Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
Csütörtök, 1959. augusztus 29. 0 SOMOGYI NÉPLAP a TIZEVES Á MAGYAR NEPKOZTARSASAG ALKOTMÁNYA írta: DR. LÁSZLÓ ISTVÁN, a Somogy megyei Tanács VB. elnöke rp íz esztendővel ezelőtt -L vált törvénnvé sokat szenvedett dolgozó népünk hosszú küzdelmének és a kommunista párt vezetésének eredményeképpen a felszabadulás óta elért sikereink fcizto- sítéka, a Magyar Nepköztársa-' ság Alkotmánya. Az elmúlt tíz év alatt mär hagyománnyá vált az alkotmány napjának megünneplése. Az egész magyar nép egységesen ünnepli e napot, hiszen az alkotmány ezeréves történelmünk legnagyobb vívmánya. A felszabadulás dicső történelmi ténye után még négy esztendő kemény harcára volt. szükség, amíg a régi rend urai és védelmezői ellen vívott szívós küzdelmekben hatalomra jutott a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály, és a nép örök vágyát törvénybe iktattuk: »A Magyar Névköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.« Alkotmányunk minden betűje azt bizonyítja, hogy valóban a dolgozó nép hatalmának törvénye, mert a lakosság döntő többségének, a dolgozok millióinak akaratát fejezi ki Alkotmányunk igazi alaptörvény, mert az állami élet valamennyi területét, a dolgozó népet érintő valamennyi kérdést szabályozza a szocialista építés elért eredményeinek biztosítása és a további szocialista irányú fejlődés feladatainak sikeres elvégzése érdekében. Alkotmányunk következetesen demokratikus. Ennek eredményesként hazánkban a legteljesebb demokrácia valósult meg, az állampolgárok politikai és gazdasági szempontból egyemlőek, az egyenjogúság nemre, nemzetiségre tekintet nélkül megvalósult. Hazánkban mindenkinek egyenlő joga van a munkához, az általa végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásához, a pihenéshez, az üdüléshez, továbbá öregség, betegség és rokkantság esetén az anyagi ellátottsághoz és az egészségügyi ellátáshoz, valamint a művelődésihez. Népköz- társaságunkban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek, és a férfiaktól eltérő helyzetüknek, valamint testi adottságaiknak megfelelően széleskörű kedvezményekben, fokozott védelemben részesülnek. A dolgozó népnek az alkotmányban biztosított jogai egyedül a dolgozók hatalmának megvédésével, a munkás-paraszt szövetség állandó erősítésével érvényesíthetők. A munkásosztály és a dolgozó parasztság baráti szövetsége, amely az alkotmány 3. §-ában lerögzített tény, a felszabadulás óta elért valamennyi sikerünk alapja, és a jövőben előttünk álló valamennyi feladat sikeres végrehajtásának záloga. Ezért vált népszokássá, hogy az alkotmány napján évről évre bensőséges munkásparaszt találkozókon együtt ünnepel a szocialista államunk alapját jelentő két nagy osztály, a munkásság és a parasztság. Dolgozó népünk életében a legdöntőbb változást a felszabadulás jelentette, de az alkotmány létrejötte óta eltelt tíz esztendő alatt soha el nem képzelt és soha nem látott eredmények születtek a lakosság életkörülményeinek javításában és a további eredmények megalapozásában. Az elmúlt évtized bebizonyított hogy helyesen éltünk szabadságunkkal, és helyesen támaszkodtunk az alkotmányban rögzített eredményeinkre Az elmúlt tíz év bebizonví- totta ország-világ előtt, ho-av a dolgozó nép minden képességgel rendelkezik az orszáo vezetékére, lényegesen jobb eredményeket tud elérni, mint a letűnt úri osztály. Hazánk ipara csaknem háromszor annyit termel ma. mint a felszabadulás előtt, mezőgazdasági termelésünk' is megfelelően fejlődik, ami különösen a belterjesség irányában ■mutatkozik meg. P ártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája tette lehetővé, hogy a szép országos eredményeken belül Somogy megye is igen nagy fejlődést ért. el alkotmányunk létrejötte óta. Megyénk dolgozó népe nagymérték bér. hozzájárult az ország által elért eredményekhez, és ehhez képest részesült is a szocialista fejlődés áldásaiban. Megyénk lakosságának egészségügyi ellátottsága hatalmas fejlődésen ment át. Mint mindenben, az egészségükben is igen káros örökséget vettünk át a múlt rendszertől, de különösen messze elmaradt Somogy megye az ország többi részének egészségügyi intézményekkel való ellátottsága mögött. Tíz év alatt azonban a kórházi ágyak száma 453-mal emelkedett. Létrehoztuk a mosdósi gyermekszanatóriumot, a szabású az ötvöskónyi betegotthont, a megyei kórházat tüdősebészeti, urológiai osztállyal bővítettük és fejlesztettük — a lehetőséghez képesít — a többi osztályt is. A járóbeteg-ellátást négyszeresére emeltük; a megyei rendelőintézet fejlesztésén kívül Siófokon és Marcaliban járási rendelőintézetet létesítettünk, és valamennyi járási székhelyen szerveztünk szakrendelést. Az orvosi körzetek számát növeltük, mintegy 60 körzeti orvos mellé munkájának megkönnyítésére írnok került, és a tsz-községek jobb egészségügyi ellátása céljából 33 körzeti ápolónőt állítottunk szolgálatba. Megyénk anya- és gyermek- védelmét nagymértékben fejlesztettük. A tíz évvel ezelőtti 19 gondozási körrel szemben ma 104 gondozási kör működik, tehát majdnem minden körzeti orvos mellett dolgozik védőnő. Megyénk közegészségügyi és járványügyi helyzetét az öt évvel ezelőtt megalakult és azóta állandóan fejlődő Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás működésével fokozatosan javítjuk. A lakosság gyógyszerellátásának megjavítása végett a gyógyszertárak 1950-ben történt államosítása óta 10 új gyógyszertárt létesítettünk, és a gyógyszertárral nem rendelkező községek közül 11-ben szerveztünk a körzeti orvosnál kézi-gyógyszertárt. Megyénk összes bölcsődéje az utóbbi tíz évben létesült. Jelenleg 249 férőhellyel Kaposvárott és a járási székhelyeken, valamint Berzence, Kadarkút és Balatonszemes községben működik állandó bölcsőde, 18 faluban pedig idény- bölcsőde fogadja be a termelőszövetkezeti dolgozók és a dolgozó , parasztok gyermekeit; A művelődésben is figyelemre méltó eredményeink vannak. Tíz év óta 6 új általános iskolát, 5* gimnáziumot és 2 technikumot; valamint tanítóképzőt létesítettünk, és 175 új általános iskolai tantermet építettünk. Ez idő alatt a nevelők száma 440 fővel, több mint 25 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy lényegesen jobban tud foglalkozni egy-e.gy nevelő a rábízott kisebb létszámú tanulóval, mint azelőtt. Korábban egyáltalán nem volt megyénkben iskolai napközi otthon, ezzel' szemben jelenleg 49 napközi otthonos csoport működik 1811 tanulóval. Az óvodák száma megháromszorozódott, 'jelenleg 96 óvodánk van 4700 gyermekkel. Az óvodás gyermekek és ennek megfelelően az óvónők száma is több mint háromszorosára emelkedett. A művelődési otthonok száma az 1949. évi 92-ről 158-ru nőtt. Az akkori 37 népkönyvtárral szemben ma 257 működik megyénkben. Az 1949-es 28 mozi helyett ma 142 biztosítja megyénk lakosságának szórakozását, művelődését, és évtizedes küzdelmünk eredményeként megyénk ma állandó színházzal is rendelkezik. A faluvillamosításban Somogy megye különösen el volt maradva. A 252 község közül csak 52 volt a felszabadulás előtt villamosítva. 1949-ig a legkönnyebben villamosítható további 45 község kapott villanyt. az azóta eltelt tíz évben pedig 114 községnek mintegy 40 000 lakásába vezettük be a technika nagy áldását, amely •egyúttal a művelődés és az egészségügyi fejlődését is megalapozza. Megyénk útjainak fejlesztésében is értünk el eredményeket, bár a korábbi igen áldatlan állapotot még igen nagyarányú fejlesztéssel kell véglegesen felszámolni. Tíz év óta 50 km új út épült, ezenkívül a meglévő makadámutakból 191.km-t nemes burkolatú úttá fejlesztettük. Különösen említésre méltó a községekben a szilárd burkolatú járdaépítés. A régi rendszer nem törődött a parasztság igényeivel, a falusi lakosság feneketlen sárban járt csaknem mindenütt. Az utóbbi években községeink egész sora beton- vagy betonlap-járdával csökkentette a falu és várcs között e téren is fennálló nagy különbséget. Megyénkben tíz évvel ezelőtt 160 felrobbantott híd volt, és 1951-ben az árvíz további tíz hidat sodort el. E 170 hídból azóta 144-et felépítettünk, ez nagymértékben hozzájárult megyénk közlekedésének megjavításához és az árvízvédelem sikeréhez. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a Ka- pos-csatoma nagyméretű szabályozásával és a hidak bővítésével Kaposvár donneri és cseri városrészeit egyszer s mindenkorra megmentettük a rendszeresen visszatérő árvizektől. A z elért eredményekhez nagyrészt a tanácsok községfejlesztési tevékenysége szolgáltatta a szükséges anyagi alapot. A felszabadulás óta a dolgozók egyre szívesebben vesznek részt lakóhelyük fejlesztésében, szépítésében, öt évvel ezelőtt a lakosság alkotó kezdeményezését kormányunk a községíejlesztési rendszer-ben szabályozta, és azóta évről évre nagyabb összegekkel járulunk hozzá a népgazdaság országos tervéhez, s igen sok helyi beruházással segítettük megyénk fejlesztését. Különösen az ellenforradalom után növekedett meg megyénk lakosságának aktivitása a községfejlesztési munkában. A pénzbeli hozzájáruláson kívül a lakosság társadalmi munkában való részvétele is erősen kiszélesedett, és ez a múlt évben országosan szép eredményeket hozott. Tavaly községfejlesztésből megyénkben 55 óvoda, 8 tanítói lakás, 15 tanterem épült több mint 70 000 négyzetméter betonjárda készült el, 71 hidat építettek var- újítottak fel nagymértékben, mintegy 50 kilométernyi villanyhálózat- bővítés történt, ezenkívül több millió forinttal járultak hozzá községíejlesztési alapból a tanácsok a népgazdasági tervben szereplő helyi beruházások mielőbbi megvalósításához. A községfejlesztési tevékenység a legszámottevőbb eszköz a falu és város közötti . még mindig nagy különbségek eltüntetésére. Ezért igen fontos, hogy a községfejlesztés valóban társadalmi üggyé váljék, a lakosság minden rétege részt vegyen e munkában, és segítse a tanácsokat a községfejlesztés szép és nagy munkájában. M egyénk mezőgazdasági termelése is jelentősen fejlődött az utolsó tíz évben. A terméseredmények növekedése mellett különösen szép eredmény a mezőgazdaság nagyarányú gépesítése, ami az emberi erő védelmét, a parasztság munkáját segíti. Tíz évvel ezelőtt 164 számtó- és 58 állótraktor, tehát összesen csak 222 erőgép volt megyénkben, ezzel szemben ma 806 db szántó- és 278 db uni- verzál-, összesen 1084 traktor segíti dolgozó parasztságunk munkáját. 1949-ben csuDán 14 aratógép volt a megyében, ma pedig 137 aratógép és 66 kombájn könnyíti meg a gabona- betakarítást. A termelőszövetkezeti mozgalomban igen örvendetes előGőbölös Sándor : Az alkotmány ünnepére Szőtték a törvényt Werbőczy vérei, jó szorosra szőtték. Résein szigorú szemek és kardlapok vigyáztak Bármily furcsán hangzik is, átúsztak rajta a nagy halak, ám a kicsit mindig észrevették. S ha oldódni mert a kín, sortűz vágódott a mellbe, ^ és az életért dobbanó kebelbe’ , megállt a szív. Munkások rázták a gőgös gyárkaput, a földeken fél ország népe vándorolt. Az ájult mezőkön hogy görgött az átok. a városok tövében hogy rítt a nyomor! Jó volt ez így. A holt nem beszélt. Szurony villant, vérebek csaholtak: LÁSZLÓ IBOLYA VERSEI CSENDES Másnak: egy asszony a sok közül, nekem anyám. Ha fiatalabb lenne, nem tudom, ma nagyon zárt szivén átsütne-é a derű szép kegyelme, és jönne-é velünk a térre labdával játszani? Én nem tudom ... mióta emlékezem rá, a homloka olyan, mint félig nyitott redőny, alig láttam még nevetőn. Alakja tört, s csodánkra összetartja valami titkos szent erő; ötünknek ő az édesanyja! Volt úgy, hogy meg nem értve, neki hátamat mutogattam, mert apadhatatlan zsémbelése bántott. A házon féltése ült mindig, mint óriás madár, készen egy apró rezdülésre, hogy karmokat nyit, és szárnyat kitár: mert héja-gond les mindig a csibékre! Anyja volt ilyen és annak édesanyja, és mindenütt ilyenek voltak ők, a gyereket világra sírva szülők. Magával hordoz minden régi terhet; ruha helyett ütleget a test, szépség helyett mérget kapott a lélek. Alkotmány! Hányán hulltak el, mig e szó csókká, kenyérré érett! S néktek, kiket nem ölelt a sír a börtön rácsa közt befénylő égdnrab, s az eszme — melyet ott is dédelgettetek — e kettő maradt meg menedéknek. E kettő. Az eszme nőtt, rácsot feszítő erővé dagadva, osztódva, de mégis óriássá. Az ég vörös-szabadra vált, milliók arca sugarassá. Alkotmány! Kenyere, védője millióknak, élsz, vagy most a szívekben s nekünk ítélsz, nekünk, nem a trónnak. BIZTATÓ a napról napra égő gondokat, s hiába, hogy más életet fogant a jelen méhe értünk, ő akár mesét, úgy issza a beszédünk, s mikor edényei közt kint matat, dúdol magában titkon, csendesen. És néha én, alig bírok szívemmel, felemelném, fel, fel az égig: — anyácska, nézz körül, körül a mi vetésünk érik! Ne szégyelld már, ha csordul kedved, elénekelni, ami bent szakadt még akkor, mikor batyuddal tizennégy évesen kenyérkeresni útra keltél a közönybe fúlt kert alatt! Anyácskám, megtört madaram, ne félj repülni, szabad az ég előtted, és rácsa nincs a végtelennek, téged már semmi meg nem törhet, rajtad nem győzhet a halál sem; öt élet termőföldje vagy: Csak énekelj, csak énekelj, anyám, s meglásd, szívedben kisüt az a nap, mi bennünk ég, lobog, emberségünkkel mányozni be e szabadító, drága kort! SZOMBAT ESTE Fény-gyöngyeit felvarrta mind az esti utca legvénebb napján a hétnek. Reggelre kelve a város énekelve új vasárnapra ébred! őszfürtű munkás megy előttem, ajkán Kossuth parázslik. Munkából jön, számba vesz mindent, amíg elér hazáig. Megáll... a hirdetőoszlop kihúzva magát tiszteleg neki. Ismeri rég, és tudja rég, a várost gazdaszemmel nézheti. Otthon az asszony, vacsora várja, s minden, mi kell, már várja rég, de nem siet. Minek sietni, hajszában része volt elég! Volt, hogy a fényes utcasor nem tisztelgett előtte, és ha megállt a kirakatnál, ráordított a rend fizetett őre. Volt, hogy a lépéseiből hiányzott, ml most megejt: a nyugalom, a jó biztonság, erő, eltökéltség — így jár már minden utakon, így szól, ha szól jövőt becéző komoly szavakkal, a hazát tartván a vállán, a hazát, amelyre imhol rátalált! Őszfürtű munkás megy előttem, nézi az utcát, házakat, a vadul rohanó autó lassít előtte, amint áthalad a kopott úton, s nyitja a kaput, amely mögött a ház, a kert is bársonyos sötétségbe bújt, amely mögött az asszony várja, meleg étel, derű és béke... Kívül csitul az utcazaj, és holnapnézőn ül a Hold a csendből ácsolt éjfél küszöbére. rehaladást értünk el alkotmányunk létrejötte óta. 1949-ben megyénkben 17 termelőszövetkezet működött 380 családdal, mintegy 3300 hold földön. Azóta a fejlődés két alkalommal, 1953-ban és 1956-ban — mindkétszer Nagy Imre és csoportjának ellenforradalmi tevékenysége miatt — különösen erős törést szenvedett, ennek ellenére jelenleg igen nagyarányú és egészséges termelőszövetkezeti fejlődésnek lehetünk tanúi. Somogybán ma 246 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik csaknem 33 000 családdal, mintegy 42 000 tágnál 310 000 hold földön. Lényegesen emelkedett tíz év alatt az egy munkaegységre eső átlagos jövedelem, 18 forintról 38 forintra. Megyénk iparának fejlődése is igen figyelemre méltó. A helyi ipari vállalatok megalakulása, a sok kis üzem összevonása mellett országos jelentőségű ipari üzemeink is épültek, és megépült Kaposvárott Közép-Európa egyik legkorszerűbb könnyűipari üzeme, a Kaposvári Textílművek. Az új létesítmények mellett különösen az élelmiszeripari üzemek fejlesztése és gépesítése jelentős, ezzel nagymértékben hozzájárultak a lakosság helyi szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Megyénk lakosságának emelkedő életszínvonalát mutatja a kereskedelem fejlődése is. A kiskereskedelem áruforgalma az utóbbi tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt, és különösen sok rádiót, motorkerékpárt, kerékpárt, háztartási és mezőgazdasági kisgépet, valamint kétszer annyi férfi-, női és gyermekruházati cikket vásárol a lakosság, mint ezelőtt tíz évvel. E nagyarányú forgalomnövekedést lényegesen nagyobb bolthálózattal tudja csak kereskedelmünk ellátni. Több mint 50 százalékkal nőtt megyénk kiskereskedelmi hálózata tíz év óta. M a. amikor az egy évtized alatt megtett útra tekintünk vissza, és ünnepeljük elért eredményeinket, a további szocialista építőmunka sikeres elvégzéséhez a tapasztalatok alapján le kell vonnunk a tanulságokat. A dolgozó nép hatalmának további erősítéséhez, a munkás-paraszt szövetség szilárdításához elengedhetetlenül szükséges szocialista iparunk arányos feW mellett, hotgy a mezőgazdaságban is teljes mértékben győzzön a szocializmus. Ez év taVa- szán elért eredményeink, a termelőszövetkezeti mozgalom előretörése megmutatta: dolgozó parasztságunk — a régihez való ragaszkodása mellett — egyre inkább megérti, hogy a boldogabb jövő, a jobb élet, a fejlett gazdálkodás csak a nagyüzemű szövetkezeti szocialista mezőgazdaság útján érhető el. Parasztságunk eddigi eredményeit, egyre szépülő életét a munkásosztály segítségével érte el. Megyénk munkássága igen szoros kapcsolatban áll a falu dolgozó népével, ezért különösen fontos, hogy megyénk munkásosztálya a jövőben is teljes erővel támogassa termelőszövetkezeti parasztságunkat az új gazdálkodási forma megszilárdításában és a még egyénileg dolgozó parasztokat a társas gazdálkodásra való áttérésben. E szép ünnepünkön nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy sikereinket alapjában véve kinek köszönhetjük. Örömünk közepette hálásan gondoljunk a felszabadító Szovjetunióra és az egész szocialista világrendszerre, amely állandó segítségével hozzájárult eredményeinkhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetes harca, helyes -o- litikája nélkül sem számolhat« nánk be ily szép sikerekről. A békeharc sikerei, a világpolitikai feszültség jelenlegi enyhülése új erőt ad nekünk ahhoz, hogy tovább folytassuk megkezdett békés építőmunkánkat, és az egész haladó emberiség örömére haladjunk tovább a' szocializmus építésénél! útján.
