Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

A mágneses viharok okairól A világ csillagvizsgálói idén májusban a Nap korong­ján nagy villanásokat észleltek. Május 9-én a távol-keleti szovjet megfigyelő állomások munkatársai lefényképeztek egy különösen éles felvillanást, amelynek fénye ötször szárnyalta túl a Nap fényerejét. Amerikai tudósok véle­ménye szerint ez a villanás az utóbbi tíz évben a leg­erősebb volt. Az érdekes jelenséggel kapcsolatban a Szov­jet Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében a kö­vetkező felvilágosítást adták: — Május első felében a Nap felületén úgynevezett vi­harzónákat figyelhettünk meg, melyek sötét foltok cso­portjaiból álltak. Az egyik ilyen csoport különösen nagy területet foglalt el, és gyorsan változtatta alakját. Elő­fordult, hogy a sötét foltok néhány perctől 2—3 óráig tar­tó időközökben hirtelen fénybe borulnak- Ezt nevezzük fe Ivittanásoknak. A felvillanások során a Nap felületéről anyagrészecs­kék válnak le, és a Föld atmoszférájába jutva mágneses viharokat idéznek elő. Május Jl-én 23 óra 30 perckor olyan erős mágneses vihar keletkezett, amely komoly változáso­kat idézett elő a Föld mágneses terében. A vihar csak május 13-án 2 órakor fejeződött be, s ez idő alatt erősen gátolta a rövidhullámú rádióadást. Különösen erős vihar­jelenségekről számoltak be az északi területekről, ott a rá­dióadás néhány napig teljesen szünetelt. Tud-e az ember úgy repülni, mint a madár? Feltöltik a sztálin­grádi mesterséges tengert A sztálingrádi vízierőmű gátján óránként több mint 150 millió köbméter víz folyik keresztül. Az erőmű mellett épült mesterséges tó a világ legnagyobb vízgyűjtő meden­céje. Hossza körülbelül 600 kilométer. A sztálingrádi vízierőmű első négy agregátjá már mű­ködik. Az építkezést csak 1960-ban fejezik be teljesen. Üzembehelyezése után évente 14 milliárd kilowattóra elekt­romos energiát fog termelni. Ez mintegy 70e millió tonna fém hengerlésé,.az elegendő. ' Dr. D. R. Wilkie, a londoni egyetem tanára számításokat végzett, amelyek szerint egy szárnyakkal felszerelt ember saját erejéből is képes fel­emelkedni a magasba. Kifej­tette, további kísérletekre van szükség, hogy megvalósítsuk az ember évezredes álmát, a saját erőnkből való repülést. Dr. Wilkie számításai szerint néhány percig az ember is képes számycsapásokkal fenntartani magát a levegő­ben. Mint mondotta, a legfőbb nehézség az, hogy az emberi test ötször nehezebb a termé­szetben előforduló minden re­pülő teremtménynél. Ennek ellenére az emberi izomerő képességét nem haladja meg az az erőkifejtés, amelynek# segítségével -előnyös körül-# mények között" szárnyaink # 5—30 percig is a levegőben ’ tarthatnának bennünket. Egy Wilkie által megraj­zolt grafikon szerint nem túl nagy testsúlyú, szárnyakkal el­látott kutyák is képesek len­nének a repülésre, ha rá le­hetne őket venni a szüksé­ges erőkifejtésre. Radarral a gyors- hajtok ellen A hamburgi közlekedési rendőrség a rendőrségi au­tókban olyan radarkészülé­ket szerelt, amely rögtön ki­mutatja, ha az utcán egy gépkocsi a megengedett 50 kilométeres sebességnél gyor­sabban hajt. A cukorrépa termelés gépesítése HAZÁNKBAN kereken ;:00 000 KÁT. HOLDON terme­lünk cukorrépát. Ennek a te­rületnek ápolásához, a termés felszedéséhez, ha mihdent csak kézi munkaerővel végeznénk, csaknem kilencmillió munka­napra lenne szükség. Gyorsan fejlődő iparunk, a szerte az országban folyó ha­talmas építkezések mind több és több munkaerőt vonnak el a mezőgazdaságtól. A cukorrépa egyelése és felszedése roppant nehéz fizikai munka. E kettős­ség, tehát a hamarosan bekö­vetkező munkaerőhiány és az ember részbeni felmentése a fárasztó munka alól arra ösz­tönzi a mezőgazdaság vezetőit, hogy a növénynemesítő és gépi- konstruktőrök tudásának szol­gálatba állításával megköny- nyítsék, gyorsabbá tegyék a cukorrépa termelés munkála­tait. A sarabolás és a sorközök művelése gépvontatású kapá­lógépekkel megoldottnak te­kinthető. Legnehezebb az egye- lés és felszedés problémája. . A normális répagomoly poly- germ, azaz több magvú, benne 2—5 darab mag van. Ebből a gomolyból átlagosan kát. hol­danként 14—15 kg-ot vetünk, ^ ami azt jelenti, hogy holdan- f ___ k ént több mint egymillió da­rab csírát kapunk. Egy jól be­állt répatáblán kát. holdanként 50—60 000 darab tőnék, az el­vetett csíraszám 4—5 százalé­kának kell lennie. Az egy go­molyból kelt 2—5 db növényke gyökepe összefonódik, állomá­nya sűrű, csak hozzá közel ha­jolva, térden csúszva, rövid nyelű egyelőkapával tudjuk a meghagyandó répatő részére a szükséges 800 négyzetcentimé- temyi tenyészterületet biztosí­tani. Ezt a lassú, és fárasztó, sok kézi munkaerőt kívánó mun­kát megkönnyíteni célozza a nemesiteknek az a törekvése, hogy olyan répagomolyt neme­sítsenek ki, melyben csak egy mag van (monogerm). Az egy- magvú gomolynál kellően rit­kább, »-felhígított" vetés mel­lett a gyökerek összefonódása már nem következik be, a nö­vényállomány lazább, tehát az egy elés lényegesen könnyebb, hosszú nyelű kapával is elvé­gezhető. Ez a nemesítés! mun­ka nagyon hosszadalmas, ezért gyorsabb megoldásra is kellett gondolni. KÜLFÖLDÖN A GOMOLY FELDARABOLÄSÄT (szeg­mentálás) alkalmazzák. Ha a szegmentálással nem sértenék Épül a világ leghosszabb alagútja A télre elkészül a világ leg­hosszabb alagútja, mely a Mont Blanc-t szeli át A U kilométer .600 méteres alagút Franciaor­szágból indul es Olaszország­ban ér véget. Franciaországi ki­indulópontja Chamonixtől 6 ki­lométernyire 1274 méter magas­ságban fekszik, olaszországi be­járata pedig Entreves mellett 1381 méter magasban. Francia- országban csak most kezdődtek meg a munkálatok, Olaszor­szágban már egy idő óta foly­nak. Milyen meleg van a Föld belsejében? Ismeretes, hogy a Föld közép­pontjában 8030 kilométer átmérő­jű úgynevezett földmag helyez-, kedik el. Hosszú Ideig azt tar-, tották, hogy a mag hőmérsékle­tié kb. 10 000 fok. Néhány évvel ezelőtt két angol tuaós beblzo-i nyitotta, hogy az eddigi féltévé sek helytelenek, s a hőmérsék­let csak 3—4 e*er fokig emel ke-' dik. Szovjet tudósok nemrégiben ezt az állítást Is megcáfolták, 4 Rendkívül pontos mérések és a számítások alapján kimutatták, \ hogy a földmag hőmérséklete 5—6 ' ezer fok között mozog. $ Egy órával a halál beállta után ... Vlagyimir Nyegovszkij szovjet tudós mesterséges hűtéssel elérte, hogy a ha­lál beállta után egy órával vissza lehet állítani az ösz- szes életfunkciókat. Nyegovszkij professzor több mint 20 éve foglalkozik ilyen kutatásokkal. Célja a klinikai halál idejének, vagyis annak az állapotnak meghosszabbítása, amikor a szív már nem működik, de az anyagcsere még folyik. — A mai tudomány és technika legújabb vívmányai lehetővé teszik, hogy egyes esetekben visszaadjuk az életnek azokat az embereket, akiknek szíve már nem do­bog, és már nem lélegzenek — mondotta a szovjet pro- fesszpr. „AUTOMATA“ HÍREK A Newsweek című amerikai lap 'a következő elektronikus gépeket { igűri az emberekriSK a legkoze'.eb- | bi jövőre: i Elektronikus orvost, amely bir- \ tokában lesz a legfejlettebb oiv<- ‘ si szaktudásnak. Elég közölni vele f á tüneteket, hogy összeállítsa a I pontos diagnózist, és megadja a [ szükséges utasítást. } Logikus-agy,' amely az üzletem­berek szerepét veszi át, és a kö- 1 zölt tapasztalatokból' le/ónja és I hasznosítja a tanulságot: logikusan j érvel, osztályozza a kérdéseket, i elemzi a körülményeket, felsorolja a megoldás lehetőségeit és indokol­ja álláspontját. »►Száraz*« mosógép és pornyelő automata; az előbbi víz és szappan nélkül tisztítja a ruhát, az utóbbi feleslegessé teszi a portárlót es porszívót. Kísérletek folynak a gépkocsive­zetés teljes automatizálására is, sőt a Cook Electric egyik vezetője szerint ez hamarosan meg is va­lósul: a fáradt üzletembernek hi­vatalból hazatérőben egyetlen gom­bot kell csak megnyomnia, a mik­rofonba bemondania lakáscímét, és az autJT egyenesen a garázsba vi­szi. Közben akár alhat is egyet. Televíziós készülék a fürdőben Az egyik tokiói fürdőben televíziós készülékeket állítot­tak fel minden fürdőkád előtt. A fürdő forgalma azóta meg­duplázódott. Vannak olyanok is, akik hajlandók két fürdő- jegyet váltani, hogy a fürdőkádból nézhessenek végig egy- egy érdekes műsort. Kaposvárott járva örömmel tapasztaljuk az állványok mö­gül kiszabaduló, felújított épü­leteik szép számat és azok tét- eve ennek, és az épület úgy áll szetős formáját. Derűssé, vtla- a város főterén, mint egy félig gossá válik a város, a benne kifestett, de rosszul kifestett élők örömmel néznek a létrá- bohóc. Talán az épület sorsa kon dolgozó munkásokra, és láttán, a szomorúság miatt KÉT MŰEMLÉK VÉDELMÉBEN ben többször átépítették. így elsősorban a megyeház építé­sekor került átalakításra, s az elbontott régi megyeház helyi­ségei és tömlöcei is ide kerül­lakóház homlokzata az utcára néz, ezért tervezője csak kor­látolt nézőtávolsággal számol. Ezért nem jelentkezik a nagy kiülésű homlokzat erős tago­és csak a jobb érzésű nép; nyomására változtatták meg színét; sajnos, az eltüntetett tornácokat már nem állították: vissza. A város történetéből ismert, hogy az első templomot 1718- ban építették sövényből, és várják, vajon melyik ház előtt képeztek ki mellé temetői mü- tek. A homlokzat egy egyeme- zatokkal, hanem inkább a sík- tnár ekkor alapították a ■rn/yn n /w/wc n 77_ i.ir ___x. íj. -i.j ' _ - •' ____^ 7„-z-„ a r> a a--------r-f A-rlrrsA A m.nrinn temvlOVl mellett, n. VÁVOJs ßlsn. j elennek meg a gyors kezű áll­ványozók. Ebben a nagy lendületben szót kell emelni két műemlék- épület érdekében, mart szeret­nénk, ha a kevés műemlékkel rendelkező városkában a mű­emlékek is megújítva sora­kő architektúrájú elökeretet. Az épület mai formájában nem tartható, pedig érdemes lenne mielőbbi restaurálása. Ezt az épületet a nép és a néphit Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposzának helyéül ismeri, és ezért nevezi letes, 4—3—4 tengelyű, közép- szerűséget tartózkodó módon templom mellett a város első, rizalitos megoldást mutat enyhe kiülésekkel, párkányok- fából épített iskoláját, mely-. manzárd tetőszerkezettel. Az épület eredetileg nyeregtetős lehetett, a szélességben történt átalakítás miatt épült a jelen­kai és díszítő motívumokkal oldották meg. Sajnos, a ké­sőbbi korok — elsősorban a redőnyökkel és portálokkal koznának a felújított házak Dorottya-háznak. Ennek el mellé. A Dorottya-házról és <t Mezőgazdasági Technikumról van szó. A város és a megye felújí­totta már a kórház, a zárda, a gyógyszertár műemléki épü­letét, elkezdődött (sajnos, sze­rencsétlenül abbamaradt) a megyei tanácsház tatarozása, bár tudomásunk szerint idén újra kezdik e rendkívüli érté­ket képviselő ház helyreállítá­sát. Az említett két műemlé­ki épülettel azonban nem tör­ténik semmi. A Dorottya-ház érdekében egyszer már a sajtó hasábjain szót emeltem, de mi történt azóta? Egyik, a tér felé eső oldalán, a Műemléki Felügye­lőség által letiltott terv alap­ján két ablakot helyeztek el, kijavították és átformálták a vakolatot, majd egy-két szín­próba felmeszelése után a vál­lalat elvonult. Több mint fél lent mond az a tény, hogy a költő Hedrehelyen és Csököly- ben írta eposzát, és mindössze kétszer fordult meg Kaposvá­rott, akkor is kényszerből. Elő­ször Széchenyi Ferenc főispán beiktatása alkalmával, másod­szor pedig fogfájása miatt, amikor is az akkor még föld­szintes gyógyszertár-épület 1774 jelzésű kapúívében az ».Arany Oroszlánhoz« címzett patikában porokat vásárolt Pirker József patikustól. Le­hetséges, hogy az eposz hely­színe herceg Eszterházy köz­ponti épületéhez tartozik, azonban semmiképpen sem itt irta művét a költő. Az épület valószínűleg a ki­rályi parancsra 1702-ben tör­tént lebontása utáni időkben épült a keletkezett bontási anyagból, az akkori kornak megfelelő barokk, provinciális konaival kapcsolatos néphit kapcsán inkább irodalmi em­lékké vált. Építészeti értéke az épületnek inkább a szép boltozású kapubejárat és az udvari szárny árkádos, kissé barokkos tornáca. Az épület­legi tetömegoldás. A fő hóm- igen elrontották, és így a Cso- lokzat utca felől leegyszerű­sített, már romantikába hajló klasszicista, de meglátható rajta a vidéki kastély építkezés jellemző formája. Egy-egy ilyen vidéki kastély vagy köz­ponti épület tervezésekor a megoldást a benne élő család lakószükséglete határozta meg, azonban fontos szerepet ját­szottak a politikai és társadal­mi élet akkor még magánhe­lyeken tartott összejövetelei. Egy bizonyos fokú reprezen­táció e korban a homlokzat megjelenésében elkerülhetet­len volt, de ez ma már csak az emeleti homlokzaton látha­tó, a földszint ízléstelen por­tálokkal elrontott homlo’éi'itá- ból nem látható semmi. Pe­dig a tervezés súlypontja min­den bizonnyal a homlokzat megoldására irányult, a két föméretnek, a szélességnek és a magasságnak egymáshoz va­ló viszonya adta meg azt a le­nek helyén 1829-ben épült a: tárgyalt -A haza kis polgárai-: nak« feliratú épület. A fel­irat ellentétben áll ezzel a-, ténnyel, mivel az évszám ■ 1852-t mutat, azonban az ira­tokból 1829-es építkezés iga­zolható. Az épület tengelye 3—1—3 középen elhelyezett kapuval. A provinciális, egyszerűsített, de arányaiban hármas tago­nek az udvarban lévő ipari ttódásu főpárkány nyomai ki- í létesítményektől és a portá- tzehetök. Az emeletet a föld-1 lóktól való megszabadítása szinttől padlonuigasságban el-i lenne az első feladat, melyet helyezett övpárkány választja ­természetesen követne a törté­nelmi valóságnak megfelelő restaurálás. A mai kép siral­mas, elgondolkoztató, és azon­nali orvoslást kíván. A mellette levő kis épület, a Mezőgazdasági Technikum épülete a klasszicizmus szülötte eme­letes formájában. Mai for­májában egy döbbenetes tatarozás miatt csak rész­ben fedezhető fel az értékes el. A földszinti rész ablakkere tel negativ keretet mutatnak, minden bizonnyal a földszint egy vízszintes fugázású hom­lokzat lehetett, melyet középen az igen szép vonalvezetésű és megoldásában kiemelt kocsi- behajtó díszített. Az építmény jelenlegi állapotában csak nyomaiban mutatja a klasszi­cizmust, annak eredeti álla­potba való visszaállítása tétlenül kívánatos lenne. meg a gőmolyban lévő mag egy részét, az eljárás jó lenne. A sérült mag azonban csíraképes­ségét veszti, s jó fészke a molynak. A szegmentált mgg sarkos, szegletes marad, nehe­zebb a vethetősége. Ezeken a hibákon úgy igyekeznek segíte­ni, hogy a szegmentált magot koptatják (polírozzák), majd egy általunk ismeretlen anyag­gal bevonják (drazsírozzák), hogy a szegletesség megszűn­jék, s hogy megvédjék a sér­tett magvakat a molyoktól. A drazsírozással a lélegző magva­kat a levegőtől elzárják. Vég­eredményben e művelet durva beavatkozás, a magra káros> hatású, mégis ma az egyik leg­jobb eljárásnak látszik. A nemesítők nagyrészt mo­nogerm gomolyt elő tudnak ál­lítani. Az ilyen répamag ter­mészeténél fogva túlságosan nagy gomolyú is, mert míg a normál magból egy kilóban 50 000 darab, a nemesítettben 30 000 van. Az ilyen nagy go­molyokból 23—24 kilót kellene holdanként elvetni, ami mai vetőgépeinkkel nem lehetséges. A sopronhorpácsi nemesítők kollektívája egy répagomoly- koptató gépet szerkesztett és szabadalmaztatott. A gomoly párás részét lehántolják — koptatják — a mag megsértése nélkül, és így lényegesen ki­sebb gomolyt kapunk. Normál­vetőgéppel ritkábban vetve 8— 9 kg/kat. hold a vetőmag-szük­séglet. A vetést úgy végezzük, hogy egy folyóméterre 20—25 db gomoly kerüljön. Minthogy a gomoly nagyrészt monogerm, az egyeíést ennél is hosszú nyelű egyelő kapával, álló test­helyzetből lehet elvégezni. A ritkább növényállomány, a könnyebb testhelyzet 20—30 százalékos munkamegtakarí­tást jelent A GÉPKONSTRUKTÖRÖK KÜLFÖLDÖN ÉS ITTHON IS különféle típusú szemenként! vetőgépet szerkesztettek. Cél­juk, hogy a 3—6 mm nagysá­gúra kalibrált szegmentált vagy koptatott magot a sorok­ban bizonyos meghatározott (4—5 cm) távolságra vessék eL Acélból gyártott forgótárcsán vajatokat készítenek, ezekben a vajatokban helyezkedik el a magládába töltött kalibrált mag. és a forgótárcsa a csorosz- lya által húzott magágyba ej­ti, utána sorbehúzó és sorhen­ger fut A fémből készült tár­csa hátránya, hogy csak egy- méretű magot vethetünk vele. Egy külföldön konstruált gé­pen a fémtárcsát cserélhető, végtelenített gumiszalaggal he­lyettesítik. A gumiszalag lyuk­bősége és vetőtávolsága tetszés szerint, illetve a rendelkezésre álló kalibrált mag nagysága szerint változtatható. Kísérleteznek azzal is, hogy a felesleges répatöveket áram­ütésnek teszik ki. Ezzel a mód­szerrel kapcsolatban még nem lehet megállapítani, hogy a ta­laj mikroorganizmusai az árammal szemben hogyan vi­selkednek. Az egyelés megkönnyítésére forgótárcsás, 8—16 késsel ellá­tott ritkítógéppel is folynak kí­sérletek, Ez a gép is annyira ritkít, hogy az egyelés szintén álló testhelyzetből végezhető 50—60 százalékos megtakarí­tással. A fedés megkönnyítésére [Szolgál a fogatos ekére szerel­lhető »villám ekefej" a traktor [vontatta répakiemelő és a ré- ; paszedő kombájn. Az utóbbi lé- ínyege, hogy egyszerre két sort [munkál meg: az egyiket fejeli, >a másik, már lefejeltet felisze- ídi és vontatóra rakja. Munká- : jának minősége még nem töké- : letes. A CUKORRÉPATERMELÉS fel- t GÉPESÍTÉSE amilyen nehéz, olyan szép, és országosan nagy Úgy érzem, hogy a nagy J ütemű felújításban elfér ez a*hasznot ha-itó feladat, melynek két épület is, mert ezzel is erő- ♦ gyors és tökéletes megoldását VSA V 1*0 O' IO y U U'U'yli' í/lCU U/iC t V V , • , , , f hetőséaet hoav a tervező _ stilus, mert a negyvenes évek síteni tudnánk városunkban a ♦ gazdaságossági szempontok a * ifi? (9 7 /yáiő-Yt A o -»£ m A z-* m »«á la ni rt A A Lm-.-, -.7- 2 barokk formában, földszintes ZTe^eibeTttmLüen Térvl- e^én tatarozds címén a múlt **** hagyományaivdk ^ megoldásbán. Ezt a földszintes wen esetben ismeretien terve roj nvlUuai eltüntették a szép szellemét és értékét ♦ S inkább az udvnrr, J — a homlokzaton egyforma fonpika4, és egyszerű, de zöld Szigetvári GyörgyJ Varaedj la äi ó r/í p-yí n féri ■' /•» í i k-í i sl Ah* ~J „ 1 „ 1 „ : + A : /! t. t T , T / «... . .. T húzódó részt a későbbi idők .észegységeket alakítson7 A színű homlokzatot készítettek, építészmérnök rasdy Albert mezőgazdasági méxrtSk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom