Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-23 / 171. szám
SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1959. július 2S. KÉSZÜLJÜNK A PARTOKTATÁSRA Csaknem három hónap választ el bennünket a pártoktatási év kezdetétől, de ez nem jelenti azt, hogy van idő, ráérünk még a készülődéssel. Minden eddigi tapasztalatunk arra int: kár volna az utolsó két hétre, vagy hónapra hagyni minden elvégzendő munkát. Kár volna, mert ez csak kapkodást idézhet elő. A kapkodó embereknek pedig általában nincs idejük, hogy alaposan, józanul meggondolják, amit tenni akarnak. A pártmunkában valamennyire is jártas kommunisták tudják, hogy a pártoktatás sikere vagy eredménytelensége azon áll vagy bukik, hogy milyen felkészült a propagandista. A párt nem azért rendezi meg évről évre különböző tanfolyamait, hogy ezzel lefoglaljon sok-sok kommunistát. A pártoktatás nem önmagáért van, hanem azért, hogy elősegítse, és meggyorsítsa a kommunisták marxista- leninista világnézetének kialakítását. Ez a munka tudatosan arra irányul, hogy növekedjék a kommunisták és a párthoz legközelebb álló pártonkívüli emberek politikai műveltsége, akik aztán képzettségüknél fogva jobban tudják szolgálni a szocializmus építését, s képesek mozgósítani a dolgozó tömegeket is. Az elmondottak természetszerűen feltételezik, hogy az az ember, akit megbíznak egy-egy tanfolyam vezetésével, tudásban is, magatartásban is kiemelkedik azok közül, akiket neki kell tanítani. A tekintélynek, az eredményes oktatásnak is ez az alapvető feltétele. Tehát a legelső tennivaló: felkutatni azokat az elvtársakat, akik alkalmasak propagandamunkára, arra, hogy tanítsanak. Ez nem is nagyon nehéz feladat, hiszen a pártbizottságok tudják, hogy kik vezettek eddig eredményesen tanfolyamokat. Kétségtelenül ők adják a pártoktató gárda gerincét. De mivel a pártnak az a célja, hogy idén, ha nem is sokkal, de bővítsük a kört, az új tanfolyamok vezetésére új propagandistákat kell keresni. Olyan propagandistákra van szükség, akik előadásmódjukkal, ötletességükkel fel tudják kelteni, és lekötik a hallgatók figyelmét, s nem kisiskolás módon kérdezik vissza tőlük az egyes tételeket, hanem arra ösztönzik a hallgatókat, hogy a napi élet problémáit a tanultak szellemében lássák és megértsék, így nem kell félni a téves nézetektől sem, mert az eleven elvtársi eszmecserében, vitában nem marad tisztázatlan kérdés, s a pártoktatás ily módon a napi életben és munkában kamatozik. Olyan elvtársak kellenek propagandistának, akik valósággal sugározzák magukból a bizalmat, képzettek, de módszerükből nem lekicsinylés, hanem az elvtár- siasság, a segíteni akarás árad. A mezőgazdasági termelés időszerű kérdései Á tarlóhántás és a másodvetés fokozásáról A tarlóhántási munka fontosságát akkor tudjuk igazán értékelni, ha mérlegeljük, hogy milyen előnyöket jelent ez a gazdálkodás szempontjából Köztudomású, hogy a gyomnövények és a különféle növényi kártevők ellen a jelen időszakban ez a leghatásosabb eljárás. Ha a gyommagvakat aláfordítjuk, ezzel elősegítjük kikelését és a következő talajmunkával továbbsza- porodását akadályozzuk meg. Ez a leghatásosabb eljárás a csócsároló és egyéb növényi kái'tevők ellen is, de itt is csak a későbbi talajmunkák időbeni elvégzésével lelz eredményes a tarlóhántási munka. A tarlóhántás következtében a talaj felszínén egy porhanyó réteg képződik, amely megfelelő szigetelő felületet képez és nem engedi, vagy legalább is mérsékli a talajban levő víz elpárolgását. A meghántolt, vagy szántott tarló a lehullott csapadékot jobban befogadja és tartalékolja a későbbi csapadékszegény időkre. Víz jelenléte nélkül nincs növényi élet, és ezért nagyon fontos a talaj jó vízgazdálkodásának elősegítése. A tarlóhántás kedvező hatással van a talajok baktérium életére is. A baktériumoknak nedvességre és levegőre van szükségük, hogy hasznos tevékenységüket kifejthessék. Ezek dolgozzák át a talajba juttatott szerves anyagokat szervetlenekké, és ennek következtében tudjuk biztosítani a kultúrnövények részére a megfelelő tápanyagokat. Tömődött és száraz talajokon a baktériur mok nem tudnak elszaporodni, nem tud kialakulni megfelelő baktérium élet, s így nem is töltik be fontos szerepüket. A tarlómaradványok lefordításával a talajok humusztartalmát is növeljük, melynek következtében nemcsak szerkezetileg, javítjuk, hanem felvehető tápanyagokban is gazdagítjuk a talajt. A későbbi talajmunkák- nak is' előfeltétele, hogy a tarlóhántási vagy tarlószántási munkákat elvégezzük, mert a későbbi szántási munkákat csak ebben az esetben lehet jóminőségben és idejekorán elvégezni. Az elmondottakból következik, hogy a tarlóhántás nagy fontosságú, s a lemaradás éreztetni fogja kedvezőtlen hatását A termelőszövetkezetek egy részénél, a ráksi, somogyszili, sz osztopáni stb. termelőszövetkezeteknél az egyes táblák ksaratása utón azonnal elvégezték a tarlóhántást is. Vannak tsz-ek, ahol a tarlóhántási munkákat azért nem lehetett folyamatosan végezni, mert a gereblyézés elmaradt. Az egyéni termelőknél is van lemaradás, ez inkább a kisüzemi adottságok következménye. A mestanj időszakot kell kihasználni, mert az aratás és a betakarítás közötti idő alatt el lehet végezni a tarlóhántást. A termelőszövetkezetek tarlóhántási munkálatainál nagy feladat vár a gépállomásokra. Szervezéssel és irányítással az aratás befejezéséig a földek nagy részén el tudják végezni a tarlóhántást. Ehhez megfelelő gépek állnak rendelkezésre. A biztonságos termelésnek egyik alapvető feltétele az idejében elvégzett talaj munka, ezért minden gépállomásnak, termelőszövetkezetnek és egyéni termelőnek a rendelkezésre álló gépek és fogatok beállításával a legrövidebb időn belül el kell végezni ezt a munkát. Az új termelőszövetkezeteknél azért is fontos, mert az őszi vetésű növényeket már táblásán kell vetni, s csak így lehet a nem kedvező elővete- ményekből adódó hátrányokat kiküszöbölni, s egyben megteremteni már az első talajmunkánál a kedvező feltételeket. A tarlószántási munkákkal egyidőben kell elvégezni a másodvetésű munkákat is. A betakarított takarmányok, bár mennyiségileg jó termést adtak, azonban tápértékük egyes helyeken gyengébb. Az időben elvetett másodvetés nagyobb takarmánytöbbletet ad, a területegységről többet tudunk majd betakarítani. Eddig több ezer hold területre igényeltek a termelőszövetkezetek vetőmagot központi készletből, de még mindig rhegvan a lehetősége annak, hogy további igénylések révén a vetési területet növeljék. A zöld trágyának vetett növényeknek külön jelentősége van a szervesanyag utánpótlás szempontjából. A következő gazdasági év első alapvető munkája a tarlóhántás. Ennek időbeni elvégzése az okszerű gazdálkodás egyik követelménye. A másod» vetésű növények minél nagyobb területen termesztésével pedig fokozni tudjuk a takarmányalapot, amellyel egyrészt talajerőgazdálkodási szempontból, másrészt állattenyésztési szempontból előbbre lehet vinni a megye mezőgazdasági termelését. Molnár Imre megyei főagronómus. A propagandistának egyúttal jó pedagógusnak is kell lennie, aki olyan légkört tud kialakítani, amelyben a hallgatók megértik: azért tanulnak, hogy jobbá váljék munkastílusuk. Látni kell tehát, hogy a pártoktatás sikerének alapját vetjük meg, ha a pártbizottságok mindenütt nagy gondot fordítanak a propagandisták kiválasztására. Ennek alapján kell eldönteni, hogy hol, milyen oktatási formte induljon. Ott dolgoznak helyesen, ahol a pártbizottságok a párttitkárokkal egyetemben már most kiszemelik a tanfolyamok vezetőit és megbeszélik velük, vállalják-e, eleget tudnak-e tenni e fontos pártmegbízatásnak. Gondoskodni kell arról is, hogy azok az elvtársak, akik propagandisták lesznek, hivatásuk lelkiismeretes ellátása érdekében felmentést a VII. viT előtt i több FELELŐSSÉGET! Július 22-ig 512 újságíró, fotó-* és filmriporfcer, valamint rádió- és % televízió-tudósító kérte akkreditá-t cióját a vn. VIT sajtóközpontjá-1 nál, amely a Práterben, a bécsi | Immintavásár központi hivatalé- % aak helyiségében működik. Az t úiságírók között ott vannak a ví-$ lágszerte ismert hírügynökségek, t a fontosabb keleti és nyugati na-t pi- és hetilapok, a vezető rádió ♦ és televízió adók tudósítói.-— ... I A VIT keretében július 29-én J kezdődik a nemzetközi varieté-1 fesztivál, amelyen 11 ország, aj Szovjetunió, a Kinai Nénköztársa-i ság, az Egyesült Arab Köztársa-1 ság, Bulgária, a Mongol Népköz-? társaság, a Német Szövetségi Köz-Í Jó forgalma van a Vörös- hadsareg-úti Zöldfa vendéglőnek. Bár maga a vendéglő elég kicsi, de néhány asztalból álló kerthelyisége, kuglipályája vonzza azokat, akik megkívánnak egy pohár sört. vagy éppen teke-rajongók, s ott találják meg szórakozásukat. Sokan fordulnak meg itt napjában, s ha valaki csak egy kicsit is körülnéz, szembetűnik neki a kerti asztaloktól négy-öt méterre lévő ala- csony kis házikó. Kilincse nincs, a zár mindössze egy tatja be képességeinek legjavát. * • i fin c h % vaspant lakattal. Ez a raktar.------ t A vendéglőnek több tízezer | forint értékű áruja van itt. a csehszlovák ifjúságot 550 főnyit Érdemes megfigyelni, hogy hivatalos küldöttség képviselj a J miként őrzik ezt a kis va- bécsi VIT-en. A fesztivál kulturá-í lis műsorán Csehszlovákiából báb-S játszó-csoport, népi együttesek, S népi és jazz-zenekar, valamint * ■ szólóművészek szerepelnek. A bé-| nyerje- ( CSj viT-re a jugoszláv népi ifjú-» nek más pártmunka alól. A j sági szövetség és diákszövetség < propagandistákkal való beszél- központi bizottsága képviseletében i getes után hozzá lehet, hozzá ÄÄS j kell fogni a hallgatók kiváló- ség több mint kétszáz tagból álL gatásához. Művésztelep Tiszadobon A Pedagógusok Szakszervezete támogatásával művésztelepet létesítettek a Szabolcs- Szatmár megyei Tiszadobon. A telep a gyermekváros festői szépségű parkjában kapott helyet. A művésztelepre az ország különböző vidékeiről érkeznek majd pedagógusok, illetve képzőművészek. gyónt! A raktár mindössze háromszor négy méteres. Mennyezete nincs, a cserepek közvetlenül takarják el a helyiségben lévő hordókat, demizsonokat. Kicsi ablaka dupla, de belső üvege hiányzik, s minden arra haladónak láttatni engedi hogy mi célt szolgál ez a helyiség. Elgondolkoztató, hogy milyen kevés logika és találékonyság kell egy tolvajnak ahhoz, hogy könnyedén beférkőzzön ide. Az ajtó és az ablak között téglarakás van, kiválóan megépített út, hogy bárki az alacsony tetőhöz jusson, s egykét cserép leemelésével feltáruljon előtte a tiltott "birodalom-. Persze kényelmesebb megoldás is ígérkezik annak, aki pénz nélkül szeretné rózsaszínben látni a világot. Kié hát a felelősség? Ki nézheti tétlenül, hogy egyszerűen kirabolják a raktárt? Azt hisszük, — mivel figyelmeztette már a vendéglátóipari vállalat — a csapos, aki gondoskodhatna az áru biztonságáról. Mindössze egy mennyezetet kellene építeni és az ajtóra, ablakra vasrácsot szerelni. Ezzel meg is oldódna a probléma. Szmuf kél az, eixí A falu két oldalán levő domboldalra, s az utcák apró házaira nagy fekete árnyékot vetnek a tétován vonuló felhők. Szemerkél az eső. Lassan beharmatozza a fák lombjait, s a völgybe ékelt mezőket. Üres, néptelen a határ, mintha őszutó lenne, amikor már semmi tennivaló nem várja odakint az embereket. patkoltatja. Neki a három és fél hold búzája, két hold őszi Pedig, akad még munka bőven, és egy hold tavaszi árpája már Gabonahordás hiszen a nyár közepét mutatja a naptár. Az eső sem esik any- nyira, hogy ne lehetne kimozdulni a lakásokból. Az utcákon ugyanis sok embert látni. Ki a szőlőbe, ki a rétre, vagy már éppen onnét ballag hazafelé. De a mezőre senki sem megy, s mégis azon csodálkozunk, hogy aratás időszaka lévén, az eső ellenére is valami megfejthetetlennek tűnő nyugalom ül az emberek arcán. Beszélgetnek, tréfálkoznak betérve valamelyik védelmet nyújtó fa lombjai alá. Senki sem bosszankodik az időjárás miatt, senkit sem sürget a munka. Talán könnyelműek volnának Cserénfa lakói, hányaveti- nemtörődöm gazdák laknák e falut? Nem, a nyugalom mást jelent, mondja Kovács Éva v. b.-titkár. Itt már a múlt hét elején végeztek az aratással. De kapálni való sincs vissza egy rend sem. Sőt, amennyire lehetett, a gabonahordással is végeztek. Ezt mutatják a formásán megrakott sárga aszta- gok. Persze. mindenki még nem tudhatja együtt a gabonáját, mert a tűzvédelem szempontjából engedélyhez kötötték a bfitakarodást. De a felső faluvégen, ahol a csép- lést kezdték, már végeztek a behordással is. Ezért hát a nyugalom. De ahogy említettük, mégsem tétlenkednek a falu lakói. Akad munka ilyenkor is. ha nem a mezőn, hát a szőlőben, a réteken, otthon vagy máshol. Kelemen Lajost például a kovácsműhelyben találtuk, a lovát asztagban van. Török János a kocsija elejét vasaltatja. Itt találkozunk Kelemen Jenő és Berkes György tűzőrökkel is; Nekik panaszkodik Trézűi György kovácsmester, hogy mennyivel több a munka a behordás és tarlóhántás előtt; De hát a legtöbb pénzt is ilyenkor keresi Bárány István bácsi indulásra készen emeli az ostort a fával megrakott kocsi tetején. Unokaöccsétől, Papp Józseftől szállítja haza a még kora tavasszal ide hordott rozsét. — Eddig ‘ nem érteni rá —* mondja —, hát most szakítottam egy kevés időt Unökaöcs- cse sem résen érkezett meg a szőlőből, egy kis kötöznivalója maradt, azt pótolta. Ilyenkor mindenütt találni otthon valakit, főleg az asz- szonyok közül Nekik odahaza akad most több tennivaló. Sás- li Györgyöktől kaszálni mentek a férfiak. A sarjú lucernát vágják. Az asszony baracklekvárt főz. A téli csemegére is gondolni kell — mondja mosolyogva. N éha felragyog a nap, megvilágítja a szorgalmas, dolgos emberek arcát, akik — közeled vén a dél —i hazafelé ballagnak a határból, majd újra elbúvik a kóborló, barna felhők mögé. Most már nemcsak szemerkél, sokkal sűrűbben és kövérebben esik az eső, mint előbb. Őket már nem hátráltatja. Nagy munkát hagytak maguk mögött. Elfáradtak, jólesik egy fél nap pihenés. Sz. S. Csákvári János: II I IL Nem folytathatta. Izgatott és gyors kopogtatás jelezte az őrnek, hogy ebéddel jönnek. Sokan, és sietnek. Odanéztek. Izgalom futott át mindenkin. Kovács felállt. A nagy szőke asszony arca vizes volt. Sírástól vagy a sietéstől. Az ember nem tudott mást kiolvasni az arcából, mint rémületet. Letette a kosarat a földre. Szorosan mellé állt, egy pillanatra rá is dőlt, mintha félne, hogy élesik. — A fehérek... — Megjöttek a fehérek... 2. A főszolgabíró, Lehner Vilmos keddről szerdára virradóra futárt kapott a főhadiszállásról. »Főszolgabíró Úrnak, Marcali. Az u. n. Tanácsköztársaság végleges felszámolására különböző intézkedések szükségesek. Tekintve, hogy bizonyos ellenállás még lehetséges, államhatalmunk megszilárdítása év'e k^'-en külön''•-es tis?i: külö n.,menyeket küldünk megyei AHUSEQESEK és járási székhelyekre. A Fő- parancsnok nevében utasítjuk főszolgabíró urat, a különítmény megfelelő fogadására és megfelelő előzetes intézkedések foganatosítására. Különösen felhívjuk figyelmét az ösz- szes kompromittáltak megfelelő őrizetére, szökésük megakadályozására.« Lehner már túl volt az első elégedettségen. De ez a dolog nyugtalanította. Felköltette és behívatta Tóth Aladárt, szolgabíróját és megmutatta neki a parancsot. Az dörzsölte kezeit. — Te örülsz ennek? — kérdezte tőle. — örülni? — Még mit nem. Ujjongok, legalább nem nekem kell ezekkel itt törődnöm... Mit gondolsz, kérlek, nem kellene megjelölni a főbűnösöket?... Lehner most nézte meg jobban ezt az embert, Hát ez vol- ' a r mi-dia sunyi, hajlongó oroszlánt , az ti pár hónap. De azért rajta nem fog ki, ő már óvatosabb lett. Maradjunk csak valahol középen mindig, erre határozta el magát. Nem mintha nem félt volna attól, ami volt, és azoktól, akik csinálták. — Várjunk csak, nem kell semmit elsietni. A preventív intézkedések megtételéről van szó egyelőre. Ebben mit tegyünk? — Aha, hát persze... Preventív— nézett rá sunyin a másik. Ebbe belebukhat ez is, gondolta, és akkor... — Azt hiszem, meg kell szüntetni az ideiglenességet. Mindet át kell hozni a börtönbe, de azonnal. — Jó._ — kapott rajta Lehner. — Én azért mindenesetre parancsnok a termelőszövetkezet vezetőjét hívatta. — Ah, Kaffka főintéző úr, maga az? Az öreg gazdász elpirult. — Igen, fiatal gróf úr, én vagyok... Megválasztottak... — Ah, igen, megválasztották kedvesem, ugye, megválasztották... Hehe... Nagyon jó... A kis ingadozó... Kaffka nem szólt, ismerte már. Ez gőgösebb, mint az apja. Es idegen ennek a földnek. Utálta a falut, embereivel együtt. Mit várjon tőle? t — Hát akkor en, gróf Széchényi József, a Prónay-külö- nítmény helyettese most azt mondom magának, elnök úr: adja ki a parancsot utoljára az embereinek, hogy mindent vissza... Érti? Mindent... És jól ellássanak bennünket, nagyon jól, mert aztán nem irgalmaösszeülök Kopárival és a bőr- zunk, de nem ám. gyáros Rosmanithtal. Hogy senki ki ne maradjon. A különítmény két szakaszból állt és hajnalban páncélvonattal ért Marcaliba. Egyenesen a grófi kastélyba hajtottak, meg sem álltak a hivatalnál. Két-három családot azon- nal kizavartak az épületből. A A főszolgabírót és Tóth Aladárt délelőtt tízre hívatták. Addig aludtak egyet. A szót Prónay vitte. — Kérlek benneteket, semmi irgalom... — Folytaid —
