Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-19 / 142. szám
Péntek, 1959. június 19. 2 SOMOGYI NÉPLAP Az NDK párt küldöttsége Moszkva (TASZSZ). Az SZKP és a szovjet kormány vezetői csütörtökön délelőtt a Kremlben találkoztak az NDK párt- és kormányküldöttségével, amely vidéki körútjáról és kormány- a Kremlben most érkezett vissza a szovjet fővárosba. A találkozón ott volt Nyiki- ta Hruscsov, Alekszej Kiri- csenko, Frol Kozlov, Anasz- tasz Mikojan és Alekszej Koszigin. Ma délután két órakor lesz a Genfben tárgyaló négy külügyminiszter nem hivatalos találkozója Genf (TASZSZ). A TASZSZ különtudósítój a j elenti: A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek csütörtökre kitűzött nem hivatalos találkozóját június 19-re, péntekre halasztották. A külügyminiszterek délután két órakor ülnek össze. A nyugati külügyminiszterek csütörtöki tanácskozásai Genf (MTI). A Reuter jelentése szerint Brentano nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön délelőtt felkereste Hertert. Egy amerikai szóvivő kijelentette, nem tudja a nyugatnémet külügyminiszter látogatásának okát. Diplomáciai megfigyelők azonban valószínűnek tartják, hogy Brentano kifejtette nézeteit a genfi értekezlet elnapolásáról. Mint a DPA jelenti, csütörtökön délben az angol, az amerikai, a francia és a nyugatnémet külügyminiszter az amerikai küldöttség szállásán tanácskozott. Jelentések A francia csapatoknak cl kell hagyniok Tunéziát Tunisz (MTI). Mint az AFP jelenti, Burgiba, Tunézia elnöke csütörtöki nyilatkozatában emlékeztetett arra a tunéziai—francia egyezményre, amelyben a franciák kötelezték magukat, hogy a tunéziai kormány beleegyezése nélkül egyeten francia katonát sem tartanak az ország területén. Tunézia elnöke felvetette a francia csapatok kivonulásának és Bizerta helyzetének kérdését. »A külföldi csapatok jelenléte sérti a szabad Tunézia függetlenségét és szuverenitását. Nem egyezhetünk bele, hogy kétféle katonaság állomásozzon területünkön és erről nem is vagyunk hajlandók alkudozni!« — mondta az elnök. Megkezdődött az angol nyomdászok országos sztrájkja London (MTI). Csütörtökön megkezdődött Angliában -az 1926-os általános sztrájk óta az első országos nyomdász- sztrájk. A sztrájkban a hét végéig kétszázezer nyomdász vesz részt, s így fokozatosan leáll 4300 nyomdavállalat üzeme és megszűnik körülbelül ezer sajtótermék, főleg vidéki lapok, továbbá hetilapok, szaklapok, folyóiratok megjelenése. A londoni napilapok azonban továbbra is megjelennek. A sztrájk oka a munkáltatók negatív és halogató magatartása a szakszervezeti követeléssel szemben, amely tíz százalékos munkabér emelésre és 40 órás munkahét bevezetésére irányul. Az utóbbi követelés a munkáltatók szerint úttörő jellegű és teljesítése esetért a többi iparágak hasonló követeléseihez vezetne. Szakszervezeti körök szerint az összes követelések teljesítése heti százötvenezer fontba, viszont tíz heti sztrájk 1 500 000 fontba kerülne a munkáltatóknak, nem számítva a forgalom csökkenését. A szakszervezetek a vitát nem hajlandók döntőbíróság elé vinni, mert elvesztették bizalmukat a döntőbíráskodás függetlensége iránt 1957-ben, amikor a kormány a közeeész- ségügyi alkalmazottak követeléseivel kapcsolatban beavatkozott a döntőbíráskodásba. Bruno Roberto Grotz nők, a Frondizi elnök politikája ellen fellázadt katonatisztek csoportjának vezetője szerdán este kijelentette, hogy a kormány képviselőivel folytatott tárgyalásainak eredményeként minden probléma megoldást nyert. Ennek alapján a Reuter-iroda tudósítója úictv látja, hogy az argentínai belpolitikai feszültség lényegesen enyhült; dott, de ez utóbbi lemondását a kormány nem fogadta el. Frondizi elnök szerdán a késő esti órákig tárgyalt a katonai vezetőkkel. Buenos Airesben egyébként szerdán viszonylagos nyugalom volt, és vidékről sem jelentsétek zavargásokat — közli az ÁFP. — A hadügyminisztériumi palota és több más középület őrségét megerősítették. * * * szárazföldi egységek csak a jeladásra várnak, hogy megindítsák a támadást. Fidel Castro kubai miniszterelnök szombaton és vasárnap három nagygyűlésen mondott beszédet, és a legnagyobb éberségre szólította fel népét a Kuba ellen irányuló imperialista mesterkedésekkel szemben. Negyven kubai társadalmi szervezet nyilatkozatban Lemondott a japán kormány Tokio (TASZSZ). A tokioi rádió jelenti, hogy a japán minisztertanács csütörtökön tartott rendkívüli ülésén a kormány valamennyi tagja benyújtotta lemondását. Kisi miniszterelnök az ülés után a Liberális Demokrata Párt vezetőivel együtt hozzálátott az új kormány megalakításához. a latin-amerikai eseményekről tábccSzerdán ugyanis már any- nyira elmérgesedett a helyzet, hogy valószínűnek látszott súlyos politikai válság kirobbanása Argentínában. Hivatalos körök cáfolták azokat á híreket, hogy a Grotz tábornok parancsnoksága alatt levő cardobai helyőrség megtagadja az engedelmességet a kormánynak, és a főváros ellen vonul, ha a hadügyminiszter és helyettese nem mond le. Raimundez hadügyminiszterhelyettes után Solonas PacheAz Uj Kína hírügynökség jelenti Havannából, hogy Kubában a helyzet robbanásig. feszült az ellenforradalmi erőknek a kubai partok ' közelében való felvonulása miatt. Maserrer volt kubai szenátor és az Egyesült Államokban száműzetésben levő Batista híved Miamiból az FBI pártfogásával nagy mennyiségű fegyverszállítmányt indítottak útnak. A Dominikai Köztársaság délkeleti vidékén összpontosított légi, haditengerészeti és támogatta a kormányt és politikáját. Az ország vallási vezetői szántén támogatják a forradalmi kormányt és a földreformot • * * Az AP San Jóséból, Costarica fővárosából közli, hogy a helyi rádió jelentése szerint Costarica Osa nevű félszigetén szerdán felkelő-csoportra bukkantak. A csoportot Frank Marshall és Marcial Aguila coetaricai parlamenti képviselő vezeti. A kormány katonai egységeket vezényelt ki a felkelők ellen. Adenauer nyilatkozata a New York Times tudósítójának New York (Reuter). Adenauer nyilatkozott a New York Times bonni tudósítójának. Kijelentette, az 1961 szeptemberében megtartandó választások után, 1902-ben szándékozik lemondani kancellári tisztségéről. Közölte, hogy erről az elhatározásáról már egy évvel ezelőtt tájékoztatta pártjának vezetőit., Adenauer hozzátette, reméli; hogy 1962- re »a nemzetközi helyzet is tisztázódik-«. co hadügyminiszter is lemonEisenhower sajtóértekezlete Washington (MTI). Eisenhower elnök szerdai sajtóértekezletén kijelentette, . a csúcsértekezlet esélyéi »nem biztatóbbak, mint két héttel ezelőtt«. Az amerikai elnök a genfi értekezletről szólva azzal vádolta a Szovjetunió küldöttségét, hogy az »nem hajlandó megvitatni olyan kérdéseket, amelyek lehetővé tennék a csúcsértekezlet eredményes tárgyalásait«. Eisenhower megismételte immár többször elhangzott véleményét, mely szerint, ha haladást érnek el Genfben, ő (Eisenhower) hajlandó részt venni a csúcsértekezleten. Eisenhower kijelentette, a csúcsértekezlet megtartását nem köti ahhoz, hogy Genfben feltétlenül a berlini kérdésben érjenek el megegyezést, hanem az is megfelelne, ha más kérdésekben mutatkozik haladás, például a leszerelés vagy az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének kérdésében. Megkérdezték az elnököt: Nixon alelnök moszkvai útja alkalmával lehetőség van-e tárgyalásokra a Szovjetunióval? Eisenhower hangoztatta, hogy az Egyesült Államok semmiféle alkalmat nem szalaszt el, ha bizonyos eredménnyel kecsegtető tárgyalási lehetőségről van szó. Példaképpen Koz- lovnak, a Szovjetunió első miniszterelnök-helyettesének küszöbönálló washingtoni látogatását említette. Ez alkalommal — mondotta — szívesen látja Kozlovot a Fehér Házban. Meddig tűrik még a nyugatiak Adenauer parancsolgatását? A Krasznaja Zvezda cikke Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja Zvezda cikket közöl a genfi értekezlet megtorpedózására irányuló bonni próbálkozásokról. Tarov, a cikk szerzője kommentálja Adenauer elhatározását, hogy nem jelölteti magát elnökké. Megállapítja: egy washingtoni megfigyelő véleménye szerint Adenauer akar Dulles egyetlen örököse lenni, ■ az NSZK határait meghaladó hatalomra tör. ö akar a Nyugat külpolitikai vezetője lenni, folytatni szeretné a »szakadék szélén táncolás« politikáját, amelyről az utóbbi' időben Dulles követői is lemondtak. Adenauer kioktatja a nyugati hatalmakat, és azt tanácsolja nekik, hosszú időre szakítsák mag a genfi értekezletet, és semmiesetre se egyezzenek bele a csúcsértekezlet összehívásába. LATIN-AMERIKA Latin-Amerika húsz köztér- [ Amerikában, valamint Észak- saságból, néhány európai és Amerika déli részén és Nyu- amerikai gyarmatból áll; ezek gat-Indiában terülnek eh az országok Dél- és Közép-1 A latin-amerikai országok területe és népessége (északról dél felé haladva): Mexikó 1969 000 km3 31,4 millió lakos Guatemala 108 880 „ 3,4 99 99 Honduras 1|12 000 „ 1,7 99 99 Salvador 20 877 „ 2,3 99 99 Nicaragua 148 000 1,3 99 99 Panama 74 470 ” 1,0 99 99 Costa Rica 51 000 „ 1,0 99 A Karib-tengeren fekszik két sziget: Kuba és Haiti. Kuba 114 500 km2 6,4 millió lakos Haiti szigetén két állam terül el: 1. Haiti 27 750 km2 3,4 millió lakos 2. Dominikai Közt. 48 700 „ 2,7 99 99 Dél-Amerikában tíz államat találunk: Venezuela 912 000 km2 6,1 millió lakos Kolumbia 1 138 000 „ 13,2 99 99 Ecuador 270 670 „ 3,9 99 Peru 1 311 000 „ 9,9 99 99 Brazília 8 513 000 „ 63,0 99 99 Bolívia 1 098 000 „ 3,3 99 99 Paraguay 406 752 „ 1,6 99 99 Chile 741 767 ■„ 7,1 99 99 Argentína 2 778 412 „ 20,0 99 99 Uruguay 186 926 „ 2,7 99 .. A latin-amerikai országok együttes területe tehát csaknem 20 millió négyzetkilométer, lakosainak száma 185 millió. összehasonlításképpen: az Egyesült Államok területe birtokaival együtt 9,4 millió négyzetkilométer. lakosainak száma 178,4 millió. 18 állam lak ossága spanyolul, Brazília lakossága portugál nyelven, Haitié pedig franciául beszél; a spanyol, a portugál és a francia nyelvet a latin nyelvekhez sorol.iák, innen ered a Latin-Amerika elnevezés. A latin-ejerikai országok természeti kincsekben igen gazdagok. Területükön hatalmas réz-, mangán-, platina-, higany-, urán-, valamint olajkészletek vannak. Hatalmas nyersanyagforrásaik következI Igazad volt, pesszinrsta katona! | írta: M. SZTURUA I ... Végeláthatatlan sorokban vonulnak a hadifoglyok. Erőtlenül, lehajtott fejjel, fáradtan vánszorognak a tegnapi hódítók: Paulus hadseregtábornok hatodik hadsere- ♦ gének Sztálingrád alatt kö- | rülvett és szétvert maradva- ♦ nyai. — Mi vár ránk! Tisztele- tes úr? — kérdezi a hadifoglyok között egy náci tiszt a ♦ tábori lelkésztől, t — Nem tudom, de ez sok I mindenre megtanít bennün- I két. | — Az is lehet, hogy sem♦ mire — szól közbe borúsan I egy tépett ruhás katona. | Ezzel a rövid párbeszéddel i ér véget a »Kutyák, örökké j akartatok élni?« című nyu- | gatnémet film, amely a hitt | rista csapatok Sztálingrád j alatti súlyos vereségéről szól. I A bonni állam revansvá- I gyó erőinek aktivizálásálból ♦ Ítélve, a pesszimista katona I jóslata megvalósulófélben I van. S bár a szólás-mondás * azt tartja, hogy a verés hasz- j nál az embernek, a Bundes- ; wehr egyik-másik tábomo- 1 ka mégis úgy viselkedik, | mintha a porosz iskolai taní- ♦ tón kívül soha sem kapott I volna ki. | A film története egyébként | igen jellemző. A rendezőnek I sok statisztára, valamint | tankokra, ágyúkra és más I fegyverekre volt szüksége a I csapatjelenetekhez. A rende- | zö azzal a kéréssel fordult a I bonni hadügyminisztérium- £ hoz, hogy bocsássanak ren- £ delkezésére egy katonai egy- | séget és a szükséges felszere- | lést. £ A rendező megsértette azt I a szabályt, hogy akasztott I ember házában nem illik kö- I télről beszélni, s »ügyetlen- j ségével« nagy haragra ingerelte Heuslngert, a Bundes- wehr főfelügyelőjét és Strauss hadügyminisztert. Mindketten levelet írtak a rendezőnek, melybén mennydörögve szidalmazták az ötletét, és természetesen határozottan elutasították a kérést. Még mit nem! Szép kis iskola lenne ez az -élettér- jövendő meghódítóinak! Heusinger és Strauss urakat különösen felháborította a film címe, bár az magától II. Frigyestől származik. Egy történelmi anekdota szerint a kolini csatában, amikor ő királyi fensége gránátosai reszkettek a félelemtől, Frigyes közéjük vágott korbácsával, és felkiáltott: -Kutyák, örökké akartatok élni?« Számunkra nagyon is érthető a porosz király bonni utódainak felháborodása. Valóban, nem azért hozzák létre a Bundeswehrt és fegyverzik fel amerikai atom- és rakétafegyverzettel, hogy a katonák itt öregedjenek meg a földön! Ami Strauss urat illeti, nyilván személyes sértésnek lógja fel a rendező kérését. Ugyanis a bonni hadügyminiszter, aki a múlt háborúban náci tiszt volt, maga is alig hordta el az irháját Sztálingrád alól. Azt mondják, hogy még az orosz ólomból is kapott ott egy kis kóstolót. Rossz nyelvek szerint ennek a sebesülésnek a helye azt bizonyítja, hogy Strauss nem támadó harcban sérült meg ... Sajnos, rossz idő esetén ez a seb nem sajdul meg. Mert ha így lenne, Strauss úr maga is beállt volna a statiszták közé. A pesszimista katonának igaza volt: a púpos embert csak a sír egyenesíti ki. Haditörvényszék elé akarják állítani ManolÍ8z Glezoszt Athén (MTI). Az AVGI című lap kormánykörökből ki- szivárgott értesülések alapján közli, hogy Manolisz Glezoszt »kémkedés« vádjával hamarosan haditörvényszék elé akarják állítani. Ebben az esetben Glezoszt golyó általi halál fenyegeti. Glezosz ügyének tárgyalását júliusra tűzték ki. Kerala államban a kormány ura a helyzetnek Újdelhi (Uj Kína). Namgu- diripad, Kerala állam miniszterelnöke keddi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a kormány ura a helyzetnek. Kifejezte azt az óhaját, hogy szűnjenek meg a lövöldözések. Hangsúlyozta, hogy a kormány lemondására vonatkozó követelés teljesíthetetlen. Az Újdelhiben megjelenő lapok értesülései szerint kedden Keralában »viszonylag nyugodt« volt a helyzet. tében fontos szerepet töltenek be a világtermelésben és bizonyos ipari és mezőgazdasági termékek világkivitelében. A réztermelésnek 25 százalékát, az ónnak 20 százalékát, az ezüstnek 50 százalékát, a cukornádnak egyharmadát, a kakaónak egyharmadát. a banántermelésnek kétharmadát szolgáltatják. A latin-amerikai országok adják a kávé világkivitelének 90 százalékát, a húskivitel felét, a tőkés országok olajkivitelének 15 százalékát. Argentína, Uruguay és Brazília exportálja a húskonzervek kilenctized részét. Argentína a világ egyik legnagyobb bőrexportáló országa. A latin-amerikai országok gazdasági életét a változatosság jellemzi. Ipari és mezőgazdasági fejlődésük iránya és foka, gazdaságuk szerkezete és felépítése egyaránt erősen eltérő; fejlett kapitalista formák mellett még gyakoriak a feudális maradványok. Különböznek egymástól a külföldi tőkétől való függésük szerint is. A munkásosztály öntudatának és szervezettségének színvonala, a nemzeti felszabadító mozgalom ereje és lendülete országonként eltérő. E különbségek mellett azonban sok hasonló vonást is találunk. Ezek közül a legfontosabb az, hogy valamennyi latin-amerikai ország általános gazdasági fejlettségi színvonala igen alacsony. Csak nagyon kevés ipari vállalatuk van. ezek főként közszükségleti cikkeket tér-' melnek; a mezőgazdaság a mélyreható krónikus válságok -orozatát éli át. S erő* f°udal's- ta vonásokat mutat. A termelés a latin-amerikai országok többségében monokultúrás, vagyis egy-egy fontos növény, például a kávé. a banán, a cukor, a dohány termesztésére rendezkednek be, s e növények termesztése, értékesítése igen fontos szerepet tölt be a gazdasági életükben. Ez a helyzet annak következménye, hogy a latin-amerikai országok hosszú idő óta a külföldi tőkétől függnek, ez a függőség változatos formákat ölt az egyes országok belső viszonyai szerint. A latinamerikai ' országok többsége forma szerint önálló, független állam. Valójában azonban a gazdasági, pénzügyi, politikai, diplomáciai és katonai függőség erős szálai fűzik őket az imperialist hatalmakhoz, leginkább az Egyesült Államokhoz. Latin-Amerika jelenleg az amerikai, az angol és a többi imperialista monopólium elkeseredett küzdelmének színhelye; ez a küzdelem a piacokért, a nyersanyagforrásokért és a tőkeberuházási övezetekért folyik. Az amerikai imperialisták Latin-Amerikával kapcsolatban különösen nagy terveket szőnek. Ennek gazdasági, politikai és katonai okai vannak. Az amerikai imperializmus erőszakos terjeszkedése fékezi a latin-amerikai országok fejlődését, egyoldalúvá teszi gazdasági életüket, mezőgazdasági termék- és nyersanyagszállító területekké változtatja őket. A latin-amerikai országok gazdasági élete erősen függ " 'gy gazdasági ág fejlődésé« lói.