Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Vasárnap, 1959. Július !*■ KÉT KASZAVÄQÄS KÖZÖTT A ratás! Remények teljese-bán akkor. Akiket az előkészü- dése, a szántó-vető em- letek időszakában számba vett bernek mindig ünnep. Az első a vezetőség, kaszát is fogtak, kaszavágás öröme ' évről évre De nem mindenhol van így. újuló kíváncsiság: na, több Viták, bonyodalmak ébrednek lész-e, mint tavaly? A mező jól fizet. Többet ad, a hajnallal. S milyenek ezek? Van példa arra, hogy a szövet­mint az elmúlt esztendőben, kezeti tagok amiatt időznek, Az ősztől idáig tartó gond, ag- ki melyik parcellába álljon, gódás után mosolyognak az ar- Mert a Jóska bácsi szeretné a cok: megtérül a fáradságos »sajátját« aratni, azaz azt, amit munka. Csak le kell vágni, be az ősszel még ő vetett. Emiatt kell hordani a gazdag termést aztán a kaszanyélre támasz- — ez van vissza. Hát erről a kodnak. Miilyen kicsi ok, »csak«-ról van szó, a mezőtől mennyire gyerekes érvelés, és a padlásig lévő útról. Ez a sza- mégis milyen kárt okozó fel- kasz lehet hosszabb, meg rövi- fogás! debb is. Csupán azon áll, hogy A fonyódi járás egyik temné- az emberek, akik ősszel földbe lőszövetkezeti községében leg­vetették a magot, most hogyan alább százb-'szan »megbete- fogják meg a kasza nyélét Nem vitatja senki, hogy ter­melőszövetkezeteink. állami gazdaságaink, és az egyéni pá­rás nagyon is kedvezett a gyomnak, s sokhelyütt a leg­jobb akarat mellett sem győz­gedtek«, s ú„y lobogtatják az orvosi bizonyítványt, mint va­lami menlevelet Hogyis ne, _ _ _ . hisz jó az állam, s az ingyenes rasztok is ezer akadályt henge- orvosi kezelés. Jó most bé­reltek le, inig az aratásig el- hunyni a szemet és arra ébred- jutottak. A kedvezőtlen időjá- n*> hogy cséplőgépek búgnak. A képzelt vagy tromfból bete­gek adósai a nyárnak. Elrejtik erejüket a hívó mező elől, de ték a munkát A rosszemlékű télen majd követelőzőén ko- esős heteknek azonban véget pognának a telt kamrák ajta- vetett a 30 fokos meleggel be- fajai előtt. Jó volna, ha még köszöntött igazi nyár. Az érett ma találnának gyógyszert gabonatáblák kiadták a párán- »nagy betegségükre«, csőt az aratásra. Ez a parancs sehol nem találhat süket fülek­re, s főleg a parasztok között nem. Az üzemek, gyárak — az egész ország fogta ezt az üze­netet Nem egy munkás — ove- rállját levetve — suhogtat ka­szát, a városokból elindultak, bogy a szem, a mindennapi kenyér azt a bizonyos utat — a mezőről a padlásig — minél rövidebb idő alatt fussa be. • S zerte a megyében arat­nak. A mező tele kepe- sorokkal. Hol gyorsabb, hol lassúbb a tempó. Az igyekvő, szorgalmas munkának megvan a magyrázata: jól szerveztek, szinte térképszerűen vázolva vannak a nyári feladatok: ho­va, mikor és hány ember. Ilyen helyeken nincs is fennakadás. A szölttőskislaki Haladás Ter­melőszövetkezetben például ma befejezik az aratást Vör- sön a hét közepén az aratniva- ló felével végeztek. Kétszáz hold búza, rozs állt még a lá­Aratás van, a remények tel­jesedésének időszaka. Az egész megye mozdul azért, hogy éven át legyen kenyér az asz­talon. A kenyeret, a kévébe kötöttet búgó dobok várják. Ne késlekedjünk. Amit aratás közben mulaszthatunk, azt so­ha-soha nem lehet helyrehozni. A kicsorgott szem elveszett számunkra. S azt szinte fölös­leges is mondani, hogy egy szemből egy kalász nő. Kapu­félfákra, irodaasztalokra tá­maszkodva nincs helye viták­nak. Ma a mezőn a vitatér, ott dől el, hogy ki ért többet, s ki dolgozik gyorsabban. Ü nnep az első, s ünnep az utolsó kaszavágás. A közbeeső időszakot azonban a munkának kell kitöltenie. Az ember mellé segítőtársnak ott a gép. -De a fölizzott vasakban nincs szív. Pótolja hát az em­ber, s legyen önmaga s egyben a gép hajtómotorja is, hogy az első kaszavágást mielőbb kö­vesse az utolsó. Gőbölös Sándor SZŐKE JANOS JUBILEUMA Nem nemzetmeg­váltó hősről, költőről vagy íróról akarunk megemlékezni. Akiről ez az írás szól csak egy ember a sok kö­zül, az egyik gazda­ság üzemegységének vezetője. A napokban emlékei közt kutatva véletlenül döbbent rá ő is, hogy éppen tíz év óta dolgozik üzem­egységvezetői beosz­tásban. 1949. július 13-^ volt, amikor át­vette az Alsóboeáti Állami Gazdaság Vi- tyapusztai üzemegy­ségének irányítását. Akkor is nyár volt, s a fényverte forró me­zőn csillogva suhog­tak a kaszák. De mennyivel nehezebb volt a helyzet abban az időben. Neki. aki szüleivel és három testvérével mindössze 12 hold földön gaz­dálkodott a felszaba­dulás előtt, nem volt könnyű kétezer hold­ra átváltani. A múlt rendszer nem nagyon töreke­dett arra, hogy isko­lába juttassa a tanul- nivágyó fiatalokat, így aztán Szőke Já­nos csupán hat ele­mivel lépte át az új világ küszöbét. Csak a felszabadulás után foghatott hozzá tudá­sa gyarapításához. 45-ban beiratkozott, a keszthelyi mezőgaz­dasági szakiskolába. Két év múlva vég­zett. Utána is gyara­pította tudását. — Nehéz, végte’e- nül nehéz volt — így foglalja össze a sok­sok gondban eltelt napot, álmatlan éj­szakákat — De még ezerszer nehezebb volt irányítani, s az emberek dolgában ítélkezni. Hamarosan azon­ban egész szakember­ré vált. akinek «a- vában hitiek és bíz­tak is a 'toldozok. Az e’Ion fórra dalom "tán a. Nagvbaráti /Uo-oi Cazdaság szentlászlp-' üzemegységének irá­nyítását vette át Itt is újra kellett kezde­nie. de már nagy gya­korlattal és tapaszta­lattal rendelkezet. Egy évtized — ve­zetőbeosztásban... A mezőkön most is, mint tíz évvel ezelőtt, aratnak az emberek, s az a baj, hogy ép­pen úgy, kaszák su­hognak a gabonatáb­lákon. — A kalászosok megdőltek, felnőtte a gaz — mondja —, nem tudnak menni a gépek. így aztán kézi erővel kell győzköd­ni. Ennek ellenére le­aratták már 70 hold őszi árpát, sőt a csép- lés is elkezdődött. Megkezdték az 50 hold tavaszi árpa vá­gását is. Az árpafélé­ken kívül 195 hold búza, 90 hold rozs és 20 hold takarmány­keverék vár aratásra. Az egészből talán 30 holdat tud levágni a gép. Lesz mit tenni­ük. Sz.őke elvtárs azonban nem látja reménytelennek $ helyzetet. A határt járva se­hol nem találurjjc ka­pásokat, a 15 hold másodvetésű silóku­korica kapálóin kí­vül. A 100 hold részben hibrid, rész­ben aranyözön ku­korica embermaga ságú, háromszor is kapott kapát, s már a címerét hozza. Szá­ranként két-három cső is ígérkezik. Hol­danként 50 mázsás csőtermésre számíta­nak. Szép és tiszta a 10 hold dohány. Osz- szesen 80—90 mázsa körül lesz ebből szá­raz állapotban. Nagv szervező képességre volt szükség, hogy mindezt meg tudták oldani. Az üzemegy­ségben rendben men­nek a dolgok, sem­miben nincs lemara­dás. További jó munkát kívánunk a jubiláló üzemegység vezető­nek: Szentai Sándor Ahogy o terv előírja Az első új termésű abrak­takarmány, az őszi árpa ara­tását úgyszólván megyeszerte befejezték. Számos helyen hoz­záfogtak a csépléshez is. Amint a mázsára kerülnek a telt zsá­kok, kiderül: a vártnál jobban fizetett az árpa. Az osztopáni Győzelem, a csökölyi Munkás­őrség Termelőszövetkezetnél 15 mázsás holdankénti hoza­mot mutatnak a cséplési ered­ménylapok. A csurgói Zrínyi árpaföldjének holdja 18 mázsa szemtermést adott. A nágocsi határ ennél is bőkezűbb v’t: az Uj Hajnal egyes tábláin 20 mázsa szemet érlelt a nyár. Nemcsak a korai kitavaszo­dás, a nagy adagú műtrágya alkalmazása, hanem ezt meg­előzőleg a gondos talajelőkészí­tés, a szövetkezeti tagok szor­galmas munkájának jótékony hatása is benne van a tavalyi­nál gazdagabb termésben. A megye csaknem valamennyi új és régebbi közös gazdasága nagyrészt az őszi árpára ala­pozta állattenyésztési és állat- hizlalási terveit. Most, amikor lefolyik a szem a cséplőgép ga­ratján, helyenként kezdik fel­ütni fejüket indokolatlan kö­vetelések, melyeket így fogal­maznak meg egyes tagok: “A vártnál nagyobb lett az árpa hozama, a tervezettnél többet osszunk kf előlegbe«. Nem vol­na helyes teret engedni az ef­fajta elképzeléseknek. Ha most bármelyik termelőszövetkezet akár egy kilóval is túllépné az egységenkénti árparészesedés terv szerinti mértékét, pilla­natnyilag ugyan előnyös hely­zetbe jutnának a tagok, de ké­sőbb belátnák: rosszul számol­tak, mert a közös jószágtól vonták meg a többlet-abrakot. Jól gazdálkodó, régebbi terme­lőszövetkezeteink — a barcsi Vörös Csillag, a répási Első ötéves Terv, a ráksi Uj Élet és mások — tapasztalatai iga­zolják: nem a növényterme­lés, hanem az állattenyésztés haszna lendítette fel tagságuk életszínvonalát. De így van ez a középparasztok esetében is. Márpedig a jószágállomány- nak minden időben megfelelő mennyiségű takarmányra van szüksége. Éppen ezért Felső- tnocsoládon. de másutt is szív­leljék is meg az idejében el­hangzó jótanácsot: csak a ter­vezett mennyiséget osszák ki előlegként, a vártnál jobban fi­zető árpából. Egy dologban azonban cél­szerű eltéfni az előirányzattól: mivel több az abrak, mint amennyire számítottak a tsz-ek, állítsanak be hízóba újabb és ú.iabb süldoxalkákat. Igv a tervezettnél nagyobb lesz a közös bevétel. Hogyan hasznosítják a Mákföldeket és mi történt a községgazda telkével ? — erre ad választ a siófoki járási NEB vizsgálata — Gúth Ferenc, a Siófoki Já­rási Népi Ellenőrzési Bízott- . ság elnöke lapunk munkatár- I fának kérésére két vizsgálat- I ról adott tájékoztatást. Az egyik vizsgálat az állami tar-1 talékföldek hasznosítására tér- , jed*. ki. Négy helységben — Balaton- kiliti. Balatonszabadi. Nyím és I V 'röshegy községekben — néz- j léit meg a népi ellenőrök ezt ’ az ügyet. Megállapították, hogy Kilitiben 15, Nyímben pedig 16 holdat a rendelkezéstől el­térő módon adott bérbe ma­gánszemélyeknek a helyi ta­nács. Á járási mezőgazdasági osztály dolga lesz, hogy rendet teremtsen a földek hasznosítá­sában. De a pénzügyi osztály A pártkongresszus tiszteletére T*--—--------------------------------1 ’ ■'-■■■ .................... • Á LLJAK ADOTT SZAVUKAT A Közép-Somogyi Állami Erdőgazdaság dolgozói a párt­kongresszus tiszteletére azt vállalták, hogy 'terveik túltel­jesítésével, a munkák jobb megszervezésével, a faanyag gazdaságosabb kihasználásával 600 ezer forintos eredményja­vulást érnek el. A gazdaság kommunistái, dolgozói állják a pártnak adott szavukat. Erről győződtünk meg, amint elláto­gattunk néhány erdészetbe. Nagybajomban Szabó János erdészetvezető elvtárs a kimu­tatás megtekintése nélkül so­rolja: itt és itt tartunk fel­ajánlásunk megvalósításában. A terv 326 köbméter szőlőka­rót követelt tőlük- Ám már­cius 27-én, amikor a dolgozók akaratát versenyvállalás alak­jában papírra vetették, már látták: ezt a mennyiséget meg- toldhatják 150 köbméterrel. S április utolsó napjaitól kezdve a terven felüli karókat fűré­szelik, hasítják az erdészet ku- tasi, böhönyei, mesztegnyői és nagybajomi dolgozói. Amint belépünk a nagybajo­mi fagyártmány-telep műhe­lyébe, Lengyel József fűrészes egy görbe dorongot vesz a ke­zébe. Forgatja, nézegeti jobbról is, balról is, majd így szól: »Megláthatják, hogyan lesz a görbe fából egyenes«. Társá­nak, Tóth Lajosnak nem szól, csak szeme pillantásával, egy- egy ismert kézmozdulattal jel­zi, hogyan tartsa és fordítsa a karónak valót. Pöfög a MIB- motor, sír a fűrész — és való­ban eltűnt a £& görbesége: négy darab 120 centis karót készített beüőle az ember és a gép. Gyors számvetést készít Ughi Antal, a telep vezetője: »Ez a dorong három forintot érne, ha tűzifaként adnánk el. BaáHUtfák a rönköt a szentbalizsi erdőből. így meg « négy karóért össze­sen nyolc forintot kapunk«. Ha a szőlőkaróból meglesz a vállalt mennyiség, akkor a bá- nyabéléspallóból még inká^' Mert ezzel a munkával nem­csak erkölcsi sikert ér el a íűrészes, hanem a borítéka is vastagszik. Egy köbméter bá- nyabélés-palló elkészítéséért 80 forint munkabér jár, s a napi teljesítmény két és fél köbmé­terre rúg. Parkettléc, bőrdeszka, stu- katúr-deszka, bányaszéldeszka stb. — egyszóval a fagyártmó- nyok készítése jó ütemben ha­lad a nfigvbajomi erdészetnél, összesített tervük 1945 köb­méter. De hol vannak már et­től! Még áprilist mutatott a naptár, amikor elhagyták a száz százalékot.. A . gazdasági év végéig — szeptember 30-ig — biztosan túlteljesítik fel­ajánlásukat. Vállalásuknak kü­lön erénye, hogy a terven fe­lüli fagyártmányokhoz tüzelés­re szánt, faanvagot használnak fel. Ebben van a gazdaságos­ság lényege. Az erdészet vezetői nem elégszenek meg azzal, hogy a meglévő anyaggal gondosan bánjanak. Törekszenek arra is, hogy a jövőben mind több fa növekedjék erdeikben., Hor­váth Tibor József fiatal erdő- mérnök elmondja, hogy 800 ezer lucfenyő-, 1,5 millió erdei fenyő-, 1,3 millió másodéves fenyőcsemetét, 300 ezer akácot és 220 ezer nyárfadugványt nevel ebben az évben a nagy- bajomi erdészet. Igv az erdők államosítása óta először — az idén ellátják magukat cseme­tével. Ez az a!anía az erdőte'e- pítés fokozásának. Évente mintegy 400 hektárnyi új er­dőt kell telepíteniük a mpejő vő 8000 hektárnyi régi mellé. Most a törekvésük. ho<rv IR'v hektáron az úsnmeverett ron­tott erdők sorsát megoldják: a A kaposvári fagyártmány-telepen is szaporodik a készáru. túlkoros állományt kitermelik, s helyébe értékes bükköst te­lepítenek. A szentbalázsi erdészetnél ugyancsak nagy igyekezetei ta­pasztalunk a vállalások telje­sítését illetően. Éz az erdészet arról nevezetes, hogy tavaly 86 mázsa bükkmakkot gyűjtött össze. Az Országos Erdészeti Főigazgatóságnál kétségbe vonták a jelentés hitelességét — és a helyszínen győződtek meg arról, hogy a papír a va­lóság hű tükre. (Pénzjutalom lett a dolog vége.) S az össze­gyűjtött makkot gondosan hasznosíthatták. Mintegy 180 hektáron végeztek állomány alatti telepítést bükkel. Szép a hat és fél hektárnyi cseme­tekertjük is, amelyből egy hek­tárnyit Szabó Dezső elvtáxs, az esrvik kerületvezető gondoz. Itt 1,2 millió bükkcsemetét nevel­nek, amelyből jelentős nyere­sége származik az erdészetnek. Az erdészet másik kerület­vezetője, Torma József elvtárs szintén példát mutat a fel­ajánlás teljesítésében. Határ­idő előtt három hónappal vég­zett a tervezett 1600 köhmétt* fa kitermelésével. Utána azon­nal megszervezte a fa elszállí­tását a tő mellől, nehosrv el­nyomja a természetes újúiatot — jövő »ingyen erdeiét« — a kidöntött, összerakott fa. Mint a gazdaság pártvezetőségének tagja — kongresszusi vasalás­ként — rendszeres politikai patronáló munkát végez kör­zetében. Amint a kaposvári faívárt- mány-telep derekas munkájá­nak eredményét szemléljük, Celeta Ferenc elvtárs, az er­dőgazdaság párttitkára így szól: »Nemcsak a meglátoga­tott erdészek, hanem a többi is hasonló lelkesedéssel igyek­szik teljesíteni a munkaver­seny sorain vállalt többletfel­adatát«. A látottak ismereté­ben nyugodtan ideírhatjuk, hogy a Közép-Somogyi Erdő- gazdaság dolgozói becsülettel helytállnak a munka frontján, és szívósan fáradoznak azon, hogy a 600'*ezres vállalásból ne 400 ezres, hanem — legalább 700 ezres legyen... Kutas József is kapott munkát az zdapos vizsgálat nyomán.- Az ellen­őrzés ugyanis felfedte a bér­leti tartozásokat is. Szabadi­ban a múlt évben 64 031 fo­rinttal maradtak adósak a kis- haszonbérlők. A nyímiék 1957- ben és azóta sem fizettek be erre a célra 3722 forintot, ta­valyiról viszont 3740 kg ter­ménnyel tartoznak az állam­nak. Kilitiben 21487 forint a múlt évi kintlevőség. Kőrös­hegy 8698 forinttal és 17 má­zsa 85 kiló terménnyel van egy év óta hátralékban. A második vizsgálatra be­jelentés alapján került sor. Az ellenőrzés visszaélésről rán­totta le a leplet Ám adjuk át a szót Gúth elvtársnak: — Kovács György, a Siófoki Községgazdálkodási Vállalat vezetője. 1957-ben 4 forintos egységáron kapott 222 négy­szögöles telket. Azóta házat épített rá. Mellékesen meg­jegyzem, hogy mind a mai napig állami házban lakik, sa­ját lakását pedig — amelynek építéséhez az állam segítette hozzá OTP-kölcsönnel — bér­be adta erre a nyárra. Sajnos, nincsenek jogszabályok, ame­lyek véget vetnének az ilyen igazságtalanságnak. És mi lett a telekkel? Ai idén tavasszal 31 négyszögöllel gyarapodott a valósággal. A régi vázlatrajz helyett újat készítettek, a mé- , retek nem változtak, de a í hosszúságot és szélességet jel- ; ző számadatok megnőttek!!?), j Kovács György az »újonnan I szerzett« 31 négyszögöl hiva- I talos vételára, összesen 124 fo­rint helyett csupán kerek 100 forintot fizetett be. De nem is a 24 forintos tartozás az érde­kes, hanem más. Ebben az idő­ben ugyanis megszületett már a határozat, hogy motelt épít­tet a Budapesti Étterem és Bü­fé Vállalat a Balaton somo­gyi fővárosában. Ehhez pedig telekre van szükség. És ebben az ügyben kivel kell tárgyal­ni? Nyilván a helyi községgaz­dával. Meg is született az egyezség, aláírták az adás-vé­teli szerződést, amelynek, ér­telmében Kovács György, az említett vállalatnak eladott 78 négyszögöl telket. Persze, kvadrátonként nem 4, hanem 400 forintjával. Ennyit erről a vizsgálatról. A NEB megtette kötelességét. A többi a Siófoki Községi Ta- i nács Végrehajtó Bizottságára tartozik. Az ő hatásköre ugyanis fegyelmi úton felelős­ségre vonni az »ügyesen« gaz­dálkodó Kovács György köz­séggazdát. Sőt. bármilyen szi­gorú fegyelmivel sem tekint­hetik elintézettnek ezt az ügyet. Hogy a községi tanács mennyiben felelős a történte­kért, azt majd más szerv álla­pítja meg. — Máris foglalko­zunk a siófoki üggyel — kö­zölte munkatársunkkal d*. Petrás István, a megyei ta­nács jogtanácsosa,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom