Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. július 31. XVI. évfolyam, 178. szám. MEGYEI TANÁCS LÄP3A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai számunk tartalmából: Hruscsov beszéde Dayepropelrovszkban (2. oldalon) Elfelejtett pahaszok (3. oldalon) OTTHONUNK . (5. oldalon) Csépelnek a balatonszabodi termelőszövetkezetekben Ealatanszabadi nagy, 12 ezer holdas határát járva ma már csak itt-ott lehet látni néhány hold lábon álló gabonát. De a zabtarlókon is szemlátomást szaporodnak a keresztek. Sőt, a Bem Tsz a zab aratásával is végzett. Még néhány naP> s ha­zavándorolnak a mezőről a ka­szák, sarlók, kötözőbotok. A nagy nyári munkák első ro­hama sikeresen befejeződött. A négy termelőszövetkezet, a Kossuth, Bem, Dózsa és Uj Élet tagjai gépekkel és kaszák százaival, vasárnap csakúgy, mint hétköznap megállást, fá­radságot nem ismerve szorgos­kodtak a mezőn, amíg le nem takarították a még egyéni gaz­dálkodásra emlékeztető, 1351 hold kisparcellákra szétszórt kalászosokat; Aratókat ritkán lehet már látni. Ezt a munkát a gabona­hordás váltotta fel. A dűlőuta- kon szerte az egész határban megrakott, hazafelé vagy üre­sen a mezőre igyekvő szekere­ket és gépeket látni. A behor- dásra több mint 90 fogatot »-ve­tettek be»< már a tsz-ek. De máshonnan is kaptak segítsé­get. Patronáló vállalatuk, a budapesti Szerszám,- és Gép­gyár egy vontatót a hozzávaló pótkocsikkal, az enyingi TEFU pedig két gépkocsit bocsátott rendelkezésükre. A határüan napiról napra rit­kulnak a keresztek, s helyü­kön feldübörögnek a gépek, so­kasodnak a barázdák. A Kos­suth Tsz-ben eddig 78 holdat szántottak fel. 15 holdon a má­sodvetést is elvégezték. A Kossuth Tsz 50 hold tarlót hántott fel, a másodvetéssel pedig a huszadik holdat is el­kerülte. A legnagyobb tsz, az Uj Élet 200 holdon tüntette el a tarját, s ennek negyedrészét bevetették; Ilyenkor nyár vége felé már egybeesnek a kenyórcsata üt­közetei. A pár hold aratni való mellett folyamatban van a tarlóhántás, behoröás, s megin­dult a cséplés is. A tsz-portá- kon napok óta zümmögnek a cséplőgépek. A Béke Tsz 23 holdat, a Kossuth pedig — a kombájnokét nem számítva — már három vagonnal csépelt el. Folyik a szem, telnek, dagad­nak a zsákok. S a tagok, akik a gép körül munkálkodnak, félszemmel oda-odatekintenek a mázsára, s mosolyognak. Az első kaszasuhintástól míg idáig jutottak, sokszor megiz­zadtak, de szorgalmukért gaz­dagon fizetnek a gabonák; Készülődés alkotmányunk ünnepére Ezekben a napokban megye- szerte összeülnek a járási és helyi népfront-bizottságok kez­deményezésére alakult előké­szítő bizottságok, s megbeszé­lik augusztus 20-a méltó meg­ünneplését. Alkotmányunk ün­nepét ez évben is a Hazafias Népfront rendezi meg a párt irányításával, tömegszerveze- teínk hathatós segítségével. Az ünnepségek jelentőségét különösképpen emeli, hogy idén van 10. évfordulója alkot­mányaink törvénybe iktatásá­nak. Országszerte — így So­mogybán is — népünnepély- jellegű, egésznapos ünnepsége­ket fognak rendezni augusztus 20-án. A délelőtti ünnepi gyű­lések után a délutáni és esti órákban sportrendezvények, színes kultúrműsorok, tréfás versenyek, bálok várják a dol­gozókat. Az előkészítő bizott­ságok célja az, hogy az idei gazdag aratás és betakarodas jó munkája után mindenki szá­mára megfelelő szórakozási le­hetőség nyíljék alkotmányunk ünnepén. Kaposvárott is összeült az augusztus 20. előkészítésére megalakult operatív bizottság és megbeszélte a városi ünnep­ség megrendezésének lehetősé­geit. Augusztus 20-án, csütör­tökön délelőtt 9 órakor ünnepi gyűléssel kezdődik meg az egésznapos program. A tervek szerint ugyancsak megrendezik a vidám vásárt, a belkereske­delmi szervek megfelelő meny- nyiségű ételről és italról gon­doskodnak. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Rendeltszabó- ság divatbemutatója. A délutá­ni változatos kultúr- és sport­műsor után az Ifjúság Ház kerthelyiségében rendez bált a városi KlSZ-bizottság CSALADLATOGATASON Tizedik uúnapjí vúiui a kürzet! védőnői teendőket Kaposfön Hoivath Gyuláné. Feladata a gyermekek, terhes anyák, betegek láto­gatása és megfelelő tanáccsal caló ellátása. Nem könnyű ez a mun­ka. Jelenleg 60 csecsemő, 23 terhes anya van a körzetéhez tartozó három községben. A hosszú Utat leginkább gyalog teszi meg. Ké­pünk akkor készült, amikor a kaposfői Lőkös-családot látogatta mag. Horváthné a 7 hónapos Aglka gondozásáról beszélget a kis­lány mamájával, .. viszonylag rövid idő alatt lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait" Kállai Gyula beszéde (Kállai elvtárs parlamenti hozzászólása az országgyűlés szerdai ülésén hangzott el az 1958-as állami. költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyásáéra vonatkozó tör­vényjavaslat tárgyalásakor.) * * * A pénzügyminiszter elvtárs beszámolójából világosan elénk tárul hazánk gazdasági fejlő­désének képe. Az elmúlt esz­tendőben sikeresen folytattuk tovább a szocializmus építését, előbbre haladtunk a szocialista társadalom gazdaság alapjai­nak megteremtésében — mon­dotta elöljáróban, majd így folytatta: Itt az országgyűlés színe előtt nyugodtan elmondhat­juk, hegy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány politikájának helyessé­gét, a magyar dolgozó tömegek ragaszkodását a szocializmus ügyéhez, valamint a vezetés és a tömegek szoros kapcsolatát ma már nemcsak a néphata­lom helyreállításának és meg­szilárdításának politikai sike­rei jelzik, hanem azok a vi­tathatatlan eredmények is, amelyeket a szocializmus épí­tésének meggyorsításában ér­tünk el. Jó úton vagyunk ah­hoz, hogy fejlődésünk ütemét tovább gyorsítva, még nagyobb eredményeket érjünk el és viszonylag rövid idő alatt végleg lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait, hogy a környező népi demok­ratikus országokkal azonos tör­ténelmi időszakban befejezzük a szocializmus építését. Pártunk Központi Bizottsá­gának márciusi határozata az egész nép érdekeit fejezi ki, s éppen ezért végrehajtásáért a párttagok és pártonkívüliek, munkások, parasztok és értel­miségiek egyaránt dolgoznak. Az eddigi eredmények alap­ján joggal számíthatunk arra, hogy a verseny lendülete az év hátralévő részében fokozódik, S elérjük a Központi Bizott­ság márciusi határozatában ki­tűzött célt, az éves terv négy­százalékos túlteljesítését. Ah­hoz azonban, hogy a Központi Bizottság márciusi határoza­tában javasolt termelékenysé­gi mutatót is elérjük, az év hátralévő részében nagyobb lépéseket kell tennünk a ter­melékenység területén. Bí­zunk abban, hogy iparunk szervezői és vezetői —, a mű­szaki értelmiség segítségével, támaszkodva a munkásosztály versenymozgalmának nagy lendületére — megoldja ezt a feladatot is. Hangsúlyozta ezután, hogy a szocializmus építésének meg­gyorsításában megnövekedtek az egyes iparágak feladatai, majd rámutatott: Az elmúlt évben — és 1959 első felében — tovább javult iparunk szerkezete és műszaki színvonala. Jó úton járunk a hazánk adottságainak jobban megfelelő ipari struktúra ki­alakításában. Meg kell azon­ban gyorsítanunk a dieselesíté- si program végrehajtását, va­lamint egyes új típusú gyárt­mányok bevezetését. Mindent egybevetve azonban iparunk fejlődése biztató, s ami ennél is fontosabb, kezünkben van­nak a lehetőségek a gyorsabb előrehaladásra. Az elmúlt időszakban szá­awttevőea haladtunk előre a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében. Hazánk szántó- területének 50,3 százaléka ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok birtokában van, tehát a népgazdaság szocialis­ta szektorához tartozik. A párt politikája, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésére tett intézkedései he­lyesnek bizonyultak. A termelőszövetkezetek meg­szilárdítására, a mezőgazdasá­gi termelés támogatására tett intézkroéseink hatása jelent­kezik a várható terméseredmé­nyekben. Az ez évi termésát­lagok — a becslések szerint — kenyérgabonából, takarmány- gabonából, burgonyából, cu­korrépából és kukoricából meghaladják a múlt évi ered­ményeket és nagyobbak lesz­nek a tervezettnél. Az évi terv előirányzatait az állattenyész­tésben is túl fogjuk teljesíte­ni. Az idd terméseredmények azok igazát erősítik, akik az év elején megoldhatónak vél­ték a kettős feladatot: a mező­gazdaság szocialista átszerve­zését és a termelési színvonal egyidejű növelését. Most min­den erőt meg kell feszíteni, hogy a kedvezőtlenné vált idő­járás ellenére — nagyobb veszteség nélkül befejezzük az aratás és betakarítás munká­latait. Szólnom kell itt — tisztelt Országgyűlés — arról a ren­delkezésről is, amelyet a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány két héttel ezelőtt ho­zott A párt és a kormány, szem előtt tartva a parasztság érdekeit, a jó termés ellenére sem változtatta meg az alap­vető mezőgazdasági termékek felvásárlási árait Az állam, a munkásosz­tály most elvárja a dolgo­zó parasztságtól, hogy fe­lesleges terményeit az ál­lam által biztosított kedve­ző áron, a felvásárló szer­veknek adja át, így járul­jon hozzá a munkásosz­tály, a városi lakosság élelmiszer ellátásához, Az állam és a termelőszö­vetkezeti tagság érdeke egy­aránt azt kívánja, hogy a jó termésből képezzenek közös tartalékokat. S ami különösen fontos: az idei jó takarmánygabo­na-termésből megfelelő ta­karmánybázist alakítsanak ki, hogy a termelőszövet­kezetek közös állatállomá­nyát az őszi és téli hóna­pokban jól elláthassák, Az idén a tavalyinál jobb termésátlagokat értek el és étnek el az egyénileg dolgozó parasztok is. Az állam támoga­tását élvezték ők is és élvezni fogják ezt a jövőben is. A párt és a kormány változatla­nul a barátság fenntartására és elmélyítésére törekszik .az egyéni parasztokkal. Az egyé­ni gazdára mi elsősorban úgy tekintünk, mint a holnap szö­vetkezeti parasztjára. S ennek megfelelően alakítjuk vele vi­szonyunkat. De nem csinálunk titkot abból sem, hogy barát­ságunk még jobban elmélyül, méginkább megszilárdul, ha a ma még egyénileg gazdálkodó paraszt belép a termelőszövet­kezetbe. Napjainkban forradalmi er­jedésnek lehetünk tanúi a ma­gyar falvakban. A termelőszö­vetkezeti mozgalom fejleszté­sének alapja továbbra is a po­litikai meggyőző munka. Ez minden falusi, állami, párt- és társadalmi szervezetre, minden kommunistára, ifjú kommu­nistára és a szocializmus ügyé­hez hű pártonlcívülire azt a kötelességet rója, hogy szívós felvilágosító munkával, állan­dóan harcoljon a szövetkezeti eszme terjesztéséért, küzdjön a régi, megszokott, begyökerese­dett paraszti életmód élő, de már idejétmúlt szemlélete el­len. A szocializmus hívei tu­datosítsák a még egyéni gaz­dikkal, hogy a szocialista me­zőgazdaság megteremtése az egész nép, s benne a paraszt­ság, tehát minden egyes gazda egyéni éredeke is. A történelmi fejlődés külön­ben is azt mutatja, hogy a társadalmi kérdések megoldá­sában nem lehet megállni fél­úton. A párt és a munkásosz­tály azzal, hogy 1945-ben szét­törte a félfeudális nagybirtok- rendszer bilincseit és felosztot­ta a földet a nincstelen pa­rasztság milliói között, törté­nelmi mértékkel mérve csak félmunkát végzett. Az egyéni parcella megszabadította ugyan az országot a hárommillió kol­dustól, megszabadította a pa­rasztságot az emberese ször­nyűségeitől, a 80 fii) 5 nap­számtól, gátat vetett a pusz­tító népbetegségeknek, s el­indította a parasztok tömegeit az emberi élet útjain. De az egyéni parcella semmiképp sem biztosítja azt, hogy a paraszt­ság modern, korszerű gazdál­kodást folytasson, nem bizto­sítja azt, hogy állandóan fo­kozódó jólétben éljen, nem biztosítja azt, hogy mint osz­tály felszámolja a társadalom más osztályaihoz viszonyított ■kulturális, szellemi és politi­kai elmar adottságát. Ezért a földosztás nagy művét be kell tetőzni a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zésével, mert ez teremti meg az egységes, kulturált, jómódú szocialista paraszt­osztályt, amely a munkás­osztállyal szövetségben to­vább halad a társadalmi fejlődés ranglétráján a szocializmus, majd pedig a kommunizmus felé. Az elmúlt évben egészsége­sen fejlődött a kulturális élet is. Az ellenforradalom kárte­vését felszámoltuk, s ezzel az eszmei politikai konszolidáció folyamata befejeződött a kul­turális életben is. Áz irodalom és a művészetek legjobb kép­viselői ma már eredményesen vesznek részt népünk szocia­lista nevelésében. Kulturális életünk kérdései közül ezúttal csak az egyik legfontosabb kérdésről — az ifjúság szocialista nevelésének megjavításáról, közoktatási rendszerünk reformjáról kívá­nok részletesebben szólni. Az iskolarendszer reformját első­sorban azért határoztuk el, mert közoktatási rendszerünk elmaradt az élet fejlődésének ütemétől különösen az ipar és a mezőgazdaság, a technika és a természettudományok fejlő­désétől. Iskolarendszerünk leg­nagyobb fogyatékossága az, hogy a felnövekvő nemzedéke­ket nem tanítja meg dolgozni, s így nem készíti elő megfe­lelően az életre. Mindennapos jelenség, tisz­telt képviselőtársaim, hogy a középiskolát végzett ifjúság je­lentős része húzódozik a fizi­kai munkától. Sajnos, a szülők egy része is csak akkor látja gyermeke jövőjét biztosított-, nak, ha az valamiféle szellemi, hivatali- pályára lép. Jelentős rétegek még min­dig nem becsülik kellően a fi­zikai munkát. E helytelen és káros jelenség éllen fel kell lépni és növelni kell a fizikai munka becsületét. A szellemi és fizikai munka közötti kü­lönbség nem úgy tűnik majd el, hogy csökken a , fizikai munkások száma és mindenki értelmiségi lesz, hanem úgy, hogy a fizikai munkások szel­lemi színvonala állandóan nö­vekedik, s megközelíti és el­éri a szellemi munkások szín­vonalát. Az iskolának ezt a feladatot kell megoldania és ezt a folyamatot kell segíte­nie. Ezért a megvalósítandó is­kolareform alapelve az a kö­veteimén^, hogy az iskola adjon korszerű, általános alapműveltséget, adjon a tanulóknak poli­technikai képzettséget és jártasságot a fizikai mun­kában, ismertesse meg ve­lük az ipari és mezőgazda­sági munka alapjait, s továbbtanulásra jogosító érettségi bizonyítvány mellett egy szakmában nyújtson olyan képzettséget, amelynek birtoká­ban az ifjú nemzedék tehetsé­gének és hajlamának megfele­lő életpályát választhat magá­nak. Iskolarendszerünk átalakítá­sa az egész társadalom ügye. Ezért iskoláink átalakítására mozgósítani kell a társada­lom valamennyi osztályá­nak, rétegének, valameny- nyi szervezetének erőfor­rásait. A kormány nemrég társadal­mai bizottságot küldött ki az iskolai reformjavaslat kidol­gozására. A reformjavaslatot széleskörű társadalmi vitára bocsátjuk, majd felhasználva e vita tapasztalatait, a jövő évben az országgyűlés elé ter­jesztjük. Az elmúlt év eredményeiben nagy szerepe volt az állami igazgatási szervek munkájának is. Az államapparátus munká­ja javult, elvégezte feladatait. A szocializmus építése meg­gyorsításának feladatai azon­ban megkövetelik azt, hogy az államhatalom és az igazgatás központi és helyi szervei, az országgyűlés, a minisztériu­mok, főhatóságok, • valamint a tanácsok tovább tökéletesít­sék munkájukat. Száműzni kell az adminisztrációból a bürok­ratikus huzavonát, s olyan ügyintézési rendet kell meg­honosítani, amely a feladato­kat az összes lehetséges közöl a leggyorsabb, legegyszerűbb, legolcsóbb és leghatékonyabb módon oldja meg. A szocializmus építésének meggyorsításában igen nagy jelentősége van a társadalom önkéntes tevékenységének. A? állami szervek és különösen a tanácsok munkaprogramjuk-1 ban olyan, a tömegek minden-\ napi érdekeit szolgáló felada­tokat tűznek ki, amelyekért a harcot, a fáradságot, a mun­kát százezrek és milliók vál­lalják, mert e munka gyűrnél- . cseit is százezrek és milliók vlvezik. (Fotyatás a 3. oldalon.) • s

Next

/
Oldalképek
Tartalom