Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-25 / 147. szám
SOMOGY! NÉPLAP 3 Csütörtök, 1959. Jflnfns SS Emelt fővel ÖTVENNÉGY KERESKEDELMI TANULÓ búcsúzott el a kereskedelmi tanuló iskolától. Valamennyien ismerői már az életnek, az iskolának egyaránt, hiszen idejük egyik részét a pultok mellett, másik részét az iskola padjaiban töltötték el. Ezt a két külön világot kötötte össze a tanuló- szerződés, amely az iskolában felelősségteljes tanulásra, a pultok mellett becsületes munkára kötelezte a szerződés ifjú aláíróit. És most. amikor az iskola befejeztével visszapillantanak, és a munkához, a tanulásihoz való viszonyukat mérlegre teszik, csak ez lehet a kérdés, vajon emelkedett-e a szocialista kereskedők szakmai, erkölcsi, általános műveltségi színvonala? Igen, emelkedett. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy ebben az évben olyan tanulógárdát bocsát az életbe a kereskedelmi tanuló iskola, amelyet megnyugodva szemlélhetünk a pultok mögött. A fiatalok szorgalmának beszéd« bizonyítéka, hogy idén a szigorú elbírálás ellenére sem akadt egyetlenegy elégtelen osztályzatú tanuló sem az iskolában. A több mint száz tanuló szerződéséből mindössze hármat kellett felbontani, és csak egv volt, akinek fegyelmi okból bontották fel- Egyetlenegy olyan akadt, aki nem megfelelően bánt. a nép vagyonával, és ezért eltanácsolták a kereskedői pályáról. VANNAK JELEK, amelyek az egyre növekvő öntudatról, hivatásszeretetről- tanúskodnak. Sohasem volt még ilyen jó az igazolt távolmaradási szám. A marcali Lengyel Jóskát azért jutalmazták meg száz forinttal, mert a vidékiek közül a leigpéldamutatóbban járt be az iskolába. Zsolnai Tibort meg azért, mert azonkívül, kotfr jól tanult, 206 kilogramm papírt is gyűjtött. A húsipari szakma fiataljait és még sok mást azért, mert a szakmai színvonal emeléséért indított szocialista munkaver- senyben kiválóan szerepelték. Molnár Marika és Matus Margit mellén az az ezüstérem csillogott, amelyet az országos versenyben szerzett- Meglepően sokan viselik a kiváló tanuló címet AZ ISKOLA ÉS A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG fáradozása, következetessége, szigora és emberszeretete tükröződik az eredményekben. Nagyot változott a szemlélet. íratlan, de szigorú törvény lett: azokat a tanulókat, akik nem illeszkednek bele abba a környezetbe, amelybe szakmájuk kiválasztásával kerültek, nem dolgoznak és nem tanulnak megfelelően, olyan becsületes fiatalokkal cserélik ki, akik hely hiányában kívül rekedtek az iskola meg a boltok falain. Világos beszéd ez! Értettek belőle azok, akiknek szólt. Becsületes, a szocialista erkölcscsel összeegyeztethető munkát vár tanulóitól az iskola. A búcsúzáson részt vett valamennyi kereskedelmi és vendéglátóipari vállalat, valamint a tanácsi kereskedelmi osztály képviselője, öszes hajú, napégette arcú szülök is eljöttek, hogy tanúi legyenek az eseményeknek- Bárdos Kálmán, Torma Károlyné és a többi pedagógus és iskolai előadó fáradozásán kívül az ő 'munkájuk is elválaszthatatlan mindattól. ami a kereskedelmi iskola falai között történt. Elég, ha arra gondol az ember, hogy egy ősz hajú munkásasszony, Kovács Ferencné, a szülői munkaközösség elnöke betegen is ott volt szinte mindennap az iskolában, és csak egyet akart a többi szülővel együtt: segíteni. Elég, ha arra a sok félszázezer forintra gondolnak, amivel a vállalatok segítették az iskolát, hogy fennakadás ne legyen. Alighanem a fiatalok is gondolnak erre, még inkább azok a tanulók, akik jutalmat kaptak, vagy akik — mint Orbán Zsuzsa is — Balatonbog- láira vagy máshova ingyenes üdülésre mennek. Azt a pénzt, amely az ő jólétüket szolgálja — még ha jutalom is a nép pénze —, egy ország munkájának az eredményéből csípték el. Hogy mindnyájan megértik ezt, bizonyítja az a nagy taps is. amely akkor csattant fel, amikor a szülők, a szülői munkaközösség és a vállalatok segítségéről esett szó. VARJUK ŐKET KINT AZ ÉLETBEN. Bízunk abban, hogy mint szakképzett dolgozók a szocialista kereskedelemben jól megállják a helyüket- A bolt otthonukká, a vevő ba- rátukká válik. Azt mondta az iskola igazgatója, emelt fővel járjanak. Hivatásukat, megbecsülésüket, szorgalmukat tekintve minden okuk mégvan arra, hogy emelt fővel járhassanak, Szegedi Nándor A kihallgató szobában már Hivatal előtt összetalálkozott Renner sem olyan nagyhangú, volt parancsnokával, Pongrácz olyan bátor és elszánt, mint Gergellyel. Pongrácz akkor ahogy azt néhány héttel ez- már javában szervezkedett előtt még magáról, mint a jó Czajlik. Péter, Várfalvi Lajos, kém mintapéldányáról hirdet- a »Délbudapesti Forradalmi te. Látta, hogy esetleg az se- Bizottmány« elnöke, Buri Lász- gíthet rajta, ha mindent őszin- ló, a csepeli fegyveres ellenién elmond, ha mindent fel- forradalmárok parancsnoka és tár. És Renner Péter, volt Oltványi László segítségével, térképész, megdöbbentő ténye- Rennert még aznap megis- ket ismertetett az új emigrá- mertették eszelős céljaikkal: ció működéséről, a különböző egyrészt Kéthly Annán keresz- kémszervezetek versenyfutá- tül olyan politikai nyomást sáról, azok »segélyeiről«. Sa- akartak gyakorolni az ENSZ- játmaga vallja: re, hogy az avatkozzék be Ma— Bosszúból cselekedtem, gyarország belügyeibe és az el- Sorköteles katona koromban lenforradalmat segítse győze- szolgálati titoksértés miatt be- lemre; másrészt a Magyaror- zártak, és október 23-a után szagon meglévő ellenforradal- ezt akartam visszafizetni. mi csoportok tömörítését, kül- Társai egy húron pendültek földi vezetés alá helyezését vele. Sörös Imre kémkedésért, szerették volna megoldani. Teült börtönben, onnan szabadi- vékenységüket összehangolni tották ki az ellenforradalmá- az emigrációval, felszítani is- rok. Czajlik Péter a Bimbó ut- mét a gyűlölet lángját, s rácai ellenforradalmi csoportban szűkre fegyvert szállítani — harcolt, őt is a bosszúvágy fű- ez volt a feladat. A megbeszé- tötte, egyéni sérelmét akarta lésen Várfalvi számos bead- megtorolni. Különböző terror- vényt mutatott fel, amelyet cselekményeket követtek el Kéthlyhez, az ENSZ-hez és ve- valamennyien, két államvédel- zető nyugati államférfiakhoz mista tiszt meggyilkolása is az küldtek. Ezekben az írásokban ő művük volt. November 4-e pénzt és fegyveres segítséget után természetesen Ausztriába kértek. szöktek. Renner az első napo- a Kéthly-vonál néhány nap kát lágerben és az utcán csa- múlva elavult, mert a vezetők varogva töltötte el. Egy napon körét kibővítették Jankovich teután az Angol Menekültügyi Istvánnal, a műszaki egyetem DÉLELŐTTI MŰSZAK Az utcán port kavar a szél, körülfúj vele néhány paraszt- szekeret. Falusias a kép. Nehéz volna Nagyatádot városnak nevezni. Hogy néha mégis úgy titulálják, annak talán éppen az az oka, hogy a községben üzem működik. Igazi gyár, amelynek kapujában útba igazít a portás; ahol műszaknak hívják a munkaidőt: nem ismeretien az a szó, hogy termelési értekezlet: ahol a tervtel- jesítés törvény; ahol a mezei munkához szokott falusi lányokból, asszonyokból, öntudatos gyári munkások nevelődnek a gépek mellettA Nagyatádi Fonalgyár egyik délelőttös műszakára toppantunk be. Zúgtak, kelepedtek a gépek, színes fonalakat tettek vállukra a lányok, majd a gépekre kötötték. Orsókat pergették, s gyakran hallottuk tőlük ezeket a szavakat: »exportra«, -hu 11 adéka nyag-csökken - tés", »munkaverseny«, és hogy »nem szabad a munkában lemaradni«. mert az adott szó egyformán tettekre kötelez. Persze, a legjobb szándékkal sem tud mindenki egyformán kiugró eredményt nyújtani. De a cél, a kötelezettség mindenki számára egyet jeA KISZ-brigád nem Ismer tréfát munka kézben. végén milliókban kifejezhető •többleteredmény itt, mint — mondjuk — a Csepel Művekben vagy más nagy gyárakban, de Hadi Aranka — aki a legkevesebb hulladékkal dolgonimálisra csökkenteni, hogy a KISZ-titkár már alig-alig tudja grammokban kifejezni, kinek mennyi a napi hulladéka- De a titkár következetes és pontos. Mindennap bekerül a könyvbe, ki mennyit takarított meg, kinek mennyi a hulladéka. akármilyen kevés is::: Az előorsózó lányai, asszonyai elsősorban a gombolyí- tásra vigyáznak. Az a cél, hogy minél többet gombolyítmennek. A szórakozási lehető« ségekben még nem eléggé gazdag faluban is találnak erre módot. Elismerik, nekik kell példát mutatniuk abban, ho* gyan kell tánc- és kultúicso- portok, önképzőkörök alakításával jó szórakozást biztosítani önmaguknak és a falubelieknek. A szocializmusban az sem lehetetlen, hogy várossá válik Nagyatád. Kapnak a babócsai lent: minél kevesebb hulládé- zik — meg a többiek is tud- kot csinálni, minél jobban túl- ják, hogy a naponta megtaka- teljesíteni a tervet. Ezért a rított néhány dekagramm fo- pártkongresszua tiszteletére nal is sokat jelent, javítja az ők is munkaversenyt indítót- üzem eredményeit Sikerült is tak. Igaz, nem lesz a verseny nekik a hulladékot olyan minőit tanárával, valamint Érté- rozták például azt, hogy kinek kés József, Széchenyi Pál, Vi- kit szabad ismernie, hogy a eztán László és Szentkúti Jó- »Magyarországra bejuttatott zsef disszidensekkel és ezek fegyvereket — kivéve a hang- közbenjöttével másfelé őrien- tompító pisztolyt — tárolni tálódtak. Várfalvi »határozat kell és egy új forradalom kialapján« felvette a kapcsola- robbanásáig hozzányúlni tilos, tot az »Anti Totalitárius« ne- Ausztriába csak annyi anyagot vú kommunistaellenes szerve- lehet vinni, amennyit még az- zet ügynökével: ez nagyössze- nap éjjel át lehet juttatni Magú támogatást és nyomdát gyarországra. A futárparancs- igért Az ügynök felajánlotta nokokat rendszeresen váltani a bizottságnak, hogy Nyugat- kell.« Németország vagy Olaszország Renner — mint jóeszű em- területén fegyverraktárt léte- bér — gyorsan elvégezte a röpítenek. Megállapodtak a pénz- vidített kiképző iskolát. Pong- segélyben is. Miközben a tár- rácz Gergelyék őt nevezték ki gyalás folyt, Viczián saját sza- futárparancsnoknak. E meg- kállára külön kapcsolatot ke- bízatása folytán jutott át feb- resett, amit meg is talált Mis- ruár 9-én a magyar határon, tér SeeleyneJe, az angol Intel- Megérkezése után felvette a ligence Service ügynökének, a kapcsolatot Erdélyi Tibor egye- bécsi angol követség beosztott- térni hallgatóval, a MEFESZ jának személyében. Az élelmes egyik volt vezetőjével, Báli angol, miután biztosítékul 15 Sándorral, a Beloiannisz gyár ezer schillinget adott át Vár- munkástanácsának elnökével, falvinak, felajánlotta, hogy egy Zsigmond Lászlóval és Fenyő- harminc főnyi csoport kikép- falvi Antallal, a Kelenföldi pá- zését és ellátását vállalja. De- lyaudvar alkalmazottaival, cember 17-én Renneréket ki- Előtte jött vissza Magyaror- képző iskolába vitték. szágra Czajlik, Sörös és mások. Időközben Pongrácz kivált a Pongrácznak is haza kellett csoportból, és közvetlen kap- volna jönnie egy rövid körút- csolatot teremtett Király Bé- ra, de »egyszerűen elfelejtett« Iával. 0 lett a Király Béla-fé- megjelenni a találkán, a bécsi le szervezet katonai osztályé- Friedrich Schmidt Platzon. nak vezetője. »Alkalmas« nőit Inába szállt a bátorsága, s in- erre, hiszen a Corvin köz pa- kább a repülőtérre sietett, rancsnoka volt az ellenforra- hogy Amerikába utazzék, otta- dalom alatt. S hogy milyen ni főnökeihez, fontos feladatokat bíztak a ka- Renner Péter szépen haladt tanai osztályra, arra jellemző a Király Bélától kapott feladat az a körülírás, amivel e rész- teljesítésében, míg a magyar leg munkaterületét meghatá- állambiztonsági szervek le rozták: Futárok és rádió útján nem leplezték és le nem tarkapcsolatot tartanak Magyar- tóztatták. Renner egyike volt országgal, fegyvereket és más azoknak a kémeknek, akiket anyagokat juttatnak el Ma- az októberi ellenforradalom gyarországra, futárokat indító után »gyorstalpaló« módsze- és fogadó állomásokat szervez- rekkel képeztek ki és küldtek nek Ausztria területén. vissza Magyarországra. Nagyon gondosan kidolgozták a konspirációt. Meghatá- — Folytatjuk — Vajon u-ikUetes-e a színliuseg? A .átvezető megállapítja, Hogy a festés jól sikerült. sanak — és jól. Micsoda súlya, jelentősége, van ennek a sokszor használt szónak: jól. Ezt akkor látják igazán a gyár dolgozói, amikor a portás indiai, angol vagy más országbeli megrendelőnek nyit kaput; ugyancsak megnézik ők, mit vesznek át a Nagyatádi Fonalgyártól; pontosan olyan színre festétték-e a fonalat, amilyenre rendelték- Visszadobják bizony a rendelést, ha nem felel meg a követelményeknek. Ezért cseppet serr csodálkoztunk azon, hog Bienenfeld Aladár művezet;' Somogyvári Ferenc és Leb? István munkással olyan leik; ismeretes alapossággal hasor lította össze a fonalat az ere deti mintával, megfelel-e ■ száz százalékos színnek. A fér tők feladata, hogy megfele' jen. Ez a kongresszus tisztele téré vállalt versenyük alapje Loccsan a festőkádban a ví: gőz csapódik a mennyezete" ezer és ezer kilogramm fon- hagyja el ezt az üzemrész hogy mire Bujtás Ernőnél1 gépeihez, majd a dobozokt kerül a felgombolyított pa műt, nyugodt lelkiismerette1 mondhassák ró, hogy ez ex port-perlfonal a javából. _ Első a jó munka — ezt tart ják a fonalgyáriak. De nem tagadják, hogy szeretik a szórakozást is. Szocialista ország gyárában dolgoznak, s a pihe néshez és a szórakozáshoz épp úgy joguk van, mint a műn kához- De mindent a mag: idejében. Nyögéri Marik? Madarász Istvánná, Tánco. Éva. Berekszászi Józsefné és Béres Györgyi — akik egy gép körül dolgoznak — pénteken színházba, máskor moziba gázból, gyógyfürdő van, kórház, gimnázium lesz. Lehet, hogy újabb üzemek is létesülnek. Hogy mindé,, sikerül-e megvalósítani, az a ma munkáján dől el- Azon. mennyire veszik ki részüket céljaink megvalósításából a fonalgyár dolgozói is. A délelőtti találkozás arról győzött meg bennünket, hogy a szorgalommal, a példamutatással s éppen ezért az eredményekkel sincs baj. liba? .. . Lejárt a műszak, Tání' v.n áf, ti n A í O 3,
