Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-12 / 136. szám

«Htefc, 1959. Jtfnius 12. 2 SOMOGYI NÄPLAP Az NDK kormánya mindent elkövet a berlini feszültség enyhítéséért Lothar Bolz felszólalása a genfi értekezlet szerdai ülésén Genf (Reuter). Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere a legnagyobb sajnálattal állapí­totta meg, hogy a német nép számára legsürgősebb problé­mában, a békeszerződés mi­előbbi megkötésének kérdésé­ben az értekezleten minded­dig nem mutatkozott haladás a megegyezés felé. Pedig a békeszerződés megköté­se a két német állam kö­zeledéséhez vezetne, és a német újraegyesítés leg­egyszerűbb útjának bizo­nyulna* Németország egyesítése első­sorban a két német állam ügye, s ezért az NDK kormá­nya évek óta javasolja össz- német szervek létrehozását. Az értekezlet támogatást nyújthatna ehhez, ha elvi ki­jelentést tenne, amely szerint a békeszerződés megkötése és az újraegyesítés érdekében szükséges, hogy az egyenjogú­ság alapján tárgyalások in­duljanak a két német állam között, és hasznos lenne egy össz- német szerv, például egy össznémet bizottság meg­alakítása. Asm az össznémet szerv összetételét illeti, érvényesül­nie kell anpak a nemzetközi szervezeteknél szokásos gya­korlatnak, hogy minden ál­lam — nagyobbak és kiseb­bek egyaránt —i ugyanannyi szavazattal rendelkezzék. Bolz elutasította azt az elképzelést, hogy egy össznémet szervben a Német Szövetségi Köztársa­ságnak 25, az NDK-nak pedig 10 képviselője legyen. Ezután kifejtette, hogy miért kell a megegyezés határidejét megszabni, és miért nem le­het azt egy évnél hosszabb időben megállapítani. — Fennáll aa a veszély genfi értekezlet szerdai ülé­sén Couve de Murville francia külügyminiszter elnökletével elsőnek Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szólalt fel. Gromiko után Christian Herter amerikai külügyminisz­ter kért szót. Kijelentette, hogy az új szovjet javaslatok elfogadhatatlanok az amerikai küldöttség számára, és — mint mondotta — nem szolgálhatnak vitaalapként, bár az amerikai küldöttség még nem tanulmá­nyozta mélyebben e javaslato­kat Herter azzal igyekezett meg­indokolni álláspontját hogy az amerikai - delegáció tovább­ra is a nyugat-berlini meg-; szállási rendszer fenntartását tartja helyesnek. Bár az új szovjet javaslatok világosan bizonyítják, hogy a Szovjetunió általánosan elfo­gadható megegyezésre törek­szik, Herter azt bizonygatta, hogy a szovjet küldöttség nyo­mást igyekszik gyakorolni a nyugati hatalmak küldöttsé­geire. Az amerikai külügymi­niszter ismét beismerte, hogy a nyugat-berlini helyzet rend­ellenes, de nem tett semmifé­le konstruktív javaslatot. Végezetül azonban kifejezte, hogy az amerikai küldöttség kész a tárgyalások folytatá­sára, s arra, hogy közösen ke­ressék a csúcsértekezlet elő­készítésére alkalmas megálla­podást. Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter rövid beszédében ér­demben egyetértését fejezte ki Herter nyilatkozatával. De ugyanakkor kifejezte meggyő­ződését, hogy mindkét fél jó­indulata esetén meg lehet ta­lálni a megegyezés útját, s reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokat siker koronázza. A Bolz után felszólaló Cou­ve de Murville francia külügy­miniszter kijelentette, Gromi- fko nyilatkozata »csalódást*' okozott neki. A francia minisz­ter bírálta azt a szovjet ja­vaslatot, hogy össznémet bé­hangcztatta —, hogy vég nélküli tárgyalásokon ha­logatják majd a megegye­zést, közben folytatják a Német Szövetségi Köztár­saság atomfegyverekkel történő felfegyverzését, s Németországban növekszik a feszültség. A szélsőséges köröknek nem szabad lehetőséget nyújtani arra, hogy a tárgyalásokat po­litikájuk zavartalan folytatá­sának leplezésére használhas­sák fel. ' Hangsúlyozta, hogy az érte­kezlet is elismerte a jelenle­gi nyugat-berlini helyzet rend­ellenes voltát. Nyugat-Berlin veszélyek fészke, és semmivel sem lehet indo­kolni a megszállási rend­szer örökössé tételét Ha megegyezés jönne létre Nyugat-Berlin ideiglenes státu­sáról, amint azit a Szovjetunió külügyiminisztere most java­solta, az NDK kormánya ezen­nel egyetértését jelenti ki azzal, hogy egy évig érvény­ben maradjanak azok a ren­delkezések, amelyeket az NDK és a Szovjetunió közötti kap­csolatokat szabályozó szerző­déssel foglalkozó 1955. szep­tember 20-i levélváltás tar­talmaz. Moszkva (TASZSZ). A szov­jet közvéleményre rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorol — zottságot kell alakítani. Jól­lehet ismeretes, hogy a nyugati hatalmak .is javasoltak ilyen bizottságot. Couve de Murville szerint a szovjet küldöttség azt akarja, hogy az össznémet bizottság a szovjet kormány­javaslatai alapján folytas­sa működését. Herter kijelentéseivel szoli­daritást vállalva hangoztatta, hogy a francia küldöttség még tanulmányozni fogja a szovjet javaslatokat. Ezután Gromiko rövid meg­jegyzéseket tett Herter, Lloyd és Couve de Murville felszóla­lásával kapcsolatban. Az értekezlet szerdai ülésén Grewe volt az utolsó felszó­laló. A nyugatnémet küldött­ség nevében néhány előzetes észrevételt tett, s csatlakozott a nyugati külügyminiszterek véleményéhez. fíangoztatta, hogy az NSZK küldöttsége ta­nulmányozni fogja a Szovjet­unió javaslatait. * * * Az AFP jelentése szerint Gromiko szovjet külügymi­niszter elfogadta von Brentano nyugatnémet külügyminiszter péntek estére szóló vacsora­meghívását A genfi értekez­let kezdete óta . most kerül sor először megbeszélésre a szovjet és a nyugatnémet kül­ügyminiszter között Washington (TASZSZ). Whi­te, az amerikai külügyminisz­térium szóvivője sajtóértekez­leten nyilatkozott a VIT-ről. A nyilatkozatból látszik, hogy a minisztérium igyekszik meg­akadályozni az amerikai fia­talok részvéteiét a találkozón. A Világifi úsági Találkozó igen népszerű az amerikai if­júság körében. Az ifjúság kép­I Az NDK és a Szovjetunió küldöttsége megegyezésre ju­tott abban a javaslatban is, hogy a négy nagyhatalom kép­viselőiből alakítsanak szervet, amely ellenőrizné majd a Nyugat-Berlin ideiglenes stá­tusáról kötendő egyezményből eredő nyugat-berlini kötele­zettségeket; magától értetődő azonban, hogy e szerv tevé­kenységét az NDK szuverén jogainak tiszteletben tartásá­val folytatja majd. Végül arról beszélt; a ber­lini feszültség enyhítésének el­engedhetetlen feltétele az, hogy a Nyugat-Berlinben állo­másozó csapatok létszámát jelképes erőkre csökkent­sék; Nyugat-Berlinben szüntessék be az NDK és a többi szocialista ország ellen irányuló propaganda, kém- és felforgató tevé­kenységet, s mondjanak le arról, hogy Nyugat-Ber- linben atom- és rakéta­fegyvereket állomásoztas- sanak. Az ilyen intézkedések a nemzetközi feszültség csökken­tését is előmozdítanák, a né­met békeszerződés megkötése pedig véglegesen megoldja majd a nyugat-berlini prob­lémát; írja a Novoje Vremja szer­kesztőségi cikkébe^ —, . hogy a nyugati politikusok a genfi külügyminiszteri értekezleten a tárgyalásokat üzleti alkudo­zássá próbálják alacsonyítani. »Engedményt engedményért«, követeli Brentano. Az amerikai szemleírők azt tanácsolják Herternek, »szabjon minél magasabb árat**. A francia kor- mánysajtó • arról értekezik, hogy ha — úgymond — nyo­mást gyakorolnak a Szovjet­unióra, akkor » hajlandó lesz nagyobb engedményekre«. Ezekben a lényegében zsa­roló kísérletekben még mindig az erőpolitika mód­szerei nyilvánulnak meg. Másrészt a fogalmak szándé­kos összezavarásáról és a köz­vélemény megfélemlítésére irányuló kísérletekről van szó. A Szovjetunió őszintén óhajt­ja a megegyezést — írja a No­voje Vremja —. de elvi okok­ból sohasem fogja megenged­ni, hogy bárki is rákény­szerítse feltételeit. Természetesen nem titok — folytatja a íap —, hogy a Szovjetunió kívánja a csúcs- értekezlet összehívását. A szov­jet kormáni’ tárgyalások útján igyekszik rendezni a legége­tőbb és legfontosabb nemzet­közi problémákat, köztük a német kérdést. Ámde nemcsak a Szovjetuniónak van szüksé­ge a csúcsértekezletre! A né­met militarizmus nem egy or­szágot és nem egy államcso- portot fenyeget, hanem egész Európa biztonságát, az egész vüág békéjét viselői közül sokan kérik, te­gyék lehetővé számukra a VIT-en való részvételt. Az amerikai külügyminisztérium azonban a kérelmekre adott válaszában igyekszik meg­győzni a fiatalokat, ne utaz­zanak Bécsbe, mert a Világif­júsági TaJélkozót a "kommu­nizmus propagandájának« cél­jaira használják fai n Nyugat ismét nemet mond A nyugati küldöttek felszólalásai a genfi értekezlet szerdai ülésén Genf (MTI—TASZSZ). A „Nemcsak a Szovjetuniónak van szüksége csúcsértekezletre A Novoje Vremja a nyugati hatalmak zsaroló kísérleteiről Meg akarják akadályozni az amerikai fiatalok részvételét a bécsi VIT-en A latin-amerikai nemzeti felszabadító harc új szakasza Latin-Amerika viharos poli­tikai események színhelye — írja a moszkvai Novoje Vrem­ja. — Rio Bravótól a Tűzföldig a kontinens nagy részén feszült a politikai helyzet, és nemcsak nagy sztrájk-megmozdulások­ra, hanem fegyveres összetűzé­sekre is sor került! A legéle­sebb a válság Nicaraguában és Paraguayiban. A lap kiemeli, hogy az Egyesült Államok sajtója nagy­fokú nyugtalansággal fogadja a latin-amerikai "politikai vi­har« fejleményeit, és katonai beavatkozást követel a "hely­zet megszilárdítására«. Latin-Amerika nemzeti fel­szabadító harcának új szaka­szához érkezett. — hangsúlyoz­za a Novoje Vremja. — A latin-amerikai népek másfél évszázaddal ezelőtt indított harcuk eredményéként elűzték kontinensükről a spanyol gyar­matosítókat Mostani mozgal­muk az amerikai imperializ­mus és a szolgálatába szegő­dött belső reakció ellen irá­nyul. * » * Tegucigalpából. Honduras fő­városából jelenti az AP: a Managuától 60 kilomé­terre levő Boaco városért vívott csatában a felkelők megsemmisítettek 86 nica- raguai sorkatonát. A for­radalmi erők szilárdan ke­zükben tartják á várost, és a véres ütközetet túlélt nemzetőrök átpártoltak a fel­kelőkhöz. Újonnan szerzett re­pülőgépek lőszert és fegyvert szállítanak Boaco térségébe, ahol a felkelők dr. Guillermo Urbina Vasquez parancsnok­sága alatt harcolnak. Ugyancsak az AP jelenti Nicaragua fővárosából, hogy Frederico Arguello 30 éves katolikus pap hír szerint csat­lakozott. a felkelőkhöz. Smoza elnök a dolog tisztázása végett magához kérette Nicaragua érsekét, mert Arguello csatla­kozása a felkelőkhöz olyan feltevésekre adott okot, mint­ha a katolikus egyház is támo* gatná a forradalmi mozgalmat A Reuter iroda caracasi tu­dósításában megállapítja, hogy a venezuelai katonai attasé ki­utasítása után Venezuela és á Dominicas Köztársaság diplomáciai vi­szonya rendkívül megrom­lott. Mint a Reuter iroda Buenos Airesből jelenti, csütörtökre virradó éjszaka robogó gépko­csiból bombát dobtak a kor­mány-palotára. Frondizi elnök hivatali helyiségeinek épüle­tére. A% „atlanti kongresstus“ újra meghirdette a JV4TO régi hidegháború» politikáját Moszkva (TASZSZ). Az Iz­vesztyija londoni tudósítója az »atlanti kongresszus« munká­jának eredményét kommentál­va megállapítja: Az atlanti hatalmak e nagy dirrel-durral beharangozott összejövetele ismét meghirdet­te a NATO régi politikáját: a hidegháború folytatását és fo­kozását. Az "atlanti kongresszuson« kezdettől fogva olyan tábor­nokok, miniszterek és fullaj­tárjaik játszották a hangadó szerepét, akik a fegyverkezé­si versennyel kötötték össze jövőjüket. A kongresszuson kiadott nyi­latkozat azt állítja, hogy az északatlanti tömb a maga atomstratégiájával és az ag­resszív nyugatnémet hadsereg­gel a békét , biztosítja. Azt ajánlja, hpgy még jobban nö­velni kell a NATÖ-tagállamok fegyverzetét, hadseregének lét­számát e stratégiai alanelvek- nek megfelelően: »a béke alapja az atom- és a hidrogén- bomba«. A francia nemzetgyűlés megszayazta a kormány algériai törvényjavaslatait Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés csütörtökre vir­radó éjszaka 476:54 arányban megszavazta a Lehre-kormány •három törvényjavaslatát, amely az algériai költségve­tésnek az anyaországéba való beillesztését, az algériai jegy­bank megszüntetését és Algé­riában és Franciaországban egységes pénz bevezetését ír­ja elő, valamint a muzulmán igazságszolgáltatást szabályoz­za. . . .......... . A kormány . nagy ’ többsége nem meglepetés. A reakciós többségű nemzetgyűlésben csu­pán a kommunisták, a szocia­listák és elvétve néhány radi­kális, illetve pártcmikívüli kép­viseli az ellenzéket. A jobb­oldali függetlenek, a degaul- leista Unió az Uj Köztársasá­gért, az MRP és a kis cent­rumpártok minden alkalommal engedelmesen felsorakoznak a kormány mögött. A vita vége unalomba ful­ladt. C-hella algériai képviselő hosszas fejtegetései alatt a padsorokban majdnem elalud­tak, s csak a muzulmán kép­viselőnek az a mondata éb­resztette fel a hallgatóságot — ezzel az integráció szükséges­ségét akarta bizonyítani —, hogy "Allah megteremtette a tejet, megteremtette a kávét, az embernek kell elkészítenie a tejeskávét...« Moszkva (TASZSZ). A szov­jet külügyminisztérium - június 10-én jegyzéket juttatott el a moszkvai olasz nagykövetség­hez. A jegyzék válasz az olasz kormány május 10-i jegyzéké­re, s az Olaszország területén tervezett amerikai rakéta-tá­maszpontok kérdésével foglal­kozik. A szovjet kormány sajnálat­tal állapítja meg, hogy az olasz kormány nem hajlandó megszívlelni a jóindulatú fi­gyelmeztetést, és ismételten kinyilvánítja hozzájárulását ra- kétatámaszpontok létesítésé­hez. A szovjet kormány vélemé­nye szerint — hangsúlyozza a jegyzék — minden állam leg­fontosabb feladatai közé tar­tozik olyan egyezmény létre­Hirek Irakból Irakban kormánybizottság alakult az egvnéjűség beveze­tését célzó törvényjavaslat ki­dolgozására. Az iraki kormány közkegyel­mi intézkedésében megenged­te, hogy a deportált személyek visszatérhessenek otthonukba. hozása, amely mentesíti az egész, világot a nukleáris .és rakétafegyverek veszélyétől. A szovjet kqrmány felhívja az olasz kormány figyelmét a má­jus 30-án keit szovjet—albán közleményre, amely' hangsú­lyozza, hogy a Balkán-félszi­geten és az Adriai-tenger men­tén élő népek érdeke lenne atom- és rakétafegyvermentes övezet kialakítása. A szóban- forgó övezetbe tartozó; orszá­gok lemondanának arról, hogy r.akéta-. és atomtámaszponto­kat létesítsenek területükön, és ezzel jelentősen elősegíte­nék, hogy a Balkán-félsziget és az Adriai-tenger melléke békeövezetté váljék — hangoz­tatja a szovjet kormány jegy­zéke. Szovjet jegyzék az olasz kormányhoz FESZÜLT A HELYZET LÁOSZBAN A Hátsó-indiai félsziget északnyugati részén Dél-Viet- nam, Thaiföld, Kambodzsa, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Kínai Népköztár­saság között fekszik a 237 000 négyzetkilométer nagyságú, másfélmillió lakosú Laosz. Az ország területének legnagyobb része hegyvidék; fő folyója a Mekong. 1945 októberében a japáni fa­sizmus összeomlása után Sam- neua és Phongsaly tartomány­ban 32 000 négyzetkilométer — tehát a Dunántúlnál valamivel nagyobb — területen megala­kult Pathet Lao ellenállási kormánya, mely kikiáltotta az ország függetlenségét. Phong­saly és Samneua tartományok 110 ezer lakosa a népi demok­ratikus államformát választot­ta. 1946 márciusától kezdve a második világháború előtti gyarmattartó hatalom. Fran­ciaország katonai erővel pró­bálta Pathet Laot megsemmisí­teni. Az intervenciós csapatok­hoz az 1947 tavaszán — a fran­ciák által létrehozott — Laoszi Királyság katonai erői is csat­lakoztak. 1954-ben a genfi határozat eredményeként fegyverszünet jött létre, mely előírta, hogy a királyi Laosz és Pathet Lao kormányainak demokratikus alapokon kell egyesülniük. Az ország megosztottságának vé­get vető egyesülés ténylegesen 1956 decemberében iöt,t létre. Az utóbbi idő­ben imperialista •örök sugalmazá- ára a laoszi, kirá­lyi csapatok pro- 'okációs támadá­son sorozatát hajt. iák végre a volt >athet laod egysé­gek ellen. A Hátsó- ndiai-félsziget bé­kéjét veszélyeztető .imád ások célja a pathet laoi de­mokratikus kato­nai egységek fel- •zámolésa. A lao­szi reakciós kőről; ugyanis az orszá­got valamely for­mában a délkelet- ízsiai agresszív ka­tonai blokk. a SEATu iáiméba kívánják hajtani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom