Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

Vasárnap, 1955. fűfTns fí. * SOMOGYI NÉPLAP Kefeüzemi képek A Kefeanyagkikészítő Válla­lat joggal, nyugodtan és tiszta lelkiismerettel lépi át az új negyedév küszöbét, hiszen az elmúlt bárom hónap 101,2 szá­zalékos eredményről beszél. Ebben természetesen benne van az export vállalások tel­jesítése. Több. mint 16 mázsa szürke sertét küldtek New Yorkba és Hamburgba. Jelen­tőségét csak akkor értjük meg igazán, ha hozzátesszük, hogy az amerikai piacon idén jelent meg először magyar serte, s ez is a kaposvári vállalat termé­ke. Az áru sikerét bizonyítja, hogy a harmadik negyedévre újabb 30 mázsás export meg­rendelést kaptak. Ez lendüle­tet ad agyárnak: egyrészt nö­veli a dolgozók önérzetét, mert látják, hogy munkájuknak a határon túl is ió híre van, másrészt 30 fővel növelhették a létszámot. Mégis vita van az exportra termelés körül. A fővárosi Bőr- és Szőrkikészítő Vállalat­nak van egy kaparó gépe, mellyel a sertekészítés 3—4 munkafolyamatát el U#iet vé­gezni. A fővárosi üzem a gép kihasználatlanságára hivatkoz­va felajánlotta, hogy ezt a né­hány indító műveletet ők vég­zik el, és csak a többit Kapos­várott Az ajánlatot nem akar­ják elfogadni, és joggal. Meny­nyivel egyszerűbb lenne, ha a gépet megkapná -.1 Kaposvári üzem — figyelembe véve az ipar decentralizálását. — így 6ok embert mentesítenének, akiket más mun Icára lehetne felhasználni. S a vezetőség még inkább felelősséget tud­na vállalni a kikerült áruért. Arcok az üzemben Zúgva kattognak a gépek. A ládákban mindenütt szőrök, serték, melyek a legkülönbö­zőbb kefék, ecsetek alapanya­gai. Hétköznapi nyelven: gé­pesített ollónak nevezhető az a nyírógép, melyen Kovács Ági dolgozik. Látogatásom percei­ben éppen a fémkefe szőrét nyírta le pontos méretre. Nem lehet félrenézni egy pillanatra sem, mert á sebesen mozgó péngék könnyen balesetet okozhatnak. Míg néhány szót beszélgetünk, átadja a mun­kát a jelenlévő főkönyvelőnek, azzal a »szigorú« utasítással: — nagyon vigyázzon, pontosan csinálja! — Egy kicsit fáradt a kezem — mondta —, de hát mindenki így van vele, azt hiszem, csak megszokás dolga. Három éve van a vállalatnál, s nehéz munkája mellett még tud Időt szakítani arra is, hogy tanuljon. A napokban vizsgázik gyors- és gépírásból. Nagy buzgalommal készül. A pártkongresszus tisztele­tére a - szakszervezeti- és a KISZ-brigádok is minőségi munkát ajánlottak fel, s ha­bár az eredmény még szám­adatokban nem látszik, a ver­seny kezdete óta minős ?.gi ki­fogás nem volt. A másik munkapadnál Ze- mankó Gyuláné, aki immár 14 éve dolgozik a vállalatnál. — öreg tag vagyok én itt — mondta —, tanúja vagyok az üzem fejlődésének. Amikor idekerültem, még mindent kézzel csináltunk. Most meg — tessék körülnézni —, szinte nem lehet szót érteni a gépek zajától. Egy évtizedes munkára te­kinthet vissza Kovács Mária, akinek fürge keze mé g. arra a rövid kis időre sem állt meg, míg néhány mondatban mun­kájáról érdeklődtem. S lehet­ne sorolni még Szörcsök Má­ria fiatal munkásnőt. Kovács Magdát, Nemes nénit, és a übbieket, akik mind verseny­ben állnak egymással, akik mind részesei a 101,2 százalé­kos eredménynek. A szakszervezetről Elintézték, hogy kifizető hely lett a vállalat, tekintettel ar­ra, hogy az üzem meglehető­sen távol esik a várostól. Most már nem okoz gondot a táp- p>énz, szülési- vagy más se- gély felvétele. Nagy örömmel1 Az igazgatónő és a főköny­velő néhány szót váltott, s az ügyet máris Elintézték. Alig lépett ki az ajtón, az igazgató­nő telefonált a személyzeti elő­adónak: — Tormásiné három nap szabadságért megy, legven szí­ves adja ki neki. Jól dolgozik ez az asszony, megérdemli, hogy segítsünk rajta. A gépek egyhangú zúgása mellett folvamatosan halad a munka. íme, néhány mozaik belőle. Vörös Márta Jó eredmények után megérdemelt pihenés A Könnyűipari Minisztérium hatalmas, modem siófoki üdülőjében, vidám, hangos az élet. Nem csoda, hiszen csupa fia­talok vannak ott, valahány an ipari tanulók. Eredményekben gazdagon eltöltött tanulmá­nyi év után az ország minden tájáról itt pH hennek két hetet azok, akik a legjobbak vol­tak. Lehet-e pontosan leírni azt a hangulatot, ahol 300 jókedvű fiatalember van együtt, ahol tréfa éri a tréfát, s egyetlen egy dolguk van: pihenni, nyaralni. Üdülés előtti lázas készülődéskor minden embernek az az óhaja: csak jó idő legyen. Ezek a fiúk is ezzel a gondolattal ültek vo­natra, s csalódniuk kellett: az első hét borús, esős időt hozott. Mások talán visszafordulnak ilyenkor, vagy pesszimizmussal hajtogatják: »■hát igen, ez az én szerencsém! Miért is ne esne az eső?! Hiába, peches ember vagyok!« Ebben az üdülőben mindkét eshetőség isme­retlen fogalom. — Esik az eső? — mondták — csináljunk valami érdekes rendezvényt! S egymást érték a népdal estek, kultúrmű­sorok. Ha nem esett, csak hűvös, haragos volt a Balaton, mentek kirándulni. Egyformán jó j volt a hangulat Balatonfüredón, Tihanyban, | no és természetesen Badacsonyban. S mivel , , i nem keseredtek el, az időjárás talán elszé­kezeti község lett Kotcse Az | gyeute magát ennyi törhetetlen vidámság lát- eltelt nenany hónap alatt koz- tán Kisütött a nap, lecsendesedett a víz, megjött az igazi balatoni idő. A fürdésen és napozáson kívül jutott idő a futball- és Töplabdamérkőzésekre is. Láto­gatásom napján az egyes pavilonok szakaszai mérték össze erejüket, tudásukat, míg a töb­biek a pálya széléről biztatták pajtásaikat. „Zsebbőr vásárolt tehergépkocsi Márciusban termelőszövet­ségünk igen figyelemreméltó fejlődést ért el. Megteremtet­tük a szilárd vezetést, szak­képzett, hozzáértő dolgozó pa­rasztok kerültek az állatte­nyésztés, a szőlészet és a ker­tészet élére. Szorgalom és lel­kesedés jellemzi minden ta­gunkat. Teherautót vásárol­tunk, mégpedig a tagok pénzé­ből. A vezetőség kezdeménye­zett: messze van a vasútállo­más, a fuvarozáshoz nagyon Az üdülő előcsarnokában Holló István és Boros Attila ózdi fiúk mélyen és komolyan beletemetkeztek a sakkozás bonyolult világá­ba. Talán bűn volt megzavarni egy pillanatra őket, de még mindig szívesebben szakították meg a játékot, mint a szurkolók bármelyike. Mindkét fiú az első évfolyamot végezte kivá­ló eredménnyel, és külön örömük, hogy a messzi vidékről a Balaton mellett nyaralhat­nak. — Hogyan, maguk nem nézik a mérkőzé­seket? — Nagyon szeretünk sakkozni — mondta Holló István — s ez az egyedüli magyarázata, hogy inkább itt vagyunk. — No és hogy telt ei az idejük? — Csak annyit mondhatok: nagyszerűen — vette át a szót Boros Attila. — Semmiben sem szenvedtünk hiányt, csak egyetlen egy bána­tunk van: 12-én vége a nyaralásnak. — Ügy bizony — tódította hozzá a másik asztalnál ülő Túrái György putnoki, Szalai István szombathelyi fiú. S valóban mindnyájuk arcára egy kis szo­morúság ült. Azt hiszem, ez. az egyetlen do­log, ami kéthetes üdülésük alatt keserűséget okozott nekik. U tánuk már új csoport fog érkezni, kül­földiek, lányok, fiúk vegyesen, s nekik már csak egy kedves emlék lesz ez a két hét. Amint mondták, megerősödött bennük a tu­dat, hogy érdemes volt jól tanulni. Bíznak abban, hogy a jövő évi munkájuk eredménye­ként újra fognak találkozni a Balaton e szép üdülőhelyén, Siófokon. A GYUGYI PÉLDAMUTATÁS Gyúgyról eddig keveset hal­fogadták a dolgozók, hogy [ tsz-nek. Legutóbbi elkelne egy fürge szállító esz- I l°ttak az emberek, s azt a ke- köz. Több se kellett a tagság- ! veseí is *őleg vicces formában, nak. Saját pénzükből 100 ezer j ^ová mégy? Gyúgyra búcsú- forintot. adtak össze. Volt, aki , ^a- Régóta járja ez a szójáték, többezer forintot kölcsönzött a 1 Azt beszélik, hogy az ott la- tsz-nek. A teherautó megérke- i istenes, semmivel sem tö- zett, s már hasznára van a között büfé-szolgálat van az üzemben. Az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalatnak köszön­hető, hogy ezzel . a dolgozók reggeli gondja is nagyrészt megoldódik. A kollektiv szellemről Az ajtó nyílt, egy asszony lépett be rajta, s, egyenesen az igazgatónő asztalához ment. Rövid ideje dolgozik itt, de szabadságra lenne szüksége. — öreg, beteg szüleim van­nak — mondta —. és kellene nekik segíteni. Aratni szeret­nék, dehát nem tudom, hogy lesz-e rá lehetőség. rődő, közömbös emberek. Le­ülésükön i het- így ,volt régen, de mindennap nyolc és kilenc óra; már Zetor vásárlását szavazta ™a m?5 ne™ l^y vaa­azi meg a tagság. I eleje ota nagyot {ordult GFU­| gyón a világ. Március 4-en A pártszervezet, a tanács és Gyúgy tsz-község lett, szinte a tsz vezetősége kezdettől fog- 1 az egész falu belépett az Ápri- va azon fáradozott, hogy meg-, hs 4. Tsz-be. Sokat kínlódtak teremtődjön a közös állatállo- emberek a falu közepétől a mány. Befejeztük egy félbe- tsz-közpóntig, az Újsor irá­maradt 50 férőhelyes marha­istálló építését. Néhány hét múlva elkészült egy másik 40 férőhelyes mavhaistálló is. Több pajtát is átalakítottak. Ezzel megoldódott az állatok elhelyezése. Nagy gondot fordít- a tsz* ar­ra is, hogy az állandóan szapo­rodó állatállománynak legyen elegendő takarmánya. Horváth József Kötcse nyába húzódó úttalan út miatt. Többször szóba került, hogy megcsinálják, de mindig el­maradt. Nemrég új rendelet látott napvilágot, s ha a tsz község lakói társadalmi úton elvégzik a földmunkákat, az ál­lam elkészítteti a kőpályát. Először a közsági népfront-bi­zottság ismerte fel a nagysze­rű alkalmat, s az útépítés kez­deményezője, szószólója lett. — Fogjunk össze, emberek, meglátják, nem kell kínlódni tovább, jó útunk lesz — járta a házakat Mezei József nép­frontelnök. kovács Sámuel ta­nácselnök. Látrányi Gyula igazgató-tanító. Csizmadia István, Orsolics János, Csiz­madia László, Vajcsa János, ifj. Nagy Gyula és Papp Ist­ván. És megszületett az elha­tározás: a község vállalja az út földmunkáit, megmozgatják- a szükséges 3100 köbméter föl­det » » * Fáradt, napágette arcú em­berek gyülekeznek a kultúr- házban, az egykori Kacskovics urasáé kastélyában. Sokan most jöttéik a munkából. Arcu­kon, tekintetükön még látni az erőfeszítést, melyet a megdőlt gabona kaszálása kívánt. Fá­radtak és büszkék ?arra, hogy a szeszélyes időjárás ellenére sem maradtak le a fontos mun­kából. A kalászosok 50 száza­lékát learatták, naponta 30 aratópár dolgozik. A 27 kh. cu­kor- és takarmányrépa kapá­lását, egyelését, az 50 hold bur­gonya megművelését időben el­végezték. Harminc vagon szá- iastakarmányt már begyűjtőt­cÁtmíg. a (alak A z építőipari vállala ___ J! ^ anyagosztálya. Hernesz / V apónként látom az épülő Diák álmok, szárnyaló favtá- kacag a kulturális szárny te- tön is ezt tudtam volna csak István kitűnő anyagbeszerző nem is kívánhatnak. A válla­lat egyébként azért adta át 300 fős kapacitású konyháját, mert nem tudott 800 ember­nek ebédet főzni benne., A te­minőségi téglát Téglagyár? a Szigetvár SZMT székházat. Az zia, amely ma délelőtt olt lején. Merth László, meg öt mondani. Mások és magam vé­építűk felvonulási épületének csapkod az új székház kő- társa, vagyis a segédmunkás leménye alapján indokoltnak ablakából ugyancsak jó rálát- dzsuvgeljében és még öt mun- brigád. tartom a vállalat elhatározá­ni. De innen valahogy kicsit kahelyen a városban, ahol más ez az épület. A fiatal épí- ugyancsak ő az építésvezető, tészmémök, Lukács László Huszonnégy éves. profilja’ beleolvad a nagy ab- * * * lóikba, és ahogy mozdul a szá- í? icsák brigádvezető a hosz- ja, szinte ízekre bontja fel a szú épület folyosón állt monstrum épületet. Külön Iá- hórihorgas vaskampóval a ke Nincs okom, — mondom, sát. Az ízről és a zamatról hogy eltúlozzak valamit. A va- annyit, hogy inkább csak sza- lőság itt van, megfogható, raj- kácsnő kérdése az egész, ta állunk. Ez a ház az. Látják a járókelők. Ez a székház anél- * * * kül, Hogy túldicsérnénk, ma- a sort befejezni! Tibold gunkat, elmond mindent, amit ál József -s kómúves bri. aki igen sokat dolgozik mun­katársaival azért, hogy a 85 »menő« munkához anyag is le­gyen. A főanyagok általában rendelkezésre áll/nűik, megfele­lő önállóságot kapták a mi­nisztériumtól a vállalatok Hernesz a vállalat igazgatójá­val együtt mégis sokat szalad hogy minden zökkenőmentes legyen. Nemrég jöttek vissza Mezőtúrról, ahol 211 ezer da­. . a wi/wiiü-ui t- rab burkolótéglát kapnak nek határideje 1960. december volna végignézni Bicsákot és néznek. Valaki megtöri a csen- gádok megalakításával kapcso- székházhoz. — Igen — mond­31. Az ütem? Tartjuk. hat tagú ácsbrigádját zsaluzás det: latban kerek perec megmond- ja — a Szigetvári Téglagyár Megszalad a ceruza a papi- közben. Akkor némikép talán - ...Ott voltam a hűtőház a segédmunkásoknak a 80 ezer téglát küldött most is ror)- r fogalmat alkothattam volna építésénél... — Én meg raktam magukét Történt nem egyszer a székháznak. Előírás: első — Látja ott azt a készülő arról, milyen oroszlánrésze van a falat a fonodánál... A siló nem kétszer hogy a szakmun- osztályú tégla. Nem tudom belső szárnyépületet? A tulaj- ennek a hat ácsnak a .székház tetején hordtam a maltert... kősók azt mondták a segéd- miért rlem jelezte a hibát a donképpeni kulturális szárny, építésben. Én kilenc éve vagyok itt, én munkásoknak: akartok-e sokat munkahely. A homok? Hát 550 főt befogadó nézőtér, kor- — Hagy mennyi deszkát hét, en nyolc. Ne féljen, nem keresni? Majd mi diktáljuk az igen’ ° homok rossz. Megnyi- szeru színpad, gördülősínes mozgattunk meg, míg felnőt- dől össze ez sem. toppant vala- iramot ' Do lgozzunk jól össze láttunk egy bányát, nem váll díszletek, rejtett világítás. A tok a falak? Erről nincs sta- kt gumicsizmájával a friss be Az egyesség létrejött és tartott &*• Az igazgató viszont legyint % mindössze néhány napig. Ak- hzt mondja: nem jó a ho­<■* h á»*v /i 7 X A A i t , - orv »»«.la _ i. •.... ..*.«7. .JÖ tom a falat, a tetőt, a maltert, zében. Zsaluztak a fejük fölött mondani lehetne a munkások gádja leszáll a falakról és- s sajnálja, hogy csaka végére alkotó kezéről. megtörli verejtékező homlokát. ~ ... e?ÍÍJc^2<-S. befejezése- értem. En is. Mert élmeny lett Valamennyien maguk elé Szókimondók. A komplex-bri­Kossuth Lajos utcával párhu- tisztikánk. Azt viszont tudom, tanon. ____ z amos szá-niy a szakszervize- hogy mennyit takarékoskod- Elégedetted a bérrel a jut- kör a segé^unkásők^^karni ™oK a tervezők nem'írtak elő tek székhelye lasz, a homlok- tunk azzal, hogy a deszkát, tatasokkal, a szabadsagolással kezdték a kupájukat Az egyik különösebb minőségű homokoz Hogy amelyet hét-nyolcszori felhasz- Csakhát mondjam mdg nekik, elment ide a másik „mZin és nem is tudnak máshonnan épület az SZTK. Mit? nogy ameiyez nei-nyoicszon jeinasz- ^saKnai monajam meg nekik, elment ide a másik amoda reggel munkaidőre jövünk, és válásra adtak, 25-ször is fel- miért nem az ő konyhájuk fő Azt hitték ’hogy a szakmunkád téremteni, mint a gyékényest lejártával abbahagyjuk, és használtuk, a pináétól odáig, zi továbbra is az ebédet, mint soknak keresnek. Fizetéskor kavicsbánvából. Másként nem minden megy magától? Hát ahol fölöttünk dörömbölnek. eddig. Miért a Mecsekvidéki megint a kupájukat vakarták ludna>k segíteni A vitát meg­igen, igen ilyen is előfordul. A pártkongresszus tisztele- Üzemélelmezési Vállalat, mikor mert amikor a szakmunkások- fagyjuk az illetékeseknek. De az is, hogy sokáig nem téré. az övék jobb volt. Azt tudom, kai tartottak jóval többet ke- Rosíz- nem rossz a homok? Az tudtunk építeni, mert nem volt Ebben a csoportban minden- hogy 3,30-at fizetnek az ebé- . . „ . „ , . a kérdés, építhetjük-e vele tó­terület. Álltunk bónfödém, ki elmondja a magáét. Aztán dért, és ehhez ad több mint Keso öanat- eb pondo- vább a székházat? Jó volna téglahiány miatt. De hát ez a annak a javaslata valósul meg, 4 forint hozzájárulást a válla- Nem/ Még van lehetőség ezt még az épíVcezés befejezé- mi ügyünk, azért mindig elő- ki a legésszerűbbet mondja, lat. És természetes, hogy há- megismételni a vállalkozást, se előtt eldönteni... re mentünk és a vállalásunk Egyszer eszünkbe jutott, hogy rom, illetve hétharmincért Körbeülünk Valaki ujia kő­, , ,, , , - ... - , , , . , , ,, Körbeülünk. Valaki az, hogy meg ebben az évben sokkal jobb, ha szetnyitjuk a nem lehet olyan ebedet főzni, .... . tető alá kerül minden szárny, pillért. Szétnyitották. A mun- mint például 15,30-ért. Mégis eott homokot morzsol. Megír. Azt most már tudom, hogy ka gyors, tempós. érdeklődtem a vállalatnál az ja’ No id f-eev. Ez a ho­Lukécsék munkaidő .után is itt * * * új konyha dolgáról. Bányász- mák roa ? a ha­maradnak dolgozni az iroda- Af nga újságíró? Egyszer koszt — mondták. A Mecsek- bares'r‘ ' ’.lóképessé bpm. És mi lesz az első gondo- régen olvastam egy tör- vidéki Uzemélelmezési Válla- . .v, , ' ílta, fia fölnéz a papírokról? ténetet egy újságíróról... lat sok ezer ebédet ad Dunán- í7Ke’ ™ egyenes — Megnézem a Dzsungel A vicc befejeződik és a két túl munkásainak. Mások hói ne,,,. 4 ■ unk cgköveteli!• Mayáé dmű filmet. félmeztelen műnké» ruiojlot mondják, hogy ennél jobbat a minőséget, miért népi küld Hután, mikor arra jár- tam, már sokat nőttek megint a falak. S mennyi helytállás, erőfeszítés kell, míg egészen fe’~ ^nek. En már tu­dom, hogy arra, ahol munká­sok dolgoznak, verejték csillog a homlokokon.. Csak innen a lárdáról nem látni... Szegedi Nándor tek. Egykori cselédemberek: Szira György, Bognár István, id. Tilk Imre, Fonódi István él sokan mások most azért jöt­tek össze a falugyűlésre, hogy egy lépést tegyenek előre a kulturálódás felé.,. * * * Szántó József, a Hazafias Népfront megyei titkára be­szélt. Elmondta, hogy a nép­front útépítési, műszaki bizott­ságának tagja, Nagy Tibor mérnök, társadalmi munkában elkészítette az út tervét, me­lyet át is adott Kovács Sá­muel tanácselnöknek. Kovács elvtárs ismertette a tanács és a szövetkezet vezetőségének határozatát. Minden tsz-tag 4 munkaegységgel iárul hozzá az útépítéshez. A tsz-en kívülál­lók pedig vagy befizetik a pénzösszeget, vagy pedig négy munkaegységnek megfeleld földmunkát végeznek. Dr. László István, a megyei tanács v. b.-elnöke arról szólt: büszkék lehetnek a gyúgy iák arra, hogy saját erejükből va­lósítják meg a hosszú évek óta vajúdó, a község életében oly sokat jelentő út megépítését. Bogiári József igazgató el­mondta, hogy az út szükséges műszaki bejárását elvégezték, s a földmunkák irányításához Dóra István személyében szak­embert adnak. (Az út 1800 mé­ter, s 1 millió forintba kertiI, a társadalmi munka értéke 100 000 forint.) Végül a tanács, a tsz, valamint az építő- és se­gítő vállalatok vezetői szocia­lista szerződést kötöttek, * * * A kultúriházban égő petró­leumlámpa fénye nagyot lob­banva világítja meg a hazafe­lé induló embereket, akik a gödrös úton a.régi falu, az Új­sor, s a Sandi-szőlő irányába tartanak. Nem sokáig világít már petróleumlámpa, s nem sokáig kell sötétben, rossz úton botorkálni. Az aratás be­fejezése után megkezdik a föld­munkát, s ha mindé* jól megy, november elején meg­lesz a kövesút. Közben beve­zetik a faluba a villanyt, és autóbuszjáratot is kapnak. Az ő munkájuk is benne less mindebben .:: Szalai László Leszakadt a hemokbánva A hatóságilag lezárt, Ná- dásdi utca végén lévő homok­bányából tegnap reggel Gál öászló kaposvári lakos homo­kot szállított. Rakodás közben homokréteg leszakadt és be­temette Gál Lászlót A lakos­ság észrevette a szerencsétlen­séget és azonnal értesítette a űzoltokat, akik a helyszínre áronultak és az illetőt élve kimentették. Elsősegélybe* rés­zesítették, s mivel a menti még nem érkezett ki, a kórhá» elé szállították. Útközben ;ák át a szerencsétlenül járt? t mentőknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom