Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

Péntek, 1959. június 19. 2 SOMOGYI NÉPLAP Az NDK párt küldöttsége Moszkva (TASZSZ). Az SZKP és a szovjet kormány vezetői csütörtökön délelőtt a Kremlben találkoztak az NDK párt- és kormányküldöttségé­vel, amely vidéki körútjáról és kormány- a Kremlben most érkezett vissza a szovjet fővárosba. A találkozón ott volt Nyiki- ta Hruscsov, Alekszej Kiri- csenko, Frol Kozlov, Anasz- tasz Mikojan és Alekszej Ko­szigin. Ma délután két órakor lesz a Genfben tárgyaló négy külügy­miniszter nem hivatalos találkozója Genf (TASZSZ). A TASZSZ különtudósítój a j elenti: A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág külügyminisztereinek csü­törtökre kitűzött nem hivatalos találkozóját június 19-re, pén­tekre halasztották. A külügy­miniszterek délután két óra­kor ülnek össze. A nyugati külügyminiszterek csütörtöki tanácskozásai Genf (MTI). A Reuter jelen­tése szerint Brentano nyugat­német külügyminiszter csü­törtökön délelőtt felkereste Hertert. Egy amerikai szóvivő kijelentette, nem tudja a nyu­gatnémet külügyminiszter lá­togatásának okát. Diplomáciai megfigyelők azonban valószí­nűnek tartják, hogy Brentano kifejtette nézeteit a genfi ér­tekezlet elnapolásáról. Mint a DPA jelenti, csü­törtökön délben az angol, az amerikai, a francia és a nyu­gatnémet külügyminiszter az amerikai küldöttség szállásán tanácskozott. Jelentések A francia csapatoknak cl kell hagyniok Tunéziát Tunisz (MTI). Mint az AFP jelenti, Burgiba, Tunézia el­nöke csütörtöki nyilatkozatá­ban emlékeztetett arra a tu­néziai—francia egyezményre, amelyben a franciák kötelez­ték magukat, hogy a tunéziai kormány beleegyezése nélkül egyeten francia katonát sem tartanak az ország területén. Tunézia elnöke felvetette a francia csapatok kivonulásá­nak és Bizerta helyzetének kérdését. »A külföldi csapatok jelen­léte sérti a szabad Tunézia függetlenségét és szuverenitá­sát. Nem egyezhetünk bele, hogy kétféle katonaság állomá­sozzon területünkön és erről nem is vagyunk hajlandók al­kudozni!« — mondta az elnök. Megkezdődött az angol nyomdászok országos sztrájkja London (MTI). Csütörtökön megkezdődött Angliában -az 1926-os általános sztrájk óta az első országos nyomdász- sztrájk. A sztrájkban a hét végéig kétszázezer nyomdász vesz részt, s így fokozatosan leáll 4300 nyomdavállalat üze­me és megszűnik körülbelül ezer sajtótermék, főleg vidéki lapok, továbbá hetilapok, szak­lapok, folyóiratok megjelené­se. A londoni napilapok azon­ban továbbra is megjelennek. A sztrájk oka a munkáltatók negatív és halogató magatar­tása a szakszervezeti követe­léssel szemben, amely tíz szá­zalékos munkabér emelésre és 40 órás munkahét bevezetésére irányul. Az utóbbi követelés a munkáltatók szerint úttörő jel­legű és teljesítése esetért a többi iparágak hasonló követe­léseihez vezetne. Szakszervezeti körök szerint az összes követelések teljesíté­se heti százötvenezer fontba, viszont tíz heti sztrájk 1 500 000 fontba kerülne a munkáltatók­nak, nem számítva a forgalom csökkenését. A szakszervezetek a vitát nem hajlandók döntőbíróság elé vinni, mert elvesztették bi­zalmukat a döntőbíráskodás függetlensége iránt 1957-ben, amikor a kormány a közeeész- ségügyi alkalmazottak követe­léseivel kapcsolatban beavat­kozott a döntőbíráskodásba. Bruno Roberto Grotz nők, a Frondizi elnök politi­kája ellen fellázadt katona­tisztek csoportjának vezetője szerdán este kijelentette, hogy a kormány képviselőivel foly­tatott tárgyalásainak eredmé­nyeként minden probléma megoldást nyert. Ennek alap­ján a Reuter-iroda tudósítója úictv látja, hogy az argentínai belpolitikai feszültség lénye­gesen enyhült; dott, de ez utóbbi lemondását a kormány nem fogadta el. Frondizi elnök szerdán a ké­ső esti órákig tárgyalt a ka­tonai vezetőkkel. Buenos Airesben egyébként szerdán viszonylagos nyugalom volt, és vidékről sem jelentsétek zavargásokat — közli az ÁFP. — A hadügyminisztériumi pa­lota és több más középület őr­ségét megerősítették. * * * szárazföldi egységek csak a jeladásra várnak, hogy megin­dítsák a támadást. Fidel Castro kubai miniszterelnök szombaton és vasárnap három nagygyűlésen mondott beszé­det, és a legnagyobb éberség­re szólította fel népét a Kuba ellen irányuló imperialista mesterkedésekkel szemben. Negyven kubai társadalmi szervezet nyilatkozatban Lemondott a japán kormány Tokio (TASZSZ). A tokioi rádió jelenti, hogy a japán mi­nisztertanács csütörtökön tar­tott rendkívüli ülésén a kor­mány valamennyi tagja be­nyújtotta lemondását. Kisi miniszterelnök az ülés után a Liberális Demokrata Párt vezetőivel együtt hozzá­látott az új kormány megala­kításához. a latin-amerikai eseményekről tábcc­Szerdán ugyanis már any- nyira elmérgesedett a hely­zet, hogy valószínűnek lát­szott súlyos politikai vál­ság kirobbanása Argentí­nában. Hivatalos körök cáfolták azo­kat á híreket, hogy a Grotz tábornok parancsnoksága alatt levő cardobai helyőrség meg­tagadja az engedelmességet a kormánynak, és a főváros el­len vonul, ha a hadügyminisz­ter és helyettese nem mond le. Raimundez hadügyminiszter­helyettes után Solonas Pache­Az Uj Kína hírügynökség jelenti Havannából, hogy Kubában a helyzet robba­násig. feszült az ellenfor­radalmi erőknek a kubai partok ' közelében való felvonulása miatt. Maserrer volt kubai szená­tor és az Egyesült Államok­ban száműzetésben levő Ba­tista híved Miamiból az FBI pártfogásával nagy mennyisé­gű fegyverszállítmányt indítot­tak útnak. A Dominikai Köztársaság délkeleti vidékén összpontosí­tott légi, haditengerészeti és támogatta a kormányt és politikáját. Az ország vallási vezetői szántén támogatják a forradal­mi kormányt és a földrefor­mot • * * Az AP San Jóséból, Costa­rica fővárosából közli, hogy a helyi rádió jelentése szerint Costarica Osa nevű félszi­getén szerdán felkelő-cso­portra bukkantak. A csoportot Frank Marshall és Marcial Aguila coetaricai parlamenti képviselő vezeti. A kormány katonai egységeket vezényelt ki a felkelők ellen. Adenauer nyilatkozata a New York Times tudósítójának New York (Reuter). Ade­nauer nyilatkozott a New York Times bonni tudósítójá­nak. Kijelentette, az 1961 szeptemberében megtartandó választások után, 1902-ben szándékozik lemondani kancel­lári tisztségéről. Közölte, hogy erről az elhatározásáról már egy évvel ezelőtt tájékoztatta pártjának vezetőit., Adenauer hozzátette, reméli; hogy 1962- re »a nemzetközi helyzet is tisztázódik-«. co hadügyminiszter is lemon­Eisenhower sajtóértekezlete Washington (MTI). Eisenho­wer elnök szerdai sajtóértekez­letén kijelentette, . a csúcsérte­kezlet esélyéi »nem biztatób­bak, mint két héttel ezelőtt«. Az amerikai elnök a genfi értekezletről szólva azzal vá­dolta a Szovjetunió küldöttsé­gét, hogy az »nem hajlandó megvitatni olyan kérdéseket, amelyek lehetővé tennék a csúcsértekezlet eredményes tárgyalásait«. Eisenhower meg­ismételte immár többször el­hangzott véleményét, mely szerint, ha haladást érnek el Genfben, ő (Eisenhower) haj­landó részt venni a csúcsérte­kezleten. Eisenhower kijelentette, a csúcsértekezlet megtartását nem köti ahhoz, hogy Genfben feltétlenül a berlini kérdésben érjenek el megegyezést, hanem az is megfelelne, ha más kér­désekben mutatkozik haladás, például a leszerelés vagy az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetésének kérdésében. Megkérdezték az elnököt: Nixon alelnök moszkvai útja alkalmával lehetőség van-e tárgyalásokra a Szovjetunió­val? Eisenhower hangoztatta, hogy az Egyesült Államok sem­miféle alkalmat nem szalaszt el, ha bizonyos eredménnyel kecsegtető tárgyalási lehetőség­ről van szó. Példaképpen Koz- lovnak, a Szovjetunió első mi­niszterelnök-helyettesének kü­szöbönálló washingtoni látoga­tását említette. Ez alkalommal — mondotta — szívesen látja Kozlovot a Fehér Házban. Meddig tűrik még a nyugatiak Adenauer parancsolgatását? A Krasznaja Zvezda cikke Moszkva (TASZSZ). A Krasz­naja Zvezda cikket közöl a genfi értekezlet megtorpedózá­sára irányuló bonni próbálko­zásokról. Tarov, a cikk szerzője kom­mentálja Adenauer elhatározá­sát, hogy nem jelölteti magát elnökké. Megállapítja: egy washingtoni megfigyelő véle­ménye szerint Adenauer akar Dulles egyetlen örököse lenni, ■ az NSZK határait meghala­dó hatalomra tör. ö akar a Nyugat külpolitikai vezetője lenni, folytatni szeretné a »szakadék szélén táncolás« po­litikáját, amelyről az utóbbi' időben Dulles követői is le­mondtak. Adenauer kioktatja a nyugati hatalmakat, és azt tanácsolja nekik, hosszú idő­re szakítsák mag a genfi ér­tekezletet, és semmiesetre se egyezzenek bele a csúcsérte­kezlet összehívásába. LATIN-AMERIKA Latin-Amerika húsz köztér- [ Amerikában, valamint Észak- saságból, néhány európai és Amerika déli részén és Nyu- amerikai gyarmatból áll; ezek gat-Indiában terülnek eh az országok Dél- és Közép-1 A latin-amerikai országok területe és népessége (észak­ról dél felé haladva): Mexikó 1969 000 km3 31,4 millió lakos Guatemala 108 880 „ 3,4 99 99 Honduras 1|12 000 „ 1,7 99 99 Salvador 20 877 „ 2,3 99 99 Nicaragua 148 000 1,3 99 99 Panama 74 470 ” 1,0 99 99 Costa Rica 51 000 „ 1,0 99 A Karib-tengeren fekszik két sziget: Kuba és Haiti. Kuba 114 500 km2 6,4 millió lakos Haiti szigetén két állam terül el: 1. Haiti 27 750 km2 3,4 millió lakos 2. Dominikai Közt. 48 700 „ 2,7 99 99 Dél-Amerikában tíz államat találunk: Venezuela 912 000 km2 6,1 millió lakos Kolumbia 1 138 000 „ 13,2 99 99 Ecuador 270 670 „ 3,9 99 Peru 1 311 000 „ 9,9 99 99 Brazília 8 513 000 „ 63,0 99 99 Bolívia 1 098 000 „ 3,3 99 99 Paraguay 406 752 „ 1,6 99 99 Chile 741 767 ■„ 7,1 99 99 Argentína 2 778 412 „ 20,0 99 99 Uruguay 186 926 „ 2,7 99 .. A latin-amerikai országok együttes területe tehát csak­nem 20 millió négyzetkilomé­ter, lakosainak száma 185 mil­lió. összehasonlításképpen: az Egyesült Államok területe bir­tokaival együtt 9,4 millió négyzetkilométer. lakosainak száma 178,4 millió. 18 állam lak ossága spanyo­lul, Brazília lakossága portu­gál nyelven, Haitié pedig fran­ciául beszél; a spanyol, a por­tugál és a francia nyelvet a la­tin nyelvekhez sorol.iák, innen ered a Latin-Amerika elneve­zés. A latin-ejerikai országok természeti kincsekben igen gazdagok. Területükön hatal­mas réz-, mangán-, platina-, higany-, urán-, valamint olaj­készletek vannak. Hatalmas nyersanyagforrásaik következ­I Igazad volt, pesszinrsta katona! | írta: M. SZTURUA I ... Végeláthatatlan sorok­ban vonulnak a hadifoglyok. Erőtlenül, lehajtott fejjel, fá­radtan vánszorognak a teg­napi hódítók: Paulus hadse­regtábornok hatodik hadsere- ♦ gének Sztálingrád alatt kö- | rülvett és szétvert maradva- ♦ nyai. — Mi vár ránk! Tisztele- tes úr? — kérdezi a hadifog­lyok között egy náci tiszt a ♦ tábori lelkésztől, t — Nem tudom, de ez sok I mindenre megtanít bennün- I két. | — Az is lehet, hogy sem­♦ mire — szól közbe borúsan I egy tépett ruhás katona. | Ezzel a rövid párbeszéddel i ér véget a »Kutyák, örökké j akartatok élni?« című nyu- | gatnémet film, amely a hitt | rista csapatok Sztálingrád j alatti súlyos vereségéről szól. I A bonni állam revansvá- I gyó erőinek aktivizálásálból ♦ Ítélve, a pesszimista katona I jóslata megvalósulófélben I van. S bár a szólás-mondás * azt tartja, hogy a verés hasz- j nál az embernek, a Bundes- ; wehr egyik-másik tábomo- 1 ka mégis úgy viselkedik, | mintha a porosz iskolai taní- ♦ tón kívül soha sem kapott I volna ki. | A film története egyébként | igen jellemző. A rendezőnek I sok statisztára, valamint | tankokra, ágyúkra és más I fegyverekre volt szüksége a I csapatjelenetekhez. A rende- | zö azzal a kéréssel fordult a I bonni hadügyminisztérium- £ hoz, hogy bocsássanak ren- £ delkezésére egy katonai egy- | séget és a szükséges felszere- | lést. £ A rendező megsértette azt I a szabályt, hogy akasztott I ember házában nem illik kö- I télről beszélni, s »ügyetlen- j ségével« nagy haragra inge­relte Heuslngert, a Bundes- wehr főfelügyelőjét és Strauss hadügyminisztert. Mindketten levelet írtak a rendezőnek, melybén menny­dörögve szidalmazták az öt­letét, és természetesen hatá­rozottan elutasították a ké­rést. Még mit nem! Szép kis iskola lenne ez az -élet­tér- jövendő meghódítóinak! Heusinger és Strauss ura­kat különösen felháborította a film címe, bár az magától II. Frigyestől származik. Egy történelmi anekdota szerint a kolini csatában, amikor ő királyi fensége gránátosai reszkettek a félelemtől, Fri­gyes közéjük vágott korbá­csával, és felkiáltott: -Ku­tyák, örökké akartatok élni?« Számunkra nagyon is érthető a porosz király bonni utódai­nak felháborodása. Valóban, nem azért hozzák létre a Bundeswehrt és fegyverzik fel amerikai atom- és rakéta­fegyverzettel, hogy a kato­nák itt öregedjenek meg a földön! Ami Strauss urat illeti, nyilván személyes sértésnek lógja fel a rendező kérését. Ugyanis a bonni hadügymi­niszter, aki a múlt háború­ban náci tiszt volt, maga is alig hordta el az irháját Sztálingrád alól. Azt mond­ják, hogy még az orosz ólom­ból is kapott ott egy kis kós­tolót. Rossz nyelvek szerint ennek a sebesülésnek a he­lye azt bizonyítja, hogy Strauss nem támadó harcban sérült meg ... Sajnos, rossz idő esetén ez a seb nem sajdul meg. Mert ha így lenne, Strauss úr ma­ga is beállt volna a statisz­ták közé. A pesszimista katonának igaza volt: a púpos embert csak a sír egyenesíti ki. Haditörvényszék elé akarják állítani ManolÍ8z Glezoszt Athén (MTI). Az AVGI cí­mű lap kormánykörökből ki- szivárgott értesülések alapján közli, hogy Manolisz Glezoszt »kémkedés« vádjával hamaro­san haditörvényszék elé akar­ják állítani. Ebben az esetben Glezoszt golyó általi halál fe­nyegeti. Glezosz ügyének tár­gyalását júliusra tűzték ki. Kerala államban a kormány ura a helyzetnek Újdelhi (Uj Kína). Namgu- diripad, Kerala állam minisz­terelnöke keddi sajtóértekez­letén kijelentette, hogy a kor­mány ura a helyzetnek. Kife­jezte azt az óhaját, hogy szűn­jenek meg a lövöldözések. Hangsúlyozta, hogy a kor­mány lemondására vonatkozó követelés teljesíthetetlen. Az Újdelhiben megjelenő lapok értesülései szerint ked­den Keralában »viszonylag nyugodt« volt a helyzet. tében fontos szerepet töltenek be a világtermelésben és bi­zonyos ipari és mezőgazdasági termékek világkivitelében. A réztermelésnek 25 százalékát, az ónnak 20 százalékát, az ezüstnek 50 százalékát, a cu­kornádnak egyharmadát, a ka­kaónak egyharmadát. a banán­termelésnek kétharmadát szol­gáltatják. A latin-amerikai or­szágok adják a kávé világki­vitelének 90 százalékát, a hús­kivitel felét, a tőkés országok olajkivitelének 15 százalékát. Argentína, Uruguay és Brazí­lia exportálja a húskonzervek kilenctized részét. Argentína a világ egyik legnagyobb bőrex­portáló országa. A latin-amerikai országok gazdasági életét a változatos­ság jellemzi. Ipari és mezőgaz­dasági fejlődésük iránya és foka, gazdaságuk szerkezete és felépítése egyaránt erősen el­térő; fejlett kapitalista formák mellett még gyakoriak a feudális maradványok. Külön­böznek egymástól a külföldi tőkétől való függésük szerint is. A munkásosztály öntudatá­nak és szervezettségének szín­vonala, a nemzeti felszabadító mozgalom ereje és lendülete országonként eltérő. E különb­ségek mellett azonban sok ha­sonló vonást is találunk. Ezek közül a legfontosabb az, hogy valamennyi latin-amerikai or­szág általános gazdasági fej­lettségi színvonala igen ala­csony. Csak nagyon kevés ipa­ri vállalatuk van. ezek főként közszükségleti cikkeket tér-' melnek; a mezőgazdaság a mélyreható krónikus válságok -orozatát éli át. S erő* f°udal's- ta vonásokat mutat. A terme­lés a latin-amerikai országok többségében monokultúrás, vagyis egy-egy fontos növény, például a kávé. a banán, a cu­kor, a dohány termesztésére rendezkednek be, s e növények termesztése, értékesítése igen fontos szerepet tölt be a gaz­dasági életükben. Ez a helyzet annak követ­kezménye, hogy a latin-ameri­kai országok hosszú idő óta a külföldi tőkétől függnek, ez a függőség változatos formá­kat ölt az egyes országok bel­ső viszonyai szerint. A latin­amerikai ' országok többsége forma szerint önálló, független állam. Valójában azonban a gazdasági, pénzügyi, politikai, diplomáciai és katonai függő­ség erős szálai fűzik őket az imperialist hatalmakhoz, leg­inkább az Egyesült Államok­hoz. Latin-Amerika jelenleg az amerikai, az angol és a töb­bi imperialista monopólium el­keseredett küzdelmének szín­helye; ez a küzdelem a piaco­kért, a nyersanyagforrásokért és a tőkeberuházási övezete­kért folyik. Az amerikai imperialisták Latin-Amerikával kapcsolat­ban különösen nagy terveket szőnek. Ennek gazdasági, poli­tikai és katonai okai vannak. Az amerikai imperializmus erőszakos terjeszkedése fékezi a latin-amerikai országok fej­lődését, egyoldalúvá teszi gaz­dasági életüket, mezőgazdasá­gi termék- és nyersanyagszál­lító területekké változtatja őket. A latin-amerikai orszá­gok gazdasági élete erősen függ " 'gy gazdasági ág fejlődésé« lói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom