Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

Péntek, 1959. július Ai

t

S'-’iUOGYI NÉPLAP

Hruscsov beszéde Dnyepropetrovsskhan

„Erűnk és szocialista szövetségeseink ereje kolosszális“

Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke július 28-án a dnyepro- petrovszki gépgyár dolgozóinak gyűlésén beszédet mondott

— A Szovjetunió belső helyzetét igen jónak tartjuk — mondotta. — A népgazdaság minden ágában a szovjet nép nagy sikereket ért el.

Ma még a Szovjetunió rosszakarói is kénytelenek elismerni, hogy népünk egységes és összeforrott, nagy kedvvel és jól végzi munkáját, sikeresen teljesíti nagyszabású terveit.

Ma mindenki látja, hogy napról napra nő a szovjet dolgozók jóléte.

|A nemzetközi helyzet kérdéseire áttérve Hruscsov megállapította: mindenkit az a kérdés foglalkoztat, vajon, biztosítva lesz-e a tartós béke, vagy az emberiség ismét egy új háború örvényéibe sodródik Hruscsov kijelentette:

— A szovjet kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a (háborút. Az a véleményünk, hogy

a barométer most nem mutat háborúra.

Minden országban az az irányzat kerekedik felül, hogy biztosítani kell a békét.

Nixon amerikai alel nők látogatásáról szólva Hruscsov ismertette a Nixonnal folytatott beszélgetések tartalmát.

Megjegyezte, hogy a beszélgetéseken az amerikai alelnök a béke mellett foglalt állást, majd így folytatta:

— Ha a szovjet és az amerikai nép békét akar, akkor miért ne egyezhetnénk meg országaink kapcsolatainak megjavításáról a béke megszilárdítása érdekében? Megkérdeztem Nixon urat:

ha önök békét akarnak, akkor miért jutottak arra ésszerűtlen elhatáro- megfendezzék az úgynevezett »rab nemzetek hetét«.

''-"'zásra, hogy

Vajon komolyan »rab népnek« tartják önök a szocialista országok népeit?

Hruscsov kijelentette, hogy Nixonnal folytatott beszélgetése során a békés együttélés, a béke biztosításának politikáját nevezte egyedül ésszerű politikának;

Javasolta Nixonnak, folytassanak békés versenyt. — Versenyezzünk — mondotta Hruscsov —, ki ad nagyobb meny- nyiségben anyagi és szellemi javakat az emberiségnek: a szocializmus vagy a kapitalizmus. Az önök rendszere százéves. Több mint 118 év telt el azóta, hogy önök felszabadultak a gyarmati .függőség alól. A mi szovjet államunk pedig mindössze 42 éve áll fenn, mégis már a sarkukban vagyunk. Ez azt jelenti,, hogy a mi rendszerünk gyorsabb, fejlődést biztosít a társadalmi haladás útján.

Hruscsov hangsúlyozta: nem adja fel a reményt, hogy eljön az az idő. amikor megszüntetik a külföldön lévő amerikai támaszpontokat.

A továbbiakban Nvikita Hruscsov . megvilágította az Egyesült Államok alelnökével folytatott beszélgetésének azt a részét, amply a nyugat-németországi militarizmus újjászületésével foglalkozott. — Mi — mondotta — nem félünk Adenauer kardcsörtető kijelentéseitől.

Amint Hruscsov megjegyezte,

a nemzetközi hetvzet nem

— A nyugatnémet revansis- ták kalandorakciói miatt azonban összeütközésre kerülhet sor a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Ebben az összeütközésben sok millió ember pusztulhat el. Minderről — mondotta Hruscsov — nyíltan és őszintén kifejtettem véleményünket

Nixon úrnak.

Nyikita Hruscsov kijelentette Nixonnak, hogy

ha a nyugatnémet militaristák háborút kezdenek, akkor a Szovjetunió válaszként néhány óra leforgása alatt el tudja töaölri a föld színéről Nyugat-Né metországot

a német militaristák javára változott mez.

Ma két önálló nőmet állam

n: a békeszere+Vi Hémet De- Dkratikus Köztersnsá« te mgat-Németors?á® a»«°lv

óbbiban egyre mVáhb lábra pnak a revanslsták és a mi- aristák. Nem’íev történt .Tanban — jegyezte me« wm«- 5V. — Nagyarányú változá- fe következtek be r,T',sz óráéban is, .ahol a fasizmus alma oly sok bait okozott a pnek. Hruscsov hanssúlyoz- hogy erősödik és növekszik szoecaMsta táboKj és azokat az országokat, amelyekben a . Szovjetunió és a varsói szerződésben részt vevő országok ellen irányuló (katonai támaszpontok vannak.

— Jól tudjuk — folytatta Hruscsov —, hogy az ilyen háborúban, ha egyáltalán kitör, bennünket is súlyos veszteség érhet. Tudjuk, hogy nekünk is nagy áldozatokat kell elszenvedni. A háború senkinek sein ígér semmi jót. Ezért van az, — hangsúlyozta —, hogy mi oly szívósan küzdünk a békéért, az országok békés együttéléséért, tékintet nélkül politikai vagy társadalmi berendezésükre.

—| Az ideológiai kérdések megoldásában — _ mondotta Nyikita Hruscsov A nem lehet ágyukkal célt érni, a megoldáshoz józan észre van szükség, az emberek előtt be kell bizonyítani az egyik vagy a másik ideológia helyességét vagy helytelen voltát.

Nyikita Hruscsov bírálta az amerikai sajtóban uralkodó erkölcsöt és szokásokat. Rámutatott arra, hogy a New York-i szovjet kiállítás megnyitásakor a szovjet sajtó teljes egészében közölte Frol Kozlovnak, a Szovjetunió Mnisz: ertanácsa első elnökhelyettesének és Richard Nixonnak, az Amerikai Egyesült Államok alelnö- kének ebből az alkalomból elhangzott beszédét. Ugyanakkor

az amerikai lapok nem közölték Hruscsovnak a moszkvai amerikai kiállítás megnyitásán elmondott beszédét, pedig a szovjet sajtó ezúttal is minden rövidítés nélkül közzétette Nixon beszédét. Hruscsov ezután közölte, hogy amikor Nixonnal együtt a moszkvai - amerikai kiállítás televíziós stúdiójában tartózkodott, köztük beszélgetés folyt le, s azt szalagra vették fel. Megegyeztünk abban — mondotta —, hogy ezt a beszélgetésünket az amerikai és a szovjet televízió csak akkor közli, ha már az én kijelentéseimet angolra fordították, az alelnök szavait pedig oroszra. Szovjet részről — jegyezte meg Hruscsov — ezt a megállapodást hiánytalanul megtartottuk, az amerikaiak azonban nem tettek eleget ígéretüknek.

Az American Broadcasting Company nevű televíziós társaság közölte Hruscsov több, elvi jelentőségű kijelentését angol fordítás nélkül. Ily módon az ezt a televíziós adást végignéző közönség túlnyomó része nem tudott helyes fogalmat alkotni magának Nixon úrral lefolyt beszélgetésemről — mutatott rá Hruscsov.

Hruscsov beszélt a genfi külügyminiszteri értekezlet munkájáról is. Hangsúlyozta, hogy ha az értekezlet valamennyi résztvevője ésszerűen kezeli a kérdéseket, akkor az értekezlet sikere feltétlenül biztosítva lesz.

— Ügy tűnik nekünk — mondotta Hruscsov —, hogy éljött az ideje, amikor a kormányfőknek kell hozáfefogniok e nehéz munkához.

A miniszterek tegyenek csak újabb erőfeszítéseket, keressék a kölcsönösen elfogadható megoldásokat, és egyezzenek meg abban, amiben meg tudnak egyezni.

A többit, a legnehezebbet, az elvi dolgokat vizsgálják meg a kormányfők. Mi reméljük — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy megegyezhetünk sok vitás kérdésben, és biztosítani lehet a békét.

— Hinni szeretném — jelentette ki a továbbiakban Hruscsov —, hogy Eisenhower elnök kölcsönös megértésre törekszik a Szovjetunióval, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza egy új háború kitörését.

Hírek a

Az NSZK és az NDK VIT-küldöttei közös táviratot intéztek Genfbe a két német külügyminiszterhez

BéCs (MTI). A VII. VIT-én napirenden vannak a különböző államok küldöttségeinek találkozói. Etek közül fokozótt figyelmet érdemelnek ama nemzetek fiatal képviselőinek összejövetelei és megbeszélései, amelyeknek kormányait világpolitikai ellentétek választják el egymástól. Ezek közé tartozott a szovjet és az amerikai küldöttek minapi találkozója. A két vezető nagyhatalom fiatal nemzedékének delegátusai ünnepélyesen megígérték egymásnak, hogy a jövőben még nagyobb erővel küzdenek majd a hidegháború felszámolásáért és a népek barátságának útjában álló akadályok eltávolításáért.

Mély benyomást gyakorolta résztvevőkre a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság küldötteinek találkqjzója is a bécsi Rohrer-parkban. Mindkét delegáció tagjai elítélték az Adenauer-kormány , békebontó militarista politikáját.

Bréntano nyugatnémet külügyminiszternek és Bolznak, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének. A táviratban a fiatalok a német kérdés mielőbbi békés megoldását követelik.

A találkozón mindkét küldöttség kultúrműsort mutatott be.

Érthető nagy érdeklődés előzte meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségeinek találkozóját, amelyen a két állam ismert közéleti személyiségei is megjelentek. A megbeszéléseken Fassbinder asszony nyugatnémet főiskolai tanár felszólította mindkét német állam ifjúságát, hogy tegyenek meg mindent a két Németország megegyezéséért. A találkozóról táviratot küldtek Genfbe

A Magyár Népköztársaság küldöttsége az új típusú »Leányfalu« magyar vízibuszon vendégül látta négy ázsiai állam, India, Indonézia, Kambodzsa és Jabán delegációinak képviselőit, akiket Borbély Sándor, a magyar küldöttség helyettes vezetője üdvözölt »magyar területen«. A mágyár és ázsiai küldöttek a háromórás dunái sétahajózás során megvitatták a világ ifjúságát érdeklő időszerű kérdéseket. A magyar kultúrműsor bemutatása után a küldöttek kölcsönösen szép emléktárgyakkal ajándékozták meg egymást.

Julius Éo~b osztrák szövetségi kancellár fogadta a VII. VIT alkalmából Bácsben időző szovjet ifjúsági küldöttség vezetőit, akik átnyújtották neki Moszkva alapítója, Dolgó- rukij herceg lovasszobrának kicsinyített mását. Raab köszönetét mondótt az ajándékért, majd a szovjet küldöttségnek kellemes bécsi tartózkodást, a Szovjetunió népeinek pedig további békés fejlődést és virágzást kívánt.

Lapjelentések szerint az osztrák hatóságok az algériai VlT-küldötteég 96 tagjától megtagadták a beutazási engedélyt. A VII. VIT-en az algériai küldöttek nem vehetnék részt teljes számban.

A magyar küldöttség képviselői csütörtökön a bécsi magyar követségen találkoztak az 1 Osztrák VIT-delegáció negyven tagjává!. Az osztrák vendége- j

A Rundblick című bécsi haladó szellemű polgári hetilap legutóbbi számában foglalkozik a VIT-tel és az ellene szított akcióval. A többi között

két Komócsin Zoltán, a magyar küldöttség vezetője fogadta és köszöntötte. A két szomszédos ország ifjú küldöttei megfogadták, hogy minden módón elősegítik Ausztria és Magyarország között az őszinte barátság és jó viszony kialakítását és megerősítését.

megállapítja: Azt hisszük,

hogy a bécsi lapok főszerkesztői és a jobboldali ifjúsági szervezetek funkcionáriusai gyenge politikai érzékről tettek tanúbizonyságot és vré- keny ágra ültek, amidőn elhatározták, hogy agyonhallgatják a VIT-et.

— A párt központi bizottsáÁ nyugati álláspont fonákságai

Pravda-kommen tár

oszkva (TASZSZ). Náu- tnJv, a Pravda . genfi tudósítója csütörtökön közölt hír- magyarázatában emlékeztet a Nyugat-Berlinre vonatkozó átmeneti megállapodás szovjet és nyugati okmányainak július 28-án történt kicseréléséga, a szovjet kormány úgy vé- j re- Bár a két fél között előze- lekedik — mondotta beféjezé- tes megállapodás jött létre arsül Hruscsov —, hogy olyan helyzet alakult ki, amikor az imperialisták bajosan szánják rá magukat, hogy háborút robbantsanak ki hazánk ellen, a szocializmus országa ellen. Erőnk és szocialista szövetségeseink ereje kolosszális, és Nyugaton — úgy látszik — tudják ezt.

Hruscsov beszéde nagy érdeklődést keltett Genf ben

ra, hogy az okmányokat nem hozzák nyilvánosságra, az amerikai, angol, francia és más nyugati lapok mégis részletesen ismertették a nyugati okmányt. — Tehát nyugati körökből ismét kiszivárogtak a hírek — hangsúlyozza Naumov. — A nyugati küldöttségek újból propagandahatásra törekedtek.

Genf (MTI). Hruscsov miniszterelnök Dnyepropetrov- szki beszéde nagy érdeklődést keltett genfi diplomáciai és sajtókörökben. A beszédnek különösen arra a részére figyeltek fel, melyben a szovjet kormányfő hangoztatta, itt az ideje, hogy a kormányfők átvegyék a munka nehezét.

Hruscsov e szavai ismét az érdeklődés előterébe állították a csúcstalálkozó kérdését, any- nyival is inkább, hiszen a genfi konferencia immár kétségtelenül végső szakaszába lépett és megkezdődött a «minisztereik versenyfutása az idővel», mint ahogyan néhány nyugati lap az értekezletnek azt a szakaszát jellemzi.

Hruscsov beszéde állt annak

a tanácskozásnak a középpontjában is, amelyet a csütörtöki munkaebéd előtt folytattak a nyugati külügyminiszterek a francia küldöttség villájában. Nyugati forrásokból származó értesülések sezrint. a nyugati delegációk vezetői nagyon gondosan elemezték, «valósággal nagyítóüveggel tanulmányozták» a beszédet. Még nem lehet tudni, milyen következtetésekre és elhatározásra jutottak a beszédet tanulmányozó nyugati külügyminiszterek,' de egyes nyugati körökben azt mondogatják, hogy az angol küldöttség véleménye szerint újabb kísérletet kell tenni «a csúcshoz vezető ösvény megtalálására.»

Ezek a propagandafogások azonban ezúttal aligha váltak be — folytatja a cikkíró —, a Nyugat szemlátomást illúziókban ringatja magát, ha arra számít, hogy javaslatai rokonszenvet keltenek a világ közvéleményében. Sajtóhangokból ítélve a nyugati okmány szerzői a legcsekélyebb kívánságot sem tanúsítják a másik fél nézeteinek figyelembevételére, sem arra, hogy előmozdítsák az értekezlet munkáját. A Nyugat továbbra is arra törekszik, hogy megszerezze a Szovjetunió beleegyezését a nyugat-berlini megszállási rendszer állandósításához, az ott állomásozó amerikai, angol és francia csapatok jelenlegi létszámának fenntartásához. A különbség csak annyi, hogy a nyugati hatalmak ezt a törekvésüket mindeddig leplezetlenül, nyíltan kifejtették, most pedig — a világ közvéleményének ezzel

Eisenhower sajtóértekezlete

Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik : Eisenhower elnök szokásos szerdai sajtóértekezletén először Nixon alelnök szovjetunióbeli látogatásával foglalkozott. Megállapította., hogy «az a fogadtatás, amelyben Nixon a Szovjetunióban részesült, bizonyítja, hogy a szovjet nép baráti érzelmekkel viseltetik az amerikai nép iránt«.

A külügyminiszterek genfi értekezletével kapcsolatban

Eisenhower kijelentette, hogy »szeretné, ha Herter részt vehetne az amerikai államok külügyminisztereinek augusztus 12-én a chilei Santiagoban kezdődő értekezletén», majd j hozzáfűzte, hogy ez nem jelen- ( ti azt, mintha határidőt kívánna szabni a külügyminiszteri értekezletnek«.

E témával foglalkozva később megjegyezte még, hogy nincs ck a genfi értekeztet megszakítására, hozzátette azonban,

«eddig még . semmi haladás nem történt az értekezleten, amelv indokolttá tenné a csúcsértekezlet összehívását«.

Végül megkérdezték Eísen- howertől, nem gondolt-e arra, hogy Nixon szovjetunióbeli utazásával egyidőben helytelen volt kiadni a «rab nemzetek hetéről» szóló nyilatkozatot. Az elnök a kérdésre azzal válaszolt, hogy ez üggyel kapcsolatban . «semmi különösebb meggondolása nem vált«,

kapcsolatos számukra kedvezőtlen visszhangja, miatt . — valamilyen módon leplezni próbálják követeléseiket. A nyugati hatalmak nem kevesebb mint 5 esztendőben javasolják megállapítani a Nyugat- Berlinre vonatkozó egyezmény éivényét.

Naumov kommentárjában kiemeli újságíró köröknek azt a megállapítását, hogy a Nyugat a maga »béketervében« mindössze két és féléves határidőt tűzött ki a legbonyolultabb nemzetközi kérdések egész komplexumának megoldására.

Most viszont csupán a berlini kérdés rendezésére ötéves határidőt indítványoz. Mindemellett — mint a New York Herald Tribune írja — a nyugati hatalmak nyugat-berlini jogait »a legcsekélyebb mértékben sem szabad csorbítani vagy módosítani«. Az ötéves határidő után pedig — írják a lapok — ismét össze kell ülniük a minisztereknek és dönteniük kell, hogy vagy meghosszabbítják a megállapodás érvényét, vagy új egyezményt kötnek, de szerintük a nyugati hatalmak megszállási jogait az új egyezményben is érintetlenül kell hagyni. — Ezt a nevetséges javaslatot — hangsúlyozza Naumov — a berlini kérdésben foglalt nyugati álláspont »újabb elemiének« próbálják feltüntetni.

A Pravda tudósítója a következő megállapítással fejezi be kommentárját: a nyugati hatalmak ország-világ előtt kinyilvánították, hogy nem kívánják a nyugat-berlini kérdés megoldását megegyezéses alapon.

Genf csütörtöki napja

hírGenf (MTI). Nyugati 0 —möksógek jelentik:

A négy nagyhatalom külügyminisztere csütörtökön Couve de Murville francia külügyminiszter vendégei voltak ebéden. Ez alkalommal folytatták a tanácskozásaikat.

Ezt megelőzően a nyugati külügyminiszterek megvitatták Hruscsov Dnyepropetrovszk- ban elhangzott szerdai beszédét.

A genfi szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön megcáfolta az arról szóló nyugati nyilatkozatot, hogy a Szovjeté unió hozzájárult a kilenc hét óta tartó külügyminiszteri értekezlet jövő szerdán való berekesztéséhez. Mint a szóvivő

elmondotta, Gromiiko szerdán kijelentette Hertemek: »minr den erőfeszítést meg kell tenni, hogy megegyezés jöjjön létre«, az értekezleten. Arról, hogy az értekezletet jövő hét szerdáján berekesztenék, nem történt döntés.

Herter, az Egyesült Államok és Selwyn Lloyd, Nagy-Britan- nia külügyminisztere csütörtökön 90 perces megbeszélést folytatott a leszerelés kérdéseiről és a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről.

Lloyd a megbeszélést követően újságíróknak kijelentette, hogy Herterrel folytatott eszmecseréje alkalmával nem került szóba a német kérdés.

Karaidban índia ülnöke veszi át a hatalmat

Üj Delhi (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentik: Nehru, India miniszterelnöke csütörtökön javasolta Praszad elnöknek, hogy vegye át Kerala államban az adminisztratív ellenőrzést.

A keralai helyzetről az Indiai Államtanács két napon át tárgyait, Praszad elnök — bír

szerint — kiáltványt irt alá, amellyel feloszlatja Kerala kommunista kormányát. A kiáltvány másolatát Trivand- rumba is elküldték.

A rendelkezés értelmében Kerete államban a végrehajtó .,ot az indiai elnölí, a tör- ’«zési Ka+c’-nat pedig központi parlament gyakorolja,