Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

Vasárnap, 1959. május 19. 2 SOMOGYI NÉPLAP FELFRISSÜLTÉN A TRANSZVILL-ban (volt Vaskombinát) újjává­lasztották az üzemi tanácsot. Az első ülésen, melyen a párt­kongresszus tiszteletére indí­tott verseny megvitatásán kí­vül napirenden szerepelt a tanács eddigi munkájának ér­tékelése és a feladatok kitűzé­se is, nem ok nélkül gyakorol­tak önkritikát a régi tanács­tagok. Az új üzemi tanácsnak azonban megvolt minden félté- " tele ahhoz is. hogy bátran ki­jelentse: ő maga sokkal töb­bet fog cselekedni, tevéke­nyebben vesz részt az üzem irányításában, .mint ahogy ezt a régi tanács tette. Ki okolható azért, hogy a -régi üzemi tanács a megalaku­lás utáni első hónapokban alig tett valamit, az utóbbi négy­öt hónapban pedig hírt se hal­latott magáról? Részben a ta­nács tagjaira hárul a felelős­ség De némileg igazuk van, • amikor azt mondják, hogy az üzem átszervezése olyan átme­neti állapotot teremtett, amely­ben az üzemi tanács nem is találhatta meg kellően a he­lyét. A tanácsülések megtartá­sának egyik akadálya a kul­túrterem hiánya volt, az üzem .ugyanis helyszűke miatt ideig­lenesen festőműhelynek ren­dezte be. Gátolta az üzemi ta­nács munkáját az átszervezés alatt az üzem új gyártmányai­val kapcsolatban kialakult bi­zonytalanság. A munkások nem tudták, mit gyártanak véglegesen, akik pedig sejtet­ték a tanácstagok közül, azo­kat bizonytalanná tette, hogy .járatlannak érezték magukat a villamoeeikkek gyártásában, s ez érthető. Természetes, hogy alig-alig szólhattak volna ér­demben hozzá a termelési problémákhoz. Hogy ez így alakult, azért az üzem vezetői is felelősek, mert nem tájé­koztatták kellően az üzemi ta­nácsot az új profilról, a fejlő­désről; Mindez azonban csak enyhí­tő körülmény, s nem menti fel a régi üzemi tanácsot az alól, hogy az utóbbi hónapokban még csak össze sem ült. Pedig a villamossági cikkek .gyártá­sán kívül lett volna éppen elég témája! így: az építkezé­sek megkezdésével meglazult munkafegyelem megszilárdítá- . sa, az új gyártmányokkal kap- . esolatos oktatás megindítása, a selejt csökkentése, a brigádok elosztása stb. Minderről termé­keny vita alakulhatott volna ki a tanács tagjai, az üzem gazdái között ha rendszeresen összeülnek és gyakorolják jo­gukat, teljesítik kötelességü­ket. Még most, a profil kiala­kulása után is akadnak prob­lémák, amelyekről lehet be­szélgetni. Ha nem is olyanok, mint régen, de mint Törzsök János üzemi tanácstag hozzá­szólásából kitűnt, sokat tanács­kozhatnának például a drága öntödei homok megtakarításá­ról, apróbb-nagyobb problé­mákról. Az eredmény az év­végi nyereségrészesedésen, a fegyelmezett munkán látszana meg leggyorsabban. Ö RVENDETES, hogy az új üzemi tanács nemcsak észrevette ezt, hanem ebben a szellemben tartotta meg első ülését is. A termelési problé­mák megoldásának, az üzemi munkarend megteremtésének szolgálatába akarja állítani munkáját. Most már van terem, a munkások látják, mit gyárta­nak, hol kell javítani a gyár­tási technológián, a termelés­ben. Ezt bizonyítják a brigád­nak a tanácsülésre is eljutott versenyfelajánlásai. Minden feltétel megvan tehát ahhoz, hogy az új üzemi tanács, együttműködve a vállalat ve­zetőivel, az eddiginél jobban vegyen részt az üzem gazdasá­gi irányításában. Az új üzemi tanács új erők­kel gyarapodott, felfrissült. Az üzemrészek munkásai vélemé­nye alapján választották meg őket. Remélik, hogy nem té­vedtek. és bizalmukat nem pa­zarolták el méltatlan, közöm­bös tanácstagokra. Jutái Jó­zsef, Lovas József, Sinkovics Lajos és a többi tanácstag is jó munkája alapján került az üzemi tanácsba. Ha úgy jár- nak-kelnek-az üzemiben, hogy közben meglátják a hibákat, és a tanácsüléseken meg is ta­lálják azok megszüntetésének módját, megoldják a problé­mákat, akkor helyes úton jár­nak. Munkájukkal segítik * többieket, és ha kell, új in­tézkedéseket hoznak, hogy a versenyben vállalt egy órára eső termelési érték egy száza­lékkal emelkedjék, az önkölt­ség pedig még ebben az évben 3 százalékkal csökkenjen. Az üzemi tanács munkájá­nak természetesen szervezési feltételei is vannak, amelye­ket — a jelek szerint — ed­dig, sajnos, nem tartottak fontosnak. Ha a szakszervezeti bizottság következetes lesz az ülések összehívásában, a napi­rendi pontok helyes kiválasz­tásában és szélesebbkörű elő­készítésében, ha tájékoztatják a tanácstagokat az ülések előtt (az üzem további fejlődéséről is), akkor ez már az ülés fél sikerét jelenti. Ez lassan már érvényesül is. Nemcsak az el­ső ülésen, de a következőn is (melyen a törzsgyár által adott bérszabályzatról lesz majd szó) előre tájékoztatják az üzemi tanácstagokat, s így sokkal ala­posabban, hozzáértőbben szól­hatnak majd hozzá ehhez a fontos napirendi ponthoz. A Z ÚJJÁVÁLASZTOTT TANÁCS tehát elindult útjára, és jól indult el. A munkások és a vezetők bíznak abban, hogy többé semmiféle átszervezési vagy egyéb nehéz­ség nem gátolja a TRANSZ- VILL üzemi tanácsának tevé­kenységét, s hogy a tanács minden tagja az üzem gazdá­jának érzi magát, és mindig hivatása maeaslatán fog állni. Az újjáalakulás utáni első lé­pések azt mutatják, hogy ez igy is lesz. KERESSÜK A LEHETŐSÉGEKET (Hozzászólás) * A szobor marad * Tabról kaptuk a következő levelet: »— A megyei tanács ipari osztálya helyesen csele­kedett, amikor felvette a kap­csolatot a Tahi Járási Pártbi­zottsággal, és kérte a kommu­nistákat, gondolkozzanak, mi­lyen lehetőség kínálkozik ipar- fejlesztésre községiekben ... — írta a Somogyi Néplap nem­rég a Lehetőségek gyára című cikkében, amelyben a tabi tég­lagyár fejlesztését szorgalmaz­ta. Azok körében, akik szív­ügyüknek tekintik a járási központ fejlődését, a téglagyár (kétségtelenül helyes) tovább­fejlesztésén kívül szóba kerül az is, vajon miért nem indít­ják meg a tabi földművesszo- vetkezet modern gépekkel felszerelt, csaknem egymillió forint értékű húsfeldolgozó üzemét és sertéshizlaldáját. Ehhez nem kell sem új épít­kezés, sem beruházás. A tabi földművesszövetkezet vezetősé­ge minden erejével azon van, hogy az üzem mielőbb megin­duljon. Áruja után ugyanis a Balaton-parton is, és a megye más részeiben is hagy a keres­let., A tabi Uj Élet Termelő- szövetkezet vállalkozott arra, hogy az állandó üzemeltetés­hez szükséges sertést a föld­művesszövetkezet húsfeldolgo­zójának szállítja. Noha ez a két szövetkezet egyetért az üzemel­tetésben, a húsfeldolgozó meg ma sem működik, mert az ál­latforgalmi vállalat igazgató­sága megtiltotta,' hogy a föld­A Vikár Béla centenárium Budapesti művesszövetkezet feldolgozás céljára sertést vegyen át. Úgy véljük mi, tabiak, hogy ezt a t J álmát fel lehetne oldani. ... A téglagyár fejlesztésén, az említett húsfeldolgozó üzem megindításán kívül még egy iparosítási lehetőség van. A postahivatal udvarán lévő két nagy épületet most raktárnak használják, jóllehet arra is megfelelnének, hogy a mező- gazdasági és kertimag-termel- tető vállalat magtisztító tele­pet létesítsen bennük. Végül megemlítjük »A lehe­tőségek gyára« című cikkben is már sz.óvátett fűzvessző-ler- melés lehetőségeit. Igaz, hogy most nincs pénzünk nagy bé- ruházásokra, de ha a Kapoly völgyének fűzvessző-term ej­tésére alkalmas területeit egy termelőszövetkezetnek adnák, akkor megoldódna a nyers­anyag termelé.se. A zöld és hántolt vessző ‘ feldolgozását egyelőre háziiparszerűen is meg lehetne oldani, így csak volna szükség. További beru­házásról. fehérvesszőt előállítói gőzhántoló létesítéséről akkor) lehetne beszélni majd, ha az a bizonyos tabi háziipari szövet­kezet anyagilag megerősödne. Úgy gondolom, jó szervezéssel a község nagyon sok lakosá­nak lehetne így munkaalkal­mat biztosítani. Székely István Taö.« (Tabi levélírónk ú.j gondolatokat,' lehetőségeket vet fel hozzászólá- í sóban a tabi iparosításhoz. Ah-, hoz, hogy az említett lehetősége­ket kihasználjuk, valóban nem ' kell nagy beruházás, és a tégla-1 gyár fejlesztésével együtt ideígle- ( nesen megoldást jelentene Tab-, nak. Az ipari osztály véleménye \ szerint azonban aligha van mód ' arra, hogy a leállított földműves- ^ szövetkezeti húsüzemet megindít- /) sák. A sok pénzen épült üzem , hasznosításának gondolatáról azon- { ban nem kell letenni. A megyei I tanács ipari osztálya szerint mó-j bronzszobor. Azonban hamnro- dot lehet találni arra, hogy ezt az , «an ismét helyére kerül, s ő ma- ii/pmpf. máskpnf. hasznosítsák. A f. Napok óta földön van a vasút­állomással szembeni, a somogyi 44-es gyalogezredre emlékeztető bronzszobor. Körülötte kőfara­gók csiszolják a széjjelbontott szobor-talpazat darabjait. A já­rókelők többsége nem talál sem­mi különöset abban, hogy a szob­rot; elbontották. Már régen került a Színház park sarkára, megvi­selte az időjárás, s a rajta kelet­kezett hibákat egyszer csak ki kell javítani. Ezt sokan természe­tesnek tartják. Ám akadnak olyanok is, akik úgy látszik, nem így gondolkodnak, és nem fukar­kodnak nemegyszer rosszindula­tú megjegyzéseiket hangoztatni a szobor elbontásával kapcsolat­ban. Pedig csak az ott dolgozó munkásoktól kellett volna meg­kérdezniük. miért is történik mindez, ök készséggel elmond­ták volna, hogy a szobor- töltés­re éoült, és sokat csúszott; hogy a talpazaton 10—15 centiméteres repedések támadtak; a betűk el­mosódtak, bepiszkolódtak; egy­szóval a szobrot megviselte az idő, és ha azt akarjuk, hogy to­vábbra is megmaradjon, el kell végezni rajta a javításokat. A szobor renoválására mintegy 15 ezer forintot fordít a város. Csu­pán e munka elvégzéséig ínarad széjjel a talpazat, és a földön a egy raktárra és átvevőhelyre , lehetőséget is.) üzemet másként hasznosítsák. A közeljövőben megvizsgálják, mire lenne jó, és ha mód van rá, hasz­nosítsák a levélben felvetett többi ga is megcáfolja a részint téve­déseken, részint rosszindulaton alapuló megjegyzésekét. Változatok egy lépcsőház körül... — Készül Kaposvár legszebb sarokházának terve — ünnepi estjét május 11-én, hét­főn este fél 8 órakor rendezi meg az emlékbizottság a Csi- ky Gergely Színházban. Vikár Béláról, Somogy me­gye szülöttéről Csákvári Já­nos, a Somogy Megyei író- csoport titkára mond megem- lékezőt, Vikár Béla finnorszá­gi útjáról, műfordításáról, a Kalevaláról- Jancsó, Adrienné előadóművész beszél. Az ün­nepi műsorban közreműködik Bodor Tibor, A megyei tanács tervosztá­lyán az egyik asztalon kiterít­ve fekszik a megyei tanáccsal szemközt épülő sarckház ter­ve. Itt van a szobában a terv készítője, a megyei tanács tervosztályvezetője és főelő­adója is. Rajtuk áll elsősorban, milyen lesz a város arcát két­ségtelenül szebbé formáló sa- rokház-tömb. A tervrajz vona­lai egyelőre még határozatla­nok. Erősebb tusvoná.s nyom­Nemzeti Színház művésze, ja el a bizonytalanabbat, a Lőránd Hanna, Csorba István, j vékonyabbat. Egy-egy közbe- Somogyvári Pál, a Csiky Ger- j szólás, új javaslat, és a nyur­gel.y Színház művésze, a Liszt Ferenc Kamarakórus és a Liszt Ferenc Leánykórus. Itt- zés Irma és Tátrai Imre éne­kel, Jaczkó Gyula gordenká- aik. Zongorán kísér Kása Sándor és Nagymiklósi József. Vezényel. Nyakas József, a ze­neiskola igazgatója. ga budapesti tervezőmérnök grafitceruzája máris új vona­lat szánt a pergamen papírra, csupán a hatalmas U alakú, háromemeletes ház tervrajzá­nak külső határvona'ai marad­nak érintetlenek. Ugyanis az épület költségvetése szerint már eldöntötték; hogy a Má­jus 1 utcára 15 méter, a Kos­suth Lajos u teára 49 méter, az SZMT székházra pedig 25 mé­ter hosszan néz az épület egyik-eavik szárnya, illetve fő homlokzata. Egy pillantás a városrende­zési térképre,, és megtudjuk, hogy ez a háromemeletes la­kó- és üzletház-tömb nem közvetlenül a Kossuth Lajos utca sarkára kerül. A jelenle­gi totó-lottó iroda helyén ugyanis kisebb autóparkírozó hely lesz, s ennek belső vona­lánál kezdik lerakni az új épület alapköveit. Az épület különleges elhelyez­kedése, környezete miatt nem típus-, hanem egyedi terv alap­ján készül. A terv készítését Borosnyai Pálra, a Középület­tervező Vállalat ' mérnökere bízta a tanács. Megkértük, A kórház kapuján sűrűn fordulnak ki a szirénázó men­tőautók, s rohannak, szágul­danak, hogy mielőbb orvoshoz várják... 12 óra előtt szállíthassák a segítő kezre “ psrcce\ Pécs jelentkezik váró beteget Meglátogattuk a A beteggeL P/ Sándorral oda- mentoallomas dolgozott, felük érkeztek A telefonügyeletes a töltöttünk egy napot, h°Py i jelentkező mentőautó vezető mutathassuk* olvasóinknak, munkájukat, Egy nap a mentőállomáson utuuouii,/v«,u.<v | j£ngk utasitást ad. Vissza me ye , Boldogasszony fa felé jöjjenek, erdekeben ve- " vak megijedtek, továbbrobo­csik egy része télen-nyáron a szabadban áll. Dr. Fehér Viktor, a mentö- állo’más főorvosa elmondotta, hogy a napokban Kaposvárott gott. Jegyezzük fel annak a járt dr. Oravecz, az Or­gépkocsivezeíőnek nevét, aki megállt a baleset színhelyén, s a sérültet a kórházba hozta: Wagner János, a pécsi 21. sz. AKÖV dolgozója. Halló, itt mentők... A telefonügyeletes szobájá­mindnyájunk eraeneoen ve- m vegyék fel p jánosnét, aki geznek. reggel óUj rosszul van, s hoz­zák be a kórházba. 14 óra... A mentőautó visszaérkezik. Mucsi Sándor gépkocsivezető „ - , ... „ és< Cziráki Lajos ápoló egy ban Gergely József u . pillanatra megpihennek, be­kórhazi dolgozo, ... . kapják ebédüket, aztán men­a mentoallomflson, az utóbbi ^ újm Beteget visznek a! hat esztendőt mint telefon- , SZTK.ba beteget hoznak nTlefgyTleSek szolgálatuk1 Mrhäzba, egy. gyógyult, de ^íőáÜÜmtáson, Ä'" hJ 24 órÄ 24''óra "szabad szakk^zettl ^hónapos tan­szuLoasszonyt folyamot végzett a polo. Dombóvárrá A legöregebb mentősek Szmolenszki István főápoló. Tíz évvel ezelőtt kezdte itt a munkát, akkor hárman voltak ^ “ pillanatok, alatt ápolok, s a két mentoautonoz 1 három gépkocsivezető tarto- a zott. Most 25-en dolgoznak a 24 órás, utána 24 óra egy idő következik. Egy-egy nap Nagyberkiből As-l r.m Síb FoloirnnhíiinM P.T- .... átlag 70—80 telefonhívás ér­kezik be a 04, a 21—12 és a kórház 15—00 vonalán. — Ki a beteg, hol található, ki adta az értesítést? — Az adatokat már megszokottan írja az előtte levő gépkocsi szagos Mentőszolgálat főigaz­gatója. Miután tárgyalt a megye vezetőivel, kijelentette, hogy lehetséges egy kétmillió forintba kerülő új mentőállo­más felépítése. Jut benne hely pihenőnek, garázsnak, rövid- hullámú adónak, kétszer öt- ágyas fektetőnek, mely a kór­ház zsúfoltságát enyhíti. A posta igen sok segítséget ad a mentők munkájához. kap­csolnak akár Budapestre, akár az ország bármelyik részébe. A tanács azonban eddig mos­toha gyermekként kezelte a mentőállomás dolgozóit. Szmo- lenszki István főápoló felesé­szdllítanak. így megy ez szín-1 . Ugyancsak ^ tíz esztendeje , gével> négy gyermekével ki­toUon.r szolgálatot Lederer | lene éve lakik egy egyszobás te megállás nélkül, míg szolgálat le nem telik... Baleset Sántoson teljesít László garázsmester. E tíz esztendő alatt legalább húszezer eset­ben vonult ki kocsijával be­teghez, balesethez. Volt olyan gépkocsivezető, most p ince lakás ban. Most megígér­ték nekik, hogy kapnak la­kást. Bizony ideje volna... menetlevéltömbbe, s hä sürgős,1 “ ^kársán nöpj,a’ homJ 29~szer fellett ko­életveszélyes beteg szállításé- Su minden. "i“ b,rtMért ”lR' rol balesetről van szó, maris , aufó vidéken van_ ■ »Csendes nap" volt Az újságíró feje már szól a riasztó csengő fcmügyeletes osztja be a men tőautókát, tőle függ, hogy a zug telefoncsengéstől. csijával betegért mennie. Valamennyi mentőállomási a rengeteg A tel?~ i FsZklgTöregr v7gsziíkségre ^Igozö szívügyének tekinti,' A mentőállomás dolgozói azon- - tartogatott Fiat kocsi áll a ga- , sze\eti rnmMjit. Pitz József ban elégedettek. - Csendes rázsban. Fábos József gépko- aepkocsivezeto, bar reggel le-, nap volt — mondják. — Csak gépkocsikat a lehető legjob- csivezet6 kormánykerékJiez telt a szolgálata, még dél- két balesethez kellett kivonul­k/i nn Iin nlnnl/* //•'1 1/1irt 'Ml •Jl/íf* w ö •» f + n A-t i n Fvyi nm /n*4 1 «1 ____J_ _—_o rh : r Í1 b an használják ki. Vigyázniuk is kell, mert sokan indokolat­lanul — bár érthető aggoda­ül. mentőállomás 40—50 kilométeres sebesség- gítségére. lomból — fölöslegesen hívják 1 gél »robogunk« a baleset szín- , dolgozói tavaly 90 ezer forint a mentőket. S csak ha minden 1 helye felé. Sziréna nincs az értékű társadalmi munkát, vé- biztosítva öreg kocsin, a járműveket geztek a mentőállomás bővíté­utánra is bentmaradt, mert ni. —Csendes nap? Éjfél [ látta, hogy szükség van se- után 2 órakor a vasútállomás­rendben van, ha van a kórházi ágy, Gergely József akkor küldi a mentő­autót. Természetesen, ha bal­esetről, vagy életveszélyről van szó, a mentőkocsi minden feltétel nélkül azonnal indul. Irány Pécs Felcseng a telefon... Sú­lyos állapotban levő fejsérült beteget kell elszállítani Pécs­re, a klinikára. Alig hangzik el a kérés, már teszik is a beteget a mentőautóba. Tíz óra van, amikor elindulnak. Közben a telefonügyeletes Pécset hívja. Közli, hogy a betegszáMtc rrrttitőautó útnak se kor. ezért nehézen tudjuk előzni. Szerencsére alig hagyjuk el a vágóhídi vasúti átjárót, pót­kocsis teherautó jön velünk szembe, s vezetője integet: forduljunk vissza, hozzák a sérültet. A kórház kapujában átvesszük, hordágyra tesszük, s a baleseti osztályra visz- szük a szerencsétlenül járt asszonyt, H. Jánosnét. Az történt, hogy H. János és felesége szénát szállított kocsijával. A lovak egy gép­kocsitól megijedtek, s árokba fordították a kocsit. Az asz- szony agyrázkódást kaphatott, eszméletét vesztette, félrebe­szélt, Az autó, amelytől a lo-, tegyék? A garázs kicsi, a ko­Segítsük a mentőket Tagadhatatlan, az elmúlt években a mentőszolgálat So­mogybán is sokat fejlődött. De a gépkocsipark kicsi, óz autók mentés céljára nem megfelelőek. Látogatásunkkor néni tudtak egy beteget Po- gányszentpéterre hazaküldeni s Böhönyéről egy beteg gyer­meket kórházba szállítani — gépkocsihiány miatt. Kapná­nak új kocsikat, »rohamautót ról szállítottak be egy része­get, fél 3-kor a Kanizsai ut­cából egy fiatal nőt, aki rosz- szul lett. Fél 6-kor a Sziget­vári utcába mentek betegért, 8 órakor a vasútról szállítot­tak be egy balesetet szenve­dett dolgozót. De el kellett menniük Somogyszilba, Pécs­re kétszer is, Kutasra, Szen­nára stb... Látogatásunk napján több mint harminc íz­ben vonultak ki. Amikor elbúcsúzunk, ismét felcseng a telefon. A kórház kapujában kerül a szirénázó mentőautó. Hova siet?... Be­tegért, aki reménykedve vár­ja, hogy a mentők minél ha­marább a segítséget, o^ógyu­is, melyben sebészfelszerelés lést adó kórházba, az orvosok és vastüdő is van, de hova | kezébe juttassák. Szalai László mondja el, milyen lesz az épü­let belső felépítése. — ... A háromemeletes ház,- tömb földszintjén végig üzlet lesz. 180 négyzetméteren kul- túrcikk-bolt, 107-en textil-, 100 négyzetméter területen pedig cipőbolt foglalja el a földszin­tet. A Május 1 utcai oldalra kerül egy trafik. A terv a to­tó-lottó iroda helyét ott jelöli meg, ahol az előtté levő állan­dó tumultus nem zavarja a Május 1 utca gyalogjáró for­galmát. A másik két emelet lakásokból áll. Egy*-egy szin­ten két egyszobás, három két­szobás és két kétszoba-hallos lakást építünk. — A mi lépcsőházunk közös lesz’ — avatkozik a beszélge­tésbe a MÉSZÖV jelenlevő képvisel«.)«. . A. ... MÉSZÖV u gyanis tetemes összeggel já­rul hozzá a ház felépítéséhez, és ezért megkapja az új épület SZMT-székház felé eső mind­három emeletét mintegy 30 szobával. A tervező válaszol: — A MÉSZÖV irodai, lépcsőháza to­vábbra sem függ össze a lakó­kéval. Azon csak a harminc irodába lehet majd eljutni. A lakók két külön lépcsőházon közelítik meg otthonukat. A fiatal mérnök jobbról is, balról is mustrálgatja a tervet. Ceruzájával az ujjain dobol; Hátrál, majd határozottan elő­relépve ezt mondja: — Lehetne itt még valami okosabb dolgot is tenni. A la­kásprobléma. tudom, Kapos­várott is nagy gond. Az új ház minden emeletén növel­hetnénk eggyel a lakások szá­mát, ha a lépcsőházat az ere­deti háromról kettőre csök­kentjük, és ehelyett függőfo­lyosót készítünk. A tervosztály munkatársai ebbe készséggel eggyeznak be­le, hiszen mintha csak gondo­latukat találta volna ki a, ter­vező: ha lelhet, minél több la­kást kihozni az új épületből. A ceruza újra siklik, és hatá­rozottan húzza meg a függő­folyosó vonalát. Nyomában mintha ott látnám azoknak a családoknak az örömét, akik emiatt találnak itt modem, meleg otthonra. Huszonegy helyett tehát huszonnégy lakás lesz. Újabb gyors számolgatás a pergamen szélén. Tervezői műszavak hangzanak. Az új háznak központi fűtése lesz (de a tartalék-kémények sem hiá­nyoznak), s hogy még keveseb­be kerüljön az építkezés, ka­zánház helyett hőkicserélőt ja­vasol valaki. Figyelembe véve az összes önköltségcsökkentési lehetőségeket, az új három- emeletes üzlet-lakóház — a ré­gi termelői árat véve alapul — négy és félmillió forintba ke­rül. Esteledik. A tervező lassan összecsomagolja a ceruzákat, a grafitos íveket, hogy a legkö­zelebbi vonattal visszautazzék Budapestre. Hamarosan elké­szíti a most megbeszélt végle­ges tervet. Aztán felvonulnak az építők, hogy még ebben az évben lerakják a reprezenta­tív, vasbeton-pilléres, a jelek szerint Kaposvár legszebb üz­let- és lakóházának alapjait. Szegedi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom