létesítéséhez-' Két szobát toldanak a napközi otthon épületéhez. Erre a célra 175 ezret áldoz a község. Negyven emberpalántának nyiladozik majd az értelme az új óvodában. So- mogydöröcskén napközi otthont segített berendezni a nyárra a patronáló fővárosi vállalat. — Ilyen még nem volt nálunk — ezt mondhatják szeptember 1-én Somogy- udvarhely szövetkezeti község lakói is, ha elkísérik gyermeküket az óvodába. Csak az edények húszezer forintba kerültek. Jelentéktelennek tűnő, apró, pár sorban megírt hírek ezek. Mégis jelentősek, mert fénylő lámpácskái annak a küzdelemnek, amelyet a mi világunk folytat a múlt rendszertől örökölt szellemi sötétség eloszlatásáért. Gyulladjon hát minél több helyen ilyen fény, törjenek az ég felé az iskolák emeletes falai a községekben is, hadd omladozzék a város és a falu közti régi válaszfal. E megkezdett munka majdani elvégzése jelképének, biztos ígéretének néztem és láttam én — úti- társaimmal együtt — azt a szép sárga épületet Böhönyén, a benzinkúttal szemközti, tágas udvar közepén. Kutas József A tsz-ek gazdasági helyzetéről tárgyolt a Nagyatádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága (Tudósítónktól) Az utóbbi időben egyre gyakrabban tűzi napirendre a Nagyatádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a mezőgazdasági munkák állásáról és a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetéről szóló jelentések megtárgyalását. A legutóbbi ülésen Kasza Márton mező- j gazdasági osztályvezető tar-: tott beszámolót. — A mezőgazdasági osztály | a járás tsz-eiben állandóan | figyelemmel kíséri a költségvetések alakulását. Legutoljára a bevételek és kiadások teljesítését mértük fel, és megA gabonavetőmag csávázd® 'ró! Gabonaféléinkben a legtöbb kárt a különböző rozsdák és üszögbetegségek okozzák. Különösen tetemes a kártétel akkor, ha csapadékos, párás évjárat következtében a kedvező feltételek is hozzájárulnak a rozsda és üszögbetegségek elterjedéséhez. Egy-egy ilyen üszögös évben csak a búza kőüszögje annyi búzát pusztít el, amennyi egymillió ember évi kenyérszükségletének fedezésére volna elegendő. Gabonáinkat ezért a vetés előtt minden esetben csávázni kell. A betegségek kártétele elsősorban a kalászban jelentkezilc. A gabonaszemek helyén álszemek — puffancsok — fejlődnek ki, ezek tele vannak a betegséget okozó gomba csíráinak tömegével. Csépléskor e szemek felrepednek, és a betegséget okozó gomba spórái rátapadnak az ép gabonaszem felületére. A spóra az ilyen csávázatlan, fertőzött gabonából behatol a kikelő fiatal csíranöványbe, annak fejlődésével lépést tartva újra bekerül a fejlődő kalászba, és a magházat, maghelyet újból megfertőzi. Ez ellen a kártétel ellen csak csávázással védekezhetünk. Leggyakrabban a fertőzés gyenge mérvű s ilyenkor a porcsávázás is kielégítő hatású. Ilyen esetben 100 kg vetőmag csávázásához 20 dkg Germisanport adunk. A csávázásra kerülő gabonát 5 percig forgatjuk a csávázó dobban, hordóban. Ha az üszögfertőzés erős, a rendes csávázási alkalmazzuk. Egyénileg gazdálkodó parasztoknál legcélszerűbb a Linhardt-féle kosaras- kádcsávázás. Egy olyan vesszőkosarat, melybe 25 kg vetőmag fér bele, ritka szövésű zfeákvászonnal bélelünk ki. A kádban 3Ű liter vízben 20 dkg Higosán nedves csávázószert oldunk fel. Ebbe az oldatba tesszük be a vetőmaggal megtöltött kosarat úgy, hogy az oldat a kosarat egy tenyérnyire ellepje. A csávázási idő 15 perc. Időközben a gabonát állandóan keverjük, hogy az üszögös, léha magvak felszínire kerüljenek, s ezeket a víz felszínéről lemerjük. Az így megcsávázott magot a kádból kivéve jól lecsurgatjuk, a szárító ponyván vékonyan elterítjük és megszárítjuk. 80 liter oldatban 300 kg vetőmagot lehet folyamatosan csávázni, de a vetőmag által felvett folyadékot mindig pótolni kell. (25 kg búza csávázása után 4. árpánál 5, zabnál 9 liter pótoldattal számoljunk.) Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink a nagy mennyiségű vetőmagot ezzel a módszerrel nem tudják csávázni. Ezért nagv teljesítményű PC elnevezésű nagyüzemi csí- vázógépet alkalmaznak, vele egyaránt lehet porcsávázást. és nedves csávázási is végezni. Ezeknek a gépeknek az óránkénti teljesítő képessége búzából 30, árpából 20—25 mázsa. A gép a csávázandó vetőmagra mázsánként 3 liter csávázó oldatot permetez ködizerűert. miközben azt forgatja, úgyhogy a csávázott vetőmag szárítás nélkül tölthető vissza a zsákokba. A vetőmag-szükségletet pontosad számítsál: ki minden gazdaságban, és csak annyi gabonát csávázzanak, amennyit felhasználnak. A csávázott és esetleg megmaradt vetőmag ugyanis sem emberi, sem állati táplálkozásra nem alkalmas a csávázcszer mérgező hatása miatti Temesfői Ede, a Toponári Növényvédő Állomás igazgatója. állapítottuk, hogy az állattenyésztés megadja a tervezett bevételeket- A sok esőzés, szeszélyes időjárás következtében^' gabonafélékből a vártnál alacsonyabb terméseredményt értünk el. Ez természetesen azt is jelenti, hogy valamivel csökken az egy munkaegységre tervezett érték. A megfelelő termények időbeni betakarításával, a jó és szakszerű tárolással a jövedelemkiésés csökkenthető. Jelentős bevételt eredményezhet még az is, ha a leszerződött állatokat megfelelően takarmányozzák, és a tervezett átlagsúly növekedni fog a leadásig. A vitában az első felszólaló hangsúlyozta, hogy a várható jó dohánytermés betkarítására már most fel kell készülni, s a szárításhoz igénybe kell venni minden alkalmas tárolóhelyiséget. Seres László elnökhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezetekben már az idén gondoskodni kell a jövő évi takarmányalap megteremtéséről. Róth Sándor, a Felső- bogáti Állami Gazdaság igazgatója a patronáló üzemek szerepéről szólott. Elmondotta, hogy a burgonyaszedésben gépekkel segítik az általuk patronált segesdi tsz-t. Csordás János, az F.JK elnöke a földművesszövetkezetek segítségadásáról szólott. Torma István, a járási párt- bizottság titkára az őszi mélyszántások időben való elvégzését szorgalmazta. Felhívta a figyelmet a várható jó kukoricatermés betakarítására, megfelelő tárolására. Szólott arról, hogy szakszerű és jó etetéssel jelentősen emelni kell . a tejhozamot, ami ugyancsak lényeges többletbevételt eredményez. A végrehajtó bizottság határozatot hozott az ellenőrző bi- zottiságok működésének megjavításáról4
