Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-28 / 175. szám

Kedd, 1959. jtiTfas 88. SOMOGYI NßPLAP Jelentés a VII. V!T megnyitó ünnepségéről (Folytatás az 1. oldalról.) zetközi VIT Bizottság nevében üdvözölte a »' adiónban megje­lent küldöttexet és vendégeket. Beszédében hangsúlyozta, hogy csaknem 120 ország if jaj és leányai jelentek meg Becs­ben, hogy országuk fiatalsága képviseletében részt vegyenek a hagyományos nemzetközi if­júsági ünnepen. A VII. Világ­ifjúsági Találkozó színhelye most egy nyugati - fővárosban van — mondotta Balzamo. — Ez azt jelenti, hogy a VIT szelleme gyökeret vert a világ minden részében és egyetemes, átfogó jelentőségű lett; Balzamo, felolvasta RaaJb osztrák kancellárnak. Tito ju­goszláv elnöknek, a nepáli ki­rálynak és több más közéleti személyiségnek, valamint tár­sadalmi személynek a VIT résztvevőihez intézett üdvözle- tétc _ Ezután az öt kontinens kép­viselői: Maragono (Indonézia), Alvarez (Kuba), Kan Ali Bo- ka; (Nyugat-Áfriika) és Ross Calcott (Ausztrália) mondott rövid üdvözlő beszédet Ázsia, Amerika, Afrika és Ausztrália hevében; Az európai fiatalság nevében Romanovszkij szovjet küldött üdvözölte a világ minden részéből Bécsbe össze­gyűlt küldötteket. Rövid be­szédét azzal zárta, hogy fel­olvasta Nyikita Hruscsovnak, a szovjet kormány elnökének üd­vözlő levelét, amelyet a VII. VIT résztvevőihez intézett »Szívélyes üdvözletemet kül­döm a Bécsben összegyűlt VII. VIT résztvevőinek. Nágyon szép dolog, ha különböző or­szágok ifjúságának és külön­böző politikai nemzetnek a képviselői összejönnek, hogy nyamatékot adjanak a békés élet és a barátság iránti forró vágyuknak és tiszteletüket fe­jezzék ki a különböző országok és népek hagyományai iránt — hangzik az üzenet, majd így folytatódik: — A világ ifjúságát köszön­tőm az önök személyében és sikert kívánok mindenben. Anyagi és szellemi javak növe­kedjenek és gyarapodjanak. Ékesítsék földjüket munkájuk és tehetségük eredményeivel A jövő a fiatal nemzedéké. A jó akaratú emberek a bé­kés együttélés elveinek diada­lát kívánják, az emberiség megváltását, a háború rémsé­geitől, azt kívánják, hogy az ifjúság egész erejét és minden képességét békében, az embe­riség üdvére és haladására használja feL Teljes szívből kívánom a VII. VIT-nek. valamennyi résztvevőjének és küldöttének, hogy sikert érjen el azoknak a nemes céloknak a megvaló­sításában, .amelyeket maga elé tűzött.-« Hruscsov üzenetét az ünnep­ségen jelenlévők percekig tartó viharos tapssal fogadták. Ezután Halupka, az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal vezetője és Slavik, Becs al­polgármestere üdvözölte a fiatalságot Az ünnepség befejeztével Balmazo megnyitottalak nyil­vánította a VII. Világifjúsági Találkozót. Ezután harsona- szóra felvonták az öt konti­nens fiatalságának barátságát Mihojan fogadta a magyar kormányküldöttséget Moszkva (TASZSZ). Miko­jan, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese július 27-én fogadta a Magyar Nép- köztársaság gazdasági kor­mányküldöttségét, amely Apró Antalnak, a Minisztertanács első elnökhelyettesének veze­tésével a Szovjetunióba érke­zett A. I. Mikojan és Apró Antal baráti beszélgetésén részt vet­tek a magyar küldöttség tag­jai is: Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Incze Je­nő külkereskedelmi miniszter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter és Czottner Sándor nehézipari miniszter. Szovjet részről a beszélge­tésnél jelen volt: Hrunyicsev miniszter, az Állami Tervbi­zottság első elnökhelyettese, Szkacskov, a Külföldi Gazda­sági Kapcsolatok Állami Bi­zottságának elnöke, Fjodorov, az Állami Vegyészeti Bizott­ság elnöke és Szemicsasztnov helyettes külkereskedelmi mi­niszter. jelképező VTT-jelvényes óriási fehér zászlót Rövid szünet után Strauss »Kék Duna« keringőjét több nép ifjúsága adta elő. A néző­közönség hatalmas lelkesedés­sel fogadta a kedvenc tánc­szám művészi előadását Ezután argentínai, szovjet, iraki, lengyel és osztrák tánc- csoportok mutattak be népi táncokat, majd csehszlovák sportolók nagyobb csoportja gyönyörű tomamutatványok- kal szórakoztatta a közönséget Amikor leszállt az est, a sta­dion felett ismét gyönyörű tű­zijátékot mutattak be. * * * f Hétfőn reggel megkezdődött a VIT programjának lebonyo­lítása. A vasárnapi ünnepélyes megnyitó után hétfőn délelőtt 11 órakor a Musikverein nagy­termében megkezdődtek a nemzetközi művészeti verse­nyek. Délután négy órakor pedig a bécsi vásánpalotában meg­nyílt a VIT nemzetközi kiállí­tása. A hétfői programban szere­pelt -még az olasz, az osztrák, az NDK-beli, a csehszlovák, a nyugatnémet, a koreai, a len­gyel és a román küldöttség művészegyüttesének bemutat­kozása, valamint a nap leg­nagyobb művészeti eseménye, a leningrádi balett fellépése a Raimund-Theaterbem. Ezeken kívül egész sor szabadtéri elő­adás, szakmai találkozó és sportrendezvény tölti ki a VIT küldöttek hétfői napját. A magyar küldöttség mű­vészegyüttesének első repre­zentatív fellépése kedden este lesz a Ronacher-szín házban. Szívélyes találkozás A Pravda cikke Hruscsov és 1\ iron row rím pi talál kososáról Moszkva (TASZSZ). A Prav- i — Egyáltalán nem — vála- | — Más szóval — jegyezte da hétfői, július 27-i száma , szólta az alelnök. — Éppen el- meg N. Sz. Hruscsov — Nixon »Szívélyes találkozás« atmmel lenkezőleg, beszélgetésünk na­közli Jurij Zsukov tudósítását, j gyón érdekes volt Napfényes, derült vasárnap. | Ekkor N. Sz. Hruscsov is­újságíróhoz R. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke feleségével és kísé­rete tagjaival a szovjet kor­mány nyaralójában, a park fa­sorában sétál. A Moszkva kör­nyéki nyaralót a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke bocsátotta az amerikai vendé­gek rendelkezésére. mét az amerikai intézte szavait: — Akkor hát írja ezt meg, ezzel meg is cáfolja az ameri­kai újságírók közléseit. Egyet­értek Nixon úrral: beszélgeté­sünk valóban a legszívélye- sebb, legérdekesebb beszélge­tés volt. Mindketten nyíltan és Déli egy órakor érkezik N. egyenesen kifejtettük nézetein­A magyar küldöttség képvi­selői hétfőn délelőtt a bécsi magyar követségen baráti ta- láükazón látták vendégül, az angol, a francia, olasz, luxem­burgi, belga és holland kül­döttségek képviselőit. A vendé­geket Komócsin Zoltán, a ma1 gyár küldöttség vezetője kö­szöntötte. A magyar és a nyu­gati küldöttek ezután közvet­len eszmecserét folytattak, majd a magyar művészegyüt­tes bemutatta műsorának né­hány számát. A magyar és a nyugati küldöttek a meghitt és szívélyes hangú találkozó vé­gén ajándékokat nyújtottak át egymásnak. Sz. Hruscsov elvtárs a felesé­gével, majd F. R. Kozlov és A. 1. Mikojan elvtársak ugyan­csak a feleségükkel, továbbá más személyiségekkel A szovjet és a külföldi tu­dósítók körülveszik a szovjet kormány vezetőit és a vendé­geket, fényképfelvételeket ké­szítenek róluk, szorgalmasan jegyezgetnek. Hruscsov elv­társ észreveszi, hogy egy ame­rikai újságíró buzgón felje­gyez minden elhangzó szót, s megjegyzi: — írja csak, írja! De ponto­san jegyezze fel mindazt, amit hall, mert egyes kollégái nem pontosan azt írják, amit halla­nak. Azt írták például az amerikai lapokban, hogy Ni­xon úr meg én az amerikai tí­pusház konyhájánál a kiállítás megnyitásának napján folyta­tott beszélgetésünk alkalmával már-már odáig jutottunk, hogy megsértjük egymást. Hruscsov ekkor Nixonhoz fordult: — Sértve érezte magát? — kérdezte. két. írja meg, hogy ezt Hrus­csov mondotta, s Nixon helye­selte. — Egyetértek ezzel — vála­szolta Nixon, s hozzáfűzte, hogy volna ehhez még egy szava —, köztem és Hruscsov úr között természetesen van­nak őszinte és nyílt nézetelté­rések. Egy dologban azonban azonosak vagyunk: akárcsak ő, én is arra törekszem, hogy nyíltan beszéljek, ne köntör- falazzak. Mindketten úgy vél­jük, hogy éppen ilyen nyílt és őszinte módon kell megvitat­nunk nézeteltéréseinket. — Helyes — mondotta N. Sz. Hruscsov. Nixon hozzátette: — Mindig azt mondottam sajtónk képvteelöinek, hogy nem szándékolom közölni a szovjet kormány vezetőivel folytatott nem hivatalos be­szélgetéseim tartalmát. Ami azonban e beszélgeiéseket il­leti, a nyilvánosság előtt kije­lenthetem, hogy ezek nyíltak és egyenesek, de nem harcias jellegűek. Bebörtönzött spanyol hazafiak segélykiáltása Peking (MTI). Drámai se­gélykérés hangzott el a spa­nyolországi Burgaszból, amely­nek börtönében évek óta ha­zafiak' százai sínylődnek — je­lenti az ADN. Egy Franciaországba csem­pészett levélben a foglyok meg­írják, hogy június 18 óta elvi­selhetetlenné váltak a körül­mények a börtönben. Ezen a napon ugyanis az elítéltek egy küldöttsége kérte, hogy emel jék fel az élelmiszer-fejadago­kat, amelyek legfeljebb az éhenhaláshoz elegendők. A vá­lasz az volt, hogy a kérelme­zőket fekhely’ és takaró nél­küli magánzárkával sújtották. Spanyol demokraták felhívás­sal fordultak a világ közvéle­ményéhez, segítsenek megszün­tetni a burgaszi embertelen börtönállapotokat és tiltakoz­zanak a spanyol hatóságoknál. Sajtóértekezleten cáfolta meg a Magyarok Világszövetsége az „EiÉeri Jogok Ligájának“ rágalmait a hazatért disszidensek sorsáról Hétfőn délután a Magyarok elnök aláírásával ilyen, a hi- Világszövétségé számos hazai telességnek még az alapelemeit és külföldi tudósító részvételé- is nélkülöző iratot juttat el vei sajtóértekezletet tartott az olyan magas testületnek, mint ’ újságíró klubban. Szekasits Árpádnak, a Világszövetség elnökének megnyitó szavai után Beöthy Ottó, a szövetség főtitkára szoléit fel. Bevezető­ben hangoztatta, hogy a Ma­gyarok Világszövetsége társa­dalmi szervezet, a külföldön élő magyarok ügyes-bajos dolgai­ban ad' segítséget, tanácsot, felvilágosítást. Néhány hónap­pal ezelőtt a szövetséghez nö­vekvő számban érkeztek haza­térni kívánó disszidensektől olyan levelek, amelyek íróik feldúlt lelkiállapotáról, nem egyszer idegösszeroppanásáról .adtak hírt. A külföldi körül­ményeik következtében amúgy is nyomasztó, sokszor elvisel­hetetlen lelkiállapotukat azok -a nyugati híresztelések súlyos­bították, amelyek szerint Ma­gyarországon a hazatért disz- -szidenseket deportálják, letar­tóztatják, börtönbe vetik, ki- végzik. A nyugati sajtóban ezek a koholmányok azóta sza­porodtak el, amióta a magát az »Emberi togok Ligájának« ne­vező szervezet rágalmazó le­velet intézett az ENSZ-titkár- ságához. Az öt melléklettel el­látott levél azt volt hivatva bizonyítani, hogy Magyarorszá­gon a hazatért disszidensekkel kapcsolatban megsértik az em­beri jogokat ' ' • >/' — Figyelemre méltó — foly­tatta a főtitkár —, hogy ezek a mellékletek kivétel nélkül közönséges gépírásos papírla­pok fotókópiái. Már maga az a tény, hogy az »Emberi Jo­gok Ligája« Roger Baldwin az ENSZ titkársága, súlyos fe­lelőtlenség. Azon persze nem csodálkozunk, hogy a nyugati sajtó egy része minden ellen­őrzés nélkül átvette és feltű- hő, színes tálalásban közzé­tette e levél tartalmát. A Vi­lágszövetség ennek ellenére emberi kötelességének érezte, hogy a levélben említetteknek utána járjon és gondos mun­1947-ben ítéltek el. büntetését kitöltötte, priuszát pedig már 1953-ban . törölték. — Nem kevésbé »színes« a következő történet: a liga­beadvány szerint egy Loós Já­nos nevű, Budafok, Táncsics utca 7. szám alatti lakosról Solti Pál nevű disszidens, aki Loós unokatestvére és a Május 1. Ruhagyárban dolgozott, azt állítja, hogy Loóst hazatérése után letartóztatták és nyoma veszett. Mit mutatnak ugyan­akkor a tények? Bárki meg­- — Az »Emberi Jogok Ligá­jának« levelében említett »konkrét« adatok tehát egytől- egyig hamisaknak bizonyultak — hangoztatta a főtitkár. — Szó van ezenkívül egy állítólagos »titkos kormány- rendeletről«, amely szerint a hazatért disszidensek bizonyos foglalkozásokat nem gyakorol­hatnak, így például nem lehet­nek gépkocsivezetők. UVUXAU JUJ.JUU V-O (jOUUOŰ muu , - ------- — k ával kiderítse, mennyi igaz- győzőcjiet róla, hogy a buda­ságot tartalmaznak. A rágalmazó irat fő pont­jaival kapcsolatban a Magya­rok Világszövetsége a követke­zőket állapította meg: a bead­vány szerint »egy bécsi hölgy« két további személyre hivatko­zik, akiktől egy bizonyos Lencz István ügyét hallotta. Lencz állítólag disszidált, felesége pe­foki Táncsics utcában nincs 7. számú ház... Loós János nevű egyén van Magyarországon, de az születése óta Balmazújváro­son lakik. 16 éves kora óta nem változtatott lakást. Ami pedig az »adatszolgáltató« Solbi Pált illeti: ilyen nevű dolgozó­ja a Május 1. Ruhagyárnak 60- ha nem volt.:. Beöthy Ottó rányt« . ünnepélyesen fogadták, egy hónap múlva azonban le­tartóztatták' és internálták. Apor dr. Caracasban él és hazatérési engedélyt kért. Helyzetéről az értekezleten je­lenlévő családtagjai, illetve barátja ad majd bővebb tájé­koztatást. Elmondotta Beöthy Ottó, hogy a beadvány szerint egy bizonyos Kor porai István mechanikus 1957. novemberé­ben Montrealban kapott ma­ty ar hazatérési engedéllyel Fehérgyarmatra tért vissza. Innen négy nap múlva elvit­ték, feleségével pedig közölték, hangoztatta befejezésül, Szovjetunióba irányí­Beöthy főtitkár ennek cáfo­latául egész névsort olvasott fel olyan hazatért dissziden- sekről, akik jelenleg is gépko­csivezetőként dolgoznak. — Az »Emberi Jogok Ligá­jának« ez az irata elejétől vé­gig hazugság, lelkiismeretlen koholmány. A nyugati sajtót igen nagy felelősség terheli át­vételéért és terjesztéséért — dig követni akarta. Az asz- elmondotta, hogy Sárkány Já- szonyt azonban a határon — nos ügyevei ezt is tartal- miután karjába lőttek — el* mázzá a beadvány — a külföl- fogták és a hatóságok a sebe- di és a magyar sajtó bőségesen sült asszony nevében gépírásos foglalkozott. így többek között leveleket írtak Lencznek, a Népszabadság 1959. június amelyben arra kéri, hogy jöj­jön haza. Lencz haza is tért, mire itthon, 1958 szeptemberé­ben kémkedésért halálra ítél­ték, apja pedig 12 évi börtönt kapott. — Eddig a történet. A szö­vetség megállapította, hogy ilyen nevű egyént határsértés közben el nem fogtak. Hazaté­rési engedélyt ilyen névre nem kértek. Lencz István nevét vi­selő személlyel semmilyen ha­tóság nem foglalkozott, 1956 óta ilyen név a börtönügyi ha­tóságok névsorában sem for­dult elő. Magyarországon je­lenleg egyetlen Lencz van, akit az e nyu­18. számában leleplezte szélhámos körül csapott gáti hűhót. i — A rágalmazó irat azt ál­lítja — folytatta —, hogy egy Vető Miklós nevű disszidenst, hazatérése után a szegedi rendőrségre hívattak, azóta senki nem látta, eltűnt. Nos, Vető Miklós régi lakásában. Szegeden él feleségével és gyermekével, jelen is van a sajtóértekezleten. — A liga irata dr. Apor László orvosról azt állítja, hogy az Egyesült Államokból v'vz- s7ato1cn<;olták Masvarr- »ág­ra, ahol mini »megtért há hogy »a tották...«. A Világszövetség megállapította, hogy ilyen ne­vű mechanikus, lakatos, mű­szerész, gépész soha nem disz- szidált, nem is tért vissza. Fehérgyarmaton nincs és nem is volt ilyen nevű személy. A teljesáeg kedvéért hozzáte­szem, hogy Montrealban nincs is magyar külképviseleti szerv..; — Egy másik történet Pethó Zoltán fényképészről szól, akit állítólag 1958 júniusában a határon elfogtak, 26 nap után pedig kivégeztek. Az igazság az, hogy ilyen nevű személy mindeddig nem kért hazatéré­si engedélyt, s a határon sem fogtak el Pethő nevű határ- sértőt. A Magyarországon élő nagyszámú Pethő Zoltán kö­zött egyetlen fényképész sincs, nem is disszidált egy sem. Egy Pethő, Zoltánt 1957-ben csalá­sért egy évre ítéltek. Az illető azonban nem fényképész, még kevésbé di'-*'!’°ns, s már 1957 ok'óbeióbsn szabadlábra került.., Felszólalt a sajtóértekezleten Vető Miklós szegedi fogtechni­kus, aki mindenben megerősí­tette a Magyarok Világszövet­sége főtitkárának rá vonatko­zó beszámolóját. Elmondotta, hogy hazatérése óta változat­lanul régi szakmájában dolgo­zik. Dr. Apor László szülei je­lentek meg ezután az újságírók előtt. Az apa közölte, hogy rendszeresen sok levelet kap­nak Venezuelából fiuktól. Több levelet fel is mulatott. Apor László barátja, dr. Már­kus Ervin főorvos a leveleken felismerte Apor kezeírását, majd hozzátette, hogy tudo­mása szerint Apor Lászlóék már meg is kapták a hazaté­rési engedélyt, Magyarországra utazásuk azonban Aporné be­tegsége miatt késik. A magyar, amerikai, nyu­gatnémet, szovjet, román új­ságírók kérdéseire válaszolt ezután Beöthy Ottó főtitkár, majd Sr hasíts Árr-’'’ be • sajtóértekezletet. úr meg én tudjuk, mit kell mondanunk a konyhában, s mit a dolgozószobában. A jelenlévők általános he­lyesléssel fogadják ezeket a sza­vakat. A szovjet kormány vezetői és az amerikai vendégek ez­után elhagyják a nyaralót, s megindulnak a folyóparti ki­kötőhöz, ahol motorcsónakok állnak A Moszkva-folyó part­ját véges-végig ellepik a für- dőző, napfényben sütkérező moszkvaiak. Ámint megpillant­ják a szovjet kormány veze­tőit és a vendégeket, elébük futnak, s lelkesen megéljerizik őket. N. Sz. Hruscsov Nixon alelnökhöz intézi-szavait: — Nézze csak, ilyenek azok az emberek, akiket az önök kongresszusi határozata a ‘■‘■kommunizmus rabjainak« ne­vez! Hát raboknak látszanak? Az egész tömeg vidáman fel­kacag. — Nem kell bennünket fel­szabadítani — mondja az egyik fürdőző Nixon alelnökhöz for­dulva. — Nem vagyunk rabok —< mondja egy középkorú asz- szony, »aki majd kicsattan az egészségtől. — Boldogan élünk. A két fiam éppen most végez­te el a főiskolát. Szép a mi életünk. — Kinek van önök közül fő­iskolai vagy középiskolai vég­zettsége? — kérdezi N. Sz. Hruscsov. Karok erdeje emelkedik a magasba. — Milyen a víz, hideg? —» kérdezi Nixon alelnök. — A víz remék, jöjjön, fű­ződjön velünk! N- _Sz. Hruscsov bemutatja a fürdőző moszkvaiaknak Nixon alelnök feleségét és dr. Milton Eisenhowert, az Egyesült Ál­lamok elnökének fivérét. A moszkvaiak szívélyesen kö­szöntik őket. A szovjet kormány vezetői és a vendégek hosszú sétautat tesznek motorcsónakon a Moszkva-folyón. Mindenütt rengeteg a fürdőző. A vendé­gek figyelmét felkelti, hogy igen sok magán személygépko­csi van a parton: a moszkvaiak jöttek el kocsikon a városból. Amint a fürdőzők megpil­lantják a szovjet kormány ve­zetőit, lelkesen köszöntik őket. A motorcsónak megáll. Hrus­csov elvtárs bemutatja a moszkvaiaknak az amerikai vendégeket. A folyó hullámai elkapják, magukkal sodorjáka kiáltást: »Éljen a szovjet—■ amerikai barátság! Hurrá!- Nixon alelnök orosz nyelven kiáltja: »Béke és barátság!- N. Sz. Hruscsov hozzáfűzi: — Helyes, béke és barátság! S az idegen területeken lévő katonai támaszpontok meg­szüntetése is hozzá! Enélkül a béke és a barátság nem bizto­sítható! A moszkvaiak lelkesen he­lyeslik Hruscsov elvtárs sza­vait. Felkiáltások hallatsza­nak: »Üdvözöljük az amerikai ifjúságot! Éljen a barátság!- Itt-ott véleménycsere hall­ható az amerikai kongresszus határozatáról. A moszkvaiak szükségesnek látják, hogy em­lékeztessék Nixon urat: ez a sértő határozat semmiképpen sem egyeztethető Össze sok amerikai politikus szavaival, hogy békében és barátságban akarnak élni a Szovjetunióval. Majd újra meg újra felhang­zik a kiáltás: »Béke és barát­ság! Éljen a béke!- A motorcsónakázás véget ér. A kikötésnél összesereglett moszkvaiak szívélyesen bú­csúztatják a szovjet kormány vezetőit és az amerikai ven­dégeket. A nyaralóba visszatérve Hruscsov ebédet adott Nixon alelnök és kísérete tiszteleté­re. Az ebéd alatt és után élénk; nyílt beszélgetés folyt. Érin­tették mindazokat a kérdése­ket, amelyekről a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet jelen­leg tárgyal, valamint a szov­jet—amerikai kapcsolatok kér­déseit is. Napnyugtával a szovjet kor­mány vezetői szívélyesen el­búcsúztak az amerikai vendé­gektől, s jó u*at kívántak or­szágjárásukhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom