Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-11 / 161. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, IMS. jű£«s tí. fl kongresszusi munkaverseny megjavításáért Csütörtökön délelőtt a me­gyei tanács nagytermében ér­tekezletet tartottak az ipari aktívát. Az ülésen megjelent Szirmai Jenő, az MSZMP So­mogy megyei Bizottságának első titkára, Kulas János, a megyei pártbizottság ipari osz­tályának vezetője, Bódis Ist­ván a városi pártbizottságról, Körtés Gábor, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának elnö­ke, valamint az ipari üzemek igazgatói, párttitkárai, ü. b.- titkárai és KISZ-titkárai. Ku­tas János megnyitója után Körtés Gábor mondott vitain­dító előadást. —. . A Központi Bizottság március 6-i határozata alapján indult be a kongresszusi mun­kaverseny. Somogybán 64 ipa­ri üzem tett felajánlást, s en­nek értéke 26 millió forint. Figyelembe véve a somogyi ipar utóbbi évek alatt történt fejlődését, ez az összeg nem üti meg a kívánható mértéket. A kongresszusi verseny célja — a határozat alapján — az lk59. évi ipari terv 4 százalék­kal való túlteljesítése, hogy idén elérjük a hároméves terv keretében 1960-ra előirányzott színvonalat Ezt oly módon le­het megvalósítani, hogy a ter­melékenységet 2 százalékkal emeljük, az önköltséget pedig 2,5 százalékkal csökkentjük A továbbiakban elmondotta Körtés élvtárs, hogy a megyei pártbizottság e hó 4-én felül- vizsrgálta a kongresszusi ver­senyt, és arra a megállapítás­ra Jutott, hogy az ipari üze­mek többsége ezeket a feltéte­leket figyelmen kívül hagyta. Példákat sorolt fel a megye ipari üzemeiből, ahol a válla­lások mind a határozat irány­vonalán alul maradnak, holott az üzemnek megvan a lehető­sége arpa, hogy magasabb fel­ajánlást is tadjon teljesíteni; Hiba történt a munkaver- aeny szervezésénél is. A veze­tők nem ismerték eléggé a Központi Bizottság határoza­tát, vagy az üzem képességeit. Nem vették figyelembe az 1058. évi eredményt, mely 3 százalékkal volt nagyobb az 335L évinél, és 5,6 százalékkal a betervezettnél. A felajánlá­sok nem voltak megalapozot­tak, csak kevés helyen vonták be a dolgozókat és a műsza­kiakat az adottságok felméré- S a fétajánlások éikészí­magyarázták meg a határozat alapján, hogy az 1959. évi fel­adatok teljesítése maga után vonja a két év előtti reáljö­vedelem 8 százalékos növeke­dését, tehát az életszínvonal emelkedését. A tapasztalat azt mutatja, a dolgozók tudják, hogy kongresszusi munkaver­seny folyik, de azzal már csak néhány helyen vannak tisztá­ba, hogy egy-egy üzemrésznek, vagy személynek mi is a konk­rét feladata ebben a verseny­ben. — Mit kell hát tenni? — folytatta Körtés elvtárs. — A júliusi termelési értekezlete­ken össze kell hívni a műsza­ki- és mozgalmi vezetőket, akik gondosan áttanulmányoz­zák újra a Központi Bizottság határozatát, saját vállalásukat, s az adottságokhoz mérten pót- vállalásra tesznek javaslatot. A dolgozók széles rétegeinek bevonása végett az üzemi ta­nács elé viszik a javaslatot, hol megvitatják a pótvállalást, s a feladatokat üzemrészekre, vagy személyekre lebontva végzik. A megbízott aktívák felelősek a maguk területén a politikai felvilágosító mun­káért és a felajánlások teljesí­téséért. A versenynek nyilvá­nosságot kell biztosítani, hogy ezzel is fokozzák a dolgozók közt lévő jó versenyszellemet. Körtés Gábor előadását hoz­zászólások követték, majd Ku­tas János összefoglalta a ten­nivalókat. Felhívta a figyel­met, hogy dolgozzák át tervü­ket azok a vállalatok, ahol ir­reális felajánlások történtek, s a versenyt mindenütt' igyekez­zenek tömegmozgalommá fej­leszteni. PÉLDÁT MUTATNAK a Nagyatádi Gépállomás kommunistái (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Gépállomás portája elcsendesedett. Az utolsó gépet is kivontatták a földekre. Mindössze egy-két ember tesz-vesz a műhelyek­ben. Az irodában Nagy László igazgatóval és Szabó Gyula párttitkárral beszélgetünk. — Az idei év alaposán meg­tanít bennünket a nehézségek leküzdésére — hangoztatják. — A kapálások, az őszi árpa, a búza, rozs learatása nagy gondot okoz. A gabonák meg­dőltek. A gépállomás dolgozói szaktudásukkal. erejükkel azon serénykednek, hogy a problémákat megoldják. Négy aratógép és egy kombájn vág­ja a kalászosokat, összesen 600 kát. hold kalászos yár gépi aratásra. Ebből eddig 100 hol­dat vágtak le. Sok a megdőlt gabona, nedves, puha még a talaj is. De nem ijedünk meg a nehézségektől. Ez a jelszó általános a gép­állomáson. S a bizakodó han­gulat nemcsak a vezetőkre jel­lemző. Minden perc késedelem behozhatatlan nehézségeket okozhat, s ilyenkor döntő sze­repe van a pártszervezet veze­tő, felvilágosító munkájának. A kommunisták taggyűlésü­kön tárgyalták meg feladatai­kat A pártszervezet kezdemé­nyezésére az üzemi bizottság­gal közösen kongresszusi mun­kaversenyt hirdettek ezelőtt két hónappal. A versenyben máris jelentős eredmények születtek. A vállalt 2900 nor­málhold éves tervtúlteljesítés­ből már eddig 1500 normál hol­dat teljesítettek. Gépalkatré­szekből 12 ezer forintos meg­takarítást értek el. Hiány maatafkoeEk a poíftikai Seárolásosító arankában. Nem Ünnepi előadáson mutatják be műsorukat a VIT-en résztvevő magyar művészek Utolsó szakaszába érkeztek az előkészületek a VII. Világifjúsági Találkozóra. A magyar kulturális küldöttség, amely mintegy száz tagból áll majd, színvonalas, válto­zatos műsort állított össze a fesztiválra. Július 15-én a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házának nyári he­lyiségében a kulturális delegáció számos tagjának közre­működésével ünnepi díszelőadást rendeznek, amelyen éne­kes és hangszeres szólisták lépnek fel. Bemutatja műsorát az Állami Népi Együttes tánckara, kamarakórusa, továbbá a KISZ Központi Művészegyüttesének rajkózenekara is. A KISZ Központi Bizottságához és a budapesti KISZ- bizottsághoz az ország minden részéből százával érkeztek az elmúlt napokban ajándékok azzal a kéréssel, hogy a magyar delegáció juttassa el a VIT-en résztvevő külföldi küldötteknek. A több ezer ajándék nagy része már ládák­ba csomagolva várja az indulást. Takarékoskodnak a kenő­anyagokkal. Az irodisták min­den hónap tizedikéig elkészí­tik a verseny értékelését, és ezt tudatják a dolgozókkal. Az eddigi eredmények sikere — a 120,7 százalékos tavaszi terv- teljesítés — abban rejlik, hogy a gépállomás kommunistáinak lelkes, példamutató munkája nyomán olyan munkaverseny alakult ki, ami elsöpör maga elől minden akadályt. A ter­vezett 8575 normálhold mun­ka helyett 10 350 normálholdat teljesítettek. 550 kát. hold ka- pálási tervüket 853; 200 hold kaszálási tervüket pedig 410 kát. ho'dra teljesítették. An­gyal Ferenc, Tóth József, Czei- der György, Lukács István, Beregszászi István, Szűcs Ist­ván és a többi kommunista példát mutatott a munkában. A tsz-ek betakarítását kilenc vontatóval segítik, öt erőgé­pük pedig a csépléssel egyidő- ben már hozzálát a tarlóhán­táshoz, másodvetéshez. Beve­zetik a két műszakot,, éjjel- nappal szántanak a traiktoris- ták. A munkában nemcsak az idősebbek állják meg a he­lyüket, példát mutatnak a ki- szisták is. Stublák György traktoros tavaszi tervének túl­teljesítéséért pénzjutalomban és prémiumban részesült. A pártszervezet segíti a kí- szeseket. és mindenütt ott van a dolgozók között. Ez kiinduló pontja és biztosítéka sikerük­nek. VESZÉLYES JÁTÉK (Dr. Török József íeiv.) New York-í lapok a Pjatnyickij együttesről A New York-i lapok elra­gadtatással írnak a New York-i Madison—Square Gar- denben rendezett szovjet zenei és táncfesztiválról John Martin, a New York Times kritikusa írja: »«zen az estén sok új barátot szerez­tünk, akiket boldog örömmel látunk viszont«. Walter Terry, a New York Herad Tribune kritikusq ujjongva üdvözli »a páratlan gyönyörű hangokban és színekben gazdag« feszti­vált. Bárdibükki fiafalok A BÁRDIBÜKKI Állami Gazdaság központiának KISZ- szervezetét joggal emlegetik a járás legjobb alapszervezetei között. A volt urasági reziden­cia öreg fái között irodaépüle­teket, lakóházakat szerelő-, és javítóműhelyeket láthat e fes­tői, dimbes, dombos vidékre érkező idegen. A műhely egyik munkapad-, ja mellől fordul felénk Mes­terházi Sándor KISZ titkár és mentegetőzik, olajos kezét, mu­tatva, Röviden beszél a szerve­zetről. 1957 tavaszán kezdték a munkát, jelenleg 29 fiatal mondja kiszesnek magát. Ezen a tavaszon a növénytermesz­tésben dolgozók ifjúsági brigár dot alakítottak, s a gazdaság százegynéhány hold kukoricá­ja felett vállaltak védnökséget. Mit jelent ez a védnökség? Sanyi nem sokat gondolko­dik. — Azt jelenti, hogy a kuko­rica kétszeri kapálásának pót­beporzásának, fattyazásánák akármilyen időjárás és munka jönne közbe, meg kell történ­nie. A mi védnökségünk azt jelenti, munkaidő után is ki­megyünk a. mezöve, ha valami­lyen akadály gördülne a mun­kák folyamatos elvégzése elé. AZ IFJÚSÁGI brigádról el kell mondani még, hogy ezen felül 5 holdnyi kukorica műve­lésének összes munkálatait vállalták, s szavuknak becsü­lettel eleget tesznek Takács Ignc.c, az állami gazdaság igazgatója és Szigeti Géza nö­véíeménye szerint is. Az ifjúsági brigád megaláz kuiása után a fiatalok odaáll- iák a gazdaság vezetői elé. Ök pedig szeretnék megmutatni, hogy nemcsak ígérgetni, be­szélni tudnak, hanem dolgoz­ni is. A,djanak lehetőséget, hogy bebizonyíthassák. Az öt hold kukorica műveléséért a gazdaság holdanként 940 fo­rintot fizet majd a szervezet- nek. — Televíziót veszünk — mondja Mesterházi Sanyi. A 4700 forint persze nem. lesz elég, ezért vasgyűjtési kam­pányt indítottunk az elmúlt hetekben. A padlások, pincék lim-lom- jai közül óriási halom hulla- áékvas került elő, melynek el­A felhajtok — a jó magyar urak 1953 nyarán a Hét Bandels- biad cim/ű belga lap munka­társa egy őszülő halántékú urai keresett. A belga főváros felett a nap bőkezűen ontotta sugarait, a rekkenő meleg azonban álig-alig jutott be az őszülő halántékú úr luxusla­kásának dolgozószobájába. Amikor az újságíró belépett a szobába, meglepődött. Az in­terjú alany, akihez a szerkesz­tő küldte, a riporter számára eddig ismeretlen, de minden­esetre bőségesen aranyozott egyenruhában, nyakig begom­bolt zubbonnyal ült hatalmas íróasztala mögött, s amikor felállt, összevágta a bokáját: — Zakó András vezérőrnagy vagyok — mutatkozott be —, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, s a jelenlegi ma­gyar emigrációnak legfőbb ka­tonai vezetője, vagy ahogy mi­felénk, otthon, a Kárpát—Du­na nagyhazában mondják, a legfőbb hadura... — pattog­ta egyszuszra. Az újságíró néhány pillana­tig szólni sem tudott a megle­petéstől. A vezérőrnagyot neonban ez nem zavarta. Hely- fyel kínálta a riportert, aki a ■ megrökönyödéstől egyébként is majdnem leült, s folytatta mondókáját: — Amit rajtam lát, az a magyar hadsereg egyenruhá­ja .— Természetesen a régi magyar hadseregé.... 1945-ben elűztek bennünket a hazánk­ból, ahol a birtokaink, a föld­jeink voltak. Egyelőre itt élünk emigrációban, míg haza nem mehetünk. Van egy erős szer­vezetünk is, a Magyar Harco­sok Bajtársi Közössége... A tábornok nyilatkozott. Közben szóhoz jutott a ripor­ter is, egymásután tette fel a kérdéseket. Zákó szívesen vá­laszolt. Elmondta, hogy az MHBK »egyesíti a régi harco­sokat« és célja Magyarország felszabadítása; tagjai a Trégi jó tisztekből verbuválódnak, akik egy évtized után is »hűek ma­radtak a nemzetvezető testvér­hez, Szálasi Ferencre tett es­küjükhöz«. Az MHBK tagjai nem várják tétlenül a »felsza­badulást«, maguk is tevéke­nyen részt kívánnak venni a munkában. S részt is vesznek... A testvérek veszélyes mun­kát végeznek... — mondta Zákó, és az újságíró nem ér­deklődött tovább. Értette ő, hogy miről van szó — ennél többet megtudni erről a dolog­ról már nem a riporter, hanem a különböző kémszervezetek feladata Három esztendő telt el az­után, hogy Zákó András »tá­bornok* nyilatkozott a Hét Handelsblad című lap munka­társának, amikor minden ed­diginél fontosabb és nagyobb munkája akadt a Magyar Har­cosok Bajtársi Közösségének. A »veszélyes munka« jelentő­sége növekedett: »valami volt a levegőben« és a kémtevé­kenységgel foglalkozó magyar emigránsszervezetek, még az MHBK vezetői is sorompóba álltak. Az MHBK lapja, a »Hadak Utján« 1956 október elején mindenki számára érthetően és világosan megfogalmazta az »emigráns hivatást«: »Kívülről segíteni azokat a titkos áram­latokat, amelyek láthatatlanul forrnak, a rendszer felszíne alatt*. Ezek az áramlatok, jóllehet »láthatatlanul forrtak«, de mégsem irányítatlanul. Az MHBK, amely már esztendők óta szoros együttműködésben volt a CIC-vel, az amerikai hírszerző szolgálattal, az októ­beri magyarországi ellenforra­dalom előtt fokozta tevékeny­ségét. Az MHBK-nak korábban nem voltak komoly bázisai Ausztriában. 1956 nyarán azon­ban, amikor Zákó »táborno­kék* közeledni látták az »ak­ció* idejét, igyekeztek földraj­zilag minél közelebb kerülni Magyarországhoz. Ezért Auszt­riában fedőszervként megala­kították a »Szent László Baj­társi Szövetséget*. Szabó Mik­lós, a hazatért volt emigráns­vezér Budapesten tartott saj­tóértekezletén elmondotta, hogy Zákóék az októberi eile nforra dalom kirobbanásának első óráiban a bécsi Hotel Kaiser- hofban valóságos főhadiszál­lást rendeztek be. Idézünk a hazatért, a Nyugatot igen csak ismerő Szabó Miklós nyilatko­zatából: »Engem egy alkalommal Bo­lya Tibor mérnök rejtélyes üzenettel keresett fel. Bolya és közöttem meglehetősen jó kap­csolat volt. Az üzenet így szólt: »Bandi bácsi nagyon szeretne veled beszélni*. Én természe­tesen ilyen misztikus hívásnak nem akartam eleget tenni, ő viszont adott szavára hivatkoz­va nem mondta meg, hogy ki az a Bandi bácsi. Végül barát­ságunkra való utalással rávett arra, hogy menjek el arra a találkozásra. A dolog annyira gyanús volt, hogy közvetlen munkatársaim, Vető György, Rákóczi János és még néhá- nyan egy másik kocsin követ­tek bennünket. A kocsi a Ho­tel Kaiseihofhoz vitt, ahol be­vezettek a földszint egyik he­lyiségébe. Feltűnt nekem, hogy a folyosókon nagy nyüzsgést okozva, bilgeris és tiszti csiz­más férfiak jönnek-mennek. A szoba, amelyikbe bevittek, az első benyomásra kísértetie­sen emlékeztetett az 1944-es különítmények irodáira. Töb­ben elém jöttek és katonásan bemutatkoztak. A személyek közül egyre emlékszem; az il­lető Zákó tábornok segédtiszt­je: Adonyi-Naródy Ferenc, egykori vezérkari tiszt volt. ö mondotta el nekem azt, hogy ZA'zó tábornok úr kéretett oda és szeretne vetem megbeszé­lést folytatni. Néhány perccel később Zákó András is meg­érkezett. Eléggé rövid beszél­getés közben elmondotta, hogy ok szabadcsapatot szerveztek a fórra Ailom támogatására s vénytermesztézi brigádvezető lenértékeképpen körülbelül 2000 forintot fizet majd a MÉH. T Am az antenna, a felszerelés ’ költsége még ennél is több lesz’: A falu hagyományos bú- i estijén ők rendezik meg az es­ti táncmulatságot. Már az őszi program körvonalai is kezde- I nek kibontakozni beszélgetés I seik során. Sanyi újságolja: — NAGYSZABÁSÚ szüreti 1 mulatságot akarunk rendezni »szeptember végén. Meghív- i nank az üzemegységek és a i környező községek fiataljait. A i kiszesek felvonulása, a vacso­ra, (halászlé), a tánc itt a ha­talmas fák alatt, nagyszerű 1 lesz — lelkendezik. A kedvvel, kalandozó tekín- 1 tettel lám, előreszaladt a kép­szelet is. Pedig még július eleje 'van, a merőleges napsugarak 1 alig tudnak belesni a fák sűrű lombja között, a domboldalak 1 szőlőiben még ugyancsak fa­nyar és ízetlen lehet a nedv. És a kalászok a gazdaság terü­letén csaknem kétszáz holdon 'tartják ég félé a fejüket. Meg 'ennyit le is vágtak. A fiatalok 'is aratnak a vidék különböző részein, s szombaton, vasárnap a gazdaság valamennyi dóig » zó ja munkába áll. A kombájn 'keresztekből csépel. Éjjel-nap­pal dolgozik, s vele az ifjúsági úgy véli, hogy bár politikai céljaik nem egyeznek az enyémmel, most a kommuniz­mus elleni harc érdekében jó lenne összefogni. Ezt az össze­fogást azonban nem is annyi­ra velem, mint inlcább Nagy Ferenccel kívánja létesíteni, arra kérve engem, hogy legyek ebben segítségére. Szervezetük terrorista benyomást keltett bennem, de munkatársaimban is, akiknek fogalmuk sem volt, hogy ez Zákóék főhadiszállása. Jellemző, hogy amikor három bilgeri csizmás — míg én bent megbeszélést folytattam — el­távozott a szállodából, közre fogva egy negyedik férfit, aki nek arcát munkatársaim a fél­homályban nem látták jól, azt gondolták, hogy engem visz■ nek el. Ezért a gépkocsi után mentek és fel akarták azt tar­tóztatni. Terrorista mivoltuk­ra az is jellemző, hogy ezek az emberek nyíltan hangoztatták az emigránsok előtt, miszerint szükségesnek tartják a kom­munisták elpusztítását, sőt voltak olyan megnyilatkozásaik is, amelyekocn ezek családjá­nak és gyermekeinek, valamint a kommunistákat támogató személyeknek is ezt a sorsot f brigád 5 5 tagja, szánták. En — mint ember —? RÉGI PROBLÉMÁJUK és ezek ellen a megnyilvánulásokr va9ynk a kiszeseknek, hogy ellen mindig tiltakoztam és az ? saját helyiségük, klubtermük akkoriban eléggé felizgatott •’ tegyen. Hogy berendeznék 0,-cí menekülteknek mindenkort A takás, általában a hely­hangsúlyoztam e felfogás hely-\ regele problémája, a gazdaság telenségét, magyarázva, hogy \ központjának régi, s megoldás­mi, polgári gondolkodású, tisz-íra tráró feladata, tességes emberek az ilyen esz-?.. Hamarosan megkapják a leözöket nem helyeselhetjük.\Vptalok is ígéri Takács elv- Egyéhként többektől, igy ma-\.rs, s elmondja hova mi he­gétől Bolya Tibor mérnöktől'/ul2^?lJf\^aPhelyetmajd. hallottam azokban a napok- ? ' A tiszta abroszát ban, hogy Zákóék sz&badcsa-},e,, benépesül, fiatal lányok patokat küldenek Magyaror- ,az ebedet. Elindul a — ethorda kocsi it a mezőre. UrftíáWwa. — Folytatjuk — VSrtowi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom