Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

1PSLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! "«■<*'"""’V t,-------- .? p Qgx! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYE» BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAP3 XVI. évfolyam, 142. szám. Ara 50 FILLER Péntek, 1959. június 19. Mai számunk tartalmából: Az értelmiség és a kispolgárság szerepe a szocializmus építésében (3. oldalon) OTTHONUNK (5. oldalon) A TÁRGYALÓI EREMBŐL (6. oldalon) ByrganfatermesztisI tanácskozás Nagybarátiban Á Somogy megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya, a Hazafias Népfront Somogy me­gyei Bizottsága, a Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat, az Agrártudományi Egyesület megyei csoportja kö­zös rendezésében tegnap gya­korlati bemutatóval egybekö­tött burgonyatermesztési ta­nácskozást tartottak Nágyba- rátiban. Az értekezleten kép­viseltette magát valamennyi rendező szerv,. s jelen voltak a tsz-ek, állami gazdaságod, járási tanácsok küldöttei. A hatalmas kultúrteremben mintegy 200 ember sereglett össze. Molnár Imre megyei fő- agronómus megnyitó beszéde után Bajcsy Ede, a Földműve­lésügyi Minisztérium Növény- termesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője tartott elő­adást a burgonya termesztésé­ről. — Tudott dolog, hogy So­mogy második burgonya­termesztési vidéke az országnak — mondotta az előadó. — Éppen ezért ettől a megyétől többet is vár a nép­gazdaság. Azonban még ko­rántsem használtuk ki az adottságokat. A felszabadulás előttihez viszonyítva csökkent az ország, a megye burgonya termésterülete. A Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1945 előtt a legnagyobb vetésterü­let 1932-ben, éspedig 518 712 kát. hold Volt. Az 1931—41-ig terjedő tíz év átlaga 504 610 hold. A felszabadulást köve­tően a burgonya vetésterülete 500 000 hold alá esett. Somogy megyében 1955-ben 32 541 hol­don termeltek burgonyát. Ta­valy 34 914, az idén pedig 29 000 holdat vetettek be. — ötéves tervünk 1965-re előirányzott burgonya vetéste­rülete 380 000 kát. hold. So­mogy megyében a kedvező ter­mészeti adottságoknál fogva szükséges a jó burgonyatermő vidékeken a terület növelése. A termésátlagok alakulásá­ról szólva kedvezőbb képet kapunk — hangsúlyozta a fő­igazgató helyettes. — Az 1921 —1930-ig terjedő, tíz év . átla­gában 37;5 mázsát adott egy hold. A következő tíz évben 39,5 mázsa volt az átlag. A felszabadulás után termésát­lagunk — kivéve az igen ked­vező 1951-es évet — lassan emelkedett. 55-től kezdve a burgonya termésátlaga nagy­jából egy szinten mozog. So­mogybán 1955-ben 71,4, 56-ban 59,8, 1957-ben 89,4, 1958-ban pedig 81,9 mázsa esett egy- egy holdra* Aratás előtt Bakházán Az őszi takarmánykeverékeket mindenütt betakarították a földekről. Utánuk megtörténtek a másodvetések. _ Maguk mö­gött hagyták az első kapálásokat is a gazdák, sőt nagy rész­ben a másodikkal is végeztek. Ha nem jön az eső, teljeses befejeződött volna ez a munka Bakházán. Most a soron kö vétkező fel/Siat: az egyéb takarmányok betakarítása. De nincs messfce az aratás ideje sem. Napról napra szőkébbek gabonák, közeledik a nyár. Igaz, hogy még nem indultak útjukra a rfehézkesen megfogalmazott levelek a rokonsághoz vagy a gyárakban, üzemekben dolgozó hozzátartozókhoz, tu­datva velük, hogy ekkor vagy akkor kezdik az aratást; a kö- tözöbotoik és iélretaposott, agycníoltozott bakancsok sem kerültek le még a kamra vagy a disznóól padlásáról, korai volna ez, de azért már mind több szó esik az aratási elő­készületekről. BaUvtincz József boltvezetőtől érdeklődünk, nem lesz-e hiány az aratáshoz szükséges eszközökben. — Nem — válaszolja határozottan. — Bér a napokban már hat kaszáit, négy tokmányt, és tizennyolc kaszakövet vásároltak a gazdák, s a két utóbbiból ki is fogyott a kész­let, de mindjárt újabb tíz tokmányt és negyven kaszák övét rendeltünk. Ennyi elég is lesz az idén. Gondoskodnak a tűzvédelem megszervezéséről is. A v. b.- ülés ugyan még nem tárgyalt .erről, de Futó István tűzoltó- parancsnoknál már készek az elképzelések. — A Kossuth utca keleti során — mondja — engedély­hez kötjük a behordást. Ezen a részen kisebb a tűzveszély. De a nyugati soron csali közvetlenül a cséplés előtt engedjük tárolni a gabonát. Az aratás-cséplés időszakára felváltva mindennap egy fogatot és két gyalogost állítanak a tűzoltó­szertárhoz. A gazdák között is többször szóba került az aratás. Borbély Jánosné nemrég járta végiig férjével a határt. — Esett egy kis jég, hát kíváncsiak voltunk — mondja. — De szerencsére nem tett nagy kárt a gabonákban, csak a dohányon látszik meg egy-kicsit. Hanem a vadbükköny igen felnőtte a búzát, nehéz lesz majd vágni. Azért megleszünk vele, mert idén már a kislányom is segít. — Nekem nagyon szép a búzám — büszkélkedik Sár- dinecz István. — Az egy holdról legalább tíz .mázsára számí­tok, pedig ez nagy eredmény a mi homoktalajunkon. Meg is állok mellette mindennap, higgye el, jólesik gyönyörködni benne. Kovács Imre tehénfogattal ballag az utcán. Nem ide­valósi ember, Pécsett, a TEFU-nál dolgozik. — Idősek már a szüleim — magyarázza —, hát segítek nekik időnként. Most már nem sokáig maradok náluk, mert aratásra ismét vissza akarok jönni a feleségemmel együtt. A két hold gabonájukat is le segítjük vágni. Ágoston András azon töpreng, hogy bár van kaszája, de jó lenne még egyet venni, mert ami van, az vásott, öreg jó­szág, könnyen eltörhet. S ha kéznél van a másik, akkor nincs fennakadás. Igaza van Ágoston bácsinak, s mindenkinek, aki már jó előre gondoskodik az aratáshoz szükséges erőkről és esz­közökről. Őket nfcm érheti csalódás, 8* 3* Burgonyából csakúgy, mint más növényféleségből a nagyüzemek átlagai a legjobbak. 1955-ben például az állami gazdaságok termésátlaga 73,1, a tsz-eké 68,9, az egyénieké 60,5 mázsa volt. Somogybán 1957-ben a tsz-ek átlaga 108,9, az egyénieké 90 mázsa volt holdanként. A kedvező emel­kedést nagyban elősegítette a vetőburgonya-szaporítás és el­látás szervezetté tétele s a fej­lett agrotechnika alkalmazása. A hozamok növekedésének el­engedhetetlen feltétele a kiváló fajtaértékű és jó minőségű ve­tőanyag. A vetőburgonya termelés nem egyszerű árutermelés, ha­nem annál sokkal nehezebb, kockázattal, sok aprólékos munkával járó és igen nagy szakértelmet igénylő feladat. Éppen ezért fontos meghatá­rozni a megyén, sőt a járáso­kon belül is, mely területek a legalkalmasabbak vetőburgo­nya-szaporításra, s ezt figye­lembe véve kell megválaszta­ni az arra alkalmas gazdaságo­kat. 1960-ban országosan mint­egy 3000 kát. holddal növeke­dik majd a vetőburgonya-sza- porító terület. Az előirányzat­ból jelentős rész esik Somogy- ra, hisz itt a feltételek sokkal jobbak, mint például a Duna— Tisza közén. A továbbiakban az előadó foglalkozott a szelekció, a to- vábbszaperítás, a vetőgumó­val való ellátás, a fémzárolás, a talajelőkészítés, a burgonyát támadó betegség elleni véde­kezés problémáival. A megye érdeklődésére mél­tán számottartó ankét részt­vevőinek . volt mit jegyezni. Egymás után emelkedtek szólásra A Minisztertanács ülése Á kormány tájékoztatási hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén meghallgatta és jó­váhagyólag tudomásul vette a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának je­lentését a megye termelőszö­vetkezeteiben folyó mezőgaz­dasági munkákról. A kormány a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságát a ter­melőszövetkezetek szervezésé­ben, szervezeti és gazdasági megszilárdításában, a tavaszi munkák elvégzésének segítésé­ben kifejtett eredményes mun­kájáért dicséretben részesítette. Ezután a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége elnöke tájé­koztatta a kormányt a zöld­ség- és gyümölcsellátás helyze­téről. A többi között beszámolt arról, hogy a piacokon a leg­fontosabb idény-élelmiszercik­kek közül 25 termék ára ala­csonyabb, mint a múlt eszten­dő azonos időszakában volt, két élelmicikk ára pedig azo­nos a tavalyival. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a magyar—oszt­rák légi közlekedési egyez­mény parafáit szövegét, s az egyezmény megerősítése céljá­ból 3 Népköztársaság Elnöki Tanácsához terjeszti. A Minisztertanács a továb­biakban folyó ügyeket tárgyalt, majd Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter beszá­molt a postaügyi miniszterek Berlinben tartott tanácskozá­sáról. Jól haladnak a lakásépítkezések Áz év első öt hónapjában több mint kétszer annyi lakást adtak át, mint a tavalyi hasonló időszakban a szakemberek. Molnár Imre megyei főagrenómus vállalta a 3000 hold felét. Somogy elbír­ja. Valóban növelni lehet 1500 holddal a vetőburgonyagumó szaporító területet. Jelenleg 93 tsz-ben és hat állami gazdaság­ban foglalkoznak ezzel, s ered­ménnyel. Somogy hazája a burgonyának. Csak a barcsi, nagyatádi járásban több mint 13 000 hold burgonyát termel­nek; Kasza Márton, a nagyatádi járás mezőgazdasági osztályve­zetője javasolta, fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot a személyi feltételek biztosításá­ra, anélkül mit sem ér az adottság. Délben az ankét résztvevői megtekintették az állami gaz­daság 22 holdas nemesített ve­tőmagszaporító burgonyatáb­láját, s meggyőződhették arról, hogy az elméletet igazolja a gyakorlat. Kiflii, aranyalma, Margit, kisvárdai Rózsa bur­gonyafajtákat szaporítanak Nagybarstiban. Nem most kezdték. Gondos munkának és hozzáértésnek köszönhetik, hogy ma itt tartanak. Az or­szág különböző részébe futnak innen a nemesített burgonya­szállítmányok. Ha a Nagybarátiban hallotta­kat és látottakat gyümölcsöz- tetik . a szakemberek, . akkor nem volt hiábavaló az érte­kezlet, s Somogy teljesítem tudja, amit vár tőle az ország. Sándor Az Idei lakásépítkezési prog­ram szerint 1959-ben körülbe­lül 38 000 új lakás elkészülésé­vel lehet számolni. Mintegy 14 000 lakás állami erőből, il­letve állami támogatással épül. A múlt évben kereken 11 500 j lakást építettek állami erőből, illetve állami támogatással; Az idei nagyobb lakásépítési feladat az ugyancsak jelentős ipari, mezőgazdasági és iskola­építkezésekkel együtt erősen igénybe veszi az építőipar tel­jesítőképességét. Az ipar azon­ban győzi az igénybevételt és derekasan megfelel a rábízott munkának; Az Építésügyi Minisztérium­ban arról tájékoztatták az MTI munkatársát,. hogy az idei lakásépítkezések kedvezőbben, gyorsabban haladnak, mint a tavalyiak. Ez elsősorban a nagy lendü­lettel megkezdett kongresszusi munkaverseny, nemkülönben a fokozódó gépesítés következ­ménye. Már az indulás is jó volt, mert az első negyedévben ösz- szesen 8800 lakást adtak át, az egész évi mennyiség­nek majdnem 24 százalé­kát. Ez igen kedvező eredmény, hiszen köztudomású, hogy az első negyedév nem a legjobb időszak az építkezések szem­pontjából; Az előző évihez viszonyítva legnagyobb a javulás az álla­mi építővállalatok lakásépítke­zéseinél. A verseny lendülete június­ban tovább erősödött, a gépesí­tést is fokozták, ennek meg­felelően az első félév várható eredményei jóval meghaladják majd a tavalyit. Az év végéig 6810 lakásnál átlagosan tizen­egy nappal rövidül meg az átadási határidő. Hangsúlyozták azonban a minisztériumban, hogy az idei fejlődés, bár elismerésre méltó,1 mégsem teljesen kielégítő, mert az állami építőipar la­kásépítkezéseinek nagyobb ré­sze most is a harmadik és a negyedik évnegyed végére jut. A minisztériumok építkezési igazgatóságai a maguk részéről mindent elkövetnek, hogy a határidők további rövidí­tését elősegítsék, számíta­nak azonban az építtető se­gítségére is, hogy a kivi­telezési terveket idejében, rendelkezésre bocsátják és ezzel módcs, nyújtanak a kőműves munkák, vala­mint a szakipari feladatok, a festés, a mázolás, a vil­lany-, víz- és egyéb sze­relés összehangzó, folya­matos végzésére. Ha ez megtörténik, további lehetőség nyílik arra, hogy újabb lakások átadási határ­idejét előbbre hozzák — fe­jezték be a lakásépítkezések előrehaladásáról szóló tájékoz­tatást az Építésügyi Miniszté­riumban. A TASZSZ jelentése a berlini kérdésre vonatkozó nyugati javaslatokról Genf (TASZSZ). A TASZSZ külön tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország küldöttsé­ge június 16-án javaslatot ter­jesztett a szovjet küldöttség elé a berlini kérdésről. Az amerikai küldöttség szóvivője szerdán este a nyugati sajtó­val közölte a javaslat fő téte­lét. A javaslat szerint a berlini kérdést legjobban Németor­szág egységének helyreállítása után lehetne megoldani, de az újraegyesítésig is »bizonyos vonatkozásokban módosítani lehet a fennálló rendelkezése­ket és a jelenleg érvényes egyezményeket«. A szovjet küldöttség elé ter­jesztett dokumentum a to­vábbiakban kifejti, milyen in­tézkedéseket javasol a három nyugati hatalom a jelenlegi helyzet megváltoztatására. E javasolt intézkedések fő célja a nyugat-berlini megszállási rendszer állandósítása. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország továbbra is Nyugat-Berlinben akarja tar­tani jelenlegi megszálló csapat­kontingenseit. A javaslatok csak igen homályosan beszél­nek arról, hogy csökkenteni le­hetne e csapatok létszámát, in­dítványozzák, hogy a négy ha­talom kormányai időnként, »ha az események fejlődése megen­gedi", vizsgálják meg a három nyugati hatalom Nyugat-Ber­linben állomásozó csapatai lét­számcsökkentésének lehetősé­gét. A nyugati hatalmak kifeje­zik hajlandóságukat, hogy e csapatokat csupán hagyomá- qjroe fs§a\(u:ekkel látják oi. A javaslatok szerint »to­vábbra is szabadon és akadály nélkül kell bejutnia Nyugat- Berlinbe szárazon, vizen és a levegőben minden személy, áru és közlekedési eszköznek, be­leértve a Nyugat-Berlinben ál­lomásozó francia, angol és ameriKai csapatok személyeit, áruit és közlekedési eszkö­zeit". Ezzel kapcsolatban azt az eljárási módot kell alkal­mazni, amely 1959 áprilisában állott fenn, azzal a kiegészítés­sel, hogy, »a fennálló alapvető felelősség csorbítása nélkül német személyzet alkalmazhat­ja ezeket az eljárási módoza­tokat, ahol még ilyen nincs". Minden vitát, amely Nyugat- Berlin megközelítése miatt tá­mad, a négy kormánynak kell megoldania, a négy kormány az ilyen viták rendezésére négyhatalmi bizottságot léte­sít. Ez a bizottság »szükség esetén« német szakértőkkel ta­nácskozhat. Ami azt az égető problémát a Német Demokratikus Köz­társaság, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen Nyugat-Berlinben folytatott felforgató propagandát, kém- és diverziós tevékenységet, a három nyugati hatalom javas­lataiban igyekszik eltussolni azt a tényt, hogy ez a nyugat­berlini tevékenység a békét és biztonságot fenyegeti. Befejezésül a három nyugati hatalom leszögezi, hogy ha a fenti javaslatokban foglalt »módosításokra nem kerül sor, a négy hatalom megegyezése alapján, akkor az eredeti in­tézkedések továbbra is hatály­ban maradnak Németország egységének helyreállításáig", vagyis meghatározatlan ideig, mert a nyugati hatalmak min­denképpen akadályozzák a két német állam közeledésén ala­illeti, hogy meg kell szüntetni puló újraegyesítést. Az angol kormány kész befogadni a jelenleg Franclaorszégbnii állomásozó amerikai vadászbombázókai London (MTI). Mint isme­retes, a NATO-n belül egy idő óta felmerült annak lehetősé­ge, hogy a Franciaországban állomásozó mintegy 200 ame­rikai vadászbombázót más nyugati országba telepítik át. Az angol alsóházban szer­dán vita folyt erről. Ifuncan, Sandys hadü&ymi­j niszter kérdésekre válaszolva . kijelentette, az angol kormány kész befogadni a szóban for­gó amerikai vadászbombázó­kat »azzal a feltétellel, hogy angol támaszpontokról adott esetben •'sak az angol és az amerikai kormány közös el­határoz'savai indulhatnak be­vetésre.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom