Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-16 / 165. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Csütörtök, 1959. július Az első értékelésig Tisztáin akartuk látni, hogyan állunk a munkaverseny- nyel a megyében. Törekedtünk eddig is erre, csakhogy nem sikerült kielégítő választ kapni a kérdésre. A párt márciusi határozata nyomán szinte minden üzem bekapcsolódott a kongresszusi munkaversenybe. Az eltelt idő szolgált már némi tapasztalattal. A Somogy megyei Faipari Vállalatnál; a Textilmű- vekben, a Cukorgyárban, a TRANSZVILL-nál. a Barcsi Fűrészüzemben. a Népbolt Vállalatnál, a Bánya- és Építőipari Egyesülésnél a tettek nyomán pénzzé vált az adott szó. Akadnak olyan üzemek is Kábelgyár, Ruhaüzem, Húsipari Vállalat, Tejipari Vállalat, Patyolat —, aihol csak részben látni a verseny anyagi eredményét. Ahol az ígéret mögött nincs meg a teljesítés, ott vagy nem készítettek reális felajánlásokat, vagy ha igen, nem ismertették azokat részletesen a dolgozókkal. Vagy ami még ennél is gyakoribb, nem értékelték rendszeresen a versenyt, s így nem tájékozódhattak az illetékesek a verseny állásáról. Neiji tudhatják, mennyire váltottuk valóra ígéretünket. Túlszámyal- tuk-e a párt márciusi határozata nyomán kitűzött célt — azt, hogy 4 százalékkal túlteljesítjük az 1959-es terveket, 2 százalékkal növeljük a termelékenységet, és 1 százalékkal csökkentjük az önköltséget —, vagy alatta vagyunk e célkitűzésnek. A munkaverseny minden üzemben megindult, de e pillanatban nem lehetne e kérdésekre választ adni, éppen a verseny rendszeres értékelésének hiánya miatt. Az elmúlt hetekben létrejött a megyei munkaversenyt értékelő bizottság, hogy a jövőben tiszta képet kapjunk a felajánlások teljesítéséről. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa hétfőn tartott ülésén megállapította, hogy az értékelő bizottságnak megfelelő, helyes adatokat kell kapnia a versenyről. Ezért kibővítette héttagú ■ közgazdasági bizottságát 17 főre, és megszabta a bizottság feladatait. Az értékelő bizottság munkájának alapja a Magyar Nemzeti Bankhoz befizetett többletnyereség, a Statisztikai Hivatal és az SZMT kibővített közgazdasági bizottságának jelentése lesz. Ebből kitűnik, hogy a munkaverseny értékelésében milyen döntő fontosságú a közgazda- sági bizottság tevékenysége. Míg a bank és a Statisztikai Hivatal számokkal jelenti a munkaverseny állását, addig a közgazdasági bizottság tagjaitól a számok indokolását, a versenyt előbbre vivő, vagy hátráltató okok felkutatását várja az értékelő bizottság. A kép csakis úgy lesz teljes és megbízható, ha a közgazdasági bizottság tagjai állandóan a verseny ütőerén tartják kezüket, és az eredmények mérésén túl segítenek is, ahol kell. A munkaversenv állásáról szóló jelentéseket havonként készíti el az értékelő bizottság. A közgazdasági bizottság .első ülésére augusztus 17-én kerül sor. Mi addig a teendő? Igen, értékelni kell a versenyt, ez a legfontosabb. Meg kell mérniük, hogy a legutóbbi ak- tívaébtekezleit állásfoglalása nyomán minden vállalat felülvizsgálta-e vállalását abból a szempontból, hogy reálisak-e az eredmények, megütik-e azt a mértéket, amelyet a márciusi határozat nyomán minden üzemünktől elvár az ország. Ez az alapja és biztosítéka annak, hogy a verseny további értékelése megalapozott, jó legyen. A közgazdaság, illetve az értékelő bizottság munkája nyomán ■ kétségtelenül bővül, a munkaverseny eredményeinek nyilvánossága. Ez segíti az üzemek, vállalatok, szákszervezetek dolgozóit is. hogy átfogóan ismerjék a munkaverseny állását. A módszer azonban nem csökkenti, sőt fokozza a munikaverseny üzemen belüli rendszeres, pontos értékelésének jelentőségét, mert ez az alap. Üzemeink jól teljesítették negyedévi tervüket, a munkaverseny rendszeres értékelést hozzásegíti őket, hogy kongresszusi versenyvállalásaikat is teljesítsék, és ahol mód van rá, túlteljesítsék. KISZFIATALOK az aratásért Kommentár nélkül Az osztopáni KISZ-szervezet 12 tagja három kart. holdat aratott le a tsz-nak. 12-én, vasárnap, Magyaregresen húsz fiatal délig aratott a tsz-nek. 3 kát. hold gabonát vágtak le. * * * A nagyberki KISZ-szervezert öt tagja az aratógép után 111 kereszt gabonát hordott össze. • * * * A várdai KISZ-szervezert tagjai vasárnap a sertéstenyésztő gazdaságnak arattak. * * * Az igali KISZ-szervezet 15 fiatalja szombaton, az igali termelőszövetkezetnek 10 holdról végezte el a behordást. « * * A mennyed KISZ-szervezet tagjai is tervezik, hogy vasárnap részt vesznek a zab aratásában a tsz-ben. Meddig érvényes a menettérti jegy? Sokat írtak már a lapok a MÁV-nál uralkodó bürokratikus viszonyokról, amelyek any- nyi bosszúságot okoznak az utazóközönségnek. E hó 5-én reggel az 5.20 órakor induló vonattal mentem családommal Fonyódra egy heti üdülésre. Kértem 3 darab menettérti fürdőjegyet és 1 darab 50 százalékos menetjegyet. A pénztárosnő — mivel már le .volt vágva nála Fonyódra szóló menettérti jegy, Mi az oka a szódahiánynak? »Szomjas? Nagyon melege van? — Igyon egy pohár szódát és felfrissül!-« — így tartja a szólás-mondás, s az utóbbi napokban egyre többet lehet hallani a keserű sóhajtást: »csak innék, de nincs!" Vajon miért, mi az oka, hogy a legnagyobb hőségben, amikor mindenki fokozottabban kívánja a hűsítő italokat, csak rideg elutasításra talál: nincs, nincs. A legilletékesebbet, a kaposvári Szi kvíz és Szeszfőzde Vállalat üzemvezetőjét, Pacs- kó Jánost kérdeztük meg, miért nincs szóda? azonban még nem jut el az elkészített szóda a vásárlókhoz. Nincs szükség újabb műszak beállítására, mert minden nap megtöltik az utolsó üre6 szódásüveget is. Hiába, ha nem juthat túl a kapun. Ezért van sok szomjas, mérgelődő ember a városban, és ezért van szódahiány. Nem valószínű, hogy a városi tanács, vagy a többi illetékes szerv nem tudott volna segíteni egy kölcsönkocsival. S még egy. Hétfőn elkészül a javítás alatt álló autó. Járművizsgák azonban csak pénteken vannak. Reméljük, lesz mód arra, hogy kivételesen — látva a helyzet tűrhetetlensé- gót — ez a jármű azonnal kapjon jogosítványt és rendszám- táblát, hogy munkába állhas- san. Ezzel a jövő héten már 80—90 százalékig biztosítani lehetne a város szódaellátását. rábeszélt, hogy vegyek a gyermekemnek is menettérti jegyet. Arra gondolva, hogy legalább visszafelé nem kell mégegyszer jegyet váltani, kifizettem a jegyeket Visszafelé — esy hét múlva — lebélyegeztettem a jegyeket, s felszálltunk a vonatra. Hanem a jegyvizsgálatnál jött a kellemetlen meglepetés. A gyermekjegyet nem találta rendben a kalauz, mondván, hogy annak az érvényessége két nap alatt lejár. És hiába volt minden érvelés, meg kellett váltani mégegyszer a menetjegyet, s kifizetni a büntetést. Az persze már gyenge vigasz volt, hogy rajtam kívül még tizenheten követték el ugyanezt a »bűnt". Ezek után csak két kérdésem lenne az illetékesekhez: 1. Ha az egész jegy 60 napig érvényes, akkor a gyermekjegy miért csak 2 napig? 2. Ha a gyermek menettérti-jegy csak 2 napig érvényes, akkor miért beszéli rá a pénztárosnő ennek vásárlására az utazóközönséget? Mautner József A TÁRGYALÓTEREMBŐL edz ítélet üéq^i'ekíLltliatÁ — Szóda van — mondja —, csak fuvarozási eszköz nincs! Kicsit meglepő a válasz, de a beszélgetés során kiderül: igaz, sajnos ez a valóság. A szikvízüzem három töltőmunkása megfeszített, szinte emberfeletti erővel dolgozik, hogy ne következzék be hiány. Hétfőn például 5842 liter szódát, és 4375 üveg üdítő italt készítettek. S mi a való helyzet: a panaszok szaporodnak, és 1600 liter szóda ott áll az üzem raktárában. Mindössze három lovaskocsi — ami jelen körülmények között elavult szállítóeszköz egy ekkora városban — hordja a szódát, és naponta ötször—hétszer fordul. Ennél többet kívánni fizikai képtelenség. — A tavaszi gépkocsivizsgá- / latnál — mondta az üzemvezető —, kiselejtezték az egyetlen autónkat. Hosszas könyörgés után június elsejéig^ kaptunk engedélyt a gépkocsi használatára. A nyári nehézségeket ismerve, és félve attól, ami most bekövetkezett, egy újabb engedményt kaptunk a rendőrségtől: ha kijavítjuk a kocsit, és levizsgáztatjuk, a nyári nagy forgalom idején még megtarthatjuk. A kocsi a javítóba került és még máig is ott van. A szikvízüzem dolgozói tisztába vannak feladatukkal, s megfeszített, kemény munkával igyekeznek ellátni a szomjas embereket hűsítő italokkal. Éppen ezért mindent megmozgattak a városi, megyei tanácson, a tervosztályon, az Élelmezésügyi Minisztérium’ • m, hogy legalább val'-'"ii kisegítő járművet kapjanak. Hiába kérték a városi tanácsot, hiába tettek kedvező ajánlatot egy kisegítő kocsi megszerzése esetére — járművet nem kaptak, de ígéretet igen. Ettől A vádlott, aki felett ítéletet hirdetett a bíróság, nem roppant össze, nem ismerte el bűnösségét. Nem is kért enyhe büntetést, nem látszott rajta, hogy megbánta, amit tett. Egykedvűen, közömbösen várta, hogy a bíróság kihirdesse az ítéletet. Ügy tudta, nem kaphat sokat, mert a törvények erre nem adnak módot. De amikor meghallotta, hogy hathónapi börtönre ítélik, s az ítélet végrehajtható, elvörösödött. Először háromnapi gondolkodási időt kért, majd írást nyújtott be a bírósághoz: »Az ítélet ellen fellebbezést jelentek be, mert túl súlyosnak találom," Aláírta: »Somogyi János, Kercseliget.-« S hogy súlyos volt-e a büntetés, döntse el az olvasó. 1950-ben megnősült és a házasságból két gyermekük született. Katalin 1952-ben, Zita 1954-ben. Így éltek együtt, ameddig a férj meg nem unta a vállára nehezedő »hatalmas terheket■*. Bizony nem kevés az, ami egy apa vállát nyomja...! A mindennapi kenyér, a gyermekeknek cipő, ruha. S a feleségnek is kell időközönként egy-egy új holmi. Menynyi, de mennyi gond! S mindezt el lehet kerülni. Visszament szüleihez 1957 júniusában, otthagyta két gyermekét, feleségét. 0 ugyan mást mond, mást bizonyítana, de tettei cáfolják meg. — Veszekedések voltak feleségem és anyám között. Amikor külön költöztünk, egy alkalommal feleségem kizárt a lakásból. Kénytelen voltam visszamenni a szüléimhez. 2. S igy tetszelgett volna sokáig Somogyi a sajnálatra méltó ember szerepében, ha közbe nem jön egy bírósági tárgyalás, 1958 márciusában. Felesége megunta, hogy egyedül gürcölve havi 700 forintos keresetéből neveli két gyermekét, s férje, aki MÁV alkalmazott, egyetlen fillérrel sem járul hozzá. A bírósághoz fordult. Meghallgatták mindkettőjüket, s 400 forint tartásdíjat (-{-családi pótlék) ítélt meg a bíróság. Mit tesz erre egy olyan ember, aki szívén viseli gyermekei sorsát? Természetes, hogy fizeti a tartásdijat. S mit tett Somogyi János? Otthagyta munkahelyét, s most már szülei házánál élve, dologtalanul »tengette« életét...! 3. Ojabb tárgyalásra került a sor 1959. márciusában. — Azért hagytam ott a vasutat, mert ha levonják a tartásdíjat, annyi pénzem sem marad, hogy megéljek belőle — mondotta, amikor kihallgatták. — Nem tagadtam meg és nem is fogom megtagadni a tartásdíjat. Ahogy elhelyezke- dek, fizetem, ami jár, t az elmar adtat is havi 100 forintos részletekben. A Csokonyavi- sontai Gépállomásra megyek dolgozni. 1959. március 28-tól már tudom fizetni a tartásdíjat A bíróság hitelt adott ígéretének és az eljárást hat hónapra felfüggesztette. 4. De változás — mint azt a június 25-én tartott tárgyalás mutatta — nem történt. — Nem adtam gyermekeimnek semmit, hiszen magam sem kerestem. Hiába akartam elhelyezkedni, nem sikerült. De ahogy munkát találok, fizetek mindent. Ennyit tudott mondani Somogyi János. A bíróság most már nem adott hitelt az üres ígérgetésnek. Mert ugyan ki hiszi el, hogy egy 29 éves, életerős fiatalember több mint egy esztendeig nem talál munkát magának. 5. A bíróság S hónapi végrehajtható börtönbüntetésre ítélte Somogyi Jánost és ezt a büntetést megérdemelte! Aki ilyen fondorlatos módon akar kibújni kötelezettségének teljesítése alól, nem érdemel Sajnálatot. Az ítélet tanulságul kell szolgáljén azoknak az apáknak, akik tehernek érzik, s ezért nem fizetik a bíróság által megítélt tartásdíjat. Szálai László Behordás, csépi és egyidőben A felsőmocsoládi Petőfi Tsz-ben serényen folyik a csépié«. Őszi árpából holdankénti átlagtermésük eléri a 20 mázsát. Teherautóval, lovaskocsival hordják a kévéket, hogy minél előbb asztagba legyen. Az elcsépelt árpát a gépről közvetlenül a 20 vagonos pad» lásra hordják. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára készülnek képzőművészeink Meghirdették a Szocializmust építő Magyarország című pályázatot Néhány hónappal ezelőtt zárult a jól sikerült tanácsköztársasági pályázat. Képzőművészeink most Berlinben vizsgáznak a jubileumi kiállítás gyűjteményével. A festőket, szobrászokat, grafikusokat, iparművészeket azonban máris új feladatok foglalkoztatják. A magyar képzőművészek szövetsége felhívta a művészeket: vegyenek részt a Művelődésügyi Minisztérium által meghirdetett Szocializmust építő Magyarország című pályázaton, as^ly hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját köszönti. Egyúttal mindenkihez eljuttatták a kiírást is. A pályázat hazánk fejlődését, népünk mai életét, s a szocialista ember formálódását ábrázoló alkotásokra serkenti a festőket, szobrászokat, grafikusokat és iparművészeket. A festmények, szobrok, rajzok és más munkák témáját elsősorban az ! üzemek, a falu, a termelőszövetkezetek életéből merítsék a művészek — javasolja a képzőművész szövetség. A pályázatra beérkezett művekből 1960. április 4-re, a felszabadul lás 15. évfordulójára tárlatot rendeznek. Az új alkotások vázlatait — október 1-ig — a tanácsköztársasági pályásatokhoz hasonlóan — művészekből, művészettörténészekből alakított konzultációs bizottság tekinti meg, és észrevételeivel segíti a művészeket. A pályázaton valamennyi ösztöndíjas képzőművész is részt vehet. A beküldési határidőt 1960. február 1-ben állapították meg. A képzőművészeti alap képcsarnok vállalata —ugyancsak a felszabadulás 15. évfordulójának méltó köszöntésére több mint hetven festőnek és grafikusnak adott megbízatást mai életünket ábrázoló aikotA* ' sokra.
