Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-18 / 141. szám
Csütörtök, 1959. fürtfos Ä 0 SOMOGYI JTÍPLAC A NAGYATÁDI ITALBOLTOKBAN , Dr. Bocsa Antal járási főorvossal és Molnár István kereskedelmi felügyelővel indulunk el a nagyatádi italboltokba egészségügyi ellenőrzésre. Utunk első állomása a földművesszövetkezet étterme. A vizsgálatot a konyhában kezdjük. A főorvos és a szakácsnő között a következő kis párbeszéd zajlik le: — Kérem a mai ételek mintáit. A szakácsnő háromféle mintát tesz az asztalra. — Csák ennyiféle étel szerepel a mai étlapon? — kérdezi dr. Bacsa Antal. — Nem, volt még más is, de a többi ételiből nincs mintánk, mert kevés az ételm intés üvegünk^ — hangzik az elégtelen válasz. Nincs üveg, tehát nincs, minta sem! Pedig az üveg filléres dolog, csak be kell szerezni. A raktárban ugyancsak álcád néhány kifogásolnivaló. Az ételt nem takarták le, az edényben romlott lecsót és mustárt találunk. A cukrot rozsdás dobozban tárolják. A mák- és diódarálót használat után nem tisztították meg, benne megromlott a mák, a dió. A konyhából az étterembe megyünk. A terem szép, tiszta, frissen festett. Kár, hogy ezt a kellemes benyomást elrontják a foltos és a szennyes asztalterítők. Kiskartali István, aki két hete vette át az étterem vezetését,, elmondja, hogy a szövetkezet vezetősége a legfontosabb tárgyakat sem akarja beszerezni. Még takarítót sem fogadnak, a pincérek maguk sepernek. Ez aztán egyáltalán nem mondható higiénikusnak! A 10. sz. Szatori-í'éle vendéglő meglepően csinos, tiszta. A terem padlózata frissen olajozott, a térítők tiszták, rajtuk virág és hamutartók teszik otthonossá az italboltot. Egyetlenegy szabálytalanságot észlelünk, de azt nyomban meg is szünteti az italbolt vezetője: a szalámi fedetlenül volt. A 14. sz. ToU-féle italbolt. — Sört ne kérjenek. — fogad bennünket egy ősz. 65 év körüli bácsi, aki a vezetőt, özv. Toll József nét helyettesíti, mert neki más elfoglaltsága akadt a kertben. Az egyik asztalnál kártyázok ülnek, s a bor minőségére panaszkodnak — joggal. A vizsgálat megállapítja, hogy a bor nagyon savanyú, élvezhetetlen. A söntéspult poros, az asztalokon nincsenek térítők. Van mit pótolniuk a vizsgálat után! A 11. sz. Ragyás-féle vendéglő. Naponta igen sok vendég fordul meg itt. Ez persze meg is látszik a termen, elég szemetes, sok a cigarettavég a padlón. A söntéspult és a poharak itt is nagyobb gondot igényelnek! Szegényes a vendéglő felszerelése, berendezése, s a legsürgősebben felújításra vár. A 9. sz. Budai-féle vendéglőt tisztán találjuk. A raktárban is rend van. A repedt poharakat ki kell vonni a forgalomból. A hamutartókat almareszelők helyettesitik, állítólag azért, mert ezeket nem lopják el. A 12. sz. italbolt felszerelése talán a legszegényesebb. Egy elöregedett, korhadt söntéspult és egy rozoga szekrény az egész berendezés' Természetesen nehezen tarthatók tisztán. Kevés a pohár és a korsó. Egyébként az italbolt tiszta. * * * A vizsgálat tanulsága: bár az elmúlt évhez viszonyítva lényeges javulás tapasztalható a nagyatádi italboltokban, sokkal nagyobb gondot kell fordítani italboltjaink tisztaságára, a higiéniára. Feltétlenül szükséges az is, hogy a vendéglők berendezési tárgyait korszerűsítsék. Uj söntéspul- tokra, üveges szekrényekre, asztalokra és székekre van szükség. D. S. „Nem engedtek a szüleim*6 Még 18 éves sincs. Szőke hajú, alacsony, kövérkés kislány. »Dolgozó szülők gyermekének gondozását elvállalná«. Anyáskodó szeretettel kezdi a beszélgetést a gyerekekről, a kicsikről, s lassan megered a szava, elmondja fiatal élete történetét, keserveit, melyek még szinte gyermeklelke bízása, jó- várása következtében még mind-mind jóra fordulnak. — Három éve végeztem el a nyolcadikat. Óvónő szerettem volna lenni, szüléim azonban nem engedték, hogy tanuljak — így kezdi mondókáját. — Dolgoztam. Gyárba mentem először, három műszakos munkát kaptam. Nem bírtam, az orvos mondta, hogy keressek mást magamnak. — A maszek cukrász a legnehezebb munkákat végeztette vélem, nála dolgoztam a gyár után. De szó nélkül csináltam, amíg egyszer el nem égettem a kezem, akkor otthagytam. — Kórházba kerültem ezután. Itt is nehéz volt, de megmaradtam volna, ha nem jön vissza, akit helyettesítet- tém. A három év így telt el. Budapesten laktak, szülei ott vannak még most is, dolgoznak mindketten. Róluk nem beszél, többet nem tudok meg róluk, csak hogy tűzzel-vassal ellenezték lányuk óvónőnek készülését. Nem tudom, boldogok voltak-e, amikor gyenge egészségű gyermekük a nehéz éjszakai munka után reggelenként szinte a betegségig fáradtan érkezett haza; amikor a cukrász lelketlenségéről panaszkodott esténként; amikor tanácstalanul kérdezte őket »most pedig mit tegyek-«, amikor állás nélkül maradt. S közben hónapról hónapra, évről évre titkon vagy megvallva is reménykedett: teljesül a vágya, mégis megvalósul a célja: óvónő lehet. Mert erre gondolt a gyárban, a cukrásznál. s most már megváltja, a kórházban is; ha egy- egy percre megpihent, gondolatai apró emberkék mosolyát, hancúrozását idézték. A mosolyt, melyet az ő vidám meséje rajzolt arcocskájukra; a játékot, melyet az ö felügyeletével, szerető gondoskodásával, nagyokat nevetve játszanak. Néhány hónapja eljött a szüleitől, ...................... — Nem, nem vesztünk össze — mentegeti őket —, beleegyeztek ők is. Nagynéniénél lakik azóta, s dolgozni szeretne, gyermek nevelését, gondozását vállalná. Más munkát nem akar, s gyenge egészsége, általános iskolai végzettsége miatt nem is keres. Itt jó szívvel vannak iránta, úgy szeretik, mondják, mint saját gyermeküket, de néha egy-egy apróságból eszébe jut, hogy csak pusztítja itt a kenyeret. -És ez mindig nagyon rossz érzés. A maga problémája is keseríti: az olyan sokszor elképzelt óvoda kis padjaival, apró emberkéivel még mindig csak álmai, tervezgetése vásznán ölthet képet. Ifjú hite néha elérhetővé varázsolja, máskor messze, nagyon messze távolodik. így él remény és kétség között, és tanulni akar. Persze dolgozna, hogy pénzt keressen, ne — ha szívesen adott is — kegyelemkenyeret egyen. — Esti iskolába iratkozom majd — mondja, és tudja, hogy nehéz lesz. — Nem baj. Mások is megcsinálták, miért ne tudnám én is? Beszélgetésünk óta nem találkoztam vele, pedig jó lenne tudni, hogy esténként ázzál a tudattal fekszik le: egy nappal közelebb értem a célomhoz, sokára még, igaz, de az óvoda ajtajához vezet az utam. — Kicsit büszkén elmosolyodik: és csak az én erőmből. Virányi Pál „Engem nem érdekel a társadalmi munka" Ezekkel az igen határozottan és nyersen kimondott szavakkal utasította el a Marcali Községi Tanács vezetőit Szalafai János, a Marcali Állami Gazdaság gépműhelyének vezetője, amikor a játszótér felszerelése ügyében kéréssel fordultak hozzá. Hiába magyarázták, hogy a gépállomás, az AK0V, az erdészet dolgozói, sőt magánkisiparosok is milyen lelkesedéssel segítettek és segítenek a gyermekpark felszerelésének előállításában. Az az érvelés is hiábavalónak bizonyult, hogy a gépműhelyben dolgozó munkások szívesen vállalták a kért tárgyak elkészítését munkaidőn túl. Szalafai műhelyvezető nem adta hozzájárulását ehhez. Még az az érv is lepattant róla, hogy milyen öröm a gyerekeknek a játszótér. Ezt felelte: »Engem nem érdekelnek a gyerekek sem!« Erre a válaszra már nem tudtak mit szólni a közügyben fáradozók, és mi is csak annyit teszünk hozzá a nem éppen példamutató cselekedethez: ha Marcaliban csak efféle emberek laknának, sohasem lett - volna ilyen szép játszóterük a járási székhely gyerekeinek, mint amilyent a közügy iránt lelkesedő dolgozók dicséretre méltó odaadással felszereltek! Három adásban válaszol a moszkvai rádió a magyar dolgozóknak A magyar dolgozók sok levélben különböző kérdéseket intéztek a moszkvai rádióhoz. A kérdésekre a moszkvai rádió magyar nyelvű adásában június 22-én, 26-4n és 30-án magyar időszámítás szerint 20 órakor a 25, a 41 és a 337 méteres hullámhosszon válaszol. 5009 építőgépész szakmunkást képeznek ki Az építő- és az építőanyagipart az ötéves, méginkább a tizenöt éves távlati terv idején nagymértékben gépesítik. Az építés gyorsítására, a megerőltető testi munka megszüntetésére nehéz géptípusok százait, ezreit állítják munkába. Gondoskodni kell ezért a gépek vezetésére, szerelésére javítására, karbantartására alkalmas szakemberekről is. Jelenleg ilyen szakmunkások nincsenek, a,z építőgépekkel betanított munkások bánnak. A következő esztendőkben fokozatosan mintegy ötezer építőgépészt képeznek ki. Három évi tanulás után ők lesznek a születő új iparág, az építőgépész szakma első vizsgázott szakmunkásai. Az építőgépész-tanulókat tanműhelyekben oktatják a.ía- katosipar és a motorszerelés ismereteire. Az építőgépész-tanulók képzése az idei tanévben megkezdődik. felvételre az általános iskola nyolc osztályát elvégzett 15—16 éves fiúk jelentkezhetnek. A tanulmányi idő alatt más ipari tanulókkal azonos ellátásban részesülnek. Jelentkezni lehet 1959. . július 15-ig a következő vállalatoknál: Budapest ÉM Földmunkát Gépesítő Vállalat (V. Vigyázó Ferenc utca 5.), ÉM Építőgépszerelő és -kölcsönző Vállalat (XX. Marx Károly út 251.), Debrecenben: ÉM Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat (Beloiannisz utca 2—4.); Szegeden: ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat (Bocskai utca 10—12.); Győrött: ÉM Győr megyei Állami Építőipari Vállalat (Mészáros utca 10.); Székesfehérvárott: ÉM Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat (Ady Endre utca 13.). Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Győrött csak helybeli fiatalokat vesaoek foL FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag (június 18—21-ig) A 18-AS ÉV Alékszej Tolsztoj: Golgota című regénye nyomán Csirsz- kov forgatókönyvíró készítette el a Nővérek és e film folytatásának, a 18-as évnek a forgatókönyvét. Szereplői régi ismerőseink. ... Pétervárra kemény tél köszöntött ebben az évben. Polgárháború pusztít, az éhes Pétervár az ellenséges front gyűrűjében — összeesküvésektől zaklatottan, szén és kenyér nélkül, kihűlt gyárkéményekkel várja sorsát. Dásában alig van élet. Koraszülés után kisfia meghalt. Teljegin hiába igyekszik visszahozni az asz- szony életkedvét. Dá- sa kérésére egy időre elbúcsúznak egymástól. Teljegin hisz a szovjethatalomban. Bár tiszti rangban van, beáll a Vörös Hadsergbe. Roscsin feleségével szintén elhagyja Pé- tervárt. Csatlakozik a fehérgárdistákhoz, tőlük várja Oroszország megmentését. Katya, akárcsak húga, egyedül marad. Közben Dasa hazautazik apjához, ott keres menedéket. Egy nap látogatója érkezik. Teljegin jár titkos küldetésben a városban. Az após nem örül a jövevénynek, azon fáradozik, hogy elfogassa. De mire megérkeznek a fehérek, Dasa szökni segíti férjét. E napokban Katyára is kegyetlen szenvedés vár. Hírt kap, hogy férje elesett. Szinte eszét vesztve keresi, kutatja, hol esett el férje. Roscsin egyik tiszt társát vallatja, aki nem meri bevallani, hogy 6 lőtte hátba, mert az kétségbe vonta a fehérek elhivatottságát az ország megmentésében. De Roscsin él. Rosztovban a pályaudvaron találkozik sógorával, aki a fehértisztek egyenruháját viseli. Roscsin azonban tudja, hogy sógora a Vörös Hadsereg egyik parancs- noka. Múlik az idő... A Vörös Hadsereg támadásba megy át. Beveszi Kazányt és Szamarát. A fehérgárdisták rémülten menekülnek. Dasa ezalatt a frontokat járja, keresi férjét. Kátya még mindig férjét siratja, ám Roscsin már tudja, hogy felesége él, de vajon hol fog rátalálni? Szabad Ifjúság (június 18—21-ig) BOGÁNCS Egy kiskutyáról szól a történet, egy játékos kedvű, értelmes pulikölyökről, egy terelő dinasztia legifjabb tagjáról. Bogáncs születése óta egy állami gazdaságban él, és leghűségesebb munkatársa Ga» lomb Máténak, a kitüntetett öreg juhásznak. A kiskutyák életében is történnek váratlan események. Ez történt Bogánccsal is, »aki*> elveszett, sok kalandot élt át, ! és döntő változásokat idézett elő azoknak az életében, akik mellé — ha csak rövid időre is — odaszegődött. Ez a Bogáncs című új magyar film története röviden. Jeleneteiből világosan az az írói mondanivaló tűnik ki, hogy a csalódott,, magukra hagyott, megkérgese- dett szívű emberek felengednek, magukra találnak, ha szere- tetet, társat, segíteni akarást éreznek maguk körül. Bodó, az öreg artista a régi sikerek elhalványodott fényében nem hajlandó tudomásul venni, hogy halad az idő, újat heU produkálnia. Ezért elveszti hitét önmagában, szerelmesében, U,z ólat értelmében. Bogáncs megjelenése új erőt ad neki, és amikor a kiskutya megszökik tőle, többé már nem a régi. Barátokat érez maga mellett, visz- szatér szerelmeséhez, a munkához. Császár Mihály gyepmesteri hivatalé- bői. adódóan ellensége a kutyáknak, de az embereket sem szereti. Bogáncs az 6 ügyességével, kedvességével felolvasztja szívén a jégpáncélt. Fejér Tamás, a fiatal rendező irányításával nagyszerű művészgárda vonul fel a filmben. Makláry Zoltán alakítja az idős, melegszívű Galamb Mátét; Császár Mihály gyeptnester figuráját Kiss Ferenc mintázza meg. Dodó szerepében Barsi Bélát, Oszkár bohóc szerepében Szabót Ernőt látjuk. A szép Susanne-t, Dodó szerelmesét Vass Éva alakítja. Szovjet tüdősök érdekes megállapításai a rákos megbetegedések keletkezéséről 1945. óta működik a Szovjetunióban az egész országra kiterjedő onkológiai szolgálat. Az ország valamennyi körzetében intézeteket létesítettek a rákos megbetegedések felismerésére és kezelésére. Az intézetek rendszeres felülvizsgálatokat végeznek a 30 éven felüli lakosság körében, és feldolgozzák a megbetegedésekre vonatkozó adatokat. A. Novikov, a moszkvai onkológiai intézet igazgatója a szűrővizsgálatok eddigi eredményéről a következőket mondotta: — Csaknem másfél évtizedes munkám során több mint 100 millió személyt vizsgáltunk meg; a hatalmas munka méreteit mutatja, hogy évenként 8—10 millió férfi és nő kerül szűrővizsgálatra. A vizsgálatok wedményekéot állandóan csökken a Szovjetunióban a rákos megbetegedések, különösen pedig á rák által okozott halálesetek száma. — A körzeti intézmények adatai fontos részleteket tártak fel a rákos megbetegedések természetével kapcsolatban. A Jakut Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság őslakossága között például a gyomorrák megbetegedések átlaga 7—8-szor nagyobb volt az országos átlagnál, ugyanakkor a Szovjetunió európai területéről átköltözött lakosság között az arányszám nem haladta meg az átlagot. A körzeti onkológiai intézet tudományos vizsgálatai kimutatták, hogy a megbetegedések fő oka a jakut törzsek egyoldalú táplálkozásában rejlik. Ezek a törzsek fokozatosan változtattak eddigi életmódjukon és ezzel párhuzamosan táplálkozásukon is. — A szovjet kutatóintézetek vizsgálatokat folytatnak annak kiderítésére is, mennyiben fokozza a levegő szennyezettsége a tüdőrák kelétkezését. A kutatók javaslatai alapján az állami, szervek különleges füstszűrő berendezések felállításával, intézkedésekét foganatosítanak a levegő szennyezettségének csökkentésére. — Érdekes eredménnyel járt a leníngrádi tudósok munkája. Kimutatták, hogy bizonyos füstölési eljárások következtében a hús kezelésénél a töltelékárukba olyan anyagok is eljutnak, amelyek a szervezetbe kerülve rákos megbetegedést segíthetnek elő. A rákkutatók javaslatai alapján a húsipar szakemberei új füstölési eljárásokat dolgoznak ki a kolbászáruk elkészítésére.
