Somogyi Néplap, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-21 / 144. szám
Yasámap, 1959. június 21. 2 SOMOGYI NÉPLAP A KORSZERŰSÍTÉS ÚTJÁN Hatvan perc története ©Meg, «weg, ®roérdek üveg mindenütt. Érthető, hiszen a konzervek jó részét még ma is üvegekben tartósítják. Minden idényben nagy gondot okoz az üvegek tisztítása. Sok munkásnőt kellett alkalmazni az üvegmosáshoz, hogy a tisztítás lépést tartson a termelőktől érkező nagy mennyiségű befőzött áruval; A kapkodásnak a gyors munkának bizony nem egy üveg vallotta kárát, ez növelte a dolgozók selejtszázalékát, és kárt jelentett az üzemnek is. Ennek akartak végét vétel az üzem vezetői, amikor üvegmosógépet állítottak be. Mint a képen is látható, a terv megvalósult. Óránként kétezer megtisztított üveg hagyja el a mosógépet, ezután kerül rendeltetési helyére a futószalagon, Emlék? Valami hasonló, de már semmiképpen sem számít a gyár berendezési tárgyának ez a régi főzőüst. Csak olyankor állítják fel a még megtűrt, de már használaton kívül helyezett főzőüstöt, ha idegennek akarják megmutatni, nem is olyan régen még milyen üstökben főtt a borsó és mindaz a gyümölcs, amelyet a konzervgyár főzéssel tartósított. Évekig nem fejlődött a Nagyatádi Konzervgyár, különösen nem, amíg a Szigetvári Konzervgyárhoz tartozott. A minisztérium jól látja, milyen nagy szerepe van a mezőgazdasági jellegű megyénkben létesült konzervgyárnak, amely már külföldön is nemegyszer szerzett jó hírnevet a magyar konzervféleségeknek. Ezért az idén korszerűsítették az üzemet. És ma már nemcsak a főzőüstöt mondhatják forgalomból kivont emléknek. Ahol csak lehetett, csökkentették a kézierőt, megszüntették a selejtgyártási alkalmat. A konzervgyárban a termelés mondhatni egyik legfontosabb mozzanata a konzerves üvegek lezárása. A tartósításban fontos szempont, hogy a gyümölcs légmentesen kerüljön az üvegbe. Különösen nagy jelentősége van ennek ott, ahol a konzerv sorozatgyártásban készül, s tíz- és tízezer üveget töltenek meg. A Nagyatádi Konzervgyár korábban az üvegek zárógamitúráját máshonnan kapta. De sok garnitúra nem a kívánt méretnek készült, és ha rászerelték őket az üvegre, nagy mennyiségű konzerv, befőtt megromlott. Mióta evakuáló gépet állítottak be, itt készül a zárógami- túra is, amely nemcsak pontosan zár, hanem a levegőt is tökéletesen kiszívja az üvegből. A munka így biztonságosabbá, gyorsabbá vált Alsó képünk azt a borsófőző berendezést ábrázolja, amely a fent bemutatott üstöket helyettesíti. A Cseri úti vasúti átjáró- nál egymást érik a járművek. A gépkocsivezető az éles kanyar miatt alig látja a táblát, amely arra inti, hogy csak lépésben haladjon, mert a Kapóson hidat, építenek. A felvonulási épületben ebben a percben szalad végig az építésvezető mérnök, Erdős Zoltán ujja a bonyolult tervrajzokon, és azt magyarázza, az új hid építésének egyik célja éppen az, hogy a sorompótól a TRANSZVILL-ig húzódó veszélyes S-kanyart levágják, mégpedig úgy, hogy a sorompót megszüntetik. Ettől mintegy száz méterre, a Nosztra irányában építenek vasúti átjárót és az új hídon átvezető olyan útvonalait, amely a tejüzemtől kanyarok nélkül egyenesen az Ady Endre utcába torkollik. A térképről leolvasom, hogy az új, 27 m 80 centis híd a Ka.posszentja.kab és Kecel közötti szakaszon a már megépült Sétatér utcai, Gorkij utcai, a most készülő kallói, valamint a Cseri úti híddal együtt a negyedik nagy »érvágás«, mederszélesítés a Kapóson. Ezzel az árvízveszélyt erről a területről végképp elűzik. Délelőtt tizenegy óra van. A Cseri úti hídnál is kicsi a munkatér. Az egyre vonuló járművek zajában megértem azt, mit jelent, hogy a hídépítést öt fázisban, a teljes forgalom közepette kell végrehajtani. A hídépítő munkások, akiknek idegeit megedzetie a rossz időjárás, hozzászoktak az utcai zajhoz is, most izgatottak. Tölgyesi János és brigádja ott tevékenykedik a legutóbb lehelyezett, vasbeton-cölöpre négyszögben deszkák közé épített 40 tonna kavics felett, és tárja, mit mutatnak a műszerek, ha a negyven tonna teher ránehezedik a cölöpre. Héjj Huba, az UVATERV mérnöke a folyóvízbe rakott deszkákon lépkedve beállítja a szintező műszert, amely a folyó oldalához támasztott deszkán húzott vonalhoz mint fix ponthoz viszonyítva méri, mennyit süllyed a cölöp a teher alatt. A biztonság kedvéért már menet közben kipróbálják a cölöpök teherbíró képességét, és mint az eddigi két próba bizonyította, nem is felesleges munka ez. Így idejében rájöhetnek bizonyos talaj- hibákra, és javíthatnak a kedvezőtlen cölöpálláson. — Jó minőségű munkát akarunk végezni — hallom a mellettem álló Szegedi Istvánnak, a híd tervezőjének hangját. A munka igen bonyolult, hiszen a környező dombokról lezúduló víztömeget már a tejüzemnél felfogják, és egy csatornán át, amelyet ugyancsak most építenek, vezetik a Kapósba. Bajlódni kell a bonyolult postai és villanyvezeték kábelekkel. Útban van az ivóvízvezető csatorna is. Majd egy parttm álló munkás hangját hallom: — Felkészülni! — A manóméiért — amelyet előző este hitelesítve hoztak Pestről — rászerelik a sajtóra, melynek az a feladata, hogy nyomás alatt koncentrálja a cölöpre a súlyt, és mozgásba hozza a monomé tért. Á m egyszerre döbbent csend támad. A manométer megpördiil, és nem mozdul többet. Rázzák, rázogatják, aztán megállapítják, hogy rossz. A munkát gátló sok áka- dály közül csak e*t az egyet látom. Nem voltami tanúja annak, hogyan szivattyúzták el éjjel a mederből az esőt, hogy ma cölöpöt próbálhassanak, annak sem, hogyan távolították el az útban lévő iparvágányt, s hogyan akadályozta őket a trafó. S hátráltatja az előrehaladást a villany- és vízvezetékek fektetése, a sokszor körülményes anyagbeszerzés is. Most akadályoktól meg nem rettenő mérnököket és munkásokat látok. Valaki azt mondja. közülük, hogy meg kell téríttetni a felelőssel azt a pénzt, amibe a tegnap esti gépkocsi- út került. A Tölgyesi-brigád, amely a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben kiváló eredményeket ért el, joggal mondja ezt. Miért nem segítenek ebben mások is? — Előkerül egy másik manométer. de erről át kell majd számítgatni az eredményt. — Én olvasom a manóméiért —^jnondja Macáik Béla műszaki ellenőr... A technikus írja, egy munkás figyeli, nem mozdul-e a berendezés. Petri Lászlóra, a cölöp készítőjére irányul egy pillanatra a figyelem, amikor hallgatagon megjelent a terhelés egyik sarkán. — ö vizsgázik — mutatnak rá többen — Puncsák Lászlóval együtt. — Mielőtt válaszolhatna, már jelzik: indulás! A terhelés 5 tonna. Csend. Majd a mérnök hangja hallatszik egy perc múlva:_ — A cölöp mozdulatlan! 10 tonna következik. — Süllyejj! — hangzik a mérőszer felől. A munkások aggódva néznek. Egy század millimétert süly- lyedt a cölöp. Kis kivárás, majd 15 tonna a teher. 15—20 tonnáig tart a kritikus szakasz. Ha közben nem lesz baj. nyert ügyet lehet elkönyvelni. A másodpercmutató izgatottan fut a kamrák számlapján: ... 60! — Awmanométer nem leng ki! Nagyszerű! — kiáltja kezét magasba tartva Macák bácsi. Ebben a pillanatban Budapestről, a minisztériumból érkezik egy mérnök véres hírrel: gázolt a vonata, ezért késett. — Húsz tonna — kiáltják fönt. — Egy munkás van a negyven tonna terhelés alatt. Megrettenünk. Petri László. De fönt már kacagnak, hiszen ha a cölöp építője alá mar állni a terhelésnek, nincs baj. Aztán 25—30, majd 40 tonna következik. Vagyis még egyszer annyi, amennyit a cölöpnek majd ki kell bírni. Mindenki örül, mint a nyert csata után. Hány ilyen ósatát kell még itt megnyerni, amíg ez a több mint 4 millió forintos, kéttámaszú, szekrényes keresztmetszetű, freiszini utófeszített vasbétonhíd az úttestnél kicsit magasabbra ívelve, kandeláberes megvilágítással büszkén nyújtózik át a partok fölött. Megszűnik az árvízveszély, s ezután már sokasodhatnak a lakótelepek a mentesített árterületen. Mire az a terv is megvalósul, hogy a cseri-hegyi kanyarodótól a TRANSZVILL mögött vezet majd el az az út, amely a gyorsforgalmat bonyolítja le, már négy nagy híd díszíti Kaposvár képét. Ezek bizony még nem az utolsó pörölycsapások itt. A hídépítő munkások egy kis türelmet kérnek a város lakóitól. Azt hiszem, a Sétatér és a Gorkij utcai hidak alapján kivívták a bizalmat. A utók kürtőinek, de gyerünk tovább, csak egy pillanatra álltak meg örülni a sikernek, akik a cölöpöket lerakták. Homlokukon verejték, arcukon nyugodt megelégedés. Alattuk békésen hömpölyög a mederszélesítéssel mc*:gfogát vesztett folyó. ... Delet mutatnak az órák. Szegedi Nándar Hogyan verseny ezz ii h a szocialista muakabrigád címért? Több levél, kérdés érkezett szerkesztőségünkbe arra vonatkozóan, hogyan kell versenyezni a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A kérdésekre közöljük Horváth Zoltánnak, a Szakszervezetek megyei Tanácsa titkárának válaszát A szocialista verseny űj vonása, a szocialista brigádmozgalom alkalmas arra, hogy a dolgozók aktivitását a szocialista verseny legfontosabb feladatának, a gazdaságosságnak, a technika fejlesztésének, a szakmai képzettségnek és a fegyelmezett munkának a szolgálatába állítsa. A szocialista brigádok versenymozgalmát a már meglévő ésszerűsítő, öntköltségcsökken- tési, takarékossági stb. brigádokra kell építeni. Célul kell tűzni, hogy minél többen elnyerhessék a szocialista munkabrigád kitüntető címet. A szocialista brigád elnevezést három követelmény teljesítése esetén lehetne odaítélni: 1. Gazdaságosabb termelés a technika fejlesztése, újítások, ésszerűsítések bevezetése útján. 2. A szakmai képzettség növelése, egymás politikai nevelése 3. Egymás baráti segítése, munkamódszerek átadása, átvétele, fegyelmezett műnké Célszerű a szocialista brigád címet huzamosabb (fél év, egy év) időszak munkája alapján odaítélni. A kitüntető címet a dolgozók véleménye alapján az üzemek mozgalmi és gazdasági vezetői együttesen adományozzák. A brigád tagjai az elnyert címet addig viselik, míg a célkitűzéseknek megfelelően tevékenykednek. A kitüntetés elsősorban erkölcsi jelentőségű. Zászlóval, oklevéllel lehet neki kifejezést adni. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a brigádok ne részesüljenek megfelelő anyagi jutalmazásban. Nem helyes, ha a szocialista brigádnak már megalakulásakor címet adnak. Helytelen lenne az is, ha a brigádokat csupán fegyelmezett, élenjáró dolgozókból alakítanák meg. A gyengébbeket, a kevéssé öntudatos dolgozókat is vegyék fel a brigád tagjai közé, ezzel elősegítik politikai és szakmai fejlődésüket. Magyar tudományos sikerek a New York-i kőolajipari világkongresszuson A közelmúltban tartották meg New Yorkban az 5. kőolajipari világkongresszust. A magyar kőolajipart négytagú küldöttség képviselte. Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet igazgatója a küldöttség útjáról, tapasztalatairól és a kongresszuson végzett munkájáról a következőket mondotta: — Az ötnapos kongresszuson 280 előadás ismertette a kőolajkutatás, termelés és feldolgozás legújabb eredményeit. Az előadásokat vita követte, az így kialakult tudományos megállapítások nagymértékben hozzásegítették az olajiparral rendelkező országokat, hogy azonos elvek szerint fejleszthessék, korszerűsíthessék kutató, termelő és feldolgozó munkájukat.- A magyar kőolajipari tudomány, kutatás és termelés, amely a felszabadulás előtt még gyermekcipőben járt, ezen a konferencián újabb tanújelét adta fejlődésének, és sikeresen járult hozzá a kongresszus eredményes munkájához. Véleményünket az előadásokat követő vitában érdeklődéssel hallgatták és mérlegelték a tudó* mányos kérdések eldöntésekor. Jó hatást tett és hasznos volt, hogy korábban ezer példányban közre adott publikációval tájékoztattuk a konferencia részvevőit elméleti I és gyakorlati eredményeinkről. Freund akadémikus két alkalom- j mai szólalt fel a kongresszus vi- | tájában. Ugyancsak kétszer szólalt ( fel a küldöttség tagjai közül Vaj- í ta László, a Kő olaj ipari Tröszt vezérigazgató-helyettes főmérnöke I is. j A magyar delegáció tagjai részt ve'.tek a tudományos ülésszakot követő fogadásokon is, ahol a ktt- 1 lönböső nemzetiségű szakembe- ! reltkel való személyes érintkezésben sikerült eloszlatniuk a hazánkról terjesztett htmis híreket, igazságtalan nézeteket. Tapasztalatszerzés szempontjából igen hasznosnak bizonyultak azok a tanulmányutak, amelyeket a kongresszus befejeztével kőolajvidékeken, feldolgozó üzemekben és tudományos intézetekben tettek a delegáció tagjai. Freund akadémikus felhasználta a látogatásokat és megbeszéléseket arra is, hogy a Magyar Ásványolaj- és Földgáz* kísérleti Intézet kapcsolatait szélesítse a külföldi tudományos intézetekkel. Több intézettel megállapodott, hogy a jövőben rendszeresen kicserélik kutatásaik tap paszialatait és eicJményeit.
