Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-12 / 136. szám
«Htefc, 1959. Jtfnius 12. 2 SOMOGYI NÄPLAP Az NDK kormánya mindent elkövet a berlini feszültség enyhítéséért Lothar Bolz felszólalása a genfi értekezlet szerdai ülésén Genf (Reuter). Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere a legnagyobb sajnálattal állapította meg, hogy a német nép számára legsürgősebb problémában, a békeszerződés mielőbbi megkötésének kérdésében az értekezleten mindeddig nem mutatkozott haladás a megegyezés felé. Pedig a békeszerződés megkötése a két német állam közeledéséhez vezetne, és a német újraegyesítés legegyszerűbb útjának bizonyulna* Németország egyesítése elsősorban a két német állam ügye, s ezért az NDK kormánya évek óta javasolja össz- német szervek létrehozását. Az értekezlet támogatást nyújthatna ehhez, ha elvi kijelentést tenne, amely szerint a békeszerződés megkötése és az újraegyesítés érdekében szükséges, hogy az egyenjogúság alapján tárgyalások induljanak a két német állam között, és hasznos lenne egy össz- német szerv, például egy össznémet bizottság megalakítása. Asm az össznémet szerv összetételét illeti, érvényesülnie kell anpak a nemzetközi szervezeteknél szokásos gyakorlatnak, hogy minden állam — nagyobbak és kisebbek egyaránt —i ugyanannyi szavazattal rendelkezzék. Bolz elutasította azt az elképzelést, hogy egy össznémet szervben a Német Szövetségi Köztársaságnak 25, az NDK-nak pedig 10 képviselője legyen. Ezután kifejtette, hogy miért kell a megegyezés határidejét megszabni, és miért nem lehet azt egy évnél hosszabb időben megállapítani. — Fennáll aa a veszély genfi értekezlet szerdai ülésén Couve de Murville francia külügyminiszter elnökletével elsőnek Gromiko szovjet külügyminiszter szólalt fel. Gromiko után Christian Herter amerikai külügyminiszter kért szót. Kijelentette, hogy az új szovjet javaslatok elfogadhatatlanok az amerikai küldöttség számára, és — mint mondotta — nem szolgálhatnak vitaalapként, bár az amerikai küldöttség még nem tanulmányozta mélyebben e javaslatokat Herter azzal igyekezett megindokolni álláspontját hogy az amerikai - delegáció továbbra is a nyugat-berlini meg-; szállási rendszer fenntartását tartja helyesnek. Bár az új szovjet javaslatok világosan bizonyítják, hogy a Szovjetunió általánosan elfogadható megegyezésre törekszik, Herter azt bizonygatta, hogy a szovjet küldöttség nyomást igyekszik gyakorolni a nyugati hatalmak küldöttségeire. Az amerikai külügyminiszter ismét beismerte, hogy a nyugat-berlini helyzet rendellenes, de nem tett semmiféle konstruktív javaslatot. Végezetül azonban kifejezte, hogy az amerikai küldöttség kész a tárgyalások folytatására, s arra, hogy közösen keressék a csúcsértekezlet előkészítésére alkalmas megállapodást. Selwyn Lloyd angol külügyminiszter rövid beszédében érdemben egyetértését fejezte ki Herter nyilatkozatával. De ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy mindkét fél jóindulata esetén meg lehet találni a megegyezés útját, s reményét fejezte ki, hogy a tárgyalásokat siker koronázza. A Bolz után felszólaló Couve de Murville francia külügyminiszter kijelentette, Gromi- fko nyilatkozata »csalódást*' okozott neki. A francia miniszter bírálta azt a szovjet javaslatot, hogy össznémet béhangcztatta —, hogy vég nélküli tárgyalásokon halogatják majd a megegyezést, közben folytatják a Német Szövetségi Köztársaság atomfegyverekkel történő felfegyverzését, s Németországban növekszik a feszültség. A szélsőséges köröknek nem szabad lehetőséget nyújtani arra, hogy a tárgyalásokat politikájuk zavartalan folytatásának leplezésére használhassák fel. ' Hangsúlyozta, hogy az értekezlet is elismerte a jelenlegi nyugat-berlini helyzet rendellenes voltát. Nyugat-Berlin veszélyek fészke, és semmivel sem lehet indokolni a megszállási rendszer örökössé tételét Ha megegyezés jönne létre Nyugat-Berlin ideiglenes státusáról, amint azit a Szovjetunió külügyiminisztere most javasolta, az NDK kormánya ezennel egyetértését jelenti ki azzal, hogy egy évig érvényben maradjanak azok a rendelkezések, amelyeket az NDK és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat szabályozó szerződéssel foglalkozó 1955. szeptember 20-i levélváltás tartalmaz. Moszkva (TASZSZ). A szovjet közvéleményre rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorol — zottságot kell alakítani. Jóllehet ismeretes, hogy a nyugati hatalmak .is javasoltak ilyen bizottságot. Couve de Murville szerint a szovjet küldöttség azt akarja, hogy az össznémet bizottság a szovjet kormányjavaslatai alapján folytassa működését. Herter kijelentéseivel szolidaritást vállalva hangoztatta, hogy a francia küldöttség még tanulmányozni fogja a szovjet javaslatokat. Ezután Gromiko rövid megjegyzéseket tett Herter, Lloyd és Couve de Murville felszólalásával kapcsolatban. Az értekezlet szerdai ülésén Grewe volt az utolsó felszólaló. A nyugatnémet küldöttség nevében néhány előzetes észrevételt tett, s csatlakozott a nyugati külügyminiszterek véleményéhez. fíangoztatta, hogy az NSZK küldöttsége tanulmányozni fogja a Szovjetunió javaslatait. * * * Az AFP jelentése szerint Gromiko szovjet külügyminiszter elfogadta von Brentano nyugatnémet külügyminiszter péntek estére szóló vacsorameghívását A genfi értekezlet kezdete óta . most kerül sor először megbeszélésre a szovjet és a nyugatnémet külügyminiszter között Washington (TASZSZ). White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezleten nyilatkozott a VIT-ről. A nyilatkozatból látszik, hogy a minisztérium igyekszik megakadályozni az amerikai fiatalok részvéteiét a találkozón. A Világifi úsági Találkozó igen népszerű az amerikai ifjúság körében. Az ifjúság képI Az NDK és a Szovjetunió küldöttsége megegyezésre jutott abban a javaslatban is, hogy a négy nagyhatalom képviselőiből alakítsanak szervet, amely ellenőrizné majd a Nyugat-Berlin ideiglenes státusáról kötendő egyezményből eredő nyugat-berlini kötelezettségeket; magától értetődő azonban, hogy e szerv tevékenységét az NDK szuverén jogainak tiszteletben tartásával folytatja majd. Végül arról beszélt; a berlini feszültség enyhítésének elengedhetetlen feltétele az, hogy a Nyugat-Berlinben állomásozó csapatok létszámát jelképes erőkre csökkentsék; Nyugat-Berlinben szüntessék be az NDK és a többi szocialista ország ellen irányuló propaganda, kém- és felforgató tevékenységet, s mondjanak le arról, hogy Nyugat-Ber- linben atom- és rakétafegyvereket állomásoztas- sanak. Az ilyen intézkedések a nemzetközi feszültség csökkentését is előmozdítanák, a német békeszerződés megkötése pedig véglegesen megoldja majd a nyugat-berlini problémát; írja a Novoje Vremja szerkesztőségi cikkébe^ —, . hogy a nyugati politikusok a genfi külügyminiszteri értekezleten a tárgyalásokat üzleti alkudozássá próbálják alacsonyítani. »Engedményt engedményért«, követeli Brentano. Az amerikai szemleírők azt tanácsolják Herternek, »szabjon minél magasabb árat**. A francia kor- mánysajtó • arról értekezik, hogy ha — úgymond — nyomást gyakorolnak a Szovjetunióra, akkor » hajlandó lesz nagyobb engedményekre«. Ezekben a lényegében zsaroló kísérletekben még mindig az erőpolitika módszerei nyilvánulnak meg. Másrészt a fogalmak szándékos összezavarásáról és a közvélemény megfélemlítésére irányuló kísérletekről van szó. A Szovjetunió őszintén óhajtja a megegyezést — írja a Novoje Vremja —. de elvi okokból sohasem fogja megengedni, hogy bárki is rákényszerítse feltételeit. Természetesen nem titok — folytatja a íap —, hogy a Szovjetunió kívánja a csúcs- értekezlet összehívását. A szovjet kormáni’ tárgyalások útján igyekszik rendezni a legégetőbb és legfontosabb nemzetközi problémákat, köztük a német kérdést. Ámde nemcsak a Szovjetuniónak van szüksége a csúcsértekezletre! A német militarizmus nem egy országot és nem egy államcso- portot fenyeget, hanem egész Európa biztonságát, az egész vüág békéjét viselői közül sokan kérik, tegyék lehetővé számukra a VIT-en való részvételt. Az amerikai külügyminisztérium azonban a kérelmekre adott válaszában igyekszik meggyőzni a fiatalokat, ne utazzanak Bécsbe, mert a Világifjúsági TaJélkozót a "kommunizmus propagandájának« céljaira használják fai n Nyugat ismét nemet mond A nyugati küldöttek felszólalásai a genfi értekezlet szerdai ülésén Genf (MTI—TASZSZ). A „Nemcsak a Szovjetuniónak van szüksége csúcsértekezletre A Novoje Vremja a nyugati hatalmak zsaroló kísérleteiről Meg akarják akadályozni az amerikai fiatalok részvételét a bécsi VIT-en A latin-amerikai nemzeti felszabadító harc új szakasza Latin-Amerika viharos politikai események színhelye — írja a moszkvai Novoje Vremja. — Rio Bravótól a Tűzföldig a kontinens nagy részén feszült a politikai helyzet, és nemcsak nagy sztrájk-megmozdulásokra, hanem fegyveres összetűzésekre is sor került! A legélesebb a válság Nicaraguában és Paraguayiban. A lap kiemeli, hogy az Egyesült Államok sajtója nagyfokú nyugtalansággal fogadja a latin-amerikai "politikai vihar« fejleményeit, és katonai beavatkozást követel a "helyzet megszilárdítására«. Latin-Amerika nemzeti felszabadító harcának új szakaszához érkezett. — hangsúlyozza a Novoje Vremja. — A latin-amerikai népek másfél évszázaddal ezelőtt indított harcuk eredményéként elűzték kontinensükről a spanyol gyarmatosítókat Mostani mozgalmuk az amerikai imperializmus és a szolgálatába szegődött belső reakció ellen irányul. * » * Tegucigalpából. Honduras fővárosából jelenti az AP: a Managuától 60 kilométerre levő Boaco városért vívott csatában a felkelők megsemmisítettek 86 nica- raguai sorkatonát. A forradalmi erők szilárdan kezükben tartják á várost, és a véres ütközetet túlélt nemzetőrök átpártoltak a felkelőkhöz. Újonnan szerzett repülőgépek lőszert és fegyvert szállítanak Boaco térségébe, ahol a felkelők dr. Guillermo Urbina Vasquez parancsnoksága alatt harcolnak. Ugyancsak az AP jelenti Nicaragua fővárosából, hogy Frederico Arguello 30 éves katolikus pap hír szerint csatlakozott. a felkelőkhöz. Smoza elnök a dolog tisztázása végett magához kérette Nicaragua érsekét, mert Arguello csatlakozása a felkelőkhöz olyan feltevésekre adott okot, mintha a katolikus egyház is támo* gatná a forradalmi mozgalmat A Reuter iroda caracasi tudósításában megállapítja, hogy a venezuelai katonai attasé kiutasítása után Venezuela és á Dominicas Köztársaság diplomáciai viszonya rendkívül megromlott. Mint a Reuter iroda Buenos Airesből jelenti, csütörtökre virradó éjszaka robogó gépkocsiból bombát dobtak a kormány-palotára. Frondizi elnök hivatali helyiségeinek épületére. A% „atlanti kongresstus“ újra meghirdette a JV4TO régi hidegháború» politikáját Moszkva (TASZSZ). Az Izvesztyija londoni tudósítója az »atlanti kongresszus« munkájának eredményét kommentálva megállapítja: Az atlanti hatalmak e nagy dirrel-durral beharangozott összejövetele ismét meghirdette a NATO régi politikáját: a hidegháború folytatását és fokozását. Az "atlanti kongresszuson« kezdettől fogva olyan tábornokok, miniszterek és fullajtárjaik játszották a hangadó szerepét, akik a fegyverkezési versennyel kötötték össze jövőjüket. A kongresszuson kiadott nyilatkozat azt állítja, hogy az északatlanti tömb a maga atomstratégiájával és az agresszív nyugatnémet hadsereggel a békét , biztosítja. Azt ajánlja, hpgy még jobban növelni kell a NATÖ-tagállamok fegyverzetét, hadseregének létszámát e stratégiai alanelvek- nek megfelelően: »a béke alapja az atom- és a hidrogén- bomba«. A francia nemzetgyűlés megszayazta a kormány algériai törvényjavaslatait Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés csütörtökre virradó éjszaka 476:54 arányban megszavazta a Lehre-kormány •három törvényjavaslatát, amely az algériai költségvetésnek az anyaországéba való beillesztését, az algériai jegybank megszüntetését és Algériában és Franciaországban egységes pénz bevezetését írja elő, valamint a muzulmán igazságszolgáltatást szabályozza. . . .......... . A kormány . nagy ’ többsége nem meglepetés. A reakciós többségű nemzetgyűlésben csupán a kommunisták, a szocialisták és elvétve néhány radikális, illetve pártcmikívüli képviseli az ellenzéket. A jobboldali függetlenek, a degaul- leista Unió az Uj Köztársaságért, az MRP és a kis centrumpártok minden alkalommal engedelmesen felsorakoznak a kormány mögött. A vita vége unalomba fulladt. C-hella algériai képviselő hosszas fejtegetései alatt a padsorokban majdnem elaludtak, s csak a muzulmán képviselőnek az a mondata ébresztette fel a hallgatóságot — ezzel az integráció szükségességét akarta bizonyítani —, hogy "Allah megteremtette a tejet, megteremtette a kávét, az embernek kell elkészítenie a tejeskávét...« Moszkva (TASZSZ). A szovjet külügyminisztérium - június 10-én jegyzéket juttatott el a moszkvai olasz nagykövetséghez. A jegyzék válasz az olasz kormány május 10-i jegyzékére, s az Olaszország területén tervezett amerikai rakéta-támaszpontok kérdésével foglalkozik. A szovjet kormány sajnálattal állapítja meg, hogy az olasz kormány nem hajlandó megszívlelni a jóindulatú figyelmeztetést, és ismételten kinyilvánítja hozzájárulását ra- kétatámaszpontok létesítéséhez. A szovjet kormány véleménye szerint — hangsúlyozza a jegyzék — minden állam legfontosabb feladatai közé tartozik olyan egyezmény létreHirek Irakból Irakban kormánybizottság alakult az egvnéjűség bevezetését célzó törvényjavaslat kidolgozására. Az iraki kormány közkegyelmi intézkedésében megengedte, hogy a deportált személyek visszatérhessenek otthonukba. hozása, amely mentesíti az egész, világot a nukleáris .és rakétafegyverek veszélyétől. A szovjet kqrmány felhívja az olasz kormány figyelmét a május 30-án keit szovjet—albán közleményre, amely' hangsúlyozza, hogy a Balkán-félszigeten és az Adriai-tenger mentén élő népek érdeke lenne atom- és rakétafegyvermentes övezet kialakítása. A szóban- forgó övezetbe tartozó; országok lemondanának arról, hogy r.akéta-. és atomtámaszpontokat létesítsenek területükön, és ezzel jelentősen elősegítenék, hogy a Balkán-félsziget és az Adriai-tenger melléke békeövezetté váljék — hangoztatja a szovjet kormány jegyzéke. Szovjet jegyzék az olasz kormányhoz FESZÜLT A HELYZET LÁOSZBAN A Hátsó-indiai félsziget északnyugati részén Dél-Viet- nam, Thaiföld, Kambodzsa, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között fekszik a 237 000 négyzetkilométer nagyságú, másfélmillió lakosú Laosz. Az ország területének legnagyobb része hegyvidék; fő folyója a Mekong. 1945 októberében a japáni fasizmus összeomlása után Sam- neua és Phongsaly tartományban 32 000 négyzetkilométer — tehát a Dunántúlnál valamivel nagyobb — területen megalakult Pathet Lao ellenállási kormánya, mely kikiáltotta az ország függetlenségét. Phongsaly és Samneua tartományok 110 ezer lakosa a népi demokratikus államformát választotta. 1946 márciusától kezdve a második világháború előtti gyarmattartó hatalom. Franciaország katonai erővel próbálta Pathet Laot megsemmisíteni. Az intervenciós csapatokhoz az 1947 tavaszán — a franciák által létrehozott — Laoszi Királyság katonai erői is csatlakoztak. 1954-ben a genfi határozat eredményeként fegyverszünet jött létre, mely előírta, hogy a királyi Laosz és Pathet Lao kormányainak demokratikus alapokon kell egyesülniük. Az ország megosztottságának véget vető egyesülés ténylegesen 1956 decemberében iöt,t létre. Az utóbbi időben imperialista •örök sugalmazá- ára a laoszi, királyi csapatok pro- 'okációs támadáson sorozatát hajt. iák végre a volt >athet laod egységek ellen. A Hátsó- ndiai-félsziget békéjét veszélyeztető .imád ások célja a pathet laoi demokratikus katonai egységek fel- •zámolésa. A laoszi reakciós kőről; ugyanis az országot valamely formában a délkelet- ízsiai agresszív katonai blokk. a SEATu iáiméba kívánják hajtani.
