Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-16 / 165. szám

Csütörtök, 1959. július 16. 8 SOMOGYI NÉPLAP 5 A kínai írásre Irta: VU JÜ-CAN, a kínai írásreform bizottság elnöke A kínai írásreform a “Kí­nában jelenleg folyó kultúr- forradalom szerves része. Célja, hogy a széles néptöme- getk gyorsan sajátíthassák el, és használhassák a kínai írást, és ezzel több, jobb, gyorsabb és gazdaságosabb eredményeket érjünk el az analfabétizmus felszámolásá­ban, valamint a kulturális színvonal emelésében. A 'kínai írás a világ egyik legősibb írásmódja, amely több mint 3000 éves történe­lemre tekint vissza. A régi egyiptomi képíráshoz hason­lóan, a kínai írás is képek­ből származott. 3000 év alatt a kínai írás sok változáson ment át, s bár a mai írás alakjaiból már nem ismer­hető fél, 'hogy milyen tár­gyat képviselnek, a kínai írás még mindig az eredeti képmás maradt. Ha egy kí­nai szó alakját tekintjük, még nem tudjuk pontosan a szó kiejtését. Meg tudunk szóban nevezni valamit, de nem tudjuk leírni. Tehát a kínai írást írásjegyenként kell megtanulni. A kínai írás több tízezer jegyet ismer, melyek közül 6—7 ezer gya­korta használt jel. A legtöbb jel szerkezete igen bonyolult, s így az ilyen írás a foneti­kus írásnál nehezebb, elsa­játítása több időt vesz igény­be Használata, különösen írógépelésnél, távírógép ke­zelésnél sok kényelmetlensé­get és nehézséget okoz. A kínai írás egyszerűbbé tétele a kínai nép régi vágya. Az utóbbi hatvan évben igen sok hazafi, köztük Lu Szín, a nagy író, nagy lendülettel kezdeményezte az írás re­form jáí és különböző javas­latot tett. Elődeink erőfeszí­tése nem járt sikerrel. Az írás megformálása lehetetlen volt a régi reakciós kormány uralma alatt, mivel az uralko­dók reakciós unalmuk fenn­tartása érdekében mindent megtettek, hogy a széles tö­megeket tudatlanságban tartsák. Csak ma, a 'kínai né­pi kormány vezetése alatt, amikor a hatalom a nép ke­zében van, csakis most való­sulhat meg lépésről lépésre a kínai nép régi vágya: az írás- reform. A felszabadulás óta a né­pi kormány nagy figyelmet szentel az írásreform munká­jának. Az utóbbi évek során egyszerűsítettük az írást. Ál­talánosítottuk a pekingi nyelvjárást és elterjesztettük a fonetikus írás tervezeteit, I. A kínai írás egyszerűsíté­sének célja a bonyolult írás­jelek csökkentése és ezzel a tanulás és az írás használa­tának megkönnyítése. Számos bonyolult szerkezetű jelet a néptömegek már régen egy­szerűsített jelekkel helyette­sítettek, hogy az írást meg­könnyítsék. Ezeket a jeleket aa akkori uralkodók »hibás jelek«-nek, vagy argot-nak minősítették és kiszorítottak a hivatalos írásból, de a nép­tömegek nagyon megkedvel­ték ezeket a jeleket, és azok széles körben elterjedtek. A mostani írás egyszerűsítésé­nek egyik fő feladata, hogy összegyűjtsük és rendezzük a tömegek alkotásait és külön­böző vitákat követően meg­felelő helyet adjunk azoknak, azaz, velük helyettesítsük az eddig bonyolult jeleket. Jelenleg a különböző nyomtatott 'kiadványokban 425 egyszerűsített jel talál­ható, és ezeket a nép, külö­nösen a kezdő munkás-pa­raszt tömegek, valamiht a gyermekek szeretettél fogad­ják és ez természetes is. Azonban nem mindegyik bonyolult jel egyszerűsödött. A fent említett 425 egysze­rűbb jelen kívül, még sok jelet kell leegyszerűsíteni. A most folyó kul túrforradalom kibontakozásával, a néptö- aae&ßk kőiében állandóan je­lennek meg egyszerűsített je­lek. Ezek a. jelek képezik az írás további egyszerűsítésé­nek alapját. Becslések szerint egy-két éven belül be tudjuk fejezni az egyszerűsítés mun­káját, addigra az összes egy­szerűsíthető jelet egyszerű- sítfüik. A másik feladat a jelek számának csökkentése. A kínai írásban vannak azonos értelmű szavak, amelyeknek jelentése és kiejtése azonos, de alakjuk különböző. Az ilyen szavak létezése a jelen­tés kifejezése szempontjából nem lényeges, csak terhet je­lentenek a tanuló számára. Ezért a jelek egyszerűsítésé­vel egyidejűleg csökkentjük az ilyen azonos értelmű sza­vakat. Eddig körülbelül 1000 ilyen szót srttatettüas-k meg. n. A jelek egyszerűsítése és a szavak csökkentése nem vál­toztatja meg a kínai írás rendszerét, bár a tanúiéiban és használatban fennálló ne­hézségeket ezzel bizonyos mértékig csökkentjük. Ez mindenesetre nem oldja meg alapvetően a kínai írás prob­lémáit. A problémák alapve­tő megoldására a kínai írást fonetikus írássá kell átala­kítani. Szükséges, vagy lehetsé­ges-e a kínai írás fonetikus írássá való átalakítása? E kérdés körül hatvan év óta. sók. vita zajlott le. A vita résztvevői többségének az volt a' véleménye, hogy nem­csak szükséges, de lehetsé­ges is a kínai írást fonetikus írássá átalakítani. Ebben a kérdésben a kormány még nem hozott határozatot, de a távlatokat tekintve a kínai írás egészen bizonyosan a fonetikus írásmód útjára lép majd. Ahogy Mao Ce-tung elnök mondotta: »A fonetikus írás a világ írásmódjának kö­zös iránya«. Bármikor is lép majd a kínai írás. a foneti­kus írásmód útjára,, a re­form zökkenőmentes megva­lósítása érdekében szükség van előkészületekre. Elsősor­ban széles körben el kell ter­jeszteni a pekingi nyelvjá­rást Erre természetesen nemcsak az írásreförm miatt van szükség. Függetlenül a reformtól, igen fontos egy nemzet közös nyelvének el­terjedése. Történelmi okok következ­tében a kínai nyelv a mai, na­pig sem teljesen egységes, és különböző nyelvjárási eltéré­sek léteznek. A felszabadulás óta a történelemben példa nélkül álló egység valósult meg az országban. Az egész ország népe, a népi kormány vezetésével harcol a közös célért, a szocializmus építé­séért és az emberek ilyenkor még inkább érzik a közös nyelv szükségességét. Ezért fontos tehát, hogy a pekingi nyelvjárás elterjedjen. 1956 óta nagy eredményeket ér­tünk el a pekingi nyelvjárás elterjesztésében. 1956 őszén az általános, közép és tanító­képző iskolákban megindult a pekingi nyelvjárás tanítá­sa. Jelenleg , a különböző is­kolák száz- és százezer taní­tója, tanára részesült, vagy részesül a pekingi nyelvjárás oktatásában. Természetesen nem könnyű feladat a 600 milliós han nemzetiség sorai­ban elterjeszteni a pekingi nyelvjárást és ez nem is va­lósítható meg rövid időn be­lül. De ha lelkiismeretesen munkálkodunk, akikor bizto­san megvalósíthatjuk ezt a feladatat. III. A fonetikus kínai írás ter­vezetét 1958 februárjában jó­váhagyta az I. Országos Népi Gyűlés 5. ülésszaka. Ezt meg­előzően két évig folyt álta­lános vita különböző szemé­lyiségek között az egész or­szágban erről a tervezetről. A tervezet kialakulása és vi­tája során több mint ezer személyiség mintegy 1.200 fajta főne-tervezetet ter­jesztett elő. Ez is igazolja azt a naigy érdeklődést, amelyet a tömegek mutatnák a kínaj írás fonetikus írástervezete iránt. Az utóbbi években nagy vita kerekedett akörül, hogy a kínai nyelv fonetikus ter­vezete milyen betűalakot va­lósítson meg. A fent említett 1200 fajta tervezet különféle betűalakot javasolt, szinte minden forrna előfordult ezekben a tervezetekben. Egyeseik azt javasolták, hogy agy sor olyan betűalaikot kell alkotni, amely teljesen meg­felel a kínai nyelv, sajátossá­gainak. Mások a modern, nemzetközileg ismert betű­alakokat javasolták. Voltak olyanok is, akik geometriái képeket vagy gyorsírás jele­ket javasoltak. A széleskörű vita után elhatároztuk, hogy a latin betűket fogjuk hasz­nálni, mert nemzetközileg ezek a legismertebbek, és en­nek az írásmódnak Kínában is van némi társadalmi alap­ja. A latin betűk használata kedvező a más országok né­peivel való kulturális kapcso­latokban is. A kínai fonetikus írásmód tervezetét a következő terü­leteken alkalmazzuk: 1: Az írásjelek mellett a fonetikus írás betűit is hasz­náljuk, hogy elősegítsük az írás tanulását. 1958 őszén, az iskolai nyelvkönyvekben a régi írásmód mellett miár ezeket az új betűket is hasz­náljuk, hogy elősegítsük a gyerekek nyelvtanulását. Észak-Kína egyes tartomá­nyaiban most a fonetikus írás betűivel igyekeznek fel­számolni az analfabétizmust. 2. Alkalmazni fogjuk az új betűket a pekingi nyelvjárás tanításában is. Az eddigi ta­pasztalatok bebizonyították, hogy a fonetikus írásmód be­tűi fontos eszközül szolgál­nak a pekingi nyelvjárás el­terjesztésében; 3. Alkalmazni fogjuk to­vábbá az ország kis-nemzeü- ségei nyelvének kialakításá­ban és reformjában is. Je­lenleg 16 kis-nemzetáség írá­sának alapja a kínai foneti­kus írás tervezete. 4. A személynevek, helyne­vek és a tudományos szakki­fejezések lefordításánál is al­kalmazni fogjuk. Egyrészt idegen nyelvű újságokban és könyvekben a kínai személy­nevek és helynevek fonetikus átírására, másrészt a kínai újságokban és könyvekben, külföldi személy- és helyne­vek, valamint > tudományos, szakkifejezések fordítására. 5. Használjuk továbbá arra is, hogy a külföldieket segít­sük a kínai nyelv elsajátítá­sában és ezzel elősegítjük a kulturális cserét is. 6. Használjuk jegyzetek szerkesztésében is. mivel a kínai nyelvből hiányzik a szigorú sorrend, sok időt vesz igénybe a szótározás és a telefoniszámok keresése. 7. Alkalmazható lesz majd továbbá a kínai írás foneti- zálásának különböző kutatá­sára és kísérleti munkáira. * * * A népi kormány helyes vezetése és gondoskodása következtében, valamint' a néptömegek lelkes támogatá­sának eredményeként, a fel- szabadulás óta eltelt néhány év munkája, elmondhatjuk, hogy több eredményt ért éL mint az előző hatvan eszten­dő. De olyan országban, mint Kína, amelynek óriási kiter­jedésű területe és hatalmas számú lakossága van, egy több nnint 3000 éves múltra visszatekintő írásreformját csak hosszú idő alatt és nagy erőfeszítések árán lehet vég­rehajtani. Jelenleg nagy erő­vel folytatjuk a han nyelv fonetikus írásmódjának nép­szerűsítését Arra törek­szünk, hogy a második öt­éves terv időszakában min­denki tanulja meg ezt az Új írást országunkban, FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL wnusöiS6-22.igf TÁVOLI PARTOKON A Távoli partokon agy izgal­mas regény filmváltozata. A magyar olvasóközönség egy ré­sze ismeri már a regényt. Ka- szumov és Szeidbejli: »A ti­tokzatos Mihajlo-* című köny­ve nálunk az Olcsó Könyvtár sorozatban jelent meg. Hőse Mehtü Husszein-Zade fiatal szovjet katona, aki a német hadifogságból került a trieszti partizánok közé és elmésségé- vel, merészségével, rettegett ellenfeleivé vált a fasiszta megszállóknak. Mihajlo — a partizánok így nevezték =■ adta fiatal életét hazájáért tí távoli partokon. A mindvégig feszült cselek* ményű filmben megismerke- dünk a partizánokkal, akik kü­lönböző országokból kerültek Trieszt környékére, hogy együtt harcoljanak a közös el­lenség ellen. It van Angelika a szép partizánlány, aki titok­ban MLhajlot szereti. Bátor tár­sa a harcokban, de érzéseiről csak akkor szerez a férfi tu­domást, amikor a lány már ha­lott. Veszélin édesapja öreg pa­rasztember, aki csak békesség­re vágyik, de a körülmények úgy hozzák, hogy maga is a partizánok segítőjévé válik. Megismerjük Carrantit, a csú- szó-mászó német ügynököt, Ferrero partizánparancsnokot, Schwltzot, a kegyetlen SS-pa- rancsnokot és sok névtelen hőst, partizánt. Az izgalmas filmek kedve­lői nem csalódhatnak a Távoli partokéban, amely szép mon­danivalója mellett jó szórako­zást is nyújt, AZ ERŐSZAK ÁRNYÉKÁBAN A film kezdő és befejezőké­be majdnem teljesen, ugyanaz:, csupán a szereplők személye változott. Az első jelenetekben az apa, Hans Behnke jelenik meg, már akkor szűk, kii*ött sötétkék ruhájában, az utol­sókban Helmuth, a fia. Ami a kezdő és a befejező középsor között történik, az egy ország, egy nép, egy család. — az egész világ tragédiája. A film alkotói olyan embert választottak hősükül, aki ke­rülte a politikát, nem helyesel­te a fasizmus rémtetteit, de hagyta magát sodorni az árral, és csak a tragédia utolsó órá­iban eszmélt rá, hogy közö­nyösségével, passzivitásával maga is részesévé vált mintj- annak, ami történt. Hans Betűi­két a saját fia, Helmuth a Hitlerjugend tagja jelentette fel, juttatta börtönbe. Ez a fi­atalember hitt az eszméiben, amelyet belé csepegtettek és a berlini csata utolsó óráiban csalódva eszmélt rá, hogy ha­zugság volt egész eddigi élete, hogy mennyit vétett apja el­len. Hans Behnke megbocsát .a fiának, ismét béke van, ami­kor találkoznak és együtt akarnak új életet kezdeni, mert ahogy az apa mondja: — »nem ők, a fiatalok, hanem a szülők, és az egész társadalom volt az oka, hogy azzá lehet­tek, arpivé váltak«. Ezt a felelősséget mutatja be a Német Demokratikus Köz­társaság »Az erőszak árnyéká­ban« című filmje, amely is­mét pálcát tör amellett, hogy nem elég félrevonulni, nem menlevél, ha valaki maga nem gyilkol, nem lehet a külvilá­got kirekeszteni az otthon fa­lai : közül. — Cselekedni kell! — kiáltja a film minden koc­kája. És ez nemcsak a múltra vonatkozik, hanem a jelenre is és a jövőre is! Cselekedni kell! Tevőlegesen hozzájárulni ah­hoz, hogy ne ismétlődhessék meg'újból, ami volt. SZABAD IFJÚSÁG (július 20 - 22-ig:) FŐNYEREMÉNY Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy majdnem minden ember kedveli , a szerencsejátékát, s izgatottan várja a nagy nyere­ményt. S ha valakinek kedvez a szerencse, bizony előfordul, hogy elveszti egyensúlyát, ösz- szekuszálja addigi életét, nagy gondokat okoz magának A szlovák színes filmvígjáték, a Főnyeremény is ilyen emberről 'szók Franta barátunk nem pénzt, hanem gyönyörű Skoda kocsit nyert. És miközben megtanul vezetni, garázst szerez, elha­nyagolja menyasszonyát. Sza­kításra kerül sor, de Franta barátai csellel, furfanggal is­mét összehozzák a szerelmese­ket. . . A film alkotógárdája fiatal, de igen tehetséges művészek­ből áll. Nagy lelkesedéssel, szívvel komédiázzák végig a vígjátékot. Ivó Novak rendező minden bizonnyal azt tartotta szem előtt, hogy könnyed,, mu­latságos, a nyári hőségben is szórakoztató vígjátékot alicos- son. Hogy ez mennyire sike­rült, majd eldönti maga a kö­zönség, amelynek előrelátható­an igen kellemes másfél órát szerez ez a friss, fiatalokról szóló vígjáték. Ivó Faléc, Franta szerepében nagy ígérete e műfajnak. Ki­csit félszeg, gyámoltalan a várt szerencse következtében és mégis rokonszenves. Harsány nevetést vált ki minden moz­dulata, jelenete. Kellemes jelenség a fiatal, tehetséges Jaroslava Panyrko- vá is, akit a közönség az Érett­ségi után című filmből már is-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom