Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-11 / 161. szám

Szombat, 1959. július 11. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kuzmin szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes New York-i sajtóértekezlete Az amerikaiak megszegték a koreai fegyverszüneti egyezményt MANOLISZ GLEZOSZ a haditörvényszék előtt New York .(MTI). A TASZSZ jelenti: Csütörtökön a New York-i Coliseum épületében a szovjet külkereskedelmi szer­vek képviselői Kuzmin külke­reskedelmi miniszterhelyettes ■vezetésével sajtótájékoztatót 'adtak. A sajtóértekezlet Kuzmin nyilatkozatával kezdődött. El­mondotta, hogy a szovjet kül­kereskedelmi szervek dolgozói tizenhét napos amerikai tar­tózkodás alatt sok amerikai cég képviselőjével teremtettek kapcsolatot és tárgyaltak ke­reskedelmi megállapodásokról. — Beszélgetéseink az ameri­kai üzleti körök képviselőivel -— mondotta többek között a szovjet külkereskedelmi mi- ' niszterhelyettes — megmutat­ták, hogy milyen nagy az ér­deklődés a szovjet—amerikai kereskedelem fejlesztése iránt. Ezt az érdeklődést fokozza a New York-i kiállításunk. Sok amerikai cég érdeklődött a ki­állításon bemutatott egyes áruk vagy azok gyártási sza-' badalma iránt. A szovjet külkereskedelem fejlődéséről szólva Kuzmin el­mondotta, hogy míg a Szovjet­unió külkereskedelmi forgal­ma 1957-ben tizenötszörösen múlta felül az 1938-as színvo­nalat, a szovjet—amerikai ke­reskedelem ez alatt az időszak alatt egytizedre csökkent. — Természetesen nem a Szovjet­unió hibájából. Kuzmin hang­súlyozta: — Az élet bebizonyí­totta, hogy tilalmak és korlá­tozások nem akadályozhatták meg a Szovjetunió gazdaságá­nak és külkereskedelmének fejlődését. Kuzmin megjegyezte, hogy a Szovjetunió mindenfajta kor­látozás és megkülönböztetés nélkül a kölcsönös előnyök alapján fejleszteni kívánja ke­reskedelmét a világ minden országával. Továbbiakban kijelentette, hogy a szovjet külkereskedel­mi szervek a kölcsönös elő­nyök alapján készek tárgyalni amerikai cégekkel szovjet áruk eladásáról csakúgy, mint ame­rikai áruk vásárlásáról. Phenjan (Uj Kína). A ko­reai katonai fegyverszüneti bi­zottság 2. számú együttes meg­figyelő csoportja szerdán vizs­gálatot folytatott a fegyver­szüneti egyezménynek az ame­rikai fél által történt újabb megszegése ügyében. A vizsgálat bebizonyította, hogy Szón Jan Liong, akit az amerikai titkos szolgálat ké­pezett ki és július 3-án a de- militarízált övezetbe küldött, átlépte a katonai demarkációs vonalat. Szón Jan Liong azt a megbízatást kapta, hogy sze­rezzen katonai jellegű értesü­léseket a koreai néphadsereg állásairól, fegyverzetéről és fel­szereléséről. „Csak csúcsértekezleten születhet végleges kelet—nyugati megállapodás“ — Selwyn Lloyd nyilatkozata Nyugati lépés az őszi csúcstalálkozó felé London (AB). Selwyn Lloyd angol külügyminiszter csütör­tökön este kérdésekre vála­szolva kijelentette, hogy véle- . menye szerint csak csúcsérte­kezleten születhet végleges ke­let-nyugati megállapodás Ber­lin jövőjéről. Nem tartja azon­ban kizártnak, hogy haladást I Washington (MTI). A' berli­ni kérdésről kijelentette, véle­ménye szerint »van bizonyos lehetőség arra, hogy a nyugati szövetségesek megállapodjanak a Szovjetunióval Berlin jövő­jéről«. Hozzáfűzte azonban, hogy >mem derülátó« a genfi külügyminiszteri' értékedét lei- menetelét illetően. Herter hangoztatta a külügy­miniszteri értekezlet hétfőn kezdődő második szakaszában a nyugati külügyminiszterek egyik legelső feladata az lesz, hogy kiderítsék, »mit' értett Gromiko azon, hogy Moszkva nem ragaszkodik a nyugati szövetségesek berlini jogaival kapcsolatos határidőhöz«. Az amerikai külügyminiszter megismételte azt a már ismert álláspontját, amely szerint Eisenhower csak akkor lesz hajlandó csúcsértekezleten részt venni, ha alacsonyabb szinten haladás történik a fe­szültség enyhítésében. Nem volt hajlandó azonban meg­mondani, hogy milyen mérvű haladást tart szükségesnek Eisenhower részvételéhez. A negyven perces sajtóérte­kezleten Herter kijelentette, meggyőződése, hogy »a Szov­jetunió őszintén törekszik meg­állapodásra a három nyugati nagyhatalommal a Németor­ér el a genfi külügyminiszteri értekezlet. Arra a kérdésre, hogy véle­ménye szerint lesz-e kormány­fői találkozó ebben az évben, Selwyn Lloyd így válaszolt: »meggyőződésem, hogy lesz. I Mindenesetre remélem«. szágra vonatkozó kérdések­ben«. Herter bejelentette, hogy a külügyminiszteri értekezlet be­fejeztével Brandt polgármester meghívására Nyugat-Berlinbe látogat, majd kifejezte remé­nyét, hogy a külügyminiszteri­értekezlet második és záró sza­kasza nem tart tovább három hétnél. Az amerikai külügyminiszter a továbbiakban hangoztatta »minden bizonnyal megfonto­lást érdemel« az a javaslat, hogy Hruscsov szovjet minisz­Genf (MTI). A kánikulai hő­ségben verejtékező Géniben megtörténtek az előkészületek a külügyminiszteri értekezlet folytatására. A külügyminisz­terek július 13-án, hétfőn 15 óra 30 perckor ülnek ismét össze a Nemzetek Palotájában, hogy három heti szünet után folytassák tárgyalásaikat. Elsőnek előreláthatólag Lo­thar Bolz, a Német Demokra­Genf (MTI). Mint ismeretes, a külügyminiszteri értekezlet hétfőn folytatja munkáját. Selwyn Lloyd, Couve De Mur- ville és Herter vasárnap kü­lön megbeszélést tart. A tervek szerint a nyugati külügymi­niszterek nemhivatalosan tár­gyalnak majd Brentano nyu­gatnémet és Pella olasz kül­ügyminiszterrel is. Az AP kommentárban fog­lalkozik a genfi külügyminisz­teri értekezlet második szaka­terelnök látogasson az Egye­sült Államokba. Más kérdésekről, így a kö­zép-keleti helyzetről szólva, az amerikai külügyminiszter de­rűlátóan nyilatkozott és azt ál­lította, hogy jayuiás0.-. történt »különösen az Egyesült ^Álla­moknak Irakhoz és az Arab Köztársasághoz fűződő kapcso­lataiban«. Herter bírálta végül a sze­nátusnak a katonai segély- nyújtási program csökkentésé­re hozott legutóbbi határoza­tát, s azt mondotta, hogy ez »súlyos következményekkel jár majd a Távol-Keleten« tikus Köztársaság külügymi­nisztere érkezik Genfbe szom­baton délelőtt. Gromiko szov­jet külügyminiszter érkezésé­nek pontos ideje még nem is­meretes. A nyugati külügymi­nisztereket vasárnap délelőtt­re várják. Vasárnap este a nyugati külügyminiszterek már összeülnek, hogy külön megbeszélésen vitassák meg a követendő taktikájukat. szának előkészítésével. A kom­mentár szerint nyugati hiva­talos körök olyan terven dol­goznak, amely őszre lehetővé tenné a csúcsértekezletet és néhány évre »jégre tenné« a berlini vitát. JÓI tájékozott körök szerint a nyugati elgondolás a követ­kező: a Szovjetunió, Francia- ország, Anglia és az Egyesült Államok küldötteiből négyha­talmi bizottságot állítanak fel, a két német állam képviselői pedig albizottságot alakítanak. A négyhatalmi bizottság fel­adata az lenne, hogy előkészít­se a két német állam egyesíté­sét, megszüntesse Berlin meg­szállási rendszerét és megte­remtse a közép-európai bizott­ságot. Az AP kommentárja rámu­tat, hogy az albizottság meg­szervezés! módja bizonyos en­gedményt jelent a nyugat ré­széről. Az albizottságban ugyanis Nyugat, és Kelet-Né- meterszág . képviselői egyenlő arányban Vennének részt. A nyugati terv értelmében a négyhatalmi bizottságnak meg­határozott számú évet adnak a megoldás kidolgozására. En­nek az időnek a lejárta után külügyminiszteri értekezletet tartanak a beszámolók tanul­mányozására. A közbeeső idő­ben a berlini és a közép-euró­pai helyzetet befagyasztanák. William Foster nem utazhat a Szovjetunióba New York (TASZSZ). Az Egyesült Államok Szövetségi Bírósága nem engedélyezte William Fosternek, az Egyesült Államok Kommunista Pártja tiszteletbeli elnökének, hogy gyógykezeltetés céljából a Szovjetunióba utazzék. Herter sajtóértekezletet tartóit Genf újra várja a külügyminisztereket Athénben katonai törvényszék elé állították a szabad­ságért tengernyi véráldozatot hozó görög nép hős fiát, Ma- nolisz Glezoszt. Görög nevet viselnek azok is, akik elrendel­ték és végrehajtják a szégyenteljes meghurcolást, ám még­sem állíthatják, hogy a görög nép nevében teszik. Talán kí­nos véletlen, hogy éppen mikor Glezoszt készültek törvény­szék elé állítani, hagyták futni — Kolvaszt, a hitlerista há­borús bűnöst. De cseppet sem véletlen az, hogy a hitleri fa­sizmus elleni nemzetközi harc kiemelkedő hősének életére törnek. Manolisz Glezosz neve összeforrott a fasizmus elleni küzdelemmel. Főiskolás diák volt, amikor a hitleristák meg­szállták hazáját s ökölbe szorult a keze, ha Athénben náci katonákkal találkozott. Nem nézhette tétlenül az elnyo­mást. Két társával 1941. május 30-án este Athén legmaga­sabb sziklacsúcsáról letépte a nácik győzelmi zászlaját. A megszállás éveiben még egy bátor hősi teltet hajtott végre. Száz fegyveres partizán biztosításával 1943 szeptemberéber a városból legjobban látható helyen, az Akropolisz északt oldalán, szikla tetején, fadarabra erősítve, villanylámpákkal megvilágítva három hatalmas betűt — a Nemzeti Félszoba- dítási Front kezdőbetűit — helyezett el, E három betű egy teljes órán át világított, hirdette az ellenállási mozgalom dicsőségét. E vakmerő tettek óta életét a görög nép haladásáért, szabadságáért szentelte Glezosz. A felszabadulás után a Gö­rög Kommunista Párt lapjában tollával küzdött népe bol­dogulásáért. Nem az első eset, hogy Glezoszt bíróság elé ál­lították és bebörtönözték. Am ezek a meghurcoltatások a görög népben csak elmélyítették az iránta érzett megbecsü­lést, szeretetet. 1954-ben börtönben volt, mikor megválasz­tották képviselőnek. A bírósági eljárás végrehajtói görög nevet viselnek, de nem a görög nép nevében cselekszenek. A per hátterében idegen személyek, idegen érdekek húzódnak meg. Az ame­rikai imperializmus érdeke, hogy Manolisz Glezoszt elné­mítsák, s megsemmisítésével megfélemlítsék az új — ame­rikai — megszállás ellen küzdő görög népet. Megrendítő olvasni, hogyan tárja ezt Glezosz a közvélemény elé, a gö­rög miniszterelnökhöz a börtönből írt levelében: »Ha az On kormánya bíróság elé akarja állítani politikai ellenfeleit — írja —, ezt nyíltan meg kellene mondania. De a kémkedés vádja nem minket kompromittál, hanem kizárólag a hatal­mat, amely ezt a vádat emeli ellenünk...« Glezoszt kémkedéssel vádolják, de valójában a kormány politikájának ellenzéséért állítják bíróság elé. De miért ka­tonai bíróság elé? Mert így elzárkózhatnak a nyilvánosság elől. Mert a katonai bíróság a NATO érdekeit tartja szem előtt. S a NATO vezetőinek az az érdeke, hogy Görögor­szágban amerikai atomtámaszpontokat létesítsenek. Glezosz e politika ellenzőjeként — a nép valódi érdekének védelme- zéséért — áll az athéni katonai bíróság elé. E politikának nem Glezosz az egyedüli ellenfele. Ellen­zik a görög nép milliói, s a föld lakóinak százmilliói, kik ezekben a napokban Manolisz Glezosz szabadonbocsátását Követelve síkraszálltak az atomtámaszpont politikusok el­len is. •• - Százmilliókat nem állíthatnak bíróság elé, de a per ki­vitelezői úgy gondolják, egy erélyes eljárással megfékezhe- tök a milliók is. Am rosszul gondolják. Görögországban egy bátor harcos, Nikosz Beloiannisz életét már kioltották ilyen elgondolás alapján. De a görög nép ezért még nem lett bá­tortalanabb. Manolisz Glezosznak élnie kell! Hz ellenünk emelt vád igazságtalan és hamis Manolisz Glezosz nyilatkozata az ADN különtudósítójának Berlin (TASZSZ). Manolisz Glezosz csütörtökön az athéni haditörvényszék tárgyaló ter­mében rövid nyilatkozatot adott az ADN hírügynökség különtudósítójának. Ügy vé­lem — mondotta —, hogy az ellenünk indított per szorosan összefügg az atomfegyverkezé­si tervekkel. A per során még részletesen beszélek majd er­ről. Nagyon örülök — mondotta Glezosz —. hogy ilyen nagy mozgalom indult kiszabadítá­sunkért. Nem elsősorban rólam van szó, hanem a szabadságról, a demokráciáról és a békéről; Az ellenünk emelt vád igaz­ságtalan és hamis. Ezért min­denki, aki védelmünkre kel, \z igazságért küzd. őszinte köszö­netét mondok az NDK-nak és világszerte mindazoknak, akik önfeláldozóan kiálltak nagy ügyünk védelmében. A Francia Szocialista Párt kongresszusa Manolisz Glezosz perének péntek délelőtti tórgfalása De Gaulle Angliába látogat Párizs (MTI). Párizsban szerdán hivatalosan közölték, hogy De Gaulle tábornok elfo­gadta II. Erzsébet angol ki­rálynő meghívását. A francia elnök jövőre látogat Angliába, az utazás időpontját később közHk. Párizsban általában 1960 márciusát emlegetik, mint De Gaulle angliai látogatásá­nak valószínű időpontját. Peking (Üj Kína). Washing­tonból- érkezett jelentések alapján közli az Űj Kína, hogy ‘az amerikai szenátus szerdán vitát folytatott a kubai kor­mány földreform-rendelkezésé­ről. A szenátus a vita alapján Párizs (MTI). A Francia Szocialista Párt Kongresszusán Leenhardt, a képviselőcsoport elnöke hevesen bírálta a kor­mány gazdasági és szociális politikáját Pineau volt külügyminiszter is élesen szembefordult a kor­mánypolitikával. Követelte, ho'gy a párt ne legyen szolidá­ris az új alkotmány intézmé­nyeivel, amelyeknek semmi de­nevezett külföldi segélyprog­ramról szóló törvényjavaslat­hoz. A módosítás elrendeli, hogy függesszenek fel minden olyan országnak nyújtott »se­gélyt«, amely megfelelő kárté­mokratikus jellegük nincs. A francia külpolitikáról megálla­pította, hogy Franciaország még sohasem volt ennyire el­szigetelve, mint napjainkban. Jules Moch volt miniszter felszólalásában kijelentette: »szégyenlem magam, amikor a francia demokrácia roncsait látom«. Négy pontból álló programot terjesztett a kong­resszus elé: r 1. Tárgyalások útján a béke megteremtése Algériában. 2. Rugalmas külpolitika. 3. A dolgozók számára ked­vezőbb szocialista politika és 4 A demokrácia helyreállí­tása. Athén (TASZSZ). Az athéni haditörvényszéken péntek dél­előtt folytatták Manolisz Gle­zosz és a többi görög hazafi tárgyalását. A bíróság eluta­sította a yédelemnek azt a ké­rését, hogy ne engedélyezze Papaszpiropulosz rendőrtiszt felszólalását tanúi minőség-, ben, minthogy utóbbi részt vett az ügy vizsgálásában. A bíróság elnöke közölte, hogy Lengyelországból távira­tot kapott, amely követeli, hogy ne engedjen meg önké­nyességet Glezosszal és a töb­ború utáni idők legszélesebb­körű bérharcát, amelyet több rövid sztrájk alázott taeg. bi vádlottal szemben. Az el­nök ennek alapján azt állítot­ta, hogy a Glezosz védelmében indított mozgalom »beavatko­zás a görög igazságszolgálta­tás ügyébe«. Az ügyvédek tiltakoztak a bíróság elnökének Glezoszról tett rágalmazó kijelentései el­len. Manolisz Glezosz szintén tiltakozott az elnök magatar­tása miatt és kijelentette, hogy az ügy tárgyalása során még szólni fog a vele szemben al­kalmazott bírósági eljárásról. A bíróság elnöke több Ízben durván közbeszólt, amikor Gle­zosz és az ügyvédek beszéltek A biróság ezután áttért a vád négy tanújának kihallga­tására, akik közül három a görög rendőrség szolgálatában áll. Papaszpiropulosz tanú a bizonyitékok ismertetése he­lyett általános fejtegetésbe bo­£ »tfilágknmmnnia­mus kémkedéséről«. Amikor a tanú a vád szempontjából helytelenül érvelt, a bíróság elnöke gyorsan kisegítette őt. A tanúkihallgatások folyta­tódnak. A Glezosz mellett síkraszál- ló mozgalom egyre nagyobb arányokat ölt A görög közvéleményre nagy hatással volt az az üzenet, me­lyet Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke Intézett Mjnolisz Glezosz ügyében 1. Pál görög királyhoz. Az Avgi című lap közlése szerint a Glezosz-perben a vé­delem tanúinak száma 94-re emelkedett. A görög hatóságok egyhar- madával csökkentették az amúgy is kevés helyek számát* ami eddig a tárgyalóteremben a külföldiek és a sajtókép vise» Iák rendelkezéséi« élik rítés nélkül kisajátít amerikai módosítási fogadott el az úgy- tulajdon^ Na9yai'■'& íái " Olas-t-QY-s* Róma (DPA). Az olasz fém- j és gépipar egymiHió munkása j hé-] amerikai zsarolási kísérlet a kubai földreform megakadályozására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom