Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-18 / 141. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Csütörtök, 1959. június IS. AZ ÜJDONSÜLT PÁSZTOR L MARIETTA-PUSZFAI KÍSÉRLETEK Mély, tompa ko- lompszó remeg a fes­tőién szép környezet­be ékelt kapós fői le- * gelő felett. Kisebb csoportokba verődve 34 állat harapdálja nyugodtan az esőmos­ta füvet. Közeledik a dél. Megrövidülnek az árnyak, megkondul a torony harangja, csúcspontra hág a nap. Jóllaktak már az állatok. A vezér­marha még harap né­hányat, majd felszegi fejét, s lassan meg­indul egy facsoport felé. öt követi a töb­bi is. Mindannyian a fák hűvösébe vonul­nak a tűző nap elől. — Delelnek — mondja Horváth Ig­nác, aki talán még csak ezt az egyetlen szakkifejezést ismeri a pásztorkodásból, hi­szen mindössze egy hdnap óta győzködik velük. ő is ebédhez lát. Egy magányos, vén tölgy árnyékában le­teríti kabátját, maga mellé teszi fonott szíjostorát, s míg az első fogást kanalazza, felesége és két fia is mellé telepszik. ízlik ma az ebéd, látni az arcáról. Tyúkhúsle­vest és krumplis tész­tát kapott. A gyere­keknek is juttat be­lőle. Csak úmi dug­va persze, nehogy meglássa az asszony, mert ők már ebé­deltek odahaza. — Százszorta bol­dogabb vagyok, mint régen — mosolyodik el a szikár, sötétbar­na arcú, 32 éves fia­talember. — Nem volt élet a miénk. Nemzedékről nem­zedékre öröklődött a háti fatáska, az edényfoltozó mester­ség. Falvak hoészú sorait járták be, s egy-egy erdőszéli tá­bortűz mellett készí­tettek maguknak éj­jeli szállást. Egy erős elhatározással most mindez megváltozott. A foltozást pásztor­kodással, a régi kunyhót pedig »tisz­tességes házzal" cse­rélte fel. Persze nem az övé, hanem a községé. S számolni kezd, ő, aki 17 éves korától fogva céltala­nul bolyongott a vi­lágban. — Tudja — ráncol­ja össze homlokát —, igy egészen más ér­telme lesz az éle­tünknek. Az öt gye­rek után 760 forint családi pótlékot ka­pok a 100 forint konyhapénzzel együtt. Az őrzésért a hathó­napos kihajtási idő­szakra darabonként 20 kiló rozs és ugyan­ennyi búza, összesen 13 és fél mázsa ke­nyérgabona jár. Té­len biztos hajlék lesz a fejünk felett, fű­tött, meleg otthon, mert fát is adnak. Nyáron keres a fele­ségem is, napszámba jár. ősszel, ha már nem kell kihajtani, én is elmegyek sző­lőt kapálni, mert — csak bátortálahul mer előhozakodni tervéi­vel — házhelyet aka­runk venni, s ha te­hetségünk lesz, rá is épülünk. Persze, nem kunyhót. Elfogyott az ebéd, széledni kezd a csor­da is. Felkapja osto­rát az újdonsült pásztor, s mivel még kutyám nincs, ő ma­ga siet utánuk: — Merre mégy, te? — formed rá az egyik tehénre tempós, el­nyújtott hangon, mintha még most is azt kiáltaná: »Drótoz­ni, fótozni...« (Szentai) \A gazdaság rendeltetéséről, szerepéről 0 munkaverseny első sikerei a gépállomásokon Gépállomásaink kongresszu­si munkaversenye a Balaton- killti Gépállomás március 27-i versenyfelhívása alapján bon­takozott ki. Április 3-án a Lengyeltóti Gépállomás már jelentette, hogy csatlakozik a felhíváshoz, majd a tabiak ki­vételével valamennyi gépállo­más meghirdette versenyfelté­teleit, páros versenyre hívta ki szomszédját. A Somogy megyei gépállo­mások a pártkongresszus tisz­teletére vállalták, hogy fel­emelt éves tervfeladatukat 40 ezer normálholddal túlteljesí­tik. Jelentékeny összegre rúg — mintegy 700 000 forintra — gépállomásaink megtakarítási felajánlása is, mely elsősorban a takarékos üzemanyagfelhasz­nálásra, a nagyobb gonddal végzett karbantartásra, az anyag-alkatrész megtakarításá­ra irányul. Gépállomásaink vállalásai­kat úgy tették meg, hogy a traktoristák felajánlását ösz- szegezték. így pl. a Nagybajo­mi Gépállomáson 32 dolgozó tett versenyvállalást, Marcali­ban 16, Tapsonyban valameny- nyi brigád és hat traktorveze­tő lépett páros versenyre. Ér­tékes verseny vállalásod szü­lettek a Memyei Gépállomá­son, ahol az aratógépkezelők és kombájnosok 150 hold gabo­na betakarítását, a növényápo­lást végző traktorvezetők 300 —350 hold kapásnövény kulti- vátorozását határozták el. A kongresszusi vállalások nagy részben túlhaladják a gép­állomás napi kötelességét, a jó munkával szemben támasztott általános követelményeket, A Darányi Gépállomás a kálmán- csai Kossuth Tsz hídmérlegét, a Kaposvári Gépállomás a ka- posmérői Uj Élet fűrészgatter- ját, a Nagybajomi Gépállomás a kadarkúti tsz darálóját ja­vítja meg munkaidőn kívül. Másutt az állattenyésztéshez nyújtanak segítséget, mint pél­dául a Csokonyavisontai Gép­állomáson, mely a komiósdi és babócsai tsz-ek állattenyészté­sének fejlesztésére tett fel­ajánlást. A gépállomások fő- agronómusai és főkönyvelői a tsz-ek patronálását vállalták. A megyei igazgatóság érté­kelte a gépállomások verseny­vállalásának május 31-ig tör­tént teljesítését. Ennek alap­ján megállapítható, hogy gép­állomásaink traktoristái éves vállalásuk ez időszakra jutó részét teljesítették. Tavaszi tervüket június 10-ig már mintegy 10 000 holddal túltel jesítették. Gépállomásaink a kongresz- szusi versenyben máris jelen­tős megtakarítást értek el. így pl. a Fonói Gépállomás ez ideig 13 000, a Mernyei Gépál lomás 29 000 forintot takarított meg üzemanyagban. A Nagy­bajomi Gépállomás felajánlá­sában június 1-re vállalta gépjavítás befejezését, ennek becsülettel eleget tett, és ki javította a kadarkúti termelő- szövetkezet darálóját is. A Ka­posvári Gépállomás Kaposmé- rőn kijavította a fűrészgattert. Marcaliban 16 dolgozó már túl­teljesítette felajánlását. A Tap- sonyi Gépállomáson 28 traktor- vezető jelentette vállalásának teljesítését. Géger László üzemgazdász. A napraforgó új kártevője, a levéltetű Néhány hete jelent meg megyénk napra­forgó vetésterületein az új kártevő, a levél­tetű. A fertőzés hirtelen jött, és rohamosan terjedt! Somogy egész területén általános a fertőzés, de különösen fertőzött a siófoki, a tahi és a kaposvári járás, ahol a levéltetű fer­tőzést a napraforgó már eddig is erősen meg­sínylette. Ha idejében nem védekezünk elle­ne. kártétele veszélyezteti az ez évi termést. A fertőzés könnyen felismerhető a levél- tetvek szívogatása következtében erősen ösz- sze,sodródott levelekről, súlyosabb esetben a levélrész elhalásáról. A fertőzés terjedését a legfiatalabb levelek színén és fonákján meg­telepedett tetűtömegek ►-biztosítják«. Eddig sárga, zöld és fekete levéltetvek jelenlétét észleltük azonos kártétel kíséretében. A tet­vek, nemcsak szívogatásukkal okoznak nagy kárt, hanem a napraforgó vírusának a ter­jesztői is. Védekezésül a hagyományos szere­ket is használhatjuk, de a nikotint lehetőleg mellőzzük, vannak nála hatásosabb szereink, másrészt a nikotin csak rövid ideig hat, s az újrafertőzés sokkal valószínűbb. Igen jó védekezőszer a Wofatox porozó­szer kát. holdanként 10 kg-os mennyiségben. Ha nincs Wofatox porozószerünk, használ­junk 0,2 százalékos Wofatox spritzpulver permetezőszert vagy Wofatox emulziót (0,4 százalékos) holdanként 300—400 liter oldó­szerben. A Wofatox típusú szerek parathion tartal­mú szerek, erős mérgek, emberre, állatra ve­szélyesek. A Wofatox szer mellé kiadott hasz­nálati utasítást szigorúan be kell tartani. Szükséges, hogy a vele való munka megkez­dése előtt az illetékes tanácsi szervekkel megbeszéljük a használatával kapcsolatos ha­tósági és egyéb intézkedéseket Aki a permetezési utasítást betartja az egyéb munkavédelmi óvórendszabályokkal együtt, az nyugodtan dolgozhat ezzel a hatá­sos szerrel, amely .hosszabb ideig biztos vé­delmet nyújt a növény számára. Ez a szer felszívódik a növényi sejtekbe, s a fertőzés után ott szívogató levéltetveket elpusztítja, A termelőszövetkezetek nagyüzemi tábláin a Toponári Növényvédő Állomás üzemi vé­dekezés formájában modern nagygépekkel, begyakorlott szakembereivel elvégzi a mun­kát, és minden hozzáfordulónak ad szakfel­világosítást. Ahol az erős fertőzés, valamint a védekezés elmulasztása miatt a napraforgó vetésterület kipusztult, ki kell a napraforgót szántani, s még e napokban újra lehet vetni az iregi korán érő, bőtermő, betegségeknek ellenálló fajtával. Mire az újravetett napra­forgó kikel, már nem kell tetűveszélytől tar­tani. Fülöp Mihály mezőgazdasági mérnök. A KESZTHELYEN SZÉKELŐ, Délnyugat- Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyik gazdasága a Homokszentgyörgy mellet­ti Marietta-pusztán működik. Ez a gazdaság 1953 óta megyénk számottevő homokterüle­tének mezőgazdasági problémáira keresi a választ. Minthogy tipikus somogyi savanyú homoktalajon létesült, a talajtípusnak, a jel­legzetes időjárási viszonyoknak megfelelően a talajművelés, szerves- és szervetlen trágyá­zás, talaj- és rétjavítás, takarmánytermesztés és vetésforgó problémáit vizsgálja és kutatja f abból a célból, hogy feleletet adjon az álta- \ lános somogyi homokgazdálkodás kérdéseire. \ Tevékenységének alapja a kutató munka. Az \ ennek során felismert módszereket először a gazdaság üzemi tábláin próbálják ki, s a si­ker után adják át a gyakorlatnak — a so­mogyi mezőgazdaságnak. Jelentős helyet foglal el a gazdaság mun­Í kájában a burgonyanemesítés, amelynek fel­adata nemcsak Somogy megye és a Dunán- i túl, hanem aZ egész ország részére a többé- ■ kevésbé leromlott burgonyafajták helyett egészséges, bő termő, ízletes új burgonyafaj la előállítása. Marietta-pusztán működik egy fajtakísér­leti állomás is. Ez hivatott a tájegységen ter­meszthető növényfajták összehasonlító kísér- léteit elvégézni fajtaverseny keretében annak megállapítására, hogy a somogyi homoktala­jokon mely fajták termesztése indokolt és gazdaságos. A burgonyanemesítési, a növénytermesz­tési és íajtakísérleti részlegek igényeit elé­gíti ki a gazdaság üzemi részlege. Az üzemi szántóterületen négy vetésforgó alapján fo­lyik a gazdálkodás. A kísérleti eredmények alapján be,állított üzemi vetésforgók lehető­vé tették egyrészt az állattartási, illetve ál­lattenyésztési irány kialakulását, másrészt módot adtak arra, hogy a gazdaság eleget te­gyen egyik fontos szerepének: elszaporítsa a nemesített vetőmagot (vetőgumót). Az ellenőrzés céljára beállított Westsik- forgó' istállótrágyát nem kap. A talajerő vi.sz- szapótlását az egyik rozs szakasz után kö­vetkező tarlóvetésű csillagfürt zöldtrágya, va­lamint az első szakaszban szereplő fő vetésű magcsillagfürt tarló- és gyökérmaradványa — műtrágya kiegészítéssel — biztosítja. Ez a vetésforgó nagyon jól beválik az egészen laza homoktalajon, a külterjes gazdaságok­ban. A másik három vetésforgó belterjes jel­legű, mivel bennük a szervesanyag-utánpót- lásról műtrágyával kiegészített istálló- és tarló zöldtrágyával gondoskodunk. Ezekben a vetésforgókban megoldott feladat a biztonsá­gos homoki takarmánytermesztés is, s így a számottevőbb állattartás megadja a szüksé­ges mennyiségű istállótrágyát. A mariettai gazdaság szarvasmarha tenyésztéssel is fog­lalkozik. Ezt a vöröshere és lucerna megho­nosítása teszi lehetővé. Értékes, törzskönyve- , zett fésűs merinó juhállományuk gyapjúho­zamának növelésével — keresztezés útján — kísérleteznek. ENNYIT BEVEZETŐKÉNT. E sorok ko­rántsem lépnek fel a teljesség igényével, csu­pán vázlatos képét adják a gazdaság rendel­tetésének, szerepének és működésének. Mind­ebből azonban kiviláglik, hogy hasznos elmé­leti és gyakorlati munka folyik Marietta- pusztán. Nem öncélú kutatásról és kísérlete­zésről van szó! A keszthelyi intézet mariettai gazdasága a homoki mezőgazdaság termelése fa'-iandítésének szolgálatában áll. A környék szövetkezeti és egyéni parasztjai gyakorta el­látogatnak Marietta-pusztára, és értékes ta­pasztalatokkal térnek haza. Most, amikor a somogyi homokhát községeinék jelentős ré­sze a nagyüzemi gazdálkodás útján indult- el, mód nyílik a mariettai kísérletek szélesebb körű alkalmazására. Ehhez először meg kell ismertetni az ott folyó munka eredményeit. Ennek elősegítésére határozta el a Somogyi Néplap szerkesztősége, hogy a lap hasábjain cikksorozatban bemutatja a mariettai gazda­ság tevékenységét. A mától kezdődő, eseten­ként megjelenő, cikksorozatot képező írások a gazdaság, illetve az intézet tudományos munkát végző szakembereinek tollából szár­maznak. Kérjük homoktalajokon gazdálkodó olvasóinkat — főleg a mezőgazdasági nagy­üzemek szakembereit,, vezetőit —, -kísérjék figyelemmel ma induló cikksorozatunkat. Ezek előrebocsátásával átadjuk a szót az el­ső cikkek szerzőinek. 4 burgonya tény'szidó alatti műtrágyázá a A szentgáloskéri Zöldmező Tsz-ben Vincze István munkacsapata kazal ózza a szénát. A 32 hold lucerna első kaszálásából való termésének összerakását megkönnyíti a kazal ózó Séflk Elsősorban vetőburgonya­termelő homoki gazdaságok­ban évről évre előforduló je­lenség, hogy kifogástalan vető­gumó, az istállótrágyázás, a jó talajelőkészítiés és ültetés, a gondos növényápolás ellenére a szántóföldi szemlék során néha egész burgonyatáblák törlésre kerülnek, mivel a burgonya levélzete a fajtajel­legtől eltérő sárgás, zöldes szí­neződést mutat, sőt a nyári hő­ségben fonnyad. Jelentős több­letbevételtől esik el így a gaz­daság. mivel burgonyáját csak kommersz anyagként értéke­sítheti. Természetesen hiba az ilyen sárgás, zöldes színeződé- sű állományt alaposabb vizsgá­lat nélkül betegnek minősíte­ni. Viszont az is igaz, hogy ilyen levélzet alatt nem fej­lődhet életerős, teljes biológiai értékű vetőgumó. Mi az ok, és mi a teendő? Köztudomású a könnyű sa­vanyú homoktalajok nagymér­vű nitrogénéhsége. A talajélő­készítés vagy vetés alkalmá­val bevitt pétisó — különösen sok csapadék esetén — gyor­san és nagymértékben lemosó­dik, csak kisebb része haszná­lódik fel hasznosan, s így a várt hatás elmarad. A burgo­nya lombozata észrevehetően jelzi a talajban jelentkező nit­rogénhiányt. Ezért vizsgáltuk meg a tenyészidő alatti nitro­gén-műtrágyázás lehetőségeit. A nitrogénhiányra a burgonya sárgás elszíneződéssel, sőt fonnyadással reagál. Ez a kö­rülmény hat tehát kedvezőtle­nül a szántóföldi szemlék al­kalmával a szaporító táblák él­bírálására, mivel a sárgásán fonnyadó lombozat betegsége gyanússá teszi az állományt Kísérletképpen több évben a tenyészidő minden fázisában fej trágyáztunk. Megfigyelé­seink alapján a legeredménye­sebbnek és gazdaságosnak bi­zonyult az az eljárás, amely- lyel kát. holdanként a kelés megindulásakor 50 kg, az első sarabolás előtt- pedig 100 kg pétisót használtunk fejtrágyá­nak. Ez a kétszeri beavatkozás a kontrollal szemben — amely fejtrágyát nem kapott — 20—40 százalékos terméstöbfalet{at is eredményezett, a lombozat egyenletesen fejlődött, s egysé­ges, haragoszöld színű volt. Tehát nemcsak a megkívánt egészséges színeződést tudjuk olcsón biztosítani — amely egységes színképből a valóban beteg töveik azonnal kiütnek —, hanem még jelentős ter- bícs többletet is nyerünk, amely forint értékben többszöröse a felhasznált műtrágya és ráfor­dított munka értékének. Az idei igen csapadékos időjárás­ban a homoktalajokon a táp- anyag-lemosódás veszélye na­gyobb mértékben fennáll, és ebben az esetben a még töltö- getés előtt adott 50 kg pétisó­val is — elsősorban a vető.bur- gonya-termelő területeken — kedvező hatást értünk el. A rendkívül esős időjárás egy másik agrotechnikai prob­lémát állít a burgonyatermelők elé. Köztudomású, hogy sok csapadék ■ h-Vsára a homokta­laj rendkívül mértékben össze- tömődik. beiszapolódik, emiatt levegőtlenné válik. Ez a leve- gőtlenség pedig éppen a gyök- gumós növényféleségekre a legkedvezőtlenebb. Mivel ez az összetömődcittség önmagától nem szűnik meg, nyilvánva­lóan magunknak kell azt meg­szüntetnünk. Ezért a már be­töltött burgonyatáblák sorkö­zeit is nagyon ajánlatos a má­sodik töltögetés előtt a legszű­kebbre állított sarabolóval — esetleg a szélső kapák leszere­lésével — vagy akár kultivá- torral fellazítani. E művelet el­végzése előtt adhatjuk a péti­sót is. Ezt a külön műveletet meg­takaríthatjuk, illetve a lazítást a toltögetéssel egyidejűleg is elvégezhetjük, ha a töltögető eke gerendelyére egy kimere­vítővel megerősített lúdtalp alakú kést szerelünk, melynek mélysége szabályozható. Ezt az egyszerű, de nagyon hasznos felszerelést minden gazdaság­ban házilag el tudják készíte­ni. Hogy ennek az eljárásnak — melyet leírtam — helyességé­ről és eredményességéről min­denki meggyőződhessen, a burgonyatábla egy részén ezt a sorközi lazítást és fejtrágyá­zást ne végezzük el. Majd az eredmény — a föld feletti ré­szek egészséges színeződése, valamint a jobb gumókötés — igazolni fogja a beavatkozás Helyességét. Váradi Gyula tudományos kutató H burgonya fermőérléke fenntartásának időszerű munkája: A NEGATÍV SZELEKCIÓ Burgonyanemesítő telepünk az .utóbbi időben három . új burgonyafajta kinemesítésén dolgozott. Ez a három fajta a somogyi korái, a somogyi sárga és a somogyi kifliburgo­nya. Az első koraiságán kívül előcsíráztatásra is igen alkal­mas, ©Ha típusú, jóízű étkezési fajta. A somogyi sárga át­meneti típusú (étkezésre és takarmányozásra egyaránt al­kalmas) burgonya. A somogyi kifli viszont a régi ismert kifliburgonyánál valamivel késeibb érésű.. de bővebben ter­mő, határozottan minőségi, étkezési burgonya, mely a főzés­kor nem fő széjjel, és kevés zsírt kíván. Jelenleg a telep legfőbb gondja a három fajta fenntartása és szaporítása; e munkálatokban jelentős szerepet játszik a tőszelekció. Burgonyatermesztésünkben igen. fontos feladat a mosta­ni időkben a negatív szelekció, vagyis a nem megfelelő tö­vek eltávolítása burgonyatáblánkból. Ha azokat bent hagy­juk, a legjobb burgonyatétel is idővel, leromlásnak indul. Ilyenkor távolítjuk ©1 a beteg, csenevész, vékony, sok szá­rat hajtó, sodrott vagy fodros, és különböző elszíneződést mutató bokrokat, hasonlóképpen az üveges szárú, a szártö­veken elszíneződött vagy penészszerű bevonatot mutató, a szárvégeken sűrű csokorszerűen álló levélzetíí töveket is. A kivágott töveket le is kell hordani a tábláról, és szalmával összekeverve kell elégetni. Közvetlen érés előtt módját kell ejteni még egy nega­tív szelekciónak, mely alkalommal az időközben megbete­gedett töveket és az esetleg még megmaradt csenevész tö­veket vesszük ki, úgyszintén azokat, (nelyek beéréskor olaj­zöld szérúak vagy kormos szárúak. A beteg, kiselejtezett tövek szárrészeit az előbbihez hasonló módon semmisítjük meg, és a gumó termés étkezésre vagy takarmányozásra leg­többször felhasználható. A jó burgonyatételre érdemes lel­kiismeretes munkát és nagy gondot fordítanunk, hogy an­nak termőártékét változatlanul megtarthassuk. Barsy Sarolta tudományos munkatárs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom