Somogyi Néplap, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

WmtOGVt 9 VasSrmtp, WW. aagggiififg % Az aratás már a múlté . JA volna csöppnyi fuvallat cir. , itónak az izzadt homlo­kokra. Még felhő sincs. Poros lombok közé bújtak a szelek. Kánikula van, igazi nyár. A Bárdibíikiki Állami Gaz­daság központi főhadiszállásá­val szemben gép morog. Az idei őszi árpa-termést tisztít­ják. A kicsapódó por vissza­száll az emberekre. A kam- bájnszérű izzó teteje fölött hullámzik a levegő. Meddig tart még? (Mármint a munka.) Az biztos, hogy au­gusztus 10-re végezni kell az őszi árpa szelektálásával. Fém- zárolni kell, s elszállítani a magót. Nem kis dolog. A gaz­daság 786 holdon termelt őszi árpát, búzát, rozsot, tavaszi árpát és zabot. A termés 80 százaléka minőségi vetőmag. 3000 mázsa, ennyire szerződ­tek. A kenyérgabona szállításra való előkészítésének határideje augusztus 20. — Megleszünk vele — mond­ja határozottan Takács Ignác, a gazdaság igazgatója. Szavai­ból kiderül: a gazdaság túlju­tott a munkák nehezén. — Sok éjszaka nem alud­tunk. A tervezéskor úgy kal­kuláltuk, hogy az aratnívaló 85 százalékát gép vágja majd. Hát sikerült? Dehogy. A 85-ből 70 százalék lett..; Szervezni, átcsoportosítani leggyorsabban, a legmegfelelőbb módon! Ezért égett. éjszaka is a villany az irodákban. Július 24-én ért véget a nagy munka. Az. italboltba délben betérő emberek tenye­rében még ott bizsergett a fá­radtság. Az arcok azonban nyugodtak. Eredmények, még­pedig szép eredmények van­nak az erőfeszítések mögött. A kenyérért vívott első csa­ta lezajlott. Hogy hol s me­lyik üzemegységben előbb, ez talán nem is annyira fontos, Detári János hencsei. Kovács János központi üzemegységve­zető között aratás idején nem hivatalos vetélkedés is folyt. Detári nevet — Nekem előnyöm volt a másik Jánossal szemben, ö betegeskedett. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni — mondja —, s gyorsan másra te­reli a szót. Á szép répáról, amit az igazgató is említett, arról beszél. Az aratás már a múlté. — Van egy 20 holdas cukor­répa-táblánk. Ha most fel­szednénk, akkor is adna 200 mázsát holdja. Már most 100— 120 dekásak a gumók. Több ilyen nincs -is talán a megyé­ben. A _ nagyüzem mégiscsak nagyüzem. A termésátlagokat méricskélő egyéniek gyakran megállítják Takács Ignác igaz­gatót. Puhatolóznak, mi hogy van a gazdaságban. — Mit tagadjam, én is kí­váncsi vagyok, szívesen be­szélgetek a gazdákkal. Hogy nem utolsó munkát végeztünk, az a beszélgetésekből is kide­rült. A mi gabonáink jobban fizetnek, mint a kis parcellák kalászai. Ahogy múlnak a napok, úgy fogynak a keresztek a gazdaság gabonatábláiról. Két kombájn búg állandóan, csép­lőgépek eszik a szorosra kö­tött kévéket. Fábos János, a tíznél is több erőgép, kombájn, kévekötő-ara tógép »egészségé­re« vigyázó szerelő napjai is nyugodtabbak, mint aratás idején. Most ugyanis ' helyhez kötöttebb. azonban semmivel sern gondtalanabb a munka. A forró ég, alatt kapásnövények érlelődnek. A tüskés hátú ga­bonaföldeket ekék sebzik. Egy 31 holdas táblán már ' hányja címerét a másodvetésü silóku­korica. Népművelési tanfolyam Balatonszemesen (Tudósítónktól.) Az immár hagyományossá vált nyári népművelési tovább­képző tanfolyam ünnepélyesen hétfőn nyílott meg Balatonsze- mesan. A 16 napos továbbkép­zésen mintegy hatvan népmű­velő vesz részt színjátszó-, énfek- és táncszakon. A hall­gatók megtárgyalják az MSZMP művelődéspolitikájá­nak irányelveit, ezenkívül mű­vészeti áganként elméleti és gyakorlati továbbképzésben ré­szesülnek. A színjátszókat Me­zei Éva, a Népművelési Intézet munkatársa, színi rendező, a kórusvezetőket Merényi György zenetanár, a népi tán­cosokat Együd Árpád és Csík­vár József tánctanár oktatja. A tanfolyamot meglátogatta és az MSZMP művelődéspoli­tikájának irányelveiről elő­adást tartott Bíró Vera, a Mű­velődésügyi Minisztérium Köz­művelődési Főosztályának ve­zetője. Az előadást követő vi­tában több hallgató vett részt. A tanfolyam hallgatói au­gusztus 11-én tartják záróvizs­gájukat. Parcellák helyén nagy táblák A MEGYÉNK TSZ-EINEK alapokon nyugvó gazdálkodás KEZÉN LÉVŐ több mint 300 egyszeriben teret hódíthat, ezer kát. hold földből az év Nagy táblák! A gondolkodó, elején még csak 26 ezer hold a fejlődéssel lépést tartó ern­yőit táblákban, általában ap- bereknek nem is kell különö- ró parcelláikról arattak ezen a sebben magyarázni előnyét. Ki nyáron a tsz-parasztok is. Fel- tudná megmondani, hogy ezen mérhetetlen erő, idő pocsékoló- a nyáron — a tsz-tagokat nem dott el a holdas, kétholdas bír- is említve — hányán sóhajtot- toktesteket összefogó dűlők út- tak föl, mikor a tűző napon jain. fél holdtól fél ‘holdig vállon a Jövőre nem így lesz. Agro- kaszával kilométereket kellett ncmusok, tanácselnökök, me- megtenniük az aratóknak. Sok­zőgazdasági szakemberek, tsz- tagck képzeletében már ott ringatózik a dűlőút hosszú és szélességű táblákba vetett bú­za. Termelőszövetkezeti köz­ségekben, tsz-ekben. és maga­sabb mezőgazdasági fórumo­kon azon fáradoznak, hogy a 300 000 hold valóban csak annyi és akkora darabban le­ra rúg azoknak a holdaknak a száma, melyeket csak azért nem arathatott kombájn, mert egykor szűkre szabták, mert mellettük kukorica- vagy ép­pen burgonyaföld nyújtózott. AZ ŐSZRE »ÖSSZEPARAN­CSOLJÁK« a parcellákat. Ide­je. Azonkívül, hogy jövőre már Vetésforgó, az annyi jó szomszédi viszonyt gyen, amennyit és amekkorát megrontó barázdák is terem­sz ésszerűség és a szövetke­zetbe tömörült családok érde­ke kíván. A múlt hónapban harminc községben fejezték be a föld- rendezést. Az őszig — a har­mincat beleértve — összesen 111 faluban ér véget a tagosí­tás. A nggy táblák kialakítása révén egész sereg, a kis par­cellákon nem vagy alig alkal­mazható mód és lehetőség nyí­lik termelőszövetkezeteinknek a többtermelésre, a gyorsabb gyarapodásra. Teliessé válik az eddig legtöbb helyein csak csonka nagyüzemi jelleg, az agrotechnika, a tudományos nek, számtalan előnye van a táblásításnak. Ezt bizonyítandó nem kell agronómushoz for­dulni. Elég, ha megnézzük a múlt évek termésátlagait. Az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezeteik többet hoztak ki egy-egy holdból, mint az egyé­niek és — könnyebben. Többet és könnyebben! Hoz­zátehetjük: olcsóbban is. Me­gyénk parasztjai előtt is e hármas gondolat valóra váltá­sa a cél. Csakhogy kis parcel­lákon ez nem járhat sikerrel. Árutermelés, helytállás a vi­lágpiacon (természetesen nem ráfizetéssel), fizikai erőre, ide­jét múlta gazdasági módsze­rekre alapozva pern lehetséges. Olcsóbban kell termelnünk^ Nem elballagni kell a lehető­ségek mellett, hanem élni ve­lük. Ma már mi is rendelke­zünk olyan adottságokkal, me­lyeket ha okosan kihasználunk, gyorsabban haladhatunk elő­re, A gabonafélék lekerülése után szerte a megyében egybe­szántják a tsiz-ek külön par­celláit. A mezsgyecövekeket itt-ott már benőtte a felülve- tés, s rendre valósulnak meg az év eleji elgondolások. A gépállomások traktorosai ki­mentek a földekre, szántják a tarlót, nyomukban napról nap­ra alakulnak ki a nagy táblák. műtrágya, gép. Ezek a fogalmak is mind- mind értelmet kaptak, s a jö­vőben már nélkülözhetetlen »adalékok« lesznek valameny- nyi termelőszövetkezet gaz­dálkodásában. A KIS PARCELLÁK »EGY- BEVARRÄSA« elengedhetetle­nül fontos minden termelőszö­vetkezetben. hisz az állatte­nyésztésnek — hogy csak a legfontosabbat említsük — mégiscsak a föld az alapja, in­nen táplálkozik az állatot tar­tó gazda meg a jószág is. Nem mindegy tehát, hogy mennyit terem. ^Hetvennégy új pedagógus eskütétele Kaposvárott A Somogy megyed Tanács székhazának dísztermében au­gusztus 1-én, szombaton dél­előtt tíz órakor ünnepélyesen fogadta Horváth László, a „HOLTVERSENYBEN“ első a marcali és kéthelyi téglagyár Már egv hónap választ el bennünket az első félév végé­től, de a tanácsi téglagyárak kongresszusi munikaversenyé- nek eredményeit központi szinten csak a közelmúlt na­pokban értékelték. Megállapí­tották, hogy a 12 tanácsi tég­lagyár közül holtversenyben az első a marcali és a kéthelyi telep, az egyik a mennyiség­ben, a másik a minőségben érte el a legjobb eredményt. — A dolgozók javaslatára — mondta Horn Jenő. a marcali telepvezető' —, felajánlottuk, hogy éves tervünket 10 száza­lékkal túlteljesítjük, és a gyár­tott tégla 72,8 százaléka első osztályú lesz. — Hogyan folyik a verseny? — A versenyt kezdetétől fog­va tíznaponként értékeljük. Ez az összes dolgozók bevoná­sával történik, így mindig vi­lágos mindenki előtt a ver­seny állása. — Milyen a második ne­gyedévi eredmény’ — A nyersgyártásban 119,8 százalék, az égetésben 142,9 százalék a teljesítésünk. Az el­ső osztályú tégla 22,5 százalék­kal több, mint amit felajánlot­tunk. Az önköltségcsökkentés­ben is értünk el eredményt. Az előirányzott előállítási költ­ség ezer darab égetett téglára 530 forint, nálunk ez az összeg 512^50 forintra csökkent. S mi a helyzet a kéthelyi téglagyárban? Itt naponta értékelték a vég­zett munkát, s a versenytáblán a mindennapi eredmények mellett feltüntették a dolgo­zók aznapi keresetét is. — Kedvenc olvasmány ná­lunk a versenytábla — mondta mosolyogva Draskovics József sz. b.-titkár. Ez érthető is. Hiszen az ered ményen kívül azt is látják a dolgozók, hogy ez milyen anya­gi juttatással jár. A kéthelyiek a minőségben értek el elsőbb­séget; a nyersgyártásban 108,4 százalékra, az égetésben 130,2 százalékra teljesítették felaján­lásukat. Az önköltségcsökken­tésben egy kicsit lemaradtak, 24 millió forint bevétel marhahizlalásból A Kaposvári Célgazdaság már évek óta eredményesen foglalkozik a marhahizlalással. A hizlalásra beállított másod- és harmadosztályú állatoknál a szakszerű takarmányozás és gondozás nyomán jelentős mi­nőségi javulás áll be: export- minőségűvé válik. • Évente kétezerháromszáz hí­zómarhát szállítanak hatszáz kilogrammos átla »súlyban kül­földre, köztük Olaszországba évben s még és Svájcba. Ebben az ezeregyszázat adtak el, augusztus első napjaiban újabb háromszázat indítanak útba Olaszországba. A célgazdaság naponta ezer kilogramm ráhizlalással éven­te több mint háromszázötven­ezer kilogramm hústermelési hozamot ér el, s csupán marha- hizlalásból huszonnégymillió forint bevételre tesz szert. Az őszi kezdésre gondolnak A gyékényes] Március 15. Termelőszövetkezet tagjai az őszi kezdéshez készülődnek. A 390 család 250 szarvasmarhát. .120 lovat visz majd a közösbe. Egyik fő feladatuknak tartják; mielőbb férőhelyet biztosítani a szövetkéz • állatállományá­nak. A bir! » ukban lévő gaz­dasási épü1 eteket tehén- és ló­istállóvá alakítják át. A paj­tából kis módosítással 40 férő­szül. Egy másik épületben 36 ló talál maid szállásra. A kezdéskor valamennyi jó­szágnak még nem tudnak sa­ját férőhelyet biztosítani, ezért egyelőre a tagok istállójába is kötnek szarvasmarhákat. Pálfi Józsefeiénél például megyei tanács v. b. művelődés- ügyi osztályvezetője azt a 74 pedagógusit, akik szeptember elsejétől kezdve a megye fal­vaiban, termelőszövetkezeti községeiben végzik majd okta­tó-nevelő műnk ájultat. Az üdvözlő beszéd után es­küt tettek, majd minden egyes nevelővel ismertették új mun­kahelyét, s délután már el is indult a hetvennégy új tanár és tanító kijelölt falujába. A Gozdag kajszitermés a Balatonboglári Állami Gazdaságban többi között Gulyás József, aki velük elégedve, a kaposvári tanítóképzőben végezte tanulmányait, Nagy­atádra kerül, Sótonyi Mária, pe­dig Gyékényes termelőszövet­kezeti község gyermekeinek ne­velésére vállalkozott. de máris ügy döntöttek, hogy a következő időben nagyobb gondot fordítanak erre. Mindkét téglagyárban a na­pokban tartják meg a terme­lési értekezletet, s az összes dolgozóval megbeszélik, milyen ütemben kell tovább halad­niuk, hogy a felajánlások tel­jesítésén túl az elsőséget is megtartsák. A két téglagyárban az a vé­lemény, hogy érdemes volt jól dolgozni. Az erkölcsi dicsősé­gen kívül anyagi haszonban is osztoznak: a két gyárban 3500 —3500 forintot osztanak szét azok között, akik becsületes munkával kiérdemelték ezt a jutalmat. Miről beszél az ősi klastrom ? (Tudósítónktól.) Mosolygás arcú, egyenruhá­ba öltözött kiszeiS lányok dol­goznak a Balatonboglári Álla­mi Gazdaság nagy -kiterjedésű kajszibarackosában. Az ország különböző részeiből érkeztek ide. Napi hat órát dolgoznak. Szabad idejüket szórakozással, pihenéssel töltik. Az állami gazdaság vezetői meg vannak Nagy szükség van a szorgos munkáskezekre. A lengyeltóti és a balatonszeme6i határban 155 holdon érett be a kajsziba­rack. Ennek szedésében segéd­keznek a KlSZ-fiatalok. A gyümölcs a balatonboglári te­lep osztályozójába kerül, ott nagyság és minőség szerint rakják a rekeszekbe, innen a vasútállomásra vezet. a barack útja. Július 4«án kezdték el a szállítást, azóta már 51 vagon barack gördült ki a bogiári ál­lomásról. 17 vagonnal szállítot­tak Csehszlovákiába. Nyugat- Nómetországba és az NDK-ba. A szállítmányok többi része a fővárosba és az ország iparyi? dékeire futott be. Gazdag termést takarítanak be a gazdaság kajszifáiról. Jö­vőre még többet, ugyanis újabb 9000 fa fordul termőre, Űj Zetort vásárolt a tahi Űj Élet tsz Néhány nappal ezelőtt egy vadonatúj K—25-ös Zetor nyargalt végig Tab Fő utcáján. A járókelők mit sem törődtek vele, hiszen az ilyesmi gyako­ri látvány. De annál inkább érdekelte a tulajdonosokat, a helyi Uj Élet Tsz tagjait, 1 mriSu Pogányszentpéter egyik ma­gas pontján ősi klastrom áll. Történelmi időkből vallanak a benne található csontok, kövek, harci eszközök. Kovács Zoltán szentpéteri pedagógus gyakran felkeresi e helyet. Képzelete benépesíti a sok vihart látott negyvenet szándékoznak el- klastromot, lehunyt pillái mö­helvezni. Ahol szükséges, át­alakítják az épületeket. A kö­zös állatállomány résziére már fcalyes szarvasmarha-istálló hé- butáéitól iák a takarmányt. gött életre kelnek a régi le­gendák. Föld alatti üregeket, I rődnek a több évszázados épü­lettel. — Ásni kellene itt, bizonyá­ra sok érdekes leletre bukkan­nánk. Ezt a koponyát is a klastrom környékén találtuk — mondja. . A nagykanizsaiak sok érté­kes tárgyat elhordták innen. Megyénk illetékesei segíthet­folyosókat, gyanít a felszín. «ének megvédeni a műemlék- alatt. Bántja, hogy keveset to- számba menő épületet ugyanis az övék a gép. Sugár­zó- arccal nézegették az iroda előtt. Szemük hunyorításából szinte ki lehetett olvasni az örömöt, amit a könnyedén fu­tó »masina« kiváltott. Talán képzeletükben már kinn lát­ták valahol a porzó mezőkön, amint vet, -kapál, trágyái hord, vagy éppen mást fuvaroz, meg­könnyítve munkájukat. — Miért vették? — kérdez­zük Ringli Ádána elnöktől. Elmosolyodik. — Úgysem hinnék el: méreg­ből. Valóban, először hihetetlen­nek tűnt e kijelentés, de ami­kor megmagyarázták, már ért­hetővé vált. A nyáron a sok eső miatt nagyon összetorlód­tak a munkák. S amikor egy- egy csapadékos nap után gyor­san hozzá kellett, látni a leg­fontosabb, legidőszerűbb ten­nivalókhoz. hiányzott a gép. Megérett a lucernájuk. Átszól- taik a helyi gépállomásnak, hogy sürgősen küldjenek egy Zetort kaszálni. De csak ak­kor tudtak adni. amikor már részben el vénült, ér tókéből so­kat veszített a termény. A gép­állomást ugyan nem lehetett teljes mértékben hibáztatni, mert ugyanebben az időben máshova is kértek gépet, de hát a tény, az tény maradt: a kiesés miatt több ezer forint veszteségük keletkezett. A másodvetésekhez sem kaptak idejében gépet. — No, ez nem mehet így to­vább — mérgesedett fel az el­nök, majd az agronómus, s amikor már mindegyik vezető elvesztette a türelmét, köz­gyűlés elé vitték a dolgot. — Mit szólnátok hozzá, ha vennénk egy Zetort — kérdez­ték a tagoktól. — Ha másként nem, inkább még eladunk egy-két pár lo­vat, s ha kell. a gá-pk»»sinkst is. Arra nincs olyan nagy veitek — esetleg egy másik gépet is vehetnénk. Persze, hogy helyeselte a tagság. Hiszen így a 700 hold földterületen a cséplő- és aira- tógépeki kivételével függetle­níteni tudnák magukat a gép­állomástól. Részleteiben is megbeszélték terveiket. Az új Zetort egy PL—300-as típusú pótkocsival, a hozzá szükséges munkagépeket, egy KTV típu­sú 24 soros vetőgépet, egy KE —230-as függesztett ekét és esv fűkaszát azonnal megren­deltek a FÖMAV-tól. Majd patronálójukhoz, az ÉM Épí­tőanyagipari Vállalatihoz for­dultak. — Nem volna-e egy jó­karban 'evő eladó traktorotok? — Megígérték, hogy egy GS típusú traktort átadnak nekik. Fz azonban még bizonytalan. De az új Zetor a pótkocsival már megjött, és Putyera Ist­ván, volt gépállomási dolgozó személyében — aki megtudva a jó hírt, azonnal belépett a tsz-be .— van is, aki megülje. Jövő hónapban a munkagépeik is megérkeznek. Nem kevés pénzbe kerülnek a gépek (összesen 168 670 fo­rint), de mégiscsak többet ér­nek a lónál. Tudják ezt az Uj Élet tagjai, ezért is döntöttek így. A számvetések őket igazol­ták. A gépeik ahol megjelen­nek, ott könnyebben, olcsób­ban és az emberi izmokat megkímélve, gyorsabban halad a munka. És ami megfizethe­tetlen: akkor és oda mennek vele, ahol arra a legnagyobb szükség van. Hogy c.sak egyet­len példát említsünk: a gabo- nabehordás ma a legfontosabb és legnehezebb problémát je­lentő munka. De ez nekik már nem okoz gondot: noha saját gépkocsijuk és Zetoruk mel­lett, mindössze hat lófogatot vetnek be erre a célra, a 2000 kereszt gabona így is két nap szükség, és akkor még — ér-' alatt osztagba kerül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom