Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-25 / 147. szám

CsfltOrtSk, 1959. Június ?”• 2 SOMOGYI NÉPLAP A Daily Express a nyugati csúcstalálkozóról London (MTI). A Daily Ex­press politikai tudósítója sze­rint Macmillan és Adenauer ellentéteinek jelenlegi fő oka az a kérdés, hogy legyen-e nyugati csúcstalálkozó a kül­ügyminiszteri értekezlet július 13-i újrakezdése előtt vagy sem. Macmillant szíwel-léiek- kel támogatja kormánya az ilyen csúcstalálkozó ellenzésé­ben, mert ilyen találkozó csak növelné a válságot Berlin ügyében. A kormány úgy dön­tött, hogy ezt a felfogást vilá­gosan meg kell értetni, Was­hingtonban, Párizsban és Bonnban. Eisenhower hűvösen fogadja a nyugati csúcstalálkozó gon­dolatát, amelyet Adenauer tör­hetetlen erőszakossággal szor­galmaz; Véget ért a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának második plénuma Varsó (TASZSZ). Mint a PAP jelenti, kedden befejező­dött a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak második plénuma, 'amely a mezőgazdaság 1959—65-ös fejlesztésének feladataival fog­lalkozott. A vitában húszán szólaltak fel. Befejezésül Wladislaw Go­mulka, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára mon­dott beszédet. A plénum elfogadta a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és az Egyesült Parasztpárt főbizott­ságának a mezőgazdaság 1959 —65-ös alapvető feladatairól Eredményesen működnek Szovjetunióban a népi rendfenntartó alakulatok Moszkva (MTI). A Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa négy hónappal ezelőtt határozatot hozott arról, hogy a dolgozók Csehszlovák kormánydelegáció érkezett Budapestre Szerdám délelőtt Otakar Si­mulnék, a Csehszlovák Álla­mi Tervbizottság elnökének, miniszterelnök-helyettesnek ve­zetésével csehszlovák kormány- küldöttség érkezett a Ferihegyi repülőtérre. A vendégek foga­dására megjelent Apró Antal, a Minisztertanács első elnök- helyettese, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, Kiss Árpád, az Országos Tervhiva­tal elnöke, a Külügyminiszté­rium, az Országos Tervhivatal és a külkereskedelmi Minisz­térium több vezető munkatár­sa. Ott volt a repülőtéren dr. Julius Viktory, a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagykö­vete. Még szerdán megkezdőd­tek a tárgyalások a két ország­nak az 1961—65. évre vonatko­zó gazdasági együttműködésé­ről és a kölcsönös áruszállítás­ról. Pinny nyilatkozata a francia nemzetgyűlésben a kormány pénzügyi és gazdasági politikájáról Párizs (MTI); A francia nemzetgyűlésben Pinay pénz­ügyminiszter nyilatkozott a kormány pénzügyi és gazdasá­gi politikájáról. Azt állította, hogy a gazdasági talpraállás megtörtént. Elismerte, hogy a kormánynak pénzügyi és gaz­dasági rendszabályaival a ‘-népszerűtlenség kockázatát« kellett vállalnia. A pénzügyi és gazdasági helyzet azonban még Pinay szerint is »töné­Július elsején kezdődik a berni magyar követség támadóinak pere Genf (MTI). A svájci lapok röviden hírt adnak1 róla, hogy Bemben július 1-én kezdődik az esküdtszék előtt Nagy Sán­dor és Pap Endre pere. Nagy és Pap — mint ismeretes — tavaly támadást intézett a ber­ni magyar követség ellen. Ket­tőjük közül már csak Pap van ételben. Mint a Mribune de Lausanne írja, a berni bünte­tőtörvénykönyv 29. szakasza értelmében esküdtszék illeté­kes az ügyben, mert olyan bűncselekményről van szó, amely elsősorban politikai jel­legű. A közvélemény nem sze­rezhet tudomást a vádiratról, ezért a per megkezdése előtt csupán feltételezések vannak. Ügy tudják, hogy a vád főbb pontjai: mások életének ve­szélyeztetése, magánlak-sértés, magántulajdonban okozott kár, valamint erőszakkal való fe­nyegetőzés. kény«, és ezért a dolgozóktól további türelmet kért. A miniszter nyilatkozatát az új házszabályok szerint nem követhette sem vita, sem sza­vazás. Néhány mezőgazdasági törvényjavaslat kapcsán a kép­viselők mégis bírálhatták a kormány gazdasági és pénz­ügyi politikáját. Waldedk- Rochet kommunista képviselő rámutatott, hogy a gazdasági talpraállást nem alapozhatják a dolgozók életszínvonalának csökkentésére. Másfél év óta a dolgozók bérének vásárlóereje 10—12 százalékkal csökkent — hangoztatta a képviselő. is vegyenek részt a közrend fenntartásában: A határozat nyomán sokhelyütt létesítettek népi rendfenntartó alakulato­kat. N. P. Dudorov_ a Szov­jetunió belügyminisztere az Izvesztyija tudósítójának kér­désére elmondotta, hogy a legtöbb nagyüzemben, építke­zésen, kolhozban és szovhoz- ban megszervezték a népi rend- fenntartó alakulatokat. A né­pi alakulatok már rövid idő alatt kivívták a tömegek bi­zalmát, megbecsülését és sze- retetét. A népi rendfenntartó ala­kulatok a dolgozók legjobb­jai ból kerültek ki. Ezek az alakulatok nincsenek, aláren­delve a rendőrségnek, de együttműködnek vele. Tízéves a magyar—cseh­szlovák tudományos együttműködés Prága (MTI). Június 26-án nyílik meg Prágában a ma­gyar—csehszlovák műszaki tu­dományos együttműködési bi­zottság 12. ülésszaka. Az ülés­szak egybeesik az együttműkö­dés alapját képező egyezmény aláírásának 10. évfordulójával. I szóló határozati javaslat-terve­zetét. Az Egyesült Parasztpárt fő­bizottságának 11. plénuma is elfogadta a tervezetet. A ha­tározati javaslat végső szöve­gét a megjegyzések és módosí­tások figyelembevételével a két párt vezetősége állítja majd össze. Lemondásra $2öís8ífák fel Frordizi! Buenos Aires (MTI). Roman Jimenez, az AP tudósítója je­lenti, hogy Isaac Rojas ellen­tengernagy, volt ale'nök ked­den este tartott sajtóértekezle­tén felszólította Frondizi elnö­köt, hogy mondjon le. és e»x«l vegye elejét egy esetleges ka­tonai államcsínynek. Rojas el­lentengernagy haditengerésze­ti \'ezetőie volt annak a felke­lésnek, amely 1955-ben meg­döntötte Peron diktatúráját. A kormány szóvivője —• folytatta a tudósító — nyom­ban válaszolt az ellentenger­nagynak, és kijelentette, hogy Frondizi nem távozik, s a Kormány minden erejével meg fogja hiúsítani a felkelést- Rojas ellentengernagy hang­súlyozta. ha Frondizi nem mond le. akkor néhány napon vagy' héten belül felkelés tör ki Argentínában. Herter beszámolója a genfi értekezletről Washington (TASZSZ). Az | A külügyminiszter azt mondot­Egyesüi’.t Államok _ külügymi­nisztere kedden beszámolt -az amerikai népnek a genfi kül­ügyminiszteri értekezletről«. A beszámolót a rádió és a televí­zió közvetítette. Herter azt bizonygatta, hogy a genfi értekezleten állítólag a Szovjetunió hibájából nem ér­tek el semmi jelentős haladást. A külügyminiszter kijelen­tette, hogy a berlini kérdést csak a német újraegyesítés ke­retében oldhatják meg végér­vényesen. Herter hangoztatta, az Egye­sült Államok véleménye sze­rint elengedhetetlennül szük­séges, hogy a külügyminiszteri értekezlet a szünet után elér­jen -bizonyos fokú haladást«, s ezzel biztosítani lehessen a kormányfői értekezlet megtar­tását. Sajnos — fűzte hozzá Herter —, ez ideig ilyen hala­dás nem mutatkozott Genfben. A külügyminiszter tudtul adta, hogy az Egyesült Álla­mok továbbra is rá akarja erő­szakolni a Szovjetunióra -cso­magtervében« foglalt ------ria­t ait. Még mindig rém'" — mondta Herter —, hogy a Szovjetunió ismét komo’yan megvizsgálja ezt a javaslatot. — Herter szavai szerint a genfi értekezleten előtérbe kerültek a berlini státusra vonatkozó esetleges megegyezés pontjai. la, hogy véleménye szerint e pontokat illetően lehetséges a megegyezés, ha a Szovjetunió kész -hozzájárulni, hegy fenn­maradjon a nyugati hatalmak által védelmezett Nyugat-Ber- lin«. A Francia Kommunista Párt kongresszusai ól Fegyveres felkelést vertek le Kubában Havanna (Uj Kína). A ku­bai Las Villas tartományban fekvő Cartagenában leverték Batista volt katonáinak, gaz­dag földbirtokosoknak és pa­rasztoknak fegyveres lázadá­sát — jelenti az Uj Kína. A lázadók megtámadták a car­tagenai helyőrségét, de félórás harc után szétszórták őket. Több mint 30 személyt letar­tóztattak. A letartóztatottak között földbirtokosok és gaz­dag parasztok vannak, akik el­lenezték a földreform érvé­nyét. Párizs (TASZSZ). Párizs pe­remvárosában Ivry-Sur-Seine- ben szerdán megnyílt a Fran­cia Kommunista Párt XV. kongresszusa. A kongresszus napirendi kérdései: 1. Egyesíteni a mun­kásokat és a köztársaság híveit a . demokrácia helyreállításáért és megújításáért vívott harc­ban. 2. A párt vezető szervéi­nek megválasztása. A kongresszus’ Maurice Tho- rezt, a Központi Bizottság fő­titkárát, a Politikai Bizottság tagjait, a Központi Bizottság titkárait és tagjait és a párt- szervezetek vezetőit v 1 osztot­ta az elnökségbe, Sok ország kommunista és munkáspártjainak küldöttsége is reszt vesz a kongreszu- son. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártját M. A. Szuszlov, N. V. Podgomij és B. N. Ponoma­rev képviseli. A kongresszust Georges Marrane szenátor, Ivry-Sur- Seine város polgármestere nyi­totta meg. A napirend első pontjához Maurice Thorez mondott be- fc^nofótírt-jfellemézté a " fran­ciaországi helyzetét, részlete­sen elemezte a személyi hata­lom megteremtésének követ­kezményeit, foglalkozott a francia munkásosztály felada­taival, ismertette a párt prog­ramtervezetét. Párizs (MTI). A l’Humanité hasábjain Etíehne Fajon rá­mutatott: a tizenötödik kong­resszus komoly, a kommunis­tákra súlyos felelősséget rovó helyzetben ül össze. Az előző kongresszus óta súlyos csapást szenvedett el a munkásosztály és a demokrácia. A monopóliu­moknak sikerült lerombolniuk a köztársasági intézményeket és létrehozniuk a tőke dikta­túráját gyakorló elnöki hatal­mat, mely magában hordja a fasizmus veszélyét. A Francia Kommunista Párt a múlt év viharaiban világosan látott, a szabadság legbizto­sabb bástyájaként az ellenzék leglényegesebb eleme volt és marad. A legutóbbi közsértn- nácsi választások megmutat­ták, hogy a dolgozók, a de­mokraták növekvő szambái vetik bizalmukat a pártba. A pártkongresszus megvilágítja a célt és a hozzá vezető utakat. A monopóliumok eillen, a min­dennapi kenyérért, a világi gondolatért, a demokratikus jogokért, az algériai békéért, a nemzetközi helyzet enyhülé­séért- folytatandó közös harc fejlődését segíti majd elő a kongreszus, újabb szakasza lesz a szabadság nehezen, de biztosan megszülető győzelmei­nek útján. Fajon végül a kommunista és munkáspártok küldöttségeit köszöntötte. Francóék keveslik a terrort Madrid (Reuter). A spanyol lapok nyilvánosságra hozták a parlament elé tíz nappal ez­előtt beterjesztett -közbizton­sági« törvényjavaslatot. Az új törvény felhatalmazza a kor­mányt, hogy »a közbiztonságot fenyegető komoly veszély ese­tén« rendkívüli állapotot, és ha szükséges, statáriumot rendel­jen el. Javasolja a kormány felhatalmazását arra. hogy be­avathassák az ipari termelés­be, és a rendkívüli állapot ide­jére köztisztviselői jellegűnek minősítse a munkásokat, akik így az állami fegyelem hatás­körébe esnek. A javaslat in­dítványozza, hogy külön tör­vényszéket ' állítsanak fel a rendkívüli állapot idején el­követett -bűnök« minél gyor­sabb letárgyalására. ERRŐL A PROBLÉMÁRÓL is szó volt a külügyminiszte­rek genfi tárgyalásain, ahol a Németországot érintő kérdések napirenden szerepeltek. Ezen­kívül nem kizárólag a berlini problémáról vagy egy német ügyről, hanem elsőrendű nem­zetközi jelentőségű problémá­ról volt szó. A nyugati hatalmak politi­kája következtében a második világháború után nemcsak Né­metországot szakították ketté; hanem Berlint is. Ezért ennek a városnak nyugati szektorai­ban még 14 évvel a háború után is a régi Németország van képviselve. Nácik ülnek a köz- igazgatásban, a militaristák és revansisták tradíció-kötelékek­Nyugat-Berlin frontváros vagy szabad város? MIVEL A NYUGATI HA TALMAK szüntelenül a pots­léma jellemzéséhez. Még meg kereskedhetne. A Szovjetunió kell említeni, hogy ez a NA- és az NDK javaslata még sok dami egyezmény ellen foglal- TO-támaszpont az NDK kellős más előnyt is biztosítana Nyu­közepén fekszik, és a külvilág- gat-Berlin lakossága számára. nak állást, saját maguk fosz­tották meg magukat németor­szági és berlini tartózkodásuk alapfeltételétől. Éppen ezért nem mint megszálló, hanem mint okkupációs csapatok tar­tózkodnak ott. És mivel most megkísérlik, hogy minden jo­got fitymálva állandósítsák ok­kupációs uralmukat, ezzel azt bizonyítják, hogy Nyugat-Ber- lint a NATO előretolt hidfőjé­gal való összeköttetéséhez az NDK szárazföldi és vízi útvo­nalait kell igénybe vennie. A nyugati hatalmak segítségével természetellenesen és egészen egyoldalúan a bonni rezsimhez Egy demilitarizált szabad vá­ros azt jelentené, hogy nor­mális kapcsolatok jönnének létre az NDK demokratikus szektora és Nyugat-Berlin kö­zött, hogy a visszás közlekedé­kapcsolták. Az Adenauer-kor- si viszonyok normalizálódná- mány Nyugat-Berlint aZ NDK nak, és a nyugat-berliniek ösz- ellen irányuló provokációkra szes utazási céljaikat megva- használja fel, hogy a német lósithatnák az NDK-ban. be s*™«. «PU1- Síífn.™ SS Ä ják a revsnsgondolatot, és éppúgy üldözik az antifasisz­tákat és becsületes demokratá­kat, mint régen. A nyugat-ber­lini szenátus hivatali szervei­ben a hitleri államgépezet 28 ezer hivatalnoka rendelkezik; 33 hitlerista bíró, aki az ösz- szes európai országokban kivé­geztette az antifasisztákat, új­ra »igazságot« szolgáltat; SS- kötelékek évenként ünnepük a »barna diktatúra« hatalomát­vételét. Ezek a tények elegendőkép­pen és félreérthetetlenül jel­lemzik Nyugat-Berlinnek a nyugati hatalmak védnöksége alatt megindult fejlődés: vo­nalát. Ugyanazok a nyugati ha­talmak 1945-ben ünnepélyesen kötelezték magukat, hogy a nácizmust, a militarizmust ki­irtják, hogy a háborús bűnö­söket megbüntetik, és Német­ország mint egységes állam ré­szére demokratikus fejlődést tesznek lehetővé. A reális fej­lődés ezzel szemben azt bizo­nyítja, hogy a potsdami egyez­mény a nyugatiak szemében csak lábtörlők kozni azon, hogy az imperialis­ta kémszolgálatok Nyugat-Ber- linből kémtevékenységet szer­veznek az NDK, a népi Len­gyelország, a Szovjetunió, Ma­gyarország és a többi szocia­lista ország ellen. Nyugat-Ber­lin Számukra ügynökeik ugró­megegyezést és újraegyesítést meghiúsítsa. HOGY A BÉKÉT BIZTO­SÍTSA, a feszültséget feloldja és a két német állam közele­dését előmozdítsa, a Szovjet­unió azt javasolta, hogy ezt a háborús tűzfészket fel kell számolni, a kém- és szabotázs­szervezeteket fel kell oszlatni, a propaganda-központokat ki Németországban nem akad egyetlen olyan józanul gondol­kodó ember sem, aki fel tudná fogni, hogy 14 évvel a háború után miért uralkodnak és to­vábbra is akarnak uralkodni Nyugat-Berlinben egy meg­fél számára elfogadhatók. Va­lódi kompromisszumos javas­latai vannak az NDK-nak is; egyetért azzal, hogy Nyugat- Berlin, mely az NDK területén fekszik, demilitarizált szabad város legyen. A béke, a hely­zet enyhülése és az összes eu­rópai népek biztonsága érde­kében készek vagyunk ilyen engedményekre. Aki ezt reálisan és józanul megítéli, egy véleményen lesz ve- "-’ aoban, hogy az ameri­kaiam«,., angoloktól és fran­ciáktól sokkal kevesebbet kér­nek, mint az NDK-tól. A nyu­gati hatalmak már régóta adó­sak a népeknek békeakaratu tárgyilagos bizonyítékaival Hä a szovjet javaslatokat el­fogadnák, nemcsak szavakkal, hanem végre egyszer tettekkel is cselekednének valamit a bé­kéért. A berlini kérdés megoldásá­nak felvázolt útja a német kö­szállási határozattal a megszálló zeledésnek is jó szolgálatot csapatok. Ezért fordulnak az összes békeszerető németek a Herter-terv ellen, mely arra deszkája a szocialista országok kell küszöbölni, hogy Nyugat- irányul, hogy a ellen. 83 amerikai, angol, fran­cia és nyugatnémet kémszer­vezet gyülekezőhelye. Nyugat- Berlin puskaporos hordó, amellyel Amerika tetszése sze­rint bármelyik napon az egész világ lángba borítható. Erre vonatkozólag még egy bizonyí­tékkal szolgálhatunk. A 6. amerikai gyalogos hadosztály atomfegyverekkel van felsze­relve. Mindez azt bizonyitja, hogy a szovjet javaslat kellő időben történt, és az egyetlen igazságos rendezést tartja szem előtt. És hogy ezt miért ellenzik a nyugati hatalmak, erre legjobban Spaak válaszol, a NATO főtitkára: »Nyugat- Berlin NATO-csapda«. Ezek a szavak mindent megmondanak. Ez magában még nem ele­gendő a nyugat-berliai prob­Berlin demilitarizált szabad város legyen. Ez a javaslat nem jelent Nyugat-Berlin számára idegen beavatkozást a város belső társadalmi és politikai életébe. A lakosság maga ha­tározza meg — függetlenül a megszálló hatalomtól — saját sorsát. Nyugat-Berlin, mely ma a kapitalista világpiac minden krízisének és ingadozásának ki van szolgáltatva, mint szabad város stabilizálhatná gazdasági életét. A munkahely gondja nem aggasztaná többé a mun­kások tízezreit, és a Nyugat- Berlinben élő egymillió mun­kanélküli munkát és megélhe­tést találhatna, mivel a szabad város a NATO egyoldalú szol­gai rendelkezéseinek többé nem volna alávetve, és a szo­cialista államokkal szabadon megszállási uralmat ne csak állandósítsa, hanem egész Berlinre is kiter­jessze, és olyan viszonyokat te­remtsen, amilyenek 1945 után voltak. Ez azt jelenti, hogy Herter az NDK fővárosát fel akarja számolni, és egész Ber­lint időzített bombává akarja változtatni. Herter nem előre akar menni, hanem hátra. A NÉMET NÉP KÖVETE­LÉSEIT esi a Szovjetunió konstruktív politikáját senki tenne, és megmutatná, hogy tárgyalások és megegyezés ál­tal az összes még tisztázatlan problémákat is meg lehetne oldani. HA NYUGAT-BERLIN de­militarizált szabad város lesz, olyan város, ahol nem raktá­roznak el atomfegyvereket és nem építenek rakétabázisokat; ahol véget ér a béke országai ellen irányuló uszító propa­ganda és szabotázs, akkor az európai biztonság és a béke jelentősen megerősödik. Nyu­gat-Berlin lakossága pedig a létét fenyegető atomveszélytől sem söpörheti le a tárgyaló- szabadulna meg. Tehát az a asztalról. Genfben is — a tár­gyalások folytatása után — a realitások fognak diadalmas­kodni. A szovjet külügyminiszter­nek az NDK kormányával egyetértésben benyújtott komp­romisszumos javas'"f«i tárgy' lagosak, reálisak, és mindk< politika, melyet az NDK és a Szovjetunió képvisel, megfelel az összes nyugat-berliniek, az összes németek és valamennyi európai nép legsajátosabb ér­dekeinek. J. Pommert, a potsdami Volksstimm« főszerkesztője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom