Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

Vasárnap; 1959. június 14.-SOMOGYI NÉPLAP TIZEVES AZ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPAR Ünnepség az építők kaposvári művelődési otthonában TEGNAP DÉLELŐTT az építők napja tiszteletére ben­sőséges ünnepséget tartottak az építők kaposvári művelődé­si otthonában. Vállalatvezetők és munkások, párttitkárok, szakszervezeti titkárok jöttek össze mintegy hetvenen, hogy kilencedszer üljék meg az épí­tők napját. Az ünnepség jelen­tőségét növelte, hogy a kilen­cedik építők napja egybeesik az állami építőipar tízéves fennállásával.­Varga György, az Építők Szakszervezete elnökének meg­emlékezését a meghívottak be­szélgetése követte. A dolgo­zók e beszélgetésben kitértek az építőipar múltjára és jele­nére. Felelevenítették azoknak a hősi napoknak az emlékét, amikor az építőipari munkások elűzve a tőkés vállalkozókat, szinte egy emberként sorakoz­tak fel a párt köré. hogy új­jáépítsék a háborúban lerom­bolt országot. Áldozatkész munkájuk nyomán a három­éves újjáépítési tervet két és fél év alatt sikerült megvaló­sítani Az építők munkáját dicséri Sztálin-város, Inota, Kazincbar­cika. Tiszapalkonya, Komló. A somogyi építők hírnevét öreg­bíti a Textilművek, a Hűtőház, a balatonboglári szőlőelőhajta- tó, a múlt évben épült tíz négy- tantermes iskola, a Siófok; Ke­nyérgyár, a Kaposvári Patyo­lat és a többi új létesítmény. Az építők munkája nyomán . terebélyesedik a pécsi lakóne­gyed, Kővágószöllős, a pécsi erőmű; 120 lakást készít el idén a Somogy megyei Építő­ipari Vállalat; magasodik a 12 millió forinton épülő SZMT- székház, a dunántúli süketné- ma-óvoda, s ismét sok iskola épül. AZ ÉPÍTŐIPAR eredmé­nyei szorosan összefüggnek azokkal az intézkedésekkel, amelyeket á párt, a kormány tíz év alatt a dolgozók élet­színvonalának emelésére ho- •zott. A Horthy-korszak súlyos elnyomatása, kizsákmányoló tevékenysége után a felszaba­dult Magyarországon tíz- és tízezrek jutottak munkához. Olyan munkáihoz, amelyben egyenlő teljesítményért egyen­lő bért kapnak. A szocialista Magyarországon gondoskodnak a nőkről; munkásszállások, ott­honok biztosítják Somogybán is a dolgozók kényelmét. Számtalan példa van me­gyénkben is az építők munká­jának megkönnyítésére. Daruk, keverék, egyéb gépek segítik a falakon dolgozó munkásokat. Még a legkorszerűtlenebb kö­rülményekkel bíró Somogy megyei Bánya- és Építőanyag­ipari Egyesülést is ma már egyre jobban gépesítik, és nincs olyan gyára, ahonnan új, nagy teljesítményű gépekkel ki ne űzték volna a nehéz testi munkát. » A JÖ BÉREZÉSEN, a nye­reségrészesedésen kívül mun­kájuk elismerése jeléül a ki­tüntetések egész sora kerül a munkások mellére. Tegnap utazott fel például Budapestre Dékány Ferenc, a Somogy me­gyei Építőipari Vállalat sz. b.- .titkára, hogy átvegye kitünte­tését Rajta kívül három dol­gozónak adnak »-Az építőipar kiváló dolgozója« kitüntetést, és 49-en kapnak félhavi fizeté­süknek megfelelő pénzösszeg­gel együtt emléklapot. Szó esett arról is, milyen gi­gantikus feladatokat ad a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése az építőiparnak. Min­den eddigi tapasztalatra, áldo­zatkészségre szükség van ah­hoz, hogy az e téren jelentkező feladatokat a* építőipariak jól megoldják. Megyénkben is mindent elkövettek és elkövet­nek azért, hogy segítsék az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek építkezéseit és tel- jesífsék egyéb terveiket is. Ez úgy sikerül a legjobban, ha az anyagot termelők és a kivite­lezők együtt dolgoznak. E TÍZÉVES HATÁRKŐNÉL jólesik a visszapillantás, és van miért örülni. Ezen az úton akarnak tovább haladni az épí­tőipariak, felhasználva jó ta­pasztalataikat és megszüntet­ve a fel-felbukkanó hibákat. Munkájukat a becsületes szán­dék vezérli, amit a pártkong­resszus tiszteletére tett ver­senyfelajánlások is bizonyíta­nak. így el is érik majd céljai­kat (Szegedi) Munkabrigádok A rádióban, központi lapokban szinte na­ponta hallunk híreket arról, milyen kimagasló eredményeket érnek el a budapesti, vagy más üzemek dolgozói. Ezekből a hírekből kicsendül, hogy a legjobb és leg- megfoghatóbb sikereket a szocialista munka- brigádok mutatják fel. Sajnos, arról nem hal­lani, hogy munkabrigád dolgozna valamelyik somogyi üzemben is, egyszerűen azért, mert a megyében még egyetlen szocialista munkabri­gád sem alakult. Az üzemék, ■ vállalatok bekapcsolódtak ugyan a pártkongresszus tiszteletére indított, munkaversenybe — erről nem egy felajánlás tanúskodik —, de egyáltalán nem tapasztal­ható olyan törekvés, hogy gyorsan célhoz ve­zető utakat keresnének az üzemek, mint pél­dául a szocialista munkabrigádok versenyei. Pedig sok üzemben beszélgettek a munkások arról, hogy szeretnének munkabrigádban dol­gozni, ha ugyan tudnák, mik a feltételei, mi ennek a versenyformának az alapja. De hát ki a hibás abban, hogy nem tudják? A somogyi üzemek párttitkárai, pártveze­tőségei, szakszervezeti bizottságai nem sokat tettek azért, hogy üzemeinkben megalakulja­nak a szocialista munkabrigádok. Sőt, mint már írtuk is, a Finommechanikában a helyi­Kétféle szak­oktatás a kereske­delemben ipari szakszervezet volt a késedelmeskedő, nem világosította fel kellő időben a kezdemé­nyező munkásokat. j , #/. - •'/• oi • A termelésben a munkaversenyben értünk JQlenth'eSGS JUllUS ol-lg már el eredményeket. Vajon ok-e ez arra, i hogy az üzemek párt- és szakszervezetei ön- Mint az élet más területén, elégülten kikapcsolódjanak a verseny további , a kereskedelemben is fontos a szervezéséből, és ne is gondoljanak a tökéle- megfelelő szakképzettség, tesebb forma, a szocialista munkabrigádok Csakis szakképzett kereske- versenyének elindítására? j delmi dolgozók felelhetnek A pártszervezeteknek az a fő feladatuk, \ meg azoknak a követelmé- hogy ellenőrizzék a termelést, állandóan rajt \ nyéknek, amelyeket az egyre tartsák szemüket az eredményeken, és mozgó- j növekvő áruforgalom, az áruk sítsanak, ha eredménytelenséget tapasztalnak, célszerű kezelése és a. vásárló A szakszervezeteknek, a verseny gazdáinak sokat kell tenni a munkaverseny sikeréért. Ám ezt a feladatot csak akkor oldhatják meg jól, ha nem válnak önelégültté, és megkere­sik a verseny minél jobb, újabb formáit. A dolgozók szívesen versenyeznek a pártkong- Vesszus tiszteletére, mert tudják, hogy ez nem-. csak több nyereségrészesedést, hanem maga­sabb életszínvonalat is jelent. Joggal elvárjak a szakszervezetektől, hogy támogassák ezt a kezdeményezést. Ha Somogybán is így lesz, akkor minden bizonnyal hallhatunk jó híre­ket példamutató somogyi szocialista munka­brigádokról is. bánásmód rwj NEHÉZ DÖNTENI Mindig igaz az a szólás-mon­dás, amely szerint akármelyik ujját harapja meg az ember, mindegyik egyformán fáj. Nem ugyanígy vagyunk-e ami­kor a lakások elosztásáról kell dönteni? Kinek adjuk az aránylag sok,' de az igények­hez képest mégiscsak kevés lakást? .Minden igénylő azt ál­lítja, hogy idén ő a soros, néki vám legnagyobb szüksége rá. Nem irigylésre méltó foglako­zás a döntőbíráskodás. De néz­zünk csak 4gy közeli példát. Az a. kérdés, hogy a Kapos­vári Megyei Kórház vagy má­sok kapják-e meg a kórház telkén idén elkészülő kétszer tizenkét lakásból álló két la­kóháztömböt. Az ember ösz- tömszerűen azt mondaná, hogy ha egyik a kórházé lesz is, a másikat adják oda másoknak, s lehetőleg minden vállalattól kapjon belőle valaki. Azon­ban könnyen megváltozik az ember véleménye, ha az éssze­rűség szemüvegén át részle­teiben is megvizsgálja ól hely­zetet Ismeretes, hogy a kórház be­fogadó képessége ma már ki­csi. Nem elég fejlettek vidéki kórházaink sem. ’A termelőszö­vetkezeti mozgalom előrehala­dásával a biztosítottak száma megnövekedett, és *na már azok a falusi dolgozók is igénylik a kórházi kezelést, akik eddig kisparaszti gazda­ságuk szerény • jövedelménél fogva nem tehették ezt Ége­tően szükséges tehát, hogy megragadjunk minden lehető­séget a kórházak ágylétszámá­nak fejlesztésére. Mivel a ka­posvári kórház tovább már nem terjeszkedhet, másrészt pénz sincs arra, hogy a belső épületeket bővítsük, az ágylét­szám növelésériek egyetlen módja az, hogy a kórházi osz­tályokon lévő orvoslakásokat kitelepítjük onnan. Az ösgzes lakást kitelepítve mintegy öt- vennel lehetne növelni az ágy- létszámot a kórház legzsúfol­tabb osztályain. Ha ezt külön beruházásból akarnánk elérni, két és fél-hárommillió fo­rintba kerülne. (A kórház mel- \ lett épülő egyik lakóháztömb költsége alig több mint egy­millió forint.) Vagyis sok pénzt takarítanánk meg azzal, ha úgy fejlesztjük a kórházi zsúfolt napközijét, bölcsődét közönséggel való megkíván tőlük. A szocialista országokban — így nálunk is — lehetővé tet­ték, hogy a kereskedelem fel­nőtt dolgozói is megszerez­hessék a kívánt szakmai tu­dást. A megyei tanács kereskedel­mi osztályának tájékoztatása szerint idén uevancsak nagy gondot fordítanak erre. A Belkereskedelmi Miniszté­rium Szakoktatási Főosztálya az 1959—60-as tanévre úgy szé­lesíti tovább a kereskedelmi felnőtt szakképzést, hogy újabb négy helyen indít szaktanfo­lyamot. Ha Somogybán meg­létesíthetne, s legalább szobát fele10 számú jelentkező akad, adhatna az ide kerülő fiata- is lnd!t a minisztérium üyeh szakoktatást. labb orvosoknak. A pártbizottság határozata­A levelező oktatásban részt nak megvalósítására — amely j vevők’ számára (többnyire vi- kimondja, hogy a kaposvári i dékiek) hetenként egy konzul­kórházat klinikai színvonalra j tációs napot tartanak. Ennek kell emelni — ez lenne az el- az oktatási formának az alap- só lépés. Elengedhetetlen fel- Ja az egyéni tanulás. Az esti tétel, hogy megfejelő létszá-! oktatásban heti -három tanu- mű orvos- és ápolónő-gárdát lási nap lesz, természetesen alakítsanak ki, amely munka- több tanár igénybevételével. jávaJ segíti a vidék körzeti! A tanulmányi idő mindkét orvosait is. i formában négy év. A véazet­Nagyon. nehéz dönteni ezek­nek a lakásoknak a sorsáról. Az emberség és az ésszerűség szellemében döntenének az illetékesek, ha mindkét lakó­háztömböt a kórháznak adnák, lg y a toldozgatás-foltozgatás ágylétszámot, hogy kitelepít- hdlyett öt-tíz évre megoldhat­juk a lakókat az osztályokról, j nánk a kórház lakásgondját, s De ez csak az egyik szempont. Nem titok, hogy mivel nincs a kórházban megfelelő nővér- szállás, és több orvosnak nem tudnak.,kukást,, biztosítani, <w> voshiámnyail küzdünk, A leg­képzettebb, legjobb ápolónők hagyják el a kórházat, s men­nek oda, ahol a drága albérleti szoba helyett olcsó nővérszál­láson lakhatnak, az orvosok- nak pedig felelősségteljes | munkájukhoz legalább egy | szobát biztosítanak. Ha azon-1 ban a kórház mindkét lakó- háztömböt megkapná, akkor nemcsak az ágylétszámot nö­velhetnék, hanem az orvosok is közel laknának a betegek­hez, a kórház biztosítani tud­na nővérszállást, növelhetné ennek a megye hasznát venné. lakossága is Sz. N. tek a rendes korú tanulókéval azonos képesítést kapnak. A 150 forint tandíj részletekben is befizethető; A tanulni vágyó kereskedelmi dolgozók jelent­kezésüket július 31-ig juttas­sák el a Somogy megyei Ta­nács Kereskedelmi Osztályá­■ Tá5aro*fl«oírff, orsvr’frjnrátira készülnek megy enk úttörői A kaposvári úttörők nyári linváros, Várpalota, Veszpré- munkatervében a legjelentő- men át Tihanyba s innen ha- sebb eseménynek a július 30- za vezet. tói augusztus 4-ig tartó or- A fonyódi járás négy csa- szágjárás ígérkezik. Negyven patának országjárása összesen úttörő indul útnak, s ellátó- j 44 napig tart. Három önálló gatnak Eger, Lillafüred, Agg-; csapattábor is lesz a járás­nevezetességeihez. A ! ban: a lengyeltótiak valahol a telek Május 1. .utcai iskola fiúcsa-! Balaton partján, a somogyvá- pata önálló táborba Csesznek-1 riak a község határában ütik re, a lányok Balatonfenyves- í fel sátorfájukat, re, g Gyógypedagógiai Iskola | A •kaposvári járásból 25 növendékei - pedig a Velencei- : csapat készül a balatonfeny- tóhoz készülnek. Június 22-én | vési járási táborba. Június kerül sor a városi elnökség i 20-tól július 20-ig 10—10 na- í nyári táborának ünnepélyes ' pót tölt el itt egy-egy csoport — Hát akkor mégsem telje- darabig lehet csinálni, de az-1 megnyitására Fonyódon. A ! 80 100 úttörője. Órsvezető­sen családi okai voltak a sza- után rájönnek, mint az egya­knásnak. Én majd segítek egy temen magánál is... Egyéb­kissé javítani az emlékezőte­hetségét. Amikor közeledett az idő, hogy maga befejezi a kö­zépiskolát, összeült a családi tanács, s megbeszélte, hogy magát be kellene íratni vala­melyik egyetemre vagy főis­kolára. Igen ám, csakho»•• a — Helyes, az önök családi élete nem tartozik ide, ezt a dolgot ne vizsgáljuk envelőre mélyebben. Nem köteles itt ön a család belső ügyeit kitere­getni, ez egyáltalán nem tar­tozik a nyomozáshoz, a kihall- gatáshozi Csakhogy ön hatá­rozottan állítja, hogy megsza­kított az édesapjával minden kapcsolatot. — Ugyanakkor az előbb azt mondta, hogy az apja nem tu­dott annyi pénzt küldeni, amennyire szüksége lett vol­na. .. Akkor mégsem szakított meg vele minden kapcsolatot? — Hát lényegében megsza­kítottam. .. — Mit ért ön »lényegében« alatt? llléssy tétovázik, keresi a szavakat, a. nyomozótiszt tü­relmesen vár a feleletre. S azután tétova válasz születik: — Hát lényeges dolgokban nem tartunk kapcsolatot az apámmal. Nem tudom ezt pon­tosabban megmagyarázni.. — No, nem baj, majd közös erővel megmagyarázzuk... ön az előbb azt mondotta, hogy Dallammal való találkozása idején készültek megvonni az ’ fürdés és egyéb szórakozás ’ képzés is lesz majd itt. A lá­mellett jut idejük - az úttörő­próbák előkészítésére, egyes részpróbák letételére is. A Pe­tőfi iskolából 62, a Sétatér ut­caiból, a Berzsenyiből és a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolából 60—60, a Vöröshadse- \ nak, ahol két-két község út- reg útiból 83, a Cseriből pedig ' törői közösen táboroznak. 50, összesen 375-en nyaralnak Minden községben egy-két na- iFonyódon. Városunk környé- j pos hétvéei táborokat szervez- kének megismerésére kisebb j nek a falu határában. A sző­ösztöndíját. S meg is vonták? — Meg. — Miért? — Azt mondták, hogy kulák származású vagyok, de addig eltagadtam. — S miért mondták magá­ra, hogy kulák? — Azért, mert az apám az. — Sejtettem mindjárt, hogy miért nevezi maga csak egy­szerűen, »földművesnek« az ap­ját. Szóval nem értelmiségi, hanem kulák■ családból szár­mazik. így minden oka meg­van rá, hogy jóban legyen az amerikaiakkal, s tőlük várja a »felszabadulást«. Most már azt is értem, hogy miért be­széltek meg újabb találkát az ezredessel. Maga nyilván mindezt elmondotta neki... — Elmondtam. Az ezredes kérdezgetett, s én, ha már olyan szíves volt és bevett a kocsijába, nem akartam ud­variatlan lenni..: — Jó. Ha ilyen udvarias fia­talember, akkor mondja el nekem, hogy mikor szakított meg mindén kapcsolatot az ap­jával? — Azután, hogy megkezdő­dött a kuiákok ellen a harc, > kirándulásokkal szervez az Ut- ) törőház. Június végén Bala- ) tonmárián a kisdobosok talál- I nak otthont. Utánuk július 129-én nyílik meg az úttörőtá- I bor, a városból harmincán ként hol él az édesapja? — Nagy kinizsin. ... — És mikor járt nála? — Nem is olyan régen. — Az ellenforradalom alatt hol volt? — Akkor is Nagykinizsin. — Ezt mi már tudjuk. Ro­kulákok fiaira rossz napok jár- hant haza, mert az apja kö­tök, sokkal rosszabbak, mint vetette vissza a kulákbirtokot. abban az időszakban, amikor a De nem kapták vissza, s nem maga édesapja a vagyonát is fogják visszakapni... Pedig szerezte. Így hát valamit esi- maga lett volna az örökös, fel­válni kellett, hogy maga be- téve, ha valóra válik az, ami­juthasson az egyetemre... ről Dallam úrral olyan sokat Nemde? beszéltek... A nyomozótiszt beszéd köz- llléssy már nem is próbál I mennek ide. ben a fogoly arcát figyeli. II- tiltakozni. Ül a széken, gyön-l Ataibi járásbeliek őrsvezető- léssyn látszik, hogy kínosan győzik a homloka, s eátkozza f képző tábort szerveznek a érintik a mondatok. Gara fő- őzt a percet, amikor ^beszállt * Mecsekben, önálló táborozásra hadnagy megtalálta a »lénye- az amerikai ezredes kocsijába. ’ a nagyberényiek a Balaton get«. Borotvaéles logikája két- Tudhatta volna, hogy így vég- f partját választották, a bonnyai, téhasítja a kém átlátszó véde- ződik, minek kellett kém- ^tabi fiúk és lányok a' Mecse- kezését. kednie? Igaz, hogy a birtokuk \ két; Andocs, Nagytoldipuszta, ,— ... Elhatároznák tehát, már nem az Övék, de azért él-íSomogymeggyes, Karád, Kis- hogy a szülei elválnak és ma- hetett, dolgozhatott. S most, . bárapáti csapatai pedig Bala- ga az anyjához költözik. A szil- tessék, itt van, fogoly, elve- \ tonmáriát. Zics, Nágocs, Be­lei azért együtt élhetnek, ha szett ember. Várja a vizsgáló- \ degkér, Somogyegres, Kánya, külön is laknak, hiszen egy tiszt újabb kérdését; J Lulla, Törökkoppány úttörői községben vannak. Maga szűk- — Nos, térjünk vissza a Dal-autóbusszal az Alföld és az ség esetén kijelentheti, hogy lommal való első találkozásra \ Északi Hegyvidék számos he- megszakitott minden kapcsola- — kezdi a főhadnagy. — El- a lyére látogatnak el. tot az apjával, csak az any- jutottunk odáig, hogy maga j A balatonmáriai július 1-én jához tartozik, s többé nem beszállt az ezredes kocsijába, \ nyíló sátortáborban Babócsa, kulákszármazású... az ezredes kérdéseket tett fel\ßarcs, Homokszentgyörgy, Kál­— Nem... — próbálkozik magának, s maga válaszolt} máncsa, Csokonyavisonta, Lad közbevágni llléssy. ezekre. Ebből a beszélgetésből '-1- cn 5n — Várjon egy kicsit, ne vág- Dallam azt a következtetést jón közbe, most én beszélek, vonhatta le, hogy maga ellen- Én is végighallgattam magát, sége a népi demokratikus s a későbbiek folyamán is vé- rendnek, s a későbbiek folya- gighallgatom. Elvárhatom vi- mán esetleg hasznát veheti szont, hogy engem is végig- magának, hallgasson. Szóval, így történt. borban a legnagyobb létszám­mal a nagybajomiak, igaliak, topenáriafc és kaposmérőiek »■képviseltetik« magukat. A marcali járásiak nyolc önálló csapattábort alakíta­Régi, jól bétáit trükk, Egy — Folytatjuk — ( úttörői közül kb. 50—50-en két-két hetet töltenek el. A barcsi iskola 8—9 napos Balaton-környéki kerékpártú­rát szervez. Lengyeltótiból kb. 15—20-an tíznapos kerékpár- túrájuk soré« 416 km-nyi utat járnak be; útjuk Kap:svár, kedencsiek 6—7 napos balato­ni, a pusztakovácsiak 2—3 napos dunántúli kerékpártú­rára indulnak. A nagyatádi járási tábor a Kivadár melletti erdőben nyí­lik június 28-án, s összesen 240 úttörő táborozására ad lehetőséget, akik az itt eltöl­tött időt a második próbára való készülésre is felhasznál­ják. A kuntelepiek közül 26-an egy hétre Budapestre, a kuta- siak Aggtelekre látogatnak el, a felsőbogátiak pedig a Bala­tonhoz. A siófoki Iskolások nagyobb városokba: Pécsre, majd Sze­gedre terveznek autóbuszki­rándulást. A csurgói járás őrsvezető­képző tábora Balatonmárián lesz; 35—40-en vesznek részt rajt. Utána 8 csoportban 177 gyerek veszi birtokba a sáto­rokat. Az iharosberényi, po- gányszentpéteri, a csurgói I; és II. csapatok, a gyékényesi, zákánytelepi csapatok közös túrákat, kirándulásokat szer­veznek. önálló csapattábort Balatonszárszón rendeznek be msRukn-k a zjkányiak. Jó szórakozást, gyerekek, az Saifletvár, Pécs, Komló, Sztá-1 érdekes programhoz! V. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom