Somogyi Néplap, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

\ Vasárnap, 1959. július 19. SOMOGYI NÉPLAP Kereskedelmi pillanatképek ' Mindig szívesen áll meg az sok szép áru úgy kínálja ma­ember a kirakatok előtt, még akkor is, ha történetesen sie­tős az útja. Elnézegeti a kitett árukat, s ha akkor rögtön nem is vásárolja meg, gon­dolatban lefoglalja, s előbb utóbb valóban az övé lesz, megveszi. A pult a vásárlók világa... A leértékelt áruk boltjában négy vevő állt. A délutáni órákban — mint mindenütt — kisebb a forgalom. 5 óra táj­ban telnek meg újra az üzle­tek, a munkából haza igyekvő emberek ekkor intézik el vá­sárolni valójukat. — Igen érdekes tapasztalat — mondta Buleca Mihály boltvezető, hogy a nyár, az aratás nem csökkentette forgal­munkat. 'A bolt megnyitását követő hullámhegy arányosan kiegyenlítődött, az áruforga­lom egyenletes mederbe tere­lődött. Városi, falusi ember egyaránt szívesen vásárol ná- az üzlet neve, de itt kaphatók lünk, mert — tessék körülnéz- . a. félkész öltönyök, melyeket ni — szép áruink vannak és ■ oly nagyon vártak a vásárlók. a duplájára növekedett. Sok gát, hogy nem tud kimenni I aranyos, kedves esetnek ta- az üzletből csomag nélkül. \ nuja Mihalicskó Károlyné, aki Mióta újra megnyílt az üzlet, 1 ezen az osztályon dolgozik, jócskán megnövekedett a for- j Mivel a kirakat elég kicsi, vi­galom, s nemcsak az újjáala- szonylag kevés áru rakható ki kított ragyogó fényű bolt I közszemlére, s be-betérnek a iránti kíváncsiság az ok, ha­nem a gazdag áruválaszték is. — Az átalakítás idején — moncLta Pintér Irén elárusító­nő — öt hétig voltunk a sport­szerben. Mindössze. egy mé­ternyi pult állt rendelkezé­sünkre, mégis 59 ezer torint volt a forgalom. V á" ■ >:ik még arra az időre sem pár­toltak el tőlünk., — Nem hiába Carmen a nevünk — mondta Netrek Sándorné pénztárosnő — igén fellendült a Carmen cikkek forgalma, különösen a Car­men krémeké. Ezek a készít­mények eddig hiányoztak, s most gyorsan tért hódítottak a vásárlók között. Készáru-bolt gyerekek nézegetni. — Mikor megkérdem tőlük — mondta az eláruíitónő — »mit akartok gyerekek«, ki­csit megszeppenve rámnéznek, aztán azt mondják: »semmit néni, csak nézegetünk.« Az apróbbak szinte megbű­völve állnak meg a dúsan megrakott polcok előtt, tágra- nyílt gyerekszemük sóvárogva nézi a sok játékot, s nem tud­ják eldönteni, mi is kellene legjobban. * * * A pultnál, a vásárlók vilá­gában szüntelenül forog az élet. Emberek jönnek, embe­rek mennek, táskájukban meglapul egy-egy csomag, mely valakinek örömet sze­rez. V. M. Hogyan lehet könnyen rádióhoz, lemezjátszóhoz, ruhJioz és pénzhez jutni? A félreértéseik elkerülése végett mindjárt az elején kö­zöljük: nem valami nyere­mény, avagy tárgy,sorsolásról van szó, nem is a "kaposvári furfangosok« játékának meg­rendezéséről. Azaz játékról és furfangról is szó lesz. Néhány lelkiismeretlen ember csúnya hazárdjátékáról, méllyel meg­károsították a népgazdaságot. Mintha a raktár sajátja lenne! Erdős Károly névé nem is­meretlen a kaposváriak előtt. A múltban testvérével a város legnagyobb villamossági szak­boltját vezette, mely az álla- rúosításig tulájdonukat képez­te. Mint villamossági szakem­bert, 1957»ben a Somogy me­gyei Vas és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat villamos­sági raktárának vezetésével bízták meg. Erdős odakerülé- se után hamar észrevette: a raktár kimeríthetetlen arany­bánya, melyet ha ügyesen ak­náz ki, jelentős mellékjövede­lemre tehet szert. Régi ügyfe­lei — zömmel magánkisiparo­sok — azonnal megtalálták hozzá az utat, és kérték, hogy biztosítson olyan műszaki és villamossági anyagokat, ame­lyekhez rendem kereskedelmj úton nehezen lehet hozzájut­ni. Ö pedig szíves-örömest vál­lalkozott erre, mintha a raktár sajátja lenne. Az üzlet megindul lényegesen másutt. olcsóbbak, mint Igyunk egy pohár tejet — mondta két járókelő és betértek a Május 1 utcai 245- ös számú tejboltba. A nagy meleg, a nyár változást idé­zett elő, sokkal több tej, ká­vé, kakaó fogy. A polcokon kis kannák, üvegek, sorakoz­nak, vajon itt hagyták őket a vásárlók és később jönnek, vissza értük? — Nem — mondotta Dedo- vácz Andorné —, bevezettük a házhoz szállítást és meg kell jegyeznem: igen jól bevált. Ezek a kannák, üvegek arra várakoznak, hogy holnap friss tejjel megtöltve kerülje­nek vissza gazdáikhoz. Ez a bolt inkább a városé, falusi ember ritkán iszik »Ka­pósba:a« tejet, de azért piaci napokban ők is betérnek egy reggelire, vagy tízóraira. így aztán naponta háromezer fo­rinton felül van a forgalom. új fény, uj szín a város képében a Carmen il­latszerbolt. Gazdag, szép ki­rakata szinte ellenállhatatla­nul vonzza az embereket. S ha egyszer valaki betér, a Nem csalódtak. Azóta is igen: szívesen választják ezt a meg-\ oldást. J — Olyan a forgalmunk — j mondta Rippli János — mint- í ha nem is nyár lenne.. A nőit kartonruhákat, pongyolákat, j halásznadrágokat épp úgy vi-1 szik, mint a férfiöltönyöket.» Jó az áruellátás, csak egyet-1 len bánatunk van, hogy hetek t óta nem kaptunk ujjnélküli | nyári blúzokat, pedig de so-l kan keresik! | Egy néni éppen ballon-i öltönyt vett férjének. Nézeget-f te, forgatta: — a nadrág egy f kicsit hosszú, de azt majd át- ♦ alakítjuk, — mondta, s már i vitte is a csomagot. j ■ : Elhagyott ilyenkor : § a május 1 utcai 129-es számút játék és írószerbolt. Náluk | most van az »uborkaszezon«. | A diákok ' szabadságon van- í nak, nincs szükség füzetre, ce- i ruzára. A jövő évi tanszerek♦ már ott sqrakoznak a polcok ♦ tetején, s hamarosan összeál-X lítják egy-egy tanulónak az | előírt füzetcsomagot, hogy | ÖNKISZOLGÁLÓ BOLT Ettől kezdve az üzletben bergmann-csövet és más kere­sett villamossági anyagot, csak a legritkább esetben lehetett kapni, mert Erdős megegye­zett Csemi Istvánnal, a 127-es számú villamossági bolt veze­tőjével, hogy a kurrens áru­kat nem szállítják ki az üzlet­be, hanem kiszolgálják a ma­szekokat, s a pénzt befizetik az üzletnek. Megindult hát az üz­let. Bognár János, Taroson La­jos, Törőcsik István. Mukken- táler Jenő kaposvári és Bog­nár Szilveszter jutái Vlllany- szeralőmesterek lettek az ál­landó vevői, azaz orgazdák. Kezdetben be is fizette a pénzt a 127-es villamossági boltnak, később azonban a raktár dol­gozóival elosztozkodtak a ma- | székektől kapott mintegy 18 I ezer forinton. De nemcsak XCsemit, hanem bizalmas ügy- | feleiket is becsapták. A berg- " mann-cso kötegekiből egy-egy szálat kihúztak, s az így jelent­kező »többletet« is eladták. Ezen kib. 6000 forintot nyertek. IHallgatásért „jutalom“ ♦ Erdős, hogy a raktárban dol- | gozókat teljes hallgatásra bír- í ja, a maszekoktól kapott pén- ; zen kívül néhány »aprósággal« j is »jutalmazta« őket. így X 1957-ben Nagy Sándor és He- I tényj Zoltán egy-egy 1180 fo­♦ rintos Velence típusú rádiót j kapott. Farkas Antalnak pedig 11700 forint értékű lemezjátszó ♦ és táskarádió jutott, másoknak j villanyborotva, s ami kellett. X Persze, a raktári dolgozóik I—- látva, hogy főnökük lelki­♦ ismeretfurdalós nélkül csinál- I ja üzelmeit — vérszemet kap- l tak. Farkas most már a saját X szakállára is lopott s adott el X rádiót, a lakására is vitt sok megkönnyítsék a szeptemberi | erős forgalom lebonyolítását, t Önkiszolgáló bolt nyílott x napokban Kadarkúton, a régi vegyes-f holmit. Ezt tette Péntek Ala­* ................... - -------- ----------- -------------- és festésére 37 000 l.,*____í. - „1H , 7 T • 7 '7 i. * . xa ♦ bolt helyén. Az üzlet berendezésének felújítására és festésére 37 uuu 5 ,, „„v+óví ArA,arvrA i« aki Ilyenkor mkabb a nyári ja-i forintot fordítottak. A boltnak már az első napokban sok látogató- l ^ar raktan dog i tikoknak van sikerük. A bolti ja, vásárlója volt. A megnyitás napján 16 500 forint értékű áru kelttmagnetofont es más műszaki játék forgalma öt év alatt * el. Az üzlethez megfelelő raktárhelyiség is tartozik. J cikkeiket adott, vagy cserélt VVVVV^VWVAVWUVWWWWUW.V.-.-.V%-.-.W.VV.V.-.V.r.-.-. . . “■ban leleplezni okét, mert ÉS MIT TESZÜNK ÉRTE? el. Buvácz József raktári dol­gozó lakására vihetett egy rá­diót azzal a feltétellel: vala­hányszor leltár lesz. beviszi a raktárba, majd újból elviheti, A „jó“ példa követői A bűnszövetkezethez tarto- zótt a kaposvári fmsz áruház néhány eladója is, köztük Ge­reben Sándor, Jakab Gyula és Ságvári István. Nevezettek se­gítettek a raktárból ellopott különböző árucikkek értékesí­tésében. A kapott rádióért, csillárokért, villanyborotvá­kért, készruhát, szövetet, cipő­ket adtak cseréibe. Később annyira belejöttek ebbe a mesterkedésbe, hogy most már egymást is kezdték ajándékozni az fmsz üzletébe érkező szebb cipőkkel, ruhák­kal, vagy egyszerűen ellopták, ami megtetszett, és házavitték. Amikör a szövetkezetnél ész­revették, hogy Jakab és Ság­vári lop, mindkettőt elbocsá­tották. Ilyen munka után nem cso­dálni, hogy az fmsz áruházá­ban a januári leltárnál 106 000 forint hiány mutatkozott. Az viszont már inkább csodálni való, hogy a 15 nappal ké­sőbb (!?) megtartott pótleltár­nál a hiány 3Ó00 forintra »csökkent«. S amikor az frnsz- tagok az osztalékot kevesell­ték, a vezetőség így kifogásolt: »Kevés a nyereség, ezért kicsi az osztalék!« Kilencvenötezer forint kár Erdősek gyakran meglopták a gyárakból érkező árut. 1958. augusztusában az Orion gyár­tól 500 darab (á 60 Ft) rádió­csövet kaptak. A szállítmányt nem találták megfelelőnek és visszaküldték. Kettőszáz dara­bot azonban »elfelejtettek« visszaküldeni, s azt Cseminek adták át - értékesítés végett. Ebbő 6—7000 forintot Erdősék kaptak, a többi Csemié lett. Csenni Erdősnek adott egy 3800 forintos lemezjátszós rá-' diót amit az lányának aján­dékozott, Nagy Sándornak pe­dig egy 1200 forintos lemezját­szót. S az Orion gyár hiába pe­relt a 200 darab rádiócső miatt, a bíróság Erdőseknek adott igazat: a szállítási jegyzék 500 darabról szólt. A bűnszövetkezet 95 ezer fo­rint kárt okozott. S az ellen­őrök azért nem tudták koráb­Ellesett percek a liallyús üzemben Azt mondja a párttikárnő: a hattyú békésen »úszik« a szakmát jelképező címeren. Nincs hullámverés. A Patyolat­nál nyugodt munka van, összhang, egyetértés. Az igazgató elgondolkozik: — Amióta idekerültem arra törekszem, hogy az üzem visszaszerezze a lakosság bizalmát. Ha jól dolgozunk, erre az üzemre sonkáig szükség lesz. A jövőt ecseteljem? Nem­csak ruhát, tollat is -mosunk. Nemcsak itt vegytisztítunk, hanem házhoz megyünk kárpitozott bútort mosni. Megszer­vezzük a boy-szolgálatot. A műszaki vezető bólint, arcán várakozás ül, mint sok másén. Lehull-e a roló, vagy életké­pes marad az üzem? vezető azt mondja: lassan, részletekben festeni. És az elő­irt festéket beleadni, de bele ám. És a munkások ezt szépen megtanulták, begyakorolták Takarékoskodnak is, de nem úgy, hogy megvonják a ruhá­tól a szükséges festéket, mert így könnyű lenne teljesíteni a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlást, a kiváló, mi­nőségi murikát. Okosan öreg napja új »tanfolyam« indult. A tiszta ruha itt a vasalópado- Most se késő megtanulni, hogy kon öltözik végső formába, hogyan kell száműzni a selej- — . Ha jól kiszárítjuk, [ tét. Hiszen itt áteUenben a mi- szép lesz, nem ugrik össze. Ele- i nőségi ellenőr, Jakab Józsefné gánsak a vonalak. Ilyenkor, ha ] is megtanulta, hogy amit ő a kezére emeli az ember, ön-i nem vesz észre, vagy nem akar az az otthonokban vagy az ut­cán nem marad észrevétlenül. Mióta új az igazgató és a. magáért beszél a ruha. Ezt1 akarják. Ezt tesszük a siker-, ért. Ferencné saját történetét1 meséli: Egyszer Itthagyta ezt az üzemet, mert sok volt a1 rossz munka, a panasz, az ösz­műszaiki vezető, és megindult szeférhetetlenség. Mondani1 a kibontakozás új tanfolyama, a trigépbe nem lehet bundá­val együtt a selymet is berak­ni. Ezért Móricz Gyuláné szét­Szabó, okosan,! Értem, a íyű- válogatja az egyes ruliadarabo- szaki vezetőn is sok múlott. De kát szín és alap szerint. És hogy sötétkék legyen a sötét- Lex Anna, a legfiatalabb tri­akarná ő is a sok jót, amit a; mostani üzem vezetőiről, az új i technológiáról, a többi mun-1 kásitól hallottam. De nem. i Csak annyit mond, hegy visz- j szajöttem. örömmel! És azóta sok vasalónőt kellett felvenni, a hiányzó árukat Csernivel ösz- szejátszva leszámlázták a )27-es bolt részére. Erdős letartóztatásakor, az átadó leltárnál el akarta tün­tetni hiányát, s arra biztatta a raktárban lévő tanulókat, hogy a leltárba fölvett árukat hord­ják a raktárnak abba a részé­be, ahol még nem leltároztak. De bárhogy is mesterkedtek, nem sikerűit a csalást, a sik­kasztás nyomait eltüntetni. Reméljük, valamennyi csaló, sikkasztó, tolvaj és orgazda megkapja jól megérdemelt büntetését. Szalai László Ventillátor-szél. Vasalógőz, locsogó víz. Félmezítelen fes­tők, szódát szürcsölő vasaló­nők. Az üzemben vagyunk. A lakosság bizalmának vissza­szerzéséért indított küzdelem itt dől el. — ... Az üzemben béke és egyetértés van ... Itt a folyo­són mondta ezt az imént a Lehet rájuk számítani? — Le­het. — mondja Páder József, az üb. titkára. A raktáros ponto­san könyvel, Svierkievicz Ko­fa er íné gépével láthatatlan szá­mokat nyom a darabokba. Még nem tévedett. A tévedni szót egyébként törölték a szótárból. Ellenőrzés! Ellenőrzés! Téved­ni? Azt nem. A küzdelem a kékre kért ruha, kellett a fes- gépkezelő (egy hét óta csinál- mert szaporodott a munka, i tődé munkásainak becsülete is, amelyről azt mondja most Sza­bó, hogy továbbra is megma­rad. _ ja), hasonlóan cselekszik. Mit Feljebb csúszott a roló, amely tanult amióta itt van? Azt, már-már leszaladni készült az hogy a technológiai utasítás üzem kapuján. Hogyan lehat parancs. A szabály vérévé magasba tartani tovább* is? j Legyen szívügyük vált? Azzá..; párttitkárnő. Nem messze ettől lakosság bizi-«'áért itt indul a svejcisapkás fiatalembertől, el aki szemfényvesztő gyorsaság­gal számolja a beérkezett szennyest. — Az a négy »cucc« marad! — kiáltja. Hiányzik belőle.- Jegyzőkönyvet készítenek. Szóval valahol nem jól számol­tak. Ha így megy tovább, ru- hakártérítést kell fizetni. Az­Az Csak minőségi ellenőr ne lenne a világon. Megsértődött Rórer Mari néni, hogy vissza­dobták a kimosott ruhát? De­hogy. — Most fogom a kefét, az- a ruhajegy a Balatonról tán kisúrolom a ballonok ujjá­jött. Arccal a Balaton felé! Nem marad el a város? ösz- ■szenéznek: — Az itthoniakat is igyekszünk kielégíteni. ;; * * * . Szabó József festőmunkás­nak kitűnő az emlékezete. A múltról a jelenről és valami Ha jó a tisztítás, a mosás, festés, akkor a vasalónőnek nincs sok dolga? — Tévedés! — tiltakozik Ferencné, Szita Andrásra és Dicső Gizella. A rendelő szép­nek álmodja meg az idehozott az álmot munkával. tán diadalmasan felkiált: meg- kibontakozásról beszél az van, megvan a hiány. Lobog- üzemben. Hogy miben látja? tatja a cédulát. Azért mondom. Színekben. Ha két hónappal ból a foltot. Az én selejtem Meghökkenünk e szó halla­tára, ezt a szót ugyanis szám- ruhát. — Nekünk űzték innen. Tudják a vegyi- végre kell hajtani mosóban is? Tudják. Hát ak­kor miért van mégis selejt? A száműzött szó úgylátszik néha még visszatér, hogy rombol­jon. Mari néni most nekiru­gaszkodik. Kétszer fárad. Nem tudom gondol-e rá,, hogy ezt — Ha ml is a többiekkel együtt helytállunk, ha a veze­tőkkel együtt teszünk a ért..: hallom a megállapítást. Hallottak már valamit a vá­rosban a Patyolat munkájáról? Mit? — Szégyenkezni kellett miatta. Ez akkor volt még, amikor... Hogy most? Azóta, hogy megfogtuk a dolgok vé­gét, nem hallottunk véle­ményt. .; Csodálkoztam volna, mert ná- ezelőtt a rendelő sötétkékre egy fáradsággal is elkészíthet- lunk mostanában ilyesmi nem akarta festetni kabátját, rozs­igen fordul elő. Az I. negyed­évben 923, a II. negyedben 261 forint kártérítést fizettünk. Zemankó Gyulára, Standon Tiborra és Kende kocsikísérők becsületességére hivatkozik, »kik összesaedik a szennyest, dabarnán kapta vissza. Most sötétkékre kéri és szép sötét­kéken kapja meg. Ennyi az egész. Makai Bertalanra, az üzem új, tehetséges műszáléi vezetőjére hivatkozik, amikor a sikerekről beszél, A műszaki ték volna, ha jobban vigyáz­nak. Remélem. Mert Mari néni öntudatos, kivágja, hogy azóta van itt, mióta államosították az üzemet. Akkor azt is tudja, hogy van határidő és minőségi munka. Vagy ezt korábban itt rosszul tanították, Másfél hó­En hallottam az Ady Endre utcai átvevőhelyen. Máté Árpád gépkocsivezető rajta levő barna nadrágjára mutat és azt mondja: — Meg vagyak elégedve. Ez csupa olajfolt volt. Nézzen rá most. De nem tudja amaz a ruha miért késik? Helyben vagyunk. Baj van még a határidőkkel. Gyenge érv lett volna, ha azt mondom, hogy a Balaton miatt ha­nyagolják kicsit a várost. Pedig a város most felzárkózott. Most a holtszezonban is zsúfolva volt délelőtt az átvevő. Boncz Jenőmé megelégedéssel beszél a megjavult minőség­ről. Sok szájból hallottam: ej de gyönyörű, micsoda szép színe van ennek a ruhának. Már érezni a másfél hónappal ezelőtt kerékvágásba jött jó munka eredményeit. A biza­lom lassan-lassan egészen visszatér. Nam szabad többé elveszíteni> Szegedi NándorSton fejlesztését, A Balatoni Intéző Bizottság nagyszabású terveket dolgozott VSZe~ 5hi a Balaton-part fejlesztésére, s’kei . oroszlánrész jut ebből a Balaton menti tanácsoknak is- Saját területükön nekik kell észrevenni a hibát és kijavíta­ni azt. Nem értjük, hogy miért nem állít korlátot és szélvédő üveget egyik szakadékmenti uzsonnázóhoz a balatonföild-vá- ri községi tanács, amikor már figyelmeztették erre. Ebben az ügyben legutóbb a megyei ta­nácsra küldte sürgető levelét a BIB. Úgy véljük, hogy a BIB reklamációja helyes, csak á-ppen a községi tanácsnak kel­lett volna címezni. Nos, a le­vél tartalmát ezúton továbbít­juk azzal a megjegyzéssel, hogy a földvári községi tanács S is érézze szívügyének a Bala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom