Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-12 / 162. szám
I A Somogyi Néplap KULTURÁLIS MELLÉKLETE A színjátszócsoportok műsorpolitikájáról \ Napjainkban nagyon sok- ponyva, a giccs jut, mert ez egy más községben szocialista- szor halljuk ezt a szót: műsor- nagyonis megfelelt művelődé- realista alkotásokat mutatnak politika. Egyre-másra ismétlik si politikájuknak. A paraszt- be, náluk pedig csak állan- és hangoztatják üzemeinkben, ság életét vasárnapi köntösben dóan operettet. Mindig a célt falvainkban anélkül, hogy az emlegetésen túl gondolkodnának azon is: mit jelent a műsorpolitika, milyen célt jelöl meg, és ebből adódóan mi a feladata a műsorokat rendező szerveknek? A leggyakrabban az esetenkénti műsorválasztással azonosítják a műsorpolitikát, egyenlőség jelet tesznek egy adót műsor és a műsorpolitika között. Ez a fogalomzavar komoly hibák forrása lehet, mert egyoldalúan ítéli meg a tényeket és felszínességével súlyos torzulásokat idézhet elő a mü- sorpolitikában. Egy adott szakasz műsorpo- Etikája a bemutatott összes bemutató népszínművek igen kell nézni és ebből kell kiinműsorpolitikában meglévő hibák legtöbb esetben a helyi színjátszóvezetők szűk drámairodalmi ismeretéből fakadnak. Színjátszóvezetőink fejalkalmasak voltak a meglévő dúlni a műsorterv összeállttá- lesszék ismereteiket és a jövősúlyos problémák takargatásá- sánál. A legfőbb tennivaló tora, a parasztság szemének be- hát: a célnak megfelelő ará- kötésére és figyelmének ette- nyos műsorpolitika kialakítá- relésére az igazi problémák- sa községenként és üzemen- ról az álomvilág felé. Az ak- ként Ennek figyelembevételékor! hivatalos Magyarország vei nem fordul majd elő a ká- kultúrpolitikusai soha sem ros egyoldalúság és mindenütt ajánlották Jókait, Szigligetit, polgárjogot nyerhet a jelen Mikszáthot és Móriczot, de en- élet nagyobbarányú bemutatá- gedték meghamisítva színre sa. A felsorolt követelmények vinni Petőfi Sándor életét. megvalósításával sokan szem- Mi volt ez, ha nem műsor- szegezik: nincs elég műsoranyag, különösen hiányoznak a jó mai darabok. A műsorellátás’ valóban nem zavartalan, de a fenti érvelés nem helytálló. Ehhez figyelembe kell venni, hogy haladó régi darabjainkhoz a Horthy-rendszer politika? Nem beszéltek ők műsorpolitikáról és azt a látszatot keltették, mintha mindegy volna számukra, hogy a , . , csoportok mit mutatnak be. műsorok tartalmából tevődik persze a Kókai-féle fércmű- óssze, mert csak ezek összes- vekből mindenki zavartalanul sége tükrözi, hogy a műsorok választhatott És ez valóban idejéből Móricz, Sásdi és Ko- milyen irányban és milyen mindegy volt, hogy irredenta dolányi darabjain kívül nem mértékben alakítják, vagy darat>0t, nacionalista darabot, sok bemutató darabot sorolha- alakíthatják mondanivalójuk- Vagy hazug paraszti idillt visz- funk, s kialakuló szocialista kai az emberek tudatát és mű- nek szinre a színjátszók, mert drámairodalmunk még nem vészi ízlését. A mi műsorpo- a „szabad választás« csak ilye- tudott annyit termelni, mint Etikánk legfőbb célja: a szó- adott objektív lehető- amennyi a szükséglet. De ne rakoztatas mellett következe— sóget. Egy—két derék tanítónak feledjük azt se, hogy a Szov— tesen küzdeni az emberek köszönhető, hogy Szigligeti, jetunió és a népi demokráciák, valamint a nyugati haladó drámák fordításai is beszerezhetők. s ezek olyan világot ábrázolnak, amely nem idegen tőlünk, sőt nagyon is közel áll hozzánk, s éppen ezért nagyon sokat tanulhatunk belőlük. szocialista szellemű neve- Qarcjonyi és Móricz is színre leséért. Ez a követelmény ki- került néhányszor 1945 előtt terjed minden műsoros rendez Somogybán, vényre, de fokozottan érvé- .. ' , nyes a színjátszásra, mert a E* örökölte megyénk a színjátszás mindenki számára Horthy-rendszertől s ennek érthetően fejezi ki mondani- arnyameg ma is fisért. Bar valóját, hisz kifejező eszköze ^talaban jo irányban halad a a nyelv, az elő beszed. Hatasa ezért a legszélesebb körű, s nagy tömeghatásánál fogva segíthet, de legtöbbet árthat is. Nem közömbös ezért, 'hogy a színjátszó mozgalom milyen irányban fejlődik, hogyan tölsomogyi színjátszás, mégis elő- A kiadott műsortanácsadók fordul, hogy színjátszó cső- bőséges anyagot tartalmaznak, portjaink egy része meg nem engedhető darab előadására kértek engedélyt. Például az elmúlt évadban néhány csoport A falu rossza, a Gyimesi vads azok meg is szerezhetők. A ben támaszkodjanak jobban a kiadott műsortanácsadókra. Nincsenek súlyos problémák a somogyi színjátszók műsorpolitikájában. Különösen az elmúlt télen és a tavasszal fejlődött sokat a műsorpoHtika, amikor bátrabban nyúltak színjátszócsoportjaink a Tanácsköztársaság életét bemutató darabokhoz és a jelen életünket ábrázoló művekhez. Ennek hű tükörképe volt az idei kulturális seregszemle megyei bemutatója. Azonban a jövő népművelési évadban tovább kell jutni egy nagy lépéssel és az arányos műsorpolitikát meg kell valósítani minden községben és üzemi munkahelyen. A múltat haladó szemmel bemutató darabok további műsorra tűzése mellett nagyobb mértékben kell helyet adni az új magyar daraboknak és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák drámairodalmi alkotásainak. Ezt a módszert alkalmazva még egészésgesebb műsorpolitika alakulhat ki, amely a magvasabb mondanivalóval még jobban szolgálja majd Somogy megye népének szocialista nevelését. Honfi István * a megyei tanács művelődésügyi osztályának - helyettes vezetője. AHOGY INDULNAK MIND Ü.ögök mormolnak estimát a tájon, Ahol egykor a büszke hét vezér Eréből csordult bizseregve, fájón Az összetartó, harcos ősi vér. Szikár parasztok szíve mo6t gyalulja Lázban vajúdó forradalmait S közös kupába gyűlik össze újra A sokat hullott vér s hatalma itt. Szikár parasztok. Arcuk ismerem jól, Szívüket is, mely égető meleg, S tudom, hogy ott, öröm-kalász terem, hol Remény-magot ma bízva hintenek. Segítő karjuk városok kinyújtják, Hogy több legyen fény, szépség és erő, Hogy megleljék az összetartás útját, Hogy magasodva szökkenjék elő Jövőjük selymes, ’Hatos virága S féltett, vékony kis parcellák helyén Hullámozzék végtelen búzatábla És ringasson derűs himnuszt a fény. Látom: hogyan hasít fel új barázdát A vénülő idő a sorsukon, Szemükben a megértés tiszta lángját, Ahogy indulnak mind az új úton. Kerek Imre NYÁRI DAL Ujjaid hegyén kecskedarázs párzik, rózsák csendülnek, mint békés harang, Szemed gubancán sarkifény virágzik, de toporzékol fogadon a hang. Magadba bújva nem mehetsz már vissza, hiába csinálsz pipacsos mezőt, álmaid verik benned össze-vissza keméy melledre az ellenkezőt. Ha kibékülnél hittel, félelemmel, azt hiszed, lennél gondokra süket? Lásd be, hogy létezel, s türelemmel vállald az ürbecsillanó tüzet Berták Lásd* segíthet, de legtöbbet árthat is. ™ag, a Férjhez megy a bíró Somogybán is - mint az or- fín™ d?r^okra kert enszágban mindenütt - a leg- S^lyt. Az utóbbi időben nem népszerűbb és legelterjedtebb próbálkoztak ilyennel a színművészeti ág a színjátszás. A Játszó csoportok, de a velük »műkedvelő« színjátszás ko- való beszelgetesekbol tudjuk, moly múltra tekinthet vissza hogy szeretnének ilyet is beás mindenkor kimutatható, mutatni, s csak azért nem te- hogy milyen volt a músorpoli- szik- mert úgysem kapnanak tikája. A mi színjátszó engedélyt ra. Tehat a legtöbb mozgalmunkra elsősorban csoportot az adminisztratív ina Horthy-rendszer ' szel- tézkedések tartják - vissza lemnyomorító műsorpolitikai ezektől és nem a meggyőződés, gyakorlata hatott erőteljesen a Ezt nern Á varhatjuk minden , felszabadulás utáni esztendők- szereplőtől, de a csoportok vében, s hatását még mára sem zetőitől elvárjuk, hogy __ megtudtuk teljes egészében meg- győződésből tűzzenek műsorra szüntetni. Ezért ha helyesen haladó darabokat Magyaráz akarjuk értékelni a színjátszó- meg társaiknak a rossz mozgalmat Sómogyban, rövi- népszínművek romobló hataLÁSZLÓ IBOLYA: ARATÓK Nyomunkban járva a szél elaJéJ, Déliverőn szótalan omlunk ... verejtékünkben fürdik a nyár, megbókolnak a bokrok, ájultan hever, aranyban izzik a táj. Talpon, csak mi vagyunk most; pihegve, lomb közé rejtezett a madárdalolás is, féltében a föld, hogy elég — remeg. fák fukar árnya tanyánk, » álom pilléje verdes a szemre csepp pihenőt, a harang szaván. Majd újra veríték veri a testet, tág a határ, és benne helye nincs henyeségnek: ami miránk vár mind, mind a nép kenyere: Azé, ki itt sincs, de érdeme dús a jelenben: — dolgos, derék. Érettük talpon mi vagyunk most dacolva a munka, s a nyár melegét! HARSÁNY NYÁRI KÉPEK Pipacs-rikkancs kiabál a mezőn* — Megjelent a nyár! — Kamasz-kalász fogadja repeson, Arany nászra csábítja a táj. Feszes meleg őrködik a helyén, Ifjú strázsa még. Napsugárból pödrött bajsza szerény. Nem szúr, simít.. s imádja a rét Eperfáról madár szava pityeg. Fia csőrt kitár. Illatsürgönyt cipelnek a szelek: »Jer méhecske! Hárs virága vár!» Patak elfogy. Zöld ruhájú kövek Feje habfehér. Szög vakarcsú lányka lába remeg, Túlsó partra mégis átalér. Olyan nyár ez, mint egy buja csokor: Illat — színcsoda! Kölyök kutya vicsorogva lohoL Rámorog a Téesz traktora. Török Zsófi sát és értessék meg velük,, hogy ezek a darabok ködösíté-, seikkel sokat ártottak a múlt-, ban is, ma pedig kétszeresen | rombolnak, mert egyrészt ha-, ZSUZSA MAMA den szemügyre kell venni a színjátszás sorsát a felszabadulás előtti években. A múlt század utolsó negyedében zsákutcába jutott vetítenek a doleozók népszínműirodalmat a letűnt ^^d^aoitllisto Maellenforradalmi rendszer meg- eie a teuaamapuaiista Ma ....... • gyarorszagrol, másrészt hamis próbálta felújítani es olyan ;iiuz{.tiíat ébresztenek Daraszt- magas tökélyre emelte-., hogy uiuzioKat ébresztenek pai ászt örök szégyenére válik a ma- Ságunkban a boldogabb jovot gyár irodalomnak. A nullával lUet°en- A múltban tudtak pa- egyenlő értékű népszínművek rasztjamk hogy az elet nem garmadája látott ekkor napvi- olyan, mint amilyennek a nep- lágot s ezek »hőseivel« népesi- színművek mutatják, de ma tettek be a somogyi kis falvak KATA NAGYON LASSAN úgy hasonlít édesmamához. A LÉPEGETETT felfelé a lépcsőkön, pedig egy óra elmúlt, és előre tudta, hogy Zsuzsa mama mérges lesz, mert ha egy órakor nem ültek az ebédnél, akkor szerinte menthetetlenül elázott a galuska vagy a fejére nőtt, el kell ismerni, de Kata nem érzi tehernek ezt a zsarnokságot, mert a hang a mama hangja, az arc a mama arca, hiszen Zsuzsa mama a legidősebb nővére az édes mamának. A halála még most is Lenen. UC a -—■— knri rnsszat és ha ma ilven f ° ^Oja. Már a hivatalban is színpadjait is. Kik ezek a »ho- “ > J Árassz kedve volt, és ez a rossz metélt a levesben, és van mit fáj. A házassága már elhalványodott, minden kínjavai és gyötrődésével, de a mama, ö még mindig frissen fáj. GYORSAN KEZET MOSOTT, blúzt cserélt, hajat fé\hallgatni az egész evés alatt. i Azonban cták lépegetett las- \san, és nem tudott volna szá- i mot adni magának, hogy mi sok«? Kulákok, nagygazdák akik mellett a nép tehetséges fiai együgyű szolgalegények. Ha akadt is próbálkozás a nép sűrűjéből vett hős ábrázolására, ez mindig az igazság elfernépSzínművet látnak, akkor1 romantikus vágy támad ben-* nük a népszínmű-ábrázolta il-J luzórikus élet iránt. A következő probléma, [ amely több színjátszó csoport-, érzés nem oldódott fel a házig sem. Szinte resteilte bevallani, hogy ennek Gábor az oka. Valamit álmodott róla az éjjel, zűrzavaros álom volt, de Gábor benne volt, mintha a kedítésével történt, mert a társa- nál előfordul, az egyoldalúság, izét fogta volna, és most mivel Ez abból a szemléletből fakad, amely szerint a műsorpolitika egy adott műsor kiválasztásával azonos és csak az a fontos, hogy a darab ne legyen ellenséges. Ezért mindig olyan darabot választanak, amely haladó vagy önmagában nem árt, tehát engedélyezhető. Ezek íásában vitte'a hazug monda- egyhangú, sorozatos műsorra- nivalót a nézők elé. Ezt a fe- tűzése azonban rendkívül torz lületes szemlélő nem vette műsorpolitikát szül. így jon- észre, mert a bennük rejlő nek létre az olyan esetek, idilli hangulat elhódította az h°gY az egyik községben csak átlagnézőt és rózsaszínben lát- Gárdonyiig jutnak el, a másik Halmi igazsággal ellentétben kompromisszumot kötöttek a tehetséges falusi szegény- legény, és a zsíros-paraszt között. Jellemző példája ennek A falu rossza. A 20-as és a 30-as évek szinte valamennyi népszínműve gyenge, szinvonalat- lan, művészieden megformá1 más ok nincs, el kell ismernie, 1 hogy a rossz kedv ettől van. A csengetésre Zsuzsa mama 1gyorsan ajtót nyitott, óvatosan, két ujjal, mert keze ilyen- i kor mindig lisztes, és merev I arccal, sértődötten máris el- Itűnt a konyhában sóhajtani a í galuskák vagy a hajszálvé- I kony metélt méltatlan sorsán. iKata olyan melegséget érzett la szive körül, amint utánané- * zett, hogy megcsillapodott *benne a feszültség. Zsuzsa )mama már szinte az édesany- I ja. Az édesmama életében is ő tatta velük az egész világot. S községben pedig csak az opeez az, amely miatt a Horthy- retteknek van létjogosultsága. \ dirigálta, aztán meghalt az rendszer hivatalos művelődés- Káros tünetek ezek, mert a) édes, aztán felbomlott a Zsu- politikusai szemet hánytak e helyes műsorpolitika nem at-i zsa mama által boronáit hágiccsirodalom felett és nem in- tói függ, hogy a? megyében jzassága, és erről Zsuzsa mama dították harcot ellene, sőt arányos a fejlődés az összesí- i most már mindig úgy beszél, megjelentetését és terjesztését tés adatai szerint, hanem attól, f hogy megmondta ó ezt előre. támogatták. A »magyar kul- hogy az egyes községben ho-jjDe ezen csak mosolyogni le- ment, és egy levelet tett szó jftrfölény-ről hangoskodó urak gyajj alakul. Berzence dől go-1 hét, és ráhagyni mindent er- nélkül Kata elé. Kata szíve *em törődtek azzal, hogy a zóinak szocialista tudata attól#re a fürge, csupa szív és fonáilvak színpadjaira csak asemrtukép sem alakúi ki, ha i toskódó kis öregasszonyra, aki sült, és leült a mindig szépen terített asztalhoz. Zsuzsa mama már jött is a levessel, párolgóit a tál a kezében, bejött vele a konyha jó iUata. Zsuzsa mama nem nézett Katára, leoldotta kötényét, megforgatta a merőkanalat az aranypettyes levesben, és csak eny- nyit mondott szívfájdalommal: — Elázott. — Aztán merített magának, és kanalával megkavargatta a sárga galuskát. Kata evett, közben megint Gáborra gondolt. Kicsit furcsa eset ez, már a házassága előtt foglalkozott vele gondolatban, de Gábor sohanem adta jelét annak, hogy többet jelentett vol neki, mint gyermekkori barátot. Szilveszter óta kétszer táncolt vele, akkor nem is hallott róla, és nem tud gondolataitól megszabadulni. Szégyelli magát, ó sohasem futott férfiak után, a büszkeségét sérti, és mégis mindig rá kell gondolnia. Zsuzsa mama kikanalazta a levest, aztán a kredenchez akkorát dobbant, hogy szinte csodálta, hogy Zsuzsa mama mindent lat, hall és tud, mint egy mester detektív. Azonban nem hallotta meg, aki pedig az írás azonnal lehűtötte. Ez Károly írása volt, Károlyé, a szép, és magabiztos, hiú és beképzelt , nagyképű Károlyé, aki Zsuzsa mama legújabb kedveltje és titkos férjjelöltje Kata számára. Erről még sohasem szólt] de minden jel erre utal, és Kata jól tudja. Nincs is kedve felbontani, azonban Zsuzsa mama olyan arccal ül, hogy tekintettel az elázott galuskákra is, ez már sok lehet neki, hát felbontja, belenéz, itt-ott beleolvas, és le is teszi. Károly-stilus, amit nem bír, tele imádattal, vágy- gyal és enyhe helyesírási hibákkal. Zsuzsa mama közben behozta a sültet és a főzeléket. De nem vesz magának, gondterhelten ül, láthatóan gyötrődik, aztán mégiscsak feláll mély sóhajjal, megint a kredenchez megy, és egy másik levelet tesz le Kata elé. Kata ránéz az írásra, és el is pirul azon nyomban. Zsuzsa mama arca elsötétül, és sóért megy a konyhába, hogy helyre jöjjön lelki egyensúlya. Kata ráteszi kezét a levélre, és kinéz az ablakon, ki a háztetőkre, ahol vastagon lapul a hó, és a hó- pelyhek kavarognak finoman. V égig eszi az ebédet, de nem bontja fel a levelet, habár tudja, hogy gyógyíthatatlan sebet üt ezzel Zsuzsa mamán, csak a szobájában bontja fel; Gábor írt, nincs abban a levélben semmi különös, szó van munkáról, tervekről és vége is van. Mégis örül, és nagyon boldog. És este Zsuzsa mama kifejd ti véleményét nyilván a levelek hatására. Károlyt nem lehet elszalasztani, jó férj lessa Meddig akar még egyedül élni? ö nem él örökké, mármint Zsuzsa mama, és gondoskodni akar Katáról. Gábor, hát Gábor nem szimpatikus neki, hiába, nem tud Zsuzsa mama nyelvén, és az apja egyszerű falusi kovács volt, igaz, hogy mérnök lett belőle, de hát hol van Károlytól, aki, igaz, hogy a mai világban nem számít, de igazi űri fiú. Kata szelíden hallgatja, és Gáborra gondol. Zsuzsa mama érzi a veszélyt, és rohamra határozza el magát. Itt az ideje a Pestre menésnek, be kell vásárolni, gondolni kell a tavaszra, Kata kosztümanyagot kell vegyen, igazán többet adhatna magára. Kata tudja, hogy miért mennek a hajnali vonattal, hogy korán érjenek be, és mivel az üzletek még zárva vannak,' és szerencsésen agyon is fagynak a villamosvárásban, van ok arra, hogy felkeressek Károlyt, ahol meg lehet melegedni. Zsuzsa mamában egy stratéga veszett el, Kata megy utána, és igazán nem törődik semmivel, mert Gábor is itt lakik Pesten, és már ennyi is jó. FELBOTORKÁLNAK a harmadik emeletre, a ház melegen és sötéten szunnyad még a derengő hajnalban, alig akad egy-két ajtóban világosság, ahol a korán munkába menők készülődnek. Zsuzsa mama leteszi ae óriási szatyrot, és becsenget diadalmasan, hiszen tudja elA- re, hogy Károly meg fog «M«•»
