Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-14 / 138. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1959, június IC •j." r.i L.'ii T T Jó úton haladunk Irta; SZIRMAI JENŐ Gyönyörködik a szem, örül a szív, bármerre járunk dim- bes-dombos Somogvu»kt m Nemcsak szép, gazdag is ez a vidék. Nemhiába tartja a szólás-mondás, hogy a somogyi embert, bárhova kerül is, a szíve visszahúzza e vidékre. De ami ennél is fontosabb, az az itt lakó népnek, a munkásoknak, értelmiségieknek és a veit dolgozó parasztjainak bű- [ alapja termelte Id, a volt ural- sége saját hatalmukhoz, a kodé osztály pedig mestersémunkás-paraszt hatalomhoz. A somogyi paraszt hozzáértését, . szorgalmát, eredményes munkája: a gazdag mező, a híres állattenyésztés és a falvakban bekövetkezett nagy változás dicséri. Az a változás, amely többek között új utcasorok, iskolák, művelődési házak késomogyi fálvak élelmes, mű- pében mutatkozik meg. A somogyi parasztság tömegesen indult el a szocializmus nagyszerű útján Az idén gyenge tél volt. A ragyogó napsütés már február végén, március elején jelezte a tavasz közeledtét. S a tavasz mag is érkezett. A somogyi falvakban új, nagyszerű gondolat, az előrehaladás gondolata tört előre ■ győzelmesen. Elemi erővel tört elő az a tudat, hogy saját és az ország jövője érdekében a magyar parasztnak is új utat kell keresni. Mindazt, amit az ember a technikában, a tudományban alkotott, a magyar paraszt csak úgy tudja a maga javára hasznosítani, ha,új utat keres. Ezen az új, nagyszerű úton indult el tömegesen a somogyi parasztság, és választotta több mint 32 ezer parasztcsalád a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útját, a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Nem volt, könnyű ez a választás. Sok álmatlan éjszaka, viaskodás, töprengés előzte meg. De segített a döntésben a párt és a kormány helyes politikája, a munkások és értelmiségiek testvéri támogatása és az előrelátó, a közösség ügyéért dolgozó parasztok ezreinek munkája. S végül is a meggyőződés vezette el annak felismeréséhez, hogy ha ezt az utat Választja7 jól választ. A somogyi falvaknak több mint fele ma már' termelőszövetkezeti község. Harminckétezren indultak el az idei tavaszon az új élet útján. S ha néha ugyan még tapogatózva, bukdácsolva, de egyre erősebben, egységesebben törnek elölte, hirdetve az új paraszti jövőt. Azóta három hónap telt el. Gyönyörködve tekintünk végig a somogyi határon. Dús gabonatáblák, gazdagnak ígérkező kapásnövények és növekvő állatállomány dicséri a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok szorgalmas munkáját. Ahogy a parasztember mondja: még a természet is nekünk kedvez. Rég volt az ideihez hasonló jó időjárás és ilyen gazdag terméskilátás. Pedig sok nehézséggel kellett és kell még ma is megküzdeni a termelőszövetkezeteknek. Üj gazdasági forma alakult ki, mely nehéz, de szép aktuson választja el a parasztságot a régi megszokott termelési formától. Parasztságunk érzi, hogy övé ez az új gazdasági forma. Szívébe fogadta, mert látja: d szövetkezet kibontakoztatja alkotó képességét, szélesíti látókörét. Eltűnnek a mezsgyekarók, s a nyolc vagy tizenöt hold helyett három- meg hétezer holdat lát maga előtt. Az új termelőszövetkezeti vezető, aki eddig nyolc vagy tizenöt holdon gazdálkodott, most több ezer holdas gazdaságot vezet. Az tgali Gyurisics' Dániel, a nagyberki Havasi József, a kapospulai Retek, a csökölyi Faggyas János és a többi, a termelőszövetkezeti parasztok bizalmából választott vezető a tagsággal együtt nagyon nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az indulás is jó legyen. Bizonyos, hogy tsz-parasztjaink jelesre vizsgáznak Az esős időjárás meglehetősen nehezíti a munkát. Sürgős a kapálás s nyakunkon a kaszálás, az aratás is. De a szövetkezeti vezetők nem esnek kétségbe. Minden . emberrel megértették, , hogy dolgozni kell, mert csak így boldogulhat a szövetkezet is. A csökölyi tsz-ben Faggyas elvtárs, az elnök vezetésével minden ember dolgozik. A tsz-nek szinte apraja-nagyja részt vesz a kukorica egyélésében, nem is látni gazos területet Csökölyben. A Somogy sziliek — noha több mint hétezer holdón gazdálkodnak — lényegében elvégezték a cukorrépa, burgonya kapálását. töltögetését, a kukorica egyelését. A kaszálás is beben végzett közös munkából jeles bizonyítványt állít ki számukra az élet. Ha figyelembe vesszük, hogy olyan emberek végezték ezt, akik csak pár hónapja tsz-ta- gok, minden dicséretet megérdemelnek. Csak a legnagyobb ■elismerés hangján beszélhetünk arról a magabiztosságról, kezdeményezésről, s lelkesedésről, amely ez ideig jellemezte a tsz-tagokat és vezetőket egyaránt. Növeli a munka értékét, hogy nem könnyen érték el ezeket az eredményeket. Sok akadályt kellett leküzdeniük. A kezdeti nehézségekről van szó, melyek némely tsz-tagnál még bizonytalanságot okoznak. Akadnak, ha elenyésző szám fejezéshez közeledik náluk. De | ban is, akik még nem tudták eldönteni magukban, vajon jól választottak-e, mikór beléptek a termelőszövetkezetbe. Igen, jól választottak. A kezdeti nehézségeket közös erővel gyorsan le lehet küzdeni, és hamaezt mondhatjuk el Őszöd,ről, Szabadiról, Boronkáról és a többi községekről is. A tsz-be tömörült parasztok nagy-nagy erőpróbája ez az év. Vizsgáznak szorgalomból, magatartásból, helytállásból. 1 rosan látni fogják a nagyüze- Bizonyos, hogy a falu érdeké- mi gazdálkodás helyességét. Pártszer vezetőink neveljék az embereket szocialista öntudatra Voltak és vannak is népünknek ellenségei, akik nem szívesen látják ezt a fejlődést. .Ezek mindent megpróbálnak, hogy akadályozzák az előrehaladást. ' A* holnap bizonytalanságának érzését igyekeznek elhinteni a termelőszövetkezeti parasztok között, s hogy a háború rémével féíemb'tik őket. Különböző détumc'-st találtak ki. valami láncr- ':eiúvól fees: stell, hogy atom' ’ J :z. s fit mondták, hogy ez rr-mkíméli a termelőszövetkezet ellenségeit, és csak a termelőszövetkezeti pafiket. Ha néhol a no tudtak Ziük eredményt elérni, csak ideig-óráig, és keveseket sikerült megtéveszteniük. Az embereken úrrá lett a józanság. Megértették, hogy nincsenek magukra hagyva, hogy munkájukat segíti, támogatja az egész szocialista tábor,, tehát nyugodtan dolgozhatnak — erejük . és igazságuk tudatában. 'A rosszakaratú emberek újból lelepleződtek, vereséget szenvedtek. A ' szövetkezetekben persze még meg kell küzdeni a bur- zsoá társadalomból ittmaradt betegségekkel is. A paraszti mdividualizmusból fakadó ■ í■ '••-"•I pprpri r ^ 1 CfV1 7 — öl’ixdéssel. Ezeket a falu regesen táplálta. Ezek a szocialista eszmével ellentétben állnak. A gazdasági alap megváltozásával, az emberek tudata nem változik meg azonnal. Ahogy majd növekszik a tsz-ek tagjainak szocialista öntudata, úgy tűnnek el az emberek gondolkozásmódjából e nézetek. Persze, nem tűnhetnek el maguktól, sokat kell harcolni eltávolításukért: Hogy a szocialista öntudat uralkodóvá váljék, sokat kell csatázniuk a pártszervezeteknek. Nem sietve, nem türelmetlenkedve kell ezt a csatát ’ megvívni, mert ez több kárt okozna,. mint hasznot. Figyelembe kell venniük, hogy az emberek nem egykönnyen szabadulnak meg a múlt terhes örökségétől. Ezért nevelnünk kell az embereket, és a legnagyobb figyelmet kell tanúsítani irántuk. Van mit tenni községeinkben. Még előfordul, hogy a szegényparaszt nem jó szemmel néz a középpárasztra, de fordítva is áll ez. Szöllősgyörö- kön például a nincstelen parasztemberek így tették fel a kérdést: »Miért én dolgozzam meg a középparaszt földjét?-« Pedig világosan látni kell, hogy aki megdolgozza a földet, azé a munka gyümölcse. Kölcsönösen egymásra vannak utalva. Ha a középparaszt nem vinné be a földjét a szövetkezetbe, a szegényparasztnak nem volna mit dolgozni. Ha a szegényparaszt nem volna a tsz-ben, a sok földet nem tudnák megművelni. Vannak nézeteltérésre okot adó jelenségek, de számuk egyre kevesebb és kevesebb lesz. Ahogy megyünk élőre, úgy szűnik meg az irigység és acsarko- dás, és kerül előtérbe a megértés,' megbecsülés, egymás segítése, támogatása és az emberi szeretet. Ezzel a »betegséggel« is saját maguk, a községek dolgozói számolnak majd le. Nem könnyű tehát az élet falvainkban, nem könnyű annak, aki ezt az utat választotta, nem könnyű annak sem, akit vezetőnek választottak. De mind könnyebb és szebb lesz. Mind könnyebb, mert a mindennapi közös munka megacélozza az akaratot, és segíti megértetni a tsz-be tömörült paraszttal, hogy saját, a közösség és egész népünk érdeke, hogy jól menjenek a munkák, magas termésátlagot érjenek el, s hogy ezzel mind többet viszonozhassanak hű segítőjüknek és támaszuknak, a munkásosztálynak a segítségért. Könnyebb lesz, mert ahogy a szervezés idején és azután is támogatta a munkás- osztály felvilágosítással, beruházással, gépekkel a szövetkezeti parasztságot, ezután is támogatni fogja. Ebből a munkából kiveszik részüket az értelmiségiek legjobbjai is, különösen a pedagógusok, állatorvosok és hű segítőik, a mezőgazdászok. Ma a termelőszövetkezetekben a legfontosabb feladatokra kell irányítani a figyelmet és ez sok tennivalót jelent. Az esős időjárás miatt összetorlódott a munka. Kapa kellene, de nagyon a kukoricának. S már a cukorrépa, a burgonya is követeli a kapát. Ugyanakkor kaszálni, szénát betakarítani s pár nap múlva aratni kell. Sok a feladat, hiszen a szövetkezetek többségének ez az első éve, s még kevés tapasztalattal rendelkeznek. Több termelőszövetkezetben — pl. Ráksiban, Répáson, Barcson — előrelátóan szervezik a munkát. Érdemes a jók tapasztalatát figyelembe venni, hasznosítani fiatal termelőszövetkezeteinkben. Melyek ezek .a hasznosításra érdemes tapasztalatok? Most a legfontosabb, hogy minden erőt összpontosítsunk a mezőgazdaság előtt álló napi feladatokra. E feladatok: a kapálás, a növényápolás. A cukorrépa, a burgonya másodszori kapálásra, töltésre vár. Akad még egyeletlen kukorica. Okos dolog és szükséges is újból felmérni a területet, megnézni, mennyi gép és gépi- vagy lóvontatású kápa áll rendelkezésre, s elosztani ezeket a legelmaradottabb területre. Felmérni, mennyi kézi munkaerő, van, és megkérni mindenütt a termelőszövetkezetek tagjait és azokat a családtagokat is, akik nem tagjai a termelőszövetkezetnek, valamint a tanács, földszöv. stb. dolgozóit, hogy nyújtsanak segítséget a növényápolásban. Fontos feladat a széna betakarítása. Tapaszhalható volt egy-két helyen, hogy a lucernát, lóherét, bíbort bizony a háztáji állatok eltartásához túlságosan igénybe vették. Még mindig nem kezdték meg vagy nem megfelelő ütemben végzik a rétek kaszálását. Feltétlenül szükséges, hogy mind a vetett szálastakarmányt, mind pedig a fűféleségeket lekaszálják és idejében betakarítsák. A tsz- tagnak és vezetőnek egyaránt érdeke, hegy minél jobb és több takarmány kerüljön kazalba a közös szérűn, hogy a télen és a tavasszal ne fájjon a fejük, mivel etetik a közös állatállományt. Készüljünk az aratásra > cséplésre Csak egyetérteni lehet azokkal a termelőszövetkezetekkel, amelyek már megkezdték az aratásra és cséplésre való felkészülést. Megállapodnak a gépállomással, hogy mit tud segíteni. Számba veszik a lóvontatású fűkaszákat, és le- szorítóval alkalmassá teszik, hogy rendre vágják a gabonát. Megállapítják, hány ember az, aki tud kaszálni, kijelölik a területet a gépi és a kézi kaszálásra egyaránt. Megszervezik a cséplpcsapatokat, biztosítják az elcsépelt gabona tárolását egyrészt úgy, hogy bizonyos előleget osztanak a munkaegységre, másrészt, hogy az állam számára mindjárt leadják a földadót és eladják a felesleges . gabonát. Megvizsgálják, hogy ha a raktár nem elégséges, milyen tárolóhelyet tudnak biztosítani a gabonának. A középületek padlását, vagy — ha minden kötél szakad — esetleg az iskolát és a művelődési házat is felhasználják ideiglenesen raktározásra. Csak helyeselni lehet ezeket az intézkedéseket, és javasoljuk, a többi tsz-nek is, hogy hasonlóan készüljenek fel. Megyénkben a tsz-ek gazdasági megszilárdítását a közös állatállomány megteremtése, fejlesztése jellemzi. Jó és örvendetes ez. De a munka zöme még ezután jön. Ki kell válogatni a tenyésztésre alkalmas egyedeket. Ezt gonddal kell végezni.. Meg kell hagyni a jó tenyészállatokat. és tenyésztésbe keli fogni '.vitat is, amelyeke* esettig le akartak vágni, de még egy nyésztésre. Ilyen például ez idősebb., de még jól tejelő marha, melynek szaporulatát feltétlenül hasznosítani kell, s az Állatforgalmi által hizlalásra leszerződött szűzüsző, mely jó egyedtől származik. Ugv-ncsak törekedni, kell a ért éstör esek Megteremtésére, tegeződése, a múlt gazdasági i ideig■ alkalmasak továbbié- I főleg a községekből való megvásárlás útján, de az állam által nyújtott egyéb segítséggel is. Ügy is mondhatnánk, hogy ma mindenütt a legfontosabb a tenyésztésre alkalmas törzsállomány megteremtése. Nagy gondot kell fordítani a szarvasmarha- és különösen a sertéshizlalásra. A sertéá jól kifizeti magát, hiszen a tsz-ek felárral együtt kilogrammonként 17 forint körül kapnak érte. Nem véletlen. hogy a kedvezményes kölcsönakció segítségével két hét alatt mintegy hatezer sertésre kötöttek hi2lalási szerződést a somogyi tsz-ek. Tehát alapjában véve egyet lehet érteni Somogy szil, Gölle, Kapospula és más köz- ségekkél, ahol már megkezdték a szelekciót. Különválasztják a tenyésztésre alkalmas állatokat, és megteremtik a hí- . zóállományt is; hiszen a pénz a somogyi parasztnak nőm terményben szokott jelentkezni, hanem — ahogy .mondani szokás — a termést bőrben adta el az államnak. Az állattenyésztés megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges a takarmánybázis biztosítása. Gondot kell fordí-. tani a takarmány termelésre, a szemestakarmány, széna, silótakarmányok stb. termelésére és a másodvetésre, továbbá a férőhelyek biztosítására. Most sok ideiglenes jellegű építkezés folyik — szabadszállás és egyebek. Már most kell gondoskodni az állatoknak télidó- re való istállózásáról. Az állaimi támogatás mellett jobban igénybe kell venni a helyi erőforrásokat. Szép példa van enre Balaton- őszödön, ahol mintegy 150 ezer forinton építenek egy 80 férőhelyes szarvasmarha-istállót. Somogyszilban, Tótújfalun és még több helyütt helyi erőből építenek istállót. Máshol is követni kell ezt a példát, hiszen az állam ereje nem végtelen. Az állam sokat segít- Már ebben az évben több mint 150 millió forintot fordított megyénk szövetkezeti gazdaságainak megerősítésére. A tsz- tagoknak több mint 50 millió forintot fizettünk ki állatokért. Az állam most nem képes többet adni. Igen helyes az, amit Kötésén csinálnak, hogy tá. a tsz-tagak pénzt adnak kölcsön teherautó vásárlására a szövetkezetnek. Nem egy helyütt a lovak árát adják kölcsön három-négy évre öt százalékos kamat mellett a tsz-nek. A kölcsönpénzből Zetort vásárolnak, bővítik az istállót stb. Helyes ez azért is, mert így az állami segítség párosul az egyéni kezdeményezéssel, ezáltal gazdag lesz a szövetkezei is, a község is. Helyes, hogy több termelő- szövetkezetben már távlati terítek elkészítésén dolgoznak, figyelembe véve, miként alakítják ki a gazdálkodást a táj jellegnek megfelelően, mert így jobban ki tudják használni az adottságokat. Míg a megye déli részén a burgonya és a dohány, a Kaposvölgyében, Koppányvölgyében az állattenyésztés jelenti a gazdálkodás fő ágát, addig a siófoki járásban és általában a Balaton- parti területeken, Porrog környéki vidéken a gyümölcs- és szőlőtermelésre kell nagy gondot fordítani. Erre a nagyüzem módot és lehetőséget teremt A szakemberek dolga, hogy a sok értelmes dolgozó paraszt véleményének meghallgatásával mindenütt kialakítsák a tájnak és, a talajnak legmegfelelőbb, helyes, ésszerű, gazdaságos gazdálkodást. Mindeme feladatok megvalósításához az anyagi, gazdasági feltételek adva vannak. De még egy nagyon fontos és szükséges hozzá: maga az ember, a tsz-tag és tsz-vezető. Az ember, aki nagyot tud alkotni, ha értelmét látja ennek. És most elmondhatjuk, hogy értelme van az alkotásnak. Alkosson hát nagyot a somogyi szövetkezeti paraszt! Érjen el olyan terméseredményeket, amilyenek még sohasem voltak, hadd nézzék és tanuljanak belőle mások is. Alihoz, hogy az ember így dolgozzék, az szükséges, hogy az itt-ott fellelhető nagyképűséget, ridegséget megszüntessük, és hogy a tsz-tagok egymás iránt is nagyobb megbecsülést tanúsítsanak. Törődjenek egymás bajaival, segítsenek egymásnak, ahol tudnak. Segítsenek 3 még kívül álló egyéni parasztoknak, sőt a fez- községek parasztjai segítsék a mellettük levő ama községeket, ahol a dolgozó parasztok még egyénileg gazdálkodnak. Sokat segíthetnek a tsz-veze- tők példamutató munkájukkal, ’magatartásukkal és úgy is, hogy elegendő megértést tanúsítanak a tsz-tagok problémái, bajai iránt. Ezen kell dolgozniuk a párt- szervezeteknek. A falusi kommunisták mutassanak példát ebben a munkában, az emberek tudatának formálásában. Támogassák a pártszervezetét a falusi értelmiségiek, a tanácsok és tömegszervezetek, a termelőszövetkezetek legjobbjai. Következetesen dolgozzanak azért, hogy a falun most és ezután mindinkább előtérbe kerüljön a megértés, az emberek problémái iránti figyelmesség és törődés. Segítsék megmutatni, felrajzolni az emberek jövőjét. Erősítsék meg őket abban a hitükben, hogy jó utat választottak, és tömö- rítsenek minden becsületes embert a párt. köré, a termelőszövetkezeti vezetés köré. Együttesen, közös erővel meg tudják oldani a rájuk váró feladatokat, s meg tudják győzni a szövetkezeti út helyességéről az egyénileg gaz- dáíikodó paraszttársaikat is. Senki sem tagadja: nem megy ez egyik napról a másikra. Utunkon lesznek még nehézségek, de a jó szó, a meleg szív, az emberek problémái iránti figyelmesség és a mindebből áradó szorgalom, összefogás sok nehézséget le tud győzni. Ha lesznek is itt- ott gáncscskodók, -akadékosko- dók, népi demokráciánkat nem .»oet von szerető emberek, iigv üi’.v o győzedelmeskedni ÍMS, Nagyszerű feladatok azok, ameflyek a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztjainkra hárulnak. Nagyszerű az út, amelyen elindultunk. Formálni és átalakítani az embert szocialista emberré, akárcsak a közösséget — ez a mi utunk célja, ez a hivatásunk. . Ha nem felejti el senki a megyei, járási és községi vezetők közül, hogy a legfontosabb feladat az emberek tudatának állandó formálása, emberség a munkában, magatartásban, az egymáshoz való viszonyban, akkor bizonyos, hogy helyei politikánk meghozza méltó eredményét. A lelkesedés lángja magasabbra csap és képesek lesznek a szép és nagyszerű feladatok megvalósítására: a közös gazdálkodás megszilárdítására, fejlesztésére és a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok jobb, emberibb életének megteremtésére. Az eddigi munkákat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok többsége azért dolgozik szorgalmasan, mert látja, hogy jövője a tsz-ben biztosítva van. F:- • nosra vesszük, hogy méc inkább így lesz ez a jövööer