Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

Vasárnap, 1959. Jtfffas Ä t SOMOGYI NÉPLAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) 1959. első hónapjaiban je­lentősen fellendült a termelő­szövetkezeti mozgalom. A ta­vaszi munkák megindulásakor, március- végén, amikor a ter­melőszövetkezetek éveleji szer­vezése lényegében már befeje­ződött, 4517 termelőszövetke­zet volt az országban, 1010-zel több, mint az előző év végén. A termelőszövetkezeteknek ek­kor több mint félmillió tagja volt. A termelőszövetkezetek március 31-i (közös és háztáji) szántóterülete 3 378 000 ka- tasztrális hold volt, az ország összes szántóterületének 36,1 százaléka. Az egész szociális szektor szántóterülete az ösz- szes szántóterület 50,3 százalé­ka volt. Sok esetben egy-egy község parasztsága csaknem teljes, egészében belépett a ter­melőszövetkezetekbe: 1959. március végén 1363 termelő­szövetkezeti község volt az or­szágban. A termelőszövetkezeti moz­galom gyors fejlődésével ösz- szefüggésben jelentősen meg- nqvekedett a mezőgazdasági munkák gépesítése. A gépállo­mások 1959. I. félévében kö­zéi 34 százalékkal több gépi munkát végeztek, mint az elő­ző év- azonos időszakában, ezenkívül 1959. évben a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek részére 26 százalékkal több gépi aratásra kötöttek szerző­dést, mint amennyi a gépállo­mások 1958. évi teljesítménye volt A megnövekedett gép­igények kielégítése céljából — a mezőgazdasági gépgyártás fokozásán kívül — a múlt év első feléhez képest jelentősen megnövelték számos mezőgaz­dasági gépfajta importját. A rendelkezésre álló gépállomány elosztása azonban nem elég egyenletes és ezért nem min­denütt elegendő, különösen a megnövekedett gépi aratási igények kielégítésére. 1959. I. félévében jelentős mértékben megnőtt a műtrá­gya felhasználás. Ebben az időszakban a mezőgazdaság kereken 375 000 tonna műtrá­gyát kapott, 100 000 . tonnával többet, mint az előző év azo­nos időszakában. Az egy ka- tasztrális szántóra jutó műtrá­gya felhasználás a tavalyi I. félévi 29 kilogrammról 1959 első hat hónapjában csaknem 40 kilogrammra emelkedett. Az ez évj termésátlagok — az elő­zetes becslések szerint — meg­haladják a műit évi eredmé­nyeket. Vágóállatokból — a vágó­sertés kivételével — az év első hat hónapjában lényegesen többet vásároltak fel, min# egy évvel ezelőtt. Vágómarhából 22 százalékkal, vágóborjúból 31 százalékkal, baromfiból 62 százalékkal volt több a* felvá­sárlás, mint 1958. I. félévében. A fontosabb állati termékek közül tejből 11 százalékkal és tojásból 11 százalékkal volt nagyobb az 1959. I. félévi fel­vásárlás, mint a múlt év azo­nos időszakában. A tavalyi ki­emelkedő termés következté­ben borból ez év első felében kö­zel 720 000 hektolitert vásárol­tak fel, 72 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Külkereskedelem 'A külkereskedelmi forgalom 1959. L félévében jelentős mér­tekben megnőtt a múlt év azo- . nos. időszakához képest: a be­hozatal í\7 százalékkal, a kivi­tel 14. százalékkal volt na­gyobb, mint egy évvel ezelőtt S&z átlagosnál nagyobb mér­tében nőtt a gépek és a me­zőgazdasági termékek import­ja, a gépimport emelkedése főleg egyes ipari beruházások­hoz szükséges gépek, néhány vasúti és közúti jármű, továb­bá a mezőgazdasági gépek függ megnövelt behozatalával össze. Az 1959. I. félévi kivitelen belül — a múlt év azonos idő­szakához képest — közel más- félszeresére nőtt a finomme­chanikai és híradástechnikai cikkek exportja. A fontosabb híradástechnikai termékek kö­zül például rádiőműsorvevő- ből 650 százalékkal többet, te­levíziós műsorvevőből pedig körülbelül négyszer annyit ex­portáltunk, mint egy évvel ez­előtt. Különösen nagymérvű forga­lom emelkedés volt március és április hónapokban, amikor a ruházati cikkek forgalma 26, illetve 14 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A vártnál nagyobb ruházati vá­sárlások következtében a ta­vaszi hónapokban a kereske­delem készletei átmenetileg csökkentek és egyes, leginkább keresett választékokból és mi­nőségekből a kereskedelem időlegesen nem tudta kielégí­teni a keresletet. Májusban és júniusban a ruházati nagyke­reskedelem lényegesen növel­te árubeszerzéseit és a cikkek nagy részéből az ipari termelés is számottevően emelkedett. Az I. félév folyamán az épí­tőanyagok és a tartós fogyasz­tási cikkek, köztük a televíziós és rádióműsorvevő készülékek, a motorkerékpárok, a bútorok stb. együttes forgalma 13 szá­zalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A for­galom növekedéséhez hozzájá­rult az egyes tartós fogyasztá­si cikkekre bev»Bete*t részlet­akció is. A vendéglátó vállalatok for­galma 1958. I. félévéhez képest lényegében nem vált< it. A félév folyamán a vendéglátás és az üdültetés további fejlesz­tésére — különösen a Balaton partján — több új vendéglőt, éttermet, pavilont létesítettek. A TANÚ SZEMLESÚTVE HALLGAT. Az ADN különtudósítójának beszámolója a Glezosz-per péntek délutáni üléséről Athén (ADN). Az athéni ka- tanai bíróság pénteken délután a Glezosz-perben Papaszpiro- puszol titkosrendőr-tisztet, a vád legfontosabb tanúját hall­gatta ki. A tanú »bizonyíték­ként-“ egy görög újságkivágást mutatott, a kivágott fénykép szocialista országokban élő n?gy egyenruhás görög menekültet ábrázol. A titkosrendőr-tiszt azt állította, hogy ezeket az egyenruhákat »a vasfüggöny mögött létesített kémiskolák« hallgatói viselik. Iltu ügyvéd, az EDA képvi selője később kérdéseket tett fel a tanúnak, és akkor kide­rült az igazság. A védő meg­kérdezte: »ismeri-e ön egyálta­lán az orosz katonai egyenru­hát?» Amikór a tanú vonako­dott válaszolni, az ügyvéd kö­zölte, hogy a képen látható tanulók szovjet vasutas egyen­ruhát, illetve egy műszaki is­kola egyenruháját viselik. E leleplezés kiváltképpen a kül­földi újságírók és a megfigye­lők körében keltett nagy hatást. A Glezosz ellen emelt vád fő pontja, hogy állítólag találko­zott Kosztasz Kolijannisszal, a görög Kommunista Párt Poli­tikai Irodájának tagjával, ami­kor az átmenetileg illegálisan Görögországban tartózkodott. Kolijannisznak sikerült a Is­ién meg nem felelő eljárási fo­lyamatra igen jellemző a dél­utáni tárgyalás következő sza­kasza. Az ügyész hirtelen meg­kérdezte a vád központi tanú­ját, vajon Glezosz kommunista volt-e már 1941. május 31-én, amikor a horogkeresztes lobo­gót letépte az Akropoliszról. Glezosz maga is jelen volt a tárgyalóteremben, ez ügyben mégsem őt kérdezték meg. A titkosrendőr »nem«-mel felelt, a bíró ekkor kijelentet­te, »tehát cselekedetét akkor követte el.' amikor még nacio­nalista volt ás nem fertőzte meg a kommunista1 betegség.« A bíró és az ügyész is ilyen gyermekes és nevetséges mó­don kísérelte meg, hogy tör­vényellenes kérdésekkel a jobboldali nacionalista körök javára könyvelje el a kommu­nista Glezosz hősi tettét. A kihallgatás további részé­ben a »tanú« ismételten ilyen kijelentésekkel élt» »Valószí­nűleg«. »feltételezhető«, »úgy hisszük« stb. Bő lére eresztett fejtegetéseiben egyetlen ponto­san meghatározott adat sem volt tényleges kémtevékeny­ségről. A délutáni tárgyalás máso­dik részében az ügyvédek in­téztek kérdéseket a titkosrend- őr-tiszthez. Az egyik ügyvéd Népmo’galmi, eqészséoiigyi és kul'uráíis eredmények Közlekedés A megnövekedett ipari ter­melés, külkereskedelmi és fel- vásárlási tevékenység követ­keztében a közlekedés összes ágaiban az I. félévben mint­egy 12 százalékkal több árut szállítottak, mint 1958 azonos időszakában. A szállított uta­sok száma ugyanebben az idő­szakban mintegy nyolc száza­lékkal nőtt. A vasút árutonna­kilométer teljesítménye 11 szá­zalékkal volt több, mint 1958. I. félévében. A félév folyamán több mint 1500 vasúti teherko­csit, 24 darab mozdonyt, 80 da­rab személykocsit helyeztek üzembe. Az ország különböző területein több fontos útépítési és javítási munkát kezdtek meg. Budapesten befejeződött több elsőrendű fontosságú út­vonal korszerűsítése. A lakosság jövedelmei és vásárlásai Az egész lakosság pénzbevé­tele 1959. 1. félévében nyolc százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. Ezen be­lül munkabérek és személyi jellegű kifizetések címén 9 szá­zalékkal,- felvásárlási kifizeté- stek címén 6 százalékkal na­gyobb pénzösszeg került a la­kossághoz, mint a múlt év azonos időszakában. A pénz­bevételek növekedése elsősor­ban a foglalkoztatottság növe­kedésével függött össze, de je­lentősen növelték a lakosság pénzbevételeit az év eleje óta hozott olyan kormányintézke- . dések, mint a nyugdíjemelés, a pedagógusok és az egészség- ügyi dolgozók fizetésének eme­lése, a családi pótlék emelé­se. A lakosság takarékbetét­állománya a félév folyamán egymilliárd forinttal tovább növekedett és június 30-án meghaladta a 8,3 milliárd fo­rintot. A pénzbevételek növekedésé­hez hasonló mértékben nőtt a kiskereskedelem forgalma is. Az I. félévben a kiskereskedel­mi eladás 28 milliárd forint volt, 8 százalékkal több, mint 1959. I. félévében. A kiskeres­kedelem I. féléves eladási ter­vét 4 százalékkal túlteljesítet­te. Az összes eladáson belül az állami kiskereskedelem forgal­ma 9 százalékkal, a szöVetke- wS kiskereskedelemé 7 száza­lékkal volt nagyobb, mint 1958­I. félévében. Az egész kiskereskedelmi forgalom növekedésén belül az élelmiszerek bolti forgalma több mint 4 százalékkal emel­kedett. Az élelmiszerellátás a félév folyamán kielégítő volt. Elsősorban az élettanilag fon­tosabb élelmiszerek eladása növekedett, húsból, tejből, to­jásból, zöldség- és gyümölcs- félékből lényegesen többet vá­sároltak, mint az előző évben. Május—június hónapokban a zöldség- és gyümölcsfélék ára a boltokban és a piacokon is olcsóbb volt, mint 1958 azonos időszakában. 1959. I. félévében ruházati cikkekből mintegy 10 százalék­kal többet vásárolt a lakosság, mint a múlt év első felében. A népesség száma 1959. I. felévének folyamán körülbelül 25 000-rel nőtt. Ezen időszak alatt az 1000 lakosra számí­tott élveszületések száma to­vább csökkent és ugyanakkor az 1000 lakosra számított ha­lálozások száma — főként a tavaszi influenzajárvány ha­tására — több volt, nunt 1958 első felében. Ennek következ­tében a természetes szaporo­dás mértéke csökkent. A-'cse­csemőhalandóság . alacsonyabb volt, mint a korábbi években. A félév folyamán tovább fejlődött az egé::\'égügyi szer­vezet: a kórházi ágyak szánta a félév végén meghaladta a 70 ezret, emelkedett a szekren^e- lési órák száma. Az I. fé1 ív­ben — elsősorban a mlrciusí és áprilisi influenzái ír vány következtében — a tű 'ó»7<-s betegállományban lévők ará­nya átlagosan 4 száz . .. k i volt több, mint 1953. J. félévi­ben. Az 1958—1950. tanévben az általános iskolák VIII. évfo­lyamát 108 000 tanuló fejezte be. A következő tanévre 2) 5 ezer első évfolyamos gyermek beiratkozása várható, 15 ezer-- rel több, mint az elmúlt tan­év elején. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán több j mint 30 ezren tettek érettségi | (képesítő) vizsgát és mintegy 5300-an fejezték be egyetemi, főiskolai tanulmányaikat. Az 1959. évi ünnepi könyv­héten közel egymillió könyvet vásároltak, mintegy 16 millió forint értékben. Az eladott könyvek száma 14 százalékkal, értéke 10 százalékkal volt ma­gasabb, mint a múlt évi könyv­héten. A filmszínházak száma egy év alatt több mint kétszázzal emelkedett A mozilátogatók száma 1959. I. félévében meg­haladta a 67 millió főt, mint­egy másfél millióval több volt, mint az előző év azonos idő­szakában. tartóztatás és bíróság elé állí- «megkérdezte: »ön hivatássze- tás elől külföldre menekülnie. ízűén, foglalkozik tehát a kom- A bíró megkérdezte a terhelő munista ellenes harccal?« A tanút, vajon a rendőrök lát- j terhelő tanú azt. válaszolta, ták-e, hogy Glezosz és Koli- hogy feladatai szélesebb kö- lannisz találkozott. A tanú rűek. Amikor már a második kénytelen volt nemmel vála- ! kérdésnél bizonytalanságot szólni. | árult el, a tanú segítségére sie­A bíró megkérdezte, vajon ! tő bíró válaszolt először a vé- Kolijannisz és a többi neves , dő kérdésére. kommunista — akiknek a ne- | Az ügyvéd ezután megkér­ve a perben szerepel —, an- j dezte: »Nos, akkor a vádlottak nakideján nem más okból lött-e Görögországba, mint­hogy kémkedjen. A titkosrend­őrség tisztje Álismerte, hogy nem sikerült kézzel fogható bizonyítékokat szerezni az ál­lítólagos kémkedésről. A törvényeknek és a .bünte tő perrendtartásnak egyálta­melyik ország javára kémked­tek?« A tanú segélytkérően kö­rülnézett, majd végül vonakod­va így szólt: »Egy vasfüggöny mögötti ország javára«. Arra a további kérdésre, hogy melyik ország javára?, a titkosrendőr ígv felélt: »ezt nem mondha­tom meg önnek«. A tanú további kéniésekr válaszolva ismételten »hivati titoktartási kötelezettsége mögé bújt. Végül pedig tehs tétlenül a semmibe -bárnu azoknál a kérdéseknél, ame lyekre nem volt képes felelni. A bíróság elhöke anná gyakrabban beavatkozott a tál gyalás menetébe, mennél bi zonytalanabbá vált Papaszpo ropulosz vallomása. Az elnö felelt a kérdésekre a tanú he lyett, vagy közbenső kérdések kel egyengette az utat a tanú nak, hogy az a neki tetsző Vá laszokat adja. Ekkor Laszkarisz védőügy­véd türelmét vesztve tiltako zást jelentett be: »Elnök úr hiszen ön még azt sem tesz lehetővé, hogy félbeszakíts nélkül intézhessek kérdéseke a tanúhoz. így ez nem mehe tovább, ön állandóan utasítá sokat ad a tanúnak, hogy mi feleljen«. A teremben általános moz golódás követte az elnöklő bí­rónak a védőügyvéd panaszál visszautasító kijelentését. Iliu ismét felszólította a ta­nút, mondjon konkrét adato­kat: A vád tanúja szemlesütve állt és végül így válaszolt: »a legcsekélyebb konkrét bizonyí­tékaim sincsenek«. Ekkor Iliu megmutatta a ta­núnak azokat a fényképeket, amelyeken fiatal görög mene­kültek láthatók szovjet egyen­ruhában. A vád tanúi annak bizonyítására mutatták be a fényképeket, hogy a Szovjet­unióban kémiskolákban oktat­ják a külföldi kommunistákat Több perces feszült csend töl­tötte be a termet, amkor Iliu bebizonyította, hogy a képe­ken látható egyenruhák szov­jet szakmai iskolák tanulóinak intézeti egyenruhája. A nyo­mozótiszt semmivel sem tudta megcáfolni ezt a tényt A tárgyalást szombaton reg­gel folytatták. G i t ;;nko nyila ko'ata Genfbe érkezésekor Genf (MTI). Gromiko szov­jet külügyminiszter szombaton délben különrepülőgépen meg­érkezett Genfbe. Vele együtt érkezett Zorin külügyminisz­ter' elyeties, Malik, a Szovjet­unió londoni nagykövete, Ilji- -jsov és Bazarov, a szovjet kül- i';g' minisztérium osztályveze­tői, valamint Harlamov, a '.z.jjjet küldöttség szóvivője. Gromiko megérkezése után rövid nyilatkozatot adott a külföldi újságíróknak. Ismét megérkeztünk Genfbe — mondotta —, hogy folytas­suk a májusban megkezdett tárgyalásokat. A szovjet fél úgy véli, hogy ha a nyugati hatalmak részéről új érdeklő­iapán miniszterelnök Londonba nepüit A televízió előfizetők száma a félév folyamán több mint 27 ezerre emelkedett. A föld-körüli korpuszkuláris sugárzásról tárgyal a moszkvai fizikai értekezlet Moszkva (TASZSZ). A koz­mikus sugárzások kérdéseivel foglalkozó moszkvai nemzetkö­zi értekezlet pénteki ülésén a szovjet és az amerikai mester­séges holdak és rakéták segít­ségével észlelt magaslégköri korpuszkuláris sugárzásról tár­gyaltak. A földet körülvevő, töltéssel rendelkező, részecskékből álló felhőszerű sugárzást több mént egy évvel ezelőtt fedezték fel a második szovjet mesterséges hold segítségével. A pénteki ülésen előadás hangzott el az említett felhők­ben kimutatható elektromos áramlásokról. Ezek az áramlá­sok, mint a szovjet kozmikus rakéta műszerei megmutatták, észrevehetőén befolyásolják a föld - mágoöses terhét* Tokió (TASZSZ). Kisi japán miniszterelnök szombaton To­kióból Londonba, nyugat-euró­pai és latin-amerikai körutazá­sának első állomáshelyére re­pült. A japán miniszterelnök a napokban sajtóértekezleten kijelentette, utazásának célja, hogy a nemzetközi helyzet kü­lönböző kérdéseiről tárgyal­jon a nyugati kormányok ve­zetőivel. A japán sajtó meg­említette, hogy Kisi a latin­amerikai országok vezetőivel Japán és a latin-amerikai or­szágok gazdasági együttműkö­désének kérdéseit vitatja meg. dés mutatkozik, valamint olyan óhaj, hogy tekintetbe vegyék a konferencia minden résztve­vőjének érdekeit, lehetséges a napirendben szereplő kérdé­sekben a sikeres előrehaladás, amire a népek hőn vágynak. A nyugat-berlini kérdésben, az össznémo-t bizottság megalakí­tásával kapcsolatban június 9-én és 19-én előterjesztett ja­vaslataink ió alapot szolgál­tain- 'z igazi megegyezéshez. Szeu; . ;k, ha a külügymi­niszterek genfi értekezlete ki­indulóponttá válnék a ma még hűvös nemzetközi légkör me­legebbé tételéhez és megköny- nyítené azt, hogy az elkövet­kező csúcstalálkozón fontos döntéseket hozhassanak a sür­gető és vitás nemzetközi kér­désekben. A szovjet kormány a maga részéről kész minden módon elősegíteni a most kö­vetkező tárgyalásokon a szük­séges pozitív eredmények el­érését. '%2 angol szakszervezetek bérmozgalma Kozlov Chicagóban és Piltsburgban Pittsburg (TASZSZ). Kozlov pénteken reggel Chicagóban újságírók kíséretében felke­reste a nemzetközi kereskedel­mi kiállítást. Megtekintette az Egyesült Államok, India, Len­gyelország, Japán és más or­szágok pavilonjait, majd a repülőtérre hajtatott. Körülbe­lül délelőtt 11 órakor a repü­lőgép felszállt és irányt vett Pittsburg, a körutazás utolsó állomása felé, ahonnan a kül­döttség visszatér New Yorkba. London (MTI). A Hajóépítő és Gépipari Szakszervezetek Szövetségének Végrehajtó Bi­zottsága egyhangúlag hozott határozatában jelentékeny bér­emelést és egyidejűleg negy­ven órás munkahetet követel. A szövetségbe negyven szak- szervezet tartozik, több mint három millió taggal. A Vasutas Szakszervezet is elhatározta, hogy követeli: negyvennégy óráról negyven órára csökkentsék a heti mun­kaidőt. Ezzel újabb négyszáz- ezerrel növekszik a negyven­órás munkahetet követelő dol­gozók száma. Az angol sajtó komoly fejle­ményként értékeli a nagy szakszervezetek összehangolását politikájánál! Norvégia rakétafelfegyverzése Oslo (TASZSZ). Július 20-án Norvégiába érkezik az első ra­kétaszállítmány az Osló térsé­gében felállítandó rakétahad­osztály számára. Norvég hír- ügynökségi jelentések szerint július végére a hadosztályt teljesen felszerelik »Nike« mintájú rakétákkal. A fegyve­rek az amerikai »katonai se­gélyprogram« keretében érkez­nek Norvégiába. HIRDESSEN A SOMOQYI NÉPLAP-ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom