Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-12 / 162. szám
SOMOGY! Si ÉPLAP 3 Vasárnap, 1953 július 12. A patosfai tanácselnök egy napja Szál alig lebben, a rnelig megszorul a házak között. A falu kihalt, teremtett lelket alig látni az utcán. Üresek a házak is. Szorgalom öltött testet Patosfán. Mint a kiéhezett ember mikor ennivalóhoz jut, s falánkul akarja korgó gyomrát megtölteni, éppoly mohó étvággyal fogta meg a kaszát, sarlót a patosfai nép. Patos- íáról indult el a tavaszon a szövetkezeti mozgalom, s a láz, ami mozgásba hozta az öregeket is, azóta sem hagyott alább. Ezért látszik kihaltnak a falu. Az embereket a mezőn találni most. Hogvan is lehetne ilyenkor délidötfejt irodájában Szabó Imre, a tanács elnöke? Ott van most az ő hivatala is, ahol az emberek dolgoznak. Persze nem írják elő a járásnál, hogy mennyit töltsön a hivatalban és mennyit a mezőn. Lelkiismerete és a községért való felelősségérzete irányítja. Erre hallgatva csinálta meg napi programját is a patosfaí- sk tanácselnöke. Van-e gondja, problémája, kérdezném, ha nem látnám borús arcát — Mást se csinálnak ezek a gépek, mint állnak és állnak, bosszúságot törve az ember ónra alá. Mennyire építettünk a gépekre. A 414 holdból 260 holdat könnyűszerrel levághatnának. Biztatgattak is a csoko- nyavisontaiak bennünket, küldenek gépeket Küldtek is, de egyáltalán nem köszönjük meg nekik. Nem is tudom, mit csináltak a szerelők aratásig, de az a kombájn úgy jött ide, ahogy tavaly letették. Alig csinált valamit, máris kiolvadt a csapágy. Ezt napokig javították, de mikor elindulhattak Á panasz Nemrégiben két erdőmunkás — Orsós Lajos és Vancsa József — kopogtatott a szerkesztőség ajtaján. Mindketten a nagyiberki erdészetben dolgoznak. Panasszal jöttek hozzánk, a gazdaságra panaszkodtak. »•Becsaptak. Tizenhárom napot dolgoztam, s csak tizenegyet számoltak ed« — mondja Orsós Lajos. »Tőlem meg őt napra járó munkabért tartottak vissza. Fel se vettem a keresetemet« — panaszkodott Vancsa József. , »Nem egyedülálló eset a miénk. Másokkal is előfordult már hasonló. Az a hiba, hogy Bakonyi Zoltán erdész hetekig nem jön ki a munkásokhoz, nem írja be a napokat, s innen ered a panaszunk. Amikor szóltunk, azt mondta: ha nem tetszik, reklamáljunk. Hát mi merünk reklamálni« — mondták mindketten. Ha igaz, amit a panaszosok előadtak, akkor valóban súlyos hibák lehetnek a nagyberki erdészetben — gondoltuk, s tüstént megkértük a Középsomogyi Erdőgazdaság párttitkárát, vizsgálja meg a bejelentéseket A vizsgálat nem késett Csakhogy nem adott igazat a panaszosoknak. Kiderült, hogy mindkettőjüknek helyesen számfejtették a bért Az erdő- gazdaságban ugyanis teljesítmény bérezés van. tehát az elvégzett munka mennyisége, nem pedig a munkahelyen töltött napok szerint fizetik a dolgozókat S ez az elv vitathatatlanul helyes és igazságos. A panaszosok főként a fizetést kevesellték. S van-e ennek alapja? — Van! Orsós Lajos az egy napra előírt normának még egyharmadát sem, Vancsa József, pedig alig több. mint felét teljesítette a panaszolt időszaknaik. Természetesen keresetük is alacsony volt Az alacsony teljesítmény okát Vancsa egyik munkatársa így mondta el: »Májusban efS’’ munkacsapatban dolgoztam Vancsa Józseffel, de csak azért mert nem voltak mások. Nemegyszer egész napon át ittak, előfordult, hogy egy nap alatt 12 Hier bort fogyasztottak el négyen. Persze, hegy nem ment %, muska, sőt, a fegyelmezetlenek minket is gátoltak«. volna, akkor meg észrevették, hogy e sebességváltó hibás. Most ha jó volna a kombájn, akkor se dolgozhatna, mert elfelejtettek üzemanyagot hozni. Reggel óta ott rostokol hatnyolc ember, várja, hogy meggyógyítják a beteg gépet. Az ember nem is tudja mit gondoljon. Az állam beleöli a temérdek pénzt» azokba a gépekbe, s amikor segíteniük kellene, akkor egymás után lerohadnak. A kévekötő még egy rendet sem .vágott le. Ha ez így megy, nem is tudom mikorra végzünk az aratással. — No és intézkedtek? — Mást sem csinálunk, mint telefonálgatunk hol a gépállomásra, hol a megyére. Ma ki is jött egy elvtárs a megyei tanácstól. — És segített valamit?— Megnézte a gépet, s any- nyit mondott búcsúzóul, hogy tájékozódott és odabenn majd referál a tapasztaltakról. — Hát bizony abból még nem sokat nyernek a patosfai- ak. Operatív, gyors intézkedés kellene. Az meggyorsíthatná a gépeket és vele együtt az aratást. Akad elfoglaltsága az elnöknek. Jól be kell osztani a munkát azért is mert a titkárt tagosításra vezényelték, ígv most ő a tanácsház egyedüli gazdája, no meg a hivatalsegéd, ak> a telefonügyeletet tartja, amíg az elnök a határt járja. — Általában reggel 10 óráig vagyok az irodában. Ilyenkor fogadom az ügyfeleket. Ma ir volt néhány. De ez csak egyik része a tanácselnök napi munkájának. Rá vár az iktatás, a marhalevél kezelés, ügyintézés. Szabó jogtalan A panaszosok tehát csak magukat hibáztathatják a kevés kereset miatt. Egyáltalán nem erkölcsös önmaguk hibájáért a vezetők nyakába varrni a felelősséget: Vancsa József azon sopánkodott, hogy ennyi keresetből nem bírja eltartani a hattagú családját. De miért csak a fizetésnél jutott eszébe a család, miért nem gondolt rájuk, amikor munka helyett ivással töltötték a napot? A panaszosok csak egyféleképpen segíthetnek ezen: meg kell fogni becsületesen a szerszám nyelét, és kevesebbet szabad gondolni az italra. elvtárs nem érezné jól magst, ha napjában legalább egyszer nem találkozhatna a tsz vezetőivel, hogy megbeszéljék a nap tapasztalatait. S a tsz-ta- gok is hiányolnák, ha nem menne közéjük. Készülni kell gyűlésekre, s arról is kell törni a fejét, miként lehetne úi ruhába öltöztetni külsőleg is a falut. Mert bizony eléggé elmaradott. Se járdája, *se középülete. A szövetkezeti mozgalomban való elsőségért kaptak 200 ezer forintot. Ez éppen kapóra jött, mindjárt eldöntötték, hegy járdát létesítenek, és megszépítik a mozit. Csakhogy most meg nem kapnak cementet a betonjárdához. Pedig Szabó elvtárs már képzeletben felrajzolta magának a betonjárdával csinosított, fásított falut. Ám támogatás nélkül alighanem felhasználatlanul marad a szép munkáért kaoott ajándékpénz. Szinte fájlalom, milyen szép jelkép lenne a járda: mint a szövetkezetté válás első ajándéka. Varga József Évzáró ünnepség volt a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemen A 8-án, 9-én és 10-én megtartott második félévi beszámolók során az esti egyetem hallgatói közül negyvenötén vizsgáztak sikerrel, néhányan a későbbi időpontban állnak a vizsgabizottság elé. Negyvenhét hallgató közül tizenöt jeles, tizenöt jó, kilenc közepes, hat elégséges, és kettő elégtelen eredménnyel végzett. Az évzáró ünnepségen megjelent Szirmai Jenő. a megyei pártbizottság első titkára és Takács István, a megvei párt- bizottság ágit.-prop», osztályának vezetője. Suri Károly, az esti egyetem igazgatója nyitotta meg az évzáró: ünnepséget, üdvözölte a megjelenteket, majd Szirmai elvtárs beszédében értékelte az esti egyetem jelentőségét, s utalt a hallgatók további feladataira. . Ezután a megyei párt-végrehajtó bizottság nevében a legjobb hallgatóknak: Biczó Péternek, dr. Káldosi Rudolfnak. Gémesi Sándornak és Kiss Istvánnak, az esti egyetemen végzett kiváló munkájáért könyvjutalmat adott át. A . marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatói nevében Kiss István mondott, köszönetét a megyei pártbizottságnak, hogy lehetőséget teremtett a marxizmus—leniniizmus főiskolai szintű tanulmányozásához. Zákóék ezt nem is tagadták, sőt dicsekedtek, vele. Semmiféle kommentár r\em szükséges azokhoz az idézetekhez, amelyek a Hadak Útján novemberi számából valók. »A magyarországi események híre úgyszólván órák alatt talpraállította az egész magyar emigrációt. A korábbi politikai ellentéteket félretéve, szinte a világ minden magyarját egyetlen szent akarat töltötte be: ha lehet, fegyverrel megsegíteni a magyar szabadsághősöket. A MHBK központi törzse önmagát kibővítette és Zakó András vezérőrnagy vezetése alatt rendkívüli vezetési szervet hívott életre, mély a legsürgősebb feladatok megvitatása után rhadótörzset alakított. ...A hírekre számoson, a lelkesedéstől fűtve azonnal megindultak Ausztria felé, sokan fennakadtak az országhatárokon, vagy közbeeső -nagyobb városokban, rekedtek. Október 28-tól kezdve sok-sok. száz egyéni és csoportos jelentkezőről jöttek hírek nemcsak Európából, hanem a tengerentúlról is... ... Eisenhower elnök már o. szabadságharc kitörésének első órájában fogadta az Amerikai Magyar Szövetség képviselőit és azoknak teljes támogatását ígérte meg«. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége csak egy a számos emigráns szervezet közül, amely szoros kapcsolatban áll a nyugati hírszerző szervekkel, s kémeket, diverzánsokat toboroz azok számára A legnagyobb kémfelhajtó iroda, a Szabad Európa Rádió, amely nemcsak uszító hangjával tűnik ki, de tömöríti a kémkedéssel foglalkozó emigráns urakat is. A Szabad Európa Rádió, amelynek központja a müncheni Englischer Garten 1. szám alatt működik,' bővelkedik pénzben. Akinek szennyes céljai vannak, az jó barátra talál a Szabad Európa Rádió magyar osztályán dolgozókban. Az úgynevezett »Hungarian Az árpa learatása után azonnal szántott a Szentgáloskéri Állami Gazdaság 69 holdas tábláján IXitnlty László és Varga Imre traktoros, hogy a földbe minél előbb áttelelő répát vethessenek. 4 HENCSEI KISZESEK OTTHONÁBAN A szó igazi és meghitt értelmében el lehet mondani a hevesei KISZ-szervezet helyiségéről, hogy othona a fiataloknak. Keresztül-kasul járva a megyét, csaknem minden községben találni KISZ-helyiséget, szépeket és gondozattakat is, de bízvást büszkélkedhetnek c hencseiek a magukéval. Kinyílik a feliratos ajtó és Kövesdi Irénke mentegetőzése után (»Jaj nincs ám még kitakarítva«), kellemes meglepetésként nézhetjük a tiszta szőnyeges, tiszta asztalterítös helyiséget. A falakon képek és feliratok, az ablakban virág- cserepek.) előtte lenge függöny. S a sarokban egy fűzből fonott kis asztalkán áll a lemezjátszós rádió. íróasztal papírral letakarva, faliújság, a népkönyvtár szekrénye (néhány hete, hogy idehozták az iskola egyik tanterméből)... De ez csak felsorolás, koránsem utal gondozóinak kezemunkajára, cselekvőkészségére. Hogyan történt, milyen út vezetett el idáig? Tavaly ősszel két KIS.Z- szerpezete volt a falunak, az egyik az • állami gazdaságban, a másik területi szervként működött. Ekkortájt vadult meg köztük a versengés: melyik alapszervezet végez több munkát, melyik tud többet elérni. Az állami gazdaság-beliek az alma- és egyéb gyümölcs- szállítások idején este s gyakran éjszaka is hordták a gyümölccsel teli ládákat, később trágyát, répaszeletet szállították, s a gazdaság kifizette nekik a rendes bért. Kellett a pénz, hiszen rádiójuk részleteit hónapról hónapra törleszteni kellett. Kövesdi Imre bácsi, a gazdaság kovácsának segítségével elkészült a bútorzat két vaslábas aszala, s még székeket is terveztek hozzá, de problémájuk a két szervezet egyesülésekor megoldódott. Ekkor határozták el, hogy ezentúl együtt dolgoznak tovább. A hencsei fiatalok történetét talán 1956. szeptemberében kellene elkezdeni. ígéretet kapott a falu, hogy állandó filmvetítőjük lesz, ha biztosítanak rendes helyiséget. A fiatalok járták a falut, kérték, mozgósították a szülőket, azokat is, akiknek nem volt kiszes gyereke. Segítettek az úttörők is. Állandó mozijuk a régi épület átalakítása óta vetít. A fúzió után megint csak nagy munka várt valameny- nyiükre. A fiúkra falbontás, a falak megjavítása, a lányokra takarítás, éjszakába nyúló Súrolás. A megnövekedett szervezetnek nagyobb helyiség kellett. Az állami gazdaság kiszesei még a télen beosztották ma-, gukat kéthetes szolgálatra: két fiú feladata volt a favágás és a tűzrakás, két lányé pedig a helyiség takarítása. A lányok aztán, mivel faz ö dolguk köny- nyebb volt, vállalták a nyári takarítást is. Télen a »Világ térképe. előtt« című oktatási anyag előadásait hallgatták meg, színdarabokat tanultak és játszottak — főleg sokat a területi kiszesek —, s most a VIT-tan- folyam előadásai folynak. A falusi spartakiád jó megszervezéséért kaptuk egy sakkkészletet és egy női röplabdafelszerelést. Futball-f elszerelést a tanács vásárolt a labdarúgóknak. Sportról lévén szó, el kell mondani, hogy tizenhárom fiatal vett részt a járási spartakiádon, kettő (női kerékpáros) a megyeibe került A gazdaság-belieknek valami kis pénzük is volt, és bútoruk, rádiójuk az egyesüléskor, a területi kiszeseknek kevesebb felszerelésük, de pénztárukban több mint háromezer forint. \ e Eljött ’a riyár, s néhányan azon tanakodtak, hogy megtakarított pénzen menjen él a szervezet üdülni, vagy néhány napot kirándulni valahova. Mások azt mondták: kellene még egy és más ide a KISZ helyiségbe, inkább azokat vegyük meg. így kerültek három hete csinos abroszok az asztalokra. Társasjátékokat vettek és hanglemezeket. Vasárnaponként benépesül a kisterem, de mostanában csak esténként, rövid időre, mert az aratás sürget, ez most a legfontosabb. Legközelebb két csillárt szerelnek fel az egyszerű bádog- ernyők helyébe, s elmennek üdülni is. Majd később, hiszen tart még á nyárból. Virányi Pál Desk-» egyik legfőbb felhajtója a CIC-nék, valamint egyik fiókjának, a jelenlegi nyugatnémet kémszervezetnek. Ismét idézzük Szabó Miklós nyilatkozatát: »A menekültek kapcsolata a hírszerzőkkel rendszerint magyarországi tapasztalatok, híranyagok átadásával kezdődött. Az általános társadalmi és gazdasági helyzetre vonatkozó kérdések után a Magyarországon. folyó földalatti szervezkedésre, valamint katonai vonatkozású kérdésekre kellett válaszolniuk. Különösen élénken érdeklődtek a szovjet hadsereg Magyarországon levő erőire, fegyverzetére, ellátására vonatkozó adatok iránt, másodsorban a magyarországi fegyver- és lőszergyárak, valamint az átalakítható üzemek elhelyezése és felszerelése iránt. Ezeknek az arvtjagoknak az. átadását a menekültek általában a Szabad Európa bécsi irodájánál kezdték meg. Majd fokozatosan kapcsolatba kerültek angol nyugat-német, francia és amerikai hírszerzőkkel, akik közül sokain újságíróknak álcázták magukat. Ilyen volt például az a hírszerző, aki Wien VII. kerületében, a Westbahn Gassen lakott mint újságíró, s akinek kilétét a Szabad Európa Rádiónál nagyon jól ismerik. Hozzá Holcz- ner Konrád tolmács vitte fel a menekülteket, s a menekültek általában azt állították róla, hogy Magyarország összes katonai objektumáról a legrészletesebb és legpontosabb térképekkel rendelkezik. Erre rriondották nekem, többek között Nagy Györgyi és a jelenleg Kanadában lakó Tóth Béla menekimek egy alkalommal, hogy ezek az adatok nem a rendszer, hanem az ország ellen irányulnak,. s ők hazaárulásra mm- hajlandók. A különböző titkos szolgálatok ügynökei ezek közül a menekültek közül válogatták ki azokat akik alkalmasnak látszottak komolyabb kihallgatásra, s ezeket tovább irányították. Mürtchenbe és Berchtesga- denbe. Tudniillik mindkét helyen hatalmas CIC-központ működik, amelyek bizonyos értelemben x>etélkednek is egymással. Az ezeken a helyeken járt menekültek elbeszélték, hogy ez a vetélekdés olyan méreteket ölt, hogy az egyik szervezet által már beszervezett és központja felé útban levő személyt a másik szerv emberei lebeszélik és elviszik kihallgatni az ö központjukba. Egész részletesen beszélt nekem erről Daróczy Tasziló, majd később Rákóczi János és sokan mások. Ezeknek a szervezeteknek fő feladatuk, a népi demokráciák, ezen belül elsősorban a Magyarország elleni felforgató tevékenység. Ennek gyakorlati lebonyolítása a következőképpen történt: a kért Nyugat-Németor- szágban működő CIC-központ emberei megszerezték az útlevelet a kihallgatandó, komolyabb értesüléssel bíró menekültek számára, s azokat átvitték Münchenbe vagy Berchtes- gadenbe. A berchtesgadeniek megbízottja Keszthelyi Sándor, a légi erők volt vezérkari örnapún. salzburgi lakos. Ez megbízottal útján Salzburgba hívta a kiválasztott személyeket, ahol a glasenbachi Schiller Richtenwirt vendégfogadóban lakás| és ellátást, valamint némi zsebpénzt adott nékik, léi tartózkodtak mindaddig, ómig az útlevelet és a vízumot . meg nem kapták. Innen mentek azután át Berchtesgadenbe, ahol külön e célra fenntartott épületben szállásolták el és hallgatták ki őket. A kihallgatásokat amerikai személyek végezték, szükség esetén tolmács segítségével. E kihallgatások során teljes és részletes beszámolót kellett tartaniuk . a magyarországi helyzetről, különös tekintettel a társadalmi rendszerrel szemben álló csoportok tevékenységére. Vázlatot, térképet is kellett rajzolniok minden olyan katonai vagy hadiipari jellegű objektumról, amelyről tudomással bírtak. Az ott járt menekültek elbeszélték, hogy ezeket az adatokat azonnal ellenőrizték a rendelkezésükre álló adatokból és térképekből A müncheni és berchtesga» deni szervezetek abban is különböztek egymástól, hogy az utóbbi főképpen a légierőkkel, a légvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott, míg a münchenit a motorizált alakulatok, harckocsik és nehéz szárazföldi fegyverek érdekelték. Az ezekre a helyekre elvitt menekültek közül a megfelelőknek létszakát kiválasztották hogy magyarországi tevékenységre használják fel Ezeket azután hosszasan kiképezték, — Folytatjuk —*
